Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-25 / 49. szám, szerda

4 uj %w 1953 február 25 A. J. Visinszkij New-Yorkba érkezett Február 23-án a »Queen Mary* hajón New-Yorkba érkezett az ENSz közgyűlése 7. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség veze­tője, a Szovjetunió külügyminiszte­re, A. J. Visinszkij. A kikötőben A. J. Visinszkijt V. A. Zorin, az ENSz-béli állandó szovjet küldött, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettese, G. N. Za­rubin, a Szovjetunió USA-beli nagy­követe, az ENSz-beli állandó szov­jet küldöttség tagjai és a sajtó képviselői fogadták. Február 23-án New-Yorkba érke­zett szintén a »Queen Mary«-hajón az Ukrán Szovjet Szocialista Köz­társaság ENSz-beli küldöttségének vezetője, az Ukrán SzSzK külügy­minisztere, A. M. Baranovszkij. Február 23-án a tQueen Mary«­hajón New-Yorkba érkezett A. Ki­szelev, a Bjelorussz SzSzK küldött­ségének vezetője. N Korea Egységes Demokratikus Hazafias Frontja Központi Bizottságának ütéséről A Központi Koreai Sajtóiroda jelentette, hogy Korea Egységes Demokratikus Hazafias Frontjának Központi Bizottsága 25. ülésezését tartotta. Az ülésen résztvettek Ko­rea Egységes Demokratikus Haza­fias Frontja Központi Bizottsága elnökségének tagjai, Korea Egy­séges Demokratikus Hazafias Frontja Központi Bizottság külön bizottságának tagjai, a különböző pártok és közszerve^etek képvise­lői. Az ülésen a Központi Bizottság felhívást intézett a Japánban élő koreaiakhoz és Korea Egységes Demokratikus Hazafias Frontjának Központi Bizottsága határozatot hozott az amerikai agresszorok és a liszinmanista-klikk által elköve­tett károk és gonosztettek kivizs­gálásával és megállapításával kap­csolatban. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata az izraeli eseményekről Nagy-Britannia Kommunista Pártjá*ák végrehajtó bizottsága -a következő nyüatkozatot adta ki: Izrael kormánya alávetette ma­gát Amerika imperialista uralmá­nak, együtt működik vele háborús tervednek megvalósításában és ez­zel komoly helyzetet Idézett elő, amely fenyegeti a békét és a Kö­zép-Kelet érdekeit. Az izraeli szov­jet követség elleni hivatalosan su­galmazott támadások a kihívó cse­lekmények csúcspontját képezték és megfeleltek az Izraelt szorosan a markukban tartó amerikai háborús uszítók érdekeinek. Ezzel a provo­kációval a kapcsolatok megszakítá­sára kényszerítették a Szovjetuniót, azt az országot, amely 1948- ban el­sők között ismerte el Izraelt és vi­lágosan bebizonyította, hogy barát­ságos kapcsolatokat kíván fenntar­tani vele. Izrael azzal felel a Szov­jetunió barátságos magatartására, hogy az amerikai imperialisták kész­séges bűntársa lett a Szovjetunió el­len irányuló háborús terveikben. Amikor a Szovjetunióban és a né­pi demokratikus országokban lelep. lezték a cionista ügynököket és ki­űzték őket ezekből az országokból. Izrael kormánya a maga áruló sze­repének palástolására . az antisze­mitizmus hamis vádját emelte a Szovjetunió ellen, noha a Szovjetunió kormánya volt az első, amely az antiszemitizmust büntetendő irány­zatnak minősítette. Izrael kormá­nyának reakciós politikája nemcsak a Szovjetuniót fenyegeti, hanem el­lenkezik Izrael népének érdekeivel s az angol népet és a világ békéjét is fenyegeti. Ezt a reakciós politikát -az Izraeli munkások és a demokratikus jogok elleni támadás kíséri. A kormány betiltotta a kommunista párt napi­lapját és bebörtönözéssel fenyegette annak