Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-23 / 99. szám, csütörtök

1953 április 23 UJ SZ

Ö 5 Az okányikovói EFSz a nagymegyeri járási verseny élén PÁ

H 1 ÉLET Emeljük a kommunisták ideológiai színvonalát A nagymegyeri járás egységes földműves szövetkezeteinek vezetői, legjobb tagjai április 19-én Ekecsen gyűltek össze, hogy a járás keretén belül értékeljék az EFSzek között folyó szocialista munkaversenyt. A gyűlés ünnepélyes megnyitása után a szövetkezetek küldöttei megtekintették az ekecsi szövetkezet földjeit, hogy az ott szerzett tapasztalatokat ki-ki a saját szövetkezetében értékesítse, az észlelt hiányosságokra pedig felhívja az ekecsi szövetkezeti tagok figyelmét. Á 100 egynéhány főből álló küldöttség végigjárta a szövetkezet határát. A haragoszöld keresztsorosan vetett őszi búzát tekintették meg elsőnek. A szövetkezet agronómusa elmondta a vendégeknek hogy ők az összes tavaszi gabonaféléket keresztsorosan vetették el Mindannyian gyönyörködve nézték a lenge szellőtől hullámzó gyönyörű búzát. — Ezen a területen az idén 28 mázsás hektárhozamot akarunk elérni — mondja az agronómus. — A mult évben még nem alkalmaztuk a keresztsoros vetési módszert. Miután meglátogattuk az apácaszakállasi szövetkezetet, saját szemünkkel meggyőződtünk a szovjet módszer előnyeiről. A küldöttség aztán megtekintette a szövetkezet tavaszi árpáját. Egyhangúan megállapították, hogy az ekecsiek árpája gyönyörű, de kifo. gásolták, hogy a talaj nem volt tökéletesen előkészítve. A talaj tömörítése céljából nem végezték el a hengerezést. A tavaszi árpa megtekintése után a lenföldekre vonult a küldöttség. A 73 hektár lenföld szinte úgy néz ki, mintha óriási gyaluval gyalulták volna simára. Sehol egy rög, sehol egy hant, csak a szépen kikelt len apró fejecskéi tarkítják a hatalmas parcellát. A vendégek közül többen feszélyezve érezték magukat, mivel a nagymegyeri járásban több olyan szövetkezet van. ahol még nem vetették el a lent. Táncos elvtársnak, a járási agronómusnalt figyelmét azonban nem kerülték el a len töveinél és levelelnél meghúzódó apró kártékony rovarok sem, melyeket a szövetkezeti tagok bolha néven ismernek Figyelmeztette a szövetkezeti tagokat, hogy haladéktalanul meg keli tenni 9 lépéseket a kártékony bogarak e'nuFztitására A !<—»HM°krfll már látni lehetet* ">n fehérlő karócskákat. A küldöttség tagjai' érdeklődve fordultak a szövetkezet agronómusa felé, aki nagy lelkesedéssel magyarázta, hogy a szövetkezetben mind a cukorrépa, mind a többi kapásnövények megművelése fel van osztva egyének között. Cukorrépából például minden egyes szövetkezeti tagnak 30 árt kell megmunkálnia. A 30 áras parcellák végeibe karókat helyeztek el, melyeken fel vannak tüntetve azoknak a szövetkezeti tagoknak nevei, akik kötelesek a részükre kijelölt parcellákon elvégezni az összes munkákat egészen a betakarításig. A cukorrépaföldön már szépen zöldéi a cukorrépa. Az egész .tábla fö!d úgy néz ki, mintha láthatatlan kezek zöld ceruzával vonalazták volna meg. Amikor a küldöttség a r-ukorrépatáblák szélére ért, azt vette észre, hogy a 30-áros parcellák túlnyomó részén már el is végezték az első kapálást. A kapálatlan részen is nagyon nehéz gyomot találni, de a megkapált területen még nagyítóval sem találnánk gyomot Az egyik kíváncsi vendég nem