Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-23 / 99. szám, csütörtök

4 UJ SZ O 1953 április 23 A JNemzetgyűlés megkezdte az 1953. évi költségvetési tervezet tárgyalását aelí magán, aki arra tanított ben­nünket, hogy minden törekvésünk végcélja az emberről és az ember jólétéről való gondoskodás. Nézzük csak meg, hogyan fest egyes kapitalista országok költség­vetése. Példaként említem az USA-t, Angliát é s Franciaországot. Az Északamerikai Egyesült Ál­lamok 1952. évi költségvetése az amerikai pénzügyminiszter kijelen­tése szerint 4.016,640.378 dollár hiánnyal zárul. Truman, volt elnök bejelentése szerint az 1953. évi költségvetés 85.400,000.000 dollárt tesz ki és szavai szerint az 1953. évi hiányt 5,500.000 dollárra becsüli. Ebből a deficittel járó költségvetés­ből háborús célokra kerek 65.100,000.000 dollárt, azaz a költ­ségvetésnek több mint kétharmad részét irányozzák elő. Truman ma­ga beismerte, hogy 1953-ban kor­látozniok kell a lakásépítkezést és szintén Truman szaval szerint rosz­szabb berendezéssel kell építeniök, mert az anyagot és a munkásokat fontosabb ágazatokra, azaz háború 8 célú objektumok építésére kell fel­szabadítani. A »The Wall Street Journal* cimü lap 1952 augusztus 5-i számában megemlíti, hogy a föderáció adóssága, vagyis az USA államadóssága 263.100,000.000 dollárt tesz kl és nagyobb, mint valamennyi polgár, ipari vállalat és kereskedelmi társaság adóssága együttvéve. Ez kérem a világ leg­gazdagabb állama. Hogyan fest a kapitalista világ második leggazdagabb országa? Butler angol pénzügyminiszter 1952 március 11-én az alsóházban a következőket jelentette ki a költségvetésről: .Anglia pénzügyi kérdései határtalanul súlyosak és megoldásuktól nemcsak Anglia je­lene, hanem jövője is függ. El­mondta, hogy 1952 további rosz­szabbodást hozott, mivel véget ért a Marshall-terv szerinti segítség és most már bekövetkezik az az idő, amikor fizetni kell a nyújtott se­gítség után a kamatokat, valamint törleszteniük kell a segítséget. Azt hiszem, ez szemléltető tanulsága annak, hogy az Angliának hosszú éveken át nyújtott úgynevezett se­gítség után a miniszternek be kell ismernie, hogy ez a segítség a csőd szélére juttatta Angliát. Magának Butlernak szavai is jellemzik ezt: .Anglia gazdasági helyzete nem javult, hanem a katasztrófa szélén mozog.* így gazdálkodnak a kapitalista államok. Mi ezt úgy mondanánk, hogy mint a rák, visszafelé men­nek. Költségvetésünkben 4 milliárd korona összegű tétel szerepel az első köztársaság idejéből származó államadósság kamataira és törlesz­tésére. Iparunk gigászi építkezése, amely­re, amint említettem, csupán ez év folyamán 70 milliárd koronát for­dítunk, egyetlenegy korona adóssá­got sem okoz államunknak. Ezek­kel a beruházásokkai nem terheljük meg a jövő nemzedékeket, habár világos, hogy az általunk ma tett beruházások elsősorban a jövő nemzedékeket fogják szolgálni. Ezt a nagyvonalú építkezést azért vé­gezhetjük, mert nagy barátunkra és szövetségesünkre, a Szovjetunió­ra, az ö önzetlen és igazi nagylel­kű segítségére támaszkodhatunk. Való képviselő továbbá felemlí­tette, hogy legelőnyösebb áron nemcsak élelmiszereket, hanem nyersanyagot, gépeket, és teljes technikai segítséget ls kapunk a Szovjetuniótól. Nagy müvünket, az első gott­waldi ötéves tervet, csak népünk hősi munkájával és a Szovjetunió önzetlen és nagylelkű segítségével valósíthatjuk meg. Iparunknak emellett örökre biztosítva van