Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-25 / 101. szám, szombat

ül S20 1953 április 25 Valóraváltották májusi felajánlásaikat a nagymegyeri állami gazdaság dolgozói A nagymegyerl állami birtokok igazgatósághoz tartozó gazdasá gok májua elsejének tiszteletére szocialista munkaversenyre hívták ki a várkonyi igazgatósághoz tartozó gazdaságokat. Ezenkívül a gazdaságok egymásközött is versenyt indítottak a tervezett hektár hozamok túllépéséért és az állatok hasznosságának növeléséért. A verseny irányítását és ellenőrzését az üzemi pártszervezet vette kezébe. Már tapasztalatból tudták, hogy a szocialista munkaverseny csak akkor hozza meg a kellő eredményeket, ha azt rendszeresen el lenörzik és kiértékelik. Ezért a gazdaságokban dolgozó kommunisták úgy határoztak, hogy a szocia lista verseny eredményeit mjnden héten kiértékelik és a verseny eredményeiről hetenként jelentést adnak az igazgatóságnak. A nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepének tiszteletére indított munkaverseny eredményei a nagymegyeri igazgatósághoz tartozó gazdaságokban sem maradt el. A legutóbbi értékelés bebizonyította, hogy a szocialista munkaverseny a •termelést, a munkák határidő előtti teljesítését lényegesen elősegíti. Például a tavaszi munkák tervét három nappal rövidítették meg. A nemes versengésnek az állattenyésztés terén is megmutatkozott az eredménye. Nincs már a nagymegyeri igazgatóságon egyetlen olyan gazdaság sem, ahol ne vezették volna be Malinyinova szovjet fejőnö módszerét. A kivánt eredmény sem maradt el, mert a verseny megkezdésekor az átlagos tejhozam 6 liter volt, ma már 6.5 liternél is több. A május elsejének tiszteletére indított munkaverseny élén ma a nyárasdi gazdaság halad. A szocialista munkaverseny hatása alatt a nyárasdi dolgozók eddig soha nem látott eredményeket értek el. Éjt nappallá téve harcolnak a tavaszi munkák sikeres teljesítéséért. Nagy János például a megállapított 4 hektár gabonafélékből 6—7 hektárt vetett el naponta, lovasfogattal. A gazdaság traktorosai sem maradtak ki a nemes versenyből, A tavaszi munkák első szakaszának befejezése után a versenybizottság megállapította, hogy a nyárasdi gazdaságban Nagy István traktoros került a verseny élére. Tavaszi munkatervét 218 százalékra teljesítette. A nyárasdi gazdaság fejői a szocialista munkaversenyen kívül még felajánlásokat is tettek máju

a elsejének a tiszteletére. A fejőscsoport azt a kötelezettséget vállalta, hogy május l-ig a tejhozamot 8 literről 8.5 literre emeli. Kötelezettségváilla lásukat gazdasági méretben már teljesítették is. Vannak azonban olyan fejők is, akik magasan túlszárnyalták a kötelezettségvállalást. Sidó Lajos pl. már 12.5 liternél tart, Olári Lajos napi átlagfejése 11.7 liter, Csölle Sándomé pedig 10 liter körül mozog. A versenyben a második helyen az újmajori gazdaság áll. Kedvezőbb körülmények között, melyet a versenybizottság szemelőtt tartott, a tavaszi munkákat három nappal hamarább a tervezett időnél fejezték be. A tavaszi munkák sikeres elvégzéséért folytatott küzdelemben Szabó Károly tűnt ki a legjobban Tavaszi munkatervét 227% -ra teljesítette. A tavaszi vetéseknél Helenák és Illés elvtársak tíintek ki, akik 4 hektár helyett 6—7 hektáron végezték el lovasfogatokkal a vetést. A helyzet azonban úgy fest, hogy a tavaszi munkák második szakaszán az újmajorbeliek kerülnek a verseny élére. Nem véletlen az. hogy cukorrépájukat és napraforgójukat már megkapálták. Ez azt bizonyltja, hogy az újmajorbeliek