Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)
1953-03-14 / 65. szám, szombat
6 III SZ0 1953 március 14 I A CSEMADOK HÍREI A Csemadok jókai helyi csoportja február hónapban három ízben előadta Moliére: »Az úrhatnám polgár« címíi vígjátékát. A kultúrterem -mind a három előadás alkalmával zsúfolva volt, ami ékesen bizonyítja az előadás sikerét. A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy Macsai Dezső rendező Sztaniszlavszkij módszerét alkalmazta, valamint hogy a szereplők, akiknek nagyrésze a községen kívül dolgozó munkás, odaadó lelkesedéssel, fáradtságot nem ismerve gyakorolták a darabot. A szereplők azzal, hogy mélyen átélték szerepüket, hűségesen tolmácsolták az író mondanivalóját és elképzelését. Palsovics János, .Toka. A balogfalai Csemadok helyi csoport február hónapban előadta A. P. Csehov: »Cseresznyéskert« című négyfelvonásos színmüvét. A színjátszó csoport minden tagja jól oldotta meg feladatát és így nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a balogfalai helyi csoport is tevékenyen részt vesz a szocialista kultúr a terjesztésében. Külön meg kell dicsérnünk Dávid Barna . kultúrtársat, aki erre az alkalomra villanyvilágítással látta el a kultúrházat, pedig községünkben még nincs a villany bevezetve. A darab betanítását Pongrác István tanító kultúrtárs végezte. Ugyancsak február hónapban vendégszerepelt Balogfalán a Csemadok feledi helyi csoportjának kultúrbrigádja, amely igen szép és tanulságos műsorral örvendeztette meg a balogfalai dolgozókat. Klein Géza kuítúrfelelös, Balogfala. A hódosi kultúrotthonban február hónapban már másodszor látták vendégül a CsISz, és a Csemadok nagypakai helyi szervezetének kultúrbrigádját. A színjátszó csoport Petőfi Sándor — Kacsóh Pongrác „János vitéz" című háromfel. vonásos színmüvét adta elő. A kultúrterem az előadás alkalmából az utolsó helyig megtelt.- A megnyitó beszédet a Csemadok nagypákai helyi csoportjának elnöke tartotta, majd egy CsISz-tag Petőfi: »Egy gondolat bánt engemet« című versét szavalta. Ezután következett a tulajdonképpeni előadás, amelyet a közönség nagy elismeréssel és tetszéssel fogadott. A szereplök közül főként a János vitézt alakító Hrutka Pál és az Iluskát alakító Lelkes Kató tűntek ki. Kérdésünkre, hogy hogyan tudott a nagypakai színjátszó csoport ilyen szép eredményt elérni, a helyi csoport és a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke azt válaszolta, hogy a nagypakai kultúrmunkások egy része ugyan a helyi EFSz-ben, más része Pozsonyban dolgozik, de találtak lehetőséget arra, hogy minden nehézséget leküzdve megoldják feladataikat. A szépen együttműködő Csemadok és CsISz helyi szervezet példaképül szolgálhat a többi községek tömegszervezeteinek. Tóth Béla, Hódos. 1953 február 16-án megnyílt Újlakon a Csemadok első kerületi politikai iskolája. Az iskola hallgatói a Csemadok helyi csoportok vezetői és egyes üzemek kiváló munkásai, akik már eddigi tevékenységükkel is bebizonyították a szocialista rendszerhez való ragaszkodásukat. Az iskola hallgatói azzal a célkitűzéssel tanulnak, hogy politikai tudásukat elmélyítve segíthessék tovább a szocializmus építését, hogy könnyebben megbirkózzanak az ötéves terv utolsó évében rájuk háruló feladatokkal és még jobban helytálljanak a békeharcban. Pásztor Ferenc, Újlak. A dunaszerdahelyi járás Csemadok-csoportjai február 22-én tartották meg járási konferenciájukat, amelyen a tömegszervezetek képviselőin kívül jelen volt Bús