Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-16 / 93 . szám, csütörtök

(J J SZÓ 1953 április 16 Erős kritika jegyében zajlott le Érsekújváron a járási konferencia 'Az érsekújvári járás dolgozói ezombat és vasárnap járási konfe­renciára jöttek össze, hogy meg­Titassák az elmúlt év eredményeit, okuljanak a hibákból és örüljenek * jó teljesítménynek. A küldöttek között ott voltak a Járás legjobb dolgozói, az Elektro­szvit élmunkásai, a Sztavokombi­nát újitói, a magasépítkezési üze­mek, a Trepa munkásai, a környe­ző falvak földműves szövetkezetei­nek lelkes tagjai, mindazok, akik­nek szívén fekszik a szocializmus építésének nagy ügye. Mancsik elvtárs beszámolójának első részében foglalkozott azzal, hogy hogyan teljesítette a járás az iparban az előirányzott felada­tokat a mult év folyamán. A mult évi tervet 105.29 százalékban tel jesítettéS egészében, a fém és ener­getika 102.5 százalék, az építészet 104.47 százalék, a textil 115.58 szá­zalék, az élelmiszer 107.88 százalék, a közlekedés 113.26 százalék, az el­osztás 88.5 százalékra teljesítette a terveket. Ezeket az eredményeket csak úgy lehetett elérni, hogy a járási párt­szervezet állandó érintkezésbei; volt az üzemi pártszervezetekkel és a tömegszervezétek kommunistáival. Az együttműködés következtében si­került sok helyen a szocialista ver­senyt és az újítómozgalmat kiszé lesíteni. A tervek teljesítésével ezen­kívül sokat segítettek az instrukto­rok, akik állandóan látogatták az üzemeket és a helyszínen járultak hozzá a hibák eltávolításához és a feladatok jó megoldásához. Ki kell emelni — mondotta Man­csik elvtárs — az Elektroszvit üze­met, ahol a normák megszilárdítá­sával, az újító mozgalommal 3 mil­lió koronát takarítottak meg. Az Elektroszvitben például Ka­szala József 300 százalékot. Vara gya István 260 százalékot, Csorda Mária 259 százalékot értek el. Természetesen nemcsak olyan üzemek vannak az érsekújvári já­rásban, amelyek jól teljesítik a terveket, vannak olyanok is, ame­lyek elmaradnak a teljesítésben. Például a Délszlovákiai Villamos­müvek üzemében a vezető elvtársak egyáltalán nem törődtek a dolgo­zók közötti fölvilágosító munkával és munkájukat még akkor sem ja­vították meg, amikpr több ízben feliJvta őket erre a járási párt. vezetőség. A tömegpolitikai munka elhanyagolása a munkaerkölcsök süllyedéséhez vezetett. Amikor az­tán üzemi pártszervezet tervsze rü munkát kezdett végezni, fokoza tosan megoldotta az üzem nehéz­ségeit. irányította a munkát és ez­zel a munkaerkolcs megjavult. A dolgozók is jobb eredményeket ér­tek el. Be kell vallani, hogy még mindig nem fejlődik a szocialista verseny úgy, ahogy kellene. 1951 évvel szemben, amikor az üfcemek mun­kásainak 76.08 százaléka bekapcso­lódott a szocialista versenybe, 1952-ben csak 66.8 százalék volt bekapcsolva ebbe a mozgalomba. — A szocializmus építése fal­vainkban. — Meg kell állapítanunk — mondotta Mancsik élvtárs, — hogy a járásban tavaly a tavaszi mezőgazdasági munkálatok ered­ményesen folytak. A szocialista versenybe az EFSz-ek mind bekap­csolódtak és a versenyzéssel nagy ban növekedett a munka termelé­kenysége is. Az EFSz-ek tavaszi munkaversenyében Csúz, Udvard, Rubany voltak az elsők. Az aratási munkákat 6 nappal, a cséplést 7 nappal előbb fejezték be. Ami az EFSz-ek tagsági alapjának meg­erősödését illeti, e téren a párt já­rási bizottsága, a helyi pártszerve­zetek és a kommunista szövetkeze ti tagok hibájából csak jelentékte­len eredményeket értek el. Ezzel a problémával kellőképpen nem fog lalkoztak. nem ha-sználták ki a meggyőző módszereket és az in­struktorok sem végeztek megfelelő munkát Amikor a falu szövetkeze­teinek munkájáról beszélünk és a kommunisták mezőgazdasági vona­lon elvégzett munkáját értékeljük, akkor