Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-08 / 35. szám, vasárnap

6 % m sza 1953 február 8 r! ' '1 K ' f K Braobao dői el az országos jégkoroagbainokság Csütörtökön este négy mérkőzés­sel folytatták az országos jégko­rongbajnokság elődöntő küzdelmeit. A Baník Vítkovice 5:4 (1:3, 3:0, 1:1) arányban győzte le a Spartak Královo Pole csapatát, a Spartak Brno 7:3-ra győzte le a Krídla Vlasti együttesét. Az egyes harma­dokban 2:2, 2:0 és 3:1 volt az ered­mény. Az ATK a Tatran Poprádot győzte le érdekes küzdelem után 8:4 (4:2, 2:0, 2:2) arányban, míg a Dynamo Pardubice a Dynamo Karlové Vary ellen győzött 4:3-ra. Az egyes harmadokban 1:2, 1:1, 2:0 volt az eredmény. A döntő küzdelmeket szombaton * este, vasárnap és hétfőn folytatják. A szombati mérkőzésekről legköze­lebbi számunkban adunk hírt. A döntőmérkőzések műsora Brnó­ban. — Szombaton Spartak Vyso­čany Sokolovo —Baník Chomútov, Spartak Královo Pole —Slavoj Čes­ké Budejovice, Baník Ostrava — Baník Vítkovice. Vasárnap: Baník Chomútov —Baník Vítkovice, Spar­tak Vysočany Sokolovo —Spartak Králové Pole, Slavoj České Bude­jovice —Baník Ostrava. Hétfőn: Spartak Královo Pole —Baník Cho­mútov, Baník Vítkovice—Slavoj České Budejovice és Baník Ostra­va—Spartak Vysočany Sokolovo. A döntőmérközések műsora a prágai téli stadionban: Szombat: Sparta Brno Zbrojovka — Dynamö Pardubice, ATK —Krídla Vlasti, Dynamo Karlové Vary —Tatran Poprád, Vasárnap: ATK —Spartak Brno Zbrojovka, Dynamo Karlové Vary —Krídla Vlasti, Dynamo Par­dubice —Tatran Poprád. Hétfőn: Spartak Brno Zbrojovka —Tatran Poprád, ATK —Dynamo Karlové Vary és Krídla Vlasti —Dynamo Pardubice. Az osztravai mérkőzések után a tabella állása a következő: 1. ATK 2 2 0 0 15:8 4 2. Spartak Brno 2 1 1 0 10:6 3 n. Krídla vlasti 2 1 0 1 1(1:10 2 4. Dvnamo Pardubice 2 10 1 8:10 2 5. Karlove Vary 2 0 11 6:7 1 6. Tatran Poprad 2 0 0 2 7:15 0 A második csoport tabellája: 1. Baník Ostrava 2 1 1 0 12:6 3 2. Spartak Sokolovo 2 1 1 0 5:4 3 3. Baník Vítkovice 2 1 0 1 7:7 2 4. Baník Chomutov 2 1 0 1 8:12 2 5. Spartak K r. Pole 2 0 1 1 9:10 1 6. Č. Budéiovice 2 0 1 1 7:9 1 Vidéki sporthírek Spartak Fülek—Iszkra Svit 4:4. A füleki kultúrházban kb. 800 néző előtt folyt le a barátságos birkózó­mérkőzés. A találkozó szép és él­vezetes küzdelmeket hozott. A ven­dégek technikailag felülmúlták a fülekieket, a honiak azonban lelke­sedésükkel döntetlent harcoltak ki. A verseny nagy meglepetése a fü­leki Hegedűs veresége. Eredmé­nyek: (elöl a füleki versenyzők). Pál a második percben tussal veszt Bagar ellen, Tóth az 5. percben tussal veszt Richtarik ellen, Egri a 4. percben tussal győzött Németh ellen és Danis a 12. percben Maj­csát fektette kétvállra. Hegedűs Bendátől szenvedett vereséget a 2. percben. Bolyos az 5. percben An­derla ellen győzött tussal, Püspöki pedig kis pontkülönbségű vereséget szenvedett Karakastól. Bódi II. tus­sal győzött a negyedik percben Krpalik ellen. Az elért döntetlen eredmény a fiatal füleki együttes Számára nagy sikert jelent, mert csak három hete vannak a birkó­zók állandó edzésben. Mihók Pál. Spartak Komárom—Spartak Ér­sekújvár 6:5 (4:4). A barátságos labdarúgómérkőzést Komáromban kb. 1000 néző előtt játszották. An­nak ellenére, hogy a küzdelem ne­héz, mély talajon folyt, jó színvo­nalú küzdelem alakult ki. A hazai csapat a következő felállításban játszott: Csivre — Gál, Kádár, An­gyal — Zsiska, Szecsődy, (Koncer) — Mészáros, Vrecsics, Kacz, Vasas, Moravcsík. A