Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-21 / 97 . szám, kedd

1953 április 113 UJ SZ

Ö 5 Miért van „munkaerőhiány

4

, a garamlöki EFSz-ben CSEMADOK HÍREK A garamlöki szövetkezet 900 hektár földön gazdálkodik. A tavasziak vetését idejében elvégezték. A cukorrépájuk már szépen kisorolt. Rövid időn belül meg kell kezdeniök a cukorrépa 'sarabolást. A szövetkezet vezetősége azonban attól fél, hogy nem lesz elég munkaerő a növényápolási munkához. Mi ennek az oka? Először is az, hogy a garamlöki szövetkezet vezetősége nem tette magáévá a mintaszabályzatban lefektetett elveket. Engedték, hogy a kulákok megrohanják a szövetkezetet. Nagy hiba az i«, hogy a garamlöki egységes földmüve

s szövetkezet vezetősége nem tartotta be a háztáji gazdálkodásra meghagyható földekről szóló határozatot Sokkal nagyobb földterületeket hagytak meg egy-egy szövetkezeti tagnak a megengedettnél. Különösen a kulákoknál észlelhető az ilyen jelenség. A szántóföldjeiket, mivel ma már nem dolgoztathatják cselédekkel vagy napszámosokkal, átadták a szövetkezetnek, de meghagyták maguknak a szőlőt, mely nagyobb hasznot biztosít. A szövetkezet vezetőségének gyengeségéből a kulákok újból megszabadultak a munkától. Földjeiket újból csak mások dolgozzák a szövetkezet keretén belül, ők pedig a meghagyott szőlőkből és a háztáji gazdálkodásra taeghagyott földekből élnek mint Marci Hevesen. Nézzük csak meg a tekintetes Lévai úrékat. Lévai „úr"' több mint 25 hektár földet adott be a szövetkezetbe. Nagy hangon hirdette, hogy ezek után már ő is szövetkezeti tag. Most mondja már valaki, hogy a „lévai tekintetes úr nem jó ember, nem akarja építeni a szocializmust." Rövidesen kibújt azonban a szög a zsákból. Lévai tekintetes úr szövetkezeti tag létére sem volt hajlandó lemondani egy hektár szőlőjéről. Ezenfelül már mint szövetkezeti tag, jogot formált magának ahhoz is, hogy háztáji gazdálkodásra 1.5 hektár földet tartson meg. Űgylátszik azonban, hogy a szövetkezet vezetősége is helyeselte, hogy a tekintetes úrból lett szövetkezeti tagnak egy hektár szőlő és 1.5 hektár szántóföld maradjon. Lehet, hogy Dianovszky elvtárs, a szövetkezet volt elnöke azt hitte, hogy a tekintetes ranghoz, tekintélyes területet kell adnia háztáji gazdálkodásra. A tekintetes szövetkezeti család örült ennek a kedvező helyzetnek. Megszabadultak földjeiktől és a földdel járó beadási kötelezettségtől. Az egy hektár szőlőt és a másfélhektár szántóföldet pedig majd csak megművelik valahogy. Jó az A vezekényi szövetkezet tagjai a tavasziak vetését 10 nappal a határidő előtt befejezték. Az iparkodó szövetkezeti tagok a damásdi EFSz-szel kötött páros versenyből is győztesen kerültek ki. A vezekényi EFSz járási viszonylatban az ötödik helyen áll, míg a damásdi EFSz bizony hátul kullog. A vezekényi szövetkezeti tagok jó munkájának az alapja, hogy a munkacsoportokat helyesen megszervezték. Nem csoda, ha a damásdi EFSz lemaradt Vezekény mögött, mert ott még tervszerűtlenül halad a munka. Egyes tagok nem kapcsolódtak be a páros versenybe. A damásdi EFSz vezetősége jó felvilágosító munkával győzze meg azokat a szövetkezeti dolgozókat, akik húzódoznak a munkától. A vezekényi EFSz-ben sem halad azonban a munka zökkenő nélkül, mert míg Mlynár Pál, Barta LaA bacsfai gazdaság két kiváló dolgozója Farkas János és Farkas Imre a rájukbízott anyadisznókat és malacokat odaadóan gondozzák. Az állattenyésztésben felhasználják a legújabb szovjet módszereket. Az anyadisznóknak takarmányadagába korpát, herét és répát keisten, majd csak rátekint a tekintetes családra. Majd csak sugalmaz a szentlélek által valami mentőgondolatot a munkától reszkető kulákcsaládnak. > A szövetkezeti tagok ig kezdték emlegetni gyakrabban a nevét. Hogy a tekintetes szövetkezeti tagot eddig még csak meg sem tekinthették, hogyan forgatja puha kezében a lapátot vagy a villát. A szövetkezet) tagoknak ez az óhaja eljutott Lévai úr fülébe is. A család gyorsan haditanácsra ült össze megbeszélni, hogy tekintélyüket hogyan óvhatnák meg Szó ami szó, de egy tekintetes Lévai úr és még tekintélyesebb családja még sem mehet dolgozni a szövetkezetbe. Mint a megriasztott verebek úgy reppentek aztán szét otthonról. Különféle munkahelyeken helyezkedtek el, természetesen ott is olyan beosztásba kerültek, ahol védve vannak a munkától. Persze ezt a lévai járás vezetői is nagyon jól tudják, de ügy látszik szemet hunynak fölötte. A szőlőt é

