Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-14 / 65. szám, szombat

1953 március 14 UJSZÖ 5 Az EJNSz márciui? ll-i teljem gyűléséről Március 11-én plenáris ülést tar tott a közgyűlés, amelyen megtár. gyalta a politikai bizottság koreai ke') léssel kapcsolatos jelentését. . koreai kérdésnek a politikai bi .tságban történt tárgyalása meg .utatta, hogy az amerikai-angol 1 mb az USA val az élén szembehe/ezkedik a koreai hadmüveletek iuegszüntetéeével és a koreai kérdés békés elintézésével, A politikai bizottság meghiúsította a koreai szárazföldi, tengeri és légi hadműveletek teljes és azonnali beszüntetésére irányuló szovjet javaslat elfogadását, valamint a koreai kérdés békés elintézését szolgáló bizottság létrehozására tett szovjet javaslatot. Határozati javaslatot kényszeritett a politikai bizottságra, amelyet az USA, Anglia, Kanada, Dánia, Franciaország,' Fülöp-szigetek és Thaiföld képviselői terjesztettek be, amelynek értelmében meg kell őrizni „a Korea úgynevezett egyesítésére és megújítására alakított bi zottságot" és a hírhedt „az ENSz Korea megújítását szolgáló főügynökíégét". Mindk^ bizottság * koreai amerikai hadparancsnokság szolgálatában áll, amely a koreai nép ellen - agresszív háborút irányítja, E határozatnak a poli tikai bizottságban történt elfogadása újra megmutatta, hogy az USA és a nekik engedelmeskedő országok a koreai háború további kiterjesztését kívánják. Palar Indonéziai küldött kijelentette, hogy a közgyűlésnek és politikai bizottságának ,,új utakat kell keresnie" a koreai kérdés megoldására és hogy a koreai kérdés megoldásának egyik ilyen „új módja" lenne a Szovjetunió és az USA kormánya legmagasabb képviselőinek találkozása. Hozzátette azonban, hogy most nem tartja alkalmasnak az ilyen formális javaslat előterjesztését. Ezután Ede.i angol \űlügyminisz ter beszélt, a :i kijelentette, hogy a kcea; háború elodázásáért állítólag a Szovjetunió, a Kínai Népköztársa ság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság felelősek. A hadifoglyok hazaszállításáról szóló határozatot, melyet a közgyűlés VII. ülésszakának első ülésén az amerikai-angol tömb elfogadott, úgy igyekezett beállitani, mint a koreai kérdés megoldását, habár mint ismeretes e határozat célja a valóságban a koreai háború további elhúzása volt. Eden azt állította, hogy az USA, Anglia és az ő befolyásuk alatt álló államok „őszintén kívánják a koreai háború beszüntetését" és a koreai kérdés bé kés elintézését, azonban nyomban megcáfolta szavait azzal a kijelentéssel, hogy ,,most nehéz bármilyen távlatot látni a koreai béke gyors elérésére". Abbeli kísérlete, hogy kedvező fénybe állítsa az amerikaiangol tömbnek a koreai kérdésben folytatott agresszív politikáját, csupán arról tanúskodik, hogy az angol kormány továbbra is támogatni, akarja a háború Távolkeleten való kiterjesztésére irányuló amerikai terveket. Ezután A. A. Gromyko, a Szovjet unió képviselője beszélt. Kijelentet, te, hogy a közgyűlés VH. ülésszaka ugyan hosszasan tárgyalt a koreai kérdésről, nem volt képes azonban bármilyen határozatot is hozni, amely a koreai hadmüveletel#tény. leges megszüntetésére és a koreai kérdés békés elintézésére irányulna. Ez azért van — mondotta Gromyko — mert az amerikai kormány és, az amerikai politika befolyása alatt álló országok ellene vannak bármilyen javaslatnak, amely hozzájárulna a koreai kérdéc elintézé séhez a koreai háború megszUnteté séhez. Lodge aríierikai küldött ismétel te előző kitalált rágalmait a Kinai Népköztársaság, a Koreai Népi De mokratikus Köztársaság és a Szov. jetunió ellen, amelyeket már régen leleplezett a szovjet küldöttség. Igyekezett kiforgatni és helycelenül magyarázni a szovjet küldöttségnek a koreai kérdésben elfoglalt álláspontját. Emellett nem adott választ arra a kérdésre, miért hiúsítják meg az amerikai kormánykörök a koreai kérdés elintézését és miért nem egyeznek bele a koreai hadmüveletek megszüntetésébe. Skrzeszewski lengyel küldött megemlítette, hogy a közgyűlés VII. ülésszakának lehetősége nyílott a szovjet javaslatok alapján intézke déseket tenni a koreai háború azonnali és teljes beszüntetésére s lehetősége volt megteremteni a koreai kérdés békés elintézésének alapját. A koreai kérdésnek a politikai bizottságban történt megtárgyalása azonban — jelentette ki a továbbiakban. — világosan megmutatta, hogy a politikai bizottság többsége az amerikai-angol tömb nyomása alatt nem fogadta el a szovjet határozati tervezetben foglalt javaslatokat. A lengyel küldött kijelentette, hogy a lengyel küldöttség támogatja az ENSz által ,,Korea úgynevezett egyesítésére és megújítására" alakított bizottság felszámo lására tett szovjet javaslatot. A csehszlovák küldött szintén bírálta a hét küldöttségnek a politikai bizottság által jóváhagyott határozati javaslatát, amely szerint meg kell őrizni „az ENSz-nek koreai egyesítéséree és megújítására alakított bizottságát", és támogatta a szovjet küldöttségnek e bizottság megszüntetésére tett javaslatát, amely bizottság gyakorlatilag a koreai-amerikai hadparancsnokság függvényévé vált. Izrael, Görögország, Uruguay és Peru küldöttei kijelentették, hogy a hét ország által előterjesztett ha tározati javaslatra fognak szavazni. Baranovszkij, az Ukrán SzSzK I küldötte beszédében rámutatott ar ra, hogy az amerikai kormánykörök abbeli kísérlete, hogy a köz; gyűlés koreai kérdéssel kapcsolatos tárgyalásán elérjék az ameri 'kaiak koreai agressziójának jóváha. gyását, csődöt mondott. Az USA a koreai kérdéssel kapcsolatban elfoglalt álláspontjukkal nemcsak azt bizonyították be, hogy nyilván nem kívánják az agresszáós háború meg szüntetését, amelyet ök maguk kezdtek — mondotta Baranovszkij, — hanem kétségtelenül leleplezték azt is, hogy még jobban fel akarják szítani a koreai háborús tűzvészt. A hadifoglyok hazaszállításának kérdésével kapcsolatban Baranovszkij a továbbiakban kijelentette, hogy az amerikai kormánykörök az „önkéntes" hazaszállítás elvével egy célt követnek, az egyszerű hiszékeny emberek félrevezetését. Álcázniok kell azoknak igazi szándékait, akik a koreai háborút megindították, ugyanis meg akarják akadályozni a koreai és kínai hadifoglyok hazájukba való visszatérését és titokban át akarják őket adni a liszinmanista és a Csankajsek-féle hadseregnek, ahogy ezt már most is nagy méretekben teszik. ,,A háború, amely az amerikai kormánykörök bűnössége miatt elhú zódik — mondotta K. V. Kiszelev. a Fehérorosz SzSzK küldötte — Távolkéleten és až egész világon is feszültséget idéz elő. A Wall Street monopolistáira nézve kétségtelenül előnyös, mert ily körülmények között fokozhatják a haditermelést és óriási profitot vághatnak zsebre. Nem véletlen, hogy szándékosan hiú sították meg a panmundzsoni tár gyalást". Befejezőjében hangsúA Francia Haladó Köztársaságiak Szövetsége harcba indul az önkormányzati választásokon A „Liberation" közli, hogy a Francia Haladó Köztársaságiak Szövetségének országos tanácsa egyhangú határozattal programmot fogadott el, amellyel a szövetség a közelgő franciaországi önkormányzati választásokon harcba indul. A programm kimondja, hogy a szövetség a választásokon együtt küzd Franciaország minden valő\ ban demokratikus erejével, »a többi között, — mint a programm rámutat, — a dolgozók többségét képviselő kommunista párttal.® A programm tiltakozik az úgynevezett európai hadsereg létesítése ellen és követeli a négy hatalom képviselői tanácskozásának összehívását a német kérdésben. lyozta, hogy a hosszadalmas koreai háború megszüntetésének helyes útját a koreai hadmüveletek azonnali és teljes beszüntetésére és vala mennyi hadifogoly hazaszállítására, valamint a koreai kérdés békés el intézését szolgáló bizottság alakítására tett szovjet javaslatok mutatják. Az ENSz úgynevezett „Korea egysitésére és megújítására" alakított bizottságának megszüntetésére tett szovjet javaslat mellett öt küldöttség szavazott (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bjelorussz SzSzK, az Ukrán SzSzK és Lengyelország). A szavatazok többségével elfogad ták az „ENSz által Korea egyesitésére és megújítására alakított bizottság" meghagyására tett határozati javaslatot. A Szovjetunió, az Ukrán SzSzK, Csehszlovákia, a Bjelorussz SzSzK és Lengyelország e határozat ellen szavaztak. Ezzel a közgyűlés befejezte a korAi kérdés megvitatását. A tárgyalás meggyőző módon bebizonyította, hogy az imperialisták csoportja az USA-val az élén az ENSz-ben továbbra is a koreai kérdés békés elintézése ellen van. Tüntetések Högner bajor belügyminiszter ellen Bayireuth lakossága egy tiltakozó gyűlésen erélyesen tüntetett Högner jobboldali szociáldemokrata tartományi belügyminiszter és jogtipró törvénytervezete ellen, amelynek alapján bármikor fel lehet oszlatni a békéért és a demokráciáért küzdő szervezeteket. A bayreuthiak egyhangúlag hozott határozatukban valamennyi Bajorországban bebörtönzött hazafi és békeharcos azonnali szabadonbocsátását és a demokratikus szabadságjogok biztosítását követelték. Angol hajógyári munkások sztrájkja Ezerkétszázra emelkedett a clydei hajóépítő üzemek béremelési követe léseik kivívásáért sztrájkoló fém munkásainak száma — jelenti az AFP. A sztrájkhoz csatlakoztak kilenc Glasgow-környéki hajóépítőüzem munkásai is. A szállítómunkások és rokonszak mabeli dolgozók szakszervezetének jobboldali vezetősége „javasolta a sztrájkolóknak, hogy haladéktalanul álljanak munkába." A francia nemzetgyűlés első olvasásban jóváhagyta a nácizmus szekértolóinak közkegyelmet biztosító törvényjavaslatot A francia képviselőház első olvasásban jóváhagyta a hazaárulók és volt együttműködők rehabilitásáról szóló törvényjavaslatot A törvény javaslat most a köztársasági tanács elé kerül. A törvényjavaslat értelmében kevés kivétellel szabadlábra he lyezik mindazokat a fasiszta együtt, működőket, akik még börtönben vainnak. A volt együttműködők, Pé tain kormányának tagjai s vezető tisztviselői, a német fasiszta uralom franciaországi szekértolói mind visz szakapják politikai jogaikat. Azok a volt francia képviselők és szenátorok, akik annak idején Pétadnra szavaztak, most ismét