Uj Szó, 1953. március (6. évfolyam, 53-80.szám)

1953-03-10 / 61. szám, kedd

Joszif Visszárionovics Sztálin Szlovákia dolgozói elbúcsúztak hőn szeretett Sztálin elvtársunktól Az új, a szocialista holnap felé menetelő Szlovákia dolgozóinak százezrei, munkások, földművesek, dolgozó értelmiségiek, katonák és fiatalok, az egész szlovák nép s vele együtt a magyar és ukrán dolgozók 1953 március 9-én, .létfön ellepték a városok és falvak tereit. Hatalmas zárt sorokban érkeztek, hogy szívükben fájdalommal, de a boldog Szlovákiának a szocialista Csehszlovákiában való kiépítés szikla-szilárd elhatározásával Dúcsút vegyenek szeretett atyánktól, Sztálinunktól. A Magas Tátra Sztálin-csúcsa, a Duna, Csernö és a partizán Besztercebánya felöl, az épülő Szlovákia minden sarkából ércesen zengett az eskü elszánt és kemény szava: Drága pártunk és Klement Gottwald elvtárs vezetésével a Szovjetunióval való megbonthatatlan egységben haladunk Sztálin útján, mint a jobb, örömtelibb világ, a könny és háborútól megszabadult világ, mint a szocializmus és kommunizmus harcosai. Pozsonyban, Szlovákia fővárosában 1953 március 9-ének reggelén a gyárakban elcsendesedtek a gépek, a szövetkezetek tábláin rövid időre megállt a traktor, a hivatalokban megüresedett az íróasztal. A tudós elhagyta kutató laboratóriumát, a művész félbeszakította népe boldog életének ábrázolását. A gyárudvarokon, Pozsony térségein és utcáin sorokba fejlődnek a dolgozó tömegek. A mély nemzeti gyászhírre mindnyájan félbeszakították munkájukat, hogy tisztelettel adózzanak ama férfiú halhatatlan emléke előtt, kinek nevével népünk boldogságát nevezte. Jönnek a Béke-üzemből, a Dimitrov-üzemből, a KábelgyUrból, a Matadorból. Valamennyi pozsonyi üzem munkásai J. V. Sztálin-szobra felé tartanak, aki a kizsákmányolók elleni harcra tanította őket. Utolsó tiszteletadásra jönnek a földművesek, akiknek megmutatta a mezőgazdasági nagytermelés útját. .Felsorakoznak a tudósok és művészek, hogy fejet hatjsanák az előtt, aki őket a messzi távlatok új szemléletére tanította. Menetelnek a népi demokratikus hadsereg, a nemzetbiztonsági testület fegyveres alakulatainak, a népi miliciának egyenes sorai, hogy lerójják tiszteletüket e kor nagyja előtt, aki éberségre és elővigyázatosságra tanította őket. A mély gyászba borult Sztálin-térre szakadatlanul áramlanak Pozsony és a közeli környék dolgozóinak tömegei. A J. V. Sztálin képével díszített épületeken fekete gyászszalaggaV keretezve lengenek a csehszlovák és a szovjet állami zászlók félárbócra bocsátva. A sötét zászflók tömegéből virágokkal, koszorúkkal és élő zölddel körülvéve emelkedik ki annak a szobra, akinek neve a világ dolgozóinak szívében örökké élni fog — J. V. Sztálin szobra. A dísztribünt oldalról lobogó öröklánggal, fekete selyemmel fedett széles háttér szegélyezi. « Dolgozók, férfiak, nők, öregek, gyermekek, sze-, műkben a nehezen visszafojtott gyász és fájdalom könnyeivel érkeznek, hogy lerójják mély hálájukat és szeretetüket a nagy halott iránt és hogy örök hűséget és odaadást esküdjenek a halhatatlan vezér emlékének. Hét óra negyvenöt perc van. A teret és a szomszédos utcákat több mint százezer dolgozó árasztotta el. A gyászemelvényre föllépnek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai élükön Pavel Dáviddal, a Központi Bizottság titkárával, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségi tagjai, élükön a Szlovák Nemzeti Tanács elnökével és