ter­mékeinek állandó felvevő piaca. A Nemzetgyűlés bizottságai meg­tárgyalták az 1953. évre előter­jesztett állami költségvetést. Több mint 200 órán át 23 napig tárgyal­tak. A költségvetés körüli vitában 495 vitafelszólalás hangzott el a képviselők részéről. Számos javas­lat és kezdeményezés hangzott el. Minden egyes költségvetési fejeze­tet részletes, alapos elemzés és kri­tika alá vetettek. A képviselők a költségvetésnek nemcsak 9 pénz­ügyi oldalára szorítkoztak, hanem mélyen foglalkoztak az egyes ügy­osztályokra bízott feladatokkal, és e szemszögből bírálták meg a költ­ségvetési tételeket. A képviselőházi bizottságok a költségvetés megtárgyalása alkal­mával megmutatták, hogy nem­csak a költségvetés anyagát isme­rik, hanem hogy ismerik az egyes ügyosztályok problémáit is ég e tények tudatában vannak. Ezért a bizottságok munkája segítséget nyújtott az egyes ügyosztályoknak a rájukbízott feladatok elvégzésé­ben. Az első gottwaldi ötéves terv si­keres befejezésének nagy és meg­tisztelő feladata áll előttünk, egész népünk előtt, az a feladat, hogy lerakjuk gazdaságunk szilárd alap­ját és kivegyük részünket a világ­béke megőrzéséből és biztosításából. A szovjet tapasztalatok kimeríthe­tetlen kútforrásából merítve hasz­náljuk ki teljesen azt a segítséget, amelyet oly bőkezűen nyújt nekünk a szovjet kormány és a szovjet nép. A lenini-sztálini tanítással fel­vértezve, Klement Gottwald taná­csait és utasításait szem előtt "tartva sikeresen teljesítjük az öt­éves terv utolsó évét A költségvetési bizottság és a többi bizottságok nevében a tisztelt Nemzetgyűlésnek jóváhagyásra ajánlom a költségvetést ügy, ahogy azt a Nemzetgyűlés plénuma elő­terjesztették. A népgazdaság fejlődését szolgáló állami terv teljesítésének szlovákiai eredményei 1953 első negyedévében A népgazdaság szlovákiai fejlődé­sét és építését a következő adatok jellemzik: IP A K 1953 első negyedévében tovább nö­vekedett az ipari termelés térfoga­ta. 1953 első negyedévében 96.6 szá­zalékra teljesítették az ipari bruttó termelés tervét. A nehézipari mi­nisztériumok üzemei emellett 93.3 százalékra teljesítették negyedévi tervüket. Az egye a megbízotti hivatalok a következőképpen teljesítették a ne­gyedévi tervet: az 1953 első negyedévi terv megbízotti hivatal teljesítésének százaléka építőanyagiparl 107 erdő- és faipari 109 könnyűipari 99 élelmiszeripari 92 megbízotti hivatal ipari vállalatai: építőipari 107 közlekedésügyi 108 egészségügyi 103 a nyomda- és hanglemez­ipari főigazgatóság 80 a *helyi ipar 96 termelő szövetkezetek 98 1952 első negyedévéhez viszonyít­va 1953 első negyedévében 18 szá­zalékkal növekedett a bruttó terme­lés, éspedig a nehéziparbán 33 szá­zalékkal, a könnyűiparban pedig 9 százalékkal. Az ipari munkások munkaterme­lékenysége 195S' első negyedévében 1952 első negyedévéhez viszonyítva 15 százalékkal emelkedett. Az első negyedév során számos ipari termék termelésének tervfel­adatait túlteljesítették, főleg a bar­naszén, nafta, rézércfejtésben, vilá­gítógáz, hengerelt áruk, nyersacél, 100 kilowatton felüli váltóáramge­nerátorok, kábelek, nátriumhidro­xid, gumilábbeli, cserép, tégla, talp­fa, fenyő, és lombfadeszka, fehérí­tetlen cellulózeanyag, ragasztott fa­lemezek, gyapot és gyapjúfonál, láb­beli felsőbőr szappan, mflzsiradék, cigaretta, kenyér és más termékek termelésében. Nem teljesítették egyes fontos termékek tervfeladatait, úgymint a vasérc, mangánércfejtésben, elektro­mos kemencék vasöntvényei terme­lésében, távkábelek, hengergörgős csapágyak, mész, gipsz, papír, len­fonál, sertéshús, sertésszalonna, vaj, tej és péksütemény készítésé­ben. 1952 első negyedévéhez viszonyít­va lényegesen növekedett számos igen fontos termék termelése, főleg: a barnaszénfejtés 47 százalékkal, a naftafejtés 38 százalékkal, a vas­ércfejtés 14 százalékkal, a mangán­ércfejtés 22 százalékkal, a villany­áramfejlesztés 21 százalékkal, nyers­acéltermelés 16 százalékkal, henge­reltáru-termelés 15 százalékkal, ká­beltermelés 30 százalékkal, henger­görgős csapágy 63 százalékkal, po­liamid-anyagok 29 százalékkal, ce­ment 27 százalékkal, égetett tégla 18 százalékkal, kész gyapotszövetek 15 százalékkal, selyem méteráru szövet 31 százalékkal, fésült gyapjú­fonál 27 százalékkal, munkaruházat 26 százalékkal, fenyőfadeszka 26 százalékkal, lombfadeszka 25 száza­lékkal, malmi búzaéttermékek 9 százalékkal, búzalisztből készült pék­sütemény 43 százalékkal, marhahús 42 százalékkal, nyersolaj 128 száza­lékkal, konzumtej 14 százalékkal stb. MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET Az állami gazdaságokban, az egy­séges földműves szövetkezetekben, gép- és traktorállomásokon 1952­höz viszonyítva megjavultak a ta­vaszi mezőgazdasági munkaelőké­születek. A tavaszi idény kezdetén üzemképes gépek állottak a gép- és traktorállomások rendelkezésére a tervezett feladatok elvégzésére. 28 százalékkal több traktor, 66 száza­lékkal több vetögép, 49 százalékkal több eke, 26 százalékkal több boro­na és ötszörte több burgonyaültető gép állott rendelkezésünkre, mint az 1952. évi idény kezdetén. 1952—53. téli időszakában több mint 2300 szövetkezeti dolgozó vég­zett agrotechnikai, zootechnika! és gépesítési tanfolyamot. A főszántás az első negyedév vé­géig befejeződött. A tavaszi gabona­nemüek vetése gyorsabban történt, mint 1952-ben, de nem minden eset­ben tartották be az agrotechnikai határidőket. Az állami gazdaságok és az egységes földműves szövetke­zetek sikeresebben teljesítik a tava­szi vetést, mint az egyénileg'gazdál­kodó földművesek. A tavaszi búzá­val és tavaszi árpával bevetett föld­terület 41.2 százalékát az állami gazdaságok és egységes földműves szövetkezetek keresztsoros vagy szüksoros vetési módszerrel vetet­ték be. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva a gazdasági állatállo­mány a szarvasmarhákban 1 száza­lékkal, a sertésekben 17 százalékkal növekedett. Az egységes földműves szövetkezetek gazdasági állatállomá­nyának része az összállatállomány­ban az 1952 március 31-i állomány­nyal szemben a szarvasmarhákban 10 százalékról 29 százalékra, a ser­tésekben 16 százalékról 35 százalék­ra, a juhokban 18 százalékról 33 •százalékra, a tyúkokban pedig 14 százalékról 24 százalékra emelke­dett. A mezőgazdasági termékek be­gyűjtése lemaradt a fokozott tervfel­adatok mögött, főleg a sertéshús, tej- és tojásbegyüjtés terén. Az előző év hasonló Időszakához viszonyítva az erdészetben elért eredmények az erdők megújításá­ban négyszeresével, a kopár terü­letek erdősítésében pedig 44 száza­lékkal fokozódtak. FÖLÉPÍTÉS 1953 első negyedévében a beru­házási építkezés további fejlődést mutatott. A nehézipari beruházá­sok térfogata. egyötödével nagyobb volt, mint a mult év ugyanazon időszakában. Próbamüködésbe hoz­ták a dobsinai vízi villanyáramfej­lesztő telep első agregátját és befe­jezték a handlovai hövillanyáram­fejlesztő telep kibővítését. Meg­gyorsultak a Szövetségi Vasútvonal építésén végzett munkálatok, ahol áttörték a bujanovi alagutat — a vasútvonal egyik legfontosabb sza­kaszát. Az építőipari megbízotti hivatal építészeti termelése 1952 első ne­gyedévéhez viszonyítva 5%-kal nö­vekedett, emelett azonban nem ér­te el a tervezett színvonalat. Az építészeti nehéz munkák gé­pesítése mult év ugyanazon idő­szakához viszonyítva fokozódott. A kivájt földmennyiség összterjedel­mének 77%-át gépesített módszer­rel távolították el. A kivájt föld­mennyiség elszállításánál és a be­tonkeverésnél 95%-ban vezették be a gépesítést. KÖZLEKEDÉS ÉS TÄVÔSSZE­X KÖTTETÉS Az úti forgalomban 103%-ra tel­jesítették a tervet éspedig a te­herforgalomban 107%-ra, a sze­mélyforgalomban pedig 99.6%-ra. 1952 első negyedévéhez viszonyítva lényegesen növekedett az árúszállí­tás mennyisége. A szállított szemé­lyek száma 27%-kal növekedett. A víziforgalomban 146%-ra telje­sítették a tervet. 1952 első negyed­évéhez viszonyítva 138%kal több .árúszállítást bonyolítottak le és 46 százalékkal több km-et tettek meg. Az átrakodő helyeken 179%-ra tel­jesítették a tervet. A posta- és távösszeköttetési szol­gálatban egész évben teljesítették a tervfeladatokat és 1952 első negyed­évéhez viszonyítva nagyobb teljesít­ményeket értek eL KISKERESKEDELMI FORGALOM Az állami és szövetkezeti keres­kedelemben a kiskereskedelmi forga­lom nem érte el a tervezett színvona­lat. Számos fontos élelmiszer és ipari termék eladása 1952 első ne­gyedévéve] szemben emelkedett. A hús eladása pl. 6 százalékkal, a hús­termékek eladása 7 százalékkal, a lábbeli eladása 10 százalékkal stb. növekedett. Szlovákiai Statisztikai Hivatal. A csehszlovák-bolgár szerződés aláírásának ötödik évfordulójára öt évvel ezelőtt írták alá Prágá­ban Csehszlovákia és Bulgária kö­zött a barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződést. Prága a szláv kultúra ősrégi bölcsője, 1948 április 23-án nagy szeretettel üd­vözölte a Bolgár Népköztársaság legnagyobb fiát, a fasizmus elleni rettenthetetlen harcost, G. Dimitro­vot, aki Klement Gottwald elvtárs­sal együtt megerősítette a szovjet, bolgár és csehszlovák szabadsághar­cosok vérével megpecsételt barátsá­got és szövetséget. Egész történelmünk folyamán — mondotta G. Dimitrov a szerződés aláírása alkalmával — a bolgárok, valamint a csehek és szlovákok kö­zött nem volt semilyen viszály vagy ellentét, amely megzavarta volna kölcsönös baráti viszonyunkat. Bennünket nemcsak közös bará­tok, nemcsak a közös müvünk és közös utunk köt össze, hanem a kö­zös ellenség elleni harcban kiontott vér is. „A szövetségi szerződés — mon­dotta Gottwald elvtárs ebből az al kálómból — örök időkre megpecsé­teli nemzeteink szövetségét, mert egyenjogúság elvein alapul és meg­felel felszabadított nemzeteink kö­zös életérdekeinek." A megkötött szerződés nemcsak a testvéri és baráti kapcsolatokról beszél hanem a gazdasági, politikai, kulturális együttműködésről is. Éppen ma, amikor a béke és a szocializmus országai ellen új ag­ressziókat koholó kapitalisták őrült fegyverkezésekkel és a támadó at­lanti egyezménnyel veszélyeztetik államunk békés építését, a testvéri nemzetek között megkötött szövet­ségi és barátsági szerződések a le­győzhetetlen Szovjetunió vezetése alatt, biztosítják a szocializmus felé haladó országok zavartalan építését. A Szovjetunió után Bulgária tar­tozik első sorban azon államok kö­zé, ahonnan a legértékesebb