Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-25 / 101. szám, szombat

1953 április 25 W%20 5 Az ENSz politikai bizottságának ülésezéséről A z ENSz politikai bizottsága áp­rilis 22-én befejezte a burmai pa­nasz tárgyalását a Kuornintang­bandák agressziójáról. Menőn indiai küldött erősen tá­mogatta Burma álláspontját. Rá­mutatott a sajtőjelentésekre, ame­lyek megerősítik, hogy két nappal ezelőtt új kuomintang-bandák tör­tek be Burmába, hogy új frontot alakítsanak és megkönnyítsék a burmai csapatok által szorongatott bandák helyzetét. Menőn elítélte a kuomintang »indokolatlan nyílt agresszióját« és élesen bírálta Csian Tin-fua kuomintang beszédét. Az indiai küldött felhívta a gyűlést, hogy fogadja el a burmai határo­zati javaslatot. Ezután U Min-tein burmai kül­dött mondott beszédet és kijelen­tette, hogy a vita résztvevői jól tudják, hogy a kuomintang agresz­szív cselekedeteket követett el. Ennek ellenére szemmel látható, hogy némely kormány nem akarja látni az agresszorok tetteit, mert nem akarják megrontani kapcsola­talkat Csang Kai-sekkel. U Min­teln foglalkozott Csian Tín-huai kuomintang panaszával, amely sze­rint Burma nem táplál »jó szom­szédi kapcsolatokat Csang Kai-sek klikkjével. Emlékeztetett arra, hogy amikor Csang Kai-sek el­vesztette a kínai nép bizalmát, a burmai kormány arra a következ­tetésre jutott, hogy a kínai néppel való »jó szomszédi kapcsolatok* érdekében, szükséges, hogy Burma ismerje el törvényes kormányát. Végezetül U Min-tein hangsúlyoz­ta, hogy Burma csalódást érezne, ha nem kapná meg azt a támoga­tást, amelyre nagy szüksége van, hogy visszaverhesse a támadót és azokat, akik a támadót támogat­ják. A burmai küldött beszéde után Muniz, a bizottság elnöke, bejelen­tette, hogy az általános vitát le­zárja. A bizottság megkezdte azon javaslatok megtárgyalását, ame­lyeket Burma, Mexikó és Argentína terjesztett elő. A mexikói küldött foglalkozott javaslatának egyes pontjaival, ame­lyet több ízben megváltoztattak. A mexikói határozati javaslat, ahe­lyett, hogy egyenesen »felhivta« volna a Burmában lévő idegen csa­patokat, hogy engedelmeskedjenek a fegyverletételi parancsnak és hagyják magukat internálni vagy evakuálni, mostani szövegében úgy szól, hogy »ezeket az idegen csa­patokat lé kell fegyverezni« és az­után bele kell egyezniök az inter­nálásba vagy evakuálásba. Argentína és Chile közös pótja­vaslatot terjesztettek elő, amely azt javasolja, hogy a mexikói ja­vaslathoz egy további cikkelyt csatoljanak Belaunde, Peru küldötte, azt kö­vetelte, hogy fogadják el a mexi­kói javaslatot Argentína és Chile kiegészítő javaslatával és azt állí­totta, hogy a közgyűlésnek előbb fel kell hívnia az illetékes feleket, hogy egyezzenek meg és azután bírálhatja el cselekedeteiket. Az egyiptomi küldött szintén támogat­ta a mexikói javaslatot és a hozzá benyújtott kiegészítéseket. A. J. Visinszkij, a szovjet kül­döttség vezetője megjegyezte, hogy Csang Kai-sek hívei is olyan té­nyekre mutattak rá, amelyek meg­erősítik a kuomintangok agresszió­ját és kijelentette, hogy a szovjet küldöttség határozottan támogatja a burmai határozati javaslatot. Vi­sinszkij hozzátette, hogy a mexikói határozati javaslatnak számos fo­gyatékossága van és hogy a hozzá csatolt kiegészítésekben is sok a fogyatékosság. fis ezzel a politikai bizottság délelőtti ülése véget ért. Az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága április 22-én délután folytatta ülésezését. A délutáni ülé­sen A. J. Visinszkij, a szovjet kül­döttség vezetőjének a délelőtti ülé­sen mondott bírálatát a mexikói határozati javaslattal kapcsolatban számos állam küldöttsége, közöttük Lengyelország, Svédország, Libámon és más államok küldöttségei ls tá­mogatták. A svéd küldött az argentin és a chilei módosító javaslat ellen szó­lalt fel és hangsúlyozta, hogy kor­mánya Kína egyetlen törvényes kormányául kizárólag a Kínai Nép­köztársaság központi népkormányát ismerj el. Kiemelte azt is, hogy ebben a módosító javaslatban nin­csen szó arról, hogy le kell fegy­verezni a kuomintang bandákat, melyek Burmát