Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-23 / 99. szám, csütörtök

1953 április 23 UJSZ0 3 A Nemzetgyűlés megkezdte az 1953. évi költségvetési tervezet tárgyalását Az állami költségvetés kiadásai az 1953. évre Az állami kiadások teljes össze­ge az állami költségvetési tervezet szerint 430.9 milliárdot tesz ki. Ebből a gazdaságra 254.5 milliárd ko­rona, vagyis 59.1%, kulturális-szociális célokra 111.1 milliárd korona, vagyis 25.8%, védelmi és biztonsági célokra 41.8 milliárd korona, vagyis 9.7%, közigazgatási célokra 18.8 mil­liárd korona, vagyis 4.3%, államadósságokra 4.7 milliárd ko­rona, vagyis 1.1% esik. Kiadások a gazdaság fejlesztésére Az 1953. évben legnagyobb ki­adási tétel a gazdaság fejlesztésére fordított kiadások. Ennek a cso­portnak az élén vannak a beruhá­zási kiadások. Az a rész, amit ezekre a célok­ra fordítunk, újból nagy és igy el­ső tekintetre látjuk azt a különb­séget, amiben eltér a mi költség­vetésünk minden egyes kapitalista költségvetéstől. Csupán a gazda­sági szervezetek juttatásaira, a be­fektetési költségek fedezésére majd­nem 60 milliárd koronát tervezünk, ami mellett az üzemek a további kb. 37 milliárd korona összeget sa­ját nyereségükből és leírásukból te­rítik. Csak az az állam, amely el­távolította a kizsákmányolókat, ké­pes ilyen, az üzem alapnövekedésé­hez szükséges eszközöket összpon­tosítani. Az 1952. évben befektetéseink az 1951. évvel szemben jelentősen nö­vekedtek. Az 1953. évben újabb növekedésük van tervezve. A be­.fektetési terv megvalósításának ed­digi menetéről gondolkozva arr a tö­rekszünk, hogy a leggazdaságosab­ban teljesítsük ezt és ebből a cél­ból a párt és a kormány' a minisz­terek elé azt a feladatot tűzte, hogy 20%-kai csökkentsék az épí­tészeti szerelömunkák értékét azok­kal a számokkal szemben, amelyek az állami tervben szerepelnek, de ezt ne ügy tegyék, hogy ezáltal fékezzék az építkezést, hanem mindennemű felesleges dolog kiha­gyásával az építkezés menetéből, továbbá a befejező és más mun­kálatok megkönnyítésével és egy­szerűsítésével, a termelésben és az építkezésben új, tökéletesebb tech­nológia bevezetésével és az építke­zés menetének gyorsításával. A befektetési munkálatok meggyor­sítása alapfeltétele, hogy állandóan tudatában legyünk annak, hogy a legfontosabb objektumokra össz­pontosítsuk a befektetési eszközö­ket, azokra az objektumokra, ame­lyeket minél hamarább üzembe akarunk helyezni és a munkában lévő objektumokra. De befektetési munkálatainkat gátolják saját hibáink is. Ilyen pél­dául termelési eszközeinknek kis mértékben való kihasználása. Második ilyen baj, amelyet a pénzügyi befektetésre vonatkozó új irányelvek kiadásával (349/Ür. 1. kormányhatározat, 1952 nov. 18-áról) igyekezünk kiküszöbölni az épít­kezési javaslatok előkészületlensé­gét. Az Invesztíciós Bank nem tá­mogathatja és nem fogja támogat­ni pénzügyileg azoknak az objek­tumoknak az építését, amelyeknek nincsen kidolgozva és jóváhagyva költségvetésük és tervezetük. Er­ről és az állami rend be nem tar­tásának többi formáiról, mint pél­dául fekete építkezések, továbbá a szállítási eszközök befektetéseinél a költségek megtérítése, állandóan érvényben vannak tanítónknak, Klement Gottwald elvtársnak sza­vai, amelyeket Csehszlovákia Kom­munista Pártja decemberi országos konferenciáján mondott: »Nem en­gedhetjük meg továbbra is, hogy a felelős tényezők felelősségrevonása nélkül megszegjék a párt és a kormány határozatait, vagy hogy ezeket a határozatokat ne teljesít­sék.