komolyan veszik a párt- és kormány határozatait és minden lehetőséget megragadnak, iparkodnak azokat nemcsak teljesíteni, hanem túl is lépni. Az újmajori gazdaság állattenyésztői sem nagyon maradtak le a nyárasdiak mögött. Az ő kötelezettségvállalásuk is 8.5 liter tejre volt. Gazdasági mé tbe csak egy decivel vannak lemaradva' a nyárasdiak mögött. Meg kell említenünk, hogy Űjmajorban is vannak olyan fejők, akik már magasan túl tel j esitették kötelezettségvállalásukat. Kósa Sándor például átlagosan mindennap 11—12 liter tejet fej egy-egy tehéntől. Szabó Mihály pedig 9 litert fej átlagosan a gondjaira bízott állatoktól. A versenyben a harmadik helyre a madarréti gazdaság került. A tavaszi munkák tervét két és egynegyed nappal rövidítették meg. A tavaszi munkáknál Vörös Zsigmond traktoros tünt ki szorgalmával. Munkatervét 188 százalékra teljesítette. A madarréti állattenyésztés dolgozói is vállaltak kötelezettséget, hogy 5 literről 8.5 literre emelik a tejhozamot. A takarmányhiány mellett a madarrétiek már eddig is tudtak eredményeket felmutatni. Igaz, kötelezettségvállalásuknak még nem tettek eleget, mert a tejhozamot gazdasági méretben csak A csákányi EFSz tehenészei a tejhozam fokozásáért A csákányi EFSz etetői versenyeznek a termelés fokozásáért. Krastenics F és Szabó T., valamint Agh Sándor és Németh Gyula elvtársak azon iparkodnak, hogy megnyerjék a versenyt. Krastenics és Szabó elvtársak 8 tehéntől naponta 55—58 liter tejet tejnek ki, a tíz tehenet fejő Ágh Sándor és Németh Gyula pedig 56—59 literes tejhozamot érnek el. Ezek az elvtársak kötelezték magukat, hogy május elseje tiszteletére bevezetik a napi háromszori etetést és fejést. Kovács József, Csákány. Pénzes Mihály traktoros kimagasló eredménye A harmad EFSz-ben jól képzett traktorosok dolgoznak. Pénzes Mihály traktoros a krumpliültetés tervét 150 százalékra teljesítette Egy szövetkezeti tag segítségével 70 mázsa krumplit ültetett el. A tavaszi szántásban Nagy Béla. Tóth Béla, Csobó József, Varga Zoltán, Varga Lajos és Benedek Lajos tűntek ki. Dicséretet érdemelnek az állatgondozók is, akik a szűk takarmányozás-' sal kitelePtették a szövetkezet marhaállományát. Alaxai Béla például a marhagondozás mellett még mezei munkák elvégzésére is vállalkozott. Ugyanígy Gyerek János, Klárik Sándor, Csotó Gyula és Petykó Lajos is. Hogy a harmaci szövetkezetben a tavaszi munkát jól elvégezték, az Kovács Géza. Tóth Zoltán és Nagy István csoportvezetők érdeme is. Arra törekednek a szövetkezet tagjai, hogy a még kívülálló kis- és középparasztokat megnyerjék az EFSznek. Simon István, Harmac. 6.5 literre emelték. Még a gazdaság legjobb fejői sem érték el a kötelezettségvállalásban feltüntetett mennyiséget. Nagy Gyula pl. még csak 8.2 liternél tart. Valsic László pedig 8.1 liternél. Az utolsóelőtti helyre a füssi gazdaság került. A tavaszi munkák tervét két nappal rövidítették meg. Nekik is voltak élenjáró dolgozóik, mint pl. Balog József traktoros, aki munkatervét 192 százalékra teljesítette. Ezzel az eredménnyel kerülhettek volna előbbre is, de óriási lemaradás mutatkozik náluk az állattenyésztésben. A tejhozam emelése érdekében a füssi dolgozók már a kötelezettségvállalások tételénél is lemaradtak az eddig említett gazdaságok mögött. A füssiek arra vállaltak kötelezettséget, hogy a tejhozamot 8 literre emelik. Ezt a kötelezettségvállalásukat még csak megközelíteni sem tudták. A gazdaság legjobb fejője, Nagy Károly is csak 7.8 liternél tart. Az egész gazdaságban pedig alig érték el átlag 6.2 litert. Nem szabad megfeledkeznünk a nagymegyeri hizlalda dolgozóinak kötelezettségvállalásairól sem. A hizlalda dolgozói május elseje tiszteletére a gazdaságok példájára szintén versenyre keltek egymással. Elhatározták, hogy az átlagos napi súlygyarapodást 49 dekagrammról 50 dekára emelik. A szocialista munkaverseny élén most Dohányos Mihály és Vajlik Vince halad. Szorgalmas munkájukkal a verseny élére küzdötték fel magukat. A gondjaikra bízott állatok napi átlagos súlygyarapodása 66 dekára emelkedett. A növénytermelés és az állattenyésztés terén elért eredményekben nagy részük van a központi javítóműhely dolgozóinak is. Előre gondoskodtak arról, hogy a tavaszi munkákat rendes időben, jól kijavított gépekkel kezdhessék meg. Ezek az emberek fáradságot nem ismerve harcolnak munkahelyükön a bőséges termésért. Ä május elsejei kötelezettségvállalásokból ők is kivették részüket. A rendes munkaidőn kívül, május elseje tiszteletére három istállóba bevezették a vízvezetéket, hogy megkönnyítsék az állatgondozók munkáját. A nagymegyeri igazgatósághoz tartozó gazdaságok munkásai bármely munkaszakaszon is dolgoznak, csak egy célt Játnak maguk előtt. Állandóan fokozni az állatok hasznosságát, az agrotechnikai szabályok betartásával növelni a hektárhozamokat. Szarka István. Teljesítjük május 1-i felajánlásainkat Szövetkezetünk tagjai május 1. tiszteletére 17 hektár cukorrépa és 13 hektár takarmányrépa egyszeri megkapáíását vállalták. Azonkívül elhatározták, hog az összes kapásnövényeket április 30-ra elvetik. Ennek a kötelezettségüknek már eleget is tettek. Április 21-re az ültetést befejezték. Harminc hektár rizsvetésünk van. A töltés rendbehozására azt a kötelezettséget vállaltuk, hogy május l-ig az asszonyok 4, a férfiak 6 napot dolgoznak le. Az első csoportban dolgozó asszonyok és leányok dicséretet érdemelnek. Mindennap 17—18 személy veszi ki részét a munkából. Szem előtt tartva a cukorrépatermelés fontosságát, a szövetkezetünk tagjai vállalták hogy hektáronként a tervezett 255 mázsa helyett 300 mázsát termelnek. Smerek János, Bodrogszerdahely. Május 1. tiszteletére A kövecses! állattenyésztési szakiskola tanulói május 1 és május 9. kötelezettségvállalásukkal bizonyítják, hogy népi demokratikus rendszerünk harcos építői .Kötelezettséget vállaltunk hogy az igazgató és tanítói kaisegítségével bevezetjük az állatok takarmányának az élesztősítését és ezt mindaddig végezzük, míg az állatok | legelőre ki nem mennek; Továbbá fél hektár káposztát tanulási időn kívül palántézunk el és azt gondosan ápoljuk.« Az iskola tanulói között egyéni kötelezettségvállalások is születtek, fíiss János tanuló vállalta május 1. tiszteletére egv 80 cm átmérőjű ötšgú csillag elkészítését Ferenc Gyula és Hubai Barna a május 1. felvonulás megszervezését vállalták. Kollektív felajánlást is tettek az iskola tanulói. Egyöntetűen elhatárolták. hogy a nagyszerű szovjet könyveket alaposabban áttanulmányozzák mert csak így válnak belőlük jó ká derek és csak így tudnak a gyakor lati életben is példás eredményeket elérni. Ritbec fi.éla, Kövecses. A rozsnyói bányák kommunistái újult erővel indulnak harcba a munkatermelékenység fokozásáért A rozsnyói járási pártkonferencián újra összejöttek a járás legjobb fiai, hogy megbeszéljék mult évi munkájuk eredményét. Feltárták a hiányosságokat és meghatározzák legközelebbi feladataikat, amelyek az ötéves terv ötödik évében rájuk hárulnak. A konferencián résztvettek a Központi Bizottság kiküldöttei és a kerületi kiküldött, Fábry István elvtárs. A Munka-dala elhangzása után Csernai vezetötitkár elvtárs hosszú, tartalmas beszámolójában ismertette a járás mult évi munkáját. A rozsnyói járásban legfontosabb szerep jut a bányászokra, mivel a járásban vasércet termelnek. Minden tonna érc, minden darab megművelt föld nemcsak dolgozó népünk életszínvonalát emeli, hanem államunk védelmi erejének növekedését Is. Beszéde további részében rámutatott, hogy ott, ahol a párt üzemi szervezete valóra tudta váltani a párt és a kormány határozatait és a dolgozók megértették a terv teljesítésének fontosságát, ott egész évben pozitív eredményéket értek el a termelésben. Ahol az üzemi szervezetek nem fejtettek ki jó politikai ténykedést, gyenge eredményeket látunk. A rozsnyói bányák a gottwaldi ötéves terv negyedik esztendejében százszázalékon felül teljesítették a tervet. A terv teljesítésében első helyen áll a rozsnyói bisztrói körzet, amely mult évi tervét 117 százalékra teljesítette. Ez a gyönyörű eredmény a pártszervezet jó munkáját igazolja. A második helyet a rudnai körzet foglalja el. Tervüket szintén a kitűzött határidőre 107.5 százalékra teljesítették. Dicséretet érdemel Krubavec János elvtárs bányatechnikus, aki a termelés jó megszervezését szorgalmazta. A Mária bányakörzet szintén százszázalékon felül teljesítette a tervet, bár bizonyos ideig különféle okok miatt szünetelt a munka. Csak az új fejtési módszerek bevezetése után került az üzem a harmadik helyre. Ebben az üzemben megfeledkeztek a tömegpolitjkai munkáról, aminek a munkafegyelem meglazulása lett az eredménye. Jól dolgozott a mult évben a Bernardi-bánya, amely a szocialista munkaverseny megszervezésével 104.1 százalékra teljesítette a tervet. Az »egy csillével többet a békéért® mozgalom Varsovszki János és Gyurcsó István elvtársak kezdeményezéséből született. Ezt a mozgalmat széles alapokra helyezték és jelentős sikereket értek el a fejtési terv teljesítésében. A Szadlovszky-bánya 108 százalékra teljesítette a tervet, ez a bányaüzem nehézségekkel is küzdött a fejtési berendezések javítása miatt, három hétig szünetelt a munka, de a bányászok önfeláldozó munkájával az üzem határidő előtt teljesítette a tervet. Az István-tárna, amelyet a bányásztanulók számára jelöltek ki, a mult évben szintén 101.5 százalékra teljesítette a tervét. A felületi üzemek és a nadabulai rendezőhelyek, éppúgy mint a pörkölök százszázalékon felül teljesítették a tervet. Ezek az eredmények az új munkaformák bevezetésével és a ciklusos grafikonnal voltak elérhetők. A Boriszkin-munkamődszer egyre jobban terjed, de szükséges volna, hogy ezt a módszert jobban népszerűsítsék a technikusok, főleg a kommunisták. Ezen akció érdekében keveset tett a szakszervezet, amely a verseny szervezésében csak részben kapcsolódott be. Nem emlékezhetünk meg dícsérőieg a gazdálkodásról, mert az 1952. évben 0.57 százalékos veszteséget mutat ki. A hiba onnan ered, hogy az alkalmazottak nem értették meg, hogy a termelési eszközök a nép tulajdona. A munkásságnak meg kell értenie és magáévá kell tennie a bányákban és az összes munkahelyeken Zápotocky elvtárs szavait, aki azt mondta, hogy mindenki legyen gazda a maga munkahelyén. A gömöri vasércbánya üzemek között Alsórrió csak 75 százalékra teljesítette a tervet. Az alsősajói elvtársak a#gai indokolják a terv nemteljesítését, hogy az üzem nem volt felkészülve a fokozott tervfeladatokra. Alsósajón a legnagyobb hiba az volt, hogy az üzemi pártszervezet gyengén