Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-25 / 49. szám, szerda

ÜÜS10 5 A csflisztovák dolgozók februári győzelmének 5. étferÉitéjéra Irta : Václav Kopecky, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága elnökségének tagja Csehszlovákia dolgozói évfordulót ünnepelnek. A napokban lesz öt éve, hogy szeretett kommunista pártjuk és vezérük, Klement Gott­wald vezetésével 1948 februárjában meghiúsították a burzsoá reakció ellenforradalmi puccskísérletét, ra­gyogó győzelmet arattak, s teljesen fölszabadították Csehszlovákiában a szocializmus építésének útját. Az 1548. februári győzelem tör­ténelmi jelentőségű volt országunk sikeres fejlődése szempontjából. . 1945 májusában a Szovjet Hadse­reg dicső hősei hozták el orszá­gunknak a fölszabadulást, s ma ez a győzelem teljes fényében ragyog, mint a munkásosztály erejének diadala, mint az új rend győzelme a régi világ erőin, amelyek hiába próbálják visszafelé fordítani a történelem kerekét. t Amikor a csehszlovák dolgozók boldogan ünneplik a győzelmes február ötödik évfordulóját, az im­perialisták, a szocialista tábor or­szágai ellen irányuló cselszövések kezdeményezői, a keserű visszaem­lékezés perceit élik át. Hiszen az amerikai imperialisták tervei 1948 február 25-én teljesen megsemmi­sültek. Az amerikai imperialisták ismét hatalomra akarták segíteni a csehszlovák burzsoáziát, s ehe­lyett látniok kellett, hogy a cseh­szlovák nép forradalmi ereje öt drámai napon végleges kudarcba fullasztotta az ellenforradalmi ál­lamcsíny kísérletét. Meg akarták dönteni Csehszlová­kiában a népi demokratikus rendet, meg akarták állítani az ország szocialista fejlődését, a ehelyett vé­gignézhették, hogyan szilárdította meg- a csehszlovák nép a győzel­mes február után a népi demokrati­kus hatalmat,' s mily biztosan ha­lad a szocializmus építésének út­ján. Az amerikai imperialisták há­borús terveik egyengetése végett föl 'akarták robbantani a Csehszlo­vák Köztársaság és a Szovjetunió baráti és szövetségi kapcsolatait, s ehelyett látniok kellett, mint zárkózott országunk a győzelmes február után még eltökéltebben a Szovjetunió mellé, mint fűzte kap­csolatait még szorosabbra a test­véri népi demokratikus országok­kal, mint növelte meg súlyát a bé­k^táborban. Az amerikai imperialisták ször­nyen háborognak, mert Csehszlová­kiában az áruló Szlánszky-banda szétzúzásakör újabb vereséget szen­vedtek. Az amerikai imperialisták különösen vérmes reményeket fűz­tek ehhez a bandához. Ez az áru­lók tőkés-nyugati búcsúztatóiból is kijajdul. Ismeretes, hogy 'Truman és Eisenhower New Yorkban fel­szólalásaikban személyesen fejezték ki sajnálkozásukat Szlánszky és cinkosai csúfos végén. Nyugatról mindmáig hallatszanak az imperia­listák panaszai, hogy trockista­titóistákból. burzoa-nacionalistákból, cionista elemekből toborzott cseh­szlovákiai ügynökségük elpusztult, s így nem sikerült a csehszlovák nép háta mögött Imperialista ötö­dik hadoszlopot teremteniök. Az el­lenség dúl-fúl mérgében. mert Csehszlovákia dolgozói lankadatla­nul fokozzák forradalmi éberségü­ket. s készek rá, hogy kíméletle­nül leszámoljanak mindenkivel, aki hazájuk biztonságát, s a szocializ­mus vívmányait fenyegeti. Azt a na?y ügyet, amelyért a hős Szovjet Hadsereg vitéz •harcosainak ezrei és a dicső csehszlovák hazafiak éle­tüket áldozták. Ma rr ár az is világos, hogy a csehszlovák dolgozók a Szlánszky vezette államellenes összeesküvő központ széttiprásával az összees­küvések Csehszlovákia határain túl terjedő hálózatára tapintottak rá Szemléltetően mutatja ezt a zsidó burzsoa-na'cionalisták aknamunkájá­nak és kémtevékenységének lelep­lezése. A cionista elemek