Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-26 / 102. szám, vasárnap

Az iskolaügy új megszervezésével az ifjúság szocialista és hazafias nevek gyakran hangsúlyoz. A tanuló iránti i nagyszerű életre készítünk elő, az szeretet, akit a szocializmusban és I újtípusú tanító egyik legjellemzőbb a kommunizmusban előtte feltáruló | vonásává váljék. Különböző típusú iskoláink nagy fejlődése Az 1948 óta a mai napig eltelt időszak iskolaügyünk kiszélesítésében is nagy fejlődést jelent, éspedig különböző típusú iskoláink terén. A münehenelőtti köztársaságban pl. az 1937—1938. iskolai évben 1812 óvodánk és gyermekgondozó intézed tünk volt 61.581 gyermekkel, akik nem részesültek rendes nevelésben és egészségügyi gondoskodásban. Az 1948—1949. iskolai évben már 4664 óvodánk működött 205.416 gyermekkel. A mostani iskolai évben már 6S18 az óvodák száma, a gyermekek száma pedig 232.858, akiknek az óvodákban nemcsak egészségügyi védelmet nyújtanak, hanem rendes egészségügyi és nevelő gondozással veszik őket körül. Ezen óvodák kétharmad része emellett eg'ész nap gondoskodik a gyermekekről, • néhány óvoda pedig egész héten át gondozza a gyermekeket. Ezáltal egyre nagyobb számú nőnek van lehetősége, hogy alkalmazásba lépjen. Rendkívül megnövekedtek a IX. fokú (közép) iskolák, amelyek az 1948-as iskolatörvény értelmében ^z egész ifjúságra nézve kötelezővé váltak. Míg a münehenelőtti köztársaság idején az 1937—38-as iskolai évben 361.101 diák járt 1509 cseh és szlovák polgári iskolába, az 1952—53-as Iskolaévben 645.149 tanuló járt 2917 középiskolába. Rohamos fejlődés állott be a szakiskolák, főleg az ipari szakiskolák terén is. Az 1945—46-os iskolai évben 104 ipari iskolánk volt 28.702 tanuMiért terjesztjük tehát ma a Nemzetgyűlés elé az új iskolatörvény tervezetét és miért vezetünk be új iskolarendszert? Hazánk szocialista építésének jelenlegi folyamata, a gazdasági és kulturélet összetettsége, az ipar, fő1«® a naln.éiipar óriási £<?iJ4ítéSfi. a. mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődése, technikánknak állandóan fok*zódó színvonala napról napra egyre sürgetőbben emeli ki a káderek nevelésének, előkészítésének, mindenekelőtt a 'termelési-műszaki értelmiség nevelésének és előkészítésének kérdését. Tanítóink, a szülök és diákok saját tapasztalatukból jól tudják, hogy főként a legutóbbi két év alatt hogyan növekedtek az iskolával szemben emelt követelmények. Látják ezt az évzáró vizsgák alkalmával, a tanulóknak a III. fokú szakiskolákba, a főiskolákra és hivatásokba történő felvételénél. Ma Hjajdnem valamennyi munkahelyen kifejezik ezeket a követelményeket, amelyeket így foglalhatnánk össze: a szó legszorosabb értelmében a szocialista termelés szükségleteivel teljes összhangban építsük az iskolát, biztosítsuk a közép- és magas szakképzettségű káderek szükséges számát, minden fokú és nemű iskolán biztosítsuk a tanítás színvonalának emelkedését. Röviden, fokozzuk a szocialista iskola építésének lendületét. Gottwald elvtárs a tanítók VI. országos konferenciájához intézett levelében már két évvel ezelőtt fellépett ezzel a követeléssel. Akkor a következőket írta: „Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az eddigi Ezzel összefüggésben az iskolaügyi dolgozók azt a feladatot kapták, hogy válaszoljanak e kérdésre: Lehetséges-e az általános műveltséget nyújtó iskola megrövidítése olymódon, hogy a tanulókat már 14 éves korukban felvehessék a szakiskolákba, 17 éves korukban pedig a főiskolákra, ahol azután tanulmányaik meghosszabbításának keretében biztosítják magasabb szakképzettségüket főleg a technikai ágazatokban. E kérdésre pozitív volt a válasz: Mély