Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-14 / 40. szám, szombat

1953 február 17 UJ SZ0 5 Az évzáró taggyűlések adjanak nagyobb lendületét az alapszervezeteknek az osztályharc kiélezésére Az alapszervezeteknek át kell tanulmányozniok Ceplftka elvtárs cikkét az osztályharcról, amelyben írja, hogy »a szocializmus építése az európai népi demokratikus or­szágokban az élesedő osztályharc viszonyai között valósul meg.« Helyi ós üzemi pártszervezeteink­nek az évzáró taggyűléseken be kell szamolnlok arról, hogy az el­múlt évben hogyan élezték ki az osztályharcot és elég lendülettel folytatják-e most, nem lankad-e el az alapszervezet a reakciós elemek elleni harcban. Alapszervezeteinknek nem sza­bad elfelejteni, hogy bár a reak ciót alapjában véve tönkretettük és a földesúri tulajdont és a nagy­ipart és a bankokat is államosítot­tuk és ezzel a gazdasági talajt ki­húztuk a reakciós elemek lábai alól, a reakciós csökevények mégis megmaradtak és szívósan igyekez­nek egyes elért pozíciójukat meg­tartani és multjukat szerény és ál­szenteskedésböl fitogtatott jó mun­kájukkal igyekeznek takarni. Népi demokratikus országunk­ban megmaradt még a legkímélet­lenebb kizsákmányoló osztály, a fa­lu dolgozó parasztjainak vérét szi­polyozó kulákság. Alapszervezeteinknek vigyázniok kell, hogy a bucharinista elmélet fel ne üsse a fejét, mert ez nagy károkat okozhat, különösen egysé­ges földműves szövetkezeteink fej­lődésében. Harcolni kell az ellen a bucharinista elmélet ellen. amely szerint a kapitalizmus békés úton belenő a szocializmusba. Pártszervezeteink csak úgy dol­gozhatnak Jól és az életben felme­rült problémáikat csak úgy oldhat­ják meg, ha Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanait magukévá teszik. Alapszervezeteinknek most az év­záró taggyűléseken meg kell vizs­gálniok, hogy a hatáskörükbe tar­tozó üzemben vagy szövetkezetiben nincsenek-e megbújva reakciós ele­mek. MEG KELL VIZSGÁLNI az úgynevezett »becsületes, szerény, jóldolgozó, bűntudattól sugárzó ar­cú« kulákoknák a múltját. Meg kell nézni, hogy a múltban a mai jólelkű kuláknak hány szolgája és cselédje volt. A kulák raffinált és ha sok a földje, könnyen segít ma­gán. Lánya, fia, veje, sógora: már­is van négy gazdakönyv, szétoszt­ja földjét és így lesz a hajdani ki­zsákmányoló kulákból szerényképü középparaszt. Ilyen típusú kulák a várkonyi EFSz-ben a jól dolgozó borjúetetö Orbán. Most nincs sok földje, mert szétosztotta.* A helyi pártszervezet az évzáró gyűlésen megvitatta hibáit, de sem az évi beszámolóban, sem pe­dig a vitában nem foglalkoztak az osztályharc kérdésével. A helyi szervezet, mert már több kulákot kizárt a szövetkezetből, bizonyos önelégültségbe esett és most nem harcol kellő határozott­sággal az osztályellenség ellen. Az évzáró gyűlések úgy válnak az alapszervezetek határkövévé és lendítő kerekévé, ha azon minden hiányosságot megvitatnak és külö­nösen nagy súlyt helyeznék az osz­tályharc kiélezésének kérdésére. Ha a várkonyi helyi pártszerve­zet visszatekintett volna évi mun­kájára és mostani munkáját kiér­tékelte volna az osztályharc szem­pontjából, akkor rájöttek, volna a párttagok, hogy a szövetkezetük­ben olyan fontos helyen, mint a borjúk etetése, ahol már