a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának főtitkárával, František Kubaccsal, a Megbízottak Testületének tagjai, elnöküknek, Rudolf Sztrechajnak vezetésével, a népi demokratikus és baráti országok konzuli testületének képviselői, élükön I. F. Befjezinnel, a Szovjetunió pozsonyi fökonzulával, Rudolf Martanovics, a kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, Ján Srámek, a központi Nemzeti Bizottság elnöke. Fölvonulnak a Nemzeti Arcvonal valamennyi alakulatának, a tömegszervezeteknek képviselői, az üzemek és EFSz-ek kiváló dolgozói, az államdíjasok, rendjelek és kitüntetések tulajdonosai, tudományos és művészeti dolgozók, a hadsereg, a népi milícia, a nemzetbiztonsági testület képviselői. Csend áll be a téren. Felhangzanak a gyászharsonáJk. Odalép a mikrofonhoz Pavel Dávid, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. Megemlékezik arról a súlyos, végtelen fájdalmas veszteségről, amely az egész békeszerető emberiséget érte azzal, hogy meghalt Lenin müvének lángeszű folytatója, a rendületlen forradalmár, aki egész életét a munkásosztály ügyének, a nép szolgálatának szentelte — J. V. Sztálin. A dolgozók, tekintetüket szeretett veztőjük szobrára szegezve, ezekben a pillanatokban tudatosítják magukban, hogy a történeti jelentőségű szociális változások, hazánknak fölszabadulása a kapitalizmus és fasizmus igája alól és az új élet építésében elért óriási sikereink örökre öszszeforrtak a szovjet népnek testvéri segítségével és J. V. Sztálinnak, a lángeszű tanítónak atyai gondoskodásával. A pozsonyi dolgozók szeretete Sztálin elvtárs iránt örökké tart és nem csökken. Pavel Dávid, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának beszéde a gyászgyűlésen Elvtársnök, elvtársak! Az egész haladó és békeszerető emberiségnek január 21-e mellett március 5-e soha el nem múló emléknapja lesz az iránt az ember iránt, akit a világ minden táján a dolgozók végnélküli szeretete és odaadása kísér. Március 5-e. az emberiség történetének nagyjára, Lenin munkájának zseniális folytatójára, a szocializmusnak a világ első országában való győzelmes építőjére, emlékeztet. Ezekben a nehéz és fájdalmas napokban az egész emberiség érzi a veszteség nagyságát. A szeretett vezér és tanító teteme felett elsősorban a Szovjetunió népe juttatja kifejezésre fájdalmát. Annak az országnak a népe, mely a győzelmes forradalomban Lenin és Sztálin vezetése mellett lerázta magáról a feudális cárizmus rabszolgaságát és a burzsoázia uralmát. Az a nép, mely Sztálin bölcs vezetésével meghiúsította a külföldi beavatkozók aljas szándékait és rövid időn belül a feudális-kapitalista rabszolgaság porából a világ legszabadabb és legboldogabb népévé emelkedett. A Szovjetunió népe, minden nemzete határtalanul szerette és szereti Sztálin elvtársat. Neki köszönheti a Szovjetunió minden népe boldog és szabad életét. Neki köszönheti nemzetgazdasága, szocialista és nemzeti kultúrája fejlődését. Sztálin a mi napunk, — mondják a szovjet kolhoztagok, Sztálin a sas, — mondja a szovjet nép. — A sas, mely szereti a szabadságot és mindenki számára harcol érte. Sztálin — acél, — így nevezi öt a győztes Szovjet Hadsereg, mely az ö vezetésével megsemmisítette az intervenciósokat, az ellenforradalmi csapatokat és a hitleri fasiszták orvtámadásait. Sztálin a jó, gondos atya, gazda és a szovjet nép érdekeinek gondos őrzéje. így jellemzi Sztálin elvtársat maga a szovjet nép. Ezért oly nagy az egész szovjet nép fájdalma. De