megrválaszthatók lesznek és visszatérhetnek a közéletbe. Azoft a volt állami tisztviselők. akik a hazaáruló vichy i rendszert vezető állásokban kiszól gálták, most ismét közhivatalhoz jutnak. Sztrájkmozgalom Belgiumban Sajtójelentések szerint Lüttich és Hainault tartományok városi üze meinek alkalmazottai bérkövetelések miatt sztrájkba léptek. A „Le Drapeu rouge" eimü újság írja, hogy ezeknek az üzemeknek dolgozói már két éve magasabb bé reket követelnek, de a kormány ezeket a követeléseket megtagadta. Az ország más tartományaiban levő városi üzemek dolgozói szolida ritásukat fejezték ki a sztrájkoló^ mellett. A burmai nép megemlékezett J. V. Sztálin haláláról A ranguni szovjet nagykövetséghez a burmai polgárok százai érkeznek, hogy virágokat és koszorúkat helyezzenek le J. V. Sztálin szobra elé. Emlékének áldoztak az egész ország különböző gyászgyülésein. Mint az »Uj Kína«-hírügynöksége jelenti, a burmai szakszervezeti szövetség az általános szakszervezeti szövetség Központi Bizottságának hatáfozatot küldött, amelyben egész Burma dolgozói nevében mély sajnálkozását fejezi kl Joszif Visszárionovics Sztálin halála felett és amelyben a burmai nép forró rokonszenvét tolmácsolja a szovjet népnek. A Rangunban rendezett gyászgyülésen Hakin Lu, a burmai szakszervezeti szövetség alelnöke felhivta az összes burmai szakszervezeteket, hogy tegyék magukévá Sztálin tanításait. A burmai munkás- és földművespárt ugyancsak felhívást adott ki, amelyben többek közö]tt ezeket mondják: »Sztálin szelleme halhatatlan, az ő tanításai tovább fognak élni az emberek szivében.® A burmai munkás- és földművespárt nyilatkozata ezután felhívja az összes burmai dolgozókat, fokozzák erőfeszítéseiket, bogy megsemmisíthessék az imperialisták összes fondorlatait és hogy teljesítsék Sztálin tanítását a béke megvédésével kapcsolatban. André Stil összejövetele szovjet írókkal André Stil, az ismert francia író, a Sztálin-díj kitüntetettje Moszkvában tartózkodik Március 11-én a Szovjet írók Szövetségében André Stil összejött a moszkvái írókkal. "A gyűlésen résztvett: Konstantin Szimonov, Alexej Szurkov, Borisz Polevoj, Vlagyimir Jermilov, Ivan Aniszimov és mások. A moszkvai írók nevében a francia vendéget Konstantin Szimonov, Sztálin-díjas író melegen üdvözölte. A moszkvai írók válaszoltak André Stil kérdéseire, beszéltek az írószövetség munkájáról, az újságok és irodalmi újságok kiadásának módjáról a Szovjetunióban. Az ausztráliai hivátalok agresszív tevékenysége Az ausztráliai újságok március 12-én közölték Casey-nek, Ausztrália külügyminiszterének és Letourneaunak, a francia gyarmatügyi miniszternek közös nyilatkozatát, amelyből kitűnik, hogy Ausztrália beleegyezik abba, hogy a francia gyarmatosítóknak Indokínában katonai segítséget nyújtsanak. Az »Argus« című melbourni újság erről ezt írja: ^Ausztrália elhatározta, hogy Franciaországnak nagymennyiségű fegyvert , és hadfelszerelést ad az indokínai kommunisták ellen ... azonkívül Ausztrália arra is kötelezte magát, hogy a francia katonaságnak nagymennyiségű élelmiszert juttat.® Az újság hozzáteszi, hogy igen sok labourpárti képviselő állást foglalt az ausztráliai kormánynak ez ellen a lépése ellen. A „D»e Tat" bírálata Eisenhower külpolitikájáról A »Die Tat« című svájci lap foglalkozik Eisenhower külpolitikájával. »Nem titok Washingtonban, *— írja, — hogy az új kormány első külpolitikai kezdeményezései szétpuklv»dóban vannak és ebből több kár, mint haszon származott. E nézetet nem csupán a demokratapárti ellenzék, nemcsak a diplomáciai testület legtöbb tagja vall ja, hanem olyan befolyásos publicista is igazolja, mint Arthur Krock, a »New York Times« egyik irányítója.