megtámadták, mi­előtt hazatérítenék őket. Argentína és Chile küldöttei mó­dosító javaslatukat felülvizsgálták és kihagyták a megbírált részeket. A libanoni küldött a politikai' bi­zottság elé megtárgyalás céljából néhány módosító javaslatot terjesz­tett, amelyek a mexikói határozati javaslatot jelentősen megjavították és fontcsabbá tettCí. Ezekben a módositó javaslatok­ban főleg a kuomintang bandák elleni ellenséges akciók elítélését követeli. Számos küldöttnek, főleg az USA és Anglia küldötteinek és némelyik latinamerikai ország kép­viselőjének ellenvetése ellenére a libanoni küldöttség módosító javas­latait elfogadták. A Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, Lengyelország és Csehszlovákia az ázsiai és arab országok, valamint Latinamerikai némelyik országának küldöttségével együtt e módosító javaslatok elfogadása mellett sza­vaztak. Ezután a mexikói határozati ja­vaslatot bocsátották szavazás alá. E javaslat mellett 58 küldött sza­vazott. Közöttük a Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, a Bjelorussz SzSzK, Lengyelország és Csehszlovákia küldöttei. Dél-Koreában »ellenőrzés« alatt fogják tartani a hazatelepített hadifoglyokat Az amerikai imperialisták dél-kó­rsai bábjai máris megtették az első intézkedéseket annak megakadályo­zására, hogy az északkoreai hadi­fogolytáborokból hazatelepített ha­difoglyok elmondhassák véleményü­ket a koreai háborúról és az igazsá­got a koreai néphadseregről és a kínai népi önkéntesekről. Mint a „Reuter" jelenti, a délkoreai had. tigyminisztérium szóvivője bejelen­tette, hogy a hazatelepitett délko­reai hadifoglyokat „egy ideig ellen­őrzés alatt fogják tartani", „rostá­lást fognak végrehajtani közöttük" és egy speciálisan erre a célra ki­dolgozott „átnevelési programmal" próbálják kitörölni az Észak-Koreá­ban járt délkoreai katonák emléke, zetéből mindazt, amit Észak-Korea népének hősies harcával és új életé­vel kapcsolatban tapasztaltak. Az Észak-Koreából hazatelepített angol állampolgárok repüló'gépen visszautaztak Angliába Mint ismeretes a szovjet kormány március 20-án átadta a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kor­mányának az angol kormány ké­relmét az Észak-Koreáiban internált angol állampolgárok hazaszállítá­sára vonatkozóan. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mánya megvitatta a kérelmet és kedvezően határozott róla. Aiprilis 9-én a szóbanforgó angol állampolgárokat Antung városában (Kína Népköztársaság) átadták a Szovjetunió képviselőjének haza­szállíttatásuk céljából. Április 20-án az Észak-Koreában internált angol állampolgárok élü­kön Holttal, Anglia volt szöuli kö­vetével Moszkvába érkeztek. Másnap április 21-én Holt és úti­társai repülőgépen Angliába utaz­tak. Hamburgban hatalmas tömeg tüntetett Adenauer ellen Hamburg lakossága haraggal el­telve tüntetett az Amerikából visz­szaérkezett Adenauer ellen, aki a kereszténydemokrata unió kon­gresszusa alkalmából időzött a ki­kötővárosban. Férfiak, nők és fiatalok ezrei vonultak Adenauer szállása elé és nagy táblákat vittek a következő feliratokkal: »Adenauer, takarodj Hamburgból!«, »Vesszen a háborús különszerződés^, »Igazságos béke­szerződést követelünk!« A jobboldali szociáldemokrata ve­zotés alatt álló hamburgi szenátus i Egerősitette és riadókészültségbe 1- üyezte a városi rendőrséget, 700 felfegyverzett rendőrpribéket vetett be a tüntető hamburgi dolgozók elten. A tömeg a szociáldemokrata szenátus karhatalmának jelenléte ellenére végigvonult a főútvonala­kon és az Adenauer-rendszer meg­döntését követelte. A Stefan-Platzon a rendőrség közrefogta és gumibotokkal meg­támadta a tüntetőket. A rendőrök kíméletlenül vertek nőket és gyer­mekeket. Amikor két rendőr le­ütött egy fiatalembert és arcát a kövezethez nyomta, a felháborodott tömeg visszonozta a rendőrök tá­madását, közelharcra került sor. Két tüntetőt könnyebb, egy rend­őrt súlyos sebesüléssel kórházba szállítottak. A rendőrség 33 tünte­tőt letartóztatott. Adenauer a tüntetés után el­hagyta Hamburgot ée visszatért poraiba. Hivatalos közlemény a beteg éa sebesült