Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-25 / 49. szám, szerda

6 m szo 1953 február 25 Beszélgetések a februári események résztvevőivel i k öztái aaaigunk nagy esemé­nyeket élt át 1948-ban. A nép hatá­rozott afelől, hogy vájjon népi de­mokratikus berendezés valósuljon meg országunkban, vagy engedjen azoknak, akik meg akarták ismé­telni az 1920-as eseményeket. Fel­tehetjük a kérdést mi történt vol­na, ha 1948-ban a reakció győz. A bányák, a gyárak, a bankok, a biz­tosító intézetek továbbra is a ka­p íalista kizsákmányolók kezében maradnának, a munkások, a földmű­vesek egyre rosszabb körülmények között élnének, egyre csökkenő bé­rekért dolgoznának. Erre vonatkozó­lag jó példa lehet számunkra a München előtti köztársaság, ami­kor a munkások munkan'lküli se­gélyre voltak utalva és a burzsoá­zia a nép kizsákmányolásával mil­liókat keresett. Bebizonyult, hogy a kapitalistái! és az angol-amerikai iiTiperalizmus zsoldjában álló áru lók a dolgozó nép érdekei ellen dol­goztak. Éppen ezért a munkásosz­tály 1948-ban követelte, hogy olyan kormányt alakítsanak, amely elsö sóiban a munkásosztály érdekeit tartja szem előtt: a reakc'ó a nép nyomása alatt meghátrált. Gottwald elvtárs új kormáijyt á'lított fel, amely már 'tényleg a szocializmus­hoz yezető utat követte. Sokan vannak olyanok dolgozóink között akik a februári események ben résztvettek Az üzemekben, a gyárakban, az irodákban olyan dol­gozók is építik népi demokratikus hazánkat akiket a februári esemé­nyekben való részvétel jutalmául ér­demrenddel tüntettek ki. Rgyik ilyen dolgozó Sekir Jó­zsef, aki a Dimitrov-üzemben dol­gozik; a februári események ide­jén az üzemi pártszervezet einöke volt és a népi milícia parancsnoka. — Az üzemi bizottságok 1948 feb­ruár 22-i emlékezetes prágai gyű­lésén vált előttünk világossá, hogy a reakció puccsot kísérel meg és szeretné az 1920-as állapotokat visszaállítani, amikor is a kormány­tagok lemondása következtében elő­állott helyzetben a reakció vehette át a hatalmat. Elfeledkeztek azon­ban arról, hogy Gottwald elvtárs nem Tusár és elfeledkeztek arról is, hogy a munkásosztály közben kemény is­kolán esett át és nem fogja meg­engedni, hogy a mult újra megismét­lődjék. A reakció túlértékelte a ma­ga erejét — kezdte visszaemléke­zését Sekir elvtárs. Az üzemi bizottságok gyűlése után a párttagokból megszerveztük a né­pi miliciát és készültségbe léptünk. Ugyanakkor azonüan igen fontos volt, hogy a gyár munkásköreiben is megvilágosítsuk a helyzetet és ezért gyűlést hívtunk össze és rá­mutattunk arra. hogy mi rejlik a kormánytagok lemondása mögött és hogy a reakció,puccsot kísérelt meg. Ezekben az időkben fontos volt a gyár védelméről gondoskodni és ezért a milícia tagjai éjjel-nappal őrizték az üzemet: egyelőre még megmaradtak a régi üzemi őrség tagjai, de mellettük már ott vol­tak a népi milícia tagjai is fegy­verrel a kezükben, hogy ha esetleg valami történne, megvédhessék tu­lajdonukat, a nép tulajdonát. Február 23-án a népi milicia tag­jai megszállták a vol't demokra­ta párt hlzát és birtokukba vették. Természetesen voltak olyan ele­mek a gyárban, akiket az akcióbi­bottság megalakulása után el kel­lett távolítani helyükről. így tünt el pélulául Veselý igazgató, Tacsov­szký mérnök, a gyá* részvényese, Roasnyák mérnök és mások. Üzemünkben a készültség körűibe lül 3—4 hétig tartott, amíg az ál­lapotok teljesen helyreálltak. Ter mészetesen a munkásság egy percre sem hagyta abba a munkát, a ter­melés tovább folyt, a dolgo:ók fe­gyelmezetetten viselkedtek. Én, aki 1939 óta dolgozom az üzemben, va­lóban fel tudom mérni, mi yen ha­talmas változásokon mentünk át 1948 óta. Mert felmérhetetlen az a változás, amit 1946 és 1948 óta el­értünk, de a 48-as események je­lentették tulajdonképpen azt, hogy a munkásság 1 valóban kezébe vette sorsa intézését. Hogy azonban a 46 és 48 közötti eseményeket is említsem, talán ab­ban is nyilvánult meg a reakció ténykedése hogy miután látta azt. hogy a fe 1 szabadulás után semmi baji sem történt, a szarvai megnőt­tek és a régi kapitalista módon kezdtek gazdálkodni. Nem is szól­va arról, hogy különféle reprezen­tációs célokra hatalmas összegeket utaltak ki az igazgatók vezető tiszt­viselők fizetése 25.000 koronáig is terjedt. Mint sok másnak, úgy en­nek i- végetvetettek az 1948-as ese­mények és azéta a dolgozók az üzem valódi gazdái. \ Béke-üzembe is ellátogat­tunk, hogy a februári események­ben résztvett dolgozókkai bt zél­jünk. Itt dolgozik jelenleg Kubicsek József elvtárs, aki mint pártonkí­vüli vett részt a februári esemé­nyek idején a népi miliciában. An­nakidején a Visztra-üzemben szere­pelt mint raktárnok. Az 1948-as ese­mények nyitották ki a szemét és rögtön az emlékezetes nap után je lentkezett a pártba. Mi volt a hely­zet a Visztra-üzemben? Kubicsek elvtárs erről így számolt be. — 1948 februárjáig az üzemben éppen úgy, mint mindenütt a demo­krata és kommunista párt tagj-ai éles harcban álltak egymással. Az üzem­bizottságban is az. elnök demokra ta párttag vol't. Ennek e'lenére a tagság nagy része a munkásosztály­hoz hü elemekből állt. Az üzemi bi­zottság előzetes gyűlése után nálunk is megalakult az üzemi milicia, amely főleg párttagokból állt, de csatlakoztak hozzá olyan nem párt­tagok is. akik felismerve osztály­helyzetüket, maguk is készek voltak, fegyverrel a kezükben megvédeni a munkásosztály jogait. A február 25-i egyórás általános sztrájk nyilvánvalóvá tette a mun­kásosztály egységét a parasztokkal és a haladó értelmiséggel, és ez volt az az erő, amely lehetővé tette, hogy néhány napra rá megsemmisít­hessük a reakció összeesküvését. Feltettük a kérdést Kubicsek elv­társnak. hogy ha azelőtt sohasem volt pártban, miért, csatlakozott a februári események idején a népi miliciához? — Mint a munkásosztály fia tisz­tában voltam azzal, hogy hol a he­lyem és tudtam azt, hogy ezekben a sorsdöntő napokban mindenkinek el kell határoznia magát az esetleges harcra, mert aki velünk nincs, az ellenünk van — mondotta Kubicsek elvtárs. H avrila József elvtárs szintén a Béke-üzemben dolgozik, 1946 óta pálttag. Egyébként róla el kell mon­danunk, hogý az 1948-as eserrtények idején a Visztra-üzemben mint la. katos dolgozott 1952-ben került a Béke-üzembe és négy nap alatt meg­tanult a kordműhelyben a fonógépe­ken dolgozni. Júniusban már mint a legjobb fonót'ismerték el, majd a műhely mesterét helyettesítette, ké söbb pedg azt a megbízást-- kapta, hogy azt a műszakot vegye át, ame­lyet hat mester 11 hónap alatt sem tudott rendbe hozni. Murcina elvtárs, műhelyvezető vé­leménye szerint ezt a feladatot tö­kéletesen meg is oldotta Havrila elvtárs. A munkát jól megszervez­te és a gépekét azok kapták meg. akik a gépekhez valóban legjobban értettek. — A Visztra-üzemben — mondot­ta Havrila elvtárs — 1948 előtt az üzemtanácsban én voltam az egye­düli kommunista. 1947-ben például az üzemi tanács választásoknál ki akartak buktatni és ezért a tanács­választások pontos idejéről nem ér­tesítettek, nem mondták meg a gyű­lés pontos helyét és idejét. Én azon­ban követeltem a 'jegyzökönyveket és végül hosszú harcok árán s'került a többség akaratának érvényt sze­rezni és én is bekerültem a tanács­ba. Itt azonban nem volt könnyű .a helyzetem. Állandóan rámutattam a hibákra, mfe'yeket az üzemi ta­nács tagjai elkövettek. Egyik ilyen konkrét hiba volt például, hegy a ruhaanyagok kiutalásánál nem jár­tak el becsületesen, eirymás között osztották el az utalványokat, én vol­tam az .aki azután ezt a hibát ki­küszöbölve, az illetékesek kezeihez juttattam az utalványokat. Az 1948-s- események idején Mi­nácsik volt a párt elnöke, én pe­dig a párt titkára. Azokban az idők­ben sokan megéreztük Gottwald és Siroky elvtárs beszédeiből, hogy á februári eseményeknek el kell kö­vetkezniük. és amikor kezünkben fegyverrel őriztük a gyárat, akkor éreztük először, hogy a hatalom va lóban a dolgozó nép kezébe ment át. El kel' mondanom azt is, hogy Mi­nácsikot is el kellett távolítanunk pártelnöki funkciójából, mert lopott. Ebből is látható, hogy Minácsik csu­pán befurakodott a párttagok so­raiba, hogy ott bomlasztó tevékeny­séget folytasson. Azonnal kitettük a miliciából és később a pártból is kizártuk. Ezután én lettem a párt elnöke és ekkor történt, hogy 40 em berre lett volna szükség az üzemi milicia számára, de az akkor még fejletlen párttagok nem ismerve fel a milicia jelentőségét, húzódoztak a belépéstől. A munkásosztályhoz hü pártonkí­vüliek közül választottuk ki a leg­jobbakat és ezek felismerve a hely zet döntő foltosságát, fegyverrel a kezükben védték a "gyárat. Emlékszem, hogy a Megbízottak Testületénél is jártunk bizonyos kö­vetelésekkel. Akkor tünt fel nekem elsöízben, hogy Huszák nem képvi­selheti valóban a munkásosztály ér­dekeit, mert követeléseinkre nem adott határozott választ és minden képpen igyekezett a kényes kérdések megválaszolását elkerülni, H avrila elvtárs a februári ese mények után megkapta a „Februári győzelem" kitüntetésének III. foko­zatát, s amint látjuk, azóta is, mind munkájával, mind öntudatos maga­tartásával kiérdemelte a kitüntető bizalmát. Havrilák, Sekir Józsefek és a munkásosztály százai és ezrei me­neteltek 1943 februárjában fegyver, rel a kezükben, hogy megvédjék a Szovjet Hadsereg által nekünk ado­mányozott szabadságot, hogy meg védjék a dolgozó nép országát és lehetővé tegyék a szocializmus győ­zelmét hazánkban. Vidor István. ÖT EVE.,. A füleki Béke-üzemben technikai újításokkal harcolnak a terv sikeres teljesítéséért A füleki Béke-üzem dolgozói újí­tásokkal igyekeznek a munka gaz­daságosabbá tételére, a terv sikeres teljesítésének biztosítására. Az 1953. évben az elsö újítást Si­mon Ferenc igazgató kezdeményezte, s ez nagy jelentőséggel bírt. Csak két szárítókemencénk volt s így kép­telenek voltunk olyan mennyiségű anyagot szárítani, amennyi tervünk teljesítéséhez elegendő lett volna Sürgősen szükségünk volt tehát egy harmadik, kisegítő szárítókemencére Simon igazgató elvtárs javaslata szerint a két meglévő szárító kö­zötti üres helyen megtakarított anyagból felépítették a harmadik szárítót. Az új, harmadik szárító fűtésére a régi két szárítóból eltá vozó fáradt gőzt használják. A fá radt gőz 50—60 foknyira melegít' fel az új kemencét. Az új kemence üzembehelyezésével a szárítási mun ka terén a munkateljesítmény 20 százalékkal emelkedik egy év alatt Az ezúton elérhető anyagmegtaka ritás jelentős értékű, pénzben kife­jezve 400.000 Kös-t tesz ki. A gép-ásztalosmühely mestere is kötelezettséget vállalt, hogy az első negyedévben megtakarít nyolc köb méter faanyagot a ruhafogasgyár. tásnál. A gyártás közben keletkező hulladékból ugyanis kisebbméretü fakészítményeket állít elő a Kovo szmalt részére. Az így elérhető meg takarítás pénzértéke 17.120 Kčs. Ezekkel s az ezekhez hasonló kez deményezésekkel a füleki Béke­üzem dolgozói nagyban hozzájárul nak a szocializmus építéséhez. Póezos Antal, a fülekj Béke-üzem dolgozója NÉMETH ANBRAS a Csallóköz- zik. Mikor Odakerült, jól tudta, hogy aranyosi állami gazdaságban az igazgató politikai helyettese. A fel­szabadulás utáni években 1947-ben Csehországban egy építkezési válla­latnál dolgozott. Mint régi kommu­nistának elsö dolga volt, hogy az építőmunkások körében megszervez­ze a forradalmi szakszervezeti cso­portot. Nem ment ez könnyen. Az építkezési vállalat reakciós vezetői úton-útfélen akadályozták, hogy a dolgozók a forradalmi szakszervezeti mozgalom keretén belül szilárd egy­séget alkossanak, mert érezték, hogy a munkásság kemény ökle a proletárnemzetköziség szellemében lecsap az elnyomókra és mindazok­ra, akik vissza szerették volna ta­szítani népi demokratikus hazánkat a kapitalizmus iszonyatos poklába és tönkre akarták tenni azokat a vívmányokat, melyeket a munkás­osztály a kommunista párt vezeté­sével kiharcolt. A kül- és belföldi reakció kiszolgálóinak legfőbb célja az volt, hogy Csehszlovákiát kira­gadják a népi demokráciák sorából és leszakítsák a Szovjetunió vezette béketábortól. Ez a dolgozó nép nyo­morba döntését, szabadsága tönkre­tételét jelentette volna. Németh elvtárs átlátta akkor a helyzetet, és tudta, hogy a győzelem kivívásához a munkás-paraszt szö­vetség jegyében szívós harcot kell felvenni a reakció és az urak ellen. Az építőmunkások, akik Szlovákiá­ból, Csehországból valók voltak, megbíztak Németh elvtárs har­cos egyéniségében és rövidesen az üzemi bizottság elnökévé vá­lasztották. Németh elvtárs ez után még nagyobb odaadással és következetesebben harcolt az épít­kezésen, a vezető funkciókban lévő reakciós egyének ellen. Hogy a harc nagyobb hatású legyen, a februári események előtti hónapokban szoros együttműködést teremtettek a sze­mili fonógyári munkásokkal. Csehek, szlovákok, magyárok mindannyian egy célért küzdöttek. Minden nehéz­ség ellenére is biztosítani és meg­erősíteni azokat a nagyszerű vívmá­nyokat, melyeket a Szovjetunió di­cső hadserege felszabadító harcával hozott a csehszlovák munkásosz­tálynak. A FEBRUÁRI ESEMÉNYEKET megelőző napokban a hatalmas de­monstrációk, a munkásosztály kö­vetelései szinte félelmetesen hatot­tak a reakciós vezetőkre. Az építő­munkások napról napra követelték, hogy munkájuk után becsületesen jutalmazzák őket. A vezetők elodáz­ták a dolgozók követeléseinek telje­sítését. Azonban a harc mindjobban erősödött. A könyörtelen megrová­sok és az akkori lapok, mint pl. a „České Slovo" rágalomhadjárata a dolgozók és a kommunista párt el­len mit sem segitett áz igazságáért, a nagyobb darab kenyérért, a sza­badságért harcoló tömeg lelkes tün­tetéseivel szemben. E harc, élén a munkásosztály élcsapatával, a kom­munista párttal, a történelmi jelen­tőségű februári napokon sikerrel végződött. A kormányban lévő reak­ciós urak helyébe a munkásosztály­hoz hü, harcos vezetők kerültek. Gottwald elvtárs, pártunk fáradha­tatlan s kitartó harcosa néhány hó­nappal a februári események után a köztársaság elnöke lett. Csehszlo­vákia egész dolgozó népe határtalan lelkesedéssel fogadta a párt- és a munkásosztály nagy győzelmét. Né­meth András csoportja értékes kö­telezettségvállalásokkal fejezte ki hűségét, pártunk és vezetője, Gott­wald elvtárs iránt. Az adott sző hi­teléül Németh András kőműves cso­portja éjt nappallá téve dolgozott és a turbina építését határidő előtt befejezték. Az erős munkásakarat 1948-ban bebizonyította, hogy nincs az ^gész világon olyan erő, amely diadalmas menetelésében feltartóz­tathatná. Németh elvtárs azóta a Csallóköz aranyosi állami gazdaságban dolgo a gazdaságban 'is nagy feladatok várnak rá. Elképzelhető, hogy olyan gazdaságban, ahol évekkel ezelőtt a bárók, a földbirtokosok és főpapok szava volt a mindenható, a gazda­ság egyes részeiben ott maradtak az urak talpnyalói. régi ispánok, in­tézők, akik továbbra is a munká­sok zsírján szerettek volna hízni. Szívós és kitartó harcot kellett foly­tatni a dolgozók érdekeiért. NÉMETH ELVTÁRSNAK itt is elsö kötelessége volt megnyerni a tömeget. Állandó és türelmes felvi­lágosító munkával — noha több íz­ben akadályozták ebben az urak szekértolói — éz rövidesen sikerült. A csallóközaranyosi állami gazda­ságban öt év alatt békeharcos, új emberek nőttek. Olyan emberek, akik a közösségért harcolnak alkotó munkájukkal. Ma már a csallőköz­aranyosi állami gazdaságot orszá­gunk egyik legjobb állami gazdasá­gai közé sorolhatjuk. E többezer holdas gazdaságban természetesen sok munkáskézre van szükség. Nem is lehetne a munkákat jól és idejé­ben elvégezni, ha a gazdaság lelkes és ügyeskezü asszonyai nem vennék ki részüket a munkából. És éppen itt tükröződik vissza a jó politikai meggyőző munka és ez a titka az aranyosi állami gazdaság szocialis­ta mezőgazdasággá való rohamos átalakulásának. Asszonyok, férfiak, ifjak és öregek az új módszerek al­kalmazásával, gépek segítségével küzdenek a mezőgazdasági termelés fokozásáért, a boldog szocialista társadalom megvalósításáért... És ebben a munkában nagy része van Németh elvtársnak. Erős akarata, s a szocializmus győzelmébe vetett szilárd hite nem egyszer győzelme­sen valóra váltotta a már „megold­hatatlannak" vélt feladatot is. Még­pedig azzal a tudattal, hogy a kom­munista nem ismer, nem szabad hogy ismerjed akadályt, vagy nehéz­séget, mert a dolgozókkal való szo­ros együttműködés mindig sikeres eredményeket hoz. A napnál is vilá­gosabban beszélnek erről a gazda­ságban elért kimagasló eredmények. Ma már a tehenészetben nem ritka­ság a 13—14 literes tejhozam. Nagy Katalin pl. már hónapok óta 12 lite­res átlagos tejhozamot ér el. Mun­kájában nagy segítségére van, hogy alkalmazza Malinyinova szovjet fejő­nő munkamódszerét. Gyönyörű ered­mények születtek különösen a mult esztendőben a mezei munkák terén is. Nem egy fogatós egy nap alatt 8—9 hektárnyi területet is bevetett. A jól végzett munka gyümölcsét a birtok dolgozói élvezik. A szocializ­mus építői, a béke első vonalbeli harcosai 8—9.000 koronát keresnek havonta. Iskola, kultúrház; óvoda, tanonemühely teszi szebbé az ifjú­ság, a jövő nemzedékének életét. Vankó Gyula 17 éves szerelőtanonc­nak sem kell, mint annak idején Né­meth Andrásnak, a mesterek szit­kait hallgatnia. Pofonok nélkül is becsületes jó munkás lesz belőle. Édesapjának — aki a sertések gon­dozásáért havonként 7.000.— korona jutalmazásban részesül — sem keil azon törnie a fejét, hogy miből ta­níttassa fiát. Államunk a iegmesz­szebbmenö gondoskodással törődik a tanuló ifjakkal. Amellett, hogy ta­níttatja őket, teljes ellátást és zseb­pénzt is kapnak. EZT A SOK JÓT, a szabadságot, az emberibb életet a Szovjetunió felszabadító segítségével, pártunk szilárd vezetésével öt évvel ezelőtt a munkásosztály harcolta ki. Az 1948-as dicső februári győzelem ad­ta meg Németh elvtársnak és mil­liónyi dolgozó társának azt a lehető­séget, hogy most békésen a marx­leninizmus tanaival felfegyverkezve szilárd harcban építhetjük a kizsák­mányolástól mentes szocialista tár­sadalmat. Méry Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents