Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-03 / 30. szám, kedd

2 I III HMM 190 UJSZ0 1953 ferbruár 3 A népgazdaság 1952. évi fejlődése S^ovákiában A nemzeti bizoHságok íö fefatfata a szocialista törvényesség és áítami fegyelem betartása és az ezek iöiőtt való őrködés (Polytata s az l oldalról.) részfa, kancsót, deszkát, papírt, ra­gasztott falemezet, élesztőt, ecetet, malátát, sört, búza- és rozslisztből készült tésztaféléket, kenyeret, étmü­zsiradékot, szappant, dohánytermé­ket és számos más terméket állítot­tak elő. Számos fontos termék 1952, évi Az ipari termelés térfogata Szlo­vákiában 1951-hez viszonyítva 24 százalékkal növekedett, emellett a nehézipari termelés 39.1 százalékkal, a könnyűipari termelés 13.9 , száza­lékkal emelkedett, A legfontosabb ipari termékek Í952. évi termelése 1951-hez viszo­nyítva a következőképpen nőtt: A termelés .1952. évi növekedése 1951-hez viszonyítva százalékban: Termék: barnaszén 23 nafta 45 villanyáram (a különálló és és üzemi vi)lanyá ramíejlesztő telepek termelése is) 16 vasérc 16 mangánérc 26 pörkölt acélérc 10' nyersacél 14 elosztásra kerülő hengerelt áru 26 a fémek forgácsolására szol­gáló gépek 44 naftahajtású keskenyvágányú mozdonyok 12 bádogradiátorok 11 ipari építkezési célokat szolgáló cOO tonna súlyon felüli nehéz 1952. folyamán az iparban sok technológiai eljárás tökéletesedett. Gépesítették a fárasztó munkákat és megjavult az ipari üzemek kapa­citásának kihasználása. / Számos újító üzem sikerrel tökéle­tesítette termelését a Szovjetunió fejlett technikája tapasztalatainak elsajátításával. Különösen szép sike­reket értek el a Selmecbányái Kovo­huty-üzem dolgozói a termelési cik­lusok meggyorsításában, az olvasz­tások számának növelésében és a termelés tökéletesítésében. A szén­fejtésben üzembe hoztunk új, nagy teljesítményű szovjet gépeket. Mind­ezeket a gépeket azonban 1952-ben | nem használták ki eléggé. A textil- és bőriparban tömegesen terjesztették és vezették be a jobb munkafolyamat és az anyagtakaré­kosság szovjet munkamódszereit. Az erdőiparban elterjedt az áram­módszeres termelés. A bútoriparban bevezették a szalagcsiszológéppel történő bútorcsiszolást, a bútoral­katrészek futószalagon történő lak­kozását és szárítását és három üzemben bevezetik a ciklusos grafi­kont a bútorgyártásban. A cseh munkásosztály és a szov­jet technikusok segítségével bevezet­ték Szlovákiában újabb fontos ter­mékek gyártását. 1952-ben bevezet­ték néhány vasöntvény, hengergör­göscsapfigy, vontatógőzös, személy­hajó, központi fűtésre való konvek­torkazánok radiátorainak, beszerelt pörkölök, lemezespörkölők, likusz­deszkák és más termékek gyártását. Mezőgazdaság és erdészet 1952-ben a szocialista mezőgazda­ság építése és az egységes földműves szövetkezetek fejlődése Szlovákiában jelentős haladást tett. A kis- és kö­zépparasztok Kommunista Pártjuk és a Nemzeti Arcvonal kormánytól vezérelve az egész munkásosztály támogatásával egyre nagyobb mére­tekben valósítják meg a gazdálko­dás új, tökéletesebb/ formáinak beve­zetését. A szocialista szektor része a szán­tóterület összmennviségében az 1951. évi 28.2 százalékról 1952 végén 47.3 százalékra emelkedett. A növénytermelésben megnagyob­bodott az ipari növények vetési terü­lete, mégpedig 8.4 százalékkal az előző évhez viszonyítva. A tervben feltételezett mennyisé­gen alul maradt a hüvelyes növények kapásnövények, takarinány, a cukor­répa és m^s takarmányfélék termése A gabona 1952 évi begyűjtése si­keresebbén rolyt le, mint az elmúlt években. A szerződésben megállapí­tott és a szerződésen felüli gabona termelési tervét azonban nem telje­sítették, éspedig a barnaszén, vas­érc, mangán- és rézércfejtésben, nyersvas, acélőntvénvből készült ön­tött termékek, gőzkazánok, transz­formátorok, hajók, mészkarbid, ce­ment, tégla, faforgácsból és faros­tokból készült müdeszkák, lenfonál, cukor és hús termelésben. 100 kilowatton felüli kapacitású gáttartó acéloszlopok 88 acélöntvényből készült öntött termékek 32 hengergörgős csapágyak 83 kénsav 11 benzin 9 motornafta 6 foszfortartalmú műtrágya 8 teljes gumilábbelik 2 müselyemfonál 8 cement 5 tégla 17 fenyőfa vagdalék 18 lQmbfavagdalék 18 müdeszka ' 08 hálószobabutor 33 gyapotszövet 16 len- és féllenanyagok 30 gyapjúszövet 6 munkaruha 50 búzalisztből készült tészta 13 rozslisztből készült tészta 12 marhahús 4 sertéshús 11 búzalisztből készült péksütemény 38 konzumtej 26 étmüzsiradék •> 40 vaj 28 acélszerkezetek 5 begyűjtésnek tervét 104.2 százalékra teljesítették. A gabonabegyüjtés 1952. végéig 8 százalékkal magasabb az 1951. évi begyűjtött mennyiség­nél. A gazdasági állatállomány az elő­ző évhez viszonyítva gyarapodott. A sertésállomány tervét 36.5 százalék­kal, a szarvasmarhaállomány tervét 1.7 százalékkal túlteljesítették. A vágásra szánt szarvasmarhák átlagos élősúlyról szóló párt- éi kor­mányhatározat feladatát 97 százalék­ra teljesítették, a vágásra szárit bor­jaknál 93 százalékra és a közellátás céljaira vágásra szánt sertéseknél pedig 89 százalékos teljesítményt ér­tek el élősúlyban. 1951-hez viszo­nyítva 2.6 százalékkal több vágásra szánt szarvasmarhát, 20.4 százalék­kal több vágásra szánt sertést, 24 százalékkal, több tejet és 30.3 száza­lékkal több tojást gyűjtöttek be. Késtek az őszi szántással és az őszi vetéssel. Az állami gazdaságok és EFSz-ek túlteljesítették a ke­resztsoros vetési rendszer tervét. Az állami gazdaságok az egész mezőgazdasági terület 5.4 százalé­kán gazdálkodtak. A búza hektár­hozama 1951-hez viszonyítva 5 szá­zalékkal yolt alacsonyabb, az árpa hektárhozama 7.3 százalékkal volt magasabb. A mezőgazdasági állatál­lomány az előző évhez viszonyítva növekedett szarvasmarhákban és sertésekben. Az év végén Szlovákiában 1696 III. és IV. típusú EFSz létezett, ame­lyekben több mint 100.000 mezőgaz­dasági üzem csoportosult, amelyek­nek földterülete több mint 950.000 hektárt tett ki. A növénytermelésben az EFSz-ek nagyobb méretben al­kalmazták a haladó agrotechnika tapasztalatait és a búzában 17 száza­lékkal, a rozsban 3 százalékkal, az árpában 24 százalékkal és a zabban 21 százalékkal magasabb hektárho­zamokat értek el a mult évhez vi­szonyítva. 1952-ben lényegesen növe­kedett a gazdasági állatállomány. Intenziven tovább kell folytatni a szarvasmarhák közös istállózását és összpontosítását, valamint takar­mányalapot kell létesíteni és biztosí­tani kell a takarmányfélékkel való gazdálkodást. Az állattenyésztésben az EFSz-ek nem érték el a tehenek tervezett számát és a tehenek tejho­zama és a tojáshozam is alacsony volt. 1952-ben Szlovákiában 6 százalék­kal több gép-és traktorállomás mű­ködött. mint 1951-ben. A mezőgaz­dasági munkák gépesítési foka 16 százalékkal emelkedett 1951-hez vi­szonyítva. A gép- és traktorállomá­sok 1952-ben további nagyteljesítmé­nyű mer ^gazdasági gépeket kaptak, és állományuk az 1951-hez viszonyít­va 88 százalékkal több kombájnnál, 2 százalékkal több önkötözőgéppel, stb. gyarapodott. A mezőgazdasági munkálatok terjedelme 19fH-hez vi­szonyítva bővült s a gép- é§ traktor­állomások az 1952. évi mezőgazdasá­gi munkatervet általánosan 100.9 százalékra teljesítették, lemaradtak azonban egyes munkafajták tervtel­jesitésében, főként a mélyszántásban és a tavaszi szántásban. Az erdőültetésben 10.8 százalék­kal, a puszta talaj erdősítésében 5.3 százalékkal teljesítették túl a terv­feladatokat. A? előző évhez viszo­nyítva a meg >tt erdőterület 12.8 százalékkal bővült. Építkezés 1952-ben összesen 2758 építkezést végeztek el, ebből 322 üzemi csarnok építését és más ipari és közlekedési célokat szolgáló építést, 347 mező­gazdasági és erdészeti építést. Az építőipar több mint 8Y00 lakást jut­tatott a dolgozóknak, emellett a la­kóházak területe 1951-hez viszonyít­va 40 százalékkal növekedett. Az építészeti termelés fejlődését és a fárasztó építészeti munkák gépe­sítésének folyamatos növelését előse­gítette az építési gépek, mint vájó­gépek, kotrógépek, betonkeverőgépek és daruk számának további emelke­dése. Ezeket az építési gépeket azonban még nem használták ki eléggé. / Szlovákia iparosításában további haladást értek el 1951-hez viszonyít­va. A népgazdaságban 14 százalék­kal több beruházást eszközöltek, mint 1951-ben. 1952-ben elkészült az egyik vízi­erömü telep és 268 kilométer hosszú villanyáramvezeték. Üzembe hozták továbbá a mokragyi Kovohuty-üze­met, az isztebnei Kovohuty-üzemet és más számos ipari üzemet és objek­tumot. Bővítették a szénbányászati és ércfejtési bányaüzemeket és más ipari, mezőgazdasági és forgalmi ter­melési kapacitásokat. Továbbá új kórházakat, és új otthonokat adtak át rendeltetésüknek. Közlekedés 1952-ben az üti forgalomban 81 százalékkal több árut és 27 százalék­kal több személyt szállítottak, mint 1951-ben. A víziutak áruszállítási tervét túlteljesítették és 31.6 százalékkal több árut szállítottak, mint 1951-ben. A városi forgalomban a személy­szállítás 1952-ben 11 százalékkal na­gyobb volt, mint 1951-ben. Belkereskedelem Az állami és szövetkezeti kereske­delem 1952-ben tovább fejlődött. A kiskereskedelmi forgalom a minden­napi árakban 10.3 százalékkal emel­kedett 1951-gyeI szemben. 1951-hez viszonyítva a lakosság 13.4 százalék­kal több kenyeret, £.9 százalékkal több sertészsírt, 16.3 százalékkal több tojást, 26 százalékkal több va­jat, 10 százalékkal több cukorkát, 67.6 százalékkal több bútort és 51.5 százalékkal több kar- és zsebórát, valamint más fogyasztási cikket vá­sárolt. Alkalmaztatás 1952-ben a dolgozók további tízez­reit vonták be népgazdaságunk ösz­szes szakaszaiba. Továbbra is fenn­állott az alapágazatokban a munka­erőhiány. A szocialista szektorban az alkalmazottak száma több mint 9 százalékkal növekedett az előző év­hez viszonyítva. Az év végén az al­kalmazottak összszámának 29 szá­zaléka nő. A munkatermelékenység általában gyorsabban emelkedett, mint az átlagos kereset. Az átlagos havi kereset az iparban 7 százalék­kal, a munka termelékenysége pe­dig 18 százalékkal emelkedett. 1952-ben kifejlődött és elmélyült a szocialista munkaverseny. A dol­gozók népgazdaságunkban fejlesztet­ték a szocialista munkaverseny új formáit, a termelés gazdaságossá té­telére a felajánlások mozgalmát, fő­leg az SzKP XIX. kongresszusa al­kalmával. Több mint 4000 újító ja­vaslatot fogadtak el az iparban és építészetben és ezekkel évente több mint 220 millió koronát takarítanak meg. Január 30-án a prágai Szláv­házban megtartották a nemzeti bizottságok vezető dolgozóinak két­napos országos konferenciáját. A tárgyalás első napjának vitájában Jozef Krosznár -begyüjtésügyi mi­niszter szólalt fel a növényterme­lési és állattenyésztési begyűjtés egyes hiányosságairól. Jozef Nepo­mucky földművelésügyi miniszter mezőgazdasági kérdésekről beszélt, Az országos konferencia első napjának végén Antonin Zápotoc­ky kormányelnök mondott beszé­det. Antonin Zápotocky kormányel­nök beszédében foglalkozott a szo­' cialista törvényesség és az állami fegyelem betartásának kérdésével. Beszédében többek között utalt al­kotmányunk idézetére, hogy »az államhatalom viselője és végrehaj­tója a községekben, járásokban és kerületekben és a nép jogainak és szabadságainak őrzője a nemzeti bizottságok®. »Egyes funkcionáriu­saink — mondotta — alkotmány­törvényünk e cikkelyéből csak az egyik részt tartják szemük előtt, hogy a hatalom végrehajtói.« Azt hiszik, hogy e cikkely másik ré­szét a »nemzeti bizottságok a nép jogainak és szabadságainak örzői« már nem kell annyira szívügyükké tenni, ellenkezőleg, hogy azt tekin­tet nélkül megszeghetik. A törvényesség megszegése a szocializmus építésében nincs hasz­nunkra, hanem súlyos kárt okoz nekünk. A hatalommal egyének ál­tal való visszaélés ellen a legtevé­kenyebben és legelszántabban szem­be kell szállnunk és harcolnunk kell. A hatalommal való visszaélés nem szocialista programm. Ellen­tétben áll alkotmányunkkal, ellen­tétben van egész szocialista törvé­nyességünkkel. Nem lenne annyi panaszunk, ha minden funkcioná­riusunk tudatosítaná, hogy első­sorban a funkcionáriusok köteles­sége a szocialista törvényesség be­tartása és példamutatás a szocia­lista tö.rvényesség betartásában.* Zápotocky elvtárs ezután kitért a lakáskérdésre és beszédében rá­mutatott arra, hogy egyes nemzeti bizottságok és funkcionáriusok a lakáskérdés megoldásában önkénye­sen járnak el és nem igyekeznek e nehéz problémát olyan elfogad­ható módon megoldani, hogy ezzel tiszteletet és tekintélyt szerezze­nek. Visszaélnek hatalmukkal, ön­kényesen szabják meg a kikölto­zési határidőt, amely gyakran igen rövid. Zápotocky elvtárs ezután ki­tért a panaszlevelek elintézésére és kijelentette: »A nemzeti bizottsá­gokhoz beérkezett panaszok terén Kultúra ós egészségügy A dolgozók egészségéről való gon­doskodás 1952-ben elmélyült az egészségügyi berendezések hálózatá­nak bővítésével, a kórházak és szakgyógyintézetek ágyai számának növelésével. A kórházi és gyógyinté­zeti ágyak száma az előző évhez vi­szonyítva 9 százalékkal nőtt. Elmélyült és fokozódott a nőről és a gyermekről való gondoskodás. Há­rom vidéki szülőotthont létesítettek és a kórházakban bővítették a szülé­szeti osztályok befogadóképességét. A gyermekbölcsődék száma 1951-hez viszonyítva 27.8 százalékkal növeke­dett. Úgyszintén emelkedett az üze­mek egészségügyi berendezéseinek száma. Az üdülőközpontokban üdülő dol­gozók száma 1951-hez viszonyítva 18 százalékkal nőtt és elérte a 44.000-et. A serdülő ifjúságról való gondos­kodás elmélyült és 11 új ifjúsági otthont adtak át rendeltetésének, ebből 6 otthont a bányászifjúságnak. Tovább bővült az iskolák hálózata minden fokon. 1952-ben 10 óvodát, 10 nemzeti és 6 középiskolát nyitottak me~, továbbá megnyitották a pozso­nyi szlovák műszaki főiskolát. Két főiskolát kibővítettek és két interná­tust építettek Nyitrán és Kassán. Főiskolák nyíltak meg Nyitrán, Zó­lyomban és Eperjesen. A tanulók száma a középiskolákban 8.2 száza­lékkal, a magyarnyelvű középisko­lákban 44.3 százalékkal, ukrán tan­nyelvű iskolákban 6.4 százalékkal, az ipari iskolákban 28.4 százalékkal, egy érdekes tapasztalatot szerez­tem. Ha olyan esetről van szó, hogy a panaszosnak nincs igaza, azonnal megjön a válasz, rendsze­rint néhány napon belül. Ha azon­ban a panaszosnak igaza van, en­nek elintézése hónapokig, néha éve­kig is eltart.« A kommunális vál­lalatokkal és a helyi gazdasági vállalatokkal foglalkozva Zápotoc­ky elvtárs kijelentette, hogy szer­vezniök kell a kistermelést, a kar­bantartást és végre kell hajtaniok a lakosságnak különféle szolgálato­kat, nempedig nagyüzemi termelés szervezésével törődnlök. Továbbiak­ban Zápotocky elvtárs foglalkozott a kisiparosoknak és kézművesek­nek szövetkezetekbe való bevonásá­val, a gabonaraktárhelyiségekröl való gondoskodással, a természet­beni járandóságokkal, foglalkozott a termelésünkben előforduló selej­tekkel, iparunk sikereivel és az egyenletes tervteljesítéssel. Beszéde végén kijelentette: Tanulnunk kell azokból va nagy tapasztalatokból, amelyeket a szocialista építés né­hány éve alatt elértünk.« »ötéves munkatérvünk, e számunkra mun­katörvény által megszabott felada­taink teljesítésével elérjük a győ­zelmet, amelyhez nemzeti arcvona­lunk kormánya és szeretett köz­társasági elnökünk, Klement Gott­wald elvtárs vezetnek bennünket.* A nemzeti bizottságok elnökeinek és titkárainak országot konferen­ciája széleskörű vitával folytató­dott, amelyben részletesen foglal­koztak a nemzeti bizottságok egyes munkaterületeivel. A tárgyalás résztvevői lelkesen fogadták kö­rükben Zdenek Nejedlý akadémi­kus, iskolaügy! minisztert. Lelkes tapssal kísérték Václav Nősek bel­ügyminiszter fölszólalását, aki Kle­ment Gottwald köztársasági elnök üdvözletét és sikerklväňatait tol­mácsolta nekik. A Szláv-ház ünne­pi díszben úszó termében sokáig hangzott a lelkes éljenzés »Eljen Gottwald elvtárs!« A konferencia résztvevői ezután állva meghallgat­ták a Klement Gottwald köztársa­sági elnökhöz intézett üdvözlő le­vél szövegét. A vitában fölszólalt G. Spurny belügyminiszterhelyet­tes, aki a nemzeti bizottságok ver­senyével foglalkozott, valamint a Nemzeti Arcvonal akciőbizottságai­val folytatott együttműködésükkel. Ing. Jankovcová élelmiszeriparügyi miniszter beszéde után Zdenek Ne­jedlý iskolaügyi miniszter tartott beszédet a népi igazgatás feladatai­ról az iskolaügy terén. Hangsú­lyozta, hogy a nemzeti bizottságok dolgozóinak el kell sajátítaniok a szovjet népi igazgatás módszereit. a szociális, egészségügyi és élelmezé­si iskolákban 32.4 százalékkal emel­kedett 1951-hez viszonyítva. A főis­kolai hallgatók száma 1951-hez vi­szonyítva 20.7 százalékkal növeke­dett és a műszaki főiskolákon 38.5 százalékkal többen tanulnak. Az ösz­szes főiskolák 11.298 rendes hall­gatóján kívül 2500 hallgató rendkívü­li, úgy mint esti és távtanulás kere­tében tanul. A nők alkalmaztatásának növeke­dése- elősegítette az egész napos és éjjeli gondoskodást nyújtó óvodák hálózatának bővítését és az ifjúsági csoportok további fejlődését. A rádióengedélyek tulajdonosainak száma 1952 folyamán 399.000-re nö­vekedett. Az év végén 776 állandó és 52 vándormozi működött. A mozik­ban 197.000 filmet mutattak be és a mozilátogatók száma 1951-hez viszo­nyítva 1,300.000-rel több volt. A szín­házak több mint 4400 előadást tar­tottak, ebből 140 bemutatót. Az év végén Szlovákiában 536 fo­lyóirat jelent meg, amelyeknek évi példányszáma meghaladta a 210 mil­lió példányt. 1952 folyamán 1400 könyvet.adtak ki 18 millió össz-pél­dányszámban. A gazdasági és szociális viszonyok javulása 1952-ben és a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának további emelkedésében való teljes biztonság, a házasságkötések évről­évre fokozódó számában nyilvánul meg, az élveszületett gyermekek szá­mában és a rohamosan csökkenő cse­csemőhalandóságban, A Szlovákiai Statisztikai Hivatal. Az ipari termelés növekedése Az új technika alkalmazása és újfajta ipari termékek bevezetése

Next

/
Thumbnails
Contents