® Forgalmi eszközeink szocialista üzemeinkben az 1953. évben a meg­előző évvel szemben több, mint 12 milliárd koronával növekedtek. Eb­ből az állami költségvetés kiutalása 4.6 milliárd korona összeget fedez; a többi összeg az üzemek saját forrásaiból ered. Saját forgalmi eszközeink fejlő­dését nemcsak a termelés növeke­dése befolyásolja, hanem egy cso­mó más tényező is. Ezek forgal­mának meggyorsítása gazdaságunk legnagyobb problémáinak egyike. A forgalmi eszközök körforgásának meggyorsítása feltétele a termelés­ben, a feldolgozásban lévő termé­kek csökkentése, az üzemek közöt­ti szállítások meggyorsítása, az anyagellátásban a rend bevezetése, a saját termelésben a befektetések idejében való megvalósítása és fő­leg a szigorú tervezési fegyelem. Az állami költségvetésben a for­galmi' v eszközök körforgásának meggyorsítása a pénznek a szocia­lizmus építésében a további felada­tok teljesítésére való felszabadítá­sát jelenti. A párt és a kormány ezért meg­követelik a gazdasági minisztériu­moktól, a főigazgatóságoktól és az üzemektől, hogy a saját forgalmi eszközeik körforgásának meggyor­sításáról való gondoskodást a leg­fontosabb politikai feladatuknak te­kintsék. Különösen fontos, hogy ezzel foglalkozzék a nehézipar és a belkereskedelem, mivel ezek szak­májában jelentős mértékben panga­nak ezek a forgalmi eszközök az ú. n. túlméretezett készletekben. Ezeket a készleteket az 1952. év­ben az egyes ágakban nemcsak, hogy nem csökkentették, hanem még emelték. Ez a termelési terv hiányosságának következménye volt, továbbá a befektetési terv és a kiskereskedelmi forgalom ter­ve hiányosságának. Az üzem vezetője kell, hogy tö­rődjék a forgalmi eszközök kör­forgásának meggyorsításával a legjobb üzemek tapasztalatai sze­rint. Munkájuk eredményeit ezen a téren ténykedésük értékelésénél a legfontosabb mutatók egyikének kell tekinteni. Államunk nagy gondot fordít a földmüvelés fejlesztésére. A mező­gazdasági termékek mennyiségének növekedése a szocializmus építésé­nek egyik főfeladata. Ezért fordí­tanak az 1953. évben kerek 3 és fél milliárd koronát a növényi és állati termelésről való közvetlen gondoskodás céljaira az állami költségvetésben. Nem számítva eb­be azokat az összegeket, amelyeket mezőgazdasági kísérletezési célokra fordítanak. Milliárdos összegeket fordít az állam a gép- és traktor­állomások parkjainak kiszélesítésére és karbantartására. Jelentős ösz­szegeket fordítanak falvaink kul­túrviszonyainak megjavítására. Sokoldalú segítséget nyújt az ál­lam az egységes földműves szövet­kezetek fejlesztésére. Ez a segítség a kedvezmények és hozzájárulások különféle formáiban történik, a föl­dek gazdasági és technikai gondo­zására forditott kölcsönökben és kedvezményekben, továbbá megnyil­vánul ez a szállításoknál kedvezmé­nyes hitelek nyújtásában is és a szö­vetkezeti gazdaság építésében. Ez az állami gondoskodás az 1953. évben még jobban emelkedik a mult évben növekvő szövetkezeti mozgalom kö­vetkeztében és azért is, mivel eb­ben az évben az egységes földműves szövetkezetek további növekedése várható. Az egységes földműves szö­vetkezetek fejlődésére fordított hi­telnyújtások az 1953. évben, össze­hasonlítva az előző évvel, 50 száza­lékkal emelkednek; ez minden eset­re a rendes gazdálkodás felelősségé­nek növekedését is jelenti a tervtel­jesítésben, továbbá a hitelek helyes felhasználását a megfelelő célokra. Itt jelentős szerep jut az állami és invesztíciós bankoknak. Egységes földműves szövetkeze­teink ereje belső erejükben, tagjaik szilárd fegyelmezettségében és pénz­ügyi rendjükben rejlik. Ezért van az, hogy pártunk és kormányunk nemrégen jóváhagyta a hitelnyújtás szilárd rendjét egységes földműves szövetkezeteink részére, amelyeket nem építünk fel szubvencióval, — mivel ez a támogatás sokszor meg­gondolatlanul és alaptalanul van nyújtva, ellenőrizhetetlen és végül