Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-03 / 30. szám, kedd

1953 február 3 öl SZO Ünnepélyes keretek közt megnyílt Komáromban a Magyar Területi Színház Január 31-e nagy ünnepe volt a csehszlovákiai magyar dolgozóknak Komáromban, Dél-Szlovákia

l ipari központjában ezerf"a napon nyitották meg ünnepélyesen az újonnan megalakult Magyar Területi Színházat, amelynek hivatása, hogy hazánk magyar nemzetiségű dolgozóit a lenini-sztálini nemzetiségi politika szellemében, a népi demokratikus^ Csehszlovákia szocialista építésének közös célkitűzéseire lelkesítse. A Magyar Területi Színház ünnepélyes megnyitásán résztvettek Franti sek Kubač képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és a Szlovák Nemzeti Arcvonal központi akcióbizottságának főtitkára, Ľudovít Benada, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a Megbízottak Testülete képviseletében Peter Marušiak megbízott, Füredi József, a Magyar Népköztársaság pozsonyi fökonzula, Lűrincz Gyula, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének elnöke, továbbá az államdíjjal j utal mázol tak r a szlovák színházak képviselői, a város és a járás népi közigazgatásának tényezői, az ipari és mezőgazdasági termelés kiváló dolgozói, az ifjúság és nagyszámú közönség. Az ünnepélyes megnyitási aktus a himnuszokkal kezdődött, majd Fellegi István, a Magyar Területi Színház művészeti igazgatója üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepi beszédeket Peter Marušiak megbízott és Lörincz Gyula, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének elnöke mondták. A Szlovák Nemzeti Tanács nevében magyarul és szlovákul František Kubač képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, míg Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága képviseletében Ľudovít Benada titkár mondtak üdvözlő szavakat.' Az összes szónokok úgy méltatták a Magyar Területi Színház megalakulását, mint a köztársaságunk nemzetei és nemzetiségei közt kialakult új viszony megnyilvánulását, mint munkásosztályunk proletár nemzetköziségéhek jelét, amellyel eltemetik a régi összeférhetetlenséget, a burzsoáziának a dolgozó nép leigázására mesterségesen folytatott politikáját. , A Magyar Területi Színház UrbánErnő Kossuth-díjas magyar író „Tűzkeresztség" című időszerű drámájával mutatkozott be a közönségnek. Az újonnan megalakult magyar színház első bemutató előadása előkészítésében igen sokoldalú segítséget nyújtottak a szlovák színházi dolgozók vezető tényezői, ami bizonyítja, hogy színházi dolgozóink a testvéri együttműködés helyes útján haladnak, amely a jövőben is igen nagyjelentőségű lesz a magyar színházi együttes számára, mert elősegíti eszmei és művészeti növekedésüket. Peter Marušiak elvtárs beszéde a Megbízottak Testületének nevében Sajtónk tegnap jelentést közölt, amelyben í az állami statisztikai hivatal a csehszlovák köztársaság nemzetgazdasági állami terve 1952. évi teljesítéséről számolt be. Ennek a jelentésnek tartalma igen meggyőzően megmutatja dolgozó népünk épitő sikereit, taglalja a, tervteljesítés. eredményeit szocialista építésünk egyes szakaszain és egyöntetűen meggyőz minket arról, hogy a megkezdett út helyes. Helyes és biztos ez az út, amelynek irányát nem változtathatja meg a belső és külső ellenség legádázabb ellenállása sem, amelynek távlatait nem árnyékolhatja be és nem gátolhatja az árulók és népünk ellenségeinek s emilyen kártevő munkája. Az államellenes összeesküvő központ ellen, mult év novemberében lefolytatott bünper teljes egészében leleplezte a hazafiatlan kozmopoliták csoportjának aljasságát, akik hazánkban visszaakarták állítani a kapitalizmust és akik céltudatosan a gazdasági, politikai és kulturális kártevés egész