Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-14 / 65. szám, szombat

7 ill S 20 1953 március 14 Sztálin szolgasorsunk megszüntetését jelentette Franyo Krá! író ötvenedik születésnapjára Franyo Král író ötvenedik szüle­tése napja alkalmából üdvözlő táv­iratokat kapott a vezető politikai és kultúrtényezőinktől. Antonín Zá­potocký kormányelnök a kővetke­ző táviratot intézte hozzá: »Tisztelt elvtárs, szerencsőt kívánok Önnek ötve­nedik születése napja alkalmával és visszaemlékezem arra, hogy már húsz évvel ezelőt az ön »Eltorla­szolt út« cimü könyvének első lap­jára Gorkij szavait írta: Kultúra mesterei, kivel mentek? Azóta több ilyen könyvet is írt és bízom benne, hogy ezek még nem az utolsók. Szerencsét kívánok Önnek további munkájához! Elvtársi üdvözlettel: * Antonín Zápotocky.« Azon m napon, amelyen az em­beÄ'k százmilliói világszerte határ­talan fájdalommal búcsúztak vezé­Tüktöl, tanítójuktól és atyjuktól, Joszif Visszárionovics Sztálintól, a gyászünnepségeken összegyűlt cseh­szlovák dolgozó nép is ünnepélyes esküt tett, hogy híven, rendületle­nül és következetesen teljesíteni fogja Sztálin örökét, hogy szorosan Csehszlovákia Kommunista Pártja és Klement Gottwald köztársasági elnök köré tömörülve győzedelme­sen befejezi országa szocialista épí­tését. Csehszlovákia dolgozó népe, szeretett pártja és Sztálin hü ta­nítványa, Gottwald elvtárs vezeté­sével megbonthatatlan egységben halad a nagy Sztálin mutatta úton. Valóra váltja ünnepélyes esküjét, hogy megkétszerezi erejét a szo­cializmus építésében, hogy hazánk a világ béketáborának egyik beve­hetetlen erődjévé váljék. Ez az ün­nepélyes eskü bátor tettekre szóló felhívás népünkhöz, szeretett ha­zánk dicsőségére, felhívás ez arra, hogy a szocializmus ragyogó cél­jait országunkban minél gyorsab­. ban elérjük és felhívás ez Sztálin müvének befejezésére országunk­ban. — Most, hogy eltávozott tőlünk Sztálin elvtárs, tudom, hogy még kitartóbban kell dolgoznom, mint azelőtt, — írja K. Szekera, a nové­benátkí Karborundum-üzem Mun­kaérdemrenddel. kitüntetett munká­sa. — Május 1-ére felajánlottam, hogy júniusig teljesítem a második ötéves terv első évét. Az eskü azon­ban arra késztett, hogy minél előbb teljesítsem kötelezettségvállaláso­mat, hogy méltó legyek a párttag megtisztelő nevére, amelynek nagy vezére, tanítója és atyja volt sze­retett Sztálin elvtársunk. Ezekben a fájdalmas napokban, amelyeket az emberek százmilliói élnek át ma világszerte, dolgozóink még jobban felzárkóztak és harci síkba tömörültek az első ötéves tervük utolsó évének teljesítéséért vívott küzdelem arcvonalán. Az osztravai bányászok nagy munka­törekvést, áldozatkészséget és szí­vósságot tanúsítanak a szénfejtés növeléséért folytatott küzdelmük­ben. Azon a napon, amelyen utolsó útjára kísértük a népek hőn szere­tett atyját, az osztravai bányászok az év eleje óta a legnagyobb meny­nyiségü szenet termelték. A Vörös csillag ismét felragyogott a Cseh­szlovák Hadsereg nagy bányája, a karvini Klement Gottwald-bánya és más bányaüzemek fölött. Napi szénfejtésük nap, mint nap jobban megközelíti a 100%-ot. A bányá­szok hagy fájdalma, akik Sztálin elvtársnak köszönhetik, hogy a jog­nélküli rabokból és szolgákból, — amik a kapitalizmus alatt voltak, — a szocializmus első építőivé vál­tak, megszilárdítja elszántságukat, hogy ünnepélyes esküjük betartá­sával több szenet adjanak a hazá­nak. Bányászaink, kohászaink, nehéz­iparunk és más iparunk ágazatá­nak dolgozói fokozott munkasiker­rel rójják