Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-23 / 99. szám, csütörtök

1953 április 23 UJSZ0 3 A Nemzetgyűlés megkezdte az 1953. évi költségvetési tervezet tárgyalását Az állami költségvetés kiadásai az 1953. évre Az állami kiadások teljes összege az állami költségvetési tervezet szerint 430.9 milliárdot tesz ki. Ebből a gazdaságra 254.5 milliárd korona, vagyis 59.1%, kulturális-szociális célokra 111.1 milliárd korona, vagyis 25.8%, védelmi és biztonsági célokra 41.8 milliárd korona, vagyis 9.7%, közigazgatási célokra 18.8 milliárd korona, vagyis 4.3%, államadósságokra 4.7 milliárd korona, vagyis 1.1% esik. Kiadások a gazdaság fejlesztésére Az 1953. évben legnagyobb kiadási tétel a gazdaság fejlesztésére fordított kiadások. Ennek a csoportnak az élén vannak a beruházási kiadások. Az a rész, amit ezekre a célokra fordítunk, újból nagy és igy első tekintetre látjuk azt a különbséget, amiben eltér a mi költségvetésünk minden egyes kapitalista költségvetéstől. Csupán a gazdasági szervezetek juttatásaira, a befektetési költségek fedezésére majdnem 60 milliárd koronát tervezünk, ami mellett az üzemek a további kb. 37 milliárd korona összeget saját nyereségükből és leírásukból terítik. Csak az az állam, amely eltávolította a kizsákmányolókat, képes ilyen, az üzem alapnövekedéséhez szükséges eszközöket összpontosítani. Az 1952. évben befektetéseink az 1951. évvel szemben jelentősen növekedtek. Az 1953. évben újabb növekedésük van tervezve. A be.fektetési terv megvalósításának eddigi menetéről gondolkozva arr

a törekszünk, hogy a leggazdaságosabban teljesítsük ezt és ebből a célból a párt és a kormány' a miniszterek elé azt a feladatot tűzte, hogy 20%-kai csökkentsék az építészeti szerelömunkák értékét azokkal a számokkal szemben, amelyek az állami tervben szerepelnek, de ezt ne ügy tegyék, hogy ezáltal fékezzék az építkezést, hanem mindennemű felesleges dolog kihagyásával az építkezés menetéből, továbbá a befejező és más munkálatok megkönnyítésével és egyszerűsítésével, a termelésben és az építkezésben új, tökéletesebb technológia bevezetésével és az építkezés menetének gyorsításával. A befektetési munkálatok meggyorsítása alapfeltétele, hogy állandóan tudatában legyünk annak, hogy a legfontosabb objektumokra összpontosítsuk a befektetési eszközöket, azokra az objektumokra, amelyeket minél hamarább üzembe akarunk helyezni és a munkában lévő objektumokra. De befektetési munkálatainkat gátolják saját hibáink is. Ilyen például termelési eszközeinknek kis mértékben való kihasználása. Második ilyen baj, amelyet a pénzügyi befektetésre vonatkozó új irányelvek kiadásával (349/Ür. 1. kormányhatározat, 1952 nov. 18-áról) igyekezünk kiküszöbölni az építkezési javaslatok előkészületlenségét. Az Invesztíciós Bank nem támogathatja és nem fogja támogatni pénzügyileg azoknak az objektumoknak az építését, amelyeknek nincsen kidolgozva és jóváhagyva költségvetésük és tervezetük. Erről és az állami rend be nem tartásának többi formáiról, mint például fekete építkezések, továbbá a szállítási eszközök befektetéseinél a költségek megtérítése, állandóan érvényben vannak tanítónknak, Klement Gottwald elvtársnak szavai, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja decemberi országos konferenciáján mondott: »Nem engedhetjük meg továbbra is, hogy a felelős tényezők felelősségrevonása nélkül megszegjék a párt és a kormány határozatait, vagy hogy ezeket a határozatokat ne teljesítsék.