Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-19 / 44. szám, csütörtök

1953 február 19 U J SZO 3 Harry Pollitt elvtárs beszéde Anglia Kommunista Pártjának végrehajtő bizottsági ülésén Nagy-Britannia Kommunista Pártjának végrehajtó bizottsága február 14—15-én bővített teljes ülést tartott. Az ülésen Harry Pollitt elvtárs, a párt főtitkára beszámolót tartott. Pollitt elvtárs hangsúlyozta, hogy a mostani nemzetközi helyzetet az imperialisták katonai készülődésének fokozása jellemzi. A háborús uszítók — mondotta — elkeseredésükben egyre fokozottabb mértékbon folyamodnak a szocialista államok elleni nyilt provokációs cselekményekhez, szabotázshoz és háborús uszításhoz. Anglia belső helyzetét jellemezve, Pollitt elvtárs rámutatott, hogy a tőkések fokozzák támadásukat a munkásosztálynak sok esztendős harcban elért vívmányai ellen. A drágaság fokozódása, a munkabér és a foglalkoztatottság csökkenése, a részleges és teljes munkanélküliek számának növekedése, Anglia növekvő gazdasági nehézségei — mondotta, — új, komoly kérdések elé állítják a munkásosztályt. Harry Pollitt elvtárs meghatározta a kommunista párt legközelebbi feladatait. Belpolitikai téren a feladat a béremelésért vívott harc, hogy a bérek megfeleljenek a magas áraknak. Harcolni kell továbbá a munkanélküli segély, az öregségi, valamint a hadirokkantaknak járó nyugdij emeléséért, az árcsökkentésért, azért, hogy . a munkaerőt, a nyersanyagokat és anyagi eszközöket, lakóházak, iskolák, kórházak építésére használják fel. Véget kell vetni annak a rendszernek — mondotta, — hogy az orvosi kezelésért fizetni kell. A külpolitika teréig — jelentette ki Pollitt elvtárs, — a kommunista párt feladata, hogy harcoljon a Kelet és Nyugat közti kereskedelem fejlesztéséért, a fegyverkezés csökkentéséért, az öt nagyhatalom békeegyezményének aláírásáért, azért, hogy az angol csapatokat kivonják Koreából, Malájföldről, Kenyából és Egyiptomból, hogy harcoljon az amerikai * imperialisták angliai uralma ellen. Harry Pollitt elvtár

s hangsúlyozta, hogy ki kell használni minden lehetőséget az egyszerű labourista munkásokkal megteremtendő akcióegység érdekében. A pártban, a gyárakban és az üzemekben, a lakótelepeken és a munkásosztály tömegszervezeteiben végzett munkája során a legnagyobb figyelmet kell erre fordítania. Pollitt elvtárs befejezésül hangsúlyozta: . »Az SzKP XIX. kongresszusának határozatai és Sztálin elvtársnak »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióbem® című müve erősit bennünket munkánkban. Sztálin elvtárs e müvében feltárta a kommunizmus távlatát és megmutatta, mit is jelent az a fizikai és szellemi dolgozók számára. Ilyen távlatot eddig még nem sikerült az emberiség elé tárni.* A Daily Worker megalapításának huszonharmadik évfor dulój a A Daily Worker megalapításának 23-ik évfordulóján, február 15én este, Londonban nagygyűlést tartottak, amelyen több mint 10.000 londoni, s ez alkalomból Londonba érkezett vidéki lakos vett részt. A gyűlésen felszólalt Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára, John Campbell, a »Daily Worker« szerkesztője, Hewlett Johnson canterbury-i érseki heiy.nök és Florimond Bonte, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. A gyűlésen felolvasták a Kinai Népköztársaság, Bulgária, a Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország testvérlapjainak, Ausztrália, Belgium, Dánia, Japán és sok más ország haladó lapjainak a »Daily Workerhez« intézett üdvözleteit. Beszélgetés Dobretsberger professzorral Az österreichische Volksstimme című lap beszélgetést közöl Dobretsberger professzorral, »Az osztrák népi ellenzék« elnökével. Arra a kérdésre, hogy miért alakult meg »Az osztrák népi ellenzék« választási tömb, Dobretsberger professzor a következőket válaszolta: »Az osztrák nép széles rétegei, a különféle foglalkozású é

