Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-26 / 102. szám, vasárnap

Az iskolaügy új megszervezésével az ifjúság szocialista és hazafias nevek gyakran hangsúlyoz. A tanuló iránti i nagyszerű életre készítünk elő, az szeretet, akit a szocializmusban és I újtípusú tanító egyik legjellemzőbb a kommunizmusban előtte feltáruló | vonásává váljék. Különböző típusú iskoláink nagy fejlődése Az 1948 óta a mai napig eltelt időszak iskolaügyünk kiszélesítésé­ben is nagy fejlődést jelent, éspedig különböző típusú iskoláink terén. A münehenelőtti köztársaságban pl. az 1937—1938. iskolai évben 1812 óvodánk és gyermekgondozó intézed tünk volt 61.581 gyermekkel, akik nem részesültek rendes nevelésben és egészségügyi gondoskodásban. Az 1948—1949. iskolai évben már 4664 óvodánk működött 205.416 gyermekkel. A mostani iskolai év­ben már 6S18 az óvodák száma, a gyermekek száma pedig 232.858, akiknek az óvodákban nemcsak egészségügyi védelmet nyújtanak, hanem rendes egészségügyi és neve­lő gondozással veszik őket körül. Ezen óvodák kétharmad része emel­lett eg'ész nap gondoskodik a gyer­mekekről, • néhány óvoda pedig egész héten át gondozza a gyerme­keket. Ezáltal egyre nagyobb szá­mú nőnek van lehetősége, hogy al­kalmazásba lépjen. Rendkívül megnövekedtek a IX. fokú (közép) iskolák, amelyek az 1948-as iskolatörvény értelmében ^z egész ifjúságra nézve kötelezővé váltak. Míg a münehenelőtti köz­társaság idején az 1937—38-as is­kolai évben 361.101 diák járt 1509 cseh és szlovák polgári iskolába, az 1952—53-as Iskolaévben 645.149 ta­nuló járt 2917 középiskolába. Rohamos fejlődés állott be a szak­iskolák, főleg az ipari szakiskolák terén is. Az 1945—46-os iskolai év­ben 104 ipari iskolánk volt 28.702 tanu­Miért terjesztjük tehát ma a Nemzetgyűlés elé az új iskolatör­vény tervezetét és miért vezetünk be új iskolarendszert? Hazánk szocialista építésének je­lenlegi folyamata, a gazdasági és kulturélet összetettsége, az ipar, fő­1«® a naln.éiipar óriási £<?iJ4ítéSfi. a. mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődése, technikánknak állandóan fok*zódó színvonala napról napra egyre sürgetőbben emeli ki a káde­rek nevelésének, előkészítésének, mindenekelőtt a 'termelési-műszaki értelmiség nevelésének és előkészíté­sének kérdését. Tanítóink, a szülök és diákok saját tapasztalatukból jól tudják, hogy főként a legutóbbi két év alatt hogyan növekedtek az is­kolával szemben emelt követelmé­nyek. Látják ezt az évzáró vizsgák alkalmával, a tanulóknak a III. fokú szakiskolákba, a főiskolákra és hi­vatásokba történő felvételénél. Ma Hjajdnem valamennyi munkahelyen kifejezik ezeket a követelményeket, amelyeket így foglalhatnánk össze: a szó legszorosabb értelmében a szo­cialista termelés szükségleteivel tel­jes összhangban építsük az iskolát, biztosítsuk a közép- és magas szak­képzettségű káderek szükséges szá­mát, minden fokú és nemű iskolán biztosítsuk a tanítás színvonalának emelkedését. Röviden, fokozzuk a szocialista iskola építésének lendü­letét. Gottwald elvtárs a tanítók VI. országos konferenciájához intézett levelében már két évvel ezelőtt fel­lépett ezzel a követeléssel. Akkor a következőket írta: „Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy az eddigi Ezzel összefüggésben az iskola­ügyi dolgozók azt a feladatot kap­ták, hogy válaszoljanak e kérdés­re: Lehetséges-e az általános mű­veltséget nyújtó iskola megrövidí­tése olymódon, hogy a tanulókat már 14 éves korukban felvehessék a szakiskolákba, 17 éves korukban pedig a főiskolákra, ahol azután tanulmányaik meghosszabbításának keretében biztosítják magasabb szakképzettségüket főleg a techni­kai ágazatokban. E kérdésre pozitív volt a válasz: Mély elemzéssel végül