győztes csapat legjobbjai An­gyal, Vrecsics és Kacz voltak. A gólokat Kacz (3), Vrecsics, Morav­csík és Vasas lőtték. A Spartak-Ersekújvár a követ­kező feállításban játszott: Klucska — Kertész, Bagyorszki, Veres — Chrupka, Dobcsányi — Kurucz, Cucor, Ernest, Béták. Ku­rucz K. Az érsekújvári csapatban Klucs­ka, Chrupka és Ernest voltak a legjobbak. A mérkőzést Zachar ve­zette. Kádár István. A pozsonyi Városi Test­nevelési és Sportbizottság ülése A városháza tükörtermében folyt le a városi testnevelési és sport bizottság ünnepélyes ülése. Az ülést Bohumil Opravil elvtárs, a bizott­ság elnöke, nyitotta meg. Utána dr. J. Lehky, a Központi Nemzeti Bizottság alelnöke mondott beszé­det, melyben kiemelte a testneve­lés és sport új megszervezésének fontosságát, amely a széles töme­geknek lehetőséget nyújt munka­képességük és honvédelmi ráter­mettségük fokozására. Utána Be­han elvtárs, a járási szokolbizott­ság elnöke terjesztette elő beszá­molóját a lefolyt év munkájáról. Méltatta a szakosztályok és funk­cionáriusok munkáját, egyúttal rá­mutatott a hiányosságokra is. Utá­na Minarik elvtárs, a kerületi szo­kolbizottság elnöke beszélt a helyi testnevelési és sportbizottság fon­tosságáról, majd átadták az új bi­zottság tagjainak kinevezési okmá­nyait. Azután Opravil elvtárs, a bizottság elnöke előterjesztette az 1953. évi munkatervet. Ezt vita követte, amelyben 9 elvtárs vett részt értékes megjegyzésekkel és hozzászólással. Ezután előterjesz­tették a személyes kötelezettség­vállalásokat. Prištic Olga vállalta, hogy az iskolában a gyermekeket harckészségre és elszántságra ne­velik, megtanítják őket munkára és honvédelemre, előkészítik őket az MHK-jelvény megszerzésére. Daňa Balázsová kijelentette, hogy példás dolgozó lesz, hogy az MHK jelvényversenybe a ČSD-nél lévő szövetségi nötagok 50 százalékát bekapcsolja, és hogy maga két ke­rületi címet és két országos címet szere* mint dolgozó nő, továbbá, megszerzi a H. fokú MHK-jelvényt. Herceg vállalta, hogy 3 kerületi bajnoki címet szerez és hogy is­mereteit átadja munkatársainak és pedig az idősebbeknek is. Olsa Jo­zef a poligráfiai ipar ifjúságát fog­ja edzeni, hetenkint kétszer körül­belül 25 tagot. Imrich Polák vál­lalja, hogy szovjet példa szerint fognak tanulni, ér, hogy igyekeznek még jobban közeledni a szovjet testnevelésihez. Štefan Kvasnica vállalta, hogy a pártszervezetben testnevelési kérdésekről fog előad­ni. Az ülést a Munka Dalának el­éneklésével fejezték be. (H.) A falusi testnevelési kollektíva munkájánál megszervezése m. Testnevelési aktíva — a döntő erő A testnevelési aktíva a döntő je­lentőségű erő, amely nélkül tömeg­testnevelési mozgalmat nem lehet igazán létrehozni és nem lehet szé­leskörűen kifejleszteni a sportot, különösen falun. A társadalmi aktíva elengedhe­tetlenül szükséges mind a bizott­ságban, mind pedig a testnevelési kollektívákban folytatott munka szempontjából is, ahol gyakorlati­lag eldöntik az ifjúság mindenol­dalú testnevelésének kérdéseit és az ifjúságot a munkára és a haza vé­delmére készítik elő. A testnevelési és sportmunka si­kere, szervezés, vezetés, bíráskodás, vagy bármilyen más területen ép­pen úgy függ a társadalmi aktívák­tól, mint a függetlenített dolgo­zóktól. Éppen ezért a járási bizott­strnak mindenekelőtt szakszerűen ki kell választania, ki kell képez­nie és helyesen szét kel) osztania mind a függetlenített, mind pedig a társadalmi aktívákat a járás te­rületén. A »Társadalmi testnevelési káde­rekéről szóló szabályzat, amelyet az Össz-szövetségi Testnevelési és Sport Bizottság erősített meg, a társadalmi aktíva összetételét a kö­vetkezőképpen állapítja meg: 1. üzemek és vállalatok külön féle osztályainak testnevelési szer­vező brigádja, 2. a testnevelési kollektívák ta­nácsainak elnökei, 3. a társadalmi testnevelési ok­tatók, akiknek feladatuk a követ­kező: a Szovjetunióban a) a sportágak szerinti sport­szakosztályokban folytatott munka irányítása; b) az általános szakosztályok munkájának vezetése; 4. az egyes sportágakban a bí­ráskodás. A járási bizottság e szabályzat irányításával bátran és határozot­tan indítsa meg a legjobb testneve­lési dolgozóknak és sportolóknak, valamint a Szovjet Hadsereg le­szerelt katonáinak és tisztjeinek, a falusi értelmiség képviselőinek, a tanítóknak, agronómusoknak, orvo­soknak, a kulturális intézmények és más testnevelési aktívák dolgo­zóinak, a Komszomol-tagoknak és a GTO testnevelési rendszer köve­telményeit teljesítetteknek, — szer­vezésvezetöi, gyakorlati oktatói, ed­zői és birói előléptetését. Miután az aktivát kiválasztották, az oktatást is meg kell szervezni »a testnevelési káderek kiképzésére és minősítésük emelésére irányuló egységes rendszer« alapján, melyet az Össz-szövetségi Testnevelési és Sport Bizottság állapított meg. Foglalkozás a társadalmi káderekkel Mindazokat, akik elvégezték a tanfolyamokat és szemináriumokat, meghatározott munkakörökbe kell beosztani azokban a testnevelési kollektívákban, ahonnan a tanfo­lyamra küldték őket. A testnevelési aktíváknak min­dennapi segítséget kell nyújtani munkájukban. A testnevelési bizottságnak az is Kötelessége, hogy rendszeresen, leg­alább havonként egyszer egynapos szervezési és módszertani értekez letet tartson velük. Ezeken az ér­tekezleteken összegezik az eredmé­nyeket és kicserélik a mult hónap­ban végzett munkára vonatkozó ta­pasztalataikat, valammt megállapít­ják a szervezési, módszertani és sportoktatási intézkedéseket a kö­vetkező hónapra. A testnevelési ká­derek elméleti színvonalá.nak foko­zásához elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy előadásokat, felolvasáso­kat, értekezleteket és megbeszélé­seket szervezzenek részükre test­nevelési és sportkérdésekről. A különösen kiváló aktívákat feltétlenül elő kell terjeszteni a magasabbfokú bizottságokon ke­resztül a »kiváló testnevelö«-jelvény kitüntetésre és ezek tapasztalatait széleskörűen ismertetni kell a sajtó hasábjain, stb. A járási bizottságnak figyelme­sen, gondosan és minden tekintet­ben meg kell ismerni kádereit, ez ugyanis az alapfeltétele annak, hogy helyesen osszák szét és hasz­nálják fel őket. Az összes kollektí­vák tanácsainak elnökeit, a társa­dalmi oktatókat, testnevelő előadó­kat és bírákat nyilván kell tartani a járási bizottságokban és állan­dóan meg kell jelölni azokat, akik elmentek és azokat, akik újonnan jöttek. A bizottság instruktorai (ellenőrei) Amikor a sport legkülönfélébb ágaiban, a testnevelési kollektívák számára szervezőket, társadalmi oktatókat és bírákat képezünk ki. ugyanakkor a járási bizottságok munkájának segítségére egy aktí­vát is szervezni kell. Mindenekelőtt a bizottság szerve 'ési munkájában segítő instrukto rokra (ellenőrökre) gondolunk. Ál­talában ezt az aktivát a sportegye­Február 8, vasárnap. A nap kél 7 óra 24 perckor, nyugszik 17 óra 5 perc­kor. A naptár szerint Aranka napja van. • Várható időjárás; Változó felhőzet, az ország nyugati részén időnként derűs, egyes helyeken vi­szont hó, illetve havaseső is lehetsé­ges. A hőmérséklet alig változik és a nappali órákban 0 fok körüli, éjjel pedig csak kevéssel süllyed a fagy­pont alá • Az iskolai takarékossági akció eredménye Szlovákiában, A nemzeti és középiskolák tanu­lói szabad idejükben rendszeresen foglalkoznak gyógynövény és hulla­dék nyersanyagok gyűjtésével; az ezzel szerzett pénzt az iskolai taka­rékossági akció útján helyezik el­Szlovákiában ez az iskolai takaré­kosság 1948. óta nagy méreteket öl­tött. 4.000 iskolában 380.000 tanuló az első iskolai félévben több mint 36 millió koronát takarított meg. A versenyben, amely csak az egye s já­rások iskoláinak együttes megtaka­rításaira vonatkozik,' első helyen Szakolca áll. Ezt követik a pöstyéni, svidniki, bánovcei, ógyallai stb. is­kolák. A járások közt folyó veresenyt az év végén értékelik és a legjobb járá­sokat díjazni fogják. • Iskolázás az új rendszerű pénztári nyilvántartásban A pártnak és kormánynak határo­zata értelmében, amelyet 1953. július 4-én é s 8-án adtak ki a köztársaság nemzetgazdasági állami fejlesztési terve új rendszerű összeállításának szervezéséről, az iskola-, tudomány­é s művészetügyi megbízotti hivatal a pénzügyi megbízotti hivatallal egyet­értésben megszervezi az üzemi pénz­tárosoknak kiképzését a pénztári nyilvántartás új szocialista módjára. A kiképzés est; tanfolyamokon tör­ténik. A kiképzés valamennyi gazdasági és felsőgazdasági iskolában lesz. Felvilágosítást nyújt a legközelebbi gazdasági vagy felsőgazdasági isko­la. A tanfolyam ingyenes. Az iskola-, tudomány- és müvészetügyi megbí­zotti hivatal egyúttal kéri azokat a vállalatokat, amelyekben már tartot­tak, vagy most tartanak saját kikép­zést a pénztári nyilvántartásban, hogy erről értesítsék a legközelebbi gazdasági iskolát, vagy felső gazda­sági iskolát, Pozsonyban pedig a I­felső gazdasági iskolát. • * Szlovákiában már 400.000 rádióengedélyt adtak ki Az első kapitalista csehszlovák köztársaság idejében 1938-ig Szlová­kiában csak valamivel több mint 100.000 rádióengedélyes volt. Az iparosodásnak induló Szlovákia ha­talmas szocialista építése, amellyel együtt eddig nem látott mértékben emelkedett a dolgozók vásárlóereje is, lehetővé tette, hogy az 1950—52. években csaknem 100.000 újabb rá­dióengedélyt adtak ki é s 1952. év vé­gén Szlovákiában már majdnem 400.000 személynek van rádióenge­délye. sületek kollektíváinak vezetőiből, a sportelőadókból, a testnevelő taná­rokból és oktatókból kell kiválasz­tani, akik ismerik a szervezési módszereket és akiknek megfelelő tapasztalatuk is van a testnevelési munka terén. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a kiválasztott in­struktorok (ellenőrök) testületét a bizottság külön intézkedéssel erősít­se meg és hogy igazolványt kapja­nak, mely feljogosítja őket arra, hogy a járás testnevelési szerveze­teinek munkáját ellenőrizhessék. Ez meghatározza az instruktorok (ellenőrök) jogait és kötelességeit és lehetővé teszi, hogy mint nem függetlenített bizottsági munkatár­sak, a rájuk háruló munkát töké­letesebben tudják végezni. A járási bizottság úgy szeivezzc meg az inštruktori (ellenőri) cso­Az autóbuszí'orgalom emelke­dése Szlovákiában Dolgozó népünk életszínvonala ál­landó emelkedését ugyancsak csalha­tatlanul bizonyítja Szlovákiában az autóbuszvonalak, számának azelőtt sohasem tapasztalt emelkedése. A felszabadulás után Szlovákiában az autóbuszvonalak száma 1-952. év vé­gére az 1938-i állapothoz képest 453 százalékkal emelkedett, az autóbusz­vonalak hossza km-ekben pedig 408 százalékkal. Az autóbuszforgalom leginkább a munkásosztály februári győzelme után növekedett, amikor az automobilforgalmat teljesen álla­mosították. 1948. óta a mult év vé­géig Szlovákiában az autóbuszvona­lak száma 370 százalékkal emelke­dett. 1948 februártól 1952. év végéig a szállított utasok száma is több mjnt 420 százalékkal növekedett. Nagy mértékben bővült az autóbusz­park is és a volt magánvállalkozók alkalmatlan autóbuszai helyébe a ČSAD dolgozói korszerűen felszerelt, kényelmes és biztos hazai gyártmá­nyú autóbuszokat állítottak be. Befejeződött a házi tűzoltó őrségek oktatásának első szakasza Szlovákiában a megelőző tűzoltó­kiképzés első szakaszát sikeresen befejezték. A kerületi és járási szék­helyeken és a falvakon összesen több mint 30.000 hallgató vett részt eb­ben az oktatásban és ezek már meg i s kezdték munkájukat. Feladatuk, hogy új kádereket képezzenek ki, hogy a tűzoltóberendezéseket ellen­őrizzék és gondoskodjanak a tűzvé. delmi intézkedések folytonos javítá­sáról. A kiképzés első szakaszában legjobban a kassai kerületben dol­goztak, ahol az össze s járásokban és községekben nagyobb részben a házi tűzoltó őrségeket képezték ki. Szlo­vákiában a csehszlovák tűzoltó szö­vetség most készíti elő az oktatás és őrség-alapítás második szakaszát azokban a falvakban, ahol még ilye­nek nincsenek, valamint a Hl. és IV. típusú EFSz-ekben. Ezenkívül a gép­és traktorállomásokon és az állami birtokokon megalapítják a csehszlo­vák tűzoltó szövetség üzemi egysé­geit A pozsonyi mozik műsora Hviezda — Repülőgéprablás (cseh) Tatra — Glinka zeneszerző (szov­jet) Slovan — Uj hősök é s hősnők (kínai) Lux — Kukučka (német) Metropol — Az ezred fia (szovjet) Dukla — Csoda a malomnál (len­gyel) Obzor — Corinna eljegyzései (né­met) Stalingrád — Bicikli tolvaj (olasz) Palace — Egy fiatal házasság tör­ténete (német) Liga — Tűzkeresztség (magyar) Zor a — Riadó (bulgár) Pokrok — A Sonnenbruck család i német) IVádej — Párizsi karrier (német) IWW>W«) HWMMMIH HI» H» HI Wt W) WW UJ SZÓ SZIOVAKM; Kummuulstn Párná­ink napilania - Szprkesztflsés- Bratisla­va JesenFkého 8—10 Telefon- 347—18 352—10 Ffíszprkpsztft (.firincz Gvula — Klaflôhlvatal: Pravda lankiadrtvrilla­latn. .Tpspnskwio 12 Teipfon iizprnl elő­fizetés és tarrôrnsftís '274 -74 PTRVŔNI nlfi­'bftfia 262- -77 Az 01 ^Zö nwrpnr|p|hptrt nnstat kézhpsítőkné) vaerv a onstnhiva­'alnkon ta EififizPtrsi rt!1 V, ívre 120 KI*9 FVIadô és Iránvítft postahivatal Bratisla­va ti — Nvomla a Pravda n v nvnmdá­1a P—.«-» port munkáját, hogy a járásban végrehajtott minden egyes ellenőr­zés, az instruktor (ellenőr) kiszál­lása a helyszínre, a kolhozokba, a szovhozokba, a traktorállomásokba, vagy a falusi iskolába, gyakorlati hasznot jelentsen az ellenőrzött testnevelési szervezet részére. Ellenőrizni lehet a kollektíva egész munkáját, vagy pedig a munka egyes részeit: pl. a sport­oktatási munka helyzetét, a GTO testnevelési rendszer követelményei­nek végrehajtását, stb. Az instruk­tornak (ellenőrnek) azonban min­dig pontos és világom utasítást kell adni, részletesen meg kell magya­rázni, feladatait és gyakorlati út­mutatásokkal kell őt ellátni arról, hogy miként végezze munkáját és a vizsgálat eredményeképpen mit kell elérnie.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents