Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-25 / 101. szám, szombat

1953 április 2 3 UJ S Z Ö 139 Vita a Nemzetgyűlésben az 1953. évi állami költségvetésről teljesítése. Ezért sok olyan szövet­kezet volt, ahol 1952-ben nem tar­tották be a munkaegység tervezett értékét. Az idei tavaszi munkák lefolyá­sa a gép- és traktorállomások munkája megszervezésének és mi­nőségének további javulását mutat­ja. Ez az összesített földtáblák összállományából ered. Míg 1952­ben a Hradec Králove-i járásban a megművelt parcellák átlagos nagy­sága 1.5 hektárt tett ki, 1953 ta­vaszán már 8 hektárt és a földtáb­lák gazdasági-műszaki rendezésé­nek növekedés alapján 1953 őszén legalább 15 hektár lesz. Ezért fektetünk oly nagy súlyt a gép- és traktorállomások, vala­mint az EFSz-ek közti egész évi hozamszerződések kötésére és a gép- és traktorállomásokról szóló párt- és kormányhatározat értelmé­ben a szövetkezeti dolgozók köré­ből traktorosok szerzésére. Állami költségvetésünk az idén további felemelt összegeket fordit az EFSz-ek közös berendezéseinek beruházási költségeire, felemelt összegeket fordít az EFSz-ek, gép­é s traktorállomásai új dolgozóinak szakiskoláztatására. A költségvetés százmilliós össze­geket irányoz elő gépek gyártásá­ra, valamint a gép- és traktorállo­mások gépparkjának bővítésére. Ugyanis minden előfeltételünk meg van pártunk és kormányunk részé­ről a mezőgazdasági termelés fej­lesztésére és növelésére. A többi azután a mi hatalmunkban, eszünk­ben és kezünkben van. A dolgozókról való gondoskodás fokozása A dolgozókról való gondoskodás valamennyi szakaszon való tökéletes kiépítésében — jelentette ki F. Kok­tán képviselő — a Szovjetunió után népi demokratikus köztársaságunk a világ legelső helyén áll. 1953. évi költségvetésünk 45 mil­lió koronát irányoz elő táppénzre, családi pótlékra és a járadékbizto. sításra. A betegbiztosítást a szak­szervezetek vették át. A szakszerve­zetek biztosítják, hogy a betegbiz­tosítást átvegyék az üzemek és min­den egyes dolgozó ügyévé váijék. Jelenleg az alkalmazottak 87 száza­léka gazdálkodik a nemzeti beteg­biztosítás valamennyi illetéknemére előirányzott pénzösszeggel. 1953 kö­zepéig a betegbiztosítást valameny. nyi üzem és munkahely átveszi. Ez nem csekélység. 1937-ben a táppénz kifizetés 358 millió koronát, 1950­ben 5 milliárd koronát tett ki. A mostani költségvetés 7 milliárd 614 millió koronát helyez kilátásba. Ez több, mint huszonegyszeres összeg. Különösen érdekes, hogyan gazdál­kodnak a dolgozók ezekkel az anya­gi eszközökkel. Ki kell jelentenünk, hogy csekély kivétellel jól. így pél­dául a komárovi Buzuluk nemzeti vállalat nemzeti biztosítási bizottsá. ga sikeresen szervezi az elvtársi lá­togatásokat. Ezek a látogatások nem azok a betegbiztosító intézetek ellenőreinek régi büntető látogatá­sai. Az elvtársi látogatások a be­tegnek szükségletei terén nyújtandó segítség célját szolgálják, hogy a kezelés mennél tökéletesebb és si­keresebb legyen. Nálunk a jól felszerelt tanácsadók és intézetek valamennyi gyermek 71 százalékáról és valamennyi ter­hes nö 95 százalékáról gondoskod. nak. A nők 70 százaléka használja ki a jól felszerelt és orvosi gondos­kodással ellátott szülőotthonokat. A három és tizenöt év közötti gyerme­kek évente legalább egyszer or­vosi vizsgálaton esnek át. A családi pótlékok cimén gyermekekre fordított kiadások évről évre növek­szenek. 1946-ban 2.469 millió koro­nát fizettek ki, az idei költségvetés a családi pótlékok címén gyerme­kekre forditott összegek terén 6677 millió koronát helyez kilátásba. Évről évre bővül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üdültetési akciója, melyet többmillió koronával dotálnak, hogy mindenkinek hozzá­férhető legyen. 1947.ben a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom üdülte­tési akciójában 81-685 dolgozó vett részt, 1952-ben már 302.924 és az idén 340.000 résztvevőre számíta­nak. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom akcióinak keretében ösz­szesen 1 millió 295.991 dolgozó for­dult meg üdülőhelyeinken. A dolgozókról való gondoskodás legnagyobb szakasza nálunk a jára­dékbiztosítás, Nem tagadhatjuk azonban, hogy a járadékbiztosításra forditott magas összegek súlyos ter­het jelentenek. 19ó7-ben az összes kategóriában 1,134.281 volt a jára. dékélvezök száma. A járadékaikra fordított összeg kb. 4 milliárd koro­nát tett ki. Az idei költségvetés 1,858.700 járadékélvezövel számol és kb. 30 milliárd koronát helyez kilá­tásba. Az élösdlséggel szemben való éber­ség különösképpen fontos a rokkant­sági járadékok iránti kérvények el­intézésénél. 1952-ben 71.000 új jára­dékot ismertek el, ebből mintegy 30 százalék rokkantsági járadékot 50 és 59 év közötti polgár részére. Ez intő jel. A betegségek nagy száma, valamint a sérülések nagy száma nemcsak, hogy nagy kárt je. lent abban, hogy a dolgozókat idö előtt munkaképtelenné teszi, hanem a táppénzre és járadékbiztosításra fordított kiadásainkat is lényegesen megterhelik. Minisztériumaink, fő­igazgatóságaink és az üzemvezető­ségek kötelessége az is, hogy meg­teremtsék a biztonság feltételeit és kiküszöböljék a sérülések száma nö­vekedésének okait. A Szovjetunió­ban minden halálos sérülést távbe­szélőn azonnal jelenteni kell az il­letékes miniszternek. Ez az intéz, kedés lélektanilag is hat az üzem vezetőségére és nagyobb gondosság­ra készteti őket. Egészségügyünk további fejlődéséért Az egészségügy jelentőségét a szocializmus építésében hangsúlyoz­ta a párt- és kormányhatározat, amikor rámutatott az egészségügy további fejlődésére — mondotta J. Szláva képviselő. Ebből a politikai szemszögből nézve kell, hogy meg­ítéljük az egészségügyi minisztéri­um költségvetését, amely ebben az évben még nagyobb összegeket ér el, mint tavaly. Elegendő, hogy összehasonlítsuk a mult évek költ­ségvetéseit és rájövünk arra, hogy a népi demokratikus rendszer mily nagy jelentőséget tulajdonit az egészségügyről való gondoskodás­nak. Az 1946 évben 1.815,700.000 korona összeget, az 1949. évben 5.635,453.000 korona összeget fordí­tott egészségügyi célokra.' Az 1952. évben a költségvetésből 20 milliárd 394,199.000 korona összeget, az 1953. évben pedig 24.281,047.000 korona összeget fordítanak egész, ségügyi célokra. Milyen nagy az ellentét a mi gondoskodásunk és az imperialista államok lakosságáról való gondos­kodás között. Ezzel szemben mi a legnagyobb figyelmet fordítjuk a dolgozóink egészségéről való gondoskodásra, főként pedig a higiénikus — jár­vámyellenes gondoskodás céljaira. A mult évben országos mérték­ben a gyógykezelési preventív gon­doskodás terén több jelentős ered­ményt értünk el. így például az egészségügyi berendezések ambu­lanciás szolgálatában 13,590.000 or­vosi fogadóórát dolgoztak le, mi­közben 77,787.000 kezelést végeztek. Az 1951 évvel szemben az orvosi kezelőórák száma 67.8%-kai növe­kedett, a gyógykezelések száma pedig 64.4%-kai. Az üzemi egész, ségügyi berendezésekben 2,467.000 orvosi fogadóórát dolgoRtak le és 17,652.000 gyógykezelést végeztek; az 1951. évvel szemben az orvosi órák száma 88.6%-kal, a gyógy­kezelések száma 72.3%-kai növeke­dett Országos viszonylatban az egész, ségügyben jelentős sikereket értünk el, olyan sikereket, amelyekről a kapitalista államok dolgozói álmod­ni sem mertek. Fordítsunk több figyelmet az állami munkaeró'tartalékok biztosítására A mult év augusztusában a szak­káderek nevelése terén új rendszert léptettünk életbe, a munkaerőtarta­lékok rendszerét, a legfontosabb termelési ágakban, — mondotta be­szédében Mária Krizsková képvise­lőnő. A dolgozók utánpótlásának nevelése és az új munkáskáderek nevelése megvalósítja a munkás munkájának emelkedését és ezzel a munkás munkája eléri a techni­kusok é s mérnökök munkájának színvonalát. Azok a tapasztalatok, amelyeket ennek a rendszernek rövid élete fo­lyamán már elértünk, a képzett munkások előkészítése terén, való­jában a legjobb eredmények még akkor is, ha nem akarjuk eltitkol­ni a hibák és hiányok egész sorát. Ez abban