a az egy hektáir földet azonban nem hanyagolják el. Nem kell azonban azt hinni, hogy a családi fészekben otthon maradt tekintetes asszony műveli meg a földet. Vannak még Garamlökön olyan emberek, akik jól érzik magukat az elhájasodott asszony mellett. Még arra is kaphatók, hogy a szőlőjét és a másfélhektár földjét megműveljék. Lévai úrnak azonban több követője van Garamlökön. Nézzük csak meg a híres Péter Andrást, akinek neve a garamlöki szövetkezet vezetőségének jóvoltából szintén ott „díszeleg'' a szövetkezeti tagok névsorában. A 18 hektár földjét nyugodt szívvel átadta a szövetkezetnek. Gondolta magában, minek a föld, ha nem lehet már senkit a földdel kizsákmányolni. Arra pedig gondolni sem akart, hogy ő dolgozza meg. Természetesen örömmel lépett a szövetkezetbe, különösen akkor, amikor ,,agitátorokat" küldött a kulákhoz a szövetkezet vezetősége, hogy győzzék meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről, lépjen a soraikba. Péter Andrást is „megáldotta" az isten furfangos kulák ésszel. A szőlőjét ő sem adta át a közös gazdálkodásba. A második lépése a kulákból lett szövetkezeti tagnak az volt, hogy megszervezze a kellő védelmet az ellen, hogy ha a szövetkezet becsületes dolgozóinak eszébe jutna Péter urat is meghívni egy kis munkára. Péter András nem is lett volna igazi Péter András, ha ezt az úgynevezett mentelmi jogot ki nem harcolta volna magának. A jó vörös bornak meg volt a hatása. Hiába jos és Molnár Julianna tavaszi tervüket 110 százalékra teljesítették, addig vannak olyanok is a szövetkezetben, akik a munkából napokra kimaradnak. A fejős tehenek gondozásában kitűntek Suljan János, és Sonkoly Pál, akik május elseje tiszteletére I felajánlották, hogy áttérnek a napi háromszori fejésre és a tőgymasszásra. Suljan és Sonkoly elvtársak még azt is felajánlották, hogy az átlag tejhozamot egy literrel felemelik. Azonban itt is rá kell mutatnunk a Polyák János és Kiszely Pál féle dolgozókra, akik az elválasztott borjak gondozásával nem törődnek kellőképpen és ezzel károkat okoznak a szövetkezetnek. A legelő tisztogatásában a helyi CsISz-szervezet és az úttörők is segédkeztek. A CsISz-tagokat és az úttörőket buzdítsa a vezekényi vernek, amitől kellő mennyiségű tejük van. A szépen fejlődő malacoknak pörkölt árpát, sárga agyagföldet és tisztavizet adnak. Ezzel a módszerrel elérték, hogy a meglévő malacokból csupán 1.4 százalék húllt el. Az első félévben a rájuk bízott anyáktól 240 malacnak kellett lennie, azonban ezt már ápriia próbálták a szövetkezeti tagok a kulákot mimkáb