hadifoglyok hazatelepítéséről A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség április 22 én, szerdán, a következő közleményt bocsátotta ki: „Április 22-én a koreai-kínai fél­száz beteg és sebesült koreai hadi­foglyot telepített haza. A másik fél, a koreai néphadse­reg fogságbaesett beteg és sebesült harcosai közül 350-et, a kínai népi önkéntesek fogságbaesett harcosai közül pedig 150-et telepitett haza." A tömegek nyomására ideiglenes szabadlábra helyezték Ali Jatát A párizsi körzet katonai bírósá­gának vizsgálóbirája szerdán úgy döntött, hogy egymillió frank óva­dék ellenében hozzájárul Ali Jata, a Marokkói Kommunista Párt tit­kárának Ideiglenes szabadlábrahe­lyezéséhez. AH Jata az óvadék kiszabása miatt a határozat ellen fellebbe­zést jelentett be, amelyet a kato­nai bíróság vádtanácsa csütörtökön fog megvizsgálni. Adenauer jövendő hadügyminisztere a hadkötelezettség bevezetését követeli Theodor Blank, az Adenauer­kormány jövendő hadügyminisztere, az »Unit ed Press« amerikai hírszol­gálati irodának adott nyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a legköze­lebbi jövőben törölni kell a bonni alkotmány 4 .cikkelyét, amely ki­mondja, hogy »a szövetségi köz­társaság polgárai nem kötelezhetők fegyveres katonai szolgúlat teljesí­tésére*. Blank elmondotta, hogy azokat a fiatalokat, akik nem lesznek haj­landók katonai szolgálatot teljesí­teni a nyugatnémet zsoldoscsapa­tr v !. rövid úton egy bizottság elé állítják majd, hogy az ítélkez­ik felettük. »Az egész szovjet nép gyűlöli a háborút és forró békevágyat táplál magában« Az angol diákok küldöttségének sajtóértekezlete . A Komszomolszkaja Pravda szer­kesztőségében április 22-én sajtóérte­kezletet tartottak Anglia munkás­párti diákszövetség küldöttségével, amely a szovjet ifjúság antifasiszta bizottságának meghívására a Szov­jetunióban vendégeskedett. A küldöttséget Kennet Wattkins, Anglia munkáspárti szövetségének titkára vezette. A küldöttség tagjai meglátogatták Moszkvát, Leningrá­dot és az örmény Szovjet Szocialis­ta Köztársaságot. A küldöttség nevében Kennet Watkins a sajtókonferencián kije­lentette, hogy a küldöttségnek lehe­tősége volt kívánsága szerint bár­milyen hely felkeresésére és megte­kintésére és választ kapott számos kérdésére. Kijelentette továbbá, hogy minden lehetőségük meg volt arra, hogy a küldöttség helyes képet al. kothasson a szovjet diákok és szov­jet polgárok életéről és munkájáé­ról. Különösképpen nagy hatást gya­korolt a küldöttségre a mindenütt végbemenő grandiózus méretű épít­kezés, — mondotta a továbbiakban a küldöttség vezetője — valamint a lakóházépítkezés nagy üteme és óriási fellendülése, ami a világ leg­nagyobb méretekben gépesített épí­tőipara segítségével lehetséges. Wat­kins elmondta, hogy nagy hatással volt a küldöttségre a bőséges áru­mennyiség, valamint a termékek ala­csony ára, a férfiak és nők egyen­jogúsága, az egészségügyvédelem és a közművelődés magas színvonala, a Szovjetunió nagyszámú nemzetisé­gei közti egyenjogúság és különös­képpen az angol és a szovjet nép közti barátság kifejlesztésére irá­nyuló legforróbb igyekezet. A küldöttség Szovjetunió-beli tar­tózkodása következtében arra a meggyőződésre jutott, hogy az egész szovjet nép gyűlöli a háborút éa forró békevágyat táplál magában. A küldöttség tagjai választ adtak számos kérdésre. Olive Mitchel kijelentette, hogy a legnagyobb hatást a szovjet diákok ama biztos tudata gyakorolta reá, hogy tanulmányaik befejezése után nem lesznek munkanélküliek, ahogy ez Angliában gyakran megtörténik. Julián Tanstoll a következőket moiu dotat: „A leggrandiózusabb építke­zés, amelyet eddig láthattam, a moszkvai egyetem épülete. Számom­ra elképzelhetetlen, hogy a Szovjet­unión kívül bármely ország is Uyen egyetemet fel tudna építeni." A küldöttség tagjai az angol diá­kok helyzetéről is beszéltek. El­mondták, hogy a cambridgei és az oxfordi egyetem tandíja rendkívül magas és ezért a munkáscsaládok gyermekeik számára nem nyújthat­nak lehetőséget egyetemi képzett­ség elérésére. Az angol diákok túl. nyomó többsége békét akar ős az