bebizonyult, hogy lehetséges az általános mű­veltséget nyújtó iskola idejének megrövidítése is és a tanulóknak mélyebb alaposabb és tömörebb ismeretei: nyújthatók, mint amilye­neket eddigi iskolánk nyújtott. lóval. Az 1952—53-as iskolai évben már 233 ipari iskolánk van 46.150 tanulóval. Szakiskoláink mentesülnek egyko­ri általános jellegüktől és szakkép­zett középiskolai szakembereket ne­velnek gazdasági és kulturális éle­tünk szükségleteire. Az 1953—54-es iskolaévben 450 szakiskolában már 82.660 ilyen szakdolgozó nyer kép­zettséget. A CsISz iskolai csoportjai és a CsISz pionírszervezete is hatékony segítséget nyújtottak az iskolának. Az 1952-es iskolai évben az isko­lák 63 százalékánál alakították meg a pionírszervezeteket, melyek mint­egy 500 ezer pionírt, azaz pionírkor­ban levő gyermekek 49 százalékát ölelték fel. Népi demokratikus államunknak iskolaügyünk iránti gondoskodása az iskolán kívüli nevelő intézmények fejlődéséből is látható. Főleg 1948 óta egyre jobban nö­vekszik az iskolai internátusok, gyermek- és tanulóotthonok, iskolai csoportok és iskolai bölcsődék szá­ma. 1952—53-ban 2048 iskolai cso­port működik nálunk, melyek 146.576 első- és másodfokú iskolai tanulókról gondoskodnak a tanulá­son kívMi időszak alatt. 1952—53­ban 4573 iskolai étkezdében 411.823 tanuló étkezik. Az említett tények azt mutatják, hogy 1948 óta és főleg a legutóbbi két és három év folyamán iskola­ügyünk több téren sikeresen fejlő­dött. állapottal egyáltalában nem lehe­tünk megelégedve. Szocialista építé­sünk nagy fejlődése és nagy felada­taink a békeharcban egyre jobban fokozzák az ifjúság nevelésével és az iskolával szemben támasztott igé­nyeket. láziért sMtnoit&ot Kell mhi! a va­lóban magas színvonalú, a valóban szocialista iskola és nevelés felé irányuló gyorsabb előrehaladásra«. Mikor megmutatkozott, hogy a gyorsabb előrejutáshoz szükség van az iskolarendszer, a tanítók kép­zésének és az iskola tartalmának megváltoztatására, Gottwald elvtárs kezdeményezte az ilyenirányú ter­vezet kidolgozását. Iskolaügyi rend­szerünk rendezését, melynek alap­elveit még a párt elnöksége és a kormány Gottwald elvtárs által vezetett utolsó ülésén hagyott jóvá, ma az új iskolatörvénytervezet for­májában terjesztettük önök elé. Ami a magas szakképzettségű káderek hiányát illeti, a jövő isko­lai év kezdetén az a helyzet, hogy gimnáziumaink végzett növendé­keinek száma a főiskolák első év­folyama szükségletének felét sem képes fedezni. Ez irányban egész 1956-ig nehézségeink lesznek. A középiskolák negyedik osztá­lyának helyzete is hasonló. A diá­kok összszáma 99.120. A népgazda­ság fejlődésének állami terve ér­telmében csupán a ül. fokú szak­iskolákba 69.000 diáknak, az állami munkaerötartaiékok szaktanintéze­teibe 37.000, a dolgozó ifjúság köz­pontjaiba pedig 45.000 tanulónak kell mennie. Minden az iskola munkájától, tar­talmától, a tanítás ' ideológiai és szakszínvonalától, a tanítók peda­gógiai művészetétől függ. Üj iskolarendszerünk rendezése körüli döntésben nemcsak a nem­zetgazdasági okok voltak behatás­sal. Döntő tényező volt benne a szovjet iskolaügy az SzKP XIX. kongresszusa által kitűzött nagy­vonalú fellendülésének távlata is. Az SzKP XIX. kongresszusa elha­tározta, hogy ezen ötéves terv vé­géig be kell fejeződnie »a köztár­saságok fővárosaiban, városaiban, a területi, kerületi és nagyobb ipa­ri központokban a hétosztályos ok­tatásról az általános középfokú (tízosztályos) oktatásra való átté­résnek. Teremtsék meg a feltétele­ket ahhoz, hogy a következő ötéves tervben az általános középfokú (tízosztályos) oktatást minden vá­rosban és faluban teljesen meg le­hessen valósítani«. A szovjet iskolaügy eme gran­diózus feladatai a szocializmus