a hívni. Fölényese

n kigombolta mellén az ingét és odatartotta az orruk alá az orvosi bizonyítványt, hogy ő bizony munkaképtelen. Természetesen a meghagyott fél hektár földjét nagy gonddal ápolja annak ellenére, hogy az orvos eltiltotta a munkától. A kulákmak a fia sem abból a fajtából való, aki szívesen dolgozik. Gondoskodott i

s arról, hogy megszabaduljon a fizikai munkától. A kulákcsemetéböl tanító úr lett. A 18 hektáros kulák fia tanítja most a nagysallól gyerekeket. Meg kell azonban említenünk még azt is, hogy Gunyics Vilmos sem különb a Deákné vásznánál. Gunyicsnak is a megengedettnél nagyobb területű szőlőt hagytak meg. így Guhyios előtt a közös munka csak másodrendűnek számít, először jön a szölö. Ezekután már azt hiszem, hogy érthető az, hogy a szövetkezet vezetösége követte el akkor a legnagyobb hibát, amikor a párt és kormányhatározatot figyelmen kívül hagyta. Engedték, hogy a kulákok megszállják a szövetkezetet, illetve a szövetkezeti gazdálkodás leple alatt megszabaduljanak a földektől és a velük járó beszolgáltatás! kötelezettség teljesítésétől. Másodszor ott követték el a hibát, hogy a párt- és kormányhatározatban háztáji gazdálkodásra előírt területeknél sokkal többet hagytak meg a szövetkezeti tagoknak. Ha ezt nem csinálták volna, nem kellene ma attól félniök, hogy nem lesz elég munkaerő a növényápolási munkákhoz. A szövetkezet tagsága már többízben követelte, hogy a befurakodott kulákokat földjeikkel együtt zárják ki a szövetkezetből. A határozatokat jegyzőkönyvbe is foglalták, de a vezetőség fél a határozatok végrehajtásától. A szövetkezet mostani elnökének. Hajnal elvtársnak a helyi nemzeti bizottság segítségével határozott lépéseket kell tennie Ki kell seprüzni a szövetkezetből az oda befurakodott kulákokat és gondoskodni kell arról, hogy ne az irodában osücsüljenek, hanem dolgozzák meg a földjeiket Hadd 'élvezze Lévai tekintetes úr, és Péter András is birtokának gyümölcsét, de nem úgy mint a múltban, hogy mások dolgozták, ők pedig csak a hasznot vágták zsebre. Ezenfelül szükséges még, hogy a túlméretezett háztáji gazdálkodást a párt- és kormányhatározatnak megfelelően korlátozzák, mert csak így építhetik sikeresen szövetkezetüket és Így haladhatnak akadálytalanul a boldogabb élet felé. CsISz-tagok példája és kapcsolódjanak be ők is a rétek karbantartásába és a könnyebb mezei munkába. A legelő tisztogatásában Maginyec Erzsébet és Maginyec Júlia úttörők tűntek ki. A szövetkezetben nagy lendülettel halad a munka. Az építkezési csoport május elseje tiszteletére vállalta, hogy a 200 férőihelyes sertéshizlaldát május l-ig felépítik. Az ,első negyedévi beadási kötelezettségüknek a szövetkezet tagjai nem mindenből tettek eleget. Noha a tojásbeadást 102 százalékra teljesítették, a sertéshús és tejbeadásban lemaradtak. Filip Pál 12 tagú dohánytermelő csoportja április 20-án megkezdi a dohánypalánták kiültetését. Nem akarnak lemaradni a mikolai EFSz-el kötött dohánytermelés páros versenyében. Szebedinszky László, Sárő. lis 13-ig 247-re emelték. A terv szerint május l-ig 112 malacot kell elválasztaniok és ők április 13-ig 117 darabot választottak el. Farkas János és Farkas Imre elvtársak május elseje tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy egyegy anyától 135 malacot választanak el. Táueoe József, Gomba. MIÉRT NINCS KULTÜRMUNKA FELSŐ AHÄN? A legtöbb