Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)
1953-02-25 / 49. szám, szerda
ÜÜS10 5 A csflisztovák dolgozók februári győzelmének 5. étferÉitéjéra Irta : Václav Kopecky, Csehszlovákia Kommunista Pártja központi bizottsága elnökségének tagja Csehszlovákia dolgozói évfordulót ünnepelnek. A napokban lesz öt éve, hogy szeretett kommunista pártjuk és vezérük, Klement Gottwald vezetésével 1948 februárjában meghiúsították a burzsoá reakció ellenforradalmi puccskísérletét, ragyogó győzelmet arattak, s teljesen fölszabadították Csehszlovákiában a szocializmus építésének útját. Az 1548. februári győzelem történelmi jelentőségű volt országunk sikeres fejlődése szempontjából. . 1945 májusában a Szovjet Hadsereg dicső hősei hozták el országunknak a fölszabadulást, s ma ez a győzelem teljes fényében ragyog, mint a munkásosztály erejének diadala, mint az új rend győzelme a régi világ erőin, amelyek hiába próbálják visszafelé fordítani a történelem kerekét. t Amikor a csehszlovák dolgozók boldogan ünneplik a győzelmes február ötödik évfordulóját, az imperialisták, a szocialista tábor országai ellen irányuló cselszövések kezdeményezői, a keserű visszaemlékezés perceit élik át. Hiszen az amerikai imperialisták tervei 1948 február 25-én teljesen megsemmisültek. Az amerikai imperialisták ismét hatalomra akarták segíteni a csehszlovák burzsoáziát, s ehelyett látniok kellett, hogy a csehszlovák nép forradalmi ereje öt drámai napon végleges kudarcba fullasztotta az ellenforradalmi államcsíny kísérletét. Meg akarták dönteni Csehszlovákiában a népi demokratikus rendet, meg akarták állítani az ország szocialista fejlődését, a ehelyett végignézhették, hogyan szilárdította meg- a csehszlovák nép a győzelmes február után a népi demokratikus hatalmat,' s mily biztosan halad a szocializmus építésének útján. Az amerikai imperialisták háborús terveik egyengetése végett föl 'akarták robbantani a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió baráti és szövetségi kapcsolatait, s ehelyett látniok kellett, mint zárkózott országunk a győzelmes február után még eltökéltebben a Szovjetunió mellé, mint fűzte kapcsolatait még szorosabbra a testvéri népi demokratikus országokkal, mint növelte meg súlyát a bék^táborban. Az amerikai imperialisták szörnyen háborognak, mert Csehszlovákiában az áruló Szlánszky-banda szétzúzásakör újabb vereséget szenvedtek. Az amerikai imperialisták különösen vérmes reményeket fűztek ehhez a bandához. Ez az árulók tőkés-nyugati búcsúztatóiból is kijajdul. Ismeretes, hogy 'Truman és Eisenhower New Yorkban felszólalásaikban személyesen fejezték ki sajnálkozásukat Szlánszky és cinkosai csúfos végén. Nyugatról mindmáig hallatszanak az imperialisták panaszai, hogy trockistatitóistákból. burzoa-nacionalistákból, cionista elemekből toborzott csehszlovákiai ügynökségük elpusztult, s így nem sikerült a csehszlovák nép háta mögött Imperialista ötödik hadoszlopot teremteniök. Az ellenség dúl-fúl mérgében. mert Csehszlovákia dolgozói lankadatlanul fokozzák forradalmi éberségüket. s készek rá, hogy kíméletlenül leszámoljanak mindenkivel, aki hazájuk biztonságát, s a szocializmus vívmányait fenyegeti. Azt a na?y ügyet, amelyért a hős Szovjet Hadsereg vitéz •harcosainak ezrei és a dicső csehszlovák hazafiak életüket áldozták. Ma rr ár az is világos, hogy a csehszlovák dolgozók a Szlánszky vezette államellenes összeesküvő központ széttiprásával az összeesküvések Csehszlovákia határain túl terjedő hálózatára tapintottak rá Szemléltetően mutatja ezt a zsidó burzsoa-na'cionalisták aknamunkájának és kémtevékenységének leleplezése. A cionista elemek kártevő cselszövéseinek leleplezése, más népi demokratkus országokban. a gyilkos orvosbanda leleplezése a Szovjetunióban, s a cionisták fölforgató kémtevékenységének egyéb bizonyítékai megcáfolhatatlanul igazolják. hogy az Eervesült Áll"^ok monopóliumaira és az Izrael államra támaszkodó nemzetközi cionizmus az amerikai imperializmus gonosz eszköze, amelyeket a népi demokratikus országokban összeesküvések szervezésére, az új világháború előkészítésére használnak föl. A csehszlovák dolgozó nép megmutatta, hogy kész kíméletlenül megsemmisíteni ezt az ellenséget, amint ezt országunk, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekei megkövetelik. A csehszlovák dolgozók azzal a szilárd meggyőződéssel ünneplik meg a februári győzéiem ötödik évfordulóját, hogy az imperialista ellenségnek és aljas cinkosainak semmiféle cselszövése nem tartóztathatja föl győzelmes elönyomulásunkat a szocializmus útján. Csehszlovákia dolgozói a Szlánszkybanda mgsemmisítésekor rendkívül veszélyes ellenségektől és kártevőktől szabadultak meg, s most elég erősnek érzik magukat, hogy újult erővel dolgozzanak a szocializmus építésén. Népünk alkotómunkájára roppant ösztönzően hatott Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1952' decemberi' értekezlete. Ez az értekezlet rendkívüli jelentőségű volt, mert abban látta feladatát, hogy fokozza pártunk erejét, s tevékenységét az SzKP történelmi jelentőségű XIX. kongresszusának határozatai szellemében bontakoztassa ki, azoknak az új eszméknek a szellemében. amelyeket Sztálin elvtárs: »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« című zseniális munkája tartalmaz. • A győzelmes február ötödik évfordulóját Csehszlovákia dolgozói a szocializmus építése során elért kiváló sikerek jegyében, az idei újabb nagy feladatok jegyében ünneplik. Ha visszatekintünk 1948-ra, amikor a csehszlovák ötéves terv még csak vázlat volt, világossá válik, mennyire meghaladtuk a terv eredeti előirányzatait az építkezés nagy lendülete eredményeként. Az ötéves terv teljesítése folyamán /megnöveltük a gazdasági terv feladatait; a szocializmus építése ettől fogva igazán rendkívüli méretűvé vált. Építésünk sikeres menetéhez a Szovjetunió nagy, valóban mérhetetlen és önzetlen segítsége döntő módon hozzájárult. Ez a segítség nemcsak a nagyarányú anyagi támogatásban nyilvánult meg. Fölbec3Ülhetetlen értékű ez a segítség abban az értelemben is, hogy szovjet barátaink megerősítették a magnak erejébe vetett hitet, s megmutatták, mily nagy lehetőségek rejlenek országunkban. A Szovjetunió nagylelkű segítsége, testvéri barátsága és sok-sok értékes tanácsa révén gazdasági tevékenységünkben sorra leküzdjük az elaviút nézeteket és átvesszük a szovjet módszereket. Mindez széles utat nyitott meg előttünk a további sikerek felé. A szocialista építés során nagysikereket értünk el mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Az ipar fejlődése az ötéves terv első négy éve alatt annyira meggyorsult, hogy a köztársaság egész ipari termelése, amely korábban is tekintélyes volt, 1937-hez képest megkétszereződött. Ipari termelésünk volumene 1952-ben 18.3 százalékkal volt magasabb, mint 1951ben; ebből a nehézipar termelése 27.3 százalékkal nőtt. Az első ötéves terv négy éve alatt a csehszlovák nehézipar teljes termelése több mint kétszeresére emelkedett. A köztársaságban egyre gyorsabban fejlődnek az egyes nehézipari ágak, például a kohászat, a gépgyártás és a vegyiipar. Ezzel az a törekvés is összefügg, hogy minél nagyobb saját nyersanyagbázist teremtsünk. Építömunkánk büszkesége Szlovákia iparosítása. Ez véget vet Szlovákia egykori elmaradottságának, s mind közelebb hozza Szlovákiát a fejlett cseh területek színvonalához. A mezőgazdaság haládésa ,a szocializmus felé abból látható, hogy a megművelt földterület 38 százaléka már tavaly a szocialista szektorhoz — egységes mezőgazdasági szövetkezetekhez és az állami gazdaságokhoz tartozott. Országunkban évről-évre nő az egységes mezőgazdasági szövetkezetek száma; ezt jelentősen segítik a már meglévő szövetkezetek sikerei, s elsősorban a szovjet kombájnok alkalmazásának eredményei. Mindez világosan bizonyítja a parasztok előtt a nagyüzemi, szövetkezeti, mezőgazdasági termelés előnyeit. Az ötéves terv négy éve alatt főkép ezekre a jjikerekre hivatkozhatunk gazdasági építésünkben. De amikor beléptünk az 1953-as esztendőbe, jól tudtuk, milyen súlyos feladatok várnak ránk az idén, ötéves tervünk utolsó évében. Iparunk fontos feladata most, hogy a nyersanyagbázis, az energetikai bázis és a földolgozó iparágak közt lévő meglehetős aránytalanságot leküzdje. Első dolgunk, hogy egybehangoljuk a vas- és acélmüvek, a kovácsoló és öntőművek termelését, s egyeztessük ezt a termelést a gépipar termelési feladataival. További feladatunk, hogy kibővitsük saját nyersanyagbázisunkat, a tüzelőanyag- és ércbázist, s ezért fokozottan fejlesszük a geológiai kutatást. S vé^Ul gyorsan be kell fejeznünk a nagy erőmüvek építését; új erőmüveket, hőerőműveket és vízierőmüveket kell létesítenünk, hogy kielégíthessük a szüntelenül növekvő villamosenergiaszükségletet. Nagy feladatok várnak ránk a mezőgazdaság szocialista átalakításában is. Gottwald elvtárs az országos pártkonferencián egyik fő feladatként hangsúlyozta, hogy biztosítsuk a számszerűleg növekvő egységes mezőgazdasági szövetkezetek belső megszilárdulását és sikeres fejlődését. Ebben a tekintetben fontos volt az egységes mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak február 14—15-én lezajlott prágai első országos kongresszusa, amely a szovjet mezőgazdasági artelek alapszabályának példája nyomán kidolgozott új mintaalapszabályt fogadott el az egységes mezőgazdasági szövetkezetek számára. A kongresszus igen lelkes légkörben folyt le, s komolyan fölkeltette az egész dolgozó parasztság érdeklődését. A kongresszus megoldott számos fontos kérdést; mindegyik összefügg az egységes mezőgazdasági szövetkezetek további fejlődésével és az osztályharc kiéleződésével, amely együttjár a szocializmus falusi építésével. A párt feladata, hogy minden lehetséges módon erősitse a városi* "és falusi dolgozók testvéri szövetségét, biztosítsa e szövetségben a munkásosztály vezetöszerepét, s fölvilágosító munkával egyre több dolgozó (parasztot vonjon be a szocializmus építésébe. Fölvilágosító munkánkban komoly érvként hivatkozhatunk az egységes mezőgazdasági szövetkezetek és az állami gazdaságok nyilvánvaló sikereire. Ezért már az idéin döntő sikeJreket akarunk elérni a mezőgazdasági mimka termelékenységének emelésében, a hektáronkénti terméshozam növelése és az állattenyésztés produktivitásának fokozása útján. Ezt döntően elősegíti az élenjáró szovjet agróbiológia. agrotechnika és zootechnika módszereinek meghonosítása. Szocializmus felé haladó országunk mai fejlődési szakaszán új módon kell megoldanunk az állami és gazdasági tevékenység, valamint az új társadalmi viszonyok szempontjából egyaránt fontos számos kérdést. Ez vonatkozik pl. közellátási rendszerünkre, amelynek gyökeres megváltoztatását most készítjük elő. Az eddigi közellátási rendszer, amelyben élelmiszereket és bizonyos iparcikkeket jegyre adtunk s amely két különböző árszínvonalú szabályozott r,s szabadpiaccal számolt, már nem felel meg a mai viszonyoknak. Ezért fokozatosan meg akarjuk szüntetni a jegyrendszert, s át akarunk térni a jegynélküli, egységes piacra, hogy az egységes árak szabályozásában fejeződjék ki dolgozóink életszínvonalának rendszeres emelkedése. Az új közellátási rendszer biztosítása végett egyéb rendszabályokon kívül már áttértünk a mezőgazdasági terménybegyüjtés' új rendszerére. Ez nagyjából a szovjet begyűjtési szabályokhoz igazodik. Ugyanezt a célt, vagyis a dolgozók életkörülményeinek szakadatlan javítását kell szolgálnia valamennyi intézménynek, a szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb intézményeknek, amelyeknek hálózata a szocializmus építése során sohselátott méretűre nőtt országunkban. Az ilyen jellegű intézmények ingyenes juttatásai a dolgozóknak 1952-ben elérték az átlagos munkabér 42 százalékát, szemben 1937-tel, amikor ez az arány csak 17 százalék volt. Az 1953. évi állami költségvetésben még nagyobb összegeket irányzunk elő szociális, kulturális célokra és egészségvédelemre. A további építőmunka feladatainak teljesítéséért vívott harcban egyre fontosabb, hogy eszmeileg és erkölcsüeg előkészítsük dolgozóinkat a nagy célnak, a szocializmus fölépítésének teljesítésére. Az országos pártkonferencia más feladatok közt hangsúlyozta, hogy még erélyesebben vessük föl az állami fegyelem és a munkafegyelem kérdéseit. A szovjet példából megtanulhatjuk, hogyan neveljük a dolgozó tömegeket a munkához és a szocialista tulajdonhoz való új viszony szellemében. Amikor a gyárakban a munkafegyelem megszilárdítására törekszünk, az egész néptől megkérdezzük, mennyivel gyorsabban haladhatnánk a boldog és vidám élet felé, ha az állami fegyelem és a munkafegyelem dolgozóinak nagy alkotó képességeinek megfelelő színvonalra emelkednék. Az állami és munkafegyelem megszilárdítása szempontjából halaszthatatlan, hogy vezető állami és gazdasági szerveink tevékenysége megjavuljon. Ezért igyekszünk most az államapparátus szerkezetének rendszeres javítására, hogy ez az apparátus megfeleljen a gazdasági vezetés új feladatainak, s az apparátus dolgozói feladataik magaslatára jussanak, szakképzettség tekintetében is. A központi intézmények, a minisztériumok és a főigazgatóságok szervezetében végrehajtjuk a szükséges, az életkívánta változtatásokat. Évről évre javul és fejlődik a közoktatás. Igyekszünk, hogy az egész csehszlovák iskolaügyben ég hazánk egész kulturális életében uralkodjék az új, a szovjet közoktatás példáján épülő, szocialista kozoktatás szelleme. Közoktatási munkánk helyes megszervezésében tudományunk újabb fejlődése is segít bennünket. Ennek ékesszóló tanújele a tavaly alapított Csehszlovák Tudományos Akadémia és a nemrégiben szervezett Agrártudományi Akadémia működése. Segit bennünket valamennyi, ma már a dolgozó tömegeket szolgáló kulturális intézményünk fejlődése is — mind a fölvilágosító munka, a művészet és a színháí, mind a film. a rádió és a népművészet, stb. területén. • Dolgozóink az elért sikerektől föllelkesülten, tántoríthatatlanul haladnak céljuk — a szocializmus csehszlovákiai fölépítése felé. A ránk váró nagy feladatok a csehszlovák dolgozó* alkotó erőinek fokozott mozgósítását követelik. A győzelmes február szelleme fokozza ezeket az erőket! Sztálin elvtárs, az SzKP XIX kongresszusán a többi népi demokratikus ország sorában a nemzetközi forradalmi és munkásmozgalom s.rohambrigádjának« nevezte országunkat. A győzelmes február ötödik évfordulóján Csehszlovákia dolgozói, megígérik: megfeszített erővel küzdenek, hogy mindig méltók legyenek erre a megtisztelő címre. (A »Tartö<- békéért népi tlemokráciáért« legújabb számából.) Aláírták a csehszlovák-román kereskedelmi egyezményt Február 21-én Prágában aláírták a folyó 1953. évre megkötött csehszlovák-román kereskedelmi egyezményt. Ezen egyezmény alapján Csehszlovákia az 1953-as évben Romániából mezőgazdasági terményeket, takarmányt, naftát, fát, különféle nyersanyagokat, húst, halat és más árut kap. A Román Népköztársaságba Csehszlovákia különféle gépi berendezést, teherautókat és nehéziparunk egyéb gyártmányait iogja szállítani. Az egyezmény a mult évihez képest a Csehszlovákia és a Román Népköztársaság közti áruforgalom terjedelmét növeli. Az egyezményt román részről Anna Tornává külkereskedelemügyi miniszter képviselője és csehszlovák részről Ottó Kocour a külkereskedelemügyi miniszter képviselője írták alá. A tárgyalás a két népi demokratikus ország baráti együttműködésének •szellemében folyt le. Aláírták a csehszlovák-albán egyezményt Hétfőn, február 23-án Prágában aláírták a Csehszlovákia és az Albán Népköztársaság között 1953. évre kötött áruforgalmi és fizetési egyezményt és az 1951. évben kötött hosszúlejáratú egyezmény keretében a folyó évben szállítandó gépekről és berendezésekről szóló jegyzökönyvet. Ezen új egyezmények alapján Csehszlovákia Albániának ipari berendezéseket, főképp bánya- és energetikai, valamint mühelygépeket, mérő- és optikai eszközöket, villanyberendezéseket, automobilokat, pneumatikokat, hengerelt árut, vegyszereket, gyógyszereket, papírt és más árut' szállít. Albánia Csehszlovákiának főképp rezet, chrómércet, természetes és naftaaszfaltot, állatbőröket, dohányt és más árut szállít. Az egyezményt csehszlovák részről Ottó Kocour, a külkereskedelemügyi miniszter képviselője, albán részről pedig Vaszil Kati külkereskedelemügyi miniszter írták alá. A tárgyalás barátságos szellemben folyt és az a törekvés jellemezte, hogy a kölcsönös gazdasági együttműködést megszilárdítsák és elmélyítsék. Az új egyezmények folytán a két ország közti árucsere emelkedni fog. Csehszlovákia és az NDK közti 1953: évi kultúregyüttmííkötlés tervének aláírása Hétfőn, február 23-án Prágában a Herzan-palotában az NDK kormányküldöttségének vezetői, Maria Rentmeister, az NDK állami müvészetügyi bizottsága elnökének képviselője és Ľubomír Linhart mérnök, a csehszlovák külügyminisztérium germán osztályának elnöke, aláírták a Csehszlovák és a Német Demokratikus Köztársaság közti 1953. évi kulturális együttműködés tervét. Az aláírásnál jelen, voltak Bernhard Koenen rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, az NDK diplomáciai missziójának főnöke. Ľubomír Csivrny, az állami müvészetügyi bizottság alelnöke, kulturális életünk kimagasló . képviselői, a külfölddel való kultúrkapcsolatok bizottságának tagjai és mindkét állam küldöttségének tagjai. Handlován egyenletesen teljesítik a tervet A handlovai szénbányák bányászai már február 16-a óta 100 százalékon felül teljesitik a napi feladatokat. Ezzel az egyenletes tervteljesítéssel pótolták a fejtési hiányt, amely azért következett be, mert február első napjaiban a tervezett feladatokat gyengébben végezték el. Most az év kezdetétől számítva a tervet már 100.4 százalékra teljesítik. A beruházási központ 72í. számú gépesített munkahelyének dolgozói Jozef Kielar előmunkás vezetése alatt jól felhasználja azokat az előnyöket, amelyeket az új norma és az új bér. é 3 fizetési rendezés szerinti díjazásból kapnak Munkahelyükön a normát 48.5 százalékkal túlteljesítik. Az új Nyugati bánya az év kezdete óta a tervet 109.9 százalékra teljesíti és igy a handlovai s-'^kerület legjobb bányája. y