kártevő cselszövéseinek leleplezése, más népi demokratkus országokban. a gyil­kos orvosbanda leleplezése a Szov­jetunióban, s a cionisták fölforgató kémtevékenységének egyéb bizo­nyítékai megcáfolhatatlanul igazol­ják. hogy az Eervesült Áll"^ok mo­nopóliumaira és az Izrael államra támaszkodó nemzetközi cionizmus az amerikai imperializmus gonosz eszköze, amelyeket a népi demokra­tikus országokban összeesküvések szervezésére, az új világháború elő­készítésére használnak föl. A csehszlovák dolgozó nép meg­mutatta, hogy kész kíméletlenül megsemmisíteni ezt az ellenséget, amint ezt országunk, a béke, a de­mokrácia és a szocializmus érdekei megkövetelik. A csehszlovák dolgozók azzal a szilárd meggyőződéssel ünneplik meg a februári győzéiem ötödik évfordulóját, hogy az imperialista ellenségnek és aljas cinkosainak semmiféle cselszövése nem tartóz­tathatja föl győzelmes elönyomulá­sunkat a szocializmus útján. Cseh­szlovákia dolgozói a Szlánszky­banda mgsemmisítésekor rendkívül veszélyes ellenségektől és kártevők­től szabadultak meg, s most elég erősnek érzik magukat, hogy újult erővel dolgozzanak a szocializmus építésén. Népünk alkotómunkájára roppant ösztönzően hatott Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának 1952' decemberi' értekezlete. Ez az érte­kezlet rendkívüli jelentőségű volt, mert abban látta feladatát, hogy fokozza pártunk erejét, s tevékeny­ségét az SzKP történelmi jelentő­ségű XIX. kongresszusának hatá­rozatai szellemében bontakoztassa ki, azoknak az új eszméknek a szel­lemében. amelyeket Sztálin elvtárs: »A szocializmus közgazdasági prob­lémái a Szovjetunióban« című zse­niális munkája tartalmaz. • A győzelmes február ötödik év­fordulóját Csehszlovákia dolgozói a szocializmus építése során elért kiváló sikerek jegyében, az idei újabb nagy feladatok jegyében ün­neplik. Ha visszatekintünk 1948-ra, ami­kor a csehszlovák ötéves terv még csak vázlat volt, világossá válik, mennyire meghaladtuk a terv ere­deti előirányzatait az építkezés nagy lendülete eredményeként. Az ötéves terv teljesítése folyamán /megnöveltük a gazdasági terv fel­adatait; a szocializmus építése et­től fogva igazán rendkívüli méretű­vé vált. Építésünk sikeres meneté­hez a Szovjetunió nagy, valóban mérhetetlen és önzetlen segítsége döntő módon hozzájárult. Ez a se­gítség nemcsak a nagyarányú anya­gi támogatásban nyilvánult meg. Fölbec3Ülhetetlen értékű ez a se­gítség abban az értelemben is, hogy szovjet barátaink megerősítették a magnak erejébe vetett hitet, s megmutatták, mily nagy lehetősé­gek rejlenek országunkban. A Szov­jetunió nagylelkű segítsége, testvéri barátsága és sok-sok értékes taná­csa révén gazdasági tevékenysé­günkben sorra leküzdjük az elaviút nézeteket és átvesszük a szovjet módszereket. Mindez széles utat nyitott meg előttünk a további si­kerek felé. A szocialista építés során nagy­sikereket értünk el mind az ipar­ban, mind a mezőgazdaságban. Az ipar fejlődése az ötéves terv első négy éve alatt annyira meggyor­sult, hogy a köztársaság egész ipari termelése, amely korábban is tekintélyes volt, 1937-hez képest megkétszereződött. Ipari termelé­sünk volumene 1952-ben 18.3 száza­lékkal volt magasabb, mint 1951­ben; ebből a nehézipar termelése 27.3 százalékkal nőtt. Az első öt­éves terv négy éve alatt a cseh­szlovák nehézipar teljes termelése több mint kétszeresére emelkedett. A köztársaságban egyre gyorsab­ban fejlődnek az egyes nehézipari ágak, például a kohászat, a gép­gyártás és a vegyiipar. Ezzel az a törekvés is összefügg, hogy minél nagyobb saját nyersanyagbázist te­remtsünk. Építömunkánk büszkesége Szlo­vákia iparosítása. Ez véget vet Szlovákia egykori