Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-23 / 99. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljete

k! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 április 23, csütörtök 2 KČ8 VI. évfolyam, 99. szám r// mai igámban : A Nemzetgyűlés megkezdte az 1953. évi költségvetési tervezet tárgyalását (2 3 4, old.) Gyorsítsuk meg a lenvetést a kassai, zsolnai és az ^ eperjesi kerületben (5 old.) A párt és Gotwald — Gottwald és a párt (6. old.) A nagy Sztálin élete (7. old.) Az USA új Szovjetunió-beli nagykövete átadta megbízólevelét (8. old.) A péntekesek mozgalmának kifejlesztésével iunk több szenet hazánknak adji Szlovákia szénbányái nagy fejlődés előtt állanak. Terebélyesedő iparunknak mind több szénre van szüksége, hogy szüntelenül fokozhassuk népgazdaságunk fejlesztésére irányuló törekvésünket, de elsősorban is az emberről való gondoskodást. Szénbáynászaink tudatában vannak nagy feladataiknak és most pártunk X. kongresszusa előtti időszakában még lelkesebben és odaadóbban harcolnak tervfeladataik túlteljesítéséért, vállalt kötelezettségük teljesítéséért. így mutatják ki hazánk iránti nagy szeretetüket és pártunkba, kormányunkba helyezett bizalmukat. Siroky elvtárs a napokban elhangzott kormánynyilatkozatában a következőkre hívta fel egész dolgozó társadalmunkat: sLegyetek szilárdak és törhetetlenek az akadályok és hibák kiküszöbölésében, legyetek tántoríthatatlanok és fáradhatatlanok, harcoljatok a párttól és a kormánytól kitűzött feladatok teljesítéséért, úgy, mint ahogy a szovjet emberek tanítanak bennünket harcolni.« Ezek a szavak nagy mértékben vonatkoznak a bányákban dolgozókra. A szénfejtök még nem is oly régen a nehézségek felett siránkoztak és rohammunkával is nehezen tudták biztosítani feladataik teljesítését. És mit mutatnak az idei eredmények? Szénbányáink első negyedévi tervüket csaknem 7 százalékkal túlteljesítették és megteremtették az egyenletes tervteljesítés alapját. Ez a nagyarányú fejlődés annál is örvendetesebb, mert a szlovákiai szénbányák országos méretben is az elsők közé küzdötték fel magukat. Munkájukban hatásosan érzik pártunknak és kormányunknak a róluk való gondoskodását. A bányaüzemek gépesítésével, a helyes bérpolitika bevezetésével könnyebbé és gazdaságosabbá válik az ő munkájuk is. A vájárok tisztában vannak azzal, hogy ahány tonna szénnel többet adnak hazánknak, annyi súlyos csapást mérnek az osztályellenségre. Napról napra fokozzák versenylendületüket, hogy ezzel is kimutathassák határtalan szeretetüket a nagy szovjet nép, a szovjet bányászok iránt, akik őket a szocializmus bátor építésére tanítják. Szlovákia szénbánya üzemei májusi kötelezettségvállalásaikban felajánlották, hogy május l-ig együttesen 25.600 tonna szénnel többet termelnek terven felül. Ez a nagymennyiségű szén valamennyi kórházunk szénszükségletének ellátására elegendő. Ez a felajánlás is igazolja, hogy szénbányáinkban igen is nagy lehetőségeket tárhatunk még fel a széntermelés szüntelen fokozásának biztosítására. Ezt a célt szolgálja a hetekkel ezelőtt a handlovai Üj Nyugati-bányában Biric Márton bányász kezdeményezésére megindult forradalmi jellegű mozgalom, a péntekesek-mozgalma, mely nemcsak magában Handlován, de a nováki és a pótori bányákban is erősen terjed. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy minden egyes munkahelyen folyamatosan túlteljesíthessék heti tervüket, hqgy végleg megszüntessék a tervteljesítésben mutatkozó kilengéseket, — vagyis, hogy a heti tervet ne szombaton, de már pénteken bezárólag teljesíthessék. Ez nagy országos jelentőségű mozgalom, mert megmutatja a helyes útat, hogyan kell becsületesen harcolnunk pártunk és kormányunk által reánk háruló építő feladatokért. Elsősorban is a kommunistákra, az üzemi pártszervezetekre vár ez a nagy feladat, hogy a péntekesek mozgalmát a szénbányák minden munkahelyén bevezethessék, valamint a szakszervezeti üzemi csoportok mozgósításával biztosíthassák e népgazdasági szempontból is igen fontos mozgalom széleskörű kifejlesztését. Hogy milyen értékes eredményeket érhetünk el ezzel, bizonyítják a következő adatok is: a handlova; bányában az elmúlt héten hét vájárcsoport, mely bekapcsolódott a péntekesek mozgalmába öt nap alatt nemcsak teljesítette heti tervét, de még 420 tonna szénnel többet is adott. A nováki H. bányában dolgozó Michalov András munkacsoportja Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának és Siroky elvtárs születése napjának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy bekapcsolódik a péntekesek mozgalmába és május hónapban 1000 csille szénnel adnak többet hazánknak. A pótori Hájbányában dolgozók körében is Dulaj András élmunkás vájár, Zsaludéi: Ferenc elömunkás kezdeményezésére széles körben terjed a péntekesek mozgalma és tervfeladataik magas túlteljesítésével most megteremtik annak lehetőségét, hogy az egész üzem péntekesek módjára dolgozzék. Az elmúlt héten a Háj-bányában dolgozók üzemi heti tervüket már pénteken délelőttre teljesítették. A péntekesek mozgalma azonban csak akkor válhat tartóssá és eredményessé, ha a bányászok, a műszaki dolgozók a kommunistákkal az élükön, • a szovjet dolgozók példájára, az üzemi pártszervezetek szüntelen mozgósítása révén szüntelenül küzdenek a felmerülő nehézségek kiküszöböléséért, biztosítják a ciklusos grafikon szerint a rövidített heti munkaterv teljesítését .és egyúttal a munkahelyeken idejében megtesznek minden előkészületet a szükséges fa-, robbanóanyag és szállítás fennakadás nélküli biztosítására. Ez igen komoly feladatokat ró a műszaki dolgozókra, akikre az a munka hárul, hogy vájárok részéről a tervfeladatok tervszerű túlteljesítésére minden előfeltételt biztosítsanak. Példaképül szolgálnak erre a nováki szénbányák műszaki dolgozói, akik azzal, hogy a bányászokkal komplex kötelezettségeket vállalnak, a bányák dolgozóival való legmeszszebbmenö együttműködést teszik lehetővé. »A terv törvény, és a mi lelkesedésünk ennek hajtóereje«, — mondotta Kuruc elvtárs, A szlovákiai bányaüzemek között folyó lelkes versenyben a nováki és a pótori bányászok többször megszerezték a versenyzászlót. A handlovai bányászaktíván Medve János elvtárs, a pótori bányászok nevében felhívta a handlovai bányászokat, hogy bizony őket, a pótoriakat is örömmel töltené el az a tudat, hogyha rövidesen a handlovaiak büszkélkedhetnének a versenyzászlóval. Látjuk ebből is, hogy a péntekesek mozgalmának milyen nagy jelentősége van — és ez a jövőben még csak fokozódni fog, — a bányaüzemek között folyó verseny továbbfejlesztésében, mert ez a mozgalom nemcsak arra serkenti bányászainkat, hogy tervfeladataikat folyamatosan túlteljesítsék, hanem igen nagy mozgató erőként hat a bányaüzemek között folyó versenyre is, az elsőség megszerzéséért. Látjuk ebből, hogy a péntekesek mozgalma végleg megszüntetheti szénbányáinkban a tervteljesítésben mutatkozó kilengéseket és biztosítja azt, hogy szénbányászaink adott szavukat — a gottwaldi ötéves terv utolsó évének feladatait idő előtt teljesíthessék. A Nemzetgyűlés megkezdte az 1953. évi költségvetési tervezet tárgyalását Kedden délután Prágában összeült a Nemzetgyűlés, hogy megvitassa az 1953. évi állami költségvetést és megtárgyalja a

z 1951. évi állami zárszámadás jóváhagyásúra tett javaslatot. A Nemzetgyűlés ülésén résztvett a kormányelnökséggel az élén az egész kormány. megjelentek továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai, a Nemzeti Arcvonal szervezeteinek képviselői, a hadsereg képviselői, az üzemek és falvak példás munkásai. tudományo

s és kultúrális életünk számos dolgozója. Az ülést dr. O. John a Nemzet gyűlés elnöke nyitotta meg és vezette. Jaroszlav Ka bes pénzügyminiszter a kormány nevében felvilágosítást adott az 1953 évi költségvetési törvénytervezetről és az 1951. évi állami zárszámadásra tett javaslatról. A Nemzetgyűlés költségvetési bizottsága nevében J. Vaio képviselő. a Nemzetgyűlés alelnöke, a költségvetési bizottság elnöke beszélt és a törvénytervezetet jóváhagyásra ajánlotta. A keddi ülés végén -Janous képviselő fűzött magyarázatot az 1951. évi állami zárszámadáshoz és a zárszámadást jóváhagyásra ajánlotta a Nemzetgyűlésnek. \ Nemzetgyűlés ülése szerdán az előterjesztett 1953. évi állami költségvetési tervezet körüli vitával folytatódik. Jaroslav K abes pénzügyminiszter beszéde A szocializmus építése, melyet 1945-ben népeinknek a nagy Vörös Hadsereg által való felszabadítása után kezdtünk meg és amelyet 1948 februárja meggyorsított, a szocializmus gazdasági alaptörvényének megfelelően 1952 ben is ipari épít kezésünk és termelésünk további fokozásához, valamint fogyasztásunk növekedéséhez vezetett Iparunk brutto termelése ez évben 18.3 százalékkal volt nagyobb, mint 1951-ben és az 1937-e

s termelésnek mintegy kétszeresét értük el. 1952-ben új vízi áramfejlesztötelepeket, nagyolvasztókat, Martin-kemenoéket, elektromos ívkemencéket, kokszolóbattériákat helyeztünk üzembe. Több mint 1,100.000 négyzetméter területű csarnoképületeket és ugyanolyan kiterjedésű más termelési célokat szolgáló épületeket építettünk és adtunk át a termelésnek. Üj termékfajták termelését vezettük be. A munkatermelékenység fokozására törekedvén, sikeresen alkalmaztunk a gépesítést és az automatizálást, vagyis a termelési folyamat tökéletesítését és a munka megkönnyítését elősegítő új termelési technikát. Termelésünk eme haladása azokra a tapasztalatokra támaszkodik, amelyeket szovjet elvtársaink testvériesen rendelkezésünkre bocsátanak. A döntő tényező ebben természetesen munkásaink és technikusaink alkotó építőmunkája. 1952 folyamán az iparban több mint 40 ezer újítójavaslatot fogadtak el s valósítottak meg. A szocialista építés ereje falvainkat is magával ragadta. A falu szocialista újjászületése az elmúlt évek során, de főként 1952-ben, feltartóztathatatlanui haladt előre. Míg Csehszlovákia Kommunista Pártjanak 1949. évi IX. kongreszszusáig csupán 208 egységes földműves szövetkezet kezdte meg tény. leges tevékenységét, 1952 elején már 3000 volt a III. és IV. típusú szövetkezetek száma, 1952 végéig pedig számuk 5784-'re emelkedett. Mezőgazdaságunk munkája körülbelül egyharmad részben gépesítve van. Kihasználjuk a szovjet tapasztalatok szerinti új agrotechnikai módszereket. Mezőgazdaságunk szocialista szektora új arculatot ad falvaink és népünk életének. 1948 februárjáig gazdaságunk tervszerű építésének egyik fékezője a magánkereskedelem volt. Az új úton a döntő lépést bel. és külkereskedelmünk államosítása jelentette. Szocialista külkereskedelmünk megszilárdítja kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a demokratikus államokkal. A Szovjetunió é3 a demokratikus államok része külkereskedelmünkben, amely 1949-ben külkereskedelmünk összmennyiségének felét sem érte el, 1951 ben mintegy a kétharmadára növekedett és ma megközelíti annak háromnegyed részét Jóllehét gazdasági kapcsolataink tervgazdaságot folytató államokkal kiszélesednek, ez nem jelenti azt, hogy meg akarjuk szüntetni, vagy korlátozni akarjuk kapcsolatainkat a többi országokkal, ellen, kezőleg, becsültttel és békében kívánunk együttműködni mindenkivel, aki irántunk jóakaratot tanúsít. Amint azt Siroky elvtárs miniszterelnök április 16-i kormánynyilatkozatában hangsúlyozta, kormányunk folytatja törekvését, hogy valamennyi országgal fejlesszük kereskedelmi kapcsolatainkat. Kiskereskedelmünknek, amely 1948-ban 88 százalékban még magáinkezekben volt, szocialista kiskereskedelemmé való átalakulása ma már úgyszólván befejeződött. A kiskereskedelmi áruforgalom 99%-a állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatunkon keresztül bonyolódik le. Termelésünk növekedése dolgozóink életkörülményei megjavításának alapját képezi. Ennek, valamint annak a körülményinek következtében, hogy egész népünk dolgozik, már nem ismerjük a munkanélküliség rémét, húsfogyasztásunk 1952-ben, 1951-hez viszonyítva 2%-kal, 1936hoz viszonyítva pedig 27.5%-kal emelkedett. Az elmúlt év folyamán a sertészsír-fogyasztás 9%-kal, a kenyérfogyasztás 10%-kal, a péksüteményfogyasztás 23%-kai, az étmüzsiradékfogyasztás 3%-kal, a fagyasztott zöldségfogy osztás 17%kal, a cigarettafogyasztás 10%-kal emelkedett. Életszínvonalúink emelkedését nemcsak a termelés növekedésével, hanem ipari termékeinknek más államok, főleg népi demokra. tikus államok árutermékeire való kicserélésével is érjük el. Az anyagi szükségletek növekedésével együtt növekszik a kultúrális javak szükséglete is. Amíg az 1935/ 36-os tanévben a köztársaságnak az úgynevezett polgári iskolákkal együtt 1697 különböző típusú középiskolája volt, a tanulók kétszeres száma mellett, ma már 2952 középiskolánk van. Ugyanezen idő alatt a szakiskolák száma 84%-kai, tanulóik száma 34%-kai növekedett 1937/38-as tanévben a München előtti köztársaságnak összesen 9 főiskolája volt 18.796 hallgatóval. Ma már 30 főiskolánk van 46.830 hallgatóval, akik közül 6349 en a munkáselőkészitő tanfolyamok végzett növendékei. Rohamosan növekedett az óvodák és gyermekbölcsődék száma is. 1936. ban a bölcsődékkel együtt 1908 óvoda állott farm 80.299 gyermekkel. 1953-ban csak az óvodákból több mint 7000 van tervbevéve mintegy 290.000 gyermekkel, a bölcsődék száma pedig több mint 2000-et tesz ki, és bennük több mint 39.000 gyermek lel otthonra Míg a kapitalista köztársaság alatt 1937-ben 1218 lakosra egy orvos esett. Szlovákiában pedig 1815 lakosra esett egy orvos, az idén népi demokratikus köztársaságunkban 774 lakosra esik egy orvos. Kulturális intézményeink jelentős fejlődésen mentek át, ami a következő számokból látható: az 1937. évi 18 színházzal szemben ma már 63 állandó színházunk van. 1952-ben folytatódott a beruházásj építkezés növekedése. A beruházási építkezés térfogata 1951-el szemben majdnem 17%-kgl nőtt. A beruházási költségek kerek kétharmadrészét az iparba fektették. 1952ben több mint 25.000 lakást adtak át rendeltetésének Az év végén további 34.500 lakás építése volt folyamatban. A gazdasági építés és az életszínvonal gyors növekedése különösképpen Szlovákiában jelentős. A szlovákiai ipar termelése 1951hez viszonyítva 24%-kal emelkedett. A nehéziparban a termelés növekedése 39.1%ot tesz ki, ami 1937-el szemben több mint hatszoros emelkedést jelent. Szlovákiában ezért a lakosság fogyasztásának növekedése és kulturális intézményeinek fejlődése gyakran gyorsabb, mint a cseh országrészekben. Igyekeztem legalább néhány iránymutató szám meghatározásával alátámasztani gazdaságunk és életünk hatalmas és egyre fokozódó törvényszerű fejlődését. Ezeket az ezelőtt soha nem sejtett sikereket nem értük volna el Csehszlovákia Kommunista Pártjának úttörő munkája nélkül, sorsunknak felejthetetlen tanítónk, Klement Gottwald köztársasági elnök által való bölcs és szilárd irányítása nélkül, a Szovjetunió hatékony segítsége és munkásaink, parasztjaink és dolgozó értelmiségünk tömegeinek nagy kezdeményezése és lelkes, öntudatos építő munkája nélkül. Az állami gazdálkodás 1951. és 1952. évi eredményei Az 1951. évi állami gazdálkodás az önök elé terjesztett zárszámadás szerint kedvezően végződött. Öszszesen 218.859.4 millió korona bevételt értünk el és kiadásokra öszszesen 204.593.6 millió koronát fordítottunk, úgyhogy ez az év 14.265.8 millió korona összeget kitevő többlettel zárult. Annak ellenére, hogy mindeddig még nincsenek teljesen kidolgozva az 1952. évi állami gazdálkodás végeredményei, bizton mondhatjuk, hogy állami gazdálkodásunk ez évben is jelentős többlettel zárul.