angol diákok körében egyre nagyobb méreteket ölt a békemozgalom. A hazatért koreai-kínai beteg és sebesült hadifoglyok első csoportjának fogadtatása Keszonban A hazatért koreai-kínai beteg és sebesült hadifoglyok első csoportja szívélyes üdvözlésben és kellő gon­dozásban részesült Keszonban. Ked­den délután üdvözlésükre megjelent az ideiglenes kórházakban Nam Ir tábornok, a koreai néphadsereg és Tu Ping tábornok, a kínai népi ön. kéntesek képviseletében. A kora reggeli órákban keszoni lakosok és környékbeli parasztok sorakoztak fel kínai és koreai nem­zeti lobogókkal az ideiglenes kórhá. zak felé vezető úton, hogy üdvö­zöljék a Panmindzsonból megérkező beteg és sebesült harcosokat. A kínai népi önkéntesek egyik művészcsoportja elküldte képvise­lőit a kórházakba ajándékokkal és üdvözletekkel. Az új ruhába öltöztetett betege­ket és sebesülteket kényelmes kór­termekben helyezték el. Valameny. nyien a fogságban klállott szenvedé­sekről beszéltek. A koreai néphad­sereg egyik harcosa, akinek félkar­ja hiányzik, elmondotta, hogy mult év májusában, amikor fl és a ko­csedoszigeti fogolytábor más hadi­foglyai megtagadták egy „önkéntes hazatelepülést" követeld kérvény aláírását, az ellenséges katonák ké­zigránátot dobtak közéjük, amely letépte jobbkezének ujjait. Egy álló hétig semilyen orvosi kezelésben nem részesítették. A seb megfelelő gyógykezelés hiányában elgennyese­dett és az orvos kénytelen volt a kezet levágni, A koreai és kínai orvosok és ápo­lónők a legfigyelmesebb gondozás­ban részesítik a hazatért beteg és sebesült hadifoglyokat. Fogadás a Lengyel Népköztársaság moszkvai nagykövetségén W. Lewikowski, a Lengyel Nép­köztársaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete április 21-én fogadást adott a Szovjetunió és Lengyelország közötti kölcsönös se gélynyujtási és háború utáni együtt­működési szerződés aláírásának 8. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelentek: V. M. Molotov, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnökhelyettese, a Szov­jetunió külügyminisztere, P. K. Po­nomarenko, a Szovjetunió kulturá­lis ügyeinek minisztere, A. G. Zver­jev, a Szovjetunió pénzügyminisz­tere, A. F. Tretyakov, a Szovjet­unió egészségügyi minisztere, N. | Gy. Pszurcev, a Szovjetunió posta­Ugyl minisztere, N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének titkára, G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, I. A. Kai­rov, az OSzSzSzK közoktatásügyi minisztere, M. A. Jasznov, a moszk­vai szovjet elnöke, továbbá a Szov­jetunió külügyminisztériumának, a Szovjetunió bel- és külkereskedel­mi minisztériumának, a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának fele­lős munkatársai, a társadalmi élet és a sajtó képviselői, tudósok és művészek, valamint a Moszkvába akkreditált nagykövetek és követek. Az olasz kereszténydemokraták és a szélsőjobboldaliak szövetkeznek, hogy többséget szerezhessenek a szenátusban Ma jár le az olasz szenátusi jelö­lőlisták benyújtásának határideje. A kormánysajtó már megkezdte a közvélemény előkészitését arra, hogy a kereszténydemokraták a választások után valószínűleg nyíl­tan szövetkeznek majd a szélső­jobboldallal, hogy így biztosíthassák a többséget a szenátusban, ahol — mivel szenátusi választások a kép­viselőházi választásokról eltérő mó­lon folynak le — a keresztényde­j mokraták nem tehetnek szert több­ségi prémiumra. A szerdai sajtó hírt ad arról, hogy Ruini, a szenátus elnöke — az ő közvetlen segitségével történt 5a szQííátusban márciys 29-én a törvénytelen szavazás a csaló vá­lasztójogi törvénnyel kapcsolatban — kénytelen volt lemondani arról a jelölésről, amelyet a kormány ,neki »jutalomként* Ígért szolgála­tai fejében. Ruinlnak ugyanis azt Ígérték, hogy az egyik római választókerü­letben jelölik és ott a kormány­pártok nem állitanak más jelöltet. A kereszténydemokraták azonban nem tudták teljesíteni ezt az Ígé­retüket a kisebb kormánypártok ellenzése miatt, mert ezek nem vol­tak hajlandók elfogadni Ruini je­lölését — tekintettel Ruini nagy népszerűtlenségére.

Next

/
Thumbnails
Contents