Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-21 / 97 . szám, kedd

1953 április 113 UJ SZ Ö 5 Miért van „munkaerőhiány 4 , a garamlöki EFSz-ben CSEMADOK HÍREK A garamlöki szövetkezet 900 hek­tár földön gazdálkodik. A tavasziak vetését idejében elvégezték. A cu­korrépájuk már szépen kisorolt. Rövid időn belül meg kell kezde­niök a cukorrépa 'sarabolást. A szövetkezet vezetősége azonban at­tól fél, hogy nem lesz elég munka­erő a növényápolási munkához. Mi ennek az oka? Először is az, hogy a garamlöki szövetkezet vezetősége nem tette magáévá a mintaszabály­zatban lefektetett elveket. Enged­ték, hogy a kulákok megrohanják a szövetkezetet. Nagy hiba az i«, hogy a garam­löki egységes földmüve s szövetkezet vezetősége nem tartotta be a ház­táji gazdálkodásra meghagyható földekről szóló határozatot Sokkal nagyobb földterületeket hagytak meg egy-egy szövetkezeti tagnak a megengedettnél. Különösen a kulá­koknál észlelhető az ilyen jelenség. A szántóföldjeiket, mivel ma már nem dolgoztathatják cselédekkel vagy napszámosokkal, átadták a szövetkezetnek, de meghagyták ma­guknak a szőlőt, mely nagyobb hasznot biztosít. A szövetkezet ve­zetőségének gyengeségéből a kulá­kok újból megszabadultak a mun­kától. Földjeiket újból csak mások dolgozzák a szövetkezet keretén belül, ők pedig a meghagyott sző­lőkből és a háztáji gazdálkodásra taeghagyott földekből élnek mint Marci Hevesen. Nézzük csak meg a tekintetes Lévai úrékat. Lévai „úr"' több mint 25 hektár földet adott be a szövet­kezetbe. Nagy hangon hirdette, hogy ezek után már ő is szövetkezeti tag. Most mondja már valaki, hogy a „lévai tekintetes úr nem jó em­ber, nem akarja építeni a szocializ­must." Rövidesen kibújt azonban a szög a zsákból. Lévai tekintetes úr szö­vetkezeti tag létére sem volt haj­landó lemondani egy hektár szőlő­jéről. Ezenfelül már mint szövetke­zeti tag, jogot formált magának ah­hoz is, hogy háztáji gazdálkodásra 1.5 hektár földet tartson meg. Űgy­látszik azonban, hogy a szövetkezet vezetősége is helyeselte, hogy a te­kintetes úrból lett szövetkezeti tag­nak egy hektár szőlő és 1.5 hektár szántóföld maradjon. Lehet, hogy Dianovszky elvtárs, a szövetkezet volt elnöke azt hitte, hogy a tekin­tetes ranghoz, tekintélyes területet kell adnia háztáji gazdálkodásra. A tekintetes szövetkezeti család örült ennek a kedvező helyzetnek. Megszabadultak földjeiktől és a földdel járó beadási kötelezettség­től. Az egy hektár szőlőt és a más­félhektár szántóföldet pedig majd csak megművelik valahogy. Jó az A vezekényi szövetkezet tagjai a tavasziak vetését 10 nappal a határidő előtt befejezték. Az ipar­kodó szövetkezeti tagok a damásdi EFSz-szel kötött páros versenyből is győztesen kerültek ki. A veze­kényi EFSz járási viszonylatban az ötödik helyen áll, míg a damás­di EFSz bizony hátul kullog. A vezekényi szövetkezeti tagok jó munkájának az alapja, hogy a munkacsoportokat helyesen meg­szervezték. Nem csoda, ha a da­másdi EFSz lemaradt Vezekény mögött, mert ott még tervszerűtle­nül halad a munka. Egyes tagok nem kapcsolódtak be a páros ver­senybe. A damásdi EFSz vezetősé­ge jó felvilágosító munkával győz­ze meg azokat a szövetkezeti dol­gozókat, akik húzódoznak a mun­kától. A vezekényi EFSz-ben sem halad azonban a munka zökkenő nélkül, mert míg Mlynár Pál, Barta La­A bacsfai gazdaság két kiváló dolgozója Farkas János és Farkas Imre a rájukbízott anyadisznókat és malacokat odaadóan gondozzák. Az állattenyésztésben