elvtárs, a járási pártszervezet titkára és Szőke elvtárs, a Csemadok pozsonyi kerületének elnöke. J9 konferenciát egybekötötték a dicső Szovjet Vörös Hadsereg megalakulásának harmincötödik évfordulója és az 1948. évi februári győzelem ötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepséggel. Az ünnepi beszédek elhangzása után Tancsi elvtárs, járási titkár megtartotta titkári beszámolóját, amely szerint a járásban a Csemadok-tagság 1952-ben háromszáz új taggal szaporodott, az Uj Szóra 62, a Fáklya, folyóiratra 127 új előfizetőt szereztek, további 50 középfÖldmüves lépett az EFSz-be, 200 új tag a Szovjet Barátok járási szervezeteibe, míg a koreai segélyakció javára 5000 Kčs-t gyűjtöttek össze a Csemadok agitkettösei. A titkári beszámoló után élénk vita következett, majd az egyes helyi csoportok május elsejei kötelezettségeket vállaltak. A konferencia végén a helyi csoportok küldöttei határozatot fogadtak el, amely szerint a csoportokon belül szorgalmazni fogják a gottwaldi ötéves terv sikeres teljesítését, erélyesen fognak harcolni a soraikban meghúzódó osztályellenség ellen, még szorpsobban együttmü ködnek a többi tömegszervezetekkel, igyekszenek még több tagot beszervezni a Csemadok helyi csoportjaiba terjeszteni fogják a párt. sajtót és minden erejükkel hozzájárulnak az EFSz-ek további megszilárdításához. Patasi István, Dunaszerdahely. A nagymegyeri járásban február 22-én tartották meg a Csemadok járási konferenciáját. Az elnöki és titkári beszámoló után a helyi csoportok küldöttei nyilatkoztak az elmúlt évben végzett munkáról. A beszámolók során kiderült, hogy mint arra Molnár titkár kultúrtárs is rámutatott, egyes , kiemelkedő munkát végző helyi csoportok mellett néhány csoport lemaradt, aminek nagyrészt a rossz vezetés volt az oka. Nem jártak rendszeresen a gyűlésekre, nem szervezték meg kellően az ismeretterjesztő előadásokat, nem működ nek az olvasókörök, sem az orosz nyelvtanfolyamok. Molnár kultúrtárs önkritikát gyakorolt és ígéretet tett, hogy mind ö, mind Szabó járási titkár kultúrtárs tevékenyebben belekapcsolódnak a helyi csoportok irányításába. A vitafelszólalások során bebizonyosodott, hogy a gyenge irányítás ellenére is mutatkoztak eredmények a kultúrmunkában, főleg ott, ahol a helyi csoportokban meg volt a kezdeményező erő. Ezzel kapcsolatban igen értékes felszólalása volt Szalai járási népművelési előadó elvtársnak, aki több pontba foglalva jnegjelölte a Csemadok helyi cso portok további munkájának legfontosabb feladatait. Ugyancsak nagyjelentőségű beszédet mondott Faraga elvtárs, a járási pártszervezet titkára, aki a Csemadok helyi csoportok feladatait szorosan összekapcsolta a termelési feladatok teljesítésével. A helyi csoportok küldötteinek beszámolói és kötelezettségvállalásai után a járási konferencia megválasztotta az új vezetőséget. A nagymegyeri járás Csemadok helyi csoportjainak konferenciája határkő a járás magyar kultúrmunkásainak életében és bizonyos, hogy még jobb munkára serkenti őket a szocializmus mielőbbi építésében. Csandal István, a Csemadok-központ dolgozója, Bratislava. AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Ä tanfolyam elvégzése után tovább kell tanulnunk A budmericei olvasókörvezetőtanfolyamra 28-an jöttünk össze. A kéthetes iskolázás alatt jő kollektív alakult ki és az iskolázás bevégzése után megígértük egymásnak, hogy levelezés útján cseréljük ki tapasztalatainkat. Azóta már többen fel is kerestek leveleikkel. Egyik kultúrtársnő például többek között ezt írta: »Csak az iskolában tanultam meg helyesen olvasni. Különbséget tenni könyv és könyv között, meglátni és megtanulni a könyvből, ami szép, tanulságos és értékes. Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy minél több elvtársammal a könyveken keresztül megismertessem a szovjet emberek hősi munkáját, hogy szebbé és boldogabbá tehessük tapasztalataik alapján szocialista hazánk békés életét.« Egy másik levélben ez áll: »Nagyon szép volt az a két hét, amit ott töltöttünk. Ha még egyszer eljutok egy ilyen tanfolyamra, még több igyekezettel fogok tanulni, mert látom, hogy még nagyon sok kell ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk harcolni hazánk ellenségei ellen.* Igen, szükség van arra, / hogy valamennyien a tanfolyam elvégzése után is szorgalmasan tanuljunk és tanítsunk és ugyanakkor munkahelyünkön is példaadóan, becsültesen kell dolgoznunk. Ruzsbart Béláné, Kassa. Az oroszvári tűzoltótestület működéséről Példás az oroszvári helyi tűzoltótestület tagjainak kezdem ényezédáját a helyi tűzoltótestület mutatte fel. Elnökének kezdeményezéséA májusi felajánlások egész | re a tűzoltótestület tagjai február se. sorát tették. Az oroszvári EFSz körülbelül 1600 hektárnyi földterületen gazdálkodik és a ,munkaeröhiány miatt a szövetkezeti tagok nehezen tudnak megbirkózni a fel adattal. A község tömegszervezetei hajlandók a munkához hozzájárulni. Az együttműködésnek legszebb pél22-én, vasárnap munkabrigádot szerveztek az EFSz istállótrágyájának kihordására. Az egység három csoportra oszlott fel, amelyek „egymás között versenyeztek. A 8 hektárnyi területen rövid időn belül szétszórták a trágyát. A tűzoltóknak ez évben nemcsak ez a vállalkozásuk • lesz, de ígérete* tettek, hogy máskor is résztvesznek ilyen sürgető munkákban, mert itt arról van sző, hogy az EFSz tavaszi munkálatainál is segítséget nyújtanak. A tűzoltótestület egységes munkakollektívát alkot a községben, ami Bartolics József elnök érdeme. Hetenként iskolázza tagjait politikailag és szakmailag. Ezenkívül, mint az oroszvári középiskola védnökségí üzeme, az iskolában növendék tüzoltótestületet, egészségügyi és tűzvédelmi csapatot létesített. Sztányánszky Pál iskolaigazgató "kezdeményezésére fúvószenekart is létesítettek a középiskolai tanulókból. A tűzoltótestület a mult évben 1 "hónapos elsősegélynyújtási tanfolyamot rendezett, amely az ottani Vöröskereszt megalakítását elősegítette. Ök maguk toborozták a tagokat és a Vöröskeresztet a legerősebb szervezetté alakították ki. Brigádmunkával garázst építenek a mentőszolgálat számára, amely már ez év első felében elkészül. , A szervezet példaként szolgál az egyéb szervezetek munkájában is, csak szükség^ van arra, hogy kezdeményezését a helyi Nemzeti Bizottság is segítse. Varga Károly, agronómus, Oroszka. PARTELET Az alapszervezetek taggyűlési programmja 1953 márciusában A párt Központi Bizottságának szervezési titkársága ajánlja, hogy az üzemi, falusi, lüvatali és más pártszervezetek sorolják be márciusi taggyűléseik programmjába egyebeken kívül a következő kérdések megtárgyalását: 1. Mennyire teljesítették azokat "a feladatokat, amelyek a CsKP KB szervezési titkárságának az országos pártkonferencia határozatainak megvalósításáról szóló útmutatásából továbbá a május 1. és 9. tiszteletére indított szocialista munkaverseny további kifejlesztésére irányuló útmutatásból következnek. 