volt rest lehajolni és megnézni, vájjon kinek a neve van a lábánál meglapuló karóra írva. Hangosan olvasta le róla: Lukovics Béla. Lukovics Béla is ott volt a csoportban és kíváncsian figyelt fel a neve hallatára. Odafurakodott az elsők közé ľ — Mit akartok elvtársak? É.n vagyok Lukovics Béla. — Semmit, — felelték a többiek — csak éppen a nevedet olvastuk le erről a karóról. Útközben még megtekintették a szövetkezet korai krumpliját, mely kövér leveleit úgy bontogatja mint nyíló rózsa a szirmait. Pár nap múlva már meg is kezdhetik a* krumpli kapálását az ekecsiek. Az agronómus megmagyarázta a vendégeknek, hogy ez az elöcsíráztatásnak az eredménýe. A rövid szemle után, mely elég volt ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok észrevegyék a hibákat és lássák az eredményeket, porosan, fáradtan tértek vissza a faluba. A párolgó gulyásleves mellett már az ebéd alatt parázs vita fejlődött ki az egyes szövetkezetek küldöttei kpzött. Mindenki kíváncsi volt a délutánra. A járási verseny eredményére Mig ők kint jártak a mezőn, az, általuk megválasztott bizottság eldöntötte, melyik szövetkezet került a tavaszi munkák első időszakának sikeres elvégzéséért folyó járási verseny élére. Vájjon melyik szövetkezet küldöttje viszi haza a győzelem zászlaját — ez a kérdés foglalkoztatta a küldötteket. Ebéd után a szövetkezeti tagok újból elfoglalták . helyeiket a kultúrházban. Röviden megtárgyalták észrevételeiket és kicserélték tapasztalataikat. A vitá után az értékelő bizottság elnöke emelkedett szólásra. A teremben néma csönd uralkodott. A szemek kíváncsian tapadtak a vándorzászlóra, mely most még árván állt a díszemelvény előtt, de pár perc múlva a győzelem jelképeként kerül valamelyik szövetkezet küldöttjének munkától kérges kezébe, hogy elvigye haza, mint szorgalmas munkájuk megérdemelt zálogát. Vörös elvtárs, az értékelő bizottság elnöke ismertette a jelenlévőkkel a verseny pontjait, melyek szerint a bizottság döntést hozott, majd kijelentette, hogy a tavaszi munkák első szakaszának sikeres elvégzésében és a beadási kötelezetség teljesítésében az okányikovói EFSZ került a verseny élére. Szorgalmas munkájukkal eddig soha nem látott eredményeket értek el a tavaszi munkák első szakaszán. Az első negyedévi beadási kötelezettségüket hazájukat szerető és a szocializmust építeni akaró emberekhez méltóan teljesítették. Nagy taps vihar és éljenzés között vette át Gersi Viktor elvtárs az okányikovói EFSz elnöke a sryőzelem zászlaját és fogadalmat tett, hogy a munkák további szakaszán is úgy dolgoznak, hogy a zászlót továbbra is megtarthassák A versenyben a második helyre a tanyi szövetkezet került. A tanyl szövetkezet kiküldötte mindjárt ott a helyszínen párosversenyre hívta fel az okányikovőiakat. Az értékelő bizottság elnöke ezek után ismertette a járás legjobb munkacsoportjait, melyeknek élére az ekecsi egységes földműves szövetkezet negyedik csoportja került. Az egyéni versenyben pedig Laky Pál, a nyárasdi EFSz dolgozója foglalta el az első helyet. A gyűlés befejezése után a győztesek büszkeséggel eltöltve hagyták el a termet. A többi küldöttek pedig eltökélték, hogy ezek után még becsületesebben dolgoznak, hogy a tavaszi munkák második szakaszában övék legyen a győzelem zászlaja. Szarka István. Szocialista építésünk egyr

