Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-10 / 36. szám, kedd

2 ül S M 1953 február 10 PÁ H 1 ÉLET A párt alapszervezeti évzáró taggyűléseihez A párt Központi Bizottsága szer­vezési titkárságának határozata ér­telmében megváltoztak az évzáró taggyűlések, az üzemi plenáris gyű­lések és konferenciák, a helyi és kö­zös helyi bizottságok plenáris gyűlé­sei és konferenciái és a járási, váro­si, körzeti és kerületi pártkonferen­ciák megtartásának időpontjai. (Az eredeti határozatot a Pártélet 24. száma közölte.) Az évzáró taggyűléseket és konfe­renciákat a következő időszakokban tartjuk meg: 1. Az alap- és részlegszervezetek évzáró taggyűléseit 1653. február 1-töl február 28-ig. 2. Az üzemi, helyi és közös helyi bizottságok plenáris gyűléseit vagy konferenciáit 1953. március 1-től március 31-ig. 3. Kétnapos járási, városi, körzeti, konferenciákat 1953. április 11-én és 12-én és 1953. április 18-án és 19-én. 4. Kétnapos kerületi konferenciá­kat 1953. május 16-án és 17-én és 1953. május 23-án és 24-én. 5. A városi konferenciákat Prágá­ban, Brnóban és Osztravában egy héttel a kerületi konferenciák előtt kell megtartani. Az évzáró taggyű­lések időpontjainak megváltoztatása megköveteli, hogy a pártszervek a kerületekben és járásokban foko­zott figyelmet szenteljenek idejeko­rán való rendes előkészítésüknek. Az évzáró taggyűlések időpontjait, me­lyeket a Központi Bizottság szerve­zési titkársága hagyott jóvá, be kell tartani. Az évzáró taggyűlések programmja 1. A választóbizottság megválasz­tása. 2. Évzáró beszámoló a szervezet működéséről és a további feladatok. (Beszámol a szervezet elnöke.) 3. Vita. 4. Az új bizottság, valamint az üzemi vagy helyi bizottság konfe­renciájára és a járási, városi, eset­leg körzeti konferenciára kiküldendő delegátusok megválasztása. 5. Határozat. A részlegszervezetekben, az üzemi plenáris gyűléseken vagy konferen­ciákon, a helyi bizottságok vagy a község valamennyi alapszervezeté­nek közös plenáris gyűlésén a tárgy­rend azonos lesz, a delegátusok meg­választásának kivételével. A plená­ris gyűlés vagy konferencia értékeli az egész pártszervezet munkáját az üzemben, városban vagy községben és kitűzi a feladatokat, melyek a szervezetre, főleg Gottwald elvtárs­nak az országos pártkonferencián tartott beszédében foglalt tíz pontja értelmében várnak. Az évzáró taggyűlések biztosí­tását szolgáló szervezési és káderintézkedések Járási, városi, esetleg körzeti bi­zottságok. Az alapszervezetekkel való meg­állapodás alapján a járási, városi, körzeti bizottságok idejekorán meg­állapítják az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek időpontját úgy, hogy azok az előirt határidőben megtart­hatók legyenek. A kerületi bizottság­gal való megegyezés alapján megál­lapítják, hogy mely nagyobb üze­mekben és községekben legyenek ple­náris gyűlések és hol legyenek kon­ferenciák és kidolgozzák az ezekre a konferenciákra kiküldendő delegá­tusok képviseleti kulcsszámait. A kulcsszám legyen olyan, hogy a dele­gátusok száma — a gyüléstermek befogadóképessége szerint — a lehe­tő legmagasabb legyen. A járási, városi, esetleg körzeti bizottságok minden egyes alapszer­vezet évzáró taggyűlésének előkészí­tésével és lefolytatásával a pártaktí­va egy tagját bízzák meg. Az évzáró gyűlések előkészítéséért és lefolyásá­ért felelős elvtársak legyenek bevált elvtársak — a járási, városi vagy körzeti bizottságok tagjai és 'dolgo­j zói, közéleti vagy más funkcionáriu­sok, akik