Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-25 / 49. szám, szerda

Í&S8 fefefuár 25 101 SZO 7 1 . Ä párt ideológiai, politikai és szervezési munkájának fokozása, feladataink teljesítésének döntő feltétele „Tervünket teljesíteni Tehet — és teljesítjük is — ha gon doskodunk ... arról, hogy a párt a maga egészében az új alap­szabályzat: szellemében fokozza valamennyi tagjának és szer vezetének ideológiai } politikai és szervezési aktivitását. Ezen kívül minden egyes pártszervezet és minden egyes párttag a maga tevékenységében még az eddiginél is sokkal nagyobb mértékben váljék a széles néprétegek képviselőjévé és vezéré vé." (Klement Gottwald elvtárs tíz pontjának első pontja.) Pártunk a munkásosztály, a dol gozó nép pártja. Programmja, érdé kei és célkitűzései megfelelnek és szorosan összevágnak a széles nép rétegek érdekeivel és célkitűzéseivel Pártunk feladata és közvetlen célki tűzése — mint ahogy azt a CsKP alapszabályzata meghatározza — „hogy felépítse a szocialista társa dalmí rendet", azt a társadalmi és gazdasági rendet, amelynek gazda­sági alaptörvényét Sztálin elvtárs így fogalmazta meg: ,.Az egész tár sadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximá lis kielégítésének biztosítása a szo cialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szünte len növekedése és tökéletesedé' se útján." A szocializmusnak Sztá­lin által meghatározott gazdasági alaptörvénye épp úgy magába fog' lalja pártunk" programmját és cél kitűzéseit, mint ahogy kifejezi dolgozók milliós tömegeinek évszá­zados igényeit és célkitűzéseit. Ah­hoz azonban, hogy ez a törvény, an nak első része, az egész társadalom állandóan növekvő anyagi lis kultu rális szükségleteinek maximális ki­elégítése, kézzelfogható valósággá váljék és éreztesse gyümölcsöző ha­tását, el kell érni és valóra kell vál tani e törvény további részeit, még­pedig a szocialista termelés szünte len növekedését, amely a legfejlet­tebb technika alapján valósítható meg. Az SzKP XIX. kongresszusá­ról tartott beszámolójában Gottwald elvtárs megállapította, hogy sokan vannak, akik szivesen és örömmel i fogadják e törvény első részét, azon ban megfeledkeznek és figyelmen kívül hagyják a további két részt, amelyek pedig az alapját képezik az előbbi valóraváltásának. Joggal álla­pította meg Gottwald elvtárs, hogy mindenkinek meg kell értenie és tu­domásul kell vennie, hogy „a szocia­lizmusban sem várhatja senki sem, hogy p. sültgalamb a szájába re­püljön". Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk valóra válthasssa! a szocializmus gazdasági alaptörvé­nyét, annak első részét, a társada­lom anyagi és kulturális szükségle tének maximális kielégítését,\ meg kelf teremtenie ezen szükségleteket kielégítő termelést, s e fokozott ter­melés • biztosításához a legfejlettebb technikát. Tehát világos: pártunk vezeté­sével és irányításával országunk dol­' gozó népének teljesíteni kell mind­azokat a feladatokat, amelyek a ter melés fokozását irányozzák elő, hogy ezek teljesítésével lerakjuk az alapjait a szocialista társadalmi és gazdasági rendnek, amely a társa­da'om szükségleteinek maximális kielégítését tűzte ki céljául. I. Az 1953-as évi terv irányszámai nag'y, az eddigi éveknél fokozottabb feladatok elé állítják pártunkat és országink dolgozó népét. Az ez évi feladatok nagyságát és jelentőségét növeli az, hogy az ötéves terv utol só esztendejébe léptünk, -s tovább; előrehaladásunk döntő mértékben attól függ. hogyan teljesítjük az el sö ötéves terv feladatait. Bár az ez évj feladat nagy — az ipari terme lés 19.4 százalékos, a beruházások 18 százalékos, a munkatermelékeny­ség 15.1 százalékos emelkedését irá nyozza elő — fez nem jelenti azt. hogy a feladat nem reális, nem vol na teljesíthető, sőt túlteljesíthető. Teljesíthetők és túlteljesíthetők q feladatok mert reálisak és a telje sítésiikhöz szükséges előfeltételek adva és biztosítva vannak, másrészt teljesíthetők e megnövekedett és nagy erőfeszítéseket kívánó felada tok azért, mert valóraváltásuk i társadalom és országunk minden egyes dolgozójának személyes érde­keit, anyagi és kulturális szükség­leteinek a kielégitsését szolgálja, Ahhoz azonban, hogy ezt a tényt or­szágunk minden egyes dolgozója felismerje és tudatosítsa s e ténynek a felismerése és tudatosítása a fel­adatok teljesítésének hatjómotorjá­vá váljék, pártunkra, a pártszerve­zetekre és minden egyes párttagra hárul az a feladat, hogy fokozzák tevékenységüket a dolgozók milliós tömegei között a terv feladatariak teljesítésében. A párt fokozott aktivi­tásának a tömegek között a terv tel­jesítéséért arra kell irányulnia, hogy a dolgozók saját maguk, saját ta­pasztalataik és felismeréseik alapján győződjenek meg a párt politikájá nak helyességéről, arról, hogy a párt célkitűzései, a párt által kitűzött feladatok megfelelnek saját célkitűzéseiknek, tükrözik és magukban foglalják saját ér dekeiket. Mint Sztálin elvtárs tanít­ja: „A lenini vezetés tulajdonképpen abban áll, hogy az élcsapat tudja magával vinni a sereget, hogy az él csapat úgy menjen előre, hogy ne szakadjon el a tömegektől. De, hogy az élcsapat ne szakadhasson el a tömegektől, hogy az élcsapat csak. ugyan magával vihesse a milliós tö­megeket, annak van egy döntő fel­tétele, mégpedig az. hogy maguk a tömegek a saját tapasztalataik alap­ján győződjenek meg az élcsapat út­mutatásainak, utasításainak, jelsza­vainak helyességéről." E sztálini tanítás , érvényesítése, gyakorlati' alkalmazása, hogy a párt, mint az ország dolgozó népének él­csapata a dolgozók tömegei saját tapasztalataik és felismeréseik alap­ján magával tudja ragadni a kitű­zött feladatok teljesítéséért, valóra­váltásáért, megköveteli a párttól, annak minden egyes szervezetétől és minden egyes párttagból, hogy fo­kozza, az eddiginél sokkal magasabb színvonalra emelje ideológiai, politi­kai és szervezési aktivitását, mint a sikeres és eredményes tömegpoliti­kai munka döntő előfeltételeit. II. Pártunkat a marxizmus-leniniz­mue elméléte vezérli, s gyakorlati munkája, a szocialista társadalmi és gazdasági rend felépítése a társada­lom fejlődésé törvényeinek tudomá­nyos ismeretén alapszik. A párt gyakorlati munkája, állami, társa­dalmi és gazdasági tevékenysége elválaszthatalan ideológiai munkájá­tól, a gyakorlati kérdések helyes megoldása szorosan összefügg az ideológiai kérdések helyes megoldá­sától. Éppen a gyakorlat, a minden­napi munka, a társadalmi és gazda­sági feladatok megoldása tükrözi azt, hogy helyes elmélet vezette-e e feladatok gyakorlati kivitelezését, végrehajtását. Éppen a gyakorlat, a mindennapi munka adja bizonysá­gát annak, hogy egy munkahelyen a kitűzött gazdasági fe'.adat végre hajtását nemcsak a szükséges ter. vezési és technikai feltételek meg teremtésével, hanem annak ideoló giai niegalapozásával hogyan Részi tették elő. Ismeretes hogy a szocia lista munkaverseny óriási mérték ben. soha nem látott magasságra tudja