le tiszteletüket Sztálin elvtárs emléke előtt. Szemük előtt látják Sztálin elvtárs ragyogó pél­A Megbízottak Testületének el­nöksége Franyo Král íróhoz a kö­vetkező levelet írta: »Drága elvtárs, örömmel ragadjuk meg ötvenedik születésnapodon az alkalmat, hogy kifejezzük őszinte és mély köszö­netünket a Te nagy müvedért. Mint népednek hü fia mindig és mindenkor erőt és egészségedet nem kímélve harcoltál nemzeted szabadságáért és boldogságáért. Nemzetünk legsúlyosabb idején az állati fasizmus kormányzása ide­jén, mint szülöpártunk hü fia azok soraiban voltál, akik áldozatkész­séggel teljesítették drága Gottwald elvtársunk utasításait és akik ha­tártalanul szerették a Szovjetuniót, és a gyűlölt fasizmus ellen harco­lók első sorában álltak. Éppen a nemzetedhez, sziilöpártodhoz és a legyőzhetetlen Szovjetunióhoz való hűségedből fakadt a Te nagy út­törő müved, amellyel annyira gaz­daképét és nem kímélik erejüket a szocialista társadalom építésének meggyorsításában. Sztálin elvtárs életének minden egyes napját a dolgozók jóléte ér­dekében kifejtett áldozatkész, rend­kívül szívós és kimerítő munka töltötte ki. Ahogy Sztálin elvtárs 24 évvel ezelőtt mondotta, kész minden erejét, minden képességét, s ha erre szükség lesz, minden csepp vérét a munkásosztály ügyé­nek, a proletárforradalom és a világkommunizmus ügyének szen­telni. így is cselekedett egész éle­tében. Sztálin elvtárs arra tanítja a kommunistákat, és az egész mun­kásosztályt, hogy minden energiá­jukat és tehetségüket a haza, a nép javára fordítsák, törekedjenek az állam 'gazdasági és védelmi ere­jének fokozására, mindenképpen szilárdítsák az állami- és pártfe­gyelmet és a vas munkafegyelmet. Hisz a szocializmus győzelme elér­hetetlen lett volna, ha a dolgozók milliói vezetőikkel együtt nem küz­dötték volna ki a párt- és kor­mányhatározatok teljesítését, ha nem folytattak volna rendszeres és kérlelhetetlen harcot a párt és a kormány irányelvei és a munkafe­gyelem bármilyen módon történő megkerülése és megszegése ellen. Sztálin elvtárs úgy beszélt azokról, akik megszegték a fegyelmet és a munkafegyelmet, mint olyan urak­ról, »akik azt hiszik, hogy a párt és a szovjetek törvényei nem szá­mukra, hanem ostobák számára írattak. Olyan emberek ezek, akik nem tartják kötelességüknek a párt és a kormány határozatainak végrehajtását és így aláássák a párt és állami fegyelem alapjait.® Sztálin elvtárs örökének teljesí­tése minden munkahelyen az állami és munkafegyelem még következe­tesebb betartását jelenti és ez or­szágunk minden polgárára nézve kötelező; mindenekelőtt valameny­nyi munkaszakaszon az állami terv­nek egyenletes teljesítését, a leg­magasabbfokú gazdaságosság, taka­rékosság, önköltségcsökkentés, és a munkatermelékenység fokozásának szívós küzdelmét jelenti. Sztálin elvtárs öröke, a Sztálin elvtársnak adott eskü teljesítése jelenti dolgozóinknak kérlelhetetlen harcát a munkahiányosságok ellen, a tervteljesítést fékező hiányossá­gok és hibák kiküszöbölésére. Dolgozóink abban a tudatban fo­kozzák építő törekvésüket, hogy valamennyi párt- és kormányhatá­rozat végrehajtása egy nagy célra — a városok és falvak dolgozó né­pe javára és jólétére irányul, ahogy ezt a nagy Sztálin kitűzte: »Az egész társadalom anyagi és kultu­rális szükségletei maximális kielé­gítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb techni­ka alapján történő szüntelen növe­kedése és tökéletesedése útján.