nyilvánul meg, hogy a tanulók eredménynormáikat maga­san túlteljesítik és sok esetben hosszú időn át teljesitik a képzett munkások normáját is 100%-ra. Ez annak az eredménye hogy új mun. kamó'Jsz?reket alkalmaznak a ta nul jknak a termelésre való kikép­zésében. Az új munkamódszerek megvalósításának hajtóereje főként a diákok érdeklődése. Az állami iminkaerőtartalékok iskolái nemcsak szakmunkára alkal­mas dolgozókat nevelnek, hanem hazánkban a szocializmus és mező­gazdaság lelkes építői is. Gazdaságunk fejlődése megköve­teli, hogy az iskolaügy és egész rendszere, amelyet a termelési mi­nisztériumok szerveztek meg, a le­hető legnagyobb mértékben terme­lésünk szükségleteire irányuljon Ebből a szempontból szükséges, hogy az iskolákban fokozzuk és el­mélyítsük a politechnikai nevelést, amely nevelés iparunk jelentős ága­zataiban a legfontosabb foglalkozá­si ágakra irányul. Szükséges, hogy az ifjúság és az újonnan munkába lépő munkások iskolázását sokkal jobban megszer­vezzék, közvetlenül a termelés me­netében. A munkások az így nyert tapasztalataikat ellenőrizhetik és a sztahanovista iskolákban bővíthetik a speciális tanfolyamokon, esti ta­nulmányukban, az ipariskolákban és végül a főiskolai távtanulás terén. A sikerek mellett nem akarjuk a hibákat és hiányokat sem eltitkol. ni, amelyek a szakkáderek nevelé­sében előfordulnak. így a munka­erőtartalékok tanintézeteiben pél­dául nem használták ki megfelelő­en a tanintézetek áldozatkész és lelkes dolgozóinak gazdag tapaszta­latait, főként pedig a termelési ki­képzés mestereinek és tanítóinak tapasztalatait. A tanulók politikai és kultúrális nevelése sok esetben csak felületes és ösztönös volt, egy­általán nem volt irányítva. Az Iskolaügyben nincs elegendő politechnikai tartalma a tanítási terveknek. A politechnikai nevelés mellett szükséges, hogy a matema­tika, továbbá a fizika és kémia ta­nítását is megjavítsuk, amely tan­tárgyaknak a káderek szakképzett­ségében a legnagyobb jelentőségük van. Az ipariskolákban a tanítás ma még nincsen összhangban a terme, lés menetével és nem használják fel kellően az újítók és sztahanovisták módszereit, a haladó technológiai és szervezés alapelveit. Az ipariskolák pedagógiai csoportjai kell, hogy sokkal szélesebb mértékben támasz kodjanak az ü4em technikailag fej­lettebb munkásaira és a szovjet tapasztalaitokra. Teljesítjük a rohambrigád becsületbeli felada át A Z 1953. évi állami költségvetés és az 1951. évre szóló állami zár­számadás körüli vita véget ért — mondotta záróbeszédében J. Való képviselő, a Nemzetgyűlés alelnöke. — A vita mindnyájan teljes egysé­gét megmutatta. Népünk követeli, hogy köztársa­ságunk boldog otthonává, virágos kertjévé, népeink igazi hazájává le­gyen. Állami költségvetésünk ehhez minden eszközt biztosit. Népünk követeli, hogy tovább folytassuk iparunk építését, hogy oly bőségben biztosítsuk a szüksé ges javakat, amilyen mértékben rá­juk szükség van. Állami költségvetésünk . e felada­tunk sikeres teljesítéséhez, minden szükséges anyagi eszközt biztosít Népünk követeli, hogy teljes gon­doskodást fordítsunk falvaink szo ciailsta építésére, egységes földmű­ves szövetkezeteink további meg­szilárdítására és bővítésére, megkö veteli növénytermelésünk és állat­tenyésztésünk tartós növekedésének biztosítását, melyek egyre fokozódó mértékben biztosítják népeink ellá­tását. Állami költségvetésünk minden szükséges eszközt biztosít e feladat teljesítéséhez. Népünk követeli iskolaügyünk to­vábbi fellendülését, kultúránk to­vábbi fejlődését, egészségügyi gon­doskodásunk, az anyákról és a gyermekekről való gondoskodás, a dolgozókról való gondoskodás, vala­mint polgáraink aggkori és rokkant sági további ellátásról való gon­doskodás további növekedését Népünk szereti a békét, minden jóakaratú állammal és néppel béké­ben akar élni és együttműködni. Követeli azonban, hogy köztársasá ga független legyen, követeli nem­zeti szabadságának megvédelmezé­sét Állami költségvetésünk minden eszközt biztosít arra, hogy népünk eme kívánsága valóra váljék. Ezért építjük • néphadseregünket, hazánk függetlenségének, szabad­ságának és békéjének védőpajzsát ezért erősítjük nemzetbiztonsági testületünket, népünk áldozatkész munkájával létrehozott összes kin­cseink éber őrét. Elsősorban ezért kell szilárdíta­nunk állami és munkafegyelmünket, hogy olyan fegyelemmé váljon, amely politikai öntudatosságból, szocialista építésünk valamennyi nagy feladatának teljesítése iránti elszántságunkból ered. Ezért kell betartanunk a törvé­nyeket és következetesen végre­hajtanunk valamennyi párt és kormányhatározatot és kérlelhetet­lennek lenni azokkal szemben, akik megszegik. Ezért kell következetesen védel­meznünk a szocialista tulajdont, egész népünk tulajdonát minden gazdaságunk alapját. Tovább kell javítanunk munkánk megszervezé­sét. Szükséges, hogy következetesen teljesítsük Villiam Siroky kormánya programmjának Irányelveit, úgy, ahogy ezt néhány nappal ezelőtt egész népünk egyetértésével jóvá­hagytunk. A vita újra megmutatta egész dolgozó népünk egységét, szilárd elszántságát, hogy következetesen teljesiti Klement Gottwald elvtárs örökét. El vagyunk szánva, hogy a Nem­zeti Arcvonal szilárd kötelékében, a párt és a kormány köré felzár­kózva Zápotocky elvtárs köztársa­sági elnök vezetésével teljesítjük a demokrácia, a haladás és a b^Jce rohambrigádjának megtisztelő fel*" adatát Testvéri szövetségben a Szovjetunióval, a Szovjetunió ön­zetlen segítségére támaszkodva, baráti szövetségben a béketábor valamennyi országával, a világ va­lamennyi békeszerető népével ki­tartunk békeharcunkban és az em­beriség boldogságáért folytatott küzdelemben. Lenin és Sztálin zászlaja alatt, Gottwald elvtárs örökéhez híven előre a szocializmus felé! Teljesííik felajánlasukat (R. É.) — A nagyszombati Kovo­smalt dolgozói május 1. tiszteletére vállalt kötelezettségeiket becsülettel teljesítik. Krkocska Vilmos, az építkezési karbantartási csoport vezetője, cso­portjának tagjaival a 33-as számú mühelyközpont előtti 160 méteres makadám-út építését két nappal a kitűzött határidő előtt, április 13-án befejezte. Ennél az útépítésnél 80 köbméter makadámkövet használtak fel a régi útburkolatbői és ezzel 27.700 korona megtakarítást értek el. Hedera István, a radiátorkészítő­mühely vezetője a szakaszbizalmiak segítségével 3 nap alatt 48 előfi­zetőt szerzett a pártsajtó részére, és 44 új tagot szervezett a Cseh­szlovák-Szovjet Baráti Szövetség­be. A szerszámkészítő műhely dolgo­zói vállalták, hogy a munkából va­ló igazolatlan kimaradást teljesen kiküszöbölik. A villanyárammal úgy takarékoskodnak, hogy egy kilowatt­órát sem használnak fel fölöslege, sen. Az önköltséget 4 százalékkal csökkentik. Csak minőségi munkát végeznek. Ezenkívül a szerszámok javítási idejét lerövidítik A szer­számkészítő műhely dolgozói válla­lásukat eddig 100 százalékban telje­sítették. Április 8-án kezdték meg Vado. vics elvtárs újítási javaslata szerint az újfajta klub-kályhák gyártását. Az új eljárás szerint minden kály­hán 10 kg öntvényt takarítanak meg. A nagyszombati Kovosmalt-üzem dolgozói a termelés érdekében főleg hosszúlejáratú kötelezettségvállalá­sokat tettek, félévi, illetve a z év vé­géig tartó határidővel. Az elektromos karbantartó mü­helyközpont dolgozói a vállalt 55.000 korona helyett 70.000 koronát taka­rítottak meg azzal, hogy a használt elemeket megjavították és újra töl­tötték. A Csehszlovák Rádió közleménye A Csehszlovák Rádió magyar osztálya »A világegyetem, a főid és az ember fejlődése, kiállítás propagálása céljából április 26-tól kezdve, a 18 órás adásaiban nép­szerű tudományos előadássorozatot indít a következő témakörrel: 1. A világ keletkezése. 2. A föld keletkezése. 3. Az élet keletkezése a földön. 4. Az ember származása. 5. Az emberi társadalom fejlő­dése. 6. A vallás és a tudomány. Felhívjuk olvasóink figyelmét kövessék figyelemmel ezeket az előadásokat, amelyek megvilágítják a természettudomány fontos kérdé­seit.

Next

/
Thumbnails
Contents