fokozni a termelést. A terme lés növelése viszont központi kérdé se az ötéves tervben kitűzött felada tok ; teljesítésének, a szo* : 'IWrmis gazdasági a'.apja megteremtésének Nyilvánvaló tehát, hogy a szocialis­ta munkaversenynek a lehető leg­szélesebb mértékben való elterjesz­tése döntő tényezője annak, hogy országunk dolgozó népe az ötéves tervben kitűzött feladatokat ho­gyan teljesíti, a szocializmus építé­séből származó kötelezettségeknek milyen mértékben tesz eleget. Ah­hoz viszont, hogy a dolgozók milliós tömegeit bevonjuk a szocialista munkaversenybe, ahhoz, hogy min­den egye® dolgozóban tudatosítsuk és vérébe vigyük a verseny szüksé gességét, a termelés növelésének és a munka termelékenységének jelen­tőségét a szocializmus felépítésében, az szükséges és elengedhetetlenül szükséges, hogy a dolgozók elméle­tileg tisztában legyenek a szocialista termelés és annak növelése jelentő­ségével és célkitűzéseivel, valamint, hogy tisztában legyenek a munka termelékenysége növelésének kérdé­sével s azzal, hogy ez mennyiben já­rul hozzá a szocialista rend felépíté­séhez, s mennyire hat vissza saját egyéni életükre. A verseny csak ak­kor válhat igazán tömegmozgalom­má, ha a dolgozók tömegei világo san látják ennek politikai és gazda­sági jelentőségét, mind országos vi­szonylatban, mind saját egyéni éle­tükre nézve s e tudatos felismerés alapján érzik szükségességét a ter­melés fokozásának és az ezt előmoz­dító és előre-lendítő szocialista mun­kaversenynek. Országunkban a szövetkezeti moz­galom megerősödésével, a szövetke­zeti gazdaságok növekedésével rend­kívüli módon kiéleződött a falusi osztályharc. A politikai és gazdasági pozícióiból mindinkább kiszorított osztályellenség, a hatalmát veszített kulákság e sikerek láttán taktikát változtat, a nyílt ellenállás politiká­járól áttér az- alattomos aknamun­kára, simulékonnyá, hajlékonnyá vá­lik, s látszólag a szocializmus hívé­vé szegődik, s eddigi szövetkezetel­lenes magatartását megváltoztatva, a szövetkezeti gazdálkodás mellett tör lándzsát.'A kulák e megváltozott magatartása nemcsak a parasztság tömegeit téveszti meg, s vezeti fél­re, hanem hisznek a kulák megvál­tózott magatartásának a falusi párt­tagok, sőt a járási és kerületi párt­funkcionáriusok is, s nem egy eset­ben maguk a pártszervezetek azok, amelyek pártfogásukba veszik ' a szövetkezetbe befurakodott kulákot, „indokolva" eljárásukat azzal, hogy „nem a régi emiber ez már", „belát­ta, hogy helytelenül' cselekedett az­előtt", „legjobb szervezője lett a szövetkezetnek", „hogy becsületes szándéka van, az abból is látszik, hogy nem akar funkciót, hanem az állatok mellé kérte beosztását", — és más hasonló „elméleteket" állíta­nak fel a kulák védelmére. .Nem látják meg a kulák megváltozott, szövetkezetet „támogató", „szocia­lizmust épitő" magatartása mögött a kulák változatlanul romboló, szö­vetkezet- és szocializmusellenes munkáját, mint ahogyan nem látta meg — az ideológiai tudás hiányá­ban nem is láthatta meg —- a vá­sárúti pártszervezet sem, amely egé­szen a sajtó és a felsőbb pártszer­vek beavatkozásáig tűrte, hogy a 75 holdas, a volt földbirtokos bérenc, kocsmáros és kupec Rujder Her­mann mint állatgondozó a szövetke zetben végezze romboló munkáját. Éppen a szocializmus építésében, a szövetkezeti mozgalomban elért sikerek, a kiéleződött osztályharc és a szocializmus építéséből szár­mazó egyre nagyobb feladatok azok, amelyek a párttagok és a pártonkívüliek nagy