Sztálin elvtárs által felfedezett gazdasági alaptörvényéből erednek, amely megmutatja, hogy a szocia­lista termelés célja az egész társa­dalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosításában rej­lik. A szovjet iskolaügy. fejlődésének nagy tervei, továbbá a kommuniz­musba való átmenet megvalósítása harmadik fő feltételének teljesíté­séből erednek (a társadalom olyan kulturális felemelkedésének biztosí­tása, amely a társadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és szel­lemi képességeinek mindenoldalú kifejlesztését, hogy a társadalom tagjainak lehetősége nyiljon ele­gendő műveltség megszerzésére ah­hoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljanak, hogy lehetőségük nyíljon szabad pálya­választásra és a meglévő munka­megosztás miatt ne legyenek egész életükre egy hivatáshoz kötve.) A szovjet iskolaügy óriási fejlődése végül a szellemi és fizikai munka közötti lényeges különbségek fo­lyamatos megszüntetésének köve­telményeiből ered, ami szintén a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet folyamatának egyik alkotó része. Engedjék meg, hogy a továb­biakban áttérjek új iskolarendsze­rünk jellemzésére. Az új iskolarendszer, amint már említettem, iskolai alaptípusként a 6—14 éves ifjúság számára bevezeti a kötelező nyolcéves középiskolát. Ez az iskola a hivatásához, a szak. iskolához, vagy a magasabb általá­nos műveltséget nyújtó iskolához szükséges általános alapműveltsé­get nyújtja az ifjúságnak. A nyolc­éves kötelező középiskolán kívül 11 éves középiskolánk is lesz, amely­nek utolsó három évfolyama kivá­lasztottak számára van fenntartva. Ennek az iskolának kilencedik osz­tályába azok a tanulók vehetők fel, akik sikeresen bevégezték a nyolc­éves középiskolát, vagy a tizenegy­éves középiskola első nyolc évfolya­mát. Mindkét típusú iskola osztá­lyait 1—8, Uletve 1—11 számmal fogjuk jelölni. Ezeket az iskolákat röviden nyolcéveseknek vagy tizen­egyéveseknek fogjuk nevezni. Ti­zenegyéves iskolákat a nemzetgaz. daisági terv szükségletei szerint fo­gunk létesíteni és az eddigi nemzeti iskola, középiskola és gimnázium egybevonásávai jönnek létre Mind a tizenegy osztály egy igazgató ve; zetése alatt fog állni, akinek eb­ben az osztályok számára való te­kintettel bizonyos számú munka • társ fog segédkezni. Nyolcéves kö­zépiskolákat ott létesítünk, ahol meglesznek hozzá az előfeltételek. Az eddigi nemzeti és középiskolák összevonásával jönnek létre és szin­Az új rendszer előnye az, hogy I következetesen egységes iskolát hoz létre, amelyet nemcsak az eddigi általános műveltséget nyújtó isko­la három fokának egyesitése, hanem a tananyag egyesítése is jellemez, amely szervesen illeszkedik egymás­ba mind az egyes osztályok, mind a tantárgyak tekintetében. Eddigi iskolarendszerünk azonban az egyes iskolai fokok szétválasz­tásával megbontotta az egységes iskola alapelvét, a valóságban itt nem volt meg a rendszer egyes tag­jai közti kapcsolat. A tanulók, habár különféle apró­lékosságok egész tömkelegével töm­ték fejüket amelyeket gyorsan el­felejtenek, nem sajátítják ei a tu­domány alapismereteit. Munkahe­lyeik azonban megkövetelik tőlük, hogy az iskolából mély és tartós ismeretekkel, szilárdan elsajátított tudományos alapismeretekkel tá­vozzanak, amelyeket a gyakorlat. ban mindjárt alkalmazhatnak. A jai%solt rendszer íjiásik előnye az, hogy lehetővé teszi iskoláinknak a szovjet mintakép nyomán való Sztálin elvtárs »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet­unióban« című zseniális müvéből és az SzKP XIX. kongresszusának ha­tározataiból, amelyek a mi pro­grammunk is, általános műveltsé­get nyújtó és természetesen szak­és főiskoláinkra mindenekelőtt két fő feladat