Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-03 / 30. szám, kedd

4 UJSZ0 1953 ferbruár 3 (Folytatás a 3 oldalról-) ugyanezek az elemeik még egy ideig megpróbálták fékezni hazánk rohamos fejlődését a szocializmus útján, de öt évveil ezelőtt, hála a cseh és szlovák munkásosztály po­litikai fejlettségének, osztályöntuda tának. a nagy februári események napján a cseh és szlovák dolgozók felsorakoztak pártunk és Gottwald elvtárs mögé, hogy egyszersmin­denkorra elsöpörjék a szocializmus útjából azokat, akik a dolgozó nép uralmánaik megerősítését próbálták megakadályozni, gátolni. Hazánk rohamos fejlődése, Szlo­vákia . iparosítása, a szocialista fa­lu, a szocialista mezőgazdaság ha­talmas kibontakozása nem kis gon­Lőrincz Gyula elvtárs, a Csemadok elnökének beszéde örömteli fejlődésünk, békés szocia­lista építésünk menetét megzavar­ja. Mint egyik utolsó fegyverét a nemzetiségi kérdést, a nacionaliz­must, a nemzetiségeink közé való ékverést is megpróbálja. Eddig pár­tunk és szeretett köztársasági el­nökünk, Gottwald elvtárs irányítása mellett a reakció minden kísérletét és próbálkozását vissza tudtuk ver­ni és szent meggyőződésünk, hogy minden ellenséges kísérletet, meg­mozdulást a jövőben js visszave­rünk. Ez a magyar színház már lé­tezésével is fegyver ar kezünkben a magyar reakció, a magyar naciona­lizmus ellen. De tartalmával, mű­ködésével, méginkább kell. hogy erős, győzedelmes fegyverré váljon kezünkben ez az ajándék, amelyet dot okoz mind a külföldi, mind a I elsősorban Csehszlovákia Kommu­belföldi reakciónak. Végső .kétség- nj st a Pártjának, kormányunknak, a beesésében ez az acsarkodó reakció cseh és szlovák munkásosztálynak minden esziközt megragad, hogy j köszönhetünk. Éppen ez el város, ahol ez a magyar szinház megnyí­lik, épül ki a magyarlakta délvi dék egyik legnagyobb ipartelepévé, ami ugyancsak bizonyítéka a sztá­lini nemzetiségi politika megvaló­sításának a mi népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságunkban, Ugyanakkor látjuk azt is, hogy pár­tunk a hatalmas ipari és mezőgaz­dasági fejlődés mögött mint leg­lényegesebbet az embert látja. En­nek bizonyítéka az, hogy a kultúra eszközeivel, a művészettel, a szín­házzal az ember felé fordul pár­tunk, hogy a szocialista építésünk­kel egyidejűleg az új, szocialista embert is megteremtse. Ez a gott­waldi atyai gondoskodás az ember­ről, amiért hálatelt szívvel kiáltjuk a mi szeretett és bölos köztársai, sági elnökünk felé: köszönjük né­ked az ember nevében és élj sokáig szeretett Gottwald elvtársunk! A CsISz Központi Bizottságának határozata a kitüntetések bevezetéséről A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága határozatot adott ki egyéneknek, ifjúsági kollek­tíváknak és CsISz-alapszervezetek­nek a „becsületkönyvébe" való be­írásáról és díszoklevelek és jelvények adománýozásáról az érdemeket szer­zett pionír-dolgozóknak. A határo­zatban többek között ez áll: A Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága annak érdekében, hogy értékelje és megjutalmazza az ifjú­ságnak, a köztársaság polgárainak a szocializmus építése, hazánk ereje és hatalma megszilárdításának érde­kében kifejtett törekvését, hogry ér­tékelje és megjutalmazza a legjobb szervezetek és a Csehszlovák Ifjúsá­gi Szövetség funkcionáriusainak e cél érdekében kifejtett munkáját, hogy még jobban lelkesítse őket munkájukban, elhatározta a CsISz­ben a. kitüntetések bevezetését. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága a következő ki­tüntetéseket adományozza: A Központi Bizottság „becsület­könyvébe" bejegyzést foganatosít, a Központi Bizottság díszoklevelét és díszjelvényét adományozza az érde­meket szerzett pionír-munkásoknak, A Szlovákiai Központi Bizottság és a CIsISz kerületi bizottságai a kö­vetkező kitüntetéseket adományoz­zák: Bejegyzést eszközölnek a Szlová­kiai Központi Bizottság és a kerületi bizottságok „becsületkönyvébe" és díszokleveleket adományoznak. Kitüntetést csak a Csehszlovák If­júsági Szövetség tagja, ifjúsági kol­lektíva vagy a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség alapszervezete kaphat. Az -érdemeket szerzett pionír-munkások jelvényét nem CsISz-tag is megkap­hatja. A CSISZ „BECSÜLETKÖNYVE" Az Ifjúsági Szövetség által köz­ponti, kerületi, járási és helyi méret­ben végzett kiváló munka értékelé­sének és jutalmának legmagasabb foka a CsISz-tagok, CsISz-tagok kol­lektívája és a CsISz-alapszervezetek számára a CsISz Központi Bizottsá­gának, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának és kerületi bizottsá­gának „Becsületkönyvébe" való be­jegyzés. A CSISZ KÖZPONTI BIZOTTSAr GANÁK „BECSÜLETKÖNYVE" A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának „Becsület­könyvébe" a CsISz alapszervezeteit, az ifjúság kollektíváit és a Csehszlo­vák Ifjúsági Szövetség azon legjobb tagjait és funkcionáriusait lehet be­jegyezni, akik kiváló módon érdeme­ket szereztek szocialista építésünk­ben, akik kiváló országos jelentőségű eredményeket értek el a termelés, a fegyveres alakulatok, a tanulás, a tudomány, a kultúráiét felelősségtel­jes feladatainak teljesítésében, az el­lenség elleni harcban, a sportban és a CsTSz-ben végzett funkcionáriusi munkában. A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK „BECSÜLET­KÖNYVE" A szlovákiai Központi Bizottság ,, Becsületkön yvébe" a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség azon tagjait és funkcionáriusait, és pionírszeryezete­ket, CsISz alapszervezeteket, ifjúsági kollektívákat fogják bejegyezni, me­lyek kiváló kezdeményezők Szlová­kia építésében. A CSISZ KERÜLETI BIZOTTSÁ­GÁNAK „BECSÜLETKÖNYVE*' A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai és funkcionáriusai számára, az ifjúsági kollektívák, CsISz-szerveze­tek számára magas kitüntetés a CsISz kerületi bizottságának „Becsü­letkönyvébe" történő bejegyzés. E könyvbe a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség azon tagjait és funkcioná­riusait, ifjúsági kollektívákat és pio­nírmunkásokat jegyzik be, akik a kerületben kitűntek. A Központi Bizottság, a szlovákiai Központi Bizottság és a kerületi bi­zottság becsületkönyvébe történő be­jegyzéssel együtt igazolványt adnak ki a bejegyzésről. Akit bejegyeztek a CsISz Központi Bizottságának be­csületkönyvébe, bejegyezhetik egyút­tal a kerületi bizottság díszkönyvébe is Ha szlovákiai tagról vagy kollek­tíváról van szó, bejegyezhetik egy­idejűleg a Szlovákiai Központi Bi­zottság becsületkönyvébe is. DÍSZOKLEVELEK Az Ifjúsági Szövetségben az érté­kelés és jutalmazás második fok^t a kiváló munkáért a díszoklevelek ké­pezik, amelyeket a Központi Bizott­ság, a szlovákiai Központi Bizottság és a CsISz összes kerületi bizottságai adományoznak. A díszoklevelet a tagoknak, funk­cionáriusoknak, pionírvezetőknek, egyes szervezeteknek és ifjúsági kol­lektíváknak olyan tettekért adomá­nyoznak, amelyeket nem jegyeznek be a „Becsületkönyvbe", amelyeket azonban jutalmazni kell s melyekkel példát kell mutatni a többi dolgozó­nak. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG JELVÉ­NYE AZ ÉRDEMEKET SZERZETT PIONÍR-DOLGOZÓK SZÁMÁRA A Központi Bizottság jelvényét az érdemeket szerzett pionír-dolgozók számára a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága adomá­nyozza a pionír-szervezet osztagai ós csoportjai azon vezetőinek és önkén­tes munkatársainak, akik jelentős sikereket értek el a pionír-szervezet munkájában és akik jellembeli tulaj­donságaikkal és a CsISz iránti kö­telességeik teljesítésével példát mu­tatnak az ifjúságnak. Az érdemeket szerzett pionír-dolgozók jelvénye megszerzésének feltétele a pionír­szervezetekben végzett legalább két­éves munka. A CSISZ KB HATÁROZATÁNAK ZÁRÖRÉSZÉBEN A KŐVETKEZŐK ÁLLANAK A kiváló munkáért való ifjúsftgi szövetségi jutalom elérésére irányuló igyekezet váljék köztársaságunk min­den becsületes ifjú polgára lelkes tö­rekvésének ügyévé, akik lelkesednek a szocializmus építése és a békeharc ügyéért. Az a tudat vezesse ifjúsá­gunkat a szocializmusért és a béké­ért folytatott küzdelemben, hogy if­júsági szervezetünk megtisztelő ki­tüntetésekkel értékeli és jutalmazza az ifjú emberek és kollektíváik ki­váló eredményeit, hogy szeretettel veszi őket körül és az egész ifjú nemzedék elé példaképül állítja oda őket. Az osz'ravai bányászok versenyre hívták ki az északcsehországi barnaszénmedence bányászait Az osztravai bányászok elhatá­rozták, hogy versenyre hívják ki az északcsehországi bányászokat a fejtés fokozásáért és a köztársasá­gi elnök vándorzászlajáért indított versenyben a j°bb eredményért. Az osztravai szénmedence több mint 500 legjobb dolgozója február 1-én ünnepi aktivára jött össze az' osztravai Tüzoltóházban, hogy a moszti bányászokkal együtt meg­egyezzenek a versenyben. Az elnöki asztal mögött helyet foglaltak Jo- zef Teszla, a CsKP KB titkára, Ján Teper képviselő, a bányászipari al­kalmazottak szövetségének elnöke, Kvietoszlav Inneman, képviselő, az osztravai kerületi pártbizottság ve­zető titkárai, ing. Jozef Csizovics, a fűtőanyag és energetikaiügyi mi nisztérium képviselője, Karel Sraier, az osztravai szénmedence kombi­nátjának igazgatója és Jozef Sima, az északcsehországi barnaszénme­dence igazgatója,továbbá a legjobb bányászok ós kitüntetéseik tulajdo­nosai. Az osztravai bányászok lel­kesen fogadták körükben a moszti bányászok 20 tagú küldöttségét František Raisigel, a bányászok moszti kerületi bizottsága elnöké­nek vezetésével. Az osztravai és moszti bányászok versenyének ünnepi megnyitásán Jozef Tesla, a CsKP KB titkára mondott beszédet. Hangsú­lyozta, a fűtőanyag-alap biztosítá­sának fontosságát iparunk fejlődé­sére nézve és rámutatott arra, hogy mindkét medence bányászainak minden előfeltétele megvan a szén­fejtés állami tervének sikeres tel­jesítésére. Ennek érdekében szigo rúan be kell tartani az állami és munkafegyelmet, a bányamunkát a szovjet bányászok mintájára kell megszervezni és be kell vezetni a ciklusos grafikon szerinti fejtést és folyosóvágást. A vitában mindkét medence bá­nyászai felszólaltak. A vita végén Alojz Gavlasiz munkaérdemrendes felolvasta az osztravai bányászok felhívását a moszti szénmedencével indítandó versenyre. A moszti bá­nyászok nevében Jozeg Sima, az északcsehországi barnaszénmeden­ce igazgatója fogadta el a felhívást Ján Teper képviselő, a bányász­ipari alkalmazottak szövetségének elnöke azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az új verseny elő segíti a műszakiak, politikai és szakszervezeti funkcionáriusok moz gősítását a terv következetes telje sítéséért. Néhány tapasztalat a köbölkúti traktoráliomás téli