s világnézetű emberek, a különféle vidékek lakosai elégedetlenek az uralkodó pártok hétéves politikájának eredményeivel. Ennek a politikának 300.000 munkanélküli, az árak emelkedése az életszínvonal csökkenése, a lakáshiány, a járadékélvezők nyomora, az ifjúság reménytelen helyzete — katasztrofális következménye. A koalíciós kormánypártok külpolitikájukban nem tudták biztosítani Ausztria szabadságát és függetlenségét. Azonban a nép elégedetlensége a koaliciós pártok politikájával — mondotta Dobretsberger profeszszor — a ha a nép nem egyesül, akkor nem akadályozza meg a koalíciós pártok vezetőit abban, hogy folytassák népellenes politikájukat. Ezért alakítottuk meg az »Osztrák népi ellenzék;: választási tömböt. Ennek a tömörülésnek az a célja, hogy mindazok érdekeit védelmezze. akik elégedetlenek az osztrák kormánykoalíció pártjainak politikájával. Dobretsberger professzor ezután az »Osztrák népi ellenzék« feladataival foglalkozott és kijelentette: »Elsö feladatunk lesz, hogy valódi ellenzéket alakítsunk a kormánypolitika ellen.<t Az »Osztrák népi ellenzék« egyben a parlament elé pozítiv javaslatokát fog terjeszteni, amelyek — ha elfogadják — teljes foglalkoztatottságot biztosítanak, a széles néptömegeket mentesítik a háborús célokra fordított emelt adóterhektől, kiküszöbölik a lakáshiányt és az osztrák külkereskedelmet egészséges alapokra helyezik,® Dulles és Stassen európai szereplése fokozta Amerika és Nyugat-Európa ellentéteit Kraminov, a moszkvai „Pravda" newyorki tudósítója kommentálja az amerikai sajtónak azokat a megnyilatkozásait, amelyek Dulles és Stas sen európai szereplésével foglalkoznak M int az amerikai tudósítók egységesen megállapítják, — írja Kraminov, — az amerikai külügyminiszter nem fukarkodott Európában az erős kifejezésekkel, hogy rákényszerítse a nyugateurópai állami é

s politikai személyiségeket a washingtoni követelések elfogadására. Áz amerikai, monopóliumok sajtója egységesen üdvözölte a külügyminiszternek, a nyugateurópai miniszterekkel folytatott megbeszélései során használt diktátori hangját és tartózkodás nélkül megírta: az amerikai diplomácia jól tette: hogy a „gazda hangján'' beszélt NyugatEurópával. Az „US Ne\v

s and World Re port" teljesen az amerikai diploSzabadságot a Rosenberg-házaspárnak A Német Demokratikus Köztársaság IV. téli sportversenyeinek záróünnepségén megjelent Wilhelm Pieck köztársasági elnök és Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes. Wilhelm Pieck beszédet intézett a spörtolókhoz. Beszédében utalt a nemzetközi helyzetre és rámutatott arra, hogy Eisenhower újabb provokációval a hidegháborút »melegháborúvá« akarja változtatni. Ezt a provokációs célt szolgálta Eisenhowernek a Rosenberg-házaspár kivégzésére adott parancsa is. »A békeszerető emberiség és az amerikai hóhérok által halálraítélt békeharcosok iránti kötelességünknek tartjuk, hogy a legélesebben és leghatározottabban tiltakozzunk a tervbevett gyilkosság ellen. Az utolsó pillanatban követeljük: »Szabadságot Ethel és Julius Rosenbergnek!« — mondotta Wilhelm Pieck köztársasági elnök. Gyűlés Rómában a Rosenbergházaspár megmentéséért. Szombat este Rómában gyűlést rendeztek, amelyen számos képviselő, szenátor, valamint az olasz kulturális élet több kimagasló személyisége vett részt. A gyűlés célja az volt, hogy újabb határozattal síkra szálljon a Rosenbergházaspár életének megmentése mellett. A gyűlésen a többi között felszólalt Guttuso festőművész, Laura Volpini írónő, R. Repaci író és Girotti filmszínész. Di Vittorio. a CGIL főtitkára, Pietro Nenni, Mole, a szenátus alelnöke és Venditti liberális szenátor üdvözletüket küldték a gyűlésnek és bejentették,• hogy csatlakoznak az ott hozandó határozathoz. Elhalasztották a Rosenbergházaspár kivégzését. Mint a Reuter jelenti, Julius és Ethel Rosenberg kivégzésének időpontját március 12-re halasztották. mácia és sajtó hangját tükrözte, amikor Dulles utazásáról szóló cikkének a következő címet adta: „Az Egyesült Államok kijelenti Európának: elég volt a bolondozásból". Dulles és Stassen hazatérése — írja Kraminov — egyáltalában nem volt diadalmenet. Dulles és Stassen az előre elkészített sajtónyilatkozat ban bejelentette, hogy „általában reménytkeltő az, amit az európai kontinens nemzetei egy részének vezetőitől hallottak", de ugyanakkor megállapították, hogy „nem becsülik l