többször okoztak károkat a szabotáló kulá­kok, Orbák kulák működik. AKI NEK A MÚLTBAN 30 hektár föld­je volt és három szolgája, f Nála dolgozott Fenes Imre, aki most lel­kes dolgozója az állami birtoknak, mert a hizlaldában elért jó ered' ményekért kitüntetést kapott. Or­bán kuláknál látástól-vakuláslg dolgozott éhbérért, s mégsem volt becsülete. Az Ilyen veszedelmes reakciós elemet el kell távolítani a szövet­kezetből, mert csak fékezője a szö­vetkezet további fejlődésének. A kerületi vagy járási küldöttek' nek nagyobb súlyt kell fektetni az évzáró taggyűlések helyes lefolyta­tásira, életet kell önteni az alap­szervezetek évzáró taggyűléseibe és idejekorán a helyes mederbe kell terelni a vitát. A vásárúti helyi pártszervezet évzáró taggyűlésen például hárman is kint voltak a járástól, de az alapszervezetet nem figyelmeztették arra, hogy az új alapszabályzat szerint az évzáró taggyűlésen nem szabad elnököt választani, csak a vezetőséget. Mert az elnököt a megrválasztott vezetőség a saját kebelében választja az első vezető ségi gyűlésen. A várkonyi helyi pártszervezet, évzáró taggyűlésén pedig Jedineft elvtárs kerületi küldött csak a gyűlés végén bírálta az alapszer­vezetet, hogy az osztályharcról nem folytattak vitát. Az alapszervezet figyelmét a vi­ta folyamán kellett volna felhívni erre a hiányosságra, akkor élén­kebb lett volna a vita és rájöttek volna arra, hogy a szövetkezetben milyen veszedelmes osztályellenség lapul. A VÁRKONYI HELYI pártszer­vezet tagjai között elterjedt az a helytelen nézet, hogyha a szövet­kezetből kidobják a kulákot, más­hol jobb helyre kerül. Ez a nézet helytelen. Mert tudnunk kell, hogy minden osztályellenség ott a leg­veszélyesebb, ahol otthon érzi ma­gát. A kulák a szövetkezetben tudja a legnagyobb kártevő mim­kát kifejteni, mert tudja annak módját, hogyan kell a munkamo­rált megbontani. Ha még most bizonyos jó he­lyekre sikerül is protekcióval be­jutni a kulákoknak, ez ne lankasz­sza a párttagok harci kedvét, mert a kulákok oda fognak kerülni vé­gül, ahová valók. A munkásosztály keze mindenütt utoléri őket szabo­táló munkájukban. A lévai járásban az a helytelen nézet fejlődött ki, hogy a kulák­csemetéket beakarják venni a szö­vetkezetbe. Ez is helytelen, mert mi hiába várjuk a kulákoktól, hogy a szocializmust építsék. Szö­vetkezeteink csak akkor lesznek virágzók ha a kulákoktól teljesen megtisztulva kis- és középparaszt­jaink és azoknak fiai fogják épí­teni. Az évzáró taggyűléseknek újabb lökést kell adni az, alapszervezet munkájában az osztályharc foko­zására. Magunkévá kell tenni Sztá­lin elvtársnak azt a tételét, amit az osztályharcról mond: »még nem fordult elő a történelemben, hogy a halódó osztályok önként távoztak volna a színről«. Számot kell vetni az alapszerve­zeteknek azzal, nem lanyhult-e a forradalmi éberségük, nincs-e ve­szélyes reakciós elem a szövet­kezetben, vagy az üzemben. Az évzáró taggyűíéseken a ki­küldötteknek irányítani kell a vi­tát, felvilágosítani a párttagokat a helytelen dolgokról, a párt új alapszabályzatát áttanulmányozva, rávezetni a tagokat a helyes vitá­ra, hogy az alapszervezeteknek tényleg határkövei legyenek az év­záró taggyűlések és munkájukat nagyobb lendülettel tudják végez­ni. Balla