elmaradottságá­nak, s mind közelebb hozza Szlová­kiát a fejlett cseh területek szín­vonalához. A mezőgazdaság haládésa ,a szo­cializmus felé abból látható, hogy a megművelt földterület 38 száza­léka már tavaly a szocialista szek­torhoz — egységes mezőgazdasági szövetkezetekhez és az állami gaz­daságokhoz tartozott. Országunk­ban évről-évre nő az egységes me­zőgazdasági szövetkezetek száma; ezt jelentősen segítik a már meg­lévő szövetkezetek sikerei, s első­sorban a szovjet kombájnok alkal­mazásának eredményei. Mindez vi­lágosan bizonyítja a parasztok előtt a nagyüzemi, szövetkezeti, mezőgazdasági termelés előnyeit. Az ötéves terv négy éve alatt főkép ezekre a jjikerekre hivatkoz­hatunk gazdasági építésünkben. De amikor beléptünk az 1953-as esztendőbe, jól tudtuk, milyen sú­lyos feladatok várnak ránk az idén, ötéves tervünk utolsó évében. Ipa­runk fontos feladata most, hogy a nyersanyagbázis, az energetikai bá­zis és a földolgozó iparágak közt lévő meglehetős aránytalanságot leküzdje. Első dolgunk, hogy egy­behangoljuk a vas- és acélmüvek, a kovácsoló és öntőművek terme­lését, s egyeztessük ezt a termelést a gépipar termelési feladataival. További feladatunk, hogy kibővit­sük saját nyersanyagbázisunkat, a tüzelőanyag- és ércbázist, s ezért fokozottan fejlesszük a geológiai kutatást. S vé^Ul gyorsan be kell fejeznünk a nagy erőmüvek építé­sét; új erőmüveket, hőerőműveket és vízierőmüveket kell létesítenünk, hogy kielégíthessük a szüntelenül növekvő villamosenergiaszükségle­tet. Nagy feladatok várnak ránk a mezőgazdaság szocialista átalakítá­sában is. Gottwald elvtárs az or­szágos pártkonferencián egyik fő feladatként hangsúlyozta, hogy biz­tosítsuk a számszerűleg növekvő egységes mezőgazdasági szövetkeze­tek belső megszilárdulását és sike­res fejlődését. Ebben a tekintetben fontos volt az egységes mezőgazda­sági szövetkezetek tagjainak feb­ruár 14—15-én lezajlott prágai első országos kongresszusa, amely a szovjet mezőgazdasági artelek alap­szabályának példája nyomán kidol­gozott új mintaalapszabályt foga­dott el az egységes mezőgazdasági szövetkezetek számára. A kon­gresszus igen lelkes légkörben folyt le, s komolyan fölkeltette az egész dolgozó parasztság érdeklődését. A kongresszus megoldott számos fon­tos kérdést; mindegyik összefügg az egységes mezőgazdasági szövet­kezetek további fejlődésével és az osztályharc kiéleződésével, amely együttjár a szocializmus falusi épí­tésével. A párt feladata, hogy minden le­hetséges módon erősitse a városi* "és falusi dolgozók testvéri szövet­ségét, biztosítsa e szövetségben a munkásosztály vezetöszerepét, s föl­világosító munkával egyre több dol­gozó (parasztot vonjon be a szocia­lizmus építésébe. Fölvilágosító mun­kánkban komoly érvként hivatkoz­hatunk az egységes mezőgazdasági szövetkezetek és az állami gazdasá­gok nyilvánvaló sikereire. Ezért már az idéin döntő sikeJreket aka­runk elérni a mezőgazdasági mim­ka termelékenységének emelésében, a hektáronkénti terméshozam növe­lése és az állattenyésztés produk­tivitásának fokozása útján. Ezt döntően elősegíti az élenjáró szov­jet agróbiológia. agrotechnika és zootechnika módszereinek meghono­sítása. Szocializmus felé haladó orszá­gunk mai fejlődési szakaszán új módon kell megoldanunk az állami és gazdasági tevékenység, valamint az új társadalmi viszonyok szem­pontjából egyaránt fontos számos kérdést. Ez vonatkozik pl. közellá­tási rendszerünkre, amelynek gyö­keres megváltoztatását most ké­szítjük elő. Az eddigi közellátási rendszer, amelyben élelmiszereket és bizonyos iparcikkeket jegyre ad­tunk s amely két különböző árszín­vonalú szabályozott r,s szabadpiac­cal számolt, már nem felel meg a mai viszonyoknak. Ezért fokozato­san meg akarjuk szüntetni a jegy­rendszert, s át akarunk térni a jegynélküli, egységes piacra, hogy az egységes árak szabályozásában fejeződjék ki dolgozóink életszínvo­nalának rendszeres emelkedése. Az új közellátási rendszer biztosítása végett egyéb rendszabályokon kí­vül már áttértünk a mezőgazdasági terménybegyüjtés' új rendszerére. Ez nagyjából a szovjet begyűjtési szabályokhoz igazodik. Ugyanezt a célt, vagyis a dolgo­zók életkörülményeinek szakadat­lan javítását kell szolgálnia vala­mennyi intézménynek, a szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb intézményeknek, amelyeknek háló­zata a szocializmus építése során sohselátott méretűre nőtt orszá­gunkban. Az ilyen jellegű intézmé­nyek ingyenes juttatásai a dolgo­zóknak 1952-ben elérték az átlagos munkabér 42 százalékát, szemben 1937-tel, amikor ez az arány csak 17 százalék volt. Az 1953. évi álla­mi költségvetésben még nagyobb összegeket irányzunk elő szociális, kulturális célokra és egészségvéde­lemre. A további építőmunka feladatai­nak teljesítéséért vívott harcban egyre fontosabb, hogy eszmeileg és erkölcsüeg előkészítsük dolgozóin­kat a nagy célnak, a szocializmus fölépítésének teljesítésére. Az országos pártkonferencia más feladatok közt hangsúlyozta, hogy még erélyesebben vessük föl az ál­lami fegyelem és a munkafegye­lem kérdéseit. A szovjet példából megtanulhatjuk, hogyan neveljük a dolgozó tömegeket a munkához és a szocialista tulajdonhoz való új viszony szellemében. Amikor a gyá­rakban a munkafegyelem megszi­lárdítására törekszünk, az egész néptől megkérdezzük, mennyivel gyorsabban haladhatnánk a boldog és vidám élet felé, ha az állami fegyelem és a munkafegyelem dol­gozóinak nagy alkotó képességeinek megfelelő színvonalra emelkednék. Az állami és munkafegyelem megszilárdítása szempontjából ha­laszthatatlan, hogy vezető állami és gazdasági szerveink tevékenysége megjavuljon. Ezért igyekszünk most az államapparátus szerkezeté­nek rendszeres javítására, hogy ez az apparátus megfeleljen a gazda­sági vezetés új feladatainak, s az apparátus dolgozói feladataik ma­gaslatára jussanak, szakképzettség tekintetében is. A központi intéz­mények, a minisztériumok és a főigazgatóságok szervezetében vég­rehajtjuk a szükséges, az életkí­vánta változtatásokat. Évről évre javul és fejlődik a közoktatás. Igyekszünk, hogy az egész cseh­szlovák iskolaügyben ég hazánk egész kulturális életében uralkod­jék az új, a szovjet közoktatás pél­dáján épülő, szocialista kozoktatás szelleme. Közoktatási munkánk he­lyes megszervezésében tudományunk újabb fejlődése is segít bennünket. Ennek ékesszóló tanújele a tavaly alapított Csehszlovák Tudományos Akadémia és a nemrégiben szerve­zett Agrártudományi Akadémia működése. Segit bennünket vala­mennyi, ma már a dolgozó tömege­ket szolgáló kulturális intézmé­nyünk fejlődése is — mind a föl­világosító munka, a művészet és a színháí, mind a film. a rádió és a népművészet, stb. területén. • Dolgozóink az elért sikerektől föllelkesülten, tántoríthatatlanul ha­ladnak céljuk — a szocializmus csehszlovákiai fölépítése felé. A ránk váró nagy feladatok a cseh­szlovák dolgozó* alkotó erőinek fokozott mozgósítását követelik. A győzelmes február szelleme fokozza ezeket az erőket! Sztálin elvtárs, az SzKP XIX kongresszusán a többi népi demo­kratikus ország sorában a nemzet­közi forradalmi és munkásmozga­lom s.rohambrigádjának« nevezte országunkat. A győzelmes február ötödik évfordulóján Csehszlovákia dolgozói, megígérik: megfeszített erővel küzdenek, hogy mindig mél­tók legyenek erre a megtisztelő címre. (A »Tartö<- békéért népi tlemo­kráciáért« legújabb számából.) Aláírták a csehszlovák-román kereskedelmi egyezményt Február 21-én Prágában aláírták a folyó 1953. évre megkötött cseh­szlovák-román kereskedelmi egyez­ményt. Ezen egyezmény alapján Csehszlovákia az 1953-as évben Ro­mániából mezőgazdasági terménye­ket, takarmányt, naftát, fát, külön­féle nyersanyagokat, húst, halat és más árut kap. A Román Népköztár­saságba Csehszlovákia különféle gé­pi berendezést, teherautókat és ne­héziparunk egyéb gyártmányait iog­ja szállítani. Az egyezmény a mult évihez képest a Csehszlovákia és a Román Népköztársaság közti áru­forgalom terjedelmét növeli. Az egyezményt román részről Anna To­rnává külkereskedelemügyi miniszter képviselője és csehszlovák részről Ottó Kocour a külkereskedelemügyi miniszter képviselője írták alá. A tárgyalás a két népi demokratikus ország baráti együttműködésének •szellemében folyt le. Aláírták a csehszlovák-albán egyezményt Hétfőn, február 23-án Prágában aláírták a Csehszlovákia és az Al­bán Népköztársaság között 1953. év­re kötött áruforgalmi és fizetési egyezményt és az 1951. évben kötött hosszúlejáratú egyezmény kereté­ben a folyó évben szállítandó gépek­ről és berendezésekről szóló jegyzö­könyvet. Ezen új egyezmények alap­ján Csehszlovákia Albániának ipari berendezéseket, főképp bánya- és energetikai, valamint mühelygépeket, mérő- és optikai eszközöket, villany­berendezéseket, automobilokat, pneu­matikokat, hengerelt árut, vegysze­reket, gyógyszereket, papírt és más árut' szállít. Albánia Csehszlovákiának főképp rezet, chrómércet, természetes és naftaaszfaltot, állatbőröket, dohányt és más árut szállít. Az egyezményt csehszlovák rész­ről Ottó Kocour, a külkereskedelem­ügyi miniszter képviselője, albán részről pedig Vaszil Kati külkeres­kedelemügyi miniszter írták alá. A tárgyalás barátságos szellemben folyt és az a törekvés jellemezte, hogy a kölcsönös gazdasági együtt­működést megszilárdítsák és elmé­lyítsék. Az új egyezmények folytán a két ország közti árucsere emelkedni fog. Csehszlovákia és az NDK közti 1953: évi kultúregyütt­mííkötlés tervének aláírása Hétfőn, február 23-án Prágában a Herzan-palotában az NDK kormány­küldöttségének vezetői, Maria Rent­meister, az NDK állami müvészet­ügyi bizottsága elnökének képviselő­je és Ľubomír Linhart mérnök, a csehszlovák külügyminisztérium ger­mán osztályának elnöke, aláírták a Csehszlovák és a Német Demokra­tikus Köztársaság közti 1953. évi kulturális együttműködés tervét. Az aláírásnál jelen, voltak Bernhard Koenen rendkívüli és meghatalma­zott nagykövet, az NDK diplomá­ciai missziójának főnöke. Ľubomír Csivrny, az állami müvészetügyi bi­zottság alelnöke, kulturális életünk kimagasló . képviselői, a külfölddel való kultúrkapcsolatok bizottságának tagjai és mindkét állam küldöttsé­gének tagjai. Handlován egyenletesen teljesítik a tervet A handlovai szénbányák bányászai már február 16-a óta 100 százalékon felül teljesitik a napi feladatokat. Ezzel az egyenletes tervteljesítéssel pótolták a fejtési hiányt, amely azért következett be, mert február első napjaiban a tervezett feladato­kat gyengébben végezték el. Most az év kezdetétől számítva a tervet már 100.4 százalékra teljesítik. A beruházási központ 72í. számú gépe­sített munkahelyének dolgozói Jozef Kielar előmunkás vezetése alatt jól felhasználja azokat az előnyöket, amelyeket az új norma és az új bér. é 3 fizetési rendezés szerinti díjazás­ból kapnak Munkahelyükön a nor­mát 48.5 százalékkal túlteljesítik. Az új Nyugati bánya az év kezdete óta a tervet 109.9 százalékra teljesí­ti és igy a handlovai s-'^kerület legjobb bányája. y

Next

/
Thumbnails
Contents