« Csehszlovákia népe megesküdött Sztálin elvtárs emlékére, hogy min­den dolgozó saját munkahelyén al­kalmazni fogja ezt a törvényt, hogy minden erejével és tehetségé­vel, a legnagyobb áldozatkészség­dagítottad nemzeti művelődésünk kincstárát. Valamennyi dolgozóval együtt a Megbízottak Testületének nevében kívánjuk, hogy még hosszú éveken át új müvekkel segítsed szép és szeretett hazánkban a szocializmus építését. Rudolf Sztrechaj, Ján Púil, Anton Nedved. • Alexej Szurkov, a Szovjet író­szövetség főtitkárának helyettese, a következő táviratot küldte Fra­nyo Králnak: »A Szovjet írószövetség nevében üdvözlöm Önt Ötvenedik születése napja alkalmával, mint a munkás­osztály ügyének harcosát és a szlovák irodalom harcosainak egyi­két. Sok sikert és egészséget kívánok Önnek.« szolgálatába gel fogja teljesíteni feladatait a szocializmus építésében. A dolgozók jobb élete biztosítá­sának érdekében a párt és a kor­mány biztosítja e törvény megva­lósításának legfontosabb elöföltéte­leit — biztosítják az egész társa­dalmi termelés szüntelen fokozódá­sát a termelési eszközök termelé­sének elönybehelyezett növelésével. A párt és a kormány rendületlenül folytatja az ország szocialista ipa­rosításának politikáját, — a szo­cializmus gazdasági alapjának fel­építését, ahogy azt Sztálin elvtárs tanította. Munkásaink, mestereink és mű­szaki értelmiségünk számos súlyos akadályt hárított el a termelés és munkatermelékenység fokozásának útjából és egyre nagyobb sikerrel oldanak meg olyan bonyolult prob­lémákat, amelyek előtt még soha­sem állott a csehszlovák ipar. E sikerek megsokszorozódása és a dolgozók milliói aktivitásának to­vábbi fokozása, ez az első gott­waldi ötéves terv sikeres befejezé­sének és a dolgozók legszélesebb tömegei életszínvonalának fokozását szolgáló feltételek megteremtésének elöföltétele. Ötéves tervünk utolsó évének terve, amelyben előre látható az ipari termelés egyötödével való to­vábbi növekedése, teljesítése érde­kében megköveteli pártunk és egész népünk minden erejét. Az idei terv megfeszített feladatainak sikeres teljesítése további nagy lépés lesz hazánk szocialista építésében. A szocialista termelés óriási felada­tait népünknek valamennyi aka­dály és nehézség áldozatkész leküz­désével teljesítenie kell. A legnagyobb akadályok és ne­hézségek sem állhatnak ellen és nem állnak ellen a csehszlovák »rohambrigád« lelkes és áldozat­kész harcának a szocializmusban való előrehaladásában. Marx, En­gels, Lenin és Sztálin halhatatlan tanításával felvértezve, a szovjet sztahanovisták, tudósok és techni­kusok tapasztalatainak segítségével és közvetlen támogatásukkal né­pünk szilárd léptekkel és bizton­sággal halad újabb sikerei felé. A dolgozók mindent leküzdő fegy­vere, „a szocializmus építésének le­küzdhetetlen kommunista módszere" — mint ahogy Sztálin elvtárs ta. nítja, a szocialista munkaverseny. Sztálin elvtárs örökét szem előtt tartva dolgozóink egyre szélesebb alapokon szocialista munkaver­senyt indítottak. A májustköszöntő munkaversenybe már bekapcsolód ­tak legnagyobb szénmedencéink, ko­hászati és más üzemeink. A dubni­cai K. J. Vorosilov-üzem és a sze­zimovó úszti Kovoszvit-üzem dolgo­zóinak májustköszöntö fölajánlásai nyomán egyre terjed a májustkö­szöntő munkaverseny. Dolgozóink legszélesebb rétegei­nek a szocialista munkaversenyben való részvétele az építés gyorsabb ütemének feltétele, a terv teljesíté­sében adódó valamennyi nehézség leküzdésének döntő tényezője. A / A galántai járásban lévő Hegy községben az állami birtok dolgozói­val beszélgetünk. Szomorú szívvel