sorát követték el. És ennek ellenére szülőpártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja és Gottwald elvtársunk által vezetett népünk az összeesküvő központ ezen ténykedése ellenére is sikeresen teljesíteni tudta az építés feladatait. A felszabadítás, 1945 óta eltelt és átélt évek, de különösen az 1948. februárjától eltelt évek nemcsak hazánk gazdasági életében beállt mély változásokat hoztak magukkal, nemcsak Szlovákia intenzív iparosításának és a falu fplyamatos szocializálásának évei voltak. Ezen évek során nagy változások történtek minden dolgozó ember életében. Ezek az évek a csehszlovák köztársaság területén élő nemzetek közti új kapcsolatok kialakításának évei voltak. Ezen évek alatt emelkedett dolgozó népünk kulturális színvonala is. 1948-tól Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Csehszlovák Köztársaság kormánya mind nagyobb figyelmet fordít dolgozó népünk kulturális nevelésének kérdésére, gondoskodik arról, hogy népünk elnyerje mindazt, amit a volt burzsoá rendszerek kormányai nem tettek számára lehetővé. A Csehszlovák Köztársaság nemzetei széles kulturális fejlődésének bizonyítéka például az a néhány adat is, amelyet az állami statisztikai hivatal jelentése közölt, hogy „az állandó színházakban 1952-ben 25.000 előadást tartottak, ebből majdnem 600 premiert. A színhází előadásokat több mint tizenegymillió néző tekintette meg". Ha a. nézők ezen számához még hozzáadnánk a műkedvelő előadások látogatóit is. sokkal nagyobb számot kapnánk. Ez a példa bizonyítja, hogyan feilődünk. hogvan emelkedik a nőn kulturális színvonala. A Magyar Területi Színház mai ünnepi megnyitásával népünknek további kulturális intézményt adunk át, amelynek jelentősége messzeható. Ha örülünk kulturális előrehaladásunk bármilyen jó eredményének, ma annál nagyobb az örömünk, hogy új színházat adunk magyar polgártársainknak, akik a cseh és szlovák dolgozó nép oldalán hatékonyan hozzájárulnak a Csehszlovák Köztársaság szociális építéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közti kulturális együttműködési szerződés aláírása alkalmával 1951. novemberében Široký elvtárs ezeket a nagyjelentőségű szavakat mondotta: ,,A Gottwald elvtárs által "vezetett csehszlovák munkásosztály történelmi jelentőségű győzelme után és a Rákosi elvtárs által vezetett magyar munkásosztálynak az áttörés évében kivívott győzelme után, a lenini-sztálini nemzetiségi politika elvei alapján sor került nemcsak a cseh és a szlovák nemzet közti viszony végleges rendezésére, hanem magyar nemzetiségű polgáraink is megkaptak minden gazdasági, politikai és kulturális előfeltételt ahhoz, hogy teljes mértékben kifejlesszék nemzeti kulturájukat." Ennek az irányelvnek teljesítése érdekében, a magyar polgártársak kultúrája intenzív fejlesztése érdekében létesítettük ezt az új színházat is. A Magyar Területi Színház létesítése további bizonyítéka a köztársaságunk nemzetei közti új kapcsolatoknak, a munkásosztály proletár nemzetköziségnek, amely eltemeti a nemzetek közti régi torzsalkodást, amelyet a burzsoázia céltudatosan támogatott és táplált, hogy hatalmában tartsa a dolgozó népet. A burzsoázia ezen elvét valósították meg nálunk a felszabadulás után a burzsoa-nacionalisták, Clementis, Húszak, Novomeszky, akik elnyomták az ukrán és magyar polgártársak nemzeti kultúráját és gátolták azt, hogy ezeknek a nemzeteknek tagjai anyanyelvükön művelődjenek iskoláikban és megfelelő kultúrintézményekkel rendelkezzenek. A kommunista párt elővigyázatos vezetőségének köszönhető, hogy a bu rzsoa-nacionalistákat leleplezték. Már Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán Široký elvtárs pontosan meghatározta kártevő munkájuknak célját és az éberség