e nagyobb méreteket ölt és az elért eredményekkel párhuzamosan nőnek feladataink a politikai munkában is A gazdasági munkában elért eredményeinket csak úgy tudjuk szilárd alapokra lerakni é

s biztosítani, ha a politikai munka fokozásával új szocialista gondolkodású embereket nevelünk ki, akiknek viszonya a szo cialista tulajdonhoz jó. akik betart ják az állami és munkafegyelmet törekednek a munkatermelékenység fokozására és gyümölcsöztetik a szocializmus építésében elért eredményeket. Az országos pártkonferencián Gottwald elvtárs tíz pontjában az ideológiai színvonal emelését tartót ta az első é

a legfontosabb feladatnak gazdaságii munkánk biztositá sára. Gottwald elvtárs rámutatott, hogy feladatainkat sikeresen telje sítjük, ha elsősorban arról gondoskodunk, „hogy az új alapszabályzat értelmében az egész párt fokozza összes tagjainak és szervezeteinek ideológiai, politikai é

a szervezési ak tivitását. Minden egyes pártszerve zetnek és minden egyes párttagnak még sokkal inkább a széles tömegek tolmácsává és vezérévé kell válni működési területén " Növekvő feladatainkkal sikeresen megbirkózhatunk, ha állandóan emeljük a párttagok ideológiai színvonalát.. Párttagjaink úgy tudják a dolgozó tömegeket vezetni és lesznek a munkásosztály élcsapatává, ha elsajátítják a marxista-leninista tanokat és az ideológiai fejlettség olyan magas fokán állnak, hogy a mindennapi gazdasági munkát a politikai munka fokozásával bizto sítani tudják. .Minden kommunistának kötelessége tanulni, hogy ideo lógfiai fejlettségét fokozza és vezetni, nevelni tudja a széles tömegeket szocialista építésünk növekvő feladatainak megvalósításában. A kommunisták eszmei és politikai fejlettsége visszatükröződik mindennapi munkájukban, hogy mennyire képesek a tömegeket vezetni és a párt és kormány határozatait végrehajtani. Ezt hűen visz. szatükrözték a most lefolyt járási pártkonferenciák. A pártkoriferenciák vitáin elhangzott bírálatok világosan rámutattak hogy a rossz munkának és a terv nemteljesítésének elsősorban a párttagok alacsony ideológiai színvonala az oka. Egyes járások azért nem tudták a szövetkezeteket megszilárdítani és beadási kötelezettségeiket teljesíteni, mert a párttagok nem elég fejlettek politikailag és a párt politikáját není tudták bevinni a tömegek közé. A járási pártkonferenciákon elhangzott vitákból kitűnt, hogy sok helyen gazdasági eredményeink nincsenek kellően politikailag alátámasztva. Különösen megmutatkozik ez a szövetkezeti gazdálkodásnál. Több járásban mennyiségileg kollektív gazdálko. dásba tömörültek dolgozó parasztjaink, de a politikai munka hiánya miatt a szövetkezetek sok esetben nincsenek szilárd alapokra lerakva. A falusi pártszervezetek az osztályellenség ellen nem élezték ki az osztályharcot, a kulákok aknamunkájukkal rontják a munkamorált "a dolgozó parasztság között és szabotálják a beadást. A politikai munka hiányának oka, hogy a járási pártvezetőségek nem fektettek kellő súlyt a pártoktatás megszervezésére, hogy ezzel fokozzák a kommunisták ideológiai színvonalát Több járásban elhanyagolták a pártoktatás előadóinak iskolázását, nem tartották meg a szemenáriumokat. A nagymegyeri járásban még járási marxista tanács, adó sincs. Nem fordított elég gondot a pártoktatás megszervezésére a nagykaposi járási pártbizottság sem. A szervezetlen munkának az lett az eredménye, hogy a pártok ta t áái év tanítói sem jelentek meg az előadásokon é