emlegetik, milyen váratlan csapásként érte őket an­nak a nagy embernek halálhíre, aki­nek szabad életünket, emberi jogain­kat köszönhetjük. — Sztálin elvtárs vezetett minket a felszabadulás elôtť a jobb és bol­dogabb ' életért folytatott harcunk­ban — mondja Popluhár József. — Sztrájkjaink közben benne bíztunk, az ő példáján okulva követeltük jo­gainkat. És mindent neki köszönhe­tünk a jelenlegi életünkben is. Popluhár József hét gyermek apja, közülük egy géplakatos szakmát ta­nul, a többi még iskolába jár. Hála­telt szavakkal mondja, mennyi lehe­tőséget nyújt népi demokráciánk a tanulásra. Ami gyermekkorában álom volt, az ma valóság. Az ifjú. ság olyan foglalkozást választhat magának, amilyenhez kedve és te­hetsége van. Kollárik József, az állami birtok éjjeli őre is úgy méri le Sztálin elv­társ életmüvét, hogy összehasonlítja a multat a jelennel. Az agyszerü, igaz ember szeretetével és ragaszko­dásával beszél az elhúnyt nagy ve­zérről. Kollárik a felszabadulásig cseléd­sorban élt. Már tizenötéves korá­ban nehéz gabonás zsákokat cipelt éhbérért. Az „uraság" elbocsátotta volna még a szolgasorsból is, hogy így megöregedett és elerőtlenedett, de népi demokráciánk az egészségi állapotának megfelelő munkakörbe helyezte. — Amennyi jót az élettől kaptam, mindazért Sztálin elvtársnak vagyok adósa. Szívesen meghaltam volna helyette, — mondja Kollárik és el­A szárazföldi és légiforgalmi al­kalmazottak nemzetközi szakszer­vezeti szövetsége, valamint a ten­gerészek, dokkmunkások és halá­szok nemzetközi szakszervezeti szö vétségé konferenciájának első. két napja után csütörtökön a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom prágai központi 'klubjában tovább folyta­tódott az egyesítő konferencia. André Fressinet, a tengerészek és kikötőmunkások nemzetközi szak­szervezeti szövetségének főtitkára, beszámolójában leírta a forgalmi és tengerészeti dolgozók helyzetét, a ka pitaüsta s függő országokban, amely államokat egyre jobban bevonják az imperialisták háborús előkészületei­be és egyúttal rámutatott a bé­kés forgalom állandó fejlődésére a Szovjetunióban és a népi demokrati­kus országokban. Hangsúlyozta, hogy küzdeni kell a szocialista és kapitalista tábor országai közti rendes gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok megújításáért, amely elsősorban segítséget nyújt a kapi­talista országok nyomorba* döntött munkásainak és tengerészeinek. Az imperialisták egyre erösebb nyomást gyakorolnak a haladőszei­Iemű tengerészekre, üldözik őket és fezámos kellemetlenséget okoznak ne­kik. Ez történik például a hírhedté vált Mc. Garran-féle törvény érteU mében, amely további lépés a keres­kedelmi hajózás fasizálásához. A Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség fokozta harcát a hadl­anyagbehozatal ellen, a francia és algiri dokkmunkások és vasutasok példája nyomán, ajkik békebizott­ságokba tömörülve sikeresen küzde­nek a vietnami és koreai gonosz háború céljait szolgáló fégyverek be­májustköszöntö szocialista munka­verseny fejlesztése, egyre több, jobb és gazdaságosabb termelés Sztálin elvtárs örökének megvalósítását je­lenti, és azt jelenti, hogy teljesít­jük eskünket, amelyet ama napon tettünk, amikor búcsút vettünk Sztálin elvtárstól. Az a mély fájdalom, amelyet dol gozóink milliói éreznek drága Sztá ­•unk, népeink megmentőjének, éle tünk megmentőjének eltávozása fe­lett, még jobban megerősíti akara tukat és elszántságukat, hogy or­elcsukló hangjában férfi-sírás buj­kál. — Még becsületesebben végzem majd a munkámat, hogy hálámat leróhassam jóságos Sztálin atyánk iránt. Popluhár Jánost • nehéz szólásra bírni, annyira lesújtotta Sztálin ha­lálának híre. Nézzétek csak az utcát, elvtár­sak! — mondja nagy sokára. — Asz­szonyaink gyerekkocsikat tologat­nak, ezelőtt meg az uraság földjén görnyedeztek. Tizenhat gyermeket neveltem fel, egy életen át robotol­tam értük. Hatan még iskolába jár­nak. Államunktól 9.185.