Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-14 / 40. szám, szombat

4 UJSZ0 1953 február 14 r—HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL— A bakui naftamunkásoknál Ahogy kitekintünk a fúrótorony ablakán, a végtelen hullámzó ten­gert látjuk. A hullámok dühösen rohannak neki az állványnak, amelyre a fúrótoronyt építették, és nekivágódnak az acélszerkezetnek, azonban innen tehetetlenül csapód­nak vissza. A naftamunkások la­kóháza is itt van a mesterséges tengeri szigeten. Körülöttünk még néhány ilyen ház látható, amelyek a világ első "olyan városának az épületei, amely a nyílt tengeren épült sok kilomé­terre a parttól... így ír a sViska® bakui újság hasábjain az új naftafúrók munká­járól és életéről M. Bajramov párt­titkár. Még a közelmúltban a híres naftaköveken semmit sem lehetett látni. Csak néhány felderítő brigád dolgozott messze egymástól, azért jöttek ide, hogy feltárják és a ha­za szolgálatába állítsák a tenger mérhetetlen kincseit. A párt törhetetlen akaratából és Sztálin elvtárs kezdeményezésére a tengeren egy űj üzem épült. Ez az üzem gyors iramban növekszik. A kis városban, amely a tenger hullámaiból emelkedik ki, a szov­jet naftamunkásoknak, valamint a partonélö társaiknak minden lehe­tőségük meg van arra, hogy az al­kotó sztahanovista munkát kifejt­hessék, hogy pihenjenek és hogy kulturálisan fejlődjenek. Van saját villanytelepük, vendéglőjük, rádió­állomásuk és vannak klubjaik; könyvtáraik, kórházaik, üzleteik, péküzemeik és fürdőik. A mester­séges tengeri sziget utcáin rövid idö múlva már autóbuszok bonyo­lítják le a forgalmat, mert a város olyan gyorsan fejlődik, hogy erre feltétlenül szükség lesz. A vállalat több naftát ad az or­szágnak, mint egy nagy bakui üzem. Miután az évi tervet jóval idő előtt befejeztük, — írja Bajramov elvtárs, — a terven felül sokezer­tonna naftát termeltünk. Az új év­ben a vállalatnak egyetlen brigád­ja sem maradt le a tervteljesítés­ben. A tenger naftamunkásai az or­szág többi naftamunkásaival egye­temben derekasan harcolnak , a sztálini terv megvalósításáért, — amely azt jelenti, hogy 60 millió tonna naftát termelnek ez évben. Tél a Kámán Vastag jégréteg takarja a Kámát, a Volga hatalmas mellékfolyóját. Azonban a téli idő ellenére sem áll meg az élet a Kámán egy percre sem. Erős iramban folytatják a mun­kálatokat a molotovi kikötő építke­zésén, amely m a már öt tengerrel van összekötve. A teherkikötőben magas emelődaruk merednek az ég­be, állandóan új gépek érkeznek és készülnek a betonfalak. A Volga—Don-csatorna megnyitá­sával fokozódott a forgalom a Káma folyón. Ebben az évben a víziszállítás dolgozóit fokozott feladatok várják. A mult évhez viszonyítva 11 száza. lékkai több hajó és 13 százalékkal több tehertutajt kell átvinni a Ká­mán. A javítóműhelyekben alapos mun­kával javítják a hajókat és előkészí­tik őket a nagy utakra. Tavasszal, azonnal a jégzajlás után a Kámán megindulnak a fával meg­rakott tutaj.karavánok a nagy épít­kezések helyére. A Donbasz bányái és a hakui naftaipar részére is szál­lítanak fát. AZ erdőipar vállalatai az uráli erdőkből keskenyvágányú vas­útakon szállítják a fát a folyó part­jára. ~ Ä kaehovkai vízierőművek építkezésén gatják A kaehovkai vízierőművek építke­zésének egyik legfontosabb szakasza a duzzasztókamra építése. A kamra medencéjének helye már ki van ásva. Ezeket a munkálatokat hatalmas vizimechanizátorok végezték és ha­táridő előtt készültek el velük. A medencéből már 1 millió köbméter