hárul: 1. Altalános műveltséget nyújtó iskoláink hálózatának intenzív bő­vítése úgy, hogy évente minél na­gyobb számú tanuló jusson maga­sabb általános és szakműveltség­hez és hogy ezzel egyre közelebb kerüljenek ahhoz a merész távlat­hoz, amelynek megvalósításául a Szovjetunióban ma már megkez­dik — teljes középiskolai képzett­ség nyújtását egész ifjúságunk­nak; 2. gondoskodás arról, hogy az iskoláinkban végzett tanítás és ne­velés a lehető legmagasabb mér­tékben összhangba kerüljön iparunk és mezőgazdaságunk technikájának fejlődésével. Ez a politechnikai ta­nítást érintő kérdés megoldásának azonnali megkezdését jelenti, amely megköveteli, hogy a tanulók a tu­domány alapismereteinek elsajátí­tásán kívül ismerkedjenek meg a jelenlegi nagyüzemi termelés alap­folyamataival és kézügyességre te­gyenek szert a munkában. Itt két föok — a nemzetgazda­sági terv szükségletei és az SzKP XIX. kongresszusa által kitűzött távlatok vezetnek bennünket isko­larendszerünk átalakítására. tén egy igazgató vezetése alatt fognak állni. Ahol nem lesznek meg a kötele­ző nyolcéves középiskola megalakí­tásának előfeltételei, megmarad az öt. évfolyamú nemzeti iskola. Ennek elvégzése után a tanulók átmennek a nyolcéves középiskola hatodik osztályába. Nem szükséges hang­súlyozni, hogy a nemzeti, nyolcéves vagy tizenegyéves iskola első osz­tályától egészen az ötödik osztályá­ig- való tanítást egyenértékűnek fogjuk tekinteni éppúgy, mint a nyolcéves és a tizenegyéves iskola első osztályától egész a nyolcadik osztályig nyújtott tanítást. Az ál­talános műveltséget nyújtó iskola valamennyi típusának első évfolya­ma előkészítő osztály. A Szovjet­unió tapasztalatai ugyanis meg mutatták, hogy nem helyes a hat­éves gyermeket egyik napról a má. síkra komoly munkába fogni. El­lenkezőleg, sokkal helyesebbnek tűnik fel a játéktól a rende s tanu­lásra való fokozatos átmenet meg­szervezése. Az óvoda és az általá­nos iskola közötti ilyen átmenet lesz az előkészítő iskola. A gyer mek az előkészítő iskoláiban meg­tanulja ugyan az olvasás. írás és számolás kezdeti formáit, a rendes iskolai munka azonban csak a má sodik osztályban kezdődik számára. A második osztálytól a tizenegye­dik osztályig általános műveltséget nyújtó iskolánk tantervei megköze­lítik a szovjet tízéve s iskola tan­terveit. j következetes építését. Tanítóink és j iskolai dolgozóink naponta meggyő­ződnek, hogy a szovjet tapasztala, tok egyre szélesebbkörü és mélyebb alkalmazása és a szovjet példakép megközelítése, amely Gottwald elv­társ fogalmazásában a népi demo­kráciák fejlődésének alaptörvénye, az iskolai ágazatra is teljes mérték, ben érvényes. Nálunk a szocialista iskola gyors építésének ez a z egye­düli útja. Más üt nem vezet előre! Az új iskolatörvény' tervezete, üj tantervek, új tankönyvtervezetek és tankönyvek kell, hogy azt is kife­jezzék, hogy iskolai dolgozóink és tanítóink mindig hűen fogják őrizni Gottwald elvtárs örökét Engedjék meg még, hogy leg­alább röviden tájékoztassam önöket azokról az átmeneti intézkedésekről, amelyeket az iskola- é s népnevelés­ügyi minisztérium az új iskolai tör­vény elfogadásával foganatosított. Az új iskolarendszer, amint már említettem, már 1953_1954-.es isko. lai évben érvénybe lép éspedig a következő terjedelmben: az egész országban már nyolcéves és tizen­egyéves iskolákat létt. zal 'válik lehetségessé, 1. Az idd iskolai év v. gimnázium harmadik osztálya­tanulói a negyedik osztályos tanu­lókkal együtt befejezik tanulmányai­kat. Hathetes tanfolyamot rende­zünk számukra, amelynek kereté­ben átveszik a negyedik évfolyam csökkentett tananyagát. A tanfo­lyam elvégzése után rendesen érett­ségiznek és beiratkozhatnak a fő­iskolára. Ezen intézkedés okait már említettem — a főiskolák fokozott követelményeit csak a gimnáziumok két utolsó évfolyama fedezheti. 