e a nehézségeket", amelyek akadályozzák az európai hadsereg megala. kítását. Dulles a Fehér Házban folytatott beszélgetés után beismerte a tudósítók előtt, hogy „mérsékelt optimizmussal „értékeli" utazásának eredményeit.'' Az amerikai lapok különösen ingerülten írnak az angol kormány álláspontjáról. Megállapítják, hogy Dulles és Stassen minden igyekezete ellenére sem tudta rákényszeríteni az angol kormányt, hogy csatlakozzék az „Európai védelmi közösséghez". A „New York Times'' idézeteket' közöl az angol sajtóból, amelyek arról tanúskodnak, hogy az amerikai kormány legutóbb; lépései komoly nyugtalanságot keltettek Angijában. Már a tudósító i

s kiemeli, — állapítja meg befejezésül Kraminov — hogy ez mindenekelőtt az amerikai diplomácia legutóbbi távolkeleti lé péseire vonatkozik, a . nyugateurópaj kérdésekben sem kisebb az ellenállás, >az amerikai parancsuralommal szemben. Dulles és Stassen európai útja még inkább fokozta ezt az ellenállást. j. V. Sztálin elvtárs fogadta dr. Kitcslevet, a Békehívek összindiai bizottságának alelnökét Február 17-én J. V. Sztálin fogadta dr. Szajfudin Kiteslevet, a Békehívek összindiai bizottságának elnökét. J. V. Sztálin elvtárs fogadta K. P. S. Menőn indiai nagykövetet Ez év február 17-én J. V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, J. A. Maliknak, a Szovjetunió külügyminiszterének jelenlétében fogadta K. P. S. Menőn indiai nagykövetet. Gheorghiu-Dej elvtárs beszéde a román vasúti dolgozók országos értekezletén Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára, a Román Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, nagy beszédet gnondott -a vasúti dolgozók országos őrtekezletén. Gheorghiu-Dej beszélt arról, milyen lezüllött és tönkrement állapotban hagyta a burzsoá-földesúri rendszer a vasúti hálózatot és ezt a náci hordák és az amerikai ós angol légitámadááok pusztításai még súlyosabbá tették. Kiemelte a munkások, technikusok és mérnökök önfeláldozó harcát a szállítás helyreállításáért. Rámutatott, hogy a vasútügyi "minisztérium beruházásának 1953-ra előirányzott öszszege kétszer annyi, mint az 1952. évi. A. szállítási kapacitás fokozódott, megjavult és korszerűbb lett a távközlési hálózat. Igen jelentős eredmény lesz a Sztálin-város és Campina közötti villamosított vasútvonal, az ország első villamosított vasútvonala, amelynek tervezése most a Szovjetunió közvetlen testvéri segítségével történik. Gh. Gheorghiu-Dej nagy elismeréssel szólt a vasúti dolgozókról, hangsúlyozva, hogy a vasúti dolgozók »a román munkásosztály szorgalmas, harcos, megbízható osztagát alkotják«. Gh. Gheorghiu-Dej ezután részletesen elemezte a vasútügyi minisztérium tevékenységével kapcsolatos problémákat és többek között bejelentette, hogy tervbevették egy vasúti mozdonygyár, egy teherkocsigyár és egy javítóműhely építését. Ezeket az építkezéseket kéthárom éven belül kell befejezni. Feladatul jelölte meg, hogy különleges lakásépítési programmot dolgozzanak ki a vasutasok számára. Gheorghiu-Dej végül hangsúlyozta, hogy az értekezletre a vasutasok 1933 februári hősi harcának évfordulóján került sor. — Ez az évforduló, — mondotta — arra emlékeztet, hogy a grivicai vérengzés és a dolgozó nép ellen elkövetett más bűnök szervezői ugyanazok a sötét erők voltak, amelyek % a még kapitalista uralom alatt lévő országokban ma a sztrájkolókra lövetnek, bebörtönzik a kommunistákat, a haladó embereket, a békeharcosokat és demokratákat. Ugyanezek a sötét erők gyilkolják a gyarmatok lakosságát és ontják Koreában az ártatlanok vérét. Gyűlöljük az imperialistákat, vezetőikkel, az amerikai imperialistákkal együtt, akik lábbal tiporják a ma még kapitalista rabságban élő népek demokratikus jogainak maradványait, más országok nemzeti függetlenségét és ez a gyűlölet arra ösztönöz, hogy minden erőnkkel még tovább erősítsük a Román Népköztársaságot, még tevékenyebben járuljunk hozzá a békeharc, a dolgozó emberiség nagy géniusza, J. V. Sztálin vezette frontjának megszilárdításához. A grivicai vasutasok 1933 februári hősi harcának évfordulója, a vasútasok napja alkalmából, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése rendeletével 160 vasúti dolgozót tüntettek ki a Munkarenddel és a Munkaéremmel. Ünnepi est Leningrádban Július Fucsík születésének 50-ik évfordulója alkalmából Február 17-én a leningrádi írók házában nagy ünnepi estet rendeztek Július-. Fucsík születésének ötvenedik évfordulója alkalmából, amely február 23-ára esik. E kiváló cseh hazafias írónak, a béke és demokrácia fáradhatatlan harcosának munkássága a szovjet emberek között nagy szeretetnek örvend. Leningrád dolgozói, ahova Július Fucsík valaha ellátogatott, a csehszlovák nemzeti hős nevét mély tisztelettel és szeretettel ejti ki. A Fucsíknak szentelt esten Borisz Liharev költö mondott beszédet. Beszélt Július Fucsíkkal való találkozásáról, közös látogatásaikról Uzbekisztán, Tádzsikisztán és Turkménia új építkezésein és kolhozaiban. Borisz Liharev nemrégiben befejezte „Hősiesség" című költeményét, amelyben Fucsík életének két utolsó évéről beszél. Más leningrádi költök az esten előadták Fucsíkról szóló verseiket. A lenini komszomol színház színészei előadták a csehszlovák nép dicsőséges fiának életéről szóló „A halhatatlanság útján" című színdarabot. A Szovjet Hadsereg 35-ik évfordulójának előkészületei Néhány nappal ezelőtt Moszkvában a Szovjetunió fegyveres erői dicsőséges évfordulójának tiszteletére a Szovjet Hadsereg Központi Házában, amely M. V. Frunze nevét viseli, nagy fényképkiállítást nyitottak meg »A Szovjet Hadsereg harci útja« címmel.- A kiállítás első része a Szovjet Hadsereg lángeszű megalkotóinak és szervezőinek, — V. I. Leninnek és J. V. Sztálinnak — van szentelve. Továbbá számos fénykép mutatja az ifjú hadsereg hősies harcát az első ellenforradalom és a külföldi intervenció ellen a polgárháború évei alatt. A kiállított fényképek » látogatók előtt ábrázolják a Szovjet Hadsereg híres parancsnokait, Csapajevet, Sz'csorszot, Kotovszkijt, Parhomenkot. • A kiállítás egy másik része a szovjet nép békés alkotó munkáját mutatja a sztálini ötéves tetvek j idején, valamint a Szovjetunió fegyveres erői katonáinak harci és politikai felkészültségét. Számos fénykép ábrázolja a Nagy Honvédő Háborút is a hitleri hadseregek és az imperialista Japán hadseregének szétzúzását. *