vizet szivattyúztak ki és sikeresen folynak a további munkálatok is. A kamráknál szerelők, gépészek és elektrotechnikusok dolgoznak. Fedor Badenkov és Andrej Maszlak exka­vátorvezetök a kamra széleit tiszto­Műszaki normájukat állan­dóan háromszorosan túlteljesítik. A csatorna két oldaláról útat épí­tenek a duzzasztókamrához. Szemen Szulszkij brigádja naponta több mint 100 négyzetméter utat készít el, ami azt jelenti, hogy kétszeresen túltelje­síti feladatát. A januári tervet a dnyeperi épít­kezéssel együtt 100.4 százalékra tel­jesítették. Az építők, gépészek, sze­relők kötelezettséget vállaltak, hogy februárban még nagyobb teljesít­ményt érnek el. Előkészületek a helyi szovjetek választásaira « Az egész Szovjetunióban egyre I Ebben a városban 35 új választási UT-. ^ nl-nníl- r> T-> r.rr/-\T»_ • ír r\ r"7 a f i^.f 1 á f a o í t c\ f e a r7 ó.>ií flro­jobban kibontakozik a helyi szov­jetek megválasztását előkészítő nagy agitációs kampány. Lenin­grád iviborgi városrészében«, ame­lyet tavaly ünnepélyesen »Sztálin­kerületnek« neveztek el, az agitá­torok százai a kerület fejlődéséről beszélgetnek a lakossággal. Két esztendő óta harminckilenc új is­kola, több technikum, hat felsőok­tatási intézet létesült itt, sok több­emeletes lakóház épült. Az agitáto­rok a kerület jövőjét is megismer­tetik a választókkal. Az új sztálini btéves tervben egész sor 12 és 14 emeletes lakóház-óriást építenek, új terek, középületek létesülnek, ki­szélesitik a város »zöld övezetét«. A híres' leningrádi üzemekben a munkások a munka új sikereivel, az ötödik sztálini ötéves terv ha­táridő előtti teljesítéséért vívott harccal készülnek a választásokra. Az üzbekisztáni kolhozparasztok teremtő munkája nyomán az egy­kori sivatagos sztyeppén az elmúlt választások ót a eltelt két év alatt három új város és nyolc új váro­sias lakótelep született, mint pél­dául Mirzacsulj. Környékükön gaz­dag gyapotföldek, kertek, szőlők, öntözött gazdaságok virulnak. A köztársaság fejlődésének ha­talmas lendületet ad a Turkmén Főcsatorna építése. Az építkezés adminisztratív központja, Tahia­Tas, különösen gyorsan fejlődik. körzetet létesítettek, s az építke­zés munkásai, szakemberei közül mintegy 300 agitátor végez lelkes felvilágosító munkát a fiatal tele­pülés lakói között. Az építkezés hat szakaszán az eddiginél is len­dületesebb munkaverseny folyik a választások tiszteletére. A lenini Komszomol tagjai nagy lelkesedéssel vesznek részt a vá­lasztási agitációban. A Komszomol moldavai központi bizottsága és a kisinyevi vasútpolitikai osztály pél­dául komszomolista agitációs-vona­tot szervezett, mely a Kisinyev­Ungen-Belc-Ribnyic útvonalon köz­lekedik. A vonat klubkocsiját film­vetítővel szerelték fel és ugyanitt könyvtárat is berendeztek. A Po­litikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaságnak és a Kom­szomol moldavai központi bizott­ságának előadóbrigádja utazik a vonattal: A komszomolista agitá­ciósvonat már sok várost és falut felkeresett, utasai nagy nevelő és felvilágosító munkát végeznek. A filmelöadásokon és a szórakoztató műsorokon kívül előadásokat is tartanak a lakosság számára, pél­dául: »A Sztálini Alkotmány — a győzelmes szocializmus alkotmá­nya^ »A szovjet választási rend­szer a világ legdemokratikusabb választási rendszere« címmel és más időszerű témákról. J M. Szurjachin mesttr automatái A leningrádi Molotov-gyár óra rúgókészitö műhelyében a sok gép és esztergapad között egy kicsinyí­tett automatát