visszatérithetetlen hitel — hanem a gazdaságosságra való neveléssel épít­jük ki őket és a pénzügyi segítség megfontolt nyújtásával, amely se­gítség a jól szervezett hitel útján segít a szövetkezet felépítésében és annak menetében és amellett meg­tanít a jó gazdálkodásra is. Az általános javítások terve az 1955. évben az 1952. évvel szemben csaknem megháromszorozódik. Az általános javítások kérdésére eddig nem fordítottak megfelelő gondot, annak ellenére, hogy nagyon fontos dologról van itt szó, amely gazdasá­gunk további fejlődésében nagy je­lentőséggel bír. A generáljavitások helyes végzésétől és tervezésétől függ a befektetések szükségessége — az idejében végzett generáljavítás sok űj befektetést megtakarít szá­munkra és megelőz sok fölösleges üzemhibát, amely hibák a termelést és a terv teljesítését veszélyeztetik. Éppen ezért, mivel a generáljavítá­sok teljesítése több minisztériumban eddig sántikált, a párt és a kormány az 1953. évben erre a kérdésre rend­kívül nagy súlyt fektet. A kulturális-szociális intézkedések kiadásai Az állami kiadások második nagy csoportja — a nemzetgazdaság fej­lődését elősegítő kiadások után — a kulturális és szociális célokra for­ditott összegek. Ha összehasonlítjuk a mai kultúrszükségleteket az 1937­es év szükségleteivel látjuk, milyen hatalmasan emelkedett és emelkedik most is ez a szükséglet a népi de­mokratikus Csehszlovákiában. Az 1953. év állami költségvetésének javaslatában a kulturális-szociális fejlődésre újabb tervezett intézkedé­sek vannak. így emelkedik összeha­sonlítva az 1952. évvel a kórházak­ban és szülészeti klinikákon a fek­vőhelyek száma 6.5 százalékkal, a gyermekotthonok száma 9.4 száza­lékkal, az óvodákban a gyermekek száma 10.4 százalékkal, a nemzeti és középiskolákban a tanulók száma 5.6 százalékkal, a főiskolai hallga­tók száma 11.3 százalékkal. A 111.1 ír lárd korona teljes összegből, mely öt.^zeg ezekre a célokra van szánva, az iskola- és népnevelésügyi szük­ségletekre 33.9 milliárd korona esik, a szociális intézkedésekre 52.4 mil­liárd korona, az egészségügyre 24.8 milliárd korona. Az állam összes fi­zetési eszközeiből, amelyeket kultu­rális-szociális célokra fordít, egy la­kosra 8812 korona esik, az iskola és népnevelés terén 2692 korona, a szo­ciális természetű kiadásokra pedig 4159 korona, a gyógykezelésre pe­dig 1961 korona. Ilyen eredményeket soha, egyetlen kapitalista állam sem ért el és nem is érhet el. De mi nem akarunk és nem is fogunk ezen a ponton meg­állni. Továbbra is fejleszteni fogjuk a kulturális és szociális téren való gondoskodást és az egészségügyi intézkedéseket Azonban szükséges, hogy az e célokra fordított pénzt mindig gazdaságosan osszuk be, mégpedig azért, hogy az adott esz­közök jó kihasználásával sokkal töb­bet érhetünk el, mint eddig. Mind­ezideig még nem építettük kí a kul­turális-szociális téren a tökéletes gazdasági szervezetet. Nincs még meg a kiadások tudományos alapo­kon kidolgozott és mobilizációs nor­mája amely megkönnyítené szá­munkra az állami költségvetés Ösz­szeállítását és teljesítésének ellenőr­zését. De itt nemcsak a felülről vezetett szervezési intézkedésekről van sző, hanem a dolgozók kezdeményezésé­ről, a kulturéletben a dolgozók meg­győzéséről, hogy munkásaink mun­kájának eredményével valóban gaz­daságosan és észszerűen kell bánni. Az 1952. év határkő marad tudo­mányunk fejlődésének szervezésében azért, mert megalakítottuk a Cseh­szlovák Tudományos Akadémiát, a Szlovák Tudományos Akadémiát és a Csehszlovák Földmüvelésügyi Tu­dományok akadémiáját. Ezek az akadémiák, mint azt a szocializmus magyarázza, kell, hogy a tudomá­nyos haladás szervezői és ösztönzői legyenek. A majdnem egymilliárd korona értékű költségvetési rész bi­zonyltja, hogy államunk a tudomá­nyos kutatások szabad fejlődését nemcsak biztosítja, hanem szilárd gazdasági alapokra is fekteti. Kiadások védelmi és biztonsági célokra Az államunk védelmére és bizton­ságára fordított összeg az összállami kiadásoknak 9.7 százalékát teszi ki. Ez aránylag jelentős összeg, de nagy hibát követnénk el, hogyha a való­ságnak hátat fordítanánk és nem lennénk felkészülve a béke ügyét védeni veszély esetére minden erőnk­kel és minden eszközzel. Az e hó 16-án kelt kormánynyi­latkozat a következőket tartalmaz­za: „Hadseregünk az állandóan fej­lődő iparra támaszkodik, amely biz­tosítja számára növekvő mértékben az anyagi szükségleteket. Dolgozó népünk. továbbra sem fog sajnálni semilyen áldozatot, hogy hadseregé­nek mindent megadhasson, amire szüksége van hazájának sikeres meg­védéséhez". Kiadások közigazgatási célokra Az állami közigazgatási szerveknek 18.8 milliárd korona összegre van szükségük. Az utóbbi években ugyan sok intézkedést tettek az állami ap­parátus olcsóbbá tételére, de az egy­szerűsítés valamennyi lehetősége, a jobb munkamegszervezés és az álla­mi közigazgatás munkájának meg­könnyítésére irányuló intézkedések nincsenek még nagyjából sem ki­merítve. Szükséges, hogy következe­tesen haladjunk azon az úton, amely az állami apparátus csökkentéséhez vezet és elsősorban szükséges, hogy határt szabjunk további terjeszkedé­sének. A béralapok bevezetésével az 1952. évben jelentősen megszilárdult a fegyelem és megteremtődtek az előfeltételek az 1953. év munkaterve összeállításának tökéletesítésére. De ennek ellenére sem sikerült ezzel az intézkedéssel teljesen megakadályoz­ni a közigazgatási apparátus egyes szakaszain a növekedést. A munka­terv globális mutatóját ezért szük­séges kiegészíteni részletes tervek­kel minden egyes szervezet feladatai szerint. Ezért a párt és a kormány az 1953. év gazdasági fejlődése ál­lami tervének jóváhagyásánál elhatá­rozta, hogy valamennyi közigazga­tási munkahelyen bevezeti minden munkahely rendszeresítését. Űj fel­adat, amely a pénzügyi szervekre hárul, az adminisztratív dolgozók nyilvántartása a jóváhagyott rend­szeresített személyi állomány sze­rint, továbbá a bérek magassága és a havi átlagos béralapok szerint, va­lamint a gazdasági és közigazgatási költségek alapján. Szeretnék még pár szóban nyilat­kozni a nemzeti bizottságok költ­ségvetéseiről, amelyek az új törvé­nyes szabályok szerint (a 81/1952. Sb. sz. törvény) önállóak és kiegyen­súlyozottak. A nemzeti bizottságok már nem merítenek az állami eszkö­zökből tekintet nélkül arra, hogy ők maguk milyen jövedelemmel dolgoz­nak, hanem kénytelenek betartani a kiadások terén a ténylegesen elért saját jövedelmeik határát és az ál­lami adók tervezett összegének ha­tárait. Ez figyelmeztetés nekik, hogy aktívan törődjenek az állami jövedelmek tervének teljesítésével. Ebben az évben kapcsolódtak be először közvetlenül a nemzeti bi­zottságok gazdálkodásának rendsze­rébe a helyi ipar üzemei és a kom­munális gazdaságok úgy, hogy gaz­dasági eredményeik a nemzeti bi­zottságok gazdálkodásában közvet­lenül megmutatkoznak. A nemzeti bizottságok összes ki­adásai az állami költségvetés javas­latában vannak meghatározva 70.1 milliárd korona összegben és az ő saját összes jövedelmük 15.1 mil­liárd korona összegben; az 55 mil­liárd korona összegkülönbség az ál­lami adójövedelmekből van pótolva. A nemzeti bizottságok társadal­munk szervezetének alaprészét ké­pezik. Az ő ténykedésük közvetlenül érinti népünk mUlióit és napi életét. Költségvetési kiadásaik nagy több­sége (65.2 százalék) kulturális és szociális célokra megy és a lakosság­ról való közvetlen gondoskodásra. A nemzeti bizottságok felelősek azért, hogy a lakosság részére mi­lyen mádon vannak biztosítva a helyi szolgálatok, például hogyan dolgoznak a javító és a karbantartó műhelyek A kommunális üzemek átvitelei, amelyek eddig a belügy­minisztérium költségvetésébe folytak be, ma a nemzeti bizottságok saját jövedelmének fő tényezőjét alkotják. Az állami költségvetés gazdasá­gunkban azon feladatok összmérlegét képezi, amelyeket a folyó évre öt­éves tervünk számára megszab. Az 1953. év örök időkre emlékeze­tes lesz két hatalmas, a haladó vi­lág népei számára tragikus esemény folytán: Sztálin elvtárs és Gottwald elvtárs eltávozása folytán. Ezeknek a nagy embereknek szellemében törhetetlenül és szilárdan kell, hogy haladjunk építő örömmel lelkünkben előre, és kell, hogy müveiket valóra is váltsuk. A kormány nevében indítványo­zom, hogy a Nemzetgyűlés az 1953. évre szóló állami költségvetést és a költségvetési törvény javaslatát hagyja jóvá úgy, ahogy azt előter­jesztettem. Ez a javaslat azokon a nagy sikereken alapszik, amelyeket dolgozó népünk Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezetésével, Gott­wald elvtárssal az élen ért el. Meg­nyilvánulása gazdaságunk nagy és állandóan fejlődő erejének és előse­gíti hazánk erejének további fejlődé­sét. A béke építésének eszköze. Ki­fejezi gazdaságunk fejlődésének ha­talmas ütemét, azt az ütemet, amely a szabad dolgozók tömegeinek te­remtő kezdeményezéséből ered. A költségvetési javaslat valameny­nyiünk részére nagy feladatokat je­löl ki, amelyek teljesíthetők, ha Gottwald elvtárs alapelveire fogunk támoszkodni, amely alapelveket ^a mult év decemberében Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konfe­renciáján tűzött elénk és ha a Szov­jetunió dolgozó népe ragyogó pél­dáit szemünk előtt tartva fogunk dolgozni. A győzedelmes februári napok után munkához láttunk, hogy az el­ső ötéves terv feladatait teljesítsük. Most közeledünk ennek teljesítésé­hez és egyes szakaszokon a túltelje­sítéséhez is. Az állami költségvetés munkánk­ban irányelv, tehát: Csehszlovákia drága Kommunista Pártunk vezeté­sével, Antonin Zápotoeky köztársa, sági elnökünkkel előr e ennek meg­valósításáért. Jozef Való, a Nemzetgyűlés alelnökének beszédéből Az előterjesztett 1953. évi, a gottwaldi ötéves terv utolsó évére vonatkozó állami költségvetési be­vételekben 435 müliárd 207 millió 287 ezer korona, a kiadásban pedig 430 milliárd 910 millió 216 ezer korona összeget képvisel és kilátás­ba helyez 4 müliárd 297 millió 71 ezer korona többletet. Az ötéves terv utolsó évében nagy feladatok állanak előttünk. Dolgozó népünk és kormánya e nagy feladatok tel­jesítésére biztosítják a szükséges anyagi eszközöket. E feladatok teljesítése dolgozóink egyre növek­vő élet- és kulturális színvonalának kielégítésére irányul és éppen ezért e cél elérése érdekében állandóan fokoznunk kell termelésünket és ki kell használnunk a legfejlettebb technikát. Ez világosan áll előt­tünk. Költségvetésünk elsősorban ezért összpontosul ipari és mező­gazdasági termelési alapunk és ál­talában termelésünk további bőví­tésére és megszilárdítására. Állami költségvetésünk, amely népgazdaságunk fejlődésének fontos eszköze, békeköltségvetés, ahogy ez népi demokratikus államunk gazdasági alapjából is folyik. Kife­jezi népünk és kormányunk béke­politikát, amiről Viliam Siroky miniszterelnök mult heti kormány­nyilatkozatában beszélt. Való képviselő beszéde további részében rámutatott arra, miért a békés építkezés költségvetése, a mi állami költségvetésünk, majd foly­tatta: Költségvetésünk szeretett elhúnyt köztársasági elnökünk szellemét vi-

Next

/
Thumbnails
Contents