a Szovjetunió nem áll egyedül gyászában. Vele áll a béke és demokrácia tábora dolgozóinak százmilliói és hasonló mélyen átérzik ama veszteség nagyságát, mely az egész haladó és békeszerető emberiséget érte. Hiszen a Szovjetuniónak és Sztálin elvtársnak köszönihetik mindezen országok nemzetei szabadságukat, boldog életüket és a szocializmus felé vezető irtukat. Lekötelezettjei az ő szüntelen baráti és önzetlen segítségéért, melyet lépten-nyomon élvezték. Együtt a szovjet néppel a kapitalista országok elnyomott és kizsákmányolt és a szebb szocialista holnapért harcoló népei is átérzik a veszteség nagyságát. A nagy Sztálin megmutatta számukra a jobb jövőért folyó harc útját és módszerét. A szovjet néppel együtt gyászol a gyarmati országok elnyomott népe, mert a Szovjetunióban látja a nemzetek szabadságának példáját, Sztálinban látja a nemzeti szabadság politikájának és minden nép fejlődésének kezdeményezőjét és megteremtőjét. Azon országok nemzetei, amelyek messze tőlünk, a sok megpróbáltatást átélt Koreában, Vietnamban, Malájföldön, Indonéziában, Tuniszon, Marokkón keresztül egész az afrikai törzsekig harcolnák szabadságukért és függetlenségükért és még a középkori rabszolgaságban sínylődnek, átérzik annak a veszteségnek a pótolhatatlanságát, mely az egész emberiséget érte. Ezekben a gyászos és nehéz napokban az egész világ dolgozóinak teíkintete Moszkvára szegeződik. A Szakszervezetek Háza oszlopcsarnokára tekintenek, melyben a halhatatlan Sztálin búcsúzik . népétől. Sztálin meghalt, de müve halhatatlan. Örökké él, lelkesíti és a szocializmus új győzelmei felé vezeti az egész emberiséget. Éppen ezért a sa^ializmus és a béke ellenségei Sztálin elvtársban látták aljas terveik legnagyobb akadályát. Ne tévedjenek! Sztálin elvtársra ugyanaz érvényes, mint Lenin élvtársra. Féljetek Sztálintól! A halott Sztálin félelmetesebb, mint az élő! Igen, az ő müve, melýet legközelebbi munkatársai továbbfejlesztenek, a kommunizmus építésének újabb győzelmeire vezet a Szovjetunióban és az egész világon meghozza a szocializmus győzelmét s a kapitalizmus végső vereségét. Sztálin elvtárs egész életét a dolgozó és a kizsákmányolt népek testi és lelki elnyomásának rabszolgaságából való felszabadításának szentelte. A börtönök és száműzetések, az árulások és a gyűlölet ellenére sem tért el soha céljától, sobasem árult el gyengeséget, sohasem, ingott meg. öt elárulták, azonban ő sohasem vált árulóvá. Hűen és tántoríthatatlanul állt Lenin elvtárs oldalán, akinek legközelebbi munkatársa volt. Esküjét, melyet a szovjet nép nevében tett Lenin elvtárs sírjánál, az utolsó szóig betartotta. Sztálin elvtárs folytatva Lenin halhatatlan müvét, építette, megszilárdította és acélossá tette az Össz-szövetségi kommunista pártot, a szovjet nép minden győzelmének lelkesítőjét és létrehozóját. Sztálin elvtárs megszilárdította a munkások és parasztok szétválaszthatatlan egységét, kiépítette a szovjet nép törhetetlen erkölcsi, politikai egységét. Sztálin elvtárs határtalan gondoskodással építette a szovjet országok védelmi képességét, a hadsereget, a haditengerészetet és a légierőt. A hitleri fasiszták felett Sztálin vezetésével elért világra szóló győzelem a nemzeti felszabadító háború idején igazolta, hogy ezen a téren is következetesen betartotta a fogadalmat, éppen úgy, mint az eskü többi pontját. Kérlelhetetlenül a hiányokkal és könyörtelenül a hibákkal szemben, követte Sztálin elvtárs szilárdan és tántoríthatatlanul a párt irányvonalát. Leleplezte az ingadozókat, az opportunistákat, a köpönyegforgatókat és árulókat. A szocializmus győzelmének mindig helyes és megbízható útját mutatta. Molotov elvtárs így jellemzi Sztálin elvtárs müvét: »Van egy név, mely a szocializmus győzelmének jelképe lett, ez a név egyúttal a szovjet ember erkölcsi és politikai egységének szimbóluma. Tudjátok, melyik ez a név — Sztálin neve!