alapos ismeretekkel bírnak a pártmunkában. Ezekkel az elvtár­sakkal idejekorán és lelkiismeretesen meg kell tárgyalni az évzáró taggyű­léseket előkészítő kampány biztosí­tásának valamennyi kérdését és gon­dosan meg kell őket ismertetni fel­adataikkal. Az elvtársaknak egyéni A köztársasági elnök köszönetnyilvánítása a járási szövetkezeti konferenciák résztvevőinek A mult napokban a járásokban le­folyt járási szövetkezeti konferen. ciák résztvevői számos üdvözlő táv­iratot ég levelet intéztek Klement Gottwald köztársasági elnökhöz. A szövetkezeti tagok, kis- és közép parasztok a táviratokban és levelek­ben kötelezettségvállalásokat jelen­tettek b e a köztársaság elnökének. A köztársasági elnök irodája meg­bízást kapott, hogy tolmácsolja Kle­ment Gottwald köztársasági elnök köszönetét a járási szövetkezeti kon­ferenciák összes résztvevőinek a hoz­zá intézett üdvözletekért. Sok sikert kívánt további munkájukban és kö­telezettségvállalásuk teljesítésében. Baráti est a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tanácsa ülésének tiszteletére A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség tanácsának ülésezése alkalmából a kormányelnökség szombaton, február 7-én este a hradcsany-í Csierny palotában ba­ráti estélyt rendezett a külföldi küldöttek és vendégek tiszteletére. E baráti estélyen résztvettek Vi- liam Široký és Zdenek Fierlinger kormányelnökhelyettesek, dr. Ol­drich John, a Nemzetgyűlés elnöke, a kormnáy tagjai, a CsKP KB tit­kárai, dr. Václav Vacek Prága fő­polgármestere, a Nemzeti Arcvonal szervezeteinek képviselői, valamint nyilvános életünk számos jelentős képviselője. A vendégek között vol­tak a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség tanácsa prágai ülésé­nek résztvevői, J. Denís főtitkárral és P. Dámon alelnökkel élükön, va­lamint a SOP és a Nemzetközi Diákszövetség képviselői. X NEJEDLÝ ÉS PETŐFI (Folytatás az 1. oldalról.) mondta: „Ezért a Petőfiért szeret­tem volna megtanulni magyarul. Számomra egy nyelv elsajátítására elég hat. hét. Magyarul, Petőfiért hét hétig tanultam de sajnos nem nagy eredménnyel. Sajnálom, mert nagyon szerettem volna Petőfit ma­gyarpl olvasni." S itt megemlítette, hogy valamikor Prágában, a ma­gyar fiatalok megajándékozták öt egy Petőfi szoborral. í^ejsőhajtott, ki tudja, hol van ez a kis szobor? Ki tudja, hol van az én Petőfim, a szabadság harcosa, aki a szabad­ságért halt meg és itt valószínűleg fiára gondolt, vagy talán Fucsíkra, akik ugyancsak a szabadságért on­tották vérüket. Könny szökött a szemébe s talán arra gondolt, ami­re mi is ebben a pillanatban, hogy mi ugyan nem vagyunk szláv nem­zet, de a vérrokonság, a szabadság vére rokonná tett bennünket a múlt­ban és ez j az igazi vérrokonság, amely szorosan összefűz bennünket a jövőben is. Ezt éreztük Nejedlý elvtársnál Kassán a Petőfi könyv mellett és ez az, amiért annyira szeretjük a cseh nemzet nagy fiát. a szabadság zászlóvivőjét, ez az, amiért még hosszú, hosszú boldog­életet kívánunk a hetvenötéves Ne­jedlý elvtársnak. tórincz Gyula segítséget kell nyújtani munkájuk­ban, gyakorlatilag irányítani az egész kampányt és a hiányosságokat idejében kiküszöbölni. A pártaktí­vának az évzáró taggyűlés előkészí­téséért és levezetéséért felelős tag­jai szükség szerint bekapcsolódnak a vitába, vagy pedig az évzáró taggyű­lés befejezését vezetik 'le. A járási, városi, esetleg körzeti bizottságok gondoskodnak arról, hogy a pártak­tíva tagjaitól idejekorán megkapják