fokozására szólított fel velük szemben, amikor ezt mondotta: „Az új ember a mult csökevényei elleni harcban, a kapitalista és kispolgári előítéletek elleni küzdelemben születik. Ezt a harcot el kell mélyíteni az ökonómia, politika, irodalom, művészet stb. területén. Es ennek keretében a burzsoanacionalizmus elleni harc egyik feladatunk és az is maI rad, mivel a kispolgári nacionalizj mus ma nem a sok előítélet egyike, hanem a legyőzött osztályok harci eszköze a népi demokrácia, a szocializmus, a béke, haladás és demokrácia arcvonala ellen, a Szovjetunió ellen". Azóta, hogy a burzsoanacionalistákra döntő csapást mértünk Szlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusán, azóta, hogy 1951. áprilisában Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén feltártuk a burzsoanacionalisták fejlődését, akik a Dav volt csoportjából nőttek ki, bizonyára sok javítást eszközöltünk a szlovák és magyar dolgozó nép közti kapcsolatokban, is. A nemzetiségi politika lenini-sztálini elveihez igazodva, a munkásosztály proletár nemzetköziségére támaszkodva embereink gondolkodásmódjában legyőzzük a nacionalista elzárkózás maradványait és köztársaságunk valamennyi nemzetiségének dolgozó népét a szocialista építés közös céljai felé vezetjük. A Csehszlovák Köztársaság területén élő nemzetek közti új kapcsolatok kialakításánál és a Magyar Népköztársaság, valamint a Csehszlovák Köztársaság közti kapcsolatok kialakításánál is, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet jelenlegi időszakában, a szlovák és magyar nép • közös harcainak forradalmi hagyományaira támaszkodunk, a feu- dál kapitalista kizsákmányolás elleni harc közös hagyományaira. „Ideje, hogy felelevenítsük a magyar nép, a cseh és szlovák nép közös harcait, a csehszlovák és magyar történelem, a csehszlovák ,és magyar kultúra kölcsönös hatását" — mondotta Révai elvtárs a Magyar Népköztársaság népmüvelésügyi minisztere 1951ben a kölcsönös kul túregyezmény aláírása alkalmából. Ennek a színháznak is az lesz a feladata, hogy dramaturgiai tervében eszmei-müvészi irányával rákapcsoljon Révai elvtárs szavaira és segítséget nyújtson a magyar—csehszlovák haladó hagyományok feltárásánál, amelyeket nagyon jól megfigyelhetünk már a XV. századtól kezdve. Ezen a téren a Magyar Területi Színház úttörő feladatot tölthet be és így segítséget nyújthat a Cseh-' szlovák Köztársaság többi színházának is. Miért látunk hozzá a Magyar Területi Színház felépítéséhez Komáromban ? Szlovákia iparosításának nagyszerű terve, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja már 1937ben a besztercebányai kerületi konferencián követelt, sok építési központtal számol és nem felejtkezik el egy kerületről sem. Szlovákia iparosítása keretében fontos szerepe van Komáromnak is. Gyorsan fejlődik itt a fiatal munkásosztály, amely életszínvonala emelésével nagyobb kultúrkövetelményeket is támaszt. Az új életfeltételek az emberben új vágyakat szülnek. Ezek a vágyak oda irányulnak, hogy tartalmával szocialista, formájában nemzeti kultúrában részesüljenek. Ha ez a színház helyesen válaszol a követelményekre, jól teljesíti feladatát. A Magyar Területi Színház 1953ra 7 premiert és 180 előadást tervezett. Ebből 30-at Komáromban, 150et pedig Dél-Szlovákia városaiban és falvaiban tart meg. Ebből láthatjuk, hogy a színháznak fontos küldetése lesz a falvakon is, a magyar nemzetiségű földműves lakosság körében, további segítőtársat fog jelenteni mezőgazdaságunk szocializálásánál, központjában fog állni a legkeményebb osztályharcnak, amely hazánkban folyik. A komáromi Magyar Területi Színház létesítésével részben tehermentesítik a falujáró színház magyar együttesének munkáját Szlovákia déli területein. A