Uj Szó, 1953. február (6. évfolyam, 29-52.szám)

1953-02-01 / 29. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bra-tisfewa, 1958 február 1, vasárnap 2 Kés VI. évíolyaim 26. száan <A mai iMémhan: \ Nereraeti Bizottságok elnök sinek és titkárainak or­szágog konferenciája (2 old.) SaAaimgréA — a történelem legnagyobb na®gsemmr>itő csatája (3- old.) •Üjjáíwfiletés (4. old.) A BSeözi járás szövetkezetei az EFSz-ek I. or>^gos kongresszusa táRrtfctet&re 5.411.600 korona értékű felajánlást tettek (5. old.) IMmet hazafiak imugju S«ta*ingrádről (7. old.) (8. old.) Az évi termelési terv idejében való elkészítésével a nagy termésért A nagypakai EFSz-ben az egész évi termelési terv kidolgozása rövi­desen befejeződik. A terv kidolgozá­sában a szövetkezeti tagoknak segít­séget nyújtanak Polácsek Miklós és Vanek Vladimír, a mezőgazdasági műszaki iskola hallgatói. A termelési terv alapja a mun­kacsoportok feladatainak meghatá­rozása. Takács Antal mezei munka­csoportja 30 tagból áll és az egész vetési folyamat ideje alatt 460 hek­tár földet fog megművelni. A terme­lési terv szerint e csoportnak 128 hektáron tavaszi gabonanemüeket, 4.3 hektáron tavaszi növénykeveré­keket, 7.5 hektáron kendert, 15.5 hektáron cukorrépát kell elvetnie. így minden terményre megszab­ták feladataikat, mégpedig mind a vetési területek, mind a hektárhoza­mok tekintetében. Takács Antal me­zei munkacsoportjának tagjai meg­vitatják az idén rájuk váró egyes feladatokat magas hektárhozamok elérése érdekében, amit a tavaszi bú­zában 23.5 mázsára, a zabban pedig 21.5 mázsára terveztek. Az említett terményeket keresztsoros vetési mód­szerrel vetik el és emellett szemcsés­trágyát használnak. A terv kidolgozásánál a szövetkeze­ti tagok a traktorosok feladatainak és normáinak meghatározására is ki­térnek, akiket munkaegységek sze­rint fognák jutalmazni. A terv sze­rint 182 hektárnyi területen kell a talajt elökészíteniök a traktorosok­nak és árpával bevetni. A talajsi­mításra, megművelésre, boronálásra és vetésre 94.78 munkanormát írtak szét. A traktorosoknak az összes munkálatok teljesítése után e föld­területen 198.9 munkaegységet tud­nak be. A malínovoí áMamí gazdaság dolgozói készülnek a tavaszí munkákra A mult évi hiányosságainkon okul­va az 1953. évben jobban felkészü­lünk a munkára. Alaposan megvitat­juk az évi tervet, mert csak akkor biztosíthatjuk az egyenletes tervtel­jesitést, ha minden dolgozó tudja, mi a kötelessége. Már az év elején szép eredmények mutatkoznak. Nagy P. karbantartó elvtárs vállalta, hogy a tavaszi munkákhoz szükséges gépe­ket február 15-ig megjavítja. Az ara­táshoz és a csépléshez szükséges gé­peket pedig május l-re rendbehozza. • A kocsisok is jó példával járnak elöl, mert jó munkájukká 1 a mult hónap 25-re a trágyahordást befejez­ték és leföldelve, komposztban rak- | tározták el. Ezzel mintegy megaka­dályozták az értékes tápanyagok el­párolgását. MuCska György traktorista is kö­telezettséget vállalt. Ebben az évben öntudatosabban lát a munkához és az aratás idejében éjtszaka végzi el a tarlóhántást. Sajnos, a tehenészetben és a ser­téshizlaldában hiányosságaink van­nak. Kevés erőtakarmányyal rendel­kezünk. Igaz, ez a mi hibánk is, mert ha takarékoskodtunk volna, ak­kor nem lenne takarmányhiányunk. Az 1953-as évben fokozottabban föl­használjuk a szovjet módszereket. Mokusz Ferenc, Malinovo. Szocializmust építő hazánk éleiéből A csaifóközcsíítörtökí EFSz is befefezi az 1953. évi termelési terv kidolgozását Krauoz Márton vájárcsoportja 406 tonna érccel termelt ki többet január végéig a rudnyani vasércbányában Krausz Márton munkacsoportja a rudnyani vasércbányában az üzem legjobb bányászcsoportjai közé tar­tozik. Az öt tagú kollektíva már ja­nuár 28-ára nemcsak hogy idő előtt teljesítette januári tervét, d e 200 tonnával túl is teljesítette. A győ­zelem tiszteletére a csoport elhatá­rozta, hogy a hónap végéig további 200 tonna érccel többet termel ki. Krausz munkacsoportjának tagjai Barcák János, Lesundák Mihály, Huba Vilmos, Budzák József a II. szakasz tízes számú ^vájatában dol­goznak. Sikerük alapja a három munkahelyen végzett munka jól megszervezett folyamata A csoport egyik tagja a pneuma­tikus támasz segítségével fúr. másik kettő pedig a rakodógépekkel végzi a rakodást é s a harmadik a munka­helyen az alátámasztást végzi. Békebeszélgetés a Március 8-ka üzemben A H. körzeti tanács mellett műkö­dő Nőbizottság a „Március 8."