meg kell említenünk a fa­lusi gazdagokat is, akik a falu szo­cializálásának ellenségei. Udvar­don még a mult év augusztusában elhatározták, hogy eltávolítják a falusi gazdagokat. Ki is zárták Körinek Oszkár 26 hektáros, Rozs­nyó Lajos 14 hektáros, Vicena Ist­ván 26 hektáros kulákokat. De mert a párt helyi szervezete nem érvé­nyesítette helyesen a párt irányvo­nalát, így történhetett meg, hogy néhány azelőtt kizárt tagot vissza­vettek a szövetkezetbe. ' Tardoskedden is 7 kulákot zár­tak ki. Itt az EFSz megtisztítása a párt járási bizottsága instrukto­rának, Varga Józsefnek az érdeme, aki a szövetkezet kommunista tag­jainak segítségével leleplezte a munkásosztály ellenségeit. A munkában elért eredmények és hiányosságok kiértékelése után vi­lágosan mutatkozik a helyes út, amelyen haladni kell a szocialista falu kiépítése felé. Teljesíteni kell a párt és kormány határozatait, iöl kell használni a szovjet tapasz­tvatokat és kíméletlenül vinni kell az osztályharcot a falusi gazdagok és a spekulánsok ellen. Meg kell győzhi a kis- és középparasztokat a közös gazdálkodás előnyeiről. Erős kritikák a fölszólalások­ban. — A felszólalók közül igen so­kan mutattak rá, hogy a párt he­lyi szervei és a járási pártbizott­ság sok esetben kevés segítséget nyújtott az üzemek dolgozóinak. Erről beszélt Tabacsik elvtárs, az Elektroszvit üzemi pártszervezeté­nek titkára, valamint Veres Lajos is, az Elektroszvit dolgozója. Ta­bacsik elvtárs rámutatott arra, hegy a terveket teljesítették, de ezeknek a terveknek teljesítésében az üzem; pártszervezet vezetősége nem, volt fő mozgatóerő. Tabacsik elvtárs rámutatott arra, hogy az üzem pártszervezetének vezetői nem törődtek eléggé új tagok fölvételé­vel, nem gondoskodtak új káderek szervezéséről. A káderpolitika is sokszor elhibázott volt — mondotta — olyan embereket engedtek veze­tő helyekre, akik nem tartoznak oda. Ugyancsak az Elektroszvittel kap­csolatban szólalt fel a második na­pon Veres Lajos is, aki igen szépen vázolta azt a fejlődést, amit az Elektroszvit munkássága, a volt cipészek, bőripari munkások tettek n.eg azután, hogy az üzemet telje­sen átalakították és átállították más termelési ágra. Rámutatott ar­ra, hogy bár a káderpolitikában mutatkoznak hiányok, de mégis vezetőhelyeken munkáskáderek he- j lyezkedtek el. Felszólalásában hang- j súlyozta, hogy az új járási vezető­ségnek nagyobb figyelmet kell szen ! telnie a munkásokkal való közvetlen I kapcsolatnak és a jó káderpolitiká­nak. Nagy Gyula, Zemne község párt­szervezetének kiküldötte, felszóla­lásában arról beszélt, hogy a fel­sőbb szervek nem támogatták őket eléggé és így állhatott elő az a helyzet, hogy hosszabb ideig még párthelyiségtik sem volt. Említette az EFSz-ben a munkamorál jó, a be­szolgáltatást, idejében teljesítették, bár a tejértékesítö szövetkezet nem küldött elég kannát és így többszáz liter tej megsavanyodott. Kifogásol ta, hogy a propagandisták iskolázá-. sa csak szlovák nyelven folyt, amit a magyarajkúak nem értettek. Blaho elvtárs, a Sztavokombinát részéről szólalt fel. Az üzemben nagy hibák voltak — mondotta, — kellemetlen munka folyt és az üzemi pártszervezet nem fejtett ki kellő ellenőrzést. így történhetett, hogy a könyvelő nagy sikkasztást követhe­tett ei és népbíróság elé kerül. Bár a tömegpolitikai munka a munkahe­lyeken nem volt elégséges, mégis az első negyedévi tervet 160 százalék­ban teljesítették. Sztruhár László, a Trepa-üzem CsISz-szervezete nevében szólalt fel és kifogásolta, hogy a CsISz járási bizottsága kevés figyelmet fordított a csoportokra. Hiszen nem szabad el­felejtenünk — mondotta — hogy a jövő kommunistái a CsISz-böl kerül­nek ki. Fontos az — mondotta — hogy megnézzük, hogy kik kerülnek a pártba a fiatalok közül, mert ha az apa jó kommunista, az még nem bizonyítja, hogy a fiú is az lesz. Sutka Sándor a palárikovői EFSz nevében elhangzott felszólalásában elmondotta, hogy a járási bizottság­tól már egy éve nem jött hozzájuk instruktor. És éppen ezért, mert az instruktorok kevés figyelmet szen­telnek a községnek, Palárikovón a pártszervezet nem jár az élen. Csu­pán az utóbbi időben állt be javulás és az utóbbi időben a helyi csoport többet törődik a tagsággal. Az, hogy a mult évben Palárikovó elma­radt a beszolgáltatásban, szintén a kommunista tagok hibája, — vallot­ta be önkritikailag Sutka elvtárs. Hogy ebben az évben a kommunis­ták már jobban dolgoztak, azt bizo­nyítja az is, hogy eddig a beszolgál­tatást már 100 százalékosan teljesí­tették. Sebestyén József az I. számú ma­gyar középiskola nevében szólalt fel. Igen szépen és részletesen beszélt arról, hogy a tanítónak küldetése van a jövő nemzedék formálása te­rén. Beszélt arról, hogy a mai tanító sorsa már nem olyan, mint a múlt­ban volt és a párt segíti a tanítót, akinek feladata az új szocialista em­ber megformálása. Sebestyén elvtárs fölszólalásában megemlítette, hogy Mancsik járási párttitkár nem emlé­kezett meg a tanítókról, a falu név­telen hőseiről, nem emelt ki egy ta­nítót sem, akik jól dolgoztak a falu szocialista átalakításában. Hanzlik elvtárs, a fölvásárlási mi­nisztérium kiküldötte, fölszólalásá­ban rámutatott arra, hogy állandóan hivatkoznak a szovjet tapasztala­tokra, Liszenko és Micsurin módsze­reire, de ezek az elvek nincsenek eléggé fölhasználva a járásban. So­kan vannak, akik fölrótták, hogy nem kaptak cukorjegyeket — mon­dotta — de arról nem beszélnek, hogy csupán azért nem kaptak, mert nem teljesítették a beszolgáltatást. A második napon a fölszólalások befejezése után került sor Malik kép­viselő elvtárs beszédére, aki mintegy összegezte és megbírálta az érsek­újvári járási konferencia munkáját. Elsősorban — mondotta — meg kell állapítani, hogy az elmúlt évhez vi­szonyítva az elvtársak sokat fejlőd­tek. Ez a fölszólalásukból kétségte­lenül kitűnik. Bátran kritizálnak, de nem mondhatjuk el ugyanezt az ön­kritikáról is. ami elég kevés hang­zott el a konferencián. Malik elvtárs azután szólt ártól, hogy arra kell törekednünk a falun az EFSz-ekben, hogy a szocialista szerződéseket meggyőződésből kös­sék, hogy a kommunisták meggyőz­zék a dolgozókat, hogy milyen fon­tos a munkások számára is, hogy segítsék az államot, hogy a terveket teljesítsék. Azzal, hogy például Ér­sekújvár, amely mezőgazdasági jel­legű, nem teljesíti a tervet és sokkal adós maradt a beszolgáltatásban, a városok dolgozóinak tervteljesítését nehezítik. Állandóan tanulni kell a szovjet tapasztalatokból. Látjuk, hogy milyen sikereket érnek el a Szovjetunióban a kolhoztagok, töre­kedjünk azért arra, hogy az EFSz­ekben rend legyen, hogy legj'en elég munkaerő, hogy a munkákat jól vé­gezzék, mert ne felejtsük el, hogy a munkásság juttatásai a falu számá­ra, a traktorok, a kultivátorok, stb. nehéz milliárdokba kerülnek. Összegezve a kétnapos járási kon­ferencia lefolyását, a következőket állapíthatjuk meg: 1. Magát a konferenciát elég gyöngén készítették elő, a felszólalá­sok nem voltak elég élénkek. 2. Mancsik elvtárs járási titkár beszámolója bár hosszú volt, nem terjedt ki a problémák teljes tagla­lására Nem foglalkozott eléggé a tömegszervezetek munkájával és a felszólalásának ideológiai részét sem tudta eléggé kimélyíteni. 3. A felszólalásokból bebizonyult, hogy a párt járási bizottsága, a párt helyi szervei elhanyagolták a tömeg­politikai munkát. Az instruktorok sem fejtettek ki kellő tevékenysé­get. 4. A felszólalók keveset foglalkoz­tak a tömegszervezetek munkájával, a Szokol, a Vöröskereszt, a Szovjet­barátok, a Csemadok, a Sväzarm tevékenységével. 5. Más oldalról viszont a felszó­lalások bátrak voltak, a kritikák valóban a problémák mélyére mu­tattak és elmondhatjuk, hogy a kon­ferencia elérte célját, utat mutatott az új járási vezetőségnek, hogy job­ban végezze munkáját az elkövet­kezendő évben. Csehszlovák filmfesztivál a Szovjetunióban Április 13-án, hétfőn megkezdő­dött a Szovjetunióban a csehszlo­vák filmfesztivál, amely egyidejűleg Moszkvában, Leningrádban és a Szövetségi Köztársaságok főváro­saiban folyik. A szovjet közönség széles rétegei nagy érdeklődéssel fogadják az ezévi csehszlovák film­fesztivált, amely érdeklődés továb­bi bizonyítéka .a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti kultúrkapcso­latok fejlődésének. A moszkvai csehszlovák filmfesz­tivál ünnepélyes' megnyitása a Moz góképszínházak Házában zajlott le. Résztvettek rajta a szovjet kinema­tografia legfőbb munkatársat. A je­lenlevők között volt I. G. Bolsakov, a Szovjetunió kultuszminiszterének első helyettese, F. P. Kuzjajev, a Szovjetunió kultuszminisztériuma filmesítési és elosztó' főigazgatósá­gának vezetője, S. A. Kuznecov, a Moszfilm igazgatója, P. N. Zimin, a Szovexportfilm vezetője, M. E. Csiaurelí Sztálin-díjas kiváló szov jet filmrendező, G. V. Alekszandrov, V. I. Pudovkin, I. A. Pyrijev, S. A. Geraszimov, A. P. Dovzsenkov, V. Ň. Beljajev, J. J. Rajsman, M. K. Kolotozov kiváló szovjet színészek és a szovjet flimmüvészet munka­társai és nagyon sok vendég. To­vábbá jelen voltak a Szovjetunió külügyminisztériumának képviselői Jaromír Vosahlík, Csehszlovákia szovjetunióbeli rendkívüli teljhatal­mú nagykövete a nagykövetség tagjaival együtt, továbbá a cseh­szlovák film dolgozóinak küldött­sége, a csehszlovák szakszervezeti küldöttség tagjai, a Csehszlovák írószövetség küldöttsége, amely je­lenleg Moszkvában tartózkodik. A fesztivált I. G. Bolsakov, a Szovjetunió kultuszminiszterhelyet­tese nyitotta meg, aki meleg sza­vakkal fogadta a szovjet filmközön­ség nevében a csehszlovák filmmű­vészet dolgozóit a csehszlovák film fesztiválján. Azután Jaromír Vosahlík cseh­szlovák nagykövet mondott beszé­det, aki beszédében kiemelte, hogy a Szovjetunióban tartott filmfesz­tivál a film kultúrteriiletéri dolgo­zóinknak nagyon sok jelentős ts6­pasztalatot és ismereteket nyújt és további munkájukban hatalmas tá­maszul és iránymutatóul fog szol­gálni. Az ünnepélyes megnyitás után bemutatásra került a „Holnap min­denütt táncra perdülnek" című cseh­szlovák film, amelyet a nézőközön­ség óriási tapsviharral fogadott. Ez ünnepélyes bemutatóval egy­idejűleg megkezdődött számos más moszkvai mozgóképszínházban a csehszlovák film fesztiválja. A moszkvai »Pravda« a Csehszlovák Filmfesztivál megnyitásáról A moszkvai Mozi-Házban április 13-án ünnepélyesen megnyitották a Csehszlovák Köztársaság Filmfesz tiválját. A fesztivál megnyitási ter­mében jelen voltak a szovjet fővá­ros társadalmi életének képviselői, a moszkvai üzemek dolgozói, a szov­jet művészeti dolgozók, írók, vala­mint a csehszlovák filmgyártás dol­gozóinak a moszkvai Filmfesztivá­lon résztvevő küldöttsége. Bolsakov elvtárs a Szovjetunió kultúrügyi miniszterhelyettese nyi­totta meg a filmfesztivált. Megnyitó beszédének Csehszlovákia és a Szov­jetunió népe megbonthatatlan barát­ságáról mondott szavait a jelenlé­vők lelkes tapssal üdvözölték. A ze­nekar ezután eljátszotta a Csehszlo­vák Köztársaság és a Szovjetunió himnuszát. G. Alekszandrov, a Szovjetunió kiváló művésze, a szovjet művésze­ti dolgozók nevében, Mironov elv­társ, a moszkvai Városi Szovjet Végrehajtó Bizottságának elnökhe­lyettese pedig a főváros dolgozóinak nevében ezután forrón üdvözölték a vendégeket. J. Vosahlík, a Csehszlovák Köz­társaság szovjetunióbeli rendkívüli meghatalmazott nagykövete Cseh­, Szlovákia és a Szovjetunió népeinek nagy barátságáról, a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság köz­ti egyre szilárduló kultúrális kap­csolatokról beszélt. Elmondotta, mi­lyen alkotó sikereket aratnak Cseh­szlovákia művészeti dolgozói a szov­jet filmgyártás tapasztalatainak el­sajátításával. Ezután Mária Puj­mannová írónő, a Csehszlovák film­gyártás dolgozói küldöttségének ve­zetője szólalt fel. A Csehszlovák Filmfesztivál . Hol­nap mindenütt táncra perdülnek" című dokumentációs film bemutatá­sával nyilt meg. Lengyelországban megnyitották a csehszlovák film fesztiválját A varsói „Praha" mozgóképszín­házban április 11-én ünnepélyesen megnyitották a lengyelországi ötö­dik csehszlovák filmfesztivált. Az ünnepélyen a varsói kultúr, és mű­vészkörök több képviselője jelen volt, továbbá a csehszlovák film munkatársainak küldöttsége K. Marvan, a Csehszlovák Állami Film főigazgatóhelyettesével az élén. A lengyel film munkatársai nevében a csehszlovák küldöttséget K. Ni­zinski, a lengyel mozgóképszínhá­zak központi szövetségének igazga­tója fogadta. K. Marvan, a cseh­szlovák küldöttség vezetője tolmá­csolta a lengyel film munkatár­sainak a csehszlovák film dolgozói szívélyes üdvözleteit. A fesztivált az „Anna" című csehszlovák filmmel nyitották meg. TELJESÍTJÜK ÍGÉRETÜNKET Az almási alagúton a munkakedv napról napra emelkedik. Mindenütt figyelik a grafikonokat, amelyek az alagút két vége közötti különbséget mutatják — Almás és Hárskút között. Az összüzemi gyűlésen, amelyen a dolgozók elhatározták, hogy május l-ig áttörik az iránytárnát, Zsaludka elvtárs alagúttörö a következőket mon­dotta: — A hárskúti 4. B. szakaszon dol­gozó alagútmunkások vállalásukat akkor is teljesítenék, ha kompresz­szorokkal nem rendelkeznének vagy h a a fúrógépekbe maguknak kellene levegői fújni. Az üzemi párt, és szakszervezetek gyűlésein alaposan megtárgyalták az ünnepek alatt végzett munkával kap­csolatos előkészületeket. A meggyőző munkának ezúttal is meg volt az eredménye. Az almási alagútmunká­sok, akik már több ízben bebizonyí­tották ideológiai és politikai érettsé­güket, ezútta 1 azzal igazolták, hogy az aknázok nagy része az alagút mindkét oldalán az ünnepekben is dolgozott. Az eredmény újabb 7.40 méter iránytárnának áttörése volt. Közelebb kerültek a kitűzött célhoz újabb 7.40 méterrel. Szép eredmény ez, amelyet c húsvéti ünnepek alatt értünk el. Annak ellenére, hogy mind­két oldalon egyformán meg volt a munkakedv, az elsőséget a hárskúti alagútmunkások érték el, mivel ők 4.60 métert törték át az iránytárná­ban, az almásiak csak 2.80 métert. így rövidül az a távolság, amely elzárja előlünk a célt, de halad az idó és ezért minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy május l-re tett mun­kafelajánlásunkat teljesítsük. Ha föltesszük a kérdést, vájjon lehetsé­ges-e, aknászaink egyhangúan felelik: lehetséges. Megtartjuk igéretünket, még pedig úgy, hogy május l-e előtt készen le­szünk, — mondja Szika elvtárs. Az alagútban a többi munka is jól halad. A 4. A. számú munkaszakaszon Kádasi, Batya elvtársnak aknászcso­portjai és Hárskúton Gonda elvtárs csoportja túlteljesítik a tervet. De nem marad le Lipnicsak elvtárs csoportja sem, amely nagyon jól vég­zi feladatát. Betonmunkásaink febru­árban három műszak alatt 5 méter kész alagútfalat csináltak, március \első dekádjában pedig kisebb mun­káslétszám mellett 7.5 métert. Beto­nozóihkr\ak jobban kell igyekezniök, ha a párt és kormány által megsza­bott határidőt be akarjuk tartani. A feladatol• nem könnyűek, de szé­pek és ha nehézségekkel járnak is, ezeket az akadályokat mi becsülete­sen legyőzzük és feladatunkat telje­sítjük. Kovács István, Almás

Next

/
Thumbnails
Contents