burzsoanacionalizmus és a kozmopolitizmus elleni harc és a proletár internacionalizmus elválaszthatatlan része népünk? szocialista hazafiúi szellemben való nevelése. Azzal, hogy köztársaságunk minden nemzetének lehetővé tesszük, hogy szabad politikai és kulturális életet éljen, a köztársaság igazi otthonukká, hazájukká válik. Ezért a kohiáromi Magyar Tehületi Színház egyik főfeladata az legyen, hogy a magyar polgártársak tudatában erősítse a csehszlovák szocialista hazafiság forró érzéseit, építő lelkesedésre vezesse őket, amely a köztársaság minden nemzete számára kialakítja a jobb életfeltételeket a szocializmusban. Végül is a Magyar Területi Színház nagyjelentőségű kulturális szerepet fog betölteni azzal, hogy kölcsönösen tolmácsolni fog a Magyar Népköztársaság jelenlegi szocialista kultúrája és a csehszlovák szocialista kultúra kö^gtt. Hogy ezen a téren is ráléptek a helyes útra, ennek bizonyítéka, a mai ipegnyító premier előadás. Elvtársnök és elvtársak, a Megbízottak Testületének képviseletében sok sikert kívánok a Magyar Területi Színháznak működésében, amely hathatós segítséget fog nyújtani a. csehszlovák munkásosztály egységének további szilárdítására. Ľudovít Benada elvtárs felszólalása a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége nevében A mai nap a csehszlovákiai magyar dolgozó nép nagy ünnepe, mert megnyílik a szocialista kultúráiét forrása, amelynek a nép apostolává, a műveltség terjesztőjévé kell válnia. A Magyar Területi Színház további küldetése az, hogy népét népi demokratikus rendszerünk, kormányunk és Gottwald elvtárs köztársasági elnök, a magyar nép barátja, Csehszlovákia Kommunista Pártja és nálunk Szlovákiában Široký elvtárs iránti szeretetre, odaadásra és hűségre nevelje. Široký elvtárs iránt, akinek nagy érdeme van a Magyar Területi Színház létesítésében. A Magyar Területi Színház megnyitása ékes bizonyítéka annak, hogy köztársaságunkban a nemzetiségi kérdést helyesen, a sztálini tanítások szellemében oldják meg. Bizonyára emlékeznek arra, hogyan »oldotta« meg a nemzetiségi kérdést a burzsoázia. Bezárta a magyar iskolákat, elvette a magyar polgárok jogait, üldözte a munkásokat, a ljis- és középparasztokat, könyörtelenül megadóztatta őket, de emellett a magyar, cseh és szlovák burzsoázia nagyon jól megértette egymást, és mindig egy alapon álltak, amikor a dolgozó nép kizsákmányolásáról és nyomorba döntéséről volt szó. Mi tudjuk, hogy a felszabadulás után a burzsoá-nacionalisták. Clementis, Huszák, Novomeszky. Okáli és mások nagy sérelmeket követtek el a magyar munkások, kis- és középparasztok, valamint a dolgozó értelmiség ellen és éket akartak verni a szlovákok és magyarok közé, hogi^ így megbontsák a jó viszonyt és együttélést, a magyar polgárokat szembeállítsák a szlovákokkal, aminek vissza kellett tükröződnie a szocializmus építésénél is drága hazánkban. Ez a gonosztevő banda azonban igazságos bíróság előtt fog felelni tetteiért és megérdemelt büntetést kap. A Magyar Területi Színház megnyitása kifejezi pártunk és kormányunk gondoskodását a magyar dolgozó nép anyagi és kulturális emelkedése iránt. Modern üzemek építése, a mezőgazdasági termelés egységes földnluves szövetkezetek útján való fejlesztése mellett, megnyitunk minden utat a teljes kulturális fejlődésben is. közös hazánk magyar dolgozói előtt. k Amikor a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége nevében forró üdvözletet tolmácsolok és sok sikert kivánok megkezdett útukon, arra kérem önöket, hogy olyan lelkesedéssel vegyenek részt a szocializmus' építésében, mint amilyen lelkesedéssel harcolt a burzsoázia ellen a magyar nép hü jfia Steiner Gábor elvtárs, aki a szabadságért folytatott harcban életét áldozta. Ma nincs és nem is lehet különbség szlovákok, magyarok, csehek és ukránok között. Ugyanolyan jogaink és ugyanolyan kötelességeink vannak. Főcélunk a szocializmus építése hazánkban és mi ezt a célt közös erővel, kéz a kézben, dicső kommunista pártunk, Gottwald elvtárs és Široký elvtárs vezetésével a Szovjetunióra és a munkásosztály, valamint az egész világ dolgozóinak nagy vezérére, Sztálin elvtársra támaszkodva, el is érjük. Lőrincz Gyula elvtárs, a Csemadok elnökének beszéde Nagy ünnep, a magyar szó korlátlan szabadságának ünnepe számiunkra ez a mai színházi megnyitó. A magyar szó szabadságának különleges jelentőséget ad az a tény, hogy ezt a szabadságot más nemzetek biztosítják a magyar szónak. A magyar szó szabadságát különös örömmel kelji megünnepelnünk itt, olyan országban, ahol több nemzettel. nemzetiséggel együtt épitjük boldog szocialista hazánkat, a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságot. Ha kellőképpen értékelni akarjuk a Csehszlovákiai Magyar Területi Színház megnyitásának jelentőségét, feltétlenül vissza kell pillantanunk a múltba, amikor a nemzetek nyelvi szabadságának óhaja egyenesen sértést, lázítást jelentett az elmonyó uralkodó nemzetekkel szemben. Fel kell idéznünk ezt a multat, hogy értékelni, rtiéltányolni tudjuk a mát, a nemzeti szabadság formáit. Nemrégen láttuk a „Déryné" című filmet. Ez a film nagyon jellegzetesen tárja elénk az osztrák nemzeti elnyomás kíméletlen formáit, az urilkodó nemzet rettegését a magyar szó szabadságától, minden igyekezetét, hogy meggátolja a magyar színház megszületését. Ez a film bemutatja a nép harcát a saját nemzeti színházáért, nemzeti kultúrájáért. Ugyanezt a harcot látjuk lejátszódni a kiváló,cseh géniusz, a nagy nemzeti ébresztő, Mikolás Aleé festőművész életét bemutató cseh filmen. Szinte párhuzamosan a magyar nép harcával a cseh nemzet küzdelmeit tárja elénk ez a film ugyanazon elnyomós, a pöffeszkedő osztrák uralkodó réteg ellen. A végén, amikor már-már készen áll a cseh nemzeti színház, leég az épület és a tüz lángjai mellett a reménwesztett síró nézőközönség között megszólal valaki a nép fiai kőiül, gyűjtésre harcra szólítja fel a cseh nemzetet a nemzeti kultúra megteremtéséért. Ez a két életrajzi film gyönyörű keresztmetszetét adja a nem éppen gyönyörű burzosá nemzetiségi politikának, amelyben törvényerőre emelkedett az erösebb nemzet elnyomásának, kizsákmányolásának joga. A nemzetiségi elnyomás formái, örökségei az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után nem tűntek el nyomtalanul még az első burzsoá München-előtti Csehszlovák Köztársaságban sem. Nem véletlen, hogy a nemzetiségi elnyomás formái ellen ebben az időben a masarykibenesi politikával szemben csak egyetlen párt, — a nemzetiségi elnyomást megszüntető nagy Októberi Szocialista Forradalom dicső pártjának nyomdokain haladó párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja vette fel a harcot. A kommunisták csehszlovákiai pártjának 1937 május 16—17-én Besztercebányán megtartott konferenciáján Siroky elvtárs előterjesztette Szlovákia gazdasági , szociális és kulturális fellendítésének tervét. Ebben a tervben, amelyet magáévá tett és ma felszabadulásunk után rohamlépésekben valósít meg pártunk és vezetése alatt dolgozó népünk, már megtaláljuk Siroky elvtárs javaslatai között az állandó magyar színház létesítésének szükségességét. Ez a terv annakidején az úri demokratikus Csehszlovákia idejére vonatkozott, ám nem talált megértésre annál az uralkodó rétegnél, amely megakadályozta, sőt leépítette Szlovákia iparát, elhanyagolta szociális és kultúrális életét. A dicső Szovjet Hadsereg által' történt felszabadulásunk után (Folytatás a 4. oldalon) i