s elhanyagolták a szemináriumokat. Szirénfalván egyetlen elő adást sem tartottak a pártoktatási I évben. Az ipolysági járási pártbizottság sem gondoskodott a párttagok ide. ológiai színvonalának emeléséről kellően A pártiskolázás gyengén folyt az ipolynagyfalusi helyi párt. szervezetben is. A kommunisták itt nem mozgósították megfeleiően a szövetkezeti gazdálkodás részére a dolgozó parasztságot, mert az osztályharc • kérdésében maguk sem látnak tisztán és nem néznek a kulákok körmére, akik szabotálják a közellátást Az a párttag, akinek politikai fejlettsége alacsony, nem látja tisztán a problémákat, maga is megalkuvóvá válik. A párttagok alacsony ideológiai színvonalára vall hogy a nagykaposi járási pártkonferencián az egyik felszólaló ezt mondta — Gyertek k, hozzánk, mert tehetetlenek vagyunk. A kommunista sohasem lehet tehetetlen, csak abban az esetben, ha nem törekszik elméleti színvonalának emelésére és ezért politikai kérdésekben rosszul tájékozódik. Párttagjaink sok hibát követtek el a szövetkezetek alapjainak lerakásánál, mert engedték, hogy az osztályellenség beférkőzzön a becsületes kis- és középparasztok közé. A kommunisták sok helyen el. mulasztották leleplezni a' dolgozó parasztjaink előtt a kulákok igazi arcát. Ez azért történhetett, mert a kommunisák sok esetben opportunista politikát folytattak ideológiai fejletlenségük miatt. A nagykaposi konferecián Papp helytelenül szólalt fel. — Mink bevettük a kulákokat a szövetkezetbe, de csak taktikai szempontból, hogy vele jöjjenek a kis- és köz^pparasztok is, — mondotta. Ez nagyon rossz taktika volt Ez a szövetkezet mindaddig gyenge lesz, mig el nem távolítják az osztályellenséget a becsületes kis- és középparasztok soraiból. Ehhez hasonló esetek előfordulnak más járásokban is és a járási párt. konfereciák vitáiból kitűnik, hogy a beadások nemteljesítésének egyik fő ok