« »Az első kétségtelen, csapás, — folytatja a »Die Tat« — az volt, hogy bejelentették Formóza semlegességének megszüntetését.® (A lap Eisenhower kormányának arról az intézkedéséről beszél. amely szabad kezet« adott a taivam Csang-Kai-sek bandájának a kínai szárazföld elleni hadmüveletekre.) »Ezt, — mint ahogy ma már a Fehér Ház is felméri — diplomá ciailag elö kellett volna készíteni, hogy elejét vehessék azoknak a túlzott aggodalmaknak, amelyeket Amerika szövetségeseinél ébresztett és azoknak az ugyancsak túlzott reményeknek, amelyeket a kongresszus »rámenösei« körében keltett.® oHasonlóan alakul, — írja a továbbiakban a lap, — Eisenhower ama bejelentésének ügye is, amelyben Roosevelt titkos megállapodá saival szemben foglalt állást. Ez is hasonló következményekkel járt: túlkorai félelmet keltett Londondonban, Párizsban, Uj-Delhiben és más fővárosokban, — túlkorai lelkesedést váltott ki a határozott »roll bock« (visszaszór!tási) politika híveiből. Ezt követöleg Eisenhower azzal -a kijelentésével, hogy nem tervezik Kína blokádját, és azzal, hogy eltekint a jaltai és potsdami szerződések felbontásáról, vizet öntött a borába. E lépésével nem sikerült megnyugtatnia a kockázatot vállaló politikájának ellenzőit és nem sikerült kielégítenie a határozottan .. . amerikai külpolitikai híveit sem.« A lap ezután azt rója fel Eisenhowernek, hogy „megkockáztatott ilyen támadásokat a pszichológiai háború során, még mielőtt létrehívta volna e háború vezérkarit.« Majd így folytatja: „Mindebből kiviláglik, hogy az új kormány nagyon is tökéletlenül ismeri a propaganda, az ellenfél idegeivel való játék művészetét.® A »Die Tat« így fejezi be cikkét: »Mindenki megegyezik azonban abban, hogy jó lenne, ha Washington kevesebbet beszélne pszichológiai offenzívájáról, mert az Egyesült Államok abba a hírbe keveredhetik, hogy sokat fecseg és nem tudja beváltani azt, amit ígér, vagy remélni enged.« A svéd békevédök tiltakoznak az országban terjesztett háborús propaganda ellen A svéd békevédők bizottsága kétnapos konferenciát rendezett, amelyen többek között tárgyalt az országban terjesztett háborús propagandáról és a propaganda elleni intézkedésekről. A konferencia résztvevői határozatot fogadtak el, amelyben felhívják az összes demokratikus szervezeteket és a békebizottságok tagjait, az ország minden békeszerető emberét, hogy követeljék a háborús propagandának beszüntetését és harcoljanak az öt nagyhatalom közötti békepaktum megkötéséért. A gyűlésen Per Olaf Zenström svéd író mondott beszédet és ismertette a bécsi békekongresszus határozatait. A konferencia résztvevői egyhangúlag elfogadták a bécsi kongreszszus határozatait. Továbbá közölték, hogy a svéd békevédök 300 ezer aláírást gyűjtöttek az öt nagyhatalom közötti békepaktum megkötését szorgalmazó gyűléseken. A felhíváshoz 267 nyilvános svéd szervezet csatlakozott, ebből 187 szakszervezet is. A titóista vezérkari főnök Amerikáb? utazott DaposeviCs vezérezredes a jugoszláv vezérkai főnöke ťt katonai küldöttség élén hŕ? f ói az Egye. sült Államokba utazott.