2. Hogyan biztosítsuk az EFSz-ek I. kongresszusának eredményeit. Az ipar, a közlekedés, az üzleti vállalatok és a pénzügyi szakasz pártszervezetei elsősorban vizsgálják felül, hogyan teljesítik az állami tervet: vájjon rendszeresen, naprólnapra egyenletesen teljesítik és túlszárnyalják-e, hogyan teljesítették az elmúlt hónapokban; vájjon az üzem összes dolgozói résztvesznek-e a szocialista munkaversenyben, az üzemvezetés és a szakszervezetek megfelelően gondoskodnak-e arról, hogy az egész munkáskollektíva, technikai színvonala fokozatosan megközelítse az élenjáró dolgozók színvonalát. Amennyiben a pártszervezet e feladatok teljesítésénél fogyatékosságokat észlelne, a taggyűlés vitassa meg őket és fogadjon el intézkedéseket felszámolásukra. A legfontosabb az, hogy a szocialista munkaversenybe bekapcsoljuk mindazokat, akik eddig kívül állnak, hogy ellenőrizzük a munkafelajánlások teljesítését és küszöböljünk ki minden akadályt, amely néhol még útjában áll a szocialista murtkaverseny sikeres kibontakozásának. A szocialista munkaverseny kérdésének megvitatásánál a pártszervezet hangsúlyozza, milyen tanulságot vont le saját munkája számára a párt és a kormány képviselőivel 1953 február ll-én megtartott rádióbeszélgetésből. A pártszervezet egész törekvését,, politikai tömegmunkáját, agitációs munkáját arra kell összpontosítani, hogy a dolgozók a tábori és galgóci gazdaságok mintájára egészüzemi szocialista muríkafelyajánlást te gyenek. A pártszervezet határozatát, hogy május l-e és 9-e tiszteletére egészüze-mi munkafelajánlásra serkentik a dolgozókat, természete sen feltétlenül meg kell vitatni az üzem összes dolgozóival', el kell ér ni, hogy a határozatot magukévá tegyék és 'hogy a munkaversenybe ak tívan bekapcsolódjanak. Ezt a pártszervezet akkor éri el, ha minden dolgozónak megmagyarázza, mit jelen-t az első gottwaldi ötéves terv amely köztársaságunkban a szocializmus felépítésének alapjait rakja le, — feladatainak becsületes teljesítése, hogy az első ötéves terv öszszes feladatainak teljesítése népünk magasabb életszínvonalának, hazánk felvirágzásának és védereje gyorsabb növekedésének előfeltétele. A pártgyűléseken meg kell vitatni a tömegszervezetekben, szakszervezetekben és CsISz-ben működő kommunisták tevékenységét kiértékelni munkájukat, vájjon megfelelően biztosítjáke a szocialista munkaverseny szervezését és e szervezetek feladatainak teljesítését. A taggyűlés segíteni fog az elvtársaknak feltárni munkájuk fogyatékosságait és tanácsokkal látja el őket. hogyan javítsák meg a tömegszervezetekben végzett munkájukat. A falvak, állami gazdaságok és gépállomások pártszervezetei a márciusi taggyűlések előkészítésénél ugyaneb bői az elvből indulnak ki. Különös figyelmet szentelnek majd a tavaszi mezőgazdasági munkák jóminöségű elvégzésének és az előkészítő munkálatok befejezésének mindenütt, ahol a tavaszi munkálatokat még nem kezdték el; rendkívüli figyelmet kell fordítanunk annak a feladatnak teljesítésére, amelyet Gottwald elvtárs az országos pártkonferencián tűzött ki — hogy minden talpalatnyi mezőgazdaság; földterületet mind a beiországban. mind a határvidéken meg kell művelni; gondoskodnak az EFSz megszilárdításáról és kiterjesztéséről, a gépipark teljes kihasználásáról; a taggyűlés ellenőrzi, milyen intézkedéseket valósítottak már és terveznek végrehajtani a takarmányalap kibővítésére ebben az évben, milyen mértékben gondoskodnak a háziállatok gazdaságos etetéséről, hogy a tavaszi hónapokban ne kerüljön sor veszteségekre