elemzéssel végül bebizonyult, hogy lehetséges az általános műveltséget nyújtó iskola idejének megrövidítése is és a tanulóknak mélyebb alaposabb és tömörebb ismeretei: nyújthatók, mint amilyeneket eddigi iskolánk nyújtott. lóval. Az 1952—53-as iskolai évben már 233 ipari iskolánk van 46.150 tanulóval. Szakiskoláink mentesülnek egykori általános jellegüktől és szakképzett középiskolai szakembereket nevelnek gazdasági és kulturális életünk szükségleteire. Az 1953—54-es iskolaévben 450 szakiskolában már 82.660 ilyen szakdolgozó nyer képzettséget. A CsISz iskolai csoportjai és a CsISz pionírszervezete is hatékony segítséget nyújtottak az iskolának. Az 1952-es iskolai évben az iskolák 63 százalékánál alakították meg a pionírszervezeteket, melyek mintegy 500 ezer pionírt, azaz pionírkorban levő gyermekek 49 százalékát ölelték fel. Népi demokratikus államunknak iskolaügyünk iránti gondoskodása az iskolán kívüli nevelő intézmények fejlődéséből is látható. Főleg 1948 óta egyre jobban növekszik az iskolai internátusok, gyermek- és tanulóotthonok, iskolai csoportok és iskolai bölcsődék száma. 1952—53-ban 2048 iskolai csoport működik nálunk, melyek 146.576 első- és másodfokú iskolai tanulókról gondoskodnak a tanuláson kívMi időszak alatt. 1952—53ban 4573 iskolai étkezdében 411.823 tanuló étkezik. Az említett tények azt mutatják, hogy 1948 óta és főleg a legutóbbi két és három év folyamán iskolaügyünk több téren sikeresen fejlődött. állapottal egyáltalában nem lehetünk megelégedve. Szocialista építésünk nagy fejlődése és nagy feladataink a békeharcban egyre jobban fokozzák az ifjúság nevelésével és az iskolával szemben támasztott igényeket. láziért sMtnoit&ot Kell mhi! a valóban magas színvonalú, a valóban szocialista iskola és nevelés felé irányuló gyorsabb előrehaladásra«. Mikor megmutatkozott, hogy a gyorsabb előrejutáshoz szükség van az iskolarendszer, a tanítók képzésének és az iskola tartalmának megváltoztatására, Gottwald elvtárs kezdeményezte az ilyenirányú tervezet kidolgozását. Iskolaügyi rendszerünk rendezését, melynek alapelveit még a párt elnöksége és a kormány Gottwald elvtárs által vezetett utolsó ülésén hagyott jóvá, ma az új iskolatörvénytervezet formájában terjesztettük önök elé. Ami a magas szakképzettségű káderek hiányát illeti, a jövő iskolai év kezdetén az a helyzet, hogy gimnáziumaink végzett növendékeinek száma a főiskolák első évfolyama szükségletének felét sem képes fedezni. Ez irányban egész 1956-ig nehézségeink lesznek. A középiskolák negyedik osztályának helyzete is hasonló. A diákok összszáma 99.120. A népgazdaság fejlődésének állami terve értelmében csupán a ül. fokú szakiskolákba 69.000 diáknak, az állami munkaerötartaiékok szaktanintézeteibe 37.000, a dolgozó ifjúság központjaiba pedig 45.000 tanulónak kell mennie. Minden az iskola munkájától, tartalmától, a tanítás ' ideológiai és szakszínvonalától, a tanítók pedagógiai művészetétől függ. Üj iskolarendszerünk rendezése körüli döntésben nemcsak a nemzetgazdasági okok voltak behatással. Döntő tényező volt benne a szovjet iskolaügy az SzKP XIX. kongresszusa által kitűzött nagyvonalú fellendülésének távlata is. Az SzKP XIX. kongresszusa elhatározta, hogy ezen ötéves terv végéig be kell fejeződnie »a köztársaságok fővárosaiban, városaiban, a területi, kerületi és nagyobb ipari központokban a hétosztályos oktatásról az általános középfokú (tízosztályos) oktatásra való áttérésnek. Teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy a következő ötéves tervben az általános középfokú (tízosztályos) oktatást minden városban és faluban teljesen meg lehessen valósítani«. A szovjet iskolaügy eme grandiózus