— korona családi pótlékot kapok negyedéven­ként a gyernpekeim után, a kapita­listák meg csak szidással fizettek. Sztálin a szolgasors megszüntetését jelentette nekünk. Nagy János még fiatalember. Ki­lencen voltak testvérek és gyermek­korában még a sültkrumpliból is alig jutott neki. Az ö gyermekei vi­szont már „módosan" válogathatnak a jó ételekben. És tanulni fognak! Nagy János is látja és tapasztalja a sztálini gondoskodás nagy ered­ményeit. Hogy mennyire megválto­zott az élet és az emberiség Sztálin elvtárs életmüvének hatására, azt a munkában és az önkéntes szocialis­ta munkaversenyben elért eredmé­. nyekkel méri le. öntudatosan kije­lenti : — Én is munkaversenyben dolgo­zom, így tisztelem a legméltóbb 1 ke­gyelettel a nagy Sztálin emlékét. • Közvetleiiek ezek az emberek, olyan a lelkük, mint egy nyitott könyv. Minden szavuk és minden gondolatuk a nagy halottat illeti. Sztálin nagysága belenőtt munkás­életükbe s ezt soha-senki sem töröl­heti ki onnan. Kovács Gáspár. rakása és kirakása ellen. A tenge­részek, dokkmunkások, munkások, forgalmi és halászati alkalmazot­tak azért jöttek össze Prágában, hogy két nagyjelentőségű szakszer­vezetet egyesítsenek és ezzel fo­kozzák az egész haladó emberiség harcát a világbéke megszilárdítá­sáért. Ezután Gusztáv Kiiment elvtárs, a Közporfti Szakszervezeti Tanács elnöke üdvözölte harmincnyolc or­szág haladószellemü szakszerveze­ti dolgozóit. Megismertette őket azokkal a sikerekkel, amelyeket szo­cializmushoz vezető utunkon értünk el. Rámutatott arra. milyen gondos­kodást fordítunk a dolgozókra, a nőkre és gyermekekre. „Míg pl.y 1931-ben 137 gyermek halt meg egyéves korában, 1952 második fe­lében a halálozások száma .1000 élve született gyermek közül csak 55 volt. Tehát a csecsemőhalandó­ság 60 százalékkal csökkent. 1952­ben 2,418.500 gyermekre összesen 6.605,800.000 korona összeget for­dítottak. Az egészségügyi miniszté­rium 1952-ben 31.156 bölcsödében elhelyezett gyermekre 840,698.000 korona összeget fordított". Kliment elvtárs a továbbiakban a forgalommal foglalkozott. Kijelen­tette, hogy 1952-ben víziforgal­munk 13 százalékkal több árut szál­lított, mint 1951-ben. A mult évig nem voltak saját tengerjáró hajóink, csupán tavaly futott ki a tengerre az első csehszlovák szállítóhajó, A küldöttséget ezután a karli. ni pionírok küldöttsége üdvözölte. A küldöttek nem szűnő zajos tapsa közepette pionírjaink vörös kendő­ket adtak át a konferencia elnök­ségi tagjainak. szágunkban megvalósítják Sztálin müvét. A csehszlovák ,,rohambrigád" ma­gasra emeli Lenin és Sztálin zász laját és elszántan halad azon az úton, amelyet a nagy Sztálin mu­tatott nekünk — országunkban a szocializmus építéséért és a béke megőrzéséért vívott harc útján. Erre tett esküt a csehszlovák „rohambrigád" — ennek az eskünek szavait az utolsó betűig teljesíti is! (A Rudé Právo vezércikke) t • r Allítsnk minden erőnket hazánk szocialista építésének Tovébb folytatódik a közlekedési alkalmazottak, tengerészek és kikötőmunkások nemzetközi konferenciája Prágában i f

Next

/
Thumbnails
Contents