Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-13 / 39. szám, péntek

1953 február 13 UJSZ0 « 3 Rádió beszélgetés a párt és a kormány képviselőivei A kommunisták mmden dolgozóval, a Nemzeti Arcvonallal, a gottwaldi ötéves terv ötödik évének sikeres teljesítéséért S Köztársaságunk minden üzemében szerda délután összejöttek 3 dolgozók, hogy meghallgassák a párt és a kormány képviselőivel folytatott második rádióbeszélgetést. A beszélgetés célja, hogy hozzájáruljon az ipari termelés 1953. évi tervteljesítése feladatainak jobb megvilágításához, valamint a dolgozó emberről való gondoskodás további fokozásában előttünk álló feladatok megvilágításához. A rádióbeszélgetést Jaroszlav Kolár elvtárs képviselő, a Központi Szákszervezeti Tanács titkára nyitotta meg, ald bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tavalyi rádióbeszélgetés nagy érdeklődésre ialált a dolgozó nép soraiban. A rádióbeszélgetések folyamán dolgozóink a felajánlások ezreit tették, amelyeknek értéke csupán a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vegyiipari üzemeiben több mint 40 millió koronát tett ki. Megemlítette, hogy az első és második rádióbeszélgetés közti időszakban jelentős világtörténelmi eseményre került sor, úgymint — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35-ik évfordulójának ünnepségeire, Sztálin elvtárs »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetumóban« című alapvető jelentőségű müvének közlésére és a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának összeülésére. Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájával, Gottwald elvtárs tíz pontjával együtt ezek az események szabják meg feladatainkat is. E feladatokról, teljesítésük módjáról és arról, hogyan kell továbbra is fokoznunk a dolgozó emberről való gondoskodást, Jaromir Dolanszky elvtárs kormányelnökhelyettes, Alois Málék könnyűiparügyi miniszter, František Krajcs ír elvtárs belkereskedelmi miniszter és Jozef Teszla elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára beszélt. Dr. Jaromíí* Do'anszky kormányelnökhelyettes beszéde Az állami statisztikai hivatal jelentése, amelyet néhány nappal ezelőtt olvastunk, közölte, hogy iparunk nyerstermelésének emelkedése az elmúlt évben 18.3%-os volt. A nehézipar nyers termelése emeilett 1952-beil 1951-hez viszonyítva 27.3 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy első ötéves tervünk négy éve alatt a nehézipar nyerstermelése több, mint kétszeresére nőtt. Jelentős lépés ez, amely világosan igazolja, hogy az összeesküvő árulóknak nem sikerült föltartóztatniok gazdaságunk fejlődését. De az 1952. évi fejlődés, az állami terv teljesítésének eredményei egyúttal leleplezik ipari termelésünk gyönge pontjait és néhány súlyos hiányosságát is, amelyekről általánosságban elmondható, hogy tavaly jobban tudtunk volna velük elbánni, elvtársak, ha többek között jobban teljesítettük volna a szénbányászati, kohászati és vegyiipari munka megjavításáról, az energetikai és gyapotipari munka megjavításáról szóló ismert pártós kormányhatározatokat. Klvtársnők és elvtársak, térjetek vissza és ismételten térjetek vissza e fontos párt- és koimányokmányokra, győződjetek meg róla, mit teljesítettek belőlük és mit nem és miért nem teljesítették. / Meglátjátok mindenekelőtt, hogy ezek többnyire reális feladatok, amelyek megfelelnek lehetőségeinknek és amellett a Szovjetunió szocialista építésében nyert felbecsülhetetlen tapasztalatok igazolják őket. Meglátjátok továbbá, menynyire meg tudnók könnyíteni feladatainkat ötéves tervünk utolsó éve során, ha ezen okmányok megvalósítását jobban biztosítanók. S végül megértitek azt is, hogy sokat megtakaríthatnánk, ami ma mindnyájunk mindennapi életére kihat, mint például a nehézségeket a szén- óe a villanyellátásban. Gondolkozzatok csak el elvtársak Klement Gottwald elvtársnak az országos pártkonferencián mondott szavai fölött: »Senkinek sem szabad elfelednie, hogy a szocializmus sztálini közgazdasági alaptörvényének három, tőle elválaszthatatlan része van; hogy az első rész — azaz »az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása® teljesítésének feltétele, a második rész — azaz a szocialista termelésnek szüntele™ növekedése, valamint a harmadik résznek a teljesítése, azaz a szocialista termelés szüntelen tökéletesedése a legfejlettebb technika útján. Sztálinnak ez a törvénye — amint mondotta Gottwald elvtárs, — a szocializmust építő népi demokratikus köztársaságunkra is vonatkozik. Ez azt jelenti, ha biztosítani akarjuk dolgozóink jólétének maximális növekedését, semmit sem szabad elhanyagolnunk, ami megtehető a termelés szüntelen növelése és tökéletesítése érdekében. H

a tavaly sok mindenben nem így cselekedtünk, ne mentegetödzünk a nehézségekkel. Nehézségek voltak, vannak és lesznek. Keressük azonban az okokat sajátmagunk hiányosságaiban és javítsuk meg őket. Mindnyájan tudjátok, miben rejlenek e hiányosságok. Abban rejlenek, hogy gazdaságunk szervezésében és irányításában a mult év során elért elvitathatatlan haladás ellenére még mindig nem tudjuk kellő operatív módon irányítani termelésünket, hogy a minisztériumok és főigazgatóságok nem ellenőrzik mindig kellőképpen az alájukrendelt vállalatokat és üzemeket, hogy nem segítenek nekik kellőképpen gyakran azért, mert kevéssé ismerik őket, liogy számos gazdasági dolgozónk konzervativizmusba esik, hogy fél az újításoktól és kerüli a nehézségeket, hogy kitér a felelősség alól; és hogy a föakadályok egyike, a hiányosságok nagyrészének közös nevezője, — amint Gottwald elvtárs mondja — az állami és munkafegyelem hiánya fentről lentig. E Iliányosságok fölött, elvtársak, nem húnyhatunk szemet, és még kevésbbé ötéves tervünk utolsó évének elején, amelynek feladatai semmivel sem kisebbek, mint tavaly, hanem ellenkezőleg. Arra is gondoljatok, hogy egyúttal a kártevők által okozott károkat is le kell küzdenünk és ki kell küszöbölnünk. Ezért került sor a kormánymunka újjászervezésére is, aminek célja, hogy gazdaságunk irányítása még operatívabb legyen, hogy biztosítva legyen az egyes ágazatok és szakaszok gazdasági tevékenységének nagyobb összhangja, hogy biztosítva legyen az összes feladatok teljesítésének hatékony ellenőrzése, valamint a fokozott állami és munkafegyelem. Elvtársnők és elvtársak, mindenekelőtt a mult év során tervteljesítésünkben előfordult eme tapasztalatokra és hiányosságokra akartam felhívni figyelmeteket. Mivel mai beszélgetésünk keretében arról beszélünk, hogyan biztosítsuk az 1953. évi népgazdasági tervben megadott ipari alapfeladatokat, ez az első, amire mindjárt kezdettől fogva figyelmet kell fordítanunk, hogy az 1953. évi terv biztosításának és teljesítésének folyamatában éppen ezeket az általános hiányosságokat kiküszöböljük. Ma ez elsősorban az üzemek tervteljesítésének biztosítására vonatkozik. Éppen a napokban fejeződik be üzemeinkben a műszaki, ipari és pénzügyi tervek feldolgozása és kezdődik munkahelyekre való szétírásuk. Ez igen komoly ' és felelősségteljes feladat és