feladatai a szocializmus Sztálin elvtárs által felfedezett gazdasági alaptörvényéből erednek, amely megmutatja, hogy a szocialista termelés célja az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosításában rejlik. A szovjet iskolaügy. fejlődésének nagy tervei, továbbá a kommunizmusba való átmenet megvalósítása harmadik fő feltételének teljesítéséből erednek (a társadalom olyan kulturális felemelkedésének biztosítása, amely a társadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és szellemi képességeinek mindenoldalú kifejlesztését, hogy a társadalom tagjainak lehetősége nyiljon elegendő műveltség megszerzésére ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljanak, hogy lehetőségük nyíljon szabad pályaválasztásra és a meglévő munkamegosztás miatt ne legyenek egész életükre egy hivatáshoz kötve.) A szovjet iskolaügy óriási fejlődése végül a szellemi és fizikai munka közötti lényeges különbségek folyamatos megszüntetésének követelményeiből ered, ami szintén a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet folyamatának egyik alkotó része. Engedjék meg, hogy a továbbiakban áttérjek új iskolarendszerünk jellemzésére. Az új iskolarendszer, amint már említettem, iskolai alaptípusként a 6—14 éves ifjúság számára bevezeti a kötelező nyolcéves középiskolát. Ez az iskola a hivatásához, a szak. iskolához, vagy a magasabb általános műveltséget nyújtó iskolához szükséges általános alapműveltséget nyújtja az ifjúságnak. A nyolcéves kötelező középiskolán kívül 11 éves középiskolánk is lesz, amelynek utolsó három évfolyama kiválasztottak számára van fenntartva. Ennek az iskolának kilencedik osztályába azok a tanulók vehetők fel, akik sikeresen bevégezték a nyolcéves középiskolát, vagy a tizenegyéves középiskola első nyolc évfolyamát. Mindkét típusú iskola osztályait 1—8, Uletve 1—11 számmal fogjuk jelölni. Ezeket az iskolákat röviden nyolcéveseknek vagy tizenegyéveseknek fogjuk nevezni. Tizenegyéves iskolákat a nemzetgaz. daisági terv szükségletei szerint fogunk létesíteni és az eddigi nemzeti iskola, középiskola és gimnázium egybevonásávai jönnek létre Mind a tizenegy osztály egy igazgató ve; zetése alatt fog állni, akinek ebben az osztályok számára való tekintettel bizonyos számú munka • társ fog segédkezni. Nyolcéves középiskolákat ott létesítünk, ahol meglesznek hozzá az előfeltételek. Az eddigi nemzeti és középiskolák összevonásával jönnek létre és szinAz új rendszer előnye az, hogy I következetesen egységes iskolát hoz létre, amelyet nemcsak az eddigi általános műveltséget nyújtó iskola három fokának egyesitése, hanem a tananyag egyesítése is jellemez, amely szervesen illeszkedik egymásba mind az egyes osztályok, mind a tantárgyak tekintetében. Eddigi iskolarendszerünk azonban az egyes iskolai fokok szétválasztásával megbontotta az egységes iskola alapelvét, a valóságban itt nem volt meg a rendszer egyes tagjai közti kapcsolat. A tanulók, habár különféle aprólékosságok egész tömkelegével tömték fejüket amelyeket gyorsan elfelejtenek, nem sajátítják ei a tudomány alapismereteit. Munkahelyeik azonban megkövetelik tőlük, hogy az iskolából mély és tartós ismeretekkel, szilárdan elsajátított tudományos alapismeretekkel távozzanak, amelyeket a gyakorlat. ban mindjárt alkalmazhatnak. A jai%solt rendszer íjiásik előnye az, hogy lehetővé teszi iskoláinknak a szovjet mintakép nyomán való Sztálin elvtárs »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« című zseniális müvéből és az SzKP XIX. kongresszusának határozataiból, amelyek a mi programmunk is, általános műveltséget nyújtó és természetesen szakés főiskoláinkra mindenekelőtt két fő feladat hárul: 1. Altalános műveltséget nyújtó iskoláink hálózatának intenzív bővítése úgy, hogy évente minél nagyobb számú tanuló jusson magasabb általános és szakműveltséghez és hogy ezzel egyre közelebb kerüljenek ahhoz a merész távlathoz, amelynek megvalósításául a Szovjetunióban ma már megkezdik — teljes középiskolai képzettség nyújtását egész ifjúságunknak; 2. gondoskodás arról, hogy az iskoláinkban végzett tanítás és nevelés a lehető legmagasabb mértékben összhangba kerüljön iparunk és mezőgazdaságunk technikájának fejlődésével. Ez a politechnikai tanítást érintő kérdés megoldásának azonnali megkezdését jelenti, amely megköveteli, hogy a tanulók a tudomány alapismereteinek elsajátításán kívül ismerkedjenek meg a jelenlegi nagyüzemi termelés alapfolyamataival és kézügyességre tegyenek szert a munkában. Itt két föok — a nemzetgazdasági terv szükségletei és az SzKP XIX. kongresszusa által kitűzött távlatok vezetnek bennünket iskolarendszerünk átalakítására. tén egy igazgató vezetése alatt fognak állni. Ahol nem lesznek meg a kötelező nyolcéves középiskola megalakításának előfeltételei, megmarad az öt. évfolyamú nemzeti iskola. Ennek elvégzése után a tanulók átmennek a nyolcéves középiskola hatodik osztályába. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy a nemzeti, nyolcéves vagy tizenegyéves iskola első osztályától egészen az ötödik osztályáig- való tanítást egyenértékűnek fogjuk tekinteni éppúgy, mint a nyolcéves és a tizenegyéves iskola első osztályától egész a nyolcadik osztályig nyújtott tanítást. Az általános műveltséget nyújtó iskola valamennyi típusának első évfolyama előkészítő osztály. A Szovjetunió tapasztalatai ugyanis meg mutatták, hogy nem helyes a hatéves gyermeket egyik napról a má. síkra komoly munkába fogni. Ellenkezőleg, sokkal helyesebbnek tűnik fel a játéktól a rende

s tanulásra való fokozatos átmenet megszervezése. Az óvoda és az általános iskola közötti ilyen átmenet lesz az előkészítő iskola. A gyer mek az előkészítő iskoláiban megtanulja ugyan az olvasás. írás és számolás kezdeti formáit, a rendes iskolai munka azonban csak a má sodik osztályban kezdődik számára. A második osztálytól a tizenegyedik osztályig általános műveltséget nyújtó iskolánk tantervei megközelítik a szovjet tízéve

s iskola tanterveit. j következetes építését. Tanítóink és j iskolai dolgozóink naponta meggyőződnek, hogy a szovjet tapasztala, tok egyre szélesebbkörü és mélyebb alkalmazása és a szovjet példakép megközelítése, amely Gottwald elvtárs fogalmazásában a népi demokráciák fejlődésének alaptörvénye, az iskolai ágazatra is teljes mérték, ben érvényes. Nálunk a szocialista iskola gyors építésének ez a

z egyedüli útja. Más üt nem vezet előre! Az új iskolatörvény' tervezete, üj tantervek, új tankönyvtervezetek és tankönyvek kell, hogy azt is kifejezzék, hogy iskolai dolgozóink és tanítóink mindig hűen fogják őrizni Gottwald elvtárs örökét Engedjék meg még, hogy legalább röviden tájékoztassam önöket azokról az átmeneti intézkedésekről, amelyeket az iskola- é

s népnevelésügyi minisztérium az új iskolai törvény elfogadásával foganatosított. Az új iskolarendszer, amint már említettem, már 1953_1954-.es isko. lai évben érvénybe lép éspedig a következő terjedelmben: az egész országban már nyolcéves és tizenegyéves iskolákat létt. zal 'válik lehetségessé, 1. Az idd iskolai év v. gimnázium harmadik osztályatanulói a negyedik osztályos tanulókkal együtt befejezik tanulmányaikat. Hathetes tanfolyamot rendezünk számukra, amelynek keretében átveszik a negyedik évfolyam csökkentett tananyagát. A tanfolyam elvégzése után rendesen érettségiznek és beiratkozhatnak a főiskolára. Ezen intézkedés okait már említettem — a főiskolák fokozott követelményeit csak a gimnáziumok két utolsó évfolyama fedezheti. 