Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-26 / 50. szám, csütörtök

4 m $20 , > 1953 február 26 Megtartották Losoncon a Csemadok III. járási konferenciáját PÁRTÉLET Folynak az évzáró taggyűlések a februári győzelem jegyében A Csehszlovák Kommunista Párt harca a februári győzelemben érte el tetőfokát. A burzsoázia arra számított, hogy megismételheti, amit 1920-ban csinált, és könnyűszerrel átveheti a hatalmat. A reakció nem számított arra és nem látta azt, hogy a CsKP 1921-től milyen hatalmas utat tett meg és a harcok megacélozták erejét. 1920-ban könynyü volt a burzsoázia dolga, mert a jobboldali szociáldemokraták a reakció kezére játszották a hatalmat. A decemberi vereség után azonban, mikor a tömegek és a baloldali szociáldemokraták látták, hogy a Tuszár-kormány nem képviseli a dolgozók érdekeit, 1921-ben megalakult a marxista-leninista alapon felépülő CsKP. A CsKP megalakulásától kezdve kíméletlen harcot folytatott a burzsoázia ellen. Elszánt harc folyt a CsKP bolsevizálásáért is, mert a pártba sok olyan elem került be, akik nem tudtak megszabadulni a szociáldemokrata opportunista nézetektől és később nyílt árulókká váltak. Ilyenek voltak Bubenik és később Jilek és Bólén, akiket Gottwald elvtárs, aki megkezdte a párt bolsevizálásáért folyó harcot, az ötödik kongresszuson 1929-ben leleplezett és kizárták őket a párt soraiból. A reakció nem számított arra, hogy 1948 februárjában a CsKP-nek 28 éves gazdag tapasztalata van a burzsoázia elleni harcban és nem számított arra sem, hogy van egy igazi bolsevik vezetője, Gottwald elvtárs, aki közvetlen Sztálin elvtárs tanítványa, és aki az orosz bolsevikoktól tanulta meg, hogy hogyan kell a burzsoázia nyakát kicsavarni. A CsKP a februári győzelemben mutatta meg, hogy ütőképes és elég erős arra, hogy a reakciót véglegesen elsöpörje útjából. A februári győzelemről Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának ülésén a következőket mondotta: „Ama 28 év keserű tapasztalatai, amelyeket a húszas évek óta átéltünk és a fejlődés, amelynek útjára az 1920 évi decemberi vereség után léptünk, i- a kommunista párt megalapításával és a marx-leninizmus elsajátításával — meghozta gyümölcsét. Meghozta gyümölcsét az üldözések, megaláztatások, München és az okkupáciő ellen folytatott harcok egész 1945 dicső májusáig tartó sora, mindaz, ahogy megalAZ UJ A szocialista tanító feladatai Sokat hangoztatott jelszó, hogy az iskolát a szocialista építés, a bélkeharc központjába kell helyezni. Ezt a jelszót különösen a vizsgára készülő tanulóknál kell megvalósítani. Csak akkor lehet növendékünkből új típusú embert nevelni, ha már az iskolában megismerkedett a szocialista erkölcs alapjaival, s már az iskolai munkát úgy végzi, hogy az az épülő szocialimust tükrözze. Ha a nevelők lépést tartanak a fejlődéssel, akkor tanításukban az aktuális eseményeket eredményesen tudják alkalmazni. Ha a tanító állandóan képezi magát, akkor pártunk tanítását a tantárgyakhoz úgy hozzá tudja kapcsolni, hogy az nevelőhatású lesz. Tanítását kell, hogy áthassa a marxi lenini világnézet, a Szovjetunió szeretete, hazánk szocialista építése és a békeharc. A tanulókból a szocialista haza bátor harcosai kell, hogy válljanak. Ebben nagy szerepe van a tanítónak. Az imperialisták háborús hisztériája egyre nagyobb méreteket ölt és ezért fokozzuk a honvédelmi kiképzést, tervszerűen fejlesszük tanulóink elméleti s gyakorlati tudását a leghaladottabb honvédelem terén. Nem felejtjük el egy pillanatra sem a hős Szovjet Hadsereg tetteit szeretetet táplálunk néphadseregünk iránt. Állandóan fenntartjuk a kapcsolatot néphadseregünk tagjaival, mert ez a kapcsolat elmélyíti a honvédelmi kiképzés megkedvelését. A nevelöknek tudatában kell len niök, hogy a szocializmus építését kottuk, megacéloztuk, szerveztük és vezettük a pártot. Sok régi elvtárs, aki a harcok és átmeneti vereségek kemény iskoláján ment át, elégtétellel mondhatja ma: „Nem végeztünk hiábavaló munkát!" E nélkül a munka nélkül, ennyire megacálozott párt nélkül nem lett volna februári győzelem." ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉSEINK abban az időszakban folynak le, mikor a nagy februári győzelem évfordulóját ünnepeljük. A februári győzelemben mutatkozott meg a párt igazi ereje, amely elsöpörte a reakció utolsó kisérletét a hatalom átvételére. Évzáró taggyűléseink legyenek aktívabbak, kapcsolódjanak be a vitába, különösen a régi elvtársak, akik tudtak harcolni a nehéz időkben is a burzsoázia ellen 1921-töl egészen a februári győzelemig, ákik aktivan tudtak harcolni a múltban, de most sok esetben passzívak. Legyenek tudatában annak, hogy az ö harcuk nem volt hiábavaló és bátran mutassanak rá hibáikra, hogy az alapszervezetek aktivitása az öregek tapasztalatainak átadásával és a fiatalok életerejének összekapcsolásával fokozódjék. Sok párttag harcolta végig 1921töl ezt az utat, egészen a februári győzelemig Gottwald elvtárs vezetésével. Sok elvtárs élvezheti a februári győzelem gyümölcsét, de sokan áldozták életüket azért, hogy az öszszes dolgozóknak az életszínvonala emelkedjék és a mai fiatalság élete örömtelibb, vidámabb legyen és ne ismerje mi az a gazdasági válság és a munkanélküliség. Kitartóan harcolt a CsKP zászlaja alatt 1921-töl Csóka Pál is, a várkonyi állami birtok disznóetetője. Az 1920-as decemberi vereség után, mikor ő is látta több társával, hogy a Tuszár-kormány elárulta a munkásosztály ügyét, ö is belépett 1921-ben a CsKP soraiba. Mint kocsis dolgozott a Pucher-féle gazdaságban Várkonyon éhbérért. Sok sztrájkban résztvett és tüntetésekben sokszor vonult fel a CsKP vörös zászlaja alatt a munkások jogainak kivívásáért. A sok nélkülözés és a nyomor után most ö is élvezheti a februári győzelem gyümölcsét, megmutatja, hogy tudott harcolni a burzsoázia ellen és most bele tud kapcsolódni, sőt példát mutat mint régi elvtárs a szocializntlis építésében. Munkáját úgy végzi, hogy a pártonkivüliek is csak szakképzett, párthü, kommunista szellemben nevelt káderekkel tudjuk diadalra vinni. E cél érdekében mindent el kell követnünk. A szülőkkel állandóan kapcsolatot kell tartanunk, mert a jól megszervezett családlátogatással közel hozzuk az otthont az iskolához és a szülőkkel együf* megbesizéljük. hogy a tanulóink közül kit milyen hivatás felé irányítsunk. Minden igyekezetünkkel: azon kell lennünk, hogy tanulóink a záróvizsga sikeres elvégzése után akár a harmadfokú iskolában, akár a termelésben, a szocialista emberhez méltóan állják meg helyüket. Kilner Barna tanító, Ajnáoskö. Gépállomások könyvelőinek tanfolyamsorozata Január közepén Nyitrán megkezdődött a gépállomások könyvelőinek tanfolyamsorozata. Az egyes tanfolyamok kéthetesek. Az első szlovák nyelvű tanfolyam után február 2-án a magyarnyelvű tanfolyam vette kez detét. Ezen 63 elvtárs vett részt a délszlovákiai állami gépállomások azon brigádközpontjaiból, " ahol magyar könyvelők végzik a gazdasági teendőket. Első előadónk a Csemadok nyitrai kerület titkára, Sebő elvtárs volt, aki az emberi társadalom fejlődéséről beszélt. Ezután előadást hallgattunk a gépállomások feladatairól, a kollektív gazdálkodás kérdéseiről és az egyes gyakorlati kérdésekről. Az előadások során még jobban tudatosítottuk, hogy kötelességünk a ránkbízott értékekkel jól