dögvész stb. következtében. A taggyűlés kiértékeli, hogyan hajtották végre a mezőgazdasági termelési terv szétírását az 1953. évre, kihasználták-e minden szövetkezeti tag, állami gazdaság, minden mezőgazdasági üzem termelési lehetőségét, a helyi nemzeti bizottságokban és EFSz-ekben levő kommunistákon keresztül figyelemmel kíséri, valamint biztosítja az állami beszolgáltatások, — elsősorban a tej, tojás, hús beszolgáltatás stb. pontos teljesítését. Hasonló módon mint az iparban, a falvak, gépállomások és állami gazdaságok pártszervezetei a. fő figyelmet a május előtti munkafelajánlások teljesL tésére és a május l-e és 9-e tiszteletére indított szocialista munkaverseny további kiterjesztésére összpontosítják. Február 14. és 15-én zajlott le Prágában az EFSz-ek első országos kongresszusa. A kongresszus nagy jelentőségére való tekintettel, —• amely kiértékelte az EFSz építése terén elért eredményeket és jóváhagyta a szövetkezetek mintaalapszabályzatát — szükséges,- hogy az összes pártszervezetek márciusi taggyűléseiken foglalkozzanak a kon-, gresszus lefolyásával és eredményeivel. A falvak pártszervezeteinek fontos feladata lesz, hogy szentel-: jenek fokozott figyelmet az EFS'z, ek mintaalapszabályzata elfogadásának minden szövetkezetben, továbbá a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom megszilárdításának és kiterjesztésének, úgy hogy — Gottwald elvtárs szavai szerint — „minden szövetkezet szocialista szövetkezetté, a tagok pedig jómódúakká váljanak". Ilyen értelemben bízza meg a taggyűlés az EFSz vezetésében, a helyi nemzeti bizottságban levő kommunistákat, népnevelőket, feladatokkal stb. Azonban az üzemi, hivatali, közlekedési és további pártszervezeteknek is meg kell ismerkedniük az EFSz-ek építésének helyzetével, a falvainkon végbemenő egész történelmi folyamattal, amelyben az egyéni mezőgazdasági kistermelés kollektív szocialista mezőgazda-, säggá alakul át. Az üzemi pártszervezetek úgy járulnak hozzá ennek az óriási feladatnak teljesítéséhez, ha törődni fognak azzal 1, hogy, a falun lakó tagjai rendszeres segítséget nyújtsanak az EFSz kiépítésénél. Az EFSz-ek társas gazdálkodásnak megszilárdítása és fejlesztése a biztosítéka annak, hogy mezőgazdasági termelésünket lényegesen fokozzuk, dolgozóink számára elengendö élelmiszert I és iparunk számára elegendő nyersanyagot biztosítsunk. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva szükséges, hogy a pártszervezetek megjavítsák a márciusi taggyűlések előkészületeit. A taggyűlés előké^ítésébe minél nagyobb számú parttagot kell bevonni, akik segíteni fognak konkrét tapasztalatokat összegyűjteni a munkahelyekről, a szakszervezetből, CsISz-böl és az üzemvezetésből, hogy a taggyűlés a kérdéseket a dolgok alapos ismerete alapján oldhassa meg. Ajánljuk, hogy a szervezet működési területéről vett konkrét tényekkel alátámasztott beszámolót dolgozza ki a pártbizottság kollektívek és azt a taggyűlésen a pártelnök vagy a pártbizottság tagjainak egyike adja elő. Ha el akarjuk érni, hogy a pártmunka tartósan megjavuljon és hogy a termelésben működő pártszervezetek szerepe fokozódjon, úgy a taggyűlésnek a nyilt bírálat és önbírálat és a fogyatékosságok iránti engesztelhetetlenség jegyében kell lefolynia. A taggyűlés eredményét foglaljuk össze rövid, de mindenre kiterjedő határozatba, amely kifejezi a szervezet tagjainak kollektív véleményét és megjelöli a feladatok teljesítésének határidejét. A Pártélet 4-ik számából.