2. Már az Idei iskolai év végén a középiskolák harmadik osztályának tanulói is bevégzik köteles iskolai látogatásukat éspedig rendes évzá­ró vizsgát tesznek anyanyelvükből, orosz nyelvből és számtanból. Ezen évfolyam tanulóinak a következő le­hetőségeket nyujtjuk: felvehetők a harmadfokú kiválóak iskolájáUa, a%az a 11 éves iskolák kilencedik osztályába, vagy szakiskolába, az állami munkaerőtartalékok szakisko­láiba vagy a dolgozó ifjúság köz­pontjaiba, vagy állásba léphetnek. Azok a diákok, akik jelentkeznek, kivételesen még egy évet járhatnak iskolába éspedig a rendkívüli ne­gyedik osztályba, amely tanfolyam, E tanulók egy részét egy év múlva felvehetik további tanulásra, a töb­biek állásba lépnek, Uletve beirat­koznak az állami munkaerötartaié­kok szakiskoláiba, vagy a dolgozó ifjúság központjaiba. A középiskola ITT. osztályának minden tanulója bizonyítványt kap iskolakötelezettségének befejezésé­ről, ami feljogosítja őket, hogy a rendkívüli tanulmányi formákról szőlő érvényes előírások értelmében a kiválóak iskoláján folytatott ta­nulásra jelentkezzenek. Tehát ugyan azok a jogaik lesznek, mint a kö­zépiskolák TV. osztálya tanulóinak. Az új tervezet értelmében az 1953 —54-es iskolai évben az első, a ha­todik és a kilencedik osztályban a többi osztályok átmeneti terve sze­rint fognak tanítani. Az új tervezet szerinti tanítást az 1954—55-ös is­kolai évben' kezdik meg minden egyes osztályban, midőn már új tankönyveink lesznek. Meg kell még említenem, hogy 79 új iskolával bővül a 11 éves iskolák hálózata már az 1953/1954-es iskolai év folyamán. Az első évfolyamba a mostani Iskolai évhez viszonyítva 100 százalékkal több tanulót, te­hát több mint 22.000-et vesznek fel. Már az 1953—54-es iskolai évben 243-mal több nyolcéves iskola lesz, a 11 éves iskolák első nyolc osztá­lyával együtt. Ebből az is kitűnik, hogy nem lesz semmi tanítófeles, legünk. Teljesen helytelen lenne, ha az új iskolai törvényben csak szervezési változásokat látnánk és nem vennők tekintetbe elsősorban a változást az iskolák munkájában, tartalmában, ideológiai és pedagógiai színvonalá­ban. Az új emberről van szó. -„Az is­kola a köztársaság új polgárai ne­velésének fő tényezője" — hangsú­lyozta Gottwald elvtárs. Az iskolá­nak ezért a társadalom szocialista, kommunista átalakításának hatal­mas eszközévé kell válnia és gyor­san mentesülnie kell a burzsoázia iskoláiból még rámaradt utolsó osö­kevényektől. A szocializmus gyöke­res szakítást jelent minden egyes régi viszonnyal és eszmével. Ezt ép­pen iskolai nevelésünknek kell kife­jeznie, aminek a marx-leninizmus alapelveitől való tántoríthatatlan. Ságban és valamennnyi burzsoá csö­kevénnyel, főleg a babonákkal és sötétséggel szemben való kérlelhe­tetlenségben kell megnyilvánulnia. Az új embernek, a jövő emberének nevelése lehetetlen másképpen, mint a régi, a z őt hátráltató halódó ellen vívott küzdelem útján. Az élesedő osztályharc folyamata ezért semmi­képpen sem kerülheti el az Iskolát, iskoláinknak ezért mélyen politikai jellegűvé kell válniok. Ezt állandóan hangsúlyoznunk kell, mert még mindig vannak olyan tanítóink, akik úgy vélekednek, hogy az iskola ütő­ere más lehet, mint az élet ütő­ere. „Gyermektársadalmunknak — mondja Makarenko — vissza kell tükröznie az egész ország életét. Az iskolának olyan erélyesen és bát­ran kell küzdenie a kommunizmus­ért, mint az egész társadalomnak, és ugyanolyan örömmel!" Lenin Fokozzuk a szocialista iskola építésének lendületét Meg kell rövidíteni az általános tanulási időt Üj iskolarendszerünk összetétele Az üj rendszer előnyei

Next

/
Thumbnails
Contents