a szükséges információkat és rend­szeresen beszámolnak az évzáró tag­gyűlések előkészítéséről és levezeté­séről a párt kerületi bizottságainak. Az alapszervezetek bizottságai: A járási, városi, esetleg körzeti bizottságokkal való megállapodás alapján kitűzik az évzáró taggyűlés határidejét és a járási bizottság kép­viselőjének segítségével megteszik a szükséges előkészületeket a százszá­zalékos részvétel és a gyűlés sikeres lefolyása érdekében. Elsősorban fon­tos jókor kidolgozni a beszámolót a szervezetnek az elmúlt időszakban kifejtett működéséről, mely rámutat az elért eredményekre és önbíráló módon beszél a hiányosságokról és arról, hogyan szándékoznak ezeket kiküszöbölni. A beszámolónak ki kell értékelnie, hogyan teljesítik a szer­vezet, a funkcionáriusok és a párt­tagok az országos konferencián ki­tűzött feladatokat és a párt- és kor­mányhatározatokat. A beszámoló, melyet a járási bizottság képviselője hathatós segítségével az egész bi­zottság dolgozott ki,'konkréten ki­tűzi a szervezet legközelebbi főbb feladatait a szocializmus építésében és a szervezet megszilárdításában és tevékenységének fokozásában. A szervezet működésének kiérté­kelése alapján a bizottság határozati javaslatot állít össze, melyet az év­záró taggyűlésen elhangzó hozzászó­lások és javaslatok alapján egészíte­nek ki vagy módosítanak. Azokat a hozzászólásokat, melyek az évzáró taggyűlésen vagy konferencián el­hangzottak, de nem foglalták bele a határozatba, szintén nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Meg kell őket tárgyalni és érdemlegesen megvála­szolni. A határozatba bele kell fog­lalni a bizottság beszámolójában ki­tűzött feladatokat. Az évzáró taggyűlés tárgyrendjé­vel a bizottság jókor ismerteti meg a szervezet tagjait és felszólítja őket, hogy a gyűlés előkészítésének ideje alatt adják be az új bizottsági tago­gat illető javaslataikat. A bizottsá­gok ezeket a javaslatokat az évzáró taggyűlés előtt mérlegelik úgy, hogy az évzáró taggyűlésen a választóbi­zottságnak a jelöltlista összeállítása céljából előterjeszthessél* 1 őket. Az új bizottság tagjainak megválasztásá­nál a legfőbb és legdöntőbb szempont legyen a javasolt elvtársak politikai fejlettsége és rátermettsége. Csak olyanokat javasoljunk, akiket szemé, lyesen ismerünk. A pártbizottságok' ban bátran ki kell emelni azokat az elvtársakat, akik a munkában már beváltak és akik biztosítékot nyúj­tanak arra, hogy funkciójukban tán­toríthatatlanul fogják védeni a párt és az állam érdekeit. A választások­nál minden egyes jelöltre külön-külön szavazni kell és amellett minden párttagnak korlátlan jogot biztosíta­ni arra, hogy a jelöltet elutasíthassa és megbírálhassa. Az évzáró taggyü. lésnek és az új bizottság választásá. nak eredményeit az alapszervezet be­jelenti a járási, városi esetleg kör­zeti bizottságnak. Az évzáró taggyűlések sikeres megszervezése és káderelőkészítése különleges jelentőséggel bír, minden egyes pártszervezet munkája szem­pontjából. Hiszen áz évzáró taggyű­lés hivatása az, hogy a szervezet élére új bizottságot állítson, melynek a szervezet legjobb kommunistáiból kell összetevődnie és az, hogy kitűz­ze az elkövetkező időszakban telje­sítendő feladatokat. Az évzáró tag­gyűléstől függ igen nagy mértékben, hogyan fogja a szervezet megvalósí­tani az országos konferencia határo­zatait, Gottwald elvtárs 10 pontját, és hogyan viszi át a gyakorlatba a párt új alapszabályzatát. (A Pártélet második számából.) A köztársasági elnök kinevezte a főállamtigyészt ságügyminíszter jelenlétében a köz­Kilement Gottwald köztársasági elnök a kormány javaslatára feb­ruár 5-ki határozatával Václav Alest főállamügyésszé nevezte ki. Václav Ales főállamügyész szom­bat délelőtt Antonín Zápotooký kor­mányelnök és dr. Stefan Rais igaz­társasági elnök kezébe letette a tör­vény által előirt fogadalmat. Az ün­nepélyes aktuson a köztársasági el­nök irodájának képviseletében jelen volt Bohumil Cservicsek irodafő­nök. Dr. Zdenek Nejedlý egyetemi tanár, a Csehszlovák Tudományos Akadém>a eínöke 75 éves Dr. Zdenek Nejedlý egyetemi ta­nár, világhírű tudós és kultúréle­tünk vezető személyisége. Óriási életműve, amely több mint félszá­zados intenzív alkotómunkájának az eredménye, kiterjed a tudomány és a kultúra számos ágazatára. Zdenek Nejedlý nemcsák jelenleg élő legnagyobb történészünk, ha­nem egyszersmind kiváló filozófu­sunk, zeneszakértőnk, esztétánk, kultúrkritikusunk és egyúttal ki­váló politikai tényezőnk is. Egész életútját alkotó optimizmus, forró hazafiság, a népbe, a tudomány haladásába ós az emberi társada­lom boldog jövőjébe vetett törhe­tetlen hit ragyogja be. 1878 február 10-én született Li­tomyslben, Roman Nejedlý nagy­műveltségű, nemzetileg öntudatos tanító családjából. Ifjúságának leg­erősebb hatású élménye, amely jel­lemét megformálta, Smetana zené­je, valamint Husz János, František Palacky és Alois Jirásek müveinek olvasása volt. Az ö hatásuk alatt kezdi meg Nejedlý 1896-ban prágai főiskolai tanulmányait azzal a szi­lárd elszántsággal, hogy mindenek­előtt történelemmel és tudományos zenetanulmányokkal fog foglalkoz­ni. A Károly-egyetem filozófiai fa­kultásán még doktori szigorlata előtt 1900-ban közzéteszi első tör­ténelmi tanulmányait, melyekben a huszita korral foglalkozik és mint a Nemzeti Múzeum levéltárának tudományos dolgozója tanulmány­utakat tesz külföldi levél- és könyvtárakba, ahol nagymennyisé­gű, történelmünkre vonatkozó új, értékes okmányra tety szert. Kü­lönös jelentőséggel bírt 1900. évi oroszországi útja, amikor Jasznaja Poljanán meglátogatta Lev Nikola­jevics Tolsztojt. Nemsokára ezután kiadja nagy­jelentőségű müveit: »Zdenkov Ti­bich« (1901), Alois Jirásek (1902), Az esztetika katekizmusa (1902), Litomysl városának és környéké­nek története, (1903). A cseh zene története (1903), Bedrich Smetana (1903), stb. Tudományos érdemei­nek elismeréséül már 1903-ban megválasztják a Cseh Királyi Tu­dományos Társaság rendkívüli tag­jává. Az akkori idők összes tudós­társaságainak legfiatalabb tagja volt Európában. 1905-ben a Károly-egyetem filo­zófiai fakultásán a zenetörténelem magántanárává, 1908-ban pedig rendkívüli tanárává lesz. Zdenek Nejedlý érdeme a cseh zenetudo­mány és tudományos zenekritika megszületése és fejlődése, amelyet az első világháború e lőtt Smeta­náért és a cseh zene smetanai irá­nyáért folytatott dicső küzdelmével magas színvonalra emelt. • Az első világháború, a Csehszlo­vák Köztársaság megalakulása és főleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mély hatást gyakorol­tak Zdenek Nejedlý további fejlő­désére. Az európai kultúra képvi­selői között egyike volt azoknak, akik megértették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörté­neti jelentőségét és mindjárt az elejétől kezdve kimondottan pozitív állást foglaltak el az Októberi Forradalommal szemben. Egyúttal tudatosítja a forradalmi munkás­osztály nagy történelmi feladatát és a marxizmus-leninizmus eszméi­nek mérhetetlen jelentőség-ét a tu­domány további fejlődésére és" az egész emberi társadalom jövőjére. Már akkor öntudatosan állást fog­lalt a tudományos • szocializmus mellett és tudományos munkáját elválaszthatatlanul egybeköti forra­dalmi politikai küzdelmekben való aktív részvételével. A Rudé Právo­ban, az 1921-ben alapított Var cí­mű saját lapjában és számos más haladó szellemű folyóiratban, vala­mint számos nyilvános előadás ke­retében hosszú évtizedeken át fá­radhatatlanul küzd a politikai és a kulturális reakció összes formái, a fasizmus és a háború ellen, a béke és a haladás ügyéért, a Szovjet­unió körüli igazságért, munkásosz­tályunknak és harcos élcsapatának, Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak ügyéért, a cseh és szlovák nép jövőjéért, a szocializmus megvaló­sításáért hazánkban. E beszédek egy részét »A népi köztársaságért összefoglaló cím alatt válogatott írásainak négy hatalmas kötete al­kotja. Ugyanúgy a Szovjetunió vé­delméért folytatott küzdelmében mondott beszédei, írásainak gyűjte­ményében önálló kötetet képeznek. Emellett a legkeményebb politi­kai harcok közepette sem szűnt meg Zdenek Nejedlý egyike lenni legtermékenyebb tudósainknak. Szá­mos kisebb írásán kívül ez időben keletkeznek monumentális többkö­tetes müvei. Amikor München után Zdenek Nejedlý kénytelen elhagyni hazá­ját, második szeretett hazájába, a Szovjetunióba távozik, hogy itt fá­radhatatlanul továbbfolytassa a ná­ci barbárság ellen, a csehszlovák nép szabadságáért és függetlensé­géért folytatott harcát. Itt sem hagyja abba tudományos működé­sét ' és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának történelmi intézeté­ben dolgozik. Tudományos érteke­zéseket tesz közé a szovjet törté­nettudományi folyóiratokban, a moszkvai Lomonoszov-egyetem tör­ténettudományi fakultásán előadá­sokat tart a nyugat- és délszlávok történelméről, stb. Nagy érdemei­nek elismeréséül a szovjet kormány Lenin-renddel tüntette ki, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiája külföldi tagjának nevezte ki. Csehszlovákiának a Szovjet Had­sereg által való felszabadítása óta Zdenek Nejedlý népi demokratikus köztársaságunk egyik legtevéke­nyebb építője. Népünk határtalan szeretetétől és tiszteletétől övezve iskola-, tudomány- és müvészetügryi miniszteri funkciójában szovjet mintára megvalósította egész kul­túréletünk átépítését és kiépítését. Ilyen óriási munka kifejtése mel­lett még mindig tudott időt. szakí­tani arra, hogy folytassa tudomá­nyos alkotómunkáját. Az utóbbi időben monumentális- müvén »A cseh nemzet történelme* című munkáján dolgozi.V., melynek első kötetéért tavaly államdijjal tüntet­ték ki. Zdenek Nejedlý minden tudomá­nyos dolgozónk előtt a harcos tu­dós ragyogó példaképe, aki tudo­mányunk legszebb haladó hagyo­mányainak szellemében életmüvét elválaszthatatlanul összekapcsolta dolgozó népünknek a szocialista jövőért, a haladásért, az egész vi­lág egyszerű dolgozó embereinek békés együttműködéséért és bol­dogságáért vívott harcával. A csehszlovák nőkii döttsé* visszaérkezett a Szovjetunióból Szombatom visszatért Prágába a csehszlovák nöküldöttség, amely a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottsá­gának meghívására háromhetes ta­nulmányi úton volt a Szovjetunió­ban. A ruzini repülőtéren L. Klenyho­vá-Besserová képviselőnő és a Cseh­szlovák Nöbizottság dolgozója fo­gadta a küldöttséget B. Holicsko­vá képviselőnővel az élén. , ( I

Next

/
Thumbnails
Contents