József. Kötelezettségvállalásokkal készülök máfus l-re Az ekecsi EFSz-ben mint kőmű­ves dolgozom. Jelenleg az építke­zési csoport vezetője vagyok. A világ dolgozói legnagyobb ünnepé­nek tiszteletére, május l-re, köte­lezettségvállalással készülök. Kötelezettséget vállaltam arra, hogy a szövetkezet fiatal tagjai közül tízet megtanítok május l-ig a kőműves szakmára. Négy vasár­napon teljesen díjtalanul dolgozom. A tíz tagból álló építkezési cso­port az EFSz vezetőségével közö­sen elhatározta, hogy május 1-ének tiszteletére szocialista munkaver­senyt indít. Versenyre hívjuk ki a nyitrai kerület építkezési csoport­jait. Mi elhatároztuk, hogy május l-re egy 100 férőhelyes tehénistál­lót építünk fel a szövetkezetnek. Molnár Lajos, Komárom. Ssocialixmust építő hazánk életéből A bujanovi alagút áttörés előtt A bujanovi alagút munkásai a napokban törik át a csaknem négy kilométer hosszú alagút iránytáró­jának utolsó métereit. Az iránytáró munkásai az alagút mindkét olda­lán a legnagyobb buzgalommal dolgoztak, hogy február közepéig áttörhessék az elválasztó részt. Ezt bizonyítja, hogy az iránytáróban a ruzsini oldal felöl a januári ter­vet 124.2 százalékosan végezték el. Míg például tavaly naponkint két vagy legfeljebb három ciklust ér­tek el, most januárban kemény kő­zetben 3—4 ciklust értek el. Az akna munkásai teljesítményeiket az egyes januári dekádokban fokoz­ták. így a II. dekádban 36.2 méter haladást értek el, a III. dekádban pedig éppen 46.6 méter aknát váj­tak ki. Legnagyobb haladást ja­nuár 30-án tettek, amikor 6.30 mé­tert vájtak és a Rol ovi-akna mun­kásaival együtt aznap 11.7 métert haladtak a munkában. »A bujanovi-hegy kemény, mint a vas, azonban azoknak a dolgo­zóknak az akarata, akik elhatá­rozták, hogy legyőzik, olyan mint az acél.tt Ez a felirat olvasható a A Priemsztav épító'munkásai­nak versenye Éipítő munkásaink a kedvezőtlen időjárás ellenére arra törekednek, hogy jobban teljesítsék a tervet. A Priemsztav pozsonyi 621. üze­mének dolgozói versenyre hívták ki a Priemsztav nováki 623. üzemé­nek és a Priemsztav tlmacsi 626. üzemének dolgozóit, hogy ki ér el jobb eredményt azalatt a kéthetes élmunkásidőszak alatt, amelyet ezekben az üzemekben a februári győzelem tiszteletére február 16­tól 28-ig tartanak. A kihívást a nováki és tlmacsi építőmunkások elfogadták és versenybe lépnek a pozsonyi üzemmel, hogy ki éri el a tervteljesítésben a legnagyobb százalékot, melyik üzemben lesz legkisebb a hiányzási százalék és melyik csoport és melyik munkás haladja túl legnagyobb mértékben a teljesítményi normákat. A nováki építőmunkások erősen készülnek a versenyre. Az a 13 ta­gú csoport, amely a bányavasút építkezésén dolgozik, azt a kötele­zettséget vállalta, hogy a teljesít­ményi normákat 20 százalékkal túl­haladja. Berec István földmunkás csoportja, amely a nováki vegyi­üzem építésén dolgozik, kötelezett­séget vállalt, hogy a normát 125 százalékra teljesíti. Normájukat 20—30 százalékkal túl fogják tel­jesíteni Rudolf Magdolen, Ludovit Lovisek, Jozef Majer csoportjainak dolgozói és a Priemsztav nováki 621. üzemének más csoportjai is. A karbantartó csoport vasárnapi munkával és túlóráival kijavította a j>Demag « -kompresszort, amely most már a nemeskosztolányi vízi­erömü építkezésén dolgozik. Ezzel hozzájárultak az építkezés további munkálatainak gépesítéséhez. .