dolgozott, nem mozgósította a kommunistákat a terv teljesítésére. A párttagok nem vettek részt a pártiskolázáson és így a kommunisták ideológiai fejlődése egy helyben topogott. Ami a falvak szocializálását illeti a kis- és középpara3ztok többségét sikerült megnyerni a közös gazdálkodás részére. De nem értünk el kiilön eredményeket. A hiba ott van, hogy sokan az elvtársak közül nem ismerik a falu szocializálásának problémáit, nem tanulnak és sokan még a pártsajtót sem járatják. Megtűrtük a járási újság rendszertelen kiadását, amely fontos és nélkülözhetetlen eszközül szolgált volna az új tapasztalatok és módszerek átvételénél a dolgozó földműves tömegeknél. Rosszul végezte a feladatát a traktorállomás, mert nem foglalkozott rendszeresen a termelési, pénzügyi kérdésekkel és a szocialista munkaverseny elmélyítésével. A nyárj munkák ideje alatt nem volt egy pártgyülésiik sem. Az összes akciók terv és cél nélkül folytak le. A járási pártvezetöség nem irányította kellően a Csemadok, CsISz, Sväzarm és a Szovjet Barátok Szövetségét. A járási pártvezetöség nem fordított gondot arra, hogy az egyes tömegszervezet élére becsületes kommunistákat állítson. Például a Szovjet Barátok Szövetsége élén olyan elvtárs állott, aki a szervezet munkáját nem tartotta fontosnak és funkcióját csak formálisan végezte. A járási pártbizottság a begyűjtés kérdésevei foglalkozott, de nem tudta teljes mértékben mozgósítani a dolgozókat a beadási kötelezettségek teljesítésére és sok métermázsa termékkel maradtak adósai a járásnak. A vitafelszólalók közül többen rámutattak a még fennálló hibákra és fogyatékosságokra. Cangár vállalati igazgató elvtárs a gömöri vasércbányák üzeme nevében emelkedett szólásra, felszólalásában rámutatott, hogy az érctermelésnek a terve 1952-ben az 1951-es évvel szemben 23.5 százalékkal emelkedett. A tervteljesltésben oroszlánrésze volt a rozsnyói üzemeknek, amelyek 1952 december 6-án teljesítették évi tervüket. Ezek közé tartozik Dernő is. Ami az üzemt gazdálkodást illeti — mondta Cangár elvtárs — a béralapot túlléptük 11 százalékkal. Azoban az új bér és fizetés átszervezésével részben sikerült egyensúlyba hozni üzemünk bérpolitikáját, Az új bér és fizetések függnek a normák szilárdításának kérdésétől, ami a tervteljesitésnek az alapja. Az első negyedévi tervünket 108 százalékra teljesítettük. Szabó László elvtárs vitafelszólalásában megemlítette, hogý a szlllcai EFSz-ben a tavaszi munkákat 15 napra tervezték, de mert a. szocialista munkaversenyt jól megszervezték, ezt 10 nappal lerövidítették. A szövetkezet 1953-as első negyedére 267 mázsa marhahúst, 29 mázsa sertéshúst és 20.650 liter tejet, vagyi

s terven felül 8000 literrel többet adott be. Bodol elvtárs a csucsomi bányaüzemről beszélt és büszke szavakkal jelentette be a járási pártkonferénclán, hogy üzemük a tervet 127.6 százalékra teljesítette. Felszólalásában bírálta a volt járási vezető titkárt Smocer elvtársat, aki nem látogatta meg pártáz»rvezetüket és felmerülő "problémáik megoldásában nem segített. A járási pártkonferencián elhangzott kétnapos vitát Klokocs és Fábry elvtársak értékelték 4s megállapították, hogy a vitában elég bírálat hangzott el, de az elvtársak önkritikailag kevés hibát ismertek be. Az új járási pártvezetöségnek nagyobb gondot kell fordítania a párttagok ideológia] színvonalának emelésére, szorosabb kapcsolatot kell fenntartania a töm ^szervezetekkel, hogy a dolgozókat továbbra • mozgósítani tudják a munkatermelékenység emelésének fokozására. I