nyers­anyagokat hozzuk be, nehéziparunk számára. A bolgár ólom lényeges részét jelenti nehéziparunk ólom­mennyiségének és jóminöségénél fogva gazdaságossá teszi termelé­sünket. A V. I. Lenin bolgár meta­rullgiai kombinát termelését 50 szá­zalékkal fokozza és így iparunknak e fontos nyersanyagból többet szál­lít. A réz és a cink ugyancsak fon­tos neyrsanyagforrásai Bulgáriá­nak, amelyekkel megfelelő mennyi­ségben ellátja a mi iparunkat is. Bulgária a különféle ércek és szí­nesfémek kivitelét Csehszlovákiába a múlttal szemben majdnem meg­kétszerezte. Ugyancsak nagyfontossággal bír­nak a bolgár nyersanyagok könnyű­iparunkban is. így például dohány­iparunk a jó minőségű bolgár do­hány fokozott szállításai következ­tében sokkal olcsóbb és jobb félté telek mellett, függgetlenné válhat a kapitalista államoktól. A csehszlo­vák textilipar is nagyon értékes nyersanyagokat kap a népi demok­ratikus Bulgáriából. Köztársaságunk viszont hővillany­erőmüvek és vízierőmüvek berende­zéseit szállítja Bulgáriának. Ener­getlkai üzemeink dolgozói részt­vesznek a szállított berendezéseknek Bulgáriában való felszerelésében. A csehszlovák automobilipar az 1952­es évben az 1951-es évvel szemben majdnem felével többet szállított a bolgár közlekedésnek. Az ipari köz­pontokba és többi helyekre Bulgária dolgozóit csehszlovák gyártmányú autobuszok szállítják. Az 1948-as évi szövetségi és ba­ráti szerződés alapján a további egyezmények egész sorát kötötték gazdasági, kulturális, egészségügyi stb., téren. így például 1952-ben pénzügyi egyezmény jött létre Csehszlovákia és Bugária között, amely meghatározza a Csehszlová­kiában élő bolgár állampolgárok pénzügyi érintkezését hazájukkal. A pénzügyi szerződést kulturális kapcsolatokról szóló szerződés követte, amely a proletár in­ternacionalizmus szellemében elmé­lyíti és még szorosabbá teszi nem­zeteink barátságát, különféle kul­turális akciókkal, megismerteti a két ország dolgozóinak életét, mű­vészi csereakciókkal, a dolgozók kölcsönös üdültetésével, még köze­lebb hozza a testvéri nemzeteket egymáshoz. A hagyományos kultúr­kapcsolatok már a régmúltban is összekapcsolták nemzeteinket. Mrk­vicska, Vesin csehszlovák művészek az első között voltak, akik realista irányzatot adtak a bolgár művé­szetnek. Művészeink ma színházaink és operaházaink színpadáról ismertetik, az űj bolgár színdarabokat, mint például „A Momcsil", „Riadó" és más színdarabokat. Dolgozóink megismerik Dimitrov, Kolárov, Cservenkov, Gotek, Vazov, Babcarov müveit és megismerked­nek Levszkij, Blagojev és Jordanka Csankova szabadságharcával. Ugyanígy a bolgár, dolgozók meg­ismerik Gottwald, Zápotocky, Nejed­lý, Olbracht, Jilemnicky müveit, nemzeti hősünknek, Fučíknak, Sver­mának harcát, akik életüket áldoz­ták a munkásosztály ügyéért. A csehszlovák-bolgár szerződés, amely kölcsönösen segíti a két or­szág nemzetgazdaságának, tudomá­nyának és kultúrájának fejlődését, fontos láncszem az összes népi de­mokratikus államok és a Szovjet­unió közötti szerződések rendszeré­ben. Nemzeteinket a barátság szel­lemében szilárd síkban . tömöríti, amely bevehetetlen falként áll a 3-ik világháború gyujtogatóinak útjában. Ma, a barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés aláírásának 5. évfordulóján á csehszlovák dolgo­zók forrón üdvözlik a testvér^ bol­gár népet és Dimitrov országának sok sikert kívánnak a szocializmus felépítésének közös útján.

Next

/
Thumbnails
Contents