•-„ - í I " •m-i: -> . . - < \ , w f r * 'W '* '&• ­* '' \#< . ' - " ' ' ti? « - y-f» ' • . . .. J- - . ' lllllif- i 'k , .. Sf. Ste Mt -- * , VÄ 1 ' 4k # Ž" - 'í ** " f 1 1 P!,S' £ -i -..í.: -• :#,< ; & :í« •-i" ,'H- i:.- ^ í A-;. ' ruzsini oldalon az iránytáró táblá­jára írva. Ez a szilárd akarat meg van valamennyi alagút építő dol­gozónál, különösen ing. Jozef Faj­monnál, aki csaknem állandóan az irány táróban tartózkodik, (a képen középen), továbbá Jozef Vrbensky mesternél (jobboldalt) és Jozef Koc9an karbantartási vezető dol­gozónál (baloldalt). Fejtsen ki jobb munkát az üzemi szakszervezeti tanács a lupcsai építkezésen Az üzemi szakszervezeti bizott­ság fő feladata a dolgozók érdekei­nek képviselete. Ugyancsak fontos feladata a szervezési, valamint a meggyőző munka kifejlesztése, hogy a dolgozók lelkesen teljesít­sék azokat a feladatokat, amelyeket pártunk az ötéves terv teljesítésé­vel kapcsolatban előír. Meg kell nyernünk a dolgozók tömegeit a terv teljesítéséért folytatott min­dennapos harcnak. Az üzemi bizott­ság funkcionáriusainak neveinlök kell a szakszervezet tagjait a kö­zös szocialista tulajdonnal való bá­násmódra, hogy minden egyes dol­gozó tudja, hogý tulajdonosa or­szágunk termelési eszközeinek és élvezője a kitermelt javaknak. Meg kell ismertetni azonkívül a dolgo­zókkal a világbéke fenntartásáért folytatott harc fontosságát, a Szov­jetunió békepolitikáját. Fel kell vi­lágosítani a dolgozókat az önkölt­ségcsökkentés, a jobb munkameg­szervezés jelentőségéről. Az ilyen értelemben dolgozó üzemi bizottság a dolgozókkal karöltve a legjobb eredményeket érheti el. Azonban sok üzemben a fentnevezett felada­tokat vagy egyáltalán nem, vagy csak részben teljesítik. így van ez a szlov. lupcsai ma­gasépítkezési nemzeti vállalat üze­mi bizottságánál is. A széleskörű felvilágosító i munka, valamint a szocialista munkaverseny, amely alapja a terv teljesítésének, nepn­hogy előbbre haladna, éppen ellen­kezőleg, visszafejlődik. Dolgozóink egyáltalán nem tudják, kik az üze­mi bizottság tagjai, és kik a sza­kaszbizalmiak. Ez kitűnik abból is, hogy dolgozóinknak csak egy ne­gyede tagja a szakszervezetnek. Egyes dolgozóink nem is tudják, mit jelent a szakszervezet tagjának lenni, vagy esetleg úgy tudják, hogy azért tagjai a szakszervezet­nek, hogy például bakancsot kap­janak. Az üzemi bizottság tagjai havonkint csak egyszer ülnek ösz­sze, hogy a> halasztást nem tűrő dolgokat valahogyan elintézzék. Természetesen aztán, hogy az elin­tézésre váró dolgok csak felülete­sen intéződnek el. Az ilyen hibák a termelésre káros hatással van­nak. A szocialista munkaverseny szin­tén hátul kullog. Dolgozóink java része azt sem tudja hogy mi is a szocialista munkaverseny és mi an­nak a jelentősége. Valamennyi munka a szocialista verseny meg­szervezésében az üzem propagan­distájára hárul, azzal az indoko­lással, hogy ez a foglalkozása és ezért fizetik. A dolgozókkal való esti megbeszéléseket miután ' ez szintén tömegpolitikai munka, ugyanúgy csak a propagandistába bízzák. A legtöbb dolgozó figyel­met és megértést tanúsít az ilyen esti megbeszélések