nem éppen könnyű, mert az idén elsöízben járunk el az új tervezési módszer szerint. Emellett sokan készek hozzávenni ehhez az új módszer rovására történt hiányosságokat és hibákat. Mit képvisel a műszaki, ipari és pénzügyi terv ? A műszaki, ipari és pénzügyi terv a vállalat termelési, szervezési, műszáki és gazdasági tevékenységének összefoglaló terve, melynek biztosítania kell az állami terv által a vállalatra rótt feladatok teljesítését mind a termelés menynyisége terén, mind a többi tervezett műszaki-gazdasági mutatókban a vállalat összes tartalékainak legteljesebb és céltudatos kihasználása útján. A műszaki, ipari és pénzügyi tervnek a műszaki-gazdasági normák egész rendszerére kell támaszkodnia, magában kell foglalnia az összes gazdasági mutatókat. A jó műszaki, ipari és pénzügyi tervet a műszaki-szervezési intézkedések egész sorával kell biztosítani az üzem vezetősége részéről, továbbá a politikai nevelési és szervezési intézkedések egész sorával az üzemi, politikai és szakszervezetek részéről. A felülvizsgálat azt mutatta, hogy eddig aránylag kevés ilyen tökéletes műszáki, ipari és pénzügyi tervünk van. Miben rejlik a hiányosság? Igaza van például Potucsek elvtársnak, a szmichovi Krizsík nemzeti vállalat tervezőjének, aki cikket irt a Rudé Právo január 28-i számában. Igazuk van a valasské meziricsi Teszla nemzeti vállalat dolgozó elvtársainak is, akik Zápotocky elvtárshoz intézett levelükben a terv szétírásának hiányosságairól írnak. Igaza van a további funkcionáriusok és munkások egész sorának, mint pl. a brnói Bohumir Smeral-üzem dolgozóinak vagy a pozsonyi elektrotechnikai üzem dolgozóinak s másoknak. A főhiányosság ugyanis abban nyilvánult meg, hogy az egyes minisztériumok az esetek egész sorában nem hajtották végre az állami terv feladatainak szétírását a meghatározott időn belül és nem adtak át a vállalatoknak egész komplex terveket, hanem a terv egyes részeit részletekben, összeillesztetlenül, kiegyensúlyozatlanul adják át. Ez abból magyarázható, hogy a főigazgatóságok most hatolnak be ágazatuk egyes problémáiba és ismerkednek meg a vállalatok viszonyaival és munkájuk megszervezése nem áll mindig kellő magaslaton. A vállalatokban és üzemekben azonban egyformán kritikailag meg kell valósítani a munkák eddigi tervezési módszerének kiértékelését és meg kell keresni minden utat a javulás felé. Amíg a panaszok egész sora áz elégtelen anyag ellátás ellen irányul, addig a készletek összállománya növekszik, ami a tervteljesítés aránytalanságáról, nagy szétforgácsoltságáról és arról tanúskodik, hogy nem hatolt be még mindenüvé a takarékossági tömegmozgalom megindítására irányuló törekvés. Ha a tervek üzemekbe való átvitelének előkészítése nem volt tehát még mindenütt biztosítva, szükséges, hogy a vállalatok és üzemek most, amikor a főigazgató- 1 ságok helyrehozzák a hiányosságokat, annál nagyobb gondot fordítsanak a műszaki, ipari és pénzügyi tervek összeállítására és biztosítsák műhelyekre és munkahelyekre való szétírásukat. És önök, elvtársak, az üzemekben, munkások, mesterek, műszakiak és mérnökök, élmunkások és újítók. akiknek szívügyük iparunk fejlődése és a szocializmus ügye, ne engedjék meg, hogy a hiányosságok és nehézségek mögött megbújjanak a konzervatív, kishitű emberek és a becstelen alibisták, nem szólva a kártevőkről. Példaképül álljon a valasské mezericsii Teszla-üzem elvtársainak álláspontja, akik Zápotocky elvtárshoz intézett levelükben a következőket írják: »Ami saját üzemünket illeti, tudjuk, hogy semilyen sopánkodás nem segít rajtunk, hogy mindent el kell követnünk, hogy minden hiányosság ellenére is megfeleljünk feladatainknak és teljesítsük eket.* A műszaki, ipari és pénzügyi tervek szétírása a munkások, műszakiak, mesterek és hivatalnokok széles tömegeinek részvételével az állami terv teljesítésére irányuló előkészület egyik legfontosabb folyamata minden üzemben. Minél előbb és minél gondosabban telje sítjük ezt a feladatot, annál következetesebben tárják fel és mozgósítják üzemeink belső tartalékait. A jól előkészített terv a megszabott feladatok teljesítésének és túllépésének elöföltétele. Ezért a műszaki, ipari és pénzügyi tervek szétírásánál a műhelyei; és üzemek egészének ritmikus és egyen?.etes munkája megszervezéséhez biztosítani kell az összes előfeltételeket. Az üzem tervének szilárdan össze kell fűznie és egymásba kell illesztenie az egyes műhelyeket és munkahelyeket, a termelés egyenletes menete és az egyenletes technológiai folyamat biztosítása érdekében. A tervek összeállításánál fel kell tárni és ki kell küszöbölni a részlegek, műhelyek (.beleértve az előkészítő műhelyeket is) közti hiányosságokat, ki kell küszöbölni az üzemi forgalomban előforduló aránytalanságokat, stb. A műszaki, ipari és pénzügyi tervek kidolgozásánál nemcsak a normákból kell kiindulni, 'hanem teljes mértékben ki kell használni újító ink, valamint a haladó üzemek ösz szes tapasztalatait is. Tapasztalataik szerint kell megszabni a fel. adatokat és cmele.tt mindenekelőtt a szovjet újítók ga-zdag tapasztalatait is alkalmazni keli. Az üzem vezetőségének az alkalmazottak szervezeteivel karöltve ki kell tűznie az újítómódszerek és tapasztalatok általánosításának fel adatát. Emellett a műszaki szervezési intézkedések tervében konkréten meg kell szabni olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkatermelékenység leggyorsabb nő velését, a termelő berendezés és a termelési területek jobb kihasználását, anyagtakarékosság elérését, a termelési összköltségek csökkentését. Az idei nagy feladatok nem tel jesithetök a tervek rc-ndes szétírása nélkül, a feladatoknak mind»n egyes dolgozóra való kitűzése, az állami fegyelem fokozása nélkül. Ezért ma minden dolgozónak, üzemeink egész kollektíváinak legmegtisztelőbb feladata hatékonyan résztvenni a terv szétírásában, annak biztosításában. A normák felülvizsgálását és a műszaki szervezési intézkedések tervét rendes kollektív szerződéssel kell végezni, amelyben az üzemi tanács kötelezi magát a tervfeladatok teljesítésére vagy túllépésére, az üzem vezetősége pedig a szervezési-műszaki intézkedések megvalósítására és biztosítására, valamint az üzem szociális és egészségügyi intézményeinek megjavítására. A kollektív szerződés így betetőzi az üzemi tanács egész évi tevékenységének igen konkrét programmját. A terv öszeállítása és szétirása azonban egész évi tervfeladataink teljesítése biztosításának csupán első foka, Mit sem érnénk el, ha nem tudnánk kifejleszteni ,az alulról jövő igazi kezdeményezést. A kormány és a központi szakszervezeti tanács éppen a napokban új alapra helyezték a szocialista munkaversenyt, amely a tömegek kezdeményezésének fejlesztésében kiválóan bevált forma. A központi szakszervezeti tanács elnökségének január 27-i határozatában az áll: ,,A szocialista munkaverseny csak akkor konkrét és csak akkor támogatja. a terv teljesítését, ha a kötelezettséget vállaló dolgozó a termelésben előtte álló feladatokból indul ki. Ismernie kell őket ül . " an egy hétre, egy hónapra, egy évre előre. Ez irányban az üzemek igazgatóságai elégtelenül teljesítik kötelességüket és. igen kis figyelmet fordítanak a tervnek egészen & munkahelyekre való szétirására." Ez rámutat azon két föfeladat elválaszthatatlan egybekapcsoltságára, amely ma az üzemek dolgozoi előtt áll: a tervnek egészen a munkahelyekre történő szétirására és a szocialista tömegverseny kibontakozása előfeltételeinek biztosítására. Tavaly sikerült továbbfejleszteni üzemeinkben a szocialista munkaversenyt és alkalmazni új formáit. Kovaljov mérnök szovjet módszerének alkalmazásánál jó tapasztalatokat értek el például a sztrakonicei gyapjúüzemben, ahol Hoiman Ferenc elvtárs az olyan mesterek új típusát képviseli, amilyenekre nélkülözhetetlenül szükségünk van üzemeinkben. A nagyszombati Kovoszmalt tizemben sikerült például anyagtakaréko.-sági mozgalmat, a posztrelmovi helyi elektrotechnikai üzemben energiatakarékossági mozgalmat, a komárovi Buzuluk-üzemben komplex értéktervtcljesitési mozgalmat indítani. Kifejlődött a mozgalom a legjobb módszerek terjesztésére is a gottwaldovj pontos gépészeti üzem újító irányzatainak segítségéve]. A könnyűiparban a miniszter zászlajáért indított szocialista munkaverseny ezen ágazat munkájának megjavulásával járt. Az apátfalvi Polana textil-üzem jelentős akciója a forgalmi eszközök forgalmának meggyorsítására. kibontakozásával lS52-ben minden könnyűipari üzemben százmilliós megtakarításokat hozott népgazdaságunknak. Ez a szocialista munkaverseny segítségére volt a lemaradó üzemeknek ia tervteljesítésük behozásában, mint pl. a chudoricei üveggyárban, ahol néhány éven keresztül nem teljesítették a fontos külföldi megrendeléseket, tavaly azonban a verseny megindításával és munkafegyelem bevezetésével nemcsak teljesítették a tervet, hanem az 1951. évi lemaradást is behozták. A szocialista munkaversenynek az idén valóban termelésünk legszükségesebb feladataira kell irányulnia, Irogy teljesen kihasználjuk a szovjet tapasztalatokat és hogy a központi szakszervezeti tanács javaslatára a kormány áltel elhatározott vörös zászlókért indítandó verseny üzemeink egész politikai és termelési tevékenységének lendítő karjává, váljon. A szocialista munkaverseny fejlesztésével, ae újítómódszerek és szovjet tapasztalatok terjesztésével a dolgozók legszélesebb tömegei között magasra emeljük a dolgozók politikai öntudatát és ez úton megszilárdul az állami munkafegyelem. Ha dolgozóink versenybe lépnek éppen e legnehezebb feladat teljesítéséért, melytől függ az egész termelés sikere, határozottan megértik, milyen fontos a munka minősége is és maguk indítanak küzdelmet a selejtek ellen. Tudatosítanunk kell, hogy az állami fegyelem nemcsak a vezető dolgozók formális ügye, hanem hogy például a kohók technológiai' eljárásainak betartását, a ciklusos grafikon szerint végzett bányamunkát, az anyagfogyasztás normájának betartását jelenti és hogy mindenkire vonatkozik mindennapi munkájában. Az egyre magasabb feladatok leküzdésében nagy segítségünkre vannak a szovjet tapasztalatok. Alkalmaznunk kell őket nemcsak a gépeknél végzett munkaműveletek megjavításában, hanem az új káderek nevelésében, üz-emeink és egész gazdaságunk vezetése módjának megjavításában i

S. A szovjet tapasztalatok átvételében még csak kezdeti fokon vagyunk és fontos, hogy az idén e szakaszon alapos munkát végezzünk . Meg vagyok győződve, hogy ez az út elvezet berniünket a terv teljesítésére és túlteljesítésére, országunk jólétének további fokozására.