® Forgalmi eszközeink szocialista üzemeinkben az 1953. évben a megelőző évvel szemben több, mint 12 milliárd koronával növekedtek. Ebből az állami költségvetés kiutalása 4.6 milliárd korona összeget fedez; a többi összeg az üzemek saját forrásaiból ered. Saját forgalmi eszközeink fejlődését nemcsak a termelés növekedése befolyásolja, hanem egy csomó más tényező is. Ezek forgalmának meggyorsítása gazdaságunk legnagyobb problémáinak egyike. A forgalmi eszközök körforgásának meggyorsítása feltétele a termelésben, a feldolgozásban lévő termékek csökkentése, az üzemek közötti szállítások meggyorsítása, az anyagellátásban a rend bevezetése, a saját termelésben a befektetések idejében való megvalósítása és főleg a szigorú tervezési fegyelem. Az állami költségvetésben a forgalmi' v eszközök körforgásának meggyorsítása a pénznek a szocializmus építésében a további feladatok teljesítésére való felszabadítását jelenti. A párt és a kormány ezért megkövetelik a gazdasági minisztériumoktól, a főigazgatóságoktól és az üzemektől, hogy a saját forgalmi eszközeik körforgásának meggyorsításáról való gondoskodást a legfontosabb politikai feladatuknak tekintsék. Különösen fontos, hogy ezzel foglalkozzék a nehézipar és a belkereskedelem, mivel ezek szakmájában jelentős mértékben panganak ezek a forgalmi eszközök az ú. n. túlméretezett készletekben. Ezeket a készleteket az 1952. évben az egyes ágakban nemcsak, hogy nem csökkentették, hanem még emelték. Ez a termelési terv hiányosságának következménye volt, továbbá a befektetési terv és a kiskereskedelmi forgalom terve hiányosságának. Az üzem vezetője kell, hogy törődjék a forgalmi eszközök körforgásának meggyorsításával a legjobb üzemek tapasztalatai szerint. Munkájuk eredményeit ezen a téren ténykedésük értékelésénél a legfontosabb mutatók egyikének kell tekinteni. Államunk nagy gondot fordít a földmüvelés fejlesztésére. A mezőgazdasági termékek mennyiségének növekedése a szocializmus építésének egyik főfeladata. Ezért fordítanak az 1953. évben kerek 3 és fél milliárd koronát a növényi és állati termelésről való közvetlen gondoskodás céljaira az állami költségvetésben. Nem számítva ebbe azokat az összegeket, amelyeket mezőgazdasági kísérletezési célokra fordítanak. Milliárdos összegeket fordít az állam a gép- és traktorállomások parkjainak kiszélesítésére és karbantartására. Jelentős öszszegeket fordítanak falvaink kultúrviszonyainak megjavítására. Sokoldalú segítséget nyújt az állam az egységes földműves szövetkezetek fejlesztésére. Ez a segítség a kedvezmények és hozzájárulások különféle formáiban történik, a földek gazdasági és technikai gondozására forditott kölcsönökben és kedvezményekben, továbbá megnyilvánul ez a szállításoknál kedvezményes hitelek nyújtásában is és a szövetkezeti gazdaság építésében. Ez az állami gondoskodás az 1953. évben még jobban emelkedik a mult évben növekvő szövetkezeti mozgalom következtében és azért is, mivel ebben az évben az egységes földműves szövetkezetek további növekedése várható. Az egységes földműves szövetkezetek fejlődésére fordított hitelnyújtások az 1953. évben, összehasonlítva az előző évvel, 50 százalékkal emelkednek; ez minden esetre a rendes gazdálkodás felelősségének növekedését is jelenti a tervteljesítésben, továbbá a hitelek helyes felhasználását a megfelelő célokra. Itt jelentős szerep jut az állami és invesztíciós bankoknak. Egységes földműves szövetkezeteink ereje belső erejükben, tagjaik szilárd fegyelmezettségében és pénzügyi rendjükben rejlik. Ezért van az, hogy pártunk és kormányunk nemrégen jóváhagyta a hitelnyújtás szilárd rendjét egységes földműves szövetkezeteink részére, amelyeket nem építünk fel szubvencióval, — mivel ez a támogatás sokszor meggondolatlanul és alaptalanul van nyújtva, ellenőrizhetetlen és végül visszatérithetetlen hitel — hanem a gazdaságosságra való neveléssel építjük ki őket és a pénzügyi segítség megfontolt nyújtásával, amely segítség a jól szervezett hitel útján segít a szövetkezet felépítésében és annak menetében és amellett megtanít a jó gazdálkodásra is. Az általános javítások terve az 1955. évben az 1952. évvel szemben csaknem megháromszorozódik. Az általános javítások kérdésére eddig nem fordítottak megfelelő gondot, annak ellenére, hogy nagyon fontos dologról van itt szó, amely gazdaságunk további fejlődésében nagy jelentőséggel bír. A generáljavitások helyes végzésétől és tervezésétől függ a befektetések szükségessége — az idejében végzett generáljavítás sok űj befektetést megtakarít számunkra és megelőz sok fölösleges üzemhibát, amely hibák a termelést és a terv teljesítését veszélyeztetik. Éppen ezért, mivel a generáljavítások teljesítése több minisztériumban eddig sántikált, a párt és a kormány az 1953. évben erre a kérdésre rendkívül nagy súlyt fektet. A kulturális-szociális intézkedések kiadásai Az állami kiadások második nagy csoportja — a nemzetgazdaság fejlődését elősegítő kiadások után — a kulturális és szociális célokra forditott összegek. Ha összehasonlítjuk a mai kultúrszükségleteket az 1937es év szükségleteivel látjuk, milyen hatalmasan emelkedett és emelkedik most is ez a szükséglet a népi demokratikus Csehszlovákiában. Az 1953. év állami költségvetésének javaslatában a kulturális-szociális fejlődésre újabb tervezett intézkedések vannak. így emelkedik összehasonlítva az 1952. évvel a kórházakban és szülészeti klinikákon a fekvőhelyek száma 6.5 százalékkal, a gyermekotthonok száma 9.4 százalékkal, az óvodákban a gyermekek száma 10.4 százalékkal, a nemzeti és középiskolákban a tanulók száma 5.6 százalékkal, a főiskolai hallgatók száma 11.3 százalékkal. A 111.1 ír lárd korona teljes összegből, mely öt.^zeg ezekre a célokra van szánva, az iskola- és népnevelésügyi szükségletekre 33.9 milliárd korona esik, a szociális intézkedésekre 52.4 milliárd korona, az egészségügyre 24.8 milliárd korona. Az állam összes fizetési eszközeiből, amelyeket kulturális-szociális célokra fordít, egy lakosra 8812 korona esik, az iskola és népnevelés terén 2692 korona, a szociális természetű kiadásokra pedig 4159 korona, a gyógykezelésre pedig 1961 korona. Ilyen eredményeket soha, egyetlen kapitalista állam sem ért el és nem is érhet el. De mi nem akarunk és nem is fogunk ezen a ponton megállni. Továbbra is fejleszteni fogjuk a kulturális és szociális téren való gondoskodást és az egészségügyi intézkedéseket Azonban szükséges, hogy az e célokra fordított pénzt mindig gazdaságosan osszuk be, mégpedig azért, hogy az adott eszközök jó kihasználásával sokkal többet érhetünk el, mint eddig. Mindezideig még nem építettük kí a kulturális-szociális téren a tökéletes gazdasági szervezetet. Nincs még meg a kiadások tudományos alapokon kidolgozott és mobilizációs normája amely megkönnyítené számunkra az állami költségvetés Öszszeállítását és teljesítésének ellenőrzését. De itt nemcsak a felülről vezetett szervezési intézkedésekről van sző, hanem a dolgozók kezdeményezéséről, a kulturéletben a dolgozók meggyőzéséről, hogy munkásaink munkájának eredményével valóban gazdaságosan és észszerűen kell bánni. Az 1952. év határkő marad tudományunk fejlődésének szervezésében azért, mert megalakítottuk a Csehszlovák Tudományos Akadémiát, a Szlovák Tudományos Akadémiát és a Csehszlovák Földmüvelésügyi Tudományok akadémiáját. Ezek az akadémiák, mint azt a szocializmus magyarázza, kell, hogy a tudományos haladás szervezői és ösztönzői legyenek. A majdnem egymilliárd korona értékű költségvetési rész bizonyltja, hogy államunk a tudományos kutatások szabad fejlődését nemcsak biztosítja, hanem szilárd gazdasági alapokra is fekteti. Kiadások védelmi és biztonsági célokra Az államunk védelmére és biztonságára fordított összeg az összállami kiadásoknak 9.7 százalékát teszi ki. Ez aránylag jelentős összeg, de nagy hibát követnénk el, hogyha a valóságnak hátat fordítanánk és nem lennénk felkészülve a béke ügyét védeni veszély esetére minden erőnkkel és minden eszközzel. Az e hó 16-án kelt kormánynyilatkozat a következőket tartalmazza: „Hadseregünk az állandóan fejlődő iparra támaszkodik, amely biztosítja számára növekvő mértékben az anyagi szükségleteket. Dolgozó népünk. továbbra sem fog sajnálni semilyen áldozatot, hogy hadseregének mindent megadhasson, amire szüksége van hazájának sikeres megvédéséhez". Kiadások közigazgatási célokra Az állami közigazgatási szerveknek 18.8 milliárd korona összegre van szükségük. Az utóbbi években ugyan sok intézkedést tettek az állami apparátus olcsóbbá tételére, de az egyszerűsítés valamennyi lehetősége, a jobb munkamegszervezés és az állami közigazgatás munkájának megkönnyítésére irányuló intézkedések nincsenek még nagyjából sem kimerítve. Szükséges, hogy következetesen haladjunk azon az úton, amely az állami apparátus csökkentéséhez vezet és elsősorban szükséges, hogy határt szabjunk további terjeszkedésének. A béralapok bevezetésével az 1952. évben jelentősen megszilárdult a fegyelem és megteremtődtek az előfeltételek az 1953. év munkaterve összeállításának tökéletesítésére. De ennek ellenére sem sikerült ezzel az intézkedéssel teljesen megakadályozni a közigazgatási apparátus egyes szakaszain a növekedést. A munkaterv globális mutatóját ezért szükséges kiegészíteni részletes tervekkel minden egyes szervezet feladatai szerint. Ezért a párt és a kormány az 1953. év gazdasági fejlődése állami tervének jóváhagyásánál elhatározta, hogy valamennyi közigazgatási munkahelyen bevezeti minden munkahely rendszeresítését. Űj feladat, amely a pénzügyi szervekre hárul, az adminisztratív dolgozók nyilvántartása a jóváhagyott rendszeresített személyi állomány szerint, továbbá a bérek magassága és a havi átlagos béralapok szerint, valamint a gazdasági és közigazgatási költségek alapján. Szeretnék még pár szóban nyilatkozni a nemzeti bizottságok költségvetéseiről, amelyek az új törvényes szabályok szerint (a 81/1952. Sb. sz. törvény) önállóak és kiegyensúlyozottak. A nemzeti bizottságok már nem merítenek az állami eszközökből tekintet nélkül arra, hogy ők maguk milyen jövedelemmel dolgoznak, hanem kénytelenek betartani a kiadások terén a ténylegesen elért saját jövedelmeik határát és az állami adók tervezett összegének határait. Ez figyelmeztetés nekik, hogy aktívan törődjenek az állami jövedelmek tervének teljesítésével. Ebben az évben kapcsolódtak be először közvetlenül a nemzeti bizottságok gazdálkodásának rendszerébe a helyi ipar üzemei és a kommunális gazdaságok úgy, hogy gazdasági eredményeik a nemzeti bizottságok gazdálkodásában közvetlenül megmutatkoznak. A nemzeti bizottságok összes kiadásai az állami költségvetés javaslatában vannak meghatározva 70.1 milliárd korona összegben és az ő saját összes jövedelmük 15.1 milliárd korona összegben; az 55 milliárd korona összegkülönbség az állami adójövedelmekből van pótolva. A nemzeti bizottságok társadalmunk szervezetének alaprészét képezik. Az ő ténykedésük közvetlenül érinti népünk mUlióit és napi életét. Költségvetési kiadásaik nagy többsége (65.2 százalék) kulturális és szociális célokra megy és a lakosságról való közvetlen gondoskodásra. A nemzeti bizottságok felelősek azért, hogy a lakosság részére milyen mádon vannak biztosítva a helyi szolgálatok, például hogyan dolgoznak a javító és a karbantartó műhelyek A kommunális üzemek átvitelei, amelyek eddig a belügyminisztérium költségvetésébe folytak be, ma a nemzeti bizottságok saját jövedelmének fő tényezőjét alkotják. Az állami költségvetés gazdaságunkban azon feladatok összmérlegét képezi, amelyeket a folyó évre ötéves tervünk számára megszab. Az 1953. év örök időkre emlékezetes lesz két hatalmas, a haladó világ népei számára tragikus esemény folytán: Sztálin elvtárs és Gottwald elvtárs eltávozása folytán. Ezeknek a nagy embereknek szellemében törhetetlenül és szilárdan kell, hogy haladjunk építő örömmel lelkünkben előre, és kell, hogy müveiket valóra is váltsuk. A kormány nevében indítványozom, hogy a Nemzetgyűlés az 1953. évre szóló állami költségvetést és a költségvetési törvény javaslatát hagyja jóvá úgy, ahogy azt előterjesztettem. Ez a javaslat azokon a nagy sikereken alapszik, amelyeket dolgozó népünk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével, Gottwald elvtárssal az élen ért el. Megnyilvánulása gazdaságunk nagy és állandóan fejlődő erejének és elősegíti hazánk erejének további fejlődését. A béke építésének eszköze. Kifejezi gazdaságunk fejlődésének hatalmas ütemét, azt az ütemet, amely a szabad dolgozók tömegeinek teremtő kezdeményezéséből ered. A költségvetési javaslat valamenynyiünk részére nagy feladatokat jelöl ki, amelyek teljesíthetők, ha Gottwald elvtárs alapelveire fogunk támoszkodni, amely alapelveket ^a mult év decemberében Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján tűzött elénk és ha a Szovjetunió dolgozó népe ragyogó példáit szemünk előtt tartva fogunk dolgozni. A győzedelmes februári napok után munkához láttunk, hogy az első ötéves terv feladatait teljesítsük. Most közeledünk ennek teljesítéséhez és egyes szakaszokon a túlteljesítéséhez is. Az állami költségvetés munkánkban irányelv, tehát: Csehszlovákia drága Kommunista Pártunk vezetésével, Antonin Zápotoeky köztársa, sági elnökünkkel előr

e ennek megvalósításáért. Jozef Való, a Nemzetgyűlés alelnökének beszédéből Az előterjesztett 1953. évi, a gottwaldi ötéves terv utolsó évére vonatkozó állami költségvetési bevételekben 435 müliárd 207 millió 287 ezer korona, a kiadásban pedig 430 milliárd 910 millió 216 ezer korona összeget képvisel és kilátásba helyez 4 müliárd 297 millió 71 ezer korona többletet. Az ötéves terv utolsó évében nagy feladatok állanak előttünk. Dolgozó népünk és kormánya e nagy feladatok teljesítésére biztosítják a szükséges anyagi eszközöket. E feladatok teljesítése dolgozóink egyre növekvő élet- és kulturális színvonalának kielégítésére irányul és éppen ezért e cél elérése érdekében állandóan fokoznunk kell termelésünket és ki kell használnunk a legfejlettebb technikát. Ez világosan áll előttünk. Költségvetésünk elsősorban ezért összpontosul ipari és mezőgazdasági termelési alapunk és általában termelésünk további bővítésére és megszilárdítására. Állami költségvetésünk, amely népgazdaságunk fejlődésének fontos eszköze, békeköltségvetés, ahogy ez népi demokratikus államunk gazdasági alapjából is folyik. Kifejezi népünk és kormányunk békepolitikát, amiről Viliam Siroky miniszterelnök mult heti kormánynyilatkozatában beszélt. Való képviselő beszéde további részében rámutatott arra, miért a békés építkezés költségvetése, a mi állami költségvetésünk, majd folytatta: Költségvetésünk szeretett elhúnyt köztársasági elnökünk szellemét vi-