« Kirov elvtárs az SzK(b)P központi bizottsága munkájáról szóló beszámolójában . 1934-ben ezeket mondta: »Az utolsó években attól az időtől fogva, hogy Lenin nélkül dolgozunk, munkánkban egyetlen fordulatot, egyetlen jelentősebb elhatározást, politikánkban egyetlen jelszót és irányt nem találunk, mely ne eredne Sztálin elvtárstól. Minden alapvető munka és ezt tudnia kell a pártnak, Sztálin elvtárs irányításával, kezdeményezésével és vezetésével folyik. A nemzetközi politika legjelentősebb kérdéseit az ö irányelvei alapján oldják meg.« Sztálin egyenes vezetésével váltak valóra a szovjet népnek a szocializmus építésében elért győzelmei, a hatalmas sztálini ötéves tervek idejéin. Mindnyájan szemünk előtt látjuk a Szovjetunió iparosításának Sztálin elvtárs által felvázolt képét. Szemünk előtt van a kommunista építkezések terve, melyeknek megteremtője és kezdeményezője maga Sztálin elvtárs. Minden győzelmet, legyen az az építkezések; a katonaság, a kultúra fejlesztése, vagy az életszínvonal emelése terén, — Sztálinnak köszönhet a szovjet nép. Határtalan jelentősége van a sztálini békepolitikának, melyet a szovjet kormány minden lépésével következetesen valósít meg. Sztálin békenyilatkozata a két gazdasági rendszer békés együttműködéséről és a kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítéséről felbőszítette a nyugati imperialistákat, mert keresztezte aljas terveiket. Sztálin elvtárs az egész emberiség előtt leleplezte ocsmány és kizsákmányoló szándékukat. Munkájában »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióba n», rámutatott a jelenlegi kapitalizmus alaptörvényére, mely a korlátlan kizsákmányoláson és a maximális nyereségen alapszik. Ennek elérésére nem riad vissza a vértől, az embertelen elnyomástól és háborúktól. Ezzel szemben megmutatta a szocializmus alaptörvényben meghatározott fényes céljait, mely a társadalom anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésén alapszik. A Szovjetunió Kommunista Pártja dicső XIX. kongresszusán utoljára beszélt a párthoz, utoljára szólt az egész világ emberiségéhez. Mi, a Csehszlovák Köztársaságban, a legnagyobb kitüntetésnek tartjuk azt a nevet, mellyel a mi népi demokratikus hazánkat illette a nagy Sztálin, a béke és a szocializmus rohambrigádjánali nevét. Ezt a nevet, melyet a halhatatlan Sztálin adott nekünk, teljes mértékben ki kell érdemelnünk. Egész lényünkkel hálásnak kell lennünk azért a határtalan segítségért, melyet a Szovjetunió Sztálin vezetésével nyújtott és naponta nyújt számunkra. Ezekben a napokban, amikor az egész csehszlovák nép testvérien osztozik a szovjet nép gyászával,' tudatosítsuk magunkban mit tett számunkra a Szovjetunió és Sztálin elvtárs. Tudatosítsuk magunkban, hogy a Szovjetunió nélkül, a Lenin és Sztálin által lelkesített 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom nélkül nem lett volna meg állami önállóságunk és nemzeti szabadságunk az első világháború után. Tudatában kell lennünk ' annak, hogy a Szovjetunió és a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelme nélkül nem lennénk függetlenek és szabadok és nem haladhatnánk a szocializmus felé vezető úton. Tudjuk, hogy a Szovjetunió és Sztálin elvtárs személyes és állandó segítsége nélkül nem folytathatnánk útunkat a szocializmus felé. A Szovjetunió lehetővé tette számunkra, hogy lerázzuk magunkról a kapitalisták és nagybirtokosok igáját, hogy az egész, nemzeti vagyont a nép kezébe adhassuk és hogy a dolgozó népét hazája uraivá tehessük. A Szovjetuniónak köszönhetjük azokat a kimeríthetetlen tapasztalatokat, melyeket oly önzetlenül és baráti módon nyújt számunkra, melyek munkánk minden szakaszán hatalmas előrehaladást tesznek lehetővé. Végül, a szovjet nép győzelmeiből népünk törhetetlen bizalmat merít, hogy hazánkban mielőbb sikeresen felépíthesse a szocializmust. Ezek a tények köteleznek bennünket, hogy még nagyobb mértékben szilárdítsuk meg és fejleszsztik a szovjet néphez fűződő baráti kapcsolatainkat. Köteleznek bennünket, hogy még fokozottabban ismerjük meg a szovjet emberek munkáját, hogy szüntelenül tanuljunk gazdag tapasztalataikból, hogy munkánk javításával erősítsük hazánkat, hogy hazánk ezzel a béke és a szocializmus igazi bástyájává váljék. Tudjuk, hogy hazánkban nyugodtan építhetjük a szocializmust. Tudjuk, hogy mindig és minden körülmények között számíthatunk a Szovjetunió testvéri támogatására, mely szabadságunk és függetlenségünk legmegbízhatóbb záloga. Tudjuk, hogy ez olyan biztosíték, melyben sohasem csalódunk, mely szilárd és tartós. Igaz, ez a biztonságérzetünk nem szabad, hogy gondatlansággá váljék. Hiszen az imperialisták által előidézett nemzetközi feszültség nehéz idejében élünk. Az utolsó időben dühük a Szovjetunión kjvül főleg köztársaságunkra irányul. Tudjuk, hogy miért. Azért, mert Gottwald elvtárs vezette pártunk ébersége leleplezte és megsemmisítette az összeesküvő központot, az amerikai imperialisták ötödik hadoszlopát. De azért nem szabad, hogy a biztonság érzéss elhatalmasodjék rajtunk. A tapasztalatok mutatják, hogy a burzsoázia nem hagy fel a hatalom visszaszerzésére irányuló kísérletekkel, bármily lehetetlenek és kilátástalanok is ezek. így tanított bennünket Lenin és Sztálin elvtárs. Es mi hazánkban ezekben a napokban fokozottabb mértékben vagyunk tudatában e bölcs tanításai állandó időszerűségének. Semilyen körülmény között sem szabad megengednünk, hogy bárki megbolygassa népünk egységét, hogy bizalmatlanságot, elégedetlenséget és ellentéteket idézzen elő dolgozóink között. Népünk erkölcsi és politikai egysége alapfeltétele hazánk sikeres szocialista építésének és védelmi képességének. Ezért Sztálin halhatatlan tanításának szellemében egy pillanatra sem állunk meg a városok és falvak dolgozóinak, munkásaink, parasztjaink és dolgozó értelmiségünk megbonthatatlan egységének megszilárdításában. A mi szeretett csehszlovákiai kommunista pártunk és annak vezére, Gottwald elvtárs köré felsorakoztatjuk nemzeteink összes erőit, a Nemzeti Arcvonal alkotórészeit és hazánk pártonkívüli polgárainak milliós tömegeit. A kommunista párttal, a munkásosztály megbízható élcsapatával az élen továbbra is előre haladunk az építés további sikerei és a szocializmus fénylő végcélja felé.. A mi szeretett Gottwald elvtársunk vezetésével a győzelemig visszük a béke és a szocializmus rendíthetetlen sztálini zászlaját! Az eddiginél még jobban világítsa meg a fényes szocialista jövö felé vezető útunkat Lenin és Sztálin halhatatlan tanításai