látni. Szakadatla­nul egymásután fémkarikákat do­bál ki. A gépet kiszolgáló munkás­nak nincs más dolga, mint egy gombot nyomni, a többi munkát a gép maga végzi el. A gépen egy ezüstözött tábla látható, amelyen a következő felirat van: ,,Az auto­matát I. M. Surjachin szerkesztet­te." A gép tervezőjével Ivan Michaj­Lovics Surjachinnal alkalmunk van nyomban megismerkedni, ö is ott dolgozik a gyárban, a szerszám ­műhely lakatosa. Fiatal korában kezdte munkáját a gyárban — Tu­lában. Elvégezte a technikai iskol­lát, azután Leningrádba került a híres Tirov-gyárba. Az elsők kö­zött volt, akik alkatrészeket gyár­tottak a születő traktoripar részére. A háború kitörésekor a Molotov­gyárban dolgozott már, ahol híres­sé tette őt egy érzékeny, bonyolult szerszám feltalálása. Innen önként jelentkezett a frontra és a győzel­mes Honvédő Háború befejezése után, miután háromszor sebesült volt, visszakerült a gyárba a balke­zén ujjak nélkül. Ivan Mihajlovics ismét a szak­májában kezdett dolgozni. Eleinte úgy érezte, hogy egészen jól megy a munka. Amikor azonban pontos munkákat kellett' a szerszámjával végeznie, megtörtént az, amitől a legjobban félt Surjachin: ebben a szakmában ujjak nélkül ugyanazt jelenti, mintha egy zenész elveszti a hallását. Nehezen vált meg sze­retett szakmájától Mihajlovics, de volt annyi lelkiereje, hogy más munkába kapcsolódjon be. Ebben az időben a gyár a legvé­konyabb rúgók gyártását kezdte bevezetni. Üj technológiát kellett kidolgozni és a műhelyeket új gé­pekkel ellátni. Surjachin hozzáfogott a nehezebb munkák gépesítéséhez. Több mint 20 új szerkezetet talált fel, amelyeken az ö neve díszeleg. Ezek a sikerek erőt adtak a laka­tosnak további munkájához. Elha­tározta, hogy kipróbálja erejét és tudását, hogy egy még bonyolultabb szerkezetet dolgozzon ki. Ez az új gép egy önműködő gép volt, amely a nagyobb órák fontos alkatrészeit, kerekeket készít. Surjachin jól tudta, hogy volt már egy hasonló próbálkozás, egy hasonló gép megszerkesztésére, de nem volt sikere. Nem ijedt meg a nehézségektől. Számos kísérletet végzett, kitartóan kereste a helyes megoldást és végül az önműködő gép készen állott. A próba ered­ményei minden elképzelést felül­múltak. Azelőtt egy munkás meg­feszített erőkifejtéssel egy műszak alatt 600—800 kereket tudott elő­állítani a gép ugyanezen idő alatt 25.000­1 dob ki. Ivan Mihajlovics munkahelye az új technika laboratóriumává válto­zott át. A gyárban jelenleg hat különféle automata dolgozik, ame­lyeket I. M. Surjachin szerkesztett. A közelmúltban egy bátor gondo­lata támadt az újítónak. A rokon­vállalatok racionalizátoraival a magnyitogorszki kohókombináton volt látogatóban. Az üzem gazdag technikája és a termelő folyamatok gépesítése teljesen elszédítette öt és ugyanakkor igen csodálkozott, hogy a forró acéldrót fonását még kéz­zel végzik. Ivan Mihajlovics, amikor vissza­tért a gyárba, egy új gépen kezdett dolgozni, amely arra lenne hivatott, hogy ezt a nehéz munkát többé ne kézzel csinálják és az eddigi ala­csony munkatermelékenységet je­lentékenyen felemeljék. A műhelyben megmutatták ennek a gépnek a modelljét. A gép fonja a drótot még mielőtt lehullt volna. Leningrádban számos hasonló újí­tó van, mint Ivan Mihájlovics Sur­jachin. A Kirov-gyárban a világ technikájában eddig még ismeret­len, csodálatos gépeket lehet látni, amelyeket Zajelnko lakatos kon­struál. A nyeľSzki Leninről elneve­zett építögyárban Kartasev sztaha­novista gépei és Macvejev munkás gépe is ezek