gazdálkodni, hogy munkánk végered ményben politikai munka. Mi örü lünk annak, hogy résztvehettünk példát vehetnek tőle és sok régi párttag követhetné példáját, akik a múltban jól harcoltak, de most nem kapcsolódnak be elég aktívan a munkába. AT KELL TANULMÁNYOZNI párttagjainknak a CsKP történetét a februári győzelemig, hogy milyen harcok mentek végbe azért, hogy egy igazi bolseviki kommunista párt jöjjön létre. Látni kell a párttagoknak, hogy a februári győzelem határkő volt a párt politikájának megvalósításában és a februári győzelem után tovább folyik a harc a szocializmus magvalósításáért. A februári győzelem után teljesen a munkásosztály kezébe ment át a hatalom és a CsKP vezetésével gigantikus sikereket érnek el dolgozóink. Pártunk és az egész dolgozó nép azért jutott el a februári győzelemig, mert olyan vezére volt mint Gottwald elvtárs, aki továbbra is folytatja a harcot a párt tisztaságáért és leleplezi az olyan árulókat mint Szlánszky és bandája. A februári győzelem után emelkedik dolgozóink életszínvonala, új gyárak, kohók, villanymüvek épülnek, amelyben az új fiatal szocialista dolgozók fognak dolgozni, akik nem fogják ismerni a munkanélküliséget. Állami birtokainkon és szövetkezeteinkben a felszabadult parasztok dolgoznak, akik ha vannak is kezdeti nehézségeink, kedvvel végzik munkájukat, mert tudják, hogy maguknak dolgoznak. EZT LÄTJA csóka elvtárs is és szorgalmasan dolgozik. Kötelezettséget vállalt, hogy a tervezett 12 malac helyett, amit évente kellett volna elválasztania egy anyától, hogy 18 malacot fog elválasztani. Ezt a vállalását teljesítette és ezért meg is kapta érte a jutalmat. /Prémium fejében egy 150 kg-os hízót kapott, a havi 7.000 korona kereseten felül. De mivel még otthon is egy 170 kg-os hízója van, a 150 kgosat fölajánlotta a közellátás részére és így 17.000 koronát kapott a disznó árával együtt jó munkájáért. Csóka elvtárs látja, hogy nem hiába harcolt 1951-től, mert most az egész dolgozó közösségnek jobb életé van, és az" ö fiai már örömtelibb életet élhetnek, yffnt amüyent ő élt a kizsákmányolók uralma alatt. Most a februári győzelem tiszteletére még jobban fogja munkáját végezni, hogy a közellátásnak még több húst biztosítson. ezen a tanfolyamon, hogy ismereteinket bővíthettük; tanulhattunk. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ezeket aa ismereteket tovább fejlesszük, érvényesítsük azokat munkánknál, mert ez a mi legfőbb kötelességünk, legfőbb feladatunk. Veres Vilmos, Nyitra. Számoljanak le a hibákkal az ipolysági járás tanítói Nemrégiben az ipolysági járás tanítói munkaértekezetet tartottaík a járás székhelyén, hogy megtárgyalják azokat a komoly feladatokat, amelyek a tanítóság előtt állanak az első gottwaldi öt éves terv utolsó évében. Az értekezletet Szlosziary András járási tanfelügyelő nyitotta meg. Az értekezleten az ipolysági járás tanítói megemlékeztek Zdenek Nejedlý kormányelnökhelyettes, születésének 75-ik évfordulójáról. A magyar tanítóknak Hub ás Jánosné elvtársnö, az ipolysági magyar középiskola tanítónője tartott magas színvonalú előadást Nejedlý sokoldalú munkásságáról. Az értekezlet főpontját a járási tanfelügyelő elvtárs beszámolója képezte, aki részletesen foglalkozott mindazon feladatokkal amelyek a tanítók előtt állnak-az 1953-ik évben majd kritizálta a járás tanítóinak eddig kifejtett munkásságát. Beszámolójából kitűnt, hogy a tanítókmunkája az ipolysági járásban még nem kielégítő és szükséges, hogy a mutatkozó hiányosságokat, nehézsé geket és a szocialista iskola kiénit.