tömegének fo­kozottabb ideológiai nevelését kö­veteli meg, mert a marxizmus-leni­nizmus ismerete az a csalhatatlan iránytű, amely a legnehezebb hely­zetben is, a legbonyolultabb és- a legnagyobb feladatok megoldásában is megmutatja a feladatok végre­hajtásához, teljesítéséhez, a célhoz vezető utat. III. A terv teljesítésének előfeltétele­ként Gottwald elvtárs továbbá azt tűzi ki feladatul a párt, a párt­szervezetek és a párttagok elé, hogy fokozzák politikai aktivitásu­kat, ami azt jelenti, hogy a párt­szervezetek és a párttagok szocia­lizmust építő munkánk minden sza­kaszán, párt-, állami-, gazdasági­és kulturális életünkben érvénye­sítsék a párt vezető és irányító szerepét, a párt által kitűzött fel­adatok teljesítésében legyenek a tö­megek vezetőivé, legyenek a párt politikájának és programmjának élenjáró harcosaivá. Előrehaladá­sunk, feladataink teljesítésének, né­pünk felemelkedésének döntő ténye­zője a pártnak a tömegek közt végzett felvilágosító és meggyőző munkája. a párt tömegpolitikai munkája. Pártunk ereje és legyöz­hetetlensége a tömegekkel való szo­ros és elszakíthatatlan kapcsolatá­ban van, s e szoros és elszakítha­tatlan kapcsolat nemcsali abban jut kifejezésre, hogy pártunk pro­grammja és célkitűzései magukban foglalják és kifejezik a dolgozó ember érdekeit és célkitűzéseit, ha­nem abban is, hogy a párt az aka­ratát, a programmját, és a célki­tűzéseit, az ezekből származó ^fel­adatokat nem kényszeríti, nem erő­szakolja rá a dolgozók tömegeire, hanem a felvilágosító és meggyő­ző munka eszközeivel vezeti rá á dolgozókat azok felismeréséhez, a felvilágosító^ és meggyőző munka módszerével világosítja fel a tö­megeket politikájának és célkitűzé­seinek helyességéről és irányitja a tömegeket a feladatok teljesítésére. Éppen ezért a párt felvilágosító és meggyőző munkájának a tömegek között a feladatok teljesítése és a szocializmus felépítése tekintetében óriási jelentősége van. A terv teljesítéséből származó egy r e nagyobb feladatok szükségszerűen megkövetelik a párt tömegpolitikai munkájának fokozását és minősé­gének javítását is. A pártszerveze­tek és a párttagok szakadatlan te­vékenysége a pártonkívüliek töme­gei között, a terv teljesítéséből származó kérdések aprólékos és tü­relmes megmagyarázása, a felada­tok megvitatása a dolgozókkal az egyes munkahelyeken, a párt- és a kormány határozatainak teljesíté­séért való harc, a hibák és a fogya­tékosságok, az akadályok és nehéz­ségek feltárása, az ellenséges ideo­lógiák behatolásának megakadá­lyozása és az ellenséges elemek romboló tevékenységének leleplezé­se, — ezek. azok a kérdések, ame­lyek a párt tömegpolitikai munká­ját jelentik, s amelyeknek megva­lósítása döntő tényezői az ötéves terv teljesítéséből származó felada­tok elvégzésének. Tömegpolitikai munkánk egyik legkirívóbb fogyatékossága, hogy a párt élőszóval való felvilágosító és meggyőző munkáját nem egy he­lyen bürokratikus intézkedésekkel, diktatórikus parancsolgatással cse­rélik fel. de épp olyan súlyos fo­gyatékosság ennek az ellenkezője is, az »ösztönösség« elmélete, ami­koris mindent rábíznak a dolgok .természetes folyására« s hagyják, hogy mindenki saját belátása és kényelme szerint cselekedjék, tű­rik. hogy egyes személyek egyéni érdekei és kényelme háttérbe szo­rítsa az állami feladatok teljesíté­sét. Nemcsak a pártszervezeteknek, hanem minden párttagnak is köte­lessége. hogy harcoljon az ilyen, a párt politikáját és az ország érde­keit