faluiban arról panaszkodnak, hogy azért nem tudnak kellő kultúrmunkát kifejteni, mert nlncg megfelelő kultúrház. De ritka falu az olyan, ahol kihasználatlanul marad a meglévő kultúrhelyiség. Ide tartozik Felsöaha is. A kultúrházban szemét és cigarettavégek hevernek szerteszét. Az ifjúság megkezdte a »Sári bíró« című színmű betanulását, de még ezzel sem boldogult. A községben nincsen EFSz, büszkék is erre a kulákok, akik hősies munkát végeznek a rémhírterjesztés terén, hogy továbbra is befolyásolhassák a kis- és középparasztokat. Pedig szorgalmas, becsületes dolgozók is laknak Felsőahán, akik érzik, hogy ha megalakulna az EFSz, könnyebb lenne a munka és bőven jutna idő a kultúrmunkára is. Az a hiba, hogy a hajnaltól estig robotoló embereik még nem ütöttek a reakció fejére. Az ahal dolgozók még nem vették úgy látszik észre, hogy a rémhírek és gyalázkodások az osztályellenség malmára hajtják a vizet. Nem tudatosítják azt, hogyha valakit megszólnak azért, mert elmegy egy tanulságos gyűlésre, vagy előadásra, akkor ebben is a reakció aknamunkája látható, amely meg akarja akadályozni a kis- és középparasztok fejlődését. Jól tudja a reakció, hogy a tudás fegyver éppen ellene, vagyis az osztályellenség ellen. Vannak a községben tisztánlátó emberek, ezeknek kellene összefogni és példaképül állni a falu előtt. Rendezzenek színvonalas kultúrelőadásokat, hogy a kultúrházban ne cigarettavégek legyenek, hanem vidám, lelkes tömeg. A falu népe sokat tanulna a jól összeállított műsorból, fölébe kerekedne a szájhös reakciónak, öntudatosodna, ami ahhoz vezetne, hogy Felsőahán is megalakulna az EFSz és emelkednék a lakosság életszínvonala. Felsöaha ezt megérdemelné, mert lakossága megőrizte a szép, eredeti népszokásokat és gyönyörű népviseletét. Fejlettebb kultúrélet mellett ezeket az értékeket nagyszerűen felhasználhatnák. Azzal az erővel, amelyet Felsöaha ma még egyénileg dolgozó kis- és középföldmüvesei kifejtenek, a község az élre kerülhetne, megszűnne hátul kullogni a verebélyi járásban. Bagota István, Járási Csemadok titkár. KŐVÁRON IS MEGALAKULT AZ OLVASÓKÖR. A Csemadok kővári helyi csoportja március hónapban nagy aktivitással fogott hozzá az olvasókör megszervezéséhez. Ezt a munkáját hatékonyan támogatta a HNB is. A 'helyi csoport titkára egy összejövetelen ismertette az olvasókör fontosságát, a szocialista-realista irodalom jelentőségét kulturális fejlődésünk szempontjából. Az olvasókör 25 taggal alakult meg. Vezetője Cserei Lajos kultúrtárs lett, Molnár István, Cserei Miklós, Szabó Erzsébet és Majer Margit pedig a felolvasásokat vállalták. A tagság egyhangúlag elhatározta, hogy sorrendben elolvassák előbb »Az Aratás«, majd az »Egy igaz ember« • című könyveket. Szabó László lgazgatótanitó, a Csemadok járási vezetőségének tagja, valamint Vámos László tanító elvállalták az olvasókör védnökségét. Mindezek a körülmények arra a reményre jogosítanak, hogy az olvasókör hasznosan fog működni és egyre szélesebb tömegeket fog bevonni az egészséges kultúi-munkába. Kremnicsan József, Kővár. HOGYAN DOLGOZNAK A VÄGVECSEIEK? Alig három hónapja alakult meg a Csemadok vágvecsei helyi csoportja és máris tevékeny kultúrmunkát folytat. Március végén előadta Urbán Ernő »Tüzkeresztség« cimü színmüvét, amelynek sikere főleg Marcibányi Ferenc és Széplakiné kultúrtársak érdeme. Rajtuk kívül nagy igyekezettel alakította