ését gátló akadályokat minél előbb eltávolítsák. A tanfelügyelő elvtárs 1953. február lö-én tartották meg Losoncon a Csemadok IH. konferenciáját. A megnyitó beszédet Ocsovai Imre a Csemadok járási elnöke mondotta, aki rámutatott a losonci járás Csemadok vezetőségének munkájában mutatkozó eredményekre és hibákra. — Nyolc hónappal ezelőtt tartottuk meg a Csemadok H. járási konferenciáját, amelyen a Csemadok vezetősége és a Csemadok tagság kötelezettségeket vállait. A II. konferencián a losonci helyi csoport vezetősége azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a helyi osoport taglétszámát legalább 500 taggal kibővíti. A losonci járásban összesen 12 h#lyi szervezet van, de a n. konferencia óta eltelt időszakban a tagtoborzást csak 30%-ra teljesítették. Most, a Csemadok losonci Hl. járásj konferenciáján bátor kritikát kell alkalmaznunk, fel kell tárni a hiányosságokat minden helyi csoportban, hogy jobban teljesítsék azokat a feladatokat, amelyeket a mult évben a JX országos konferencián tűztek elénk. Ha ezeket az irányelveiket tartjuk szem előtt ,akkor hiszem, hogy nem niába jöttünk össze — mondta többek közt Ocsovai Imre. Az elnöki beszámoló után Ferencz József, a Csemadok járási titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy a helyi csoportok vezetőségei nem gondoskodtak arról, hogy a havonként megtartott taggyűléseken a tagok százszázalékosan résztvegyenek. A losonci járásban az ismeretterjesztő előadások ^ az elmúlt évben nagyon gyengén sikerültek. Losoncon az ismeretterjesztő előadásokon összesen 67-en, tehát az össztagság 10%-a vett csak részt. Ferenc József járási titkár felhívta a figyelmet ara, hogy a Csemadok tagjainak harcolniok kell a szervezeten belül megbújó ellenség ellen, amely arra igyekszik felhasználni a Csemadokot, hogy a dolgozók állama ellen lázítson, mint például Vilkén Snelzer Vilmos, aki szerint „pártunk és kormányunk mostohán bánik a Alapszervezeteink évzáró taggyűlései folyjanak le a februári gyözezelem jegyében, fokozza minden párttag aktivitását, hogy a Csóka Pálok és a többi elvtársaknak harca nem volt hiábavaló és ha vannak is pillanatnyi nehézségeink, gondoljunk arra, hogy a párt biztosan vezet, mert a mi pártunknak tapasztalatai vannak a burzsoázia elleni harcban. rámutatott arra, hogy a járás tanítóinak jelentékeny része nem renddelkezik kellő szakképzettséggel', mégsem törekszenek ezek az elvtársak pedagógiai szakképzettségük mielőbbi javítására. Ez pedig a szocialista iskola kiépítésének első feltétele. Az állami fegyelemről szólva, a tanfelügyelő elvtárs kritizálta azt a tűrhetetlen állapotot, amely az ipolysági járás egyes iskoláiban uralkodik. Egyes iskolák tanítói nem tartják tiszteletben az állami fegyelemről szóló intézkedésellnek az iskolákról szóló részét. Az ipolysági járásban még akadnak tanítók, akik felelőtlenül, a szocialista tanító jellemét megtagadva néha napokig munkahelyüktől távol tartózkodnak és ezért a tanítás természetesen szünetel. Ami a tanítók politikai fejlettségét illeti, ezen a téren még szintén mutatkoznak jelentékeny hiányosságok, mert a tanítók közül sokan még nem ismerték fel a központilag irányított politikai egyéni tanulás

1 jelentőségét. A tanítók iskolai és iskolánkívüli munkájának sikere érdekében rendkívül fontos, hogy minden egyes ta; nító megismerkedjék a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongreszszusának anyagával, Sztálin elvtárs zseniális ,,A szocializmus közgazdasági kérdései a Szovjetunióban" című müvével, valamint pártunk Csehszlovákiai Kommunista Pártja legutóbbi országos konferenciájánál! teljes anyagával. Az iskolákon mutatkozó hiányos ságok közé sorolható az a tény is, hogy a tanítók munkájuk megkönynyítésére nem tudják felhasználni