iránt. Különö­sen a munkahelyen történő hiányos­ságok kiküszöbölésére irányuló elő­adások után érdeklödnek. A fenti hibákat rövid időn belül ki kell küszöbölni üzemünkből, hogy ne veszélyeztessék többé a terv teljesítését. Csakis a jó tö­megpolitikai munka, az üzemi bi­zottság együttműködése a dolgo­zókkal biztosithatja 100 százaléko­san az előirányzott terv sikeres és idejében való teljesítését és túltel­jesítését. Tóth László, Szlov. Lupcsa. Orosz Béla és Kása János ácsok május elseje tiszteletére 300 százalékra teljesítik tervüket Már nem vagyunk messze a dol­gozók nagy ' ünnepétől, a május elsejétől. Gyárakban, üzemekben, Iskolákban és szerte a munka frontján mindenütt felajánlásokkal köszöntik május elsejét. Fokozzák a munka iramát, mert senki sem akar lemaradni, versenytársától. Ez a nemes versengés buzdítja még jobb munkára Orosz Béla és Kása János ácsokat, a kassai magnezit­gyár dolgozóit. Orosz és Kása elvtársak a Kassa­melletti »Bankón« dolgoznak együtt a kultúrterem és egy üzemi konyha tetömunkálatain. Megkértem őket, hogy beszéljenek munkájukról, eredményeikről és mostani életük­ről. Orosz elvtárs a következőket mondotta: — Amikor az építkezésen beve­zették a normákat, kissé bosszan­kodva gondoltam erre az új mun­kamódszerre. Csak később jöttem rá, hogy hasznunkra van. Az em­bernek kiadják a munkát. meg­szabják az elvégzéshez szükséges időt s most már csupán tőlünk függ, hány százalékra tudjuk tel­jesíteni megszabott tervünket. Az első normalizált teljesítményünk bizony 100%-on alul volt. Gondol­kodni kezdtünk, miként javíthat­nánk la munka megszervezésén. Be­osztottuk az időt és minden percet kihasználtunk. Üj munkamódszere­ket vezettünk be és szinte napról napra, sőt óráról-órára nőtt telje­sítményünk. — Az elmúlt év december 21-re Sztálin elvtárs születése napjára felajánlást tettünk — folytatta Orosz elvtárs, — hogy tervünket 200%-ra teljesítjük. Ezt a felaján­lásunkat túlteljesítettük, mert az eredmény 230% lett. Résztveszünk minden reggel a sajtónegyedórán. Részletesen foglalkozunk a XIX. pártkongresszuson elhangzott be­szédekkel. Külön foglalkoztunk Sztálin elvtárs nagyjelentőségű zá­róbeszédével, amely mindannyiunk­nak - újabb erőt ad a békéért foly­tatott harcra. — Nagy lendülettel kezdtük meg az ötéves terv ötödik évét is. Ja­nuári teljesítményünk elérte a 260 százalékot. Május elsejére pedig felajánlást teszünk, hogy tervün­ket 300%-ra fogjuk teljesíteni. Kása elvtárs is beleszól beszél­getésünkbe: — Nem akarunk az elért telje­sítményeknél megállni. Magunknak építünk, magunknak termelünk, természetes, hogy teljesítményün­ket állandóan fokozni fogjuk, hi­szen így nagyobb jövedelemhez ju­tunk. Ha többet termelünk, na­gyobb a keresetünk is. Ezért igye­kezni fogunk, hogy május elseiére túlteljesítsük a 300% ot. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden szá­zalékemelkedés csapás a háborús gyujtogatókra. E s tudjuk azt. hogy országunk minden becsületes dol­gozója egyetért velünk. Valóra vál­tott terveinkkel pedig meghiúsítjuk a háborúval számoló árulók ter­veit. A munka frontján katonák vagyunk építő katonák. Alkotá­sainkat pedig védik a mi fiaink, a néphadsereg tagjai. Holod Béla, Borsi. >

Next

/
Thumbnails
Contents