közé tartoznak. (Az Ogonyok nyomán.) , Hetven évvel ezelőtt halt meg Richard Wagner Hetven éve annak, hogy 1883 február 13-án a velencei Vedramin­palotában utolsót dobbant a német muzsika- és az operairodalom ki­magasló egyéniségének, Wagner Richardnak a szíve. Hogy mily nagy visszhangot keltett Wagner Richárd távozása az egész zenei világban, azt a legjobban bizonyít­ji Giuseppe Verdi, az olasz opera­muzsika vezető egyéniségének le­vele, melyet Wagner halálakor írt és amelyből érdemesnek tartom idézni e sorokat: »Szomorú, szo­morú! Wagner meghalt! A hír a szó szoros értelmében megdöbben­tett. Wagnerral századunk egyik legnagyobb zenei személyisége tű­nik el!« Wagner Richard Lipcsében szü­letett 1813-ban. Húsz éves korában már karigazgató Würzburg váro­sában. Habár a karigazgatói állás biztos és nyugodt életet nyújtana a fiatal muzsikusnak, mégsem elé­gíti ki Wagner már e fiatal évek­ben oly kimagasló művészi egyéni­ségét. Ezért otthagyja a biztos exisztenciát és a kisvárosi légkör­ből, mely oly nyomasztóan hat rá, a XIX. század művészeinek Mekká­jába — Párizsba menekült. Párizs azonban nem kíváncsi a fiatal né­met muzsikusra, aki a legnyomorú­ságosabb anyagi körülmények közt komponálja müveit, melyek semmi­képpen sem hasonlítanak a párizsi nagy opera megszokott repertoárján szereplő müvekhez. Az 1842-es év fordulópontot je­lent Wagner életében. A drezdai operaház hatalmas sikerrel előadja Rienzi nóptribunról szóló operáját. Ez az esemény és a siker megnyit­ja Wagner előtt a szász udvari opera kapuit. Wagner azonban nem illeszkedik be az udvar légkörébe és 1849-ben a drezdai forradalom­ban, a lázadók sorai között talál­juk a királyi udvar volt kegyen­cét. A forradalom bukása után kénytelen Zürichbe menekülni. E viharos és Wagner számára kedvezőtlen években a nagy 'mu­zsikusnál! önzetlen és lelkes er­kölcsi és anyagi támogatója volt Liszt Ferenc. Az ö bátorító levelei öntöttek életet a néha teljesen le­tört Wagner Richardba. Hosszú évek múlva végre amnesztiát ka­pott Wagner és az örök vándor visszatérhetett hazájába. München­be költözött. Wagner eszméi azon­ban törést szenvedtek. Haladó for­radalmi gondolkodását a múltba való elmerülés, általában a világ problémáitól való menekülés gon­dolata váltotta fel. Wagner forradalmi újításai közé tartozik az operáiban alkalmazott vezérmotivum, mely minden jelen­tősebb személyt, cselekményt ki­fejez és egyúttal jellemez. Ezek a vezérmotivumok a Wagner-operák fő építőkövei. Ilyen stilusban íród­tak híres és közkedvelt operanyitá­nyai, a Bolygó Hollandi, a Nürn­bergi Mesterdalnokok nyitányai, amelyek sűrítve elmondják az ope­ra tartalmát. Közismert, hogy Wagner maga írta operáinak szö­vegkönyvét is. Operái közül különösen az emlí­tett Rienzi forradalmi hangja, a Bolygó Hollandi mély emberisége és a Lohengrin tiszta szerelmi kon­cepciója áll közel hozzánk. Méltán tekinthetjük a nagy muzsikus fő müvének a »Nürnbergi Mesterdal­nokok<; cimü nagy vigoperáját, melynek megírására jóformán egész életében készült és amelyben ösz­szesürítette alkotó tehetségének minden lényeges jellemvonását. Boráros J. Ünnepi hangverseny Zdenek Nejedlý akadémikus 75. születésnapja tiszteletére Ezekbén a napokban a cseh és a szlovák nemzet, köztársaságunk egész népe és a baráti államok nemzetei dr. Zdenek Nejedlý állam­díjas akadémikus tanár, kormány­elnökhelyettes, az emberiség szebb és boldogabb életéért harcoló örök­ifjú elvtársnak a 75. születése napját ünnepli, akinek a Szovjet­unió iránti szeretete elválasztha­tatlan tartozéka tulajdon népe és nemzete iránti szeretetének. Az ün­nepségek alkalmából a Szlovák Filharmónia csütörtökön, február 12-én ünnepi • hangversenyt rende­zett a pozsonyi Redoute nagyter­mében, politikai, művészeti és tu­dományos élc-tünk kiváló képvise­lőinek, valamint Szlovákia főváro­sa .dolgozóinak részvételével. A hangverseny előtt Ondrej Klo­kocs megbízott mondott beszédet. Rámutatott Zdenek Nejedlý három jellemző tulajdonságára, úgy mint a népe és nemzete iránti határta­lan odaadására, .az ebből kiforrott és ezen nyugvó odaadására a mun­kásosztály é s kommunista pártja iránt, továbbá a Szovjetunió iránti buigó szeretetére és odaadására. »A felsorolt jellemvonások kölcsö­nösen elválaszthatatlanok és egy­öntetűek, ugyanúgy, mint Zdenek Nejedlynek, a tudósnak, a művész­nek, a gondolkodónak és a harcos nagy embernek, a kommunista em­bernek a müve«, — hangsúlyozta Ondrej Klokocs megbízott. Beszéde végén kifejezte azt az óhaját, hogy a szlovákiai művészek és tudomá­nyos dolgozók, akik ezt az ünnepi estet a jubüáló Zdenek Nejedlynek szentelték, fogadják meg, hogy mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a szlovákiai tudomány és szlovákiai művészet azokat a jellemvonásokat viselje, amelyek Zdenek Nejedlý müvét is jellemzik, mert csak így sikerülhet nekik va­lódi művészetet és valódi tudo­mányt teremteni. A szlovák filharmónia Tibor Fre-­so vezénylésével előadta ezután Rejch „Nyitányát" Micsa Szimfó­niáját, Szmetana »Scherzo«-ját, a Győzelmi szimfóniából, továbbá Szmetana »Visegrád« és »Vlt.ava« cimü szimfónikus költeményét a »Hazám« cimü ciklusból. A nőbizottságok elnöknőinek köszönete Mi, a nemzeti bizottságok mel­lett működő nöbizottság elnöknöi, az érsekújvári magyarnyelvű tan­folyam hallgatói, kötelességünk tel­jes tudatában jöttünk össze, hogy ezen a tanfolyamon megismerjük, magunkévá tegyük pártunk és kor­mányunk határozatait. Hazatérve az itt szerzett tapasz­talatainkat átadjuk asszonytár­sainknak, hogy minél több becsü­letes dolgozó nö kapcsolódjék be a szocializmus építésébe és a békéért vívott harcba. ígérjük, hogy becsülettel fogunk dolgozni hazá:ik felépítésén, har­colni fogunk a világbékéért, gyer­mekeink szebb és boldogabb életé­ért. A nöbizottság elnöknöi I. ma­gyarnyelvű tanfolyamának 18 hallgatója, Krseltújvár. Mi, a dolgozó nők jogainak és kötelességeinek tudatában köszö­nettel fordulunk Csehszlovákia Kommunista Pártjához azért a le­hetőségért, hogy tanulhatunk és fejlődhetünk. Tisztában vagyunk azzal, hogy csak szorgalmas tanu­lás után tudunk hasznosan bekap­csolódni a közös munkába, és csak így járulhatunk hozzá teljes erőnk­kel hazánk szocialista építéséhez és a béke megvédéséhez. A szovjet nők példáját szem előtt tartva és tapasztalataikat át­véve, mi, a nöbizottság elnöknöi fel fogjuk venni a harcot a boldo­gabb és szebb jövőért. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mult mit jelentett nekünk, felsza­badulásunkat és egyenjogúságunkat azzal akarjuk meghálálni, hogy hazánk ötéves tervének teljesítésé­ben segítsünk. Ehhez szükséges, hogy a férfi dolgozók, különöskép­pen az elvtársak végre engedjék fe­leségeiket bekapcsolódni a közös munkába, hogy velünk közösen, akik már résztveszünk az építő­munkában minden erejükkel dol­gozzanak az ötéves terv teljesíté­sén és a béke megvédésén. A nöbizottság vezetői magyarnyelvű tanfolyamának hallgatói, Érsekújvár. V ( /

Next

/
Thumbnails
Contents