a az elégtelen osztályharc. Egyes pártszervezeteinkben az ideológiai nevelés hiánya abban mutatkozik, hogy a külső behatások alatt nem követik a párt irányvonalát. Példa erre a nagysallói helyi pártszervezet, amely a klerikális reakció befolyása alá került. Megtűrte soraiban Szirmai reakciós papot. A pártszervezet alacsony ideológiai színvonalon áll és nem látja tisztán a kérdéseket, hogy politikai meggyőző munkával elérje, hogy a szövetkezet tagsága elfogadja az EFSz ek mintaalapszabályzatát. A gazdasági téren felmerülő öszszes hiányosságok onnan erednek, hogy a járási pártvezetöségek elhanyagolják a pártoktatás megszervezését. A politikai munka szorosan összefügg a gazdasági munkával. Felülvizsgálni kell tehát azoknak a pártszervezeteknek munkáját, amelyeknek hatáskörébe tartotó üzem vagy EFSz lemaradt a tervte'iesitésben és megtalálják a hibát. Számos példa bizonyítja, hogy ahol a pártszervezetek nagy súlyt fektettek a párttagok Ideológiai színvonalának fokozására, gazdasági téren is jó eredményeket értek el. Például a dunaszerdahelyi Dunostrov-üzemben • jól folyik .a pártoktatás, a párttagok megvitatják az egyes politikai kérdéseket, a kommunisták élenjárnak a szocialista munkaversenyben és a dolgozókkal megvan a szoros kapcsolatuk, mert a sajtőtízperceken mindennap értékelik a versenyt és megbeszélik a gazdasági munkában felmerülő hiányosságokat. Munkájukban alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat is és így elérték, hogy üzemük mindig 100 százalékon felül teljesíti a tervet. Az idei első negyedévi tervet 113 százalékra a tejbeadást pedig 300 százalékra teljesítették. A járási pártkonferencia vitáiból kitűnt, hogy feldataink megoldásának egyik legfontosabb előfeltétele a kommunisták ideológiai színvonalának emelése. Az új vezetőségek határozatokat hoztak e hiányosság, nak kiküszöbölésére. De gondoskod. ni kell a járási pártvezetőségeknek arról, hogy ezeket a határozatokat teljesítsék, mert csak ideológiailag fejlett kommunistákkal tudunk sikeresen megbirkózni növekvő feladatainkkal. Balla József. Gyorsítsák meg a len vetést a kassai, zsolnai és az eperjesi kerületben Mezőgazdaságunk növénytermelési szakaszán súlyt fektetünk a műszaki növények termelésére, főként a lentermelésre, mert rostja textiliparunk fontos nyersanyaga. A mult évben az állami gazdaságokon és az EFSz-eken elért lentermelés eredményei bizonyítják, hogy az agrotechnikai elvek helyes alkalmazásával gazdag lentermést érhetünk el. olyannyira, hogy a len mezőgazdasági növényeinknek leghasznosabbjává válik, mert termelése a termelöknek nagy jövedelmet hoz, nem számítva az „L"-textilpontokat. A lentermelés eddigi eredményei azonban nem kielégítöek, mert szlovákiai méretben a lenvetést április 15-ig csupán 32.4 százalékra végezték el. Eddig a napig a kerületek a tervet a következőképen teljesítették: Kerület szektor tervteljesítés százalékban a KNV mezőgazdasáj előadója Bratislava EFSz 81.1 Racskay János magán 43.5 Nyitra EFSz 96.7 Cseresnik János Nyitra magán 48.6 Besztercebánya EFSz 91.8 Slanec György magán 34.8 Zsolna • EFSz 1.3 Danis Imre magán 0.4 Kassa EFSz 46.2 Derencsftiyi László magán 4.3 Eperjes EFSz 28.8 Bidirka Miklós Eperjes magán 2.5 Szlovákia EFSz 63 százalék magán 10 százalék együtt 32.4 százalék Az áttekintésből láthatjuk, hogy l kassai kerületben nagyon elmarada len eddigi vetési tervét a szövetkezeti tagok és a magángazdálkodók a legjobban a nyitrai, bratislavai, besztercebányai kerületben teljesítik, noha ezekben a kerületekben is az agrotechnikai határidő szerint a lent teljes egészében el kellett vetniök. Ezzel szemben a zsolnai, eperjesi és tak a len vetésével. Szövetkezeti tagjainkat és egyénileg gazdálkodó földműveseinket vezessük rá arra, hogy a lentermelésben szép eredményeket csak korai vetéssel, helyes agrotechnikával érhetnek el, amint azt a tapolcsányi járás obszolovci EFSz-ének példája is bizonyítja. Az obszolovci szövetkezeti tagok a mult évben a terv szerint egy hektár földön vetnek el lent. Az előző növények betakarítása után azonnal felszántották a tarlót és az ősz folyamán mélyszántást végeztek rajta. A tavasszal a földet háromszor simítózták, boronálták, hengerelték és kétszer porhanyősították, A lent március végén szüksorosan elvetették, a földterület ugyanis keskeny volt és nem vethettek rajta keresztsorosán. Ebbe az egy hektárnyi földbe 140 kg vetőmagot vetettek. Trágyázásra 200 kg szuperfoszfátot, 200 kg szemcsés-sót használtak fel. A műtrágyát 14 nappal a vetés előtt szétszórták. A lent kétszer átgyomláltáK, hogy eltávolítsák a gyomnövényeket. A szövetkezeti tagok egy hektárról 550 kg lenmagot nyertek, aminek értéke 8250 korona, 2540 kiló negyed- és ötödrendü harmatosított szárat, 2S.856 korona értékben. Ezenkívül még 749 „L" textilpontot kaptak 7490 korona értékben. Ugyanilyen jövedelmet értek el a lentermelésben a többi EFSz-ek és az állami gazdaságok is. A népigazgatás dolgozóinak feladata, hogy a len vetési tervét biztosítsák, és ahol már az agrotechnikai határidőkön belül befejezték a len vetését, személyesen meggyőződjenek arról, hogy a tervezett földterületeket rendesen bevetették-e, ott pedig, ahol lemaradtak, gyorsítsák meg a len vetési tervének teljesítését.