szerepét Lozsi Franciska, Bottka Jóska, Popelka Lajos és a műkedvelő csoport többi tagja is, annak ellenére, hogy először játszottak színpadon. A vágvecsei kultúrgárda sok megpróbáltatáson ment keresztül, mert a reakció már előre megjövendölte, hogy igyekezetük kudarcba fullad. A kultúrgárda tagjai mindezek ellenére jól megoldották feladatukat és lelkesen készülnek a további kultúrmunkára. Bokor József, Vágsellye. A ZSELÍZI KULTŰRÉLETRÖL. Zselízen tevékenyen működik a Csemadok és a CsISz helyi csoportja, de rajtuk kívül a téglagyár üzemi kultúrgárdája ls. Dicséretükre válik, hogy nagyszerűen összehangolják és kiegészítik egymás tevékenységét, aminek hatása megmutatkozik abban is, hogy a szlovák és magyar lakosság egyformán lelkesen vesz részt a kultúrelöadásokon. A téglagyár munkásainak öntudatosságát tanúsítja, hogy amellett, hogy 1952. évi tervüket 116%-ra teljesítették, nagyszerűen ellátták a nagytörei EFSz védnökségét is. A tavaszí, az aratási cséplési és őszi munkálatoknál az EFSz-ben több mint 5000 órát, ezenkívül az állami birtokon 2000 órát dolgoztak le. Ugyanakkor a téglagyári dolgozók a - kultúrmunkában is élenjárók. Bár Zselízen nincs kultúrház, mégis megvalósítják a kultúrelőadásokat, mint pl. a közelmúltban a nagysikerű Petőfi-estet is, amelyet a Járási Nemzeti Bizottság tanácstermében tartottak meg, egy további előadást pedig a téglagyár udvarán deszkából emelt és ponyvákkal letakart emelvényen. Valóságos Déryné korabeli viszonyok ezek, ami viszont nem dicséri a zselízi járás funkcionáriusainak gondosságát. A zselízi kultúrmunkások máig is reménykedve várják a Kerületi Nemzeti Bizottság döntését az annyira óhajtott és szükséges kultúrház felépítéséről. Gubrica Sándor, Zselíz. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK MÁJUS 1. TISZTELETÉRE A kassai kerület Csemadok helyi csoportjainak-- funkcionáriusai részére Gálszécsen megrendezett tanfolyam hallgatói népi demokráciánk és pártunk iránti hüségük tanúságaként a következő kötelezettségeket vállalták az idei május 1. tiszteletére: 1. 382 brigádórát dolgoznak le különféle EFSz-eknél a tavaszi munkálatok során, kultúrházak javításán, valamint egyéb közérdekű munkálatokon. 2. 197 új Csemadok-tagot toboroznak. 3. Megszerveznek 2 új helyi csoportot. 4. 52 Fáklya előfizetőt szereznek. 5. 7 helyi csoportnál megszervezik az olvasókört. 6. 15 Uj Szó előfizetőt szereznek. 7. 11 népnevelő előadást tartanak terven felül. 8. 5 kultúrelőadást rendeznek és 3 kultúrbrigádot szerveznek. 9. Megszerveznek egy énekkkrt és községeikben bevezettetik a helyi hangszórón keresztül a Csemadok félórát. A kultúrpolitikai tanfolyam hallgatói fenti kötelezettségeiket a világbéke megszilárdítása és hazánkban a szocializmus mielőbbi felépítése érdekében 1953 május l-ig teljesítik. A KOMAROMI CSEMADOK HELYI CSOPORTRÓL. A helyi csoport színigárdája szorgalmasan készült a népművészeti alkotások kassai bemutatójára, amelyen Gergely Sándor: .Vitézek és hősök* című szocialista drámájával vesz részt. A színigárda azzal az igyekezettel készült erre a feladatra, hogy a szlovákiai népművészeti együttesek közt derekasan megállja a helyét és ismét dicsőséget szerez a haza: magyar kultúrának, amint megtette már az ország különféle városaiban is. Löwinger László, KomárOm. Versenyben a vezekényi és a damásdi EFSz Túlteljesítették a malacoztatási tervet