munkatársait, mert nem ér­tettek egyet a kormány szovjetel­lenes politikájával. — A Mapai, Izrael kormánypárt­ja, hadjáratot indított a szakszer­vezeti szövetségben, hogy megfossza a kommunistákat jogaiktól'. Az an­gol konzervatívek és az angol bur­zsoá sajtó legvadabb antiszemita ele­med támogatják most az izraeli kormányt mind a Szovjetunió iránti ellenséges magatartásában, mind pedig áz izraeli demokratikus jogok elleni támadásában, éppen úgy, mint ahogy annak idején támogatták Hit­ler támadásait a zsidók ellen és a német nép demokratikus jogai ellen. Mindez világos.an mutatja, hogy Izrael kormánya az amerikai impe­rialisták által vezetett háborús re­-akcóis táborhoz csatlakozott. H. J. BoMen az USA új Szovjetunióbeli nagykövete A Szovjetunióban lévő amerikai ügyvivő ezekben a napokban beje­lentette a Szovjetunió külügymi­nisztériumáifak, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke Charles J. Bohlent nevezi ki az USA szov­jetuniói rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetévé és az USA kor­mányának nevében megkérdezte, vájjon Bohlen úrnak, az Egyesült Gyanús ENSz „szakértők" Afganisztánban, a Szovjet­unió határvidékén A »Nacht Express® című ~ lap »Visszaélés az ENSz lobogójával* címmel közli a következő kabuli jelentést: Az ENSz technikai missziójának munkatársai Afganisztánban egyre gyakrabban tesznek utazásokat az ország Szovjetunióval határos vi­dékein. Február eleje óta az ország • észa­ki részét a misszió nyolc felelős hivatalnoka látogatta meg, köztük az ENSz egyes mezőgazdasági »szakértői«. Ismeretessé vált, hogy e- »szak értők« tevékenységének semmi kö ze sincs a mezőgazdasági kérdé sekhez. Többet foglalkoznak topo gráfiai felvétellel, utak, hidak éf hegyszorosok megtekintésével és­lerajzolásával. Tevékenységüket kö? vetlenül a szovjet-afgán határ men tén lévő területeken folytatják. Államok szovjetuniói követévé va­ló kinevezése a szovjet kormány számára elfogadható-e. J. A. Malik, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettese az amerikai ügyvivőnek kijelentette, hogy a szovjet kormány egyetért H.' J. Bohlennek, az USA szovjetuniói rendkívüli és meghatalmazott nagy­követévé való kinevezésével. Tovább folyik a harc a Rosenberg-házaspár életéért A Nemzetközi Demokratikus Nő szövetség végrehajtó bizottsága Ber­linben megtartott üléséről táviratot intézett Eisenhower amerikai elnök höz, amelyben a Rosenberg bázaspá szabadonbocsátását követeli. A táviratot Eugénie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség elnök e irta alá. Kínai vasutasok indultak Koreába Nemrégen 267 sanghájii vasútaí­jelen fkezett Koreába önkéntes köz lekedési munkára. A koreai arcvonalra induló vas­utasok tiszteletére a sanghájj vas útigazgatóság bűcsúünnepélyt ren le'zett. Az ünnepségen a kínai vas utasok megfogadták, hogy leküz denek minden nel*zséget és telje sitik feladatukat Koreában. Tél Sztálingrádban A volgai sztyeppéken tombol a hóvihar. Keleti szél hordja a havat a Volgához. A hó letelepszik a parti mélyedésekbe és ráragad a sziklák­ra. Volzskája építővároskát, ahol a sztálingrádi vízierőmüvek építői lak­nak, úgy befedte a hó, hogy a ke ­ritések sem látszanak és az utcák úgy tűnnek fel, mint a hóból kiásott csíkok. A buldozérék és más gépek szakadatlanul tisztogatják az utcá­kat és az építő-szakaszokat a hótól.­A gép azonban nem győzi a havat. Ahogy átmegy az utcán, mögötte már új hóbuckák látszanak. Az exkavátorosok a hó alól kény­telenek vájni a földet. A hó befújja a" gép korsóját Nem könnyű a soffő­rök helyzete sem. Az autók ablakait belepi teljesen a hó, állandóan ka­parni kell róluk a havat. Sok nehéz­séggel küzdenek az emelődaruik ve­zetői is. Hogy jobban lássanak, kény­telenek kinyitni a kabin ajtaját és akkor a hóvihar befúj. Mindezek el­lenére a munka egy percre sem szü­netel. A .Voronyezsec" exkavátor ve­zetője Vladimír Orlov egy műszak alatt több, mint ezer köbméter föl­det ásott ki. A normája osak 370 köbméter föld. Ilyen csúcstel­jesítményt még nyáron is nehéz el­érni. Éppen úgy, mint a nyári időszak­ban, most télen is épülnek a lakó­házak, kultúrházak és gyárak. A napokban kezdte meg munkáját egy gépesített kenyérgyár és már meg­indult a második kisegítő villanyte­lep. A kőrházváros építése is folya­matban van, amely az újváros kele­ti részén egy nagy területet fog el­foglalni. Már lerakták a háromeme­letes vízitechnikum épületének alap­jait. A nagy építkezés munkaközössé­ge készül a tavasz fogadására. A sok hó nagy vizet jósol. Mindent meg kell tenniök, hogy a Volga — szo­kásához híven — ki ne áradjon néhány kilométerre, hanem először a történelemben egy kilométeres keskeny mederben haladjon. A hóviharoktól eltekintve és fa­gyok ellenére az építkezés kollek­tívája erős munkai ramban dolgozik a Peszcsanij-sziget megerősítésén, amely az építkezés fő szakasza. Hatalmas villanytelep a kolhozok szolgálatában A napokban üzembe helyezték a „Rasszipuhinszkája" - kolhoz vízierö ­müvét. A megnyitáson sokezer kol­hozdolgozó vett részt. A villanytelep, amelynek 2000 kilowatt a kapacitá­sa, 60 kolhozt lát el villanyáram­mal. A villanytelep felépítésén a kol • hozdolgozók 420 ezer munkaegysé­get dolgoztak le. 140 ezer köbméter földet ástak ki és helyezték át más területre, 7000 köbméter betont rak­tak le, a villanyerőmü épületében egy 120 méteres gátat helyeztek el és felállítottak egy 400 kilométer hosz­szú, magas és alacsonyfeszültségü áram vonalat. Nagy segítséget nyúj­tottak a kolhoz dolgozóknak az or­szág ipari vállalatai. A moszkvai gyárak különleges filtereket', az ura­liak különleges turbinákat és gene­rátorokat küldtek, Leningrádból ká­beleket és Jerevánból transzformá­torokat kaptak. A villanyerőmü építésénél kitűn­tek Fedotov, Tyurin, Arbuzov és Toncsakov kolhozdolgozók vezetése alatt álló állandó brigádok. Ezek a csoportok állandóan 120—200 szá­zalékra teljesítették normájukat. Az ünnepélyes gyűlés után, ame­lyet az állomás megnyitása alkal mából tartottak a regulátorhoz lé pett, Vaszilij Kurocskin elvtárs, aki az építkezés ideje alatt sikeresen el­sajátította a bonyolult technikát és neki jutott az a dicső feladat, hogy megindítsa a turbinát. A falvakba fénylőén gyuladtak ki .Iljics lámpái", és számos állatte nyésztö farmon bekapcsolták a vü­lanygépeket. Ezen a napon csupán két 500 kilo wattos turbinát indítottak meg Azonban rövid idő múlva, amikor a Jégzajlás a Moksa -folyón már túl halad, az összes 60 kolhoz, amely^az erőmű felépítésén dolgozott, villany iramot fog kapni Sokezer kolhoz ház, kultúrház és iskola villanyfény oen fog ragyogni, több. mint ezet villanymotor kozdi meg munkáját éh a gazdaságban megkönnyítik ezzei a kolhozdolgozók munkáját. A szovjet asszonyokról M. D. Ovszjannyikova, a közgazdasági tudományok kandidátusa, a „Szovjetszkaja Zsenscsina" főszerkesztője El szeretném mondani, hogy a Szov­jetunióban a háború után hány nagy­szer-. szovjet asszony vált híressé, akik az iparban újítók lettek. Nyo­mukban már sokezres hadsereg ha­lad az újítómozgalom útján, ^zért akarok erről beszélni, mert a népi demokráciákban is sok olyan asz­szony van, aki elindult ezen az úton. Még akkor, amikor megszületett a Sztahanov-mozgalom, Alekszej Sztahanov, Buszigin, Szmetanyin, Krivonosz neve mellett ott szerepelt: Jevdokija és Mária Vinográdova ki­váló szovjet asszonyok neve is. ők voltak a Sztahanov-mozgalom első úttörői a Szovjetunió textiliparában. A Sztahanov-mozgalom ma a Szovjetunióban a kommunista ép"ítés módszere lett és többmillió szovjet nő vált sztahanovistává. Ezek vala­mennyien jelentősen túlteljesítik a termelési normákát. Iparunkban minden évben sok olyan kiváló újítást vezetnek be a szovjet asz­szonyok, amelyeknek hatalmas je­lentőségük van az egész népgaz­daság szempontjából. A háború utá­ni sztálini ötéves tervek nőújítóinak nevét nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is sokan igen jól ismerik. Észszerűsítő munkamód­szereket nemcsak hazánkban, hanem a népi demokratikus országokban, az új Kínában, a Német Demokra­tikus Köztársaságban is alkalmaz­zák. Iparunkban jelenleg többezren teljesítik egy év alatt 2—3, sőt többévi normájukat. Ennek a haza­fias kezdeményezésnek első úttörő­je Anna Kuznyecova, a moszkvai kisautógyár brigádvezetője. 1947­ben a szovjet sajtóban azt írták róla: „Ez a kislány már megkezd­te az 1950-es évet". Egy év alatt Anna Kuznyeoova 2 évi normát teljesített éis kezdeményezését sok sztahanovista hamarosan átvette". A Szovjetunióban igen jól ismerik Lubov Anyanjevának, az egyik tex­tdlkombinát szövőnőjének nemes kez deményezését, aki 1947-ben tért át többgépes munkamódszerre. 1948-ban a Lenini komszomol 30. évfordulójának előestéjén Nyina Va­sziljeva, a Sztálinról elnevezett moszkvai autógyár magkészítőnője a „ZISz-150" típusú gép karbu­rátortestnek kiöntéséhez szükséges magból müszakonkint 1400 dara­bot készített el a norma szerinti 228 helyett. A Szovjetunió alkot­mányának napjára 5 és fél évi ter­vét teljesítette. Nyina Vasziljeva magával ragadta az üzem vala­mennyi munkását és az üzem szta­hanovista üzem lett. Nyina Vaszil­jeva nevét méltán állíthatjuk egy sorba a sztahanovista üzemrészek, üzemek és gyárak mozgalmának kezdeményezőjével, Nyikolaj Ro­sziszkijnal: nevével. Valentyina Hriszánova, a moszk­vai rádiólámpagyár ' Sztálin-díjas mestere, 1948- ban figyelemreméltó kezdeményezéssel áttért az órákra felbontott, grafikon szerinti ritmi­kus munkára. Ma ezt a módszert nemcsak az iparban hanem a mező­gazdaságban is, a traktoristák és kombájnvezetök munkájával is al­kalmazzák. Népgazdasági szempontból igen nagy fontosságú az egyik' finom szövőgyár sztahanovistájának, Ma ríja Rozsnyeva fonónőnek és Ligy i a Koronyenko szövőnőnek a kezdemé nyezése. Mindketten Sztálin-díjasok 1949-ben megindították a nyers anyagtakarékosság országos moz. galmát. A mozgalom célja: taka rékosság a termelés minden terüle tén. Kezdeményezésüket többezer szövönő vette át és átvették más iparágak Is 1952 ben Marija Rozs nyeva és Ligyia Koronyenko azt ja vasolták: versenyt kell saerverr. az évi terv túlteljesítéséért, a tar talékok munkahelyenként való fel tárására és felhasználására vonat­kozó mutatószámok alapján. Ennek a javaslatnak is igen sok követője akadt. Rendkívül elterjedt a Szovjetunió­ban Ligyija Korabelnyikovának, a moszkvai „Párizsi Kommün" cipő­gyár munkásnöiének a komplex ta­karékoskodásáért indított versenye. Korabelnyikova vállalta, hogy ha­vonta egy napot dolgozik az általa megtakarított anyagból, Olga Ma­tuskova leningrádi sztahanovista szabásznő brigádjával együtt vállal­ta, hogy a megtakarított anyagból havonta két napot dolgozik. Antonina Zsandárová és Olga Agafotnová esztergályosokat, műit az egymást váltó munkások kölcsö­nös segítségéért indított szocialista munkaverseny kezdeményezőit is­merik. Mindketten Sztálin-díjat kaptak. Azért mondom el mindezeket, hogy megmutassam, milyen óriási erő rejlik az asszonyokban. Ne ked­vetleňítse és bátortalanítsa el a dol­gozó nőket az, hogy még vannak olyanok ,akik nem hisznek az as­szonyok erejében. Rajtunk áll, hogy higgyenek nekünk. Hallottam arról, hogy a népi de­mokráciákban a földműves szövet­kezetekben dolgoíó asszonyok 200 munkaegységet is teljesítenek. A széles tömegek előtt ismertté kell tenni azokat az asszonyokat, akik nem kétszáz, hanem ennél több munkaegységet szereznek. Személyes példájukkal buzdítsák ezek a nők, a többieket. A Szovjetunióban a Sztahanov­mozgalmat a mezőgazdaságban nők kezdték meg. Máríja Demcsenko és Marina Gnalenko elsőnek termeltek a rájukbízott területen 500 mázsa cukorrépát. Ezzel kapcsolatban Sztálin elvtárs a kővetkezőket mondta az élmunkás kolhozparasz­tok I. össz-szövetségi értekezletén: „...a nők az elmaradottak so­rából már régen az élenjárók so­rába emelkedtek. A kolhozokban a nők nagy erőt képviselnek. Ezt az erőt véka alatt tartani — bűn. Kötelességünk, hogy a nőket a kolhozokban előtérbe toljuk, s en­nek az erőnek teret engedjünk ... Ami magukat a kolhoz női tag­jait illeti, azoknak meg kell gon­dolniok, mily ereje és jelentősége van a kolhoznak a nők számá­ra, meg kel) gondolniok, hogy csak a kolhozban válhatnak a férfiak­kal egyenlőkké. Ha nincs kolhoz — egyenlőtlenség van; a kolhoz­ban — egyenlő a jog.' Gondolják ezt meg a kolhozbeli elvtársnők és vigyázzanak a kolhozrendszerre, mint a szemük fényére". — Valóban, a kolhoz az a hely, ahol az asszonyok első ízben dol­gozhatnak magukért és az asszo­nyok megértik ezt az erőt. \ szovjet kolhozparasztasszonyok va­lóban úgy őrzik a kolhozt, mint a szemükfényét. Jelenleg a Szovjet­unióban 2055 kolhozparasztasszonyt tüntettek ki magas kitüntetéssel, a Szocialista Munka Hősének arany­csillagával. Közöttük négy olyan asszony van, aki már másodszor kapta meg az aranycsillagot. A Szovjetunióban kormányrendelet gondoskodik arról, hogy mindazok­nak, akik kétszer nyerik el a csil­lagot, szülőfalujukban bronzszobrot emeljenek a falu legszebb helyén. Ennek a négy asszonynak mellszob­ra nemsokára díszíteni fogja faluju­kat. Minél nagyobbak lesznek ered­ményeink és győzelmeink, annál szebbé válik az élet. Minél nagyobb győzelmeket aratunk, annál erősebb lesz a szocialista tábor és annál gyorsabban , győzedelmeskedik a földön a béke és a demokrácia. A kohómunkások versenye A kuznyecki kohőmunkások ver­senyt indítottak a technika jobb ki használásáért, és a február hónar első húsz napjában sokszáz tonna fémet termeltek terven felül. A ver senyzők élén állnak Jegorov és Mar tinov elvtársak brigádjai. Az acélöntők között Is egyre nő a munkalelkesedés. Az első Martin ke­mence kollektívája február első nap­jaitól számítva 260 kilóval túltelje­síti normáját az acéltermelésben. Ez az eredmény a gyors módszerek be­vezetésének eredménye. «

Next

/
Thumbnails
Contents