felhasznál­ják a legújabb szovjet módszere­ket. Az anyadisznóknak takarmány­adagába korpát, herét és répát ke­isten, majd csak rátekint a tekin­tetes családra. Majd csak sugalmaz a szentlélek által valami mentőgon­dolatot a munkától reszkető kulák­családnak. > A szövetkezeti tagok ig kezdték emlegetni gyakrabban a nevét. Hogy a tekintetes szövetkezeti tagot ed­dig még csak meg sem tekinthet­ték, hogyan forgatja puha kezében a lapátot vagy a villát. A szövetke­zet) tagoknak ez az óhaja eljutott Lévai úr fülébe is. A család gyorsan haditanácsra ült össze megbeszélni, hogy tekintélyüket hogyan óvhatnák meg Szó ami szó, de egy tekintetes Lévai úr és még tekintélyesebb családja még sem mehet dolgozni a szövetkezetbe. Mint a megriasztott verebek úgy reppentek aztán szét otthonról. Különféle munkahelyeken helyezkedtek el, természetesen ott is olyan beosztásba kerültek, ahol védve vannak a munkától. Persze ezt a lévai járás vezetői is nagyon jól tudják, de ügy látszik szemet hunynak fölötte. A szőlőt é a az egy hektáir földet azonban nem hanyagolják el. Nem kell azonban azt hinni, hogy a csa­ládi fészekben otthon maradt tekin­tetes asszony műveli meg a földet. Vannak még Garamlökön olyan em­berek, akik jól érzik magukat az el­hájasodott asszony mellett. Még ar­ra is kaphatók, hogy a szőlőjét és a másfélhektár földjét megműveljék. Lévai úrnak azonban több kö­vetője van Garamlökön. Nézzük csak meg a híres Péter Andrást, akinek neve a garamlöki szövetkezet vezetőségének jóvoltából szintén ott „díszeleg'' a szövetkezeti tagok névsorában. A 18 hektár föld­jét nyugodt szívvel átadta a szövet­kezetnek. Gondolta magában, minek a föld, ha nem lehet már senkit a földdel kizsákmányolni. Arra pedig gondolni sem akart, hogy ő dolgoz­za meg. Természetesen örömmel lé­pett a szövetkezetbe, különösen ak­kor, amikor ,,agitátorokat" küldött a kulákhoz a szövetkezet vezetősé­ge, hogy győzzék meg a szövetke­zeti gazdálkodás előnyéről, lépjen a soraikba. Péter Andrást is „megáldotta" az isten furfangos kulák ésszel. A sző­lőjét ő sem adta át a közös gazdál­kodásba. A második lépése a kulák­ból lett szövetkezeti tagnak az volt, hogy megszervezze a kellő védelmet az ellen, hogy ha a szövetkezet be­csületes dolgozóinak eszébe jutna Péter urat is meghívni egy kis munkára. Péter András nem is lett volna igazi Péter András, ha ezt az úgy­nevezett mentelmi jogot ki nem harcolta volna magának. A jó vö­rös bornak meg volt a hatása. Hiába jos és Molnár Julianna tavaszi ter­vüket 110 százalékra teljesítették, addig vannak olyanok is a szövet­kezetben, akik a munkából napok­ra kimaradnak. A fejős tehenek gondozásában kitűntek Suljan János, és Sonkoly Pál, akik május elseje tiszteletére I felajánlották, hogy áttérnek a na­pi háromszori fejésre és a tőgy­masszásra. Suljan és Sonkoly elv­társak még azt is felajánlották, hogy az átlag tejhozamot egy liter­rel felemelik. Azonban itt is rá kell mutat­nunk a Polyák János és Kiszely Pál féle dolgozókra, akik az elvá­lasztott borjak gondozásával nem törődnek kellőképpen és ezzel ká­rokat okoznak a szövetkezetnek. A legelő tisztogatásában a helyi CsISz-szervezet és az úttörők is segédkeztek. A CsISz-tagokat és az úttörőket buzdítsa a vezekényi vernek, amitől kellő mennyiségű tejük van. A szépen fejlődő malacoknak pörkölt árpát, sárga agyagföldet és tisztavizet adnak. Ezzel a mód­szerrel elérték, hogy a meglévő malacokból csupán 1.4 százalék húllt el. Az első félévben a rájuk bízott anyáktól 240 malacnak kel­lett lennie, azonban ezt már ápri­ia próbálták a szövetkezeti tagok a kulákot mimkáb a hívni. Fölényese n kigombolta mellén az ingét és oda­tartotta az orruk alá az orvosi bi­zonyítványt, hogy ő bizony munka­képtelen. Természetesen a megha­gyott fél hektár földjét nagy gonddal ápolja annak ellenére, hogy az or­vos eltiltotta a munkától. A kulákmak a fia sem abból a fajtából való, aki szívesen dolgozik. Gondoskodott i s arról, hogy meg­szabaduljon a fizikai munkától. A kulákcsemetéböl tanító úr lett. A 18 hektáros kulák fia tanítja most a nagysallól gyerekeket. Meg kell azonban említenünk még azt is, hogy Gunyics Vilmos sem különb a Deákné vásznánál. Gu­nyicsnak is a megengedettnél na­gyobb területű szőlőt hagytak meg. így Guhyios előtt a közös munka csak másodrendűnek számít, először jön a szölö. Ezekután már azt hiszem, hogy érthető az, hogy a szövetkezet ve­zetösége követte el akkor a legna­gyobb hibát, amikor a párt és kormányhatározatot figyelmen kívül hagyta. Engedték, hogy a kulákok megszállják a szövetkezetet, illetve a szövetkezeti gazdálkodás leple alatt megszabaduljanak a földektől és a velük járó beszolgáltatás! kö­telezettség teljesítésétől. Másodszor ott követték el a hi­bát, hogy a párt- és kormányhatá­rozatban háztáji gazdálkodásra elő­írt területeknél sokkal többet hagy­tak meg a szövetkezeti tagoknak. Ha ezt nem csinálták volna, nem kellene ma attól félniök, hogy nem lesz elég munkaerő a növényápolási munkákhoz. A szövetkezet tagsága már több­ízben követelte, hogy a befurako­dott kulákokat földjeikkel együtt zárják ki a szövetkezetből. A ha­tározatokat jegyzőkönyvbe is fog­lalták, de a vezetőség fél a határo­zatok végrehajtásától. A szövetkezet mostani elnökének. Hajnal elvtársnak a helyi nemzeti bizottság segítségével határozott lé­péseket kell tennie Ki kell seprüzni a szövetkezetből az oda befurako­dott kulákokat és gondoskodni kell arról, hogy ne az irodában osücsül­jenek, hanem dolgozzák meg a föld­jeiket Hadd 'élvezze Lévai tekinte­tes úr, és Péter András is birtoká­nak gyümölcsét, de nem úgy mint a múltban, hogy mások dolgozták, ők pedig csak a hasznot vágták zsebre. Ezenfelül szükséges még, hogy a túlméretezett háztáji gazdálkodást a párt- és kormányhatározatnak megfelelően korlátozzák, mert csak így építhetik sikeresen szövetkeze­tüket és Így haladhatnak akadály­talanul a boldogabb élet felé. CsISz-tagok példája és kapcsolód­janak be ők is a rétek karbantar­tásába és a könnyebb mezei mun­kába. A legelő tisztogatásában Magi­nyec Erzsébet és Maginyec Júlia úttörők tűntek ki. A szövetkezetben nagy lendület­tel halad a munka. Az építkezési csoport május elseje tiszteletére vállalta, hogy a 200 férőihelyes ser­téshizlaldát május l-ig felépítik. Az ,első negyedévi beadási köte­lezettségüknek a szövetkezet tag­jai nem mindenből tettek eleget. Noha a tojásbeadást 102 százalék­ra teljesítették, a sertéshús és tej­beadásban lemaradtak. Filip Pál 12 tagú dohánytermelő csoportja április 20-án megkezdi a dohánypalánták kiültetését. Nem akarnak lemaradni a mikolai EFSz-el kötött dohánytermelés pá­ros versenyében. Szebedinszky László, Sárő. lis 13-ig 247-re emelték. A terv szerint május l-ig 112 malacot kell elválasztaniok és ők április 13-ig 117 darabot választottak el. Farkas János és Farkas Imre elvtársak május elseje tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy egy­egy anyától 135 malacot választa­nak el. Táueoe József, Gomba. MIÉRT NINCS KULTÜRMUNKA FELSŐ AHÄN? A legtöbb faluiban arról panasz­kodnak, hogy azért nem tudnak kellő kultúrmunkát kifejteni, mert nlncg megfelelő kultúrház. De rit­ka falu az olyan, ahol kihasználat­lanul marad a meglévő kultúrhelyi­ség. Ide tartozik Felsöaha is. A kultúrházban szemét és cigaretta­végek hevernek szerteszét. Az if­júság megkezdte a »Sári bíró« című színmű betanulását, de még ezzel sem boldogult. A községben nincsen EFSz, büszkék is erre a kulákok, akik hősies munkát vé­geznek a rémhírterjesztés terén, hogy továbbra is befolyásolhassák a kis- és középparasztokat. Pedig szorgalmas, becsületes dolgozók is laknak Felsőahán, akik érzik, hogy ha megalakulna az EFSz, könnyebb lenne a munka és bőven jutna idő a kultúrmunkára is. Az a hiba, hogy a hajnaltól estig robotoló embereik még nem ütöttek a reak­ció fejére. Az ahal dolgozók még nem vették úgy látszik észre, hogy a rémhírek és gyalázkodások az osztályellenség malmára hajtják a vizet. Nem tudatosítják azt, hogy­ha valakit megszólnak azért, mert elmegy egy tanulságos gyűlésre, vagy előadásra, akkor ebben is a reakció aknamunkája látható, amely meg akarja akadályozni a kis- és középparasztok fejlődését. Jól tudja a reakció, hogy a tudás fegyver éppen ellene, vagyis az osztályellenség ellen. Vannak a községben tisztánlátó emberek, ezeknek kellene össze­fogni és példaképül állni a falu előtt. Rendezzenek színvonalas kultúrelőadásokat, hogy a kultúr­házban ne cigarettavégek legyenek, hanem vidám, lelkes tömeg. A falu népe sokat tanulna a jól összeállí­tott műsorból, fölébe kerekedne a szájhös reakciónak, öntudatosodna, ami ahhoz vezetne, hogy Felsőahán is megalakulna az EFSz és emel­kednék a lakosság életszínvonala. Felsöaha ezt megérdemelné, mert lakossága megőrizte a szép, eredeti népszokásokat és gyönyörű népvi­seletét. Fejlettebb kultúrélet mel­lett ezeket az értékeket nagysze­rűen felhasználhatnák. Azzal az erővel, amelyet Felsöaha ma még egyénileg dolgozó kis- és közép­földmüvesei kifejtenek, a község az élre kerülhetne, megszűnne há­tul kullogni a verebélyi járásban. Bagota István, Járási Csemadok titkár. KŐVÁRON IS MEGALAKULT AZ OLVASÓKÖR. A Csemadok kővári helyi cso­portja március hónapban nagy ak­tivitással fogott hozzá az olvasó­kör megszervezéséhez. Ezt a mun­káját hatékonyan támogatta a HNB is. A 'helyi csoport titkára egy összejövetelen ismertette az olvasókör fontosságát, a szocialis­ta-realista irodalom jelentőségét kulturális fejlődésünk szempontjá­ból. Az olvasókör 25 taggal alakult meg. Vezetője Cserei Lajos kultúr­társ lett, Molnár István, Cserei Miklós, Szabó Erzsébet és Majer Margit pedig a felolvasásokat vál­lalták. A tagság egyhangúlag elhatá­rozta, hogy sorrendben elolvassák előbb »Az Aratás«, majd az »Egy igaz ember« • című könyveket. Sza­bó László lgazgatótanitó, a Cse­madok járási vezetőségének tagja, valamint Vámos László tanító el­vállalták az olvasókör védnökségét. Mindezek a körülmények arra a reményre jogosítanak, hogy az ol­vasókör hasznosan fog működni és egyre szélesebb tömegeket fog be­vonni az egészséges kultúi-munká­ba. Kremnicsan József, Kővár. HOGYAN DOLGOZNAK A VÄGVECSEIEK? Alig három hónapja alakult meg a Csemadok vágvecsei helyi cso­portja és máris tevékeny kultúr­munkát folytat. Március végén elő­adta Urbán Ernő »Tüzkeresztség« cimü színmüvét, amelynek sikere főleg Marcibányi Ferenc és Szép­lakiné kultúrtársak érdeme. Raj­tuk kívül nagy igyekezettel alakí­totta szerepét Lozsi Franciska, Bottka Jóska, Popelka Lajos és a műkedvelő csoport többi tagja is, annak ellenére, hogy először ját­szottak színpadon. A vágvecsei kultúrgárda sok megpróbáltatáson ment keresztül, mert a reakció már előre megjö­vendölte, hogy igyekezetük kudarc­ba fullad. A kultúrgárda tagjai mindezek ellenére jól megoldották feladatukat és lelkesen készülnek a további kultúrmunkára. Bokor József, Vágsellye. A ZSELÍZI KULTŰRÉLETRÖL. Zselízen tevékenyen működik a Csemadok és a CsISz helyi cso­portja, de rajtuk kívül a téglagyár üzemi kultúrgárdája ls. Dicsére­tükre válik, hogy nagyszerűen összehangolják és kiegészítik egy­más tevékenységét, aminek hatása megmutatkozik abban is, hogy a szlovák és magyar lakosság egy­formán lelkesen vesz részt a kultúr­elöadásokon. A téglagyár munká­sainak öntudatosságát tanúsítja, hogy amellett, hogy 1952. évi ter­vüket 116%-ra teljesítették, nagy­szerűen ellátták a nagytörei EFSz védnökségét is. A tavaszí, az ara­tási cséplési és őszi munkálatoknál az EFSz-ben több mint 5000 órát, ezenkívül az állami birtokon 2000 órát dolgoztak le. Ugyanakkor a téglagyári dolgozók a - kultúrmun­kában is élenjárók. Bár Zselízen nincs kultúrház, mégis megvaló­sítják a kultúrelőadásokat, mint pl. a közelmúltban a nagysikerű Petőfi-estet is, amelyet a Járási Nemzeti Bizottság tanácstermében tartottak meg, egy további elő­adást pedig a téglagyár udvarán deszkából emelt és ponyvákkal le­takart emelvényen. Valóságos Dé­ryné korabeli viszonyok ezek, ami viszont nem dicséri a zselízi járás funkcionáriusainak gondosságát. A zselízi kultúrmunkások máig is re­ménykedve várják a Kerületi Nem­zeti Bizottság döntését az annyira óhajtott és szükséges kultúrház felépítéséről. Gubrica Sándor, Zselíz. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK MÁJUS 1. TISZTELETÉRE A kassai kerület Csemadok helyi csoportjainak-- funkcionáriusai ré­szére Gálszécsen megrendezett tan­folyam hallgatói népi demokráciánk és pártunk iránti hüségük tanúsá­gaként a következő kötelezettsége­ket vállalták az idei május 1. tisz­teletére: 1. 382 brigádórát dolgoznak le kü­lönféle EFSz-eknél a tavaszi mun­kálatok során, kultúrházak javítá­sán, valamint egyéb közérdekű munkálatokon. 2. 197 új Csemadok-tagot tobo­roznak. 3. Megszerveznek 2 új helyi cso­portot. 4. 52 Fáklya előfizetőt szerez­nek. 5. 7 helyi csoportnál megszerve­zik az olvasókört. 6. 15 Uj Szó előfizetőt szerez­nek. 7. 11 népnevelő előadást tartanak terven felül. 8. 5 kultúrelőadást rendeznek és 3 kultúrbrigádot szerveznek. 9. Megszerveznek egy énekkkrt és községeikben bevezettetik a he­lyi hangszórón keresztül a Csema­dok félórát. A kultúrpolitikai tanfolyam hall­gatói fenti kötelezettségeiket a vi­lágbéke megszilárdítása és hazánk­ban a szocializmus mielőbbi fel­építése érdekében 1953 május l-ig teljesítik. A KOMAROMI CSEMADOK HELYI CSOPORTRÓL. A helyi csoport színigárdája szorgalmasan készült a népművé­szeti alkotások kassai bemutató­jára, amelyen Gergely Sándor: .Vi­tézek és hősök* című szocialista drámájával vesz részt. A színigár­da azzal az igyekezettel készült erre a feladatra, hogy a szlovákiai népművészeti együttesek közt de­rekasan megállja a helyét és ismét dicsőséget szerez a haza: magyar kultúrának, amint megtette már az ország különféle városaiban is. Löwinger László, KomárOm. Versenyben a vezekényi és a damásdi EFSz Túlteljesítették a malacoztatási tervet

Next

/
Thumbnails
Contents