2. Már az Idei iskolai év végén a középiskolák harmadik osztályának tanulói is bevégzik köteles iskolai látogatásukat éspedig rendes évzáró vizsgát tesznek anyanyelvükből, orosz nyelvből és számtanból. Ezen évfolyam tanulóinak a következő lehetőségeket nyujtjuk: felvehetők a harmadfokú kiválóak iskolájáUa, a%az a 11 éves iskolák kilencedik osztályába, vagy szakiskolába, az állami munkaerőtartalékok szakiskoláiba vagy a dolgozó ifjúság központjaiba, vagy állásba léphetnek. Azok a diákok, akik jelentkeznek, kivételesen még egy évet járhatnak iskolába éspedig a rendkívüli negyedik osztályba, amely tanfolyam, E tanulók egy részét egy év múlva felvehetik további tanulásra, a többiek állásba lépnek, Uletve beiratkoznak az állami munkaerötartaiékok szakiskoláiba, vagy a dolgozó ifjúság központjaiba. A középiskola ITT. osztályának minden tanulója bizonyítványt kap iskolakötelezettségének befejezéséről, ami feljogosítja őket, hogy a rendkívüli tanulmányi formákról szőlő érvényes előírások értelmében a kiválóak iskoláján folytatott tanulásra jelentkezzenek. Tehát ugyan azok a jogaik lesznek, mint a középiskolák TV. osztálya tanulóinak. Az új tervezet értelmében az 1953 —54-es iskolai évben az első, a hatodik és a kilencedik osztályban a többi osztályok átmeneti terve szerint fognak tanítani. Az új tervezet szerinti tanítást az 1954—55-ös iskolai évben' kezdik meg minden egyes osztályban, midőn már új tankönyveink lesznek. Meg kell még említenem, hogy 79 új iskolával bővül a 11 éves iskolák hálózata már az 1953/1954-es iskolai év folyamán. Az első évfolyamba a mostani Iskolai évhez viszonyítva 100 százalékkal több tanulót, tehát több mint 22.000-et vesznek fel. Már az 1953—54-es iskolai évben 243-mal több nyolcéves iskola lesz, a 11 éves iskolák első nyolc osztályával együtt. Ebből az is kitűnik, hogy nem lesz semmi tanítófeles, legünk. Teljesen helytelen lenne, ha az új iskolai törvényben csak szervezési változásokat látnánk és nem vennők tekintetbe elsősorban a változást az iskolák munkájában, tartalmában, ideológiai és pedagógiai színvonalában. Az új emberről van szó. -„Az iskola a köztársaság új polgárai nevelésének fő tényezője" — hangsúlyozta Gottwald elvtárs. Az iskolának ezért a társadalom szocialista, kommunista átalakításának hatalmas eszközévé kell válnia és gyorsan mentesülnie kell a burzsoázia iskoláiból még rámaradt utolsó osökevényektől. A szocializmus gyökeres szakítást jelent minden egyes régi viszonnyal és eszmével. Ezt éppen iskolai nevelésünknek kell kifejeznie, aminek a marx-leninizmus alapelveitől való tántoríthatatlan. Ságban és valamennnyi burzsoá csökevénnyel, főleg a babonákkal és sötétséggel szemben való kérlelhetetlenségben kell megnyilvánulnia. Az új embernek, a jövő emberének nevelése lehetetlen másképpen, mint a régi, a

z őt hátráltató halódó ellen vívott küzdelem útján. Az élesedő osztályharc folyamata ezért semmiképpen sem kerülheti el az Iskolát, iskoláinknak ezért mélyen politikai jellegűvé kell válniok. Ezt állandóan hangsúlyoznunk kell, mert még mindig vannak olyan tanítóink, akik úgy vélekednek, hogy az iskola ütőere más lehet, mint az élet ütőere. „Gyermektársadalmunknak — mondja Makarenko — vissza kell tükröznie az egész ország életét. Az iskolának olyan erélyesen és bátran kell küzdenie a kommunizmusért, mint az egész társadalomnak, és ugyanolyan örömmel!" Lenin Fokozzuk a szocialista iskola építésének lendületét Meg kell rövidíteni az általános tanulási időt Üj iskolarendszerünk összetétele Az üj rendszer előnyei