sértő elhajlások ellen, s ezzel egyidöben élenjáró és lankadatlan harcosa legyen a tömegek közt a I párt politikájának, a kitűzött fel­adatok teljesítésének, de sohasem a bürokratikus intézkedésekkel és a diktatórikus parancsolgatással. ha­nem a felvilágosító és megg-yozö munka módszereivel. IV. Nem valósítható mŕg a pártta­gok fokozottabb ideológiai nevelése, nem végezhet a párt kielégítő tö­megpolitikai munkát, ha ugyanak­kor nem fokozza szervezési akti­vitását, ha a pártszervezetek nem élnek élénk szervezeti életet. A ta­pasztalat, a gyakorlat bizonyítja: annak a pártszervezetnek a tagsá­ga fejlődik ideológiailag és sajátít­ja el a marxizmus-leninizmus alap­jait, amely a taggyűléseken rend­szeresen ellenőrzi tagjai tanulását, a tanulásban, a pártiskolázás évé­nek iskolázásában nem tűri meg a lazaságot, s a bírálat és az önbí­rálat fegyverével kiküszöböli az ok­tatásban, a tanulásban észlelt hi­bákat és hiányosságokat. A ta­pasztalat, a gyakorlat, a feladatok teljesítése, a dolgozók öntudatoso­ciása igazolja, hogy az a pártszer­vezet végez jó tömegpolitikai, fel­világosító és meggyőző munkát, amely rendszeres gyűléseket tart. A gyűléseken konkrét formában beszélik meg az előttük álló felada­tokat, tág teret adnak a dolgozók kezdeményezésének, az alulról jövő bírálat kifejlődésének, s az észlelt hibákat nem takargatják, a párt és állami fegyelem megszegőit, a mulasztókat és a hanyagokat nem mentegetik »objektíV« okokkal, ha­nem felelősségre vonják, s követ­kezetesen érvényt szereznek a párt és állami fegyelem betartásának, a feltárt hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésének. Csak az a párt­szervezet végezhet jó felvilágosító és meggyőző munkát a tömegek között, amely tagjait konkrét fel­adatokkal bízza meg, de nem elég­szik meg azzal, hogy az egyes párttagok feladatot kapnak, hanem számon is kéri és ellenőrzi a fel­adatok teljesítését, azok végrehaj­tását. Pártunk új alapszabályzata a párttagok kötelességévé teszi, hogy példát mutassanak munkájukban, hogy sajátítsák el munkájuk tech­nikáját, szüntelenül fokozzák és emeljék szakképzettségüket, — egy­szóval, hogy a kommunisták élen­járó munkásokká fejlődjenek, s pél­damutató munkájukkal, kiváló tel­jesítményeikkel magukkal tudják ragadni dolgozó társaikat, tudásuk, szakképzettségük, tapasztalataik át­adásával segítsék a gyengéket, az elmaradókat. A kommunistának példamutatóan élen kell járnia a társadalmi tulajdon megóvásában, annak gyarapításában, s dolgozó társait a társadalmi tulajdon sért­hetetlenségére kell nevelnie. Pártunk új alapszabályzata, ame­lyet az országos pártkonferencia fogadott el, s emelt minden párt­tagra egyaránt kötelező törvénnyé, legyőzhetetlen fegyver a pártszer­vezetek és a párttagok kezében, a pártélet, a pártmunka fokozására és fellendítésére, feladataink telje­sítésére a cél, a szocialista társa­dalmi és gazdasági rend megterem­téséért folyó harcunkban. Minden pártszervezet és párttag legfőbb kötelessége, hogy az új alapsza­bályzat értelmében és szellemében fokozza tevékenységét az alapsza­bályzat egyes pontjainak betartásá­ért, s mint szemefényén, úgy őr­ködjék pártunk tisztaságán és- so­rainak egységén, mert a párt é3 jjsak a párt a biztosítéka annak, hogy vezetésével és irányításával, a Szovjetunió példája nyomán és állandó segítségével országunk dol­gozó népe teljesíti az "lőtte álló feladatokat, s felépít szocializ­must. Balk\ László. /

Next

/
Thumbnails
Contents