az ifjúsági szervezeteket a pionír és a OsIPz csoportokat. Pziik ,éges az is. hogy a tanítók kellő figyelmet szenfaiusi gazdagokkal". Az ilyen embereket a Csemadok tagjainak le kell leplezniők. Ferencz József járási titkár beszámolója után vita következett, amelyen 8 ember vett részt. A felszólalók azonban nem mutattak rá helyj csoportjaik hiábira és nem tettek javaslatokat arra nézve, hogyan küszöböljék ki a hiányosságokat. A vita azért is ellaposodott, mert Ocsovai elvtárs kérdést tett fel a konferencia hallgatóinak, hogy mi is az az olvasókör és ezúttal megmagyarázta az olvasókör célját és jelentőségét. Ocsovai elvtárs ezzel korábbi mulasztását aikarta pótolni, de nem megfelelő helyen és időben. Különös volt, hogy bár a Csemadok küldöttek egyhangúlag azt mondották, hogy a helyi szervezetekkel nem ismertették az olvasókör jelentőségét, Szabó Géza felszólalásában beszámolt arról, hogy Panyidarócon a szövetkezeti dolgozók között megalakították az olvasókört és Galir.a Nyikolajevna „Aratás" című könyvének tíz példányát osztották szét. Szabó Géza rámutatott ara, hogy a vilkei és jelsőci helyi szervezet vezetősége. tervszerűtlenül dolgozott és nem tudta összehívni.a tagokat, amikor az olvasókörről akartak megbeszélést tartani. De nemcsak Jelsőcön és Vilkén történt ez, hanem más helyi csoportokban is. A vitafelszólalások után megválasztották a Csemadok járási vezetőségét. Elnök Szabó Géza, alelnök Ocsovai Imre, titkár, Ferencz József lett A konferencia eredménye az volt, hogy a helyi szervezetek vezetőinek kötelességévé tették, hogy a tervszerinti mintát hónapokra és negyedévekre elökészitették. A konferencián kötelezettségvállalások is történtek, mégpedig a pinci helyicsoport vezetősége május elsejéig 30 új tag beszervezését vállalta, míg a losonci helyi csoport vezetősége azt vállalta, hogy május elsejéig 1000 főre emelik a helyi csoport taglétszámát. Kelemen Béla. Fokozza a párttagok aktivitását az, hogy a CsKP élén olyan vezető áll, mint Gottwald elvtárs, aki a CsKP vezetésével a munkásosztályt az 1920-as decemberi vereségtől a februári győzelemre vezette és továbbra is vezeti a. szocializmus építésében egészen a kommunizmus megvalósításáig. Balla József. teljenek az ifjúsági szervezeteknek és azok irányításában hathatóson segédkezzenek. A járási tanfelügyelő kritikai beszámolóját vita követte, amelybe igen sok tanító bekapcsolódott. A vita során több értékes hozzászólás hangzott el. Az egyes iskolák igazgatói és a a tanítók kifejtetfiék, hogy milyen módon fogják eltávolítani a hibákat, amelyek iskoláikon, munkáikban előfordulnak. Az ipolysági járás kétnapos tanítói értekezletének résztvevői azzal a szilárd elhatározással tértek vissza munkahelyeikre, hogy valóra váltják mindazokat a feladatokat, amelyeket pártunk és munkásosztályunk eléjük állított. Tóth Tibor, Ipolyság. A trencsénteplici tanítóképző tanfolyamról Napról napra észlelhetjük, hogy mennyire megváltozott a munkások élete a felszabadulás óta. Üj lehetőségek nyíltak meg dolgozóink előtt. Népi demókratik'us rendszerünk támogatást nyújt maidén dolgozónak a tanuláshoz. Bizonyítéka ennek a trencsénteplici tanítóképző tanfolyam, ahol 120 munkás fiatal tanul. Elz a tanfolyam a mult év októberében nyílt meg és az a célja, hogy tíz hónap alatt 120 jól kiképzett, a marxizmus-leninizmus fegyverével felvértezett magyar tanítót adjon hazánknak. Ezt a nemes.célt a tanfolyam el is fogja érni. mert a hallgatók tudják, hogy milyen fontos feladata van a tanítónak, ezért a legnagyobb odaadással tanúinak és igyekeznek a lehető legtöbb tudást magukévá tenni. Dobiás György, Trencséntepiic. SZÓ POSTÁJÁBÓL