avítás* munkáiról A téli fagyok beálltával a kő ­bölkúti traktoráliomás vezető funk­cionáriusait, az üzemi pártszerveze­tet és az üzemi bizottságot a trak­torok és mezőgazdasági eszközök téli javítása foglalkoztatta. Jól meg­tárgyalták a javítási munkálatok tervét, hogy a párt- és kormány­határozatot időben teljesíthessék. A javítási munkákban nehézsé­geik voltak, amikor a traktorállo­más dolgozói munkájukban a cso­ntos javítási juódszert alkalmazták. A szerelők idegenkedtek az új mód­szer bevezetésétől, és ez megnehe­zítette a javítási munkálatok meg­kezdését. A szerelő elvtársak azon­ban nemsokára meggyőződtek arról, hogy az új módszer a gépeik töké­letesebb megjavításához vezet. A traktorállomás dolgozói először a Zetorokat, aztán a Skoda traktoro­kat javították meg. A javítási mun­kába bekapcsolódtak a traktoristálk is, hogy fejlesszék szaktudásukat. A csomós javításban az ifjúsági csoport is szép eredményeket ért el. Például az összs-erelő-esoport jan. 2-án önkéntes műszakot szervezett, amely három gépen befejezte a mun­kálatokat. Janu rá 18-án az üzemi bi­zottság vasárnapi műszakot szerve zett a februári győzelem ötödik év­fordulója tiszteletére. Ezen a na­pon négy gépet idő előtt megjaví­tottak. A legjobb szerelő Gajdos László motoros, normáját 150 száza­lékra teljesíti. Traktorállomásunk, mint a kerü­let legjobb traktorállomása a téli iavításí munkálatokban jan. 20-án átvette a ny'trai kerületi nemzeti bizottság vándorzászlaját. Büszkék is erre a szerelő elvtársak. Megfő sradták úgy -do'gornak. hogy a ván­dorzászlót sokáig a kezükben tart­sák. Ezután jól ment a munka, a munkakedv is nagyobb lett. A dol­gozók versenyeztek egymással, hogy a gépek javítási munkálatait időre befejezhessék. Szerelő elvtársaink kemény harcot vívnak, hogy az al­katrész hiányt jobb munkamegszer­vezésével leküzdhessék. Nemrégen Duriá elvtárs bírálta a nyitrai kerület vezetőségét, mert a gépjavítási munkálatokban lema­radt. A felelős szervek nem készültek fel eléggé erre a nagy feladatra és nem biztosították a tavaszi mun­kák előkészületeit. Több helyen elő­fordult, hogy olyan fontos alkatré­szeket mint a főtengely, nem jut­tatták el a traktorállomásnak. Bi­zony nekünk is szükségünk lenne a 8 főtengelyre, amellyel biztosítani tudnánk az összes gépek üzemképes­ségét. Hogy a kerület nem készült fel a javítási munkákra, azt az a körülmény is világosan megmutat­ja, hogy szovjet lánctalpas trak­torainkra ez ideig még nemlehet al­katrészeket kapni- Az idő telik és a gépek még nincsenek megjavít­va. Traktorállomásunk a csomós ja­vítással sok alkatrészt megjavított. Tervét 51 százalékra teljesítette. Sajnos, a Skoda-traktorokhoz nehe­zen lehet beszerezni alkatrészeket. Ha beszerezhetnénk ezeket, atkkor a javítási munkákat ma már 80 szá­zalékra elvégezhettük volna. Felve­tődik a kérdés, hogy hol van ahi­ba? Vájjon a pozsonyi és más kerü­letek is ilyen nagy nehézségekkel fogtak hozzá a téli javítási mun­kákhoz? Nem tudjuk, mikor javít­ja meg munkáját a nyitrai keriľet, de szeretnénk ha minél előbb sor kerülne erre. Csomor Sándor, Köbölkút. Kulák rsem való a szövetkezetbe Amikor Síden megalakult az EFSz, Varga Bálint 25 hektáros kulák is iparkodott oda befurakodni. A szövetkezet megalakulása előtt Varga Bálint volt a szövetkezet legnagyobb ellensége, de mikor lát­ta, hogy semmi körülmények között sem tudja megakadályozni a szövet­kezet megalakulását, elhatározta, hogy ő is belép ós a szövetkezet keretén belül fejt ki felforgató mun­kát. A szövetkezet tagjai azonban észrevették a kulák gonosz szán­dékait. A kulák is megkapta méltó büntetését, mert a népbíroság öt­évi szabadságvesztésre és minden vagyonának elkobzására ítélte. A sídi szövetkezet így megszaba­dult a kuláktól, de ott maradt a kulák felesége, Varga Bálintné. A kényelemhez szokott kulákasszony, nem igen iparkodott részt venni a közös munkában. Hozzá volt ö ah­hoz szokva, hogy a ,,jó világban" mindig cselédekkel dolgoztatott. A szövetkezet megalakulása óta egyet­len egy napot sem dolgozott. Még a háza előtt lévő kertjét is nap­számosokkal kapáltatta meg. A na­pokban furcsa eset történt a ku­lákasszonnyal. Ügyesen kihasználta azt a pillanatot, amikor a helyi nem­zeti bizottság titkára nem volt oda­haza. Hamis úton passzushoz jutott és egy 130 kg-os anyasertést el­adott, amit a szövetkezetbe kellett volna beadnia. A kulákasszony úgy gondolta, hogy sokkal helyesebb lesz, ha eladja az anyasertést a 180 kg-os hízóját pedig levágja feke­tén. A többi EFSz tagok pedig tel­jesítsék a húsbeadást az ő 25 hek­tár földje után. De ráfizetett alaposan, mert a be­gyűjtési minisztérium járási meg­hatalmazottja rájött a kulákasszony turpisságára és elkobozták a hízó sertést és még három más sertést és egy tehenet és átadták az EFSz tulajdonába A közigazgatási szer vek félrevezetése miatt büntető el­járást indítottak ellene. Meg kell említenünk azt is, hogy az 1952-es állatösszeírás alkalmával még 8 darab sertése volt, de mikorra a szövetkezetbe lépett, ezeket feke­tén engedély nélkül eladta, amiért külön szigorú büntetés jár. Vargáné fia az 1952-es évben a Garam-építkezéseknél dolgozott, önként jelentkezett a munkára, de rövid idő múlva vissza is jött. mert a kulák csemetének büdös volt a munka. Ekkor jelentkezett a szö­vetkezetbe dolgozni. A fiatal urat mert azt hangoztatta, hogy ö nem paraszt, az építési csoporthoz osz­tották be. Az elkényesztetett kulák­csemete dolgozott is „becsületesen"/ volt olyan hónap, hogy 18 órát is le­dolgozott. A cukor- és szappanje­gyet követelték anyjával együtt. A helyi titkár megmagyarázta, hogy 18 órás havi teljesítményt végző egyéneknek, még ha kulák akkor Sfem adja ki a cukor -és szappan­jegyet. A kulákfiú igen paprikás hangulatban volt és azt akarta be­bizonyítani, hogy nem jók a törvé­nyek. Persze azok a törvények vol­tak jók, amikor az apja Varga Bá­lint úrnak 100 hold földje volt és ő volt a feledi járásban a ..törvény". Nem jók a törvények, mert Vargá­né asszony két napja szaladgál az elkobzott állatai után és a sok sza­ladgálásnak, sírásnak nincs ered-; ménye. Nem kapja vissza elkobzott állatait. , Kell, hogy a füleki járás többi szervezetei is kövessék a sídi szö­vetkezeti tagok példáját, leplezzék le a szövetkezetbe befurakodott ku­lákokat, mert a dolgozó nép ellensé­geinek nincs helye a szövetkezetben, s mert akadályozzák a szocial zmus építését, sújtson le rájuk az igaz­ságszolgáltatás kemény ökle. Szeveján.vi Károly, Síd. Versenyben a malinovói állami gazdaság sertésgondozói Mokusz Ferenc és Bokros elvtár­sak a verseny keretén belül vállal­ták, hogy a sertések súlygyarapo­dásában nagyobb eredményeket ér­nek el. Elsőnek Mokusz elvtárs vet­te á.t a sertések gondozását. Négy hét alatt a 267 darab sertésnél ösz szesen 29.86 métermázsa súlygyara­podást ért el. A malinovoi sertés­gondozók ezt az értékes munka­versen yt a nagy februári győzelem évfordulójának tiszteletére vállal­ták. Ezzel is hozzájárulnak népi de-' mokratikus rendszerünk megszilár­dításához és a világbéke megvédé­séhez.

Next

/
Thumbnails
Contents