Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-26 / 102. szám, vasárnap

Világ pro

u er »f» . * t H?-kí m 35?, —_ Evetem t „. ^»SS*» SZLOV Á Tartalom: ivOMMUNIS'i ÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953. április 26, vasárnap 2 K es VL évfolyam, 102. szám Bányászok, munkások és munkásnők, a bányászati Ipar mérnökei és technikusai! Teljesítsétek és túlteljesítsétek a széntermelés, a kőolajtermelés és a koksztermelés tervét! Vezessétek be és tökéletesítsétek a kitermelés gépesítését! Gyorsítsátok meg bányáink gépesítését és felépítését és teljesítsétek időben szállításaitokat! (A Nemzeti Arcvonal Május l-l Jel szavaibői.) A terv egyenletes teljesítése — a bányászok megtisztelő feladata Felszabadulásunk, főleg azonban a dicső februári győzelem óta gyönyörű és mérhetetlen kincsekben bővelkedő kerületünk óriási fejlődés útjára lépett. A gottwaldi ötéves terv keretében a testvéri cseh mun-» kásosztály segítségével, a Szovjetunió tapasztalataira és önzetlen segítségére támaszkodva, drága pártunk vezetésével az elmaradott Kelet-Szlovákia virágzó iparvidékké válik. E növekedés alapját Gottwald elvtárs zseniális terve — a nehéziparnak, országunk alapjának kiépítése rakta le. A nehézipar fejlődésének alapja elsősorban a vasérc, az a vasérc, amely óriási mennyiségben fordul elő Szlovákiában, főleg pedig a kassai kerületben. Bányászainktól függ tehát, hogy kellő menynyiségben termeljék ki ezt a kincset — a vasércet és ezzel hozzájáruljanak szebb életünkhöz, a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető ütunkon. A gottwaldi ötéves terv feladata Sztálin elvtárs zseniális tanításának értelmében, a legfejlettebb technika segítségével minél többet nyújtani a dolgozó népnek, ami a gyakorlatban több gép, traktor, villanyáram, orvosi gépek stb. termelését jelenti. Ha mindennek teljes tudatában vagyunk, világosan állnak előttünk halhatatlan Gottwald elvtársunk szavai: bányász vagyok, ki több nálam. E szavak egyúttal megmutatják, milyen óriási felelősség hárul minden egyes bányászra, hogy méltó legyen a jelszóra — bányász vagyok, ki több nálam. Annak érdekében, hogy nehéziparunk az elégtelen ércfejtés miatt kárt ne szenvedjen, egyenlítsük ki gyorsan adósságunkat, küszöböljük kí a szemmellátható hiányosságokat és hibákat a terv teljesítéséből. Ennek alapján április 25-re és 26-ra pártunk Rozsnyóra tanácskozásra hívta össze minden egyes vasércbánya kommunista bányászait, technikusait és mérnökeit. Az aktíván arról fognak tanácskozni, vájjon hogyan küszöböljék ki a tervteljesítés útjából az eddigi akadályokat és egyúttal rámutatnak azon bányászok és műszakiak gyönyörű eredményeire és tapasztalataira, akik újító módszerekkel értékes eredményeket értek el. Pártunk és kormányunk a legjobb munka- és életfeltételeket biztosítja a bányászoknak. A bányászok ma már nem járnak rongyosan, -10—15 kilométert gyalogolva, esőben és fagyban a munkába. A legkorszerűbb közlekedési eszközök állnak rendelkezésükre. A becsületesen végzett munkáért megkapják teljes fizetésüket, nem úgy, mint a múltban, amikor különféle ürügyekkel a bányászok fizetésének a felét levonták és ilymódon rabolták meg őket megérdemelt bérüktől. Emlékezzünk vissza, mennyire ki voltak téve a bányászok a tárnafelügyelők kénye-kedvének, mert csak azok a bányászok, akik a tárnafelügyelő „úrnak" ajándékokat (tyúkot, libát, tojást hoztak), kaptak jobb munkahelyet. A többiek a hónap végén annyi fizetést sem kaptak, hogy a bányász fogyasztási szövetkezetben adósságukat kiegyenlíthessék. A borzalmas életkörülmények és a rossz táplálkozás idő előtt aláásták a bányászok egészségét. Ritka eset volt. ha a bányász megélte hatvanadik életévét. A bányászok formálisan nem kaptak ugyan fizetett szabadságot, de ha élni akartak, szabadságuk alatt máshova mentek dolgozni, hogy legalább részben kiegyenlíthessék egész évi adósságukat. Ez az áldatlan örökség még ma is kisért az úgynevezett bányászbetegség képében. Pártunk és kormányunk ez irányban is óriási gondoskodást fejt ki a bányászok egészségéről. Számos példa tanúskodik erről, hisz a bányászok legszebb üdülőközpontjainkban és külföldi üdülőkben pihenhetik ki fáradalmaikat. Aggsag, vagy munkaképtelenség esetén gondoskodnak a bányászok szociális biztosításáról. Ma már a bányászok jelentős része kényei mes, új házakban él. A bányásztanoncok pofonok helyett ma szép otthonokat, a technikai és kulturális fejlődés nagy lehetőségeit kapják. Végül ma már nem kell félniök a munkanélküliség miatt. Népi demokratikus rendszerünk minden polgárnak munkát biztosít és ez a munka ma becsület és dicsőség. Erről tanúskodik a kitüntetett bányászok egész sora is, mint pl. Ferenc elvtárs Rudnyanyból, aki a legnagyobb kitüntetést, a Munka-érdemrendet kapta. A többi bányászokat is hüségpótlékkal jutalmazzák becsületes munkájukért. Pártunk és kormányunk egyre több lehetőséget nyújt a kapitalista örökség gyors kiküszöbölésére. Uj bányák nyílnak és bővülnek a régiek. Rendszeres gépesítéssel biztosítják a könnyebb munkafeltételeket, a munkatermelékenység fokozásával biztosítják az életszínvonal emelkedését. Bányáinkban ebben az óriási küzdelemben a munka új hősei nőnek, mint például Ferenc elvtárs rudnyanyi bányász, aiki Topoly elvtárssal együtt az elsők között jelentette, hogy terven felül a békéért öt csille ércet termelnek. Az új munkamódszerekkel, a siklófejtéses módszerrel sikerült felajánlásukat teljesíteni. A rozsnyói bányákban is Valsovszky, Gyurcso és más elvtársak rendszeresen teljesitik tervüket és naponta néhány csille vasércet termelnek terven felül a békéért. E bányászok közé tartozik a szomolnoki Benedek-testvérek csoportja is, akik a Boriszkin-módszer alkalmazásával a dolgozók ünnepnapjáig, május l-ig teljesítik az ötéves terv utolsó évét, Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusáig pedig 120 méter tárót fejtenek ki. E gyönyörű eredmények megmutatkoztak a csoportokban, vájatokban és a tárnákban is, de nem az egész bányatelepen. Az a tény is tanúskodik erről, hogy Rudnyanyban az év eleje óta csak 73.9 százalékra teljesítik a tervet. Minden egyes bányászra, minden egyes vájatra, medencére, minden egyes mérnökre ki kell terjeszteni a szocialista munkaversenyt. A mlynki, luciabányai, szlovinkai és vashegyi bányászok feladata,. hogy a legjobb bányászok legyenek példaképeik. A terv egyenlőtlen teljesítése okozza ugyanis a kohók, gépműhelyek tervének nemteljesítését és életszinvonaluk növekedése tekintetében komoly következménnyel jár. A legjobb kommunista bányászok aktívája biztosan megmutatja, hogy mik a bányák lemaradásának okai. A bányák ugyanis az év eleje óta már néhány százalék érccel adósak dolgozóinknak. A vita megvilágítja előttünk, miben rejlenek a tervüket teljesítő bányászok és bányamedencék sikerei. Azok a felajánlások, amelyekkel a bányászok az aktívára jönnek, segítenek abban, hogy az ércfejtés terén kiegyenlítsék államunkkal szemben való adósságukat és ezzel hozzájáruljanak hazánk szocialista építéséhez, védőképességének megszilárdításához és a világbéke fenntartásához. Fábry István, a kassai kerületi pártbizottság titkára. A Nemzetgyűlés jóváhagyta az iskolarendszerről és a tanítóképzésről szóló törvény kormánytervezetét Űj törvényeket és kormányrendeleteket hagytak jóvá Pénteken Prágában összeült a Nemzetgyűlés, hogy megtárgyaljon több törvény és korťnányrendelettervezetet. Az ülésen résztvettek V. Kopecký, Zd. Fierlinger, dr. Zd. Nejedlý kormányelnökhelyettesek és a kormány tagjai. Jelen voltak az állami bizottságok elnökei, a CsKP KB titkárai, a kerületi nemzeti bizottsá gok iskolaügyi osztályfőnökei, a nemzeti, közép- és főiskolák számos tanítója és képviselője, kultúr- és közművelődési dolgozók, valamint a tűzoltóegyesületek tagjai. Az ülést dr. O. John, a nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. Ezután megtárgyalták az iskolarendszerről és a tanítóképzésről (iskolatörvény) szóló törvény kormány tervezetét, amelyhez dr. J. Krofta képviselő, a Nemzetgyűlés kulturális bizottságának nevében tett jelentést. Az ülés résztvevői beszéde alatt ismételten éltették Zdenek Nejedlý akadémikus, kormányelnökhelyettest, akinek iskolaügyünk fejlődésében nagy érdemei vannak. Az új iskolatörvényhez Erneszt Szýkora iskola- és népnevelésügyi miniszter fűzött magyarázatot A Nemzetgyűlés ezután megkezdte a törvénytervezet vitáját, amelynek során V. Bohus, A. Szukupová, F. Zorkócy és dr. K. Kácl képviselők szólaltak föl. A képviselők felszólásaikban egyetértettek a kormánytervezet tel és az ülés vendégeivel együtt hosszantartó tapssal kísérték az iskolatörvény jóváhagyását. A további új törvények kormánytervezeteinek megtárgyalása közti szünetben E. Szýkora iskola- és népnevelésügyi miniszter, V. Kopecký, Zd. Fierlinger. Zd. Nejedlý akadémikus. L. Stoll főiskolaügyi miniszter. F Necsászek, a CsKP KB titkára és az iskolaügyi és népnevelésügyi miniszter helyetteseinek jelenlétében fogadta a pionírok és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség küldöttségét. Az ülés további részében a Nemzetgyűlés megtárgyalta és jóváhagyta a vámtörvény tervezetét, amelyről dr V. Hulinszky képviselő, a költségvetési bizottság nevében tett jelentést. A Nemzetgyűlés megtárgyalta és jóváhagyta továbbá a tűzvész elleni állami felügyeletről és tűzvész elleni védelemről szóló törvény kormánytervezetét, amelyhez F. Szvoboda képviselő. az alkotmányjogi bizottság nevében fűzött magyarázatot, továbbá a jogi gyakorlatról, valamint az igazságszolgáltatási és az ügyészi szakvizsgáról szóló törvény kormánytervezetét, amelyről Ar J. Kokes képviselő, az alkotmányjogi bizottság tagja tartott beszámolót. A Nemzet gyűlés megtárgyalta és jóváhagyta ama törvény kormánytervezetét is, amelynek értelmében egyes személyek megkapják állampolgárságukat. A törvény kormánytervezetéről R; Kostejn képviselő, az alkotmányjogi bizottság tagja számolt be. A Nemzetgyűlés ezután megtárgyalta és jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság gazdasági fejlődésének el«ő ötéves tervéről szóló törvény értelmében kiadott kormányrendeletet. Az alkotmányjogi bizottság nevében dr. Áj Prokes, a gazdasági- tervezési és ellenőrzési bizottság nevében V. Szóvá képviselő tartottak beszámolót e rendeletről. Az ülés végén a Nemzetgyűlés bizottságaiba póttagokat választottak* Az iskolaügy új megszervezésével az ifjúság szocialista és hazafias neveléséért ErnesztSzikora elvtárs iskola- és népnevelésügyi miniszter beszédéből Éppen öt éve annak, hogy a Nemzetgyűlés közvetlenül a dolgozó népnek a reakció fölött aratott dicső februári győzelme után jóváhagyta az új iskolatörvényt. Az 1948 április 21 i iskolatörvény nagy lépést jelentett előre iskolaügyünk fejlődésében. Államosította az iskolát, egyforma műveltséget biztosított az egész ifjúság számára (a polgári iskola és a gimnázium alsó osztályainak diákjai közös középiskolába kezdtek járni), szervezetileg egyesítette az egész köztár. saságbam ez ideig szétaprózott iskolákat és lerakta az egységes iskola szilárd alapjait. Az 1948. évi iskolai törvény kiadása után Zdenek Nejedlý elvtárs vezetésével iskolaügyünk jelentős sikereket ért el. Olyan időszak ez, amelyben lerakták szocialista iskoláink építésének alapját. A párt, a kormány $s Gottwald elvtár

s államdó személyes segítségével főleg az utóbbi évek során iskolaügyünk jelentös haladást tett meg az ifjú nemzedék szocialista nevelésére kifejtett törekvésébea. 1951-ben jelent meg a CsKP KB elnökségének a nemzeti és a középiskolák tankönyveiről szól ä fontos határozata, amely annak szükségességét hangsúlyozta, hogy minden tárgyra állandó tankönyveket dolgozzanak ki, ami a tudományok alapjai elsajátításának elengedhetetlenül szükséges, döntő előfeltétele. A tanító munkájának és felelősségének magasra emelése lókról való gondoskodásra, a pionírszervezet munkájára és a tanítók politikai szakismereteinek növelésére helyezte a fősúlyt. Jozef Kubík, a Prága melletti Ricsanyi gimnázium tanítója, Otília Kucserová, VIcsí Hore eldugott falucska nemzeti iskolájának igazgatója a rum. burgi járásban, Václav Medonosz, az iskola, és népnevelésügyi minisztérium központi felügyelője, akinek fő érdeme, hogy a kevés osztályú vidéki iskoláinkon megkezdték a bevált szovjet módszerek szerinti munkát Vaszil Szuehy, az uiblai ukránnyelvű középiskola igazgatója, kiváló pedagógus, aki a pionírok segítségével a kis- és középparaszt falusi ifjúságot megnyerte a falu szocializálásának. Az utóbbi évek során továbbá lefordították a szovjet pedagógiai tudomány összes alapvető műveit és lényegesen emelkedett a tanítók száma, akik munkájukban alkalmazni kezditék a szovjet tapasztalatokat. A tanítás minőségének, a tanítók további képzésének kérdése sokkal inkább előtérbe került, mint az elmúlt években. Jelentősen növekedett a pedagógiai folyóiratok száPelbecsülhetetlen jelentőséggel bír továbbá, hogy Gottwald elvtárs a tanítók VI. országos konferenciáján magasra értékelte a tanítónak, az új iskoláért folytatott küzdelem döntő tényezőjének munkáját és felelősségét. Gottwald elvtárs gondos vezetésével, aki mindig sokoldalú figyelmet fordított iskoláink és tanítóink kérdéseire, az újtípuisú tanítók egész sora nőtt ki. Számuk állandóan növekszik. Közülük a legjobbakat az idén eltsőízben ajánlották állami kitüntetésre. Közéjük tartozik pl. Jozef Cisár, a gott. waldovi I. középiskola igazgatója, kiválj pedagógus, Makerenko műveinek és a szovjet gyermekirodalomnak lelkes fordítója és buzgó propagátora. Júliusz Bágel, a kassai pedagógiai gimnázium igazgatója, akinek iskolájából mély és tartós ismeretekkel, a szocialista nemzedék nevelésére jól felkészülve távoznak a diákok. František Bukacs, a Kromerizs-vidéki rostyini nemzeti iskola igazgatója, a szövetkezeti nagyüzemi termelés lelkes propagátora, Viktor Fuchs, a tornóci középiskola igazgatója, aki mtisikásságával főleg az ifjú tanuma, a tanítók saját lapot kapt:.4, Megalakult az állami gyermekkönyvkiadó vállalat, eme'VadeSt az ifjú;*» gi folyóirat színvonaA. Iskoláinkba» mély gyökeret vertek a CsISz iskolai szervezetei és a pionírszervezetek, amelyek néhány helyen a

z iskola nevelő és tanító céljának megvalósításában valóban a tanítók jó segítőtársaivá váltak. Ki kell emelnünk főleg tanítóinknak falvaink szocialista átépítésében, az EFSz-ek alakításában és megszilárdításában nyújtott segítségét. A falusi tanítók mozgalma egyike ftma legjelentősebb tényeinek, melyek iskoláinkat hazánk szocialista építésével egybefűzik. Általában elmondhatjuk, hogy az elmúlt években megváltozott iskoláink szelleme. Számos iskolánkban már újvágásü Ifjú embereik nőnek fel, olyan nemes jellemvonásokkal, amilyeneket ezelőtt nem ismertünk iskolai ifjúságunknál. Iskolaügyünk nagyjelentőségű átalakulásában Zdenek Nejedlý elvtársnak nagy érdeme van. Engedjék meg, hogy ma legalább két kérdést emeljek ki, amelyeket Nejedlý elvtárs igen gyakran boncolgatott tanítóink előtt és amelyekről a jövőben sem szabad megfeledkeznünk. • Első a szocialista hazafiságra nevelés. Nejedlý elvtárs mindig hangsúlyozza, hogy a haza, a Szovjetunió iránti mély szeretet az ifjú embereknek a szocializmus építésére és győzelmére való előkészitésébMi ennek elválaszthatatlan tartozékát képezze. Emellett azt célozza, hogy a tanulók a szó legszélesebb értelmében tanulják megismerni és szeretni hazájukat — gazdag építő jelenét, történelmét és természetét. Ápolnunk kell bennük az öntudatot az iránt, amit cselekszünk és amit munkánkkal felmutatunk. Ha a tanulók tüzetesen megismerik hazájukat, ha megtanulják mélyen szeretni, az ellenség ellen is védelmezni tudják majd. Másodszor az ifjúság iránti szeretet az, amit Nejedlý elvtára oij;