-üzem üzemi tanácsával karöltve,- január 30-án a pozsonyi Nemzetközi Nőnap „Március 8,"-üzemben békebeszélge­tést rendezett, amelyen több mint 400 nő és dolgozó anya vett részt ebből az üzemből, valamint a háztartások­ból. A Tatraplan ÖSAD kultúregyüt­tesének fellépése után, amely néhány szlovák és szovjet mozgalmi dalt adott elő, Mikulás Huba, a Nemzeti Színház tagja és a Békevédők prágai II. országos konferenciáján a kerü­leti békevédelmi bizottság küldöttje a békemozgalomról és a kapitaliz­mus jármában élő békeszerető népek harcéiról beszélt. Az élő és holt leltár összeírásának befejezése és az 1952. évi mérleg ösz­szfjállítása után a csallóközcsütörtö­ki EFSz tagjai hozzáfogtak az 1953. évi termelési terv kidolgozásához és a bevételek és kiadások költségveté­sének összeállításához. A terv össze­állításában szem előtt tartott fő irányelvek egyike az EFSz-ek minta­alapszabályzata^ Az elmúlt években még nem rendelkeztek állandó mun­kacsoportokkal, ezért nem tudták tartós munkára szétosztani sem a földet, sem a leltárt. Az idén már összeállították az állandó munkacso­portokat, földet, élő és holt leltárt jelöltek ki számukra a mintaalapsza­bályzat értelmében. így pl. növény­termelés céljára két 21-tagú csopor­tot alakítottak. Mindegyik csoport­nak 523 hektár földet, 12 pár lovat, 11 ekét, 14 szögesboronát, 9 hengert, 3 vetőgépet, 7 gyomlálógépet és máa, apró mezőgazdasági szerszámokat osztottak ki. Ezenkívül egész éven át minden munkacsoportnak két gép­es traktorállomás áll segítségére. Az egész évi termelési tervet ösz­szeállítják az egyes munkacsopor­tokra. így az első növénytermelő csoportnak Kállai Boldizsár vezeté­sével a terv szerint erősen homokos földön 66.8 hektárt kell bevetnie bú­zával és hektáronként 18 mázsa át­lagot kell elérnie, 51.3 hektárt kell bevetnie rozzsal és 12 mázsa hek­táronkénti hozamot kell elérnie. 97.3 hektár bevetett tavaszi árpából 18 mázsa hektáronkénti hozamot kell kapnia. 65 hektárt vetnek be kuko­ricával és hektáronként 24.5 mázsa maghozamot érnek el. SzociaHsta munkaversennyel az állattenyésztés hozamának növeléséért • A zsarnói állami gazdaság mind az 1951-es, mind az 1952-es évben be­csületesen megállta minden munká­ban a helyét. Különösen kiemelkedő eredményeket ért el a tejtermelés­ben. Az 1952-es gazdasági évben az átlagos tejhozam 9.6 liter volt tehe­nenkint. A tervezett 70 tehén helyett csak 58 volt a létszám. Mégis már 1952. november l-re 100 százalékosan teljesítettük tejbeadási kötelezettsé­günket. Az utolsó két hónapban 30.429 liter tejet adott be a gazdaság az előírt mennyiségen felül. Ezeket az eredményeket Malinyinova, szov­jet fejőnő módszerének helyes alkal­mazásával érték el. A gazdaság tehenészei minden te­hénre úgy tekintenek és úgy gondoz­zák, hogy azok hasznosságát foko­zatosan növelni tudják. Tudják, hogy ezzel mindnyájunk jobb létét alapozzák meg, és biztosítják a dol­gozók gyerekeinek a zavartalan tej­ellátást. Az állatgondozók ebben az évben is aktivan bekapcsolódtak a szocialista munkaversenybe. Szak­szony István, Spisák Andor és tár­sai kötelezettséget vállaltak, hogy az előirányzott tervet 1953. november 30-ig teljesítik, sőt túl is teljesítik. Kötelezettségvállalásukat Malinyino­va módszerének helyes alkalmazásá­ra alapozták. A takarmányok jó el­készítésével. az állatok helyes gon­dozásával, tisztántartásával akarják vállalt kötelezettségüket teljesíteni Tóth János, Szepsi. A Kábel-gyárban biztosítják a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács határozatának teljesítését Az országos szocialista versenyről j szóló kormányhatározat és a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács határo­zatának közzététele után január 29­én a pozsonyi Kábel-gyárban mun­kaértekezletre gyűltek össze a válla­lat vezetőségének és az üzemi szer­vezeteknek képviselői, hogy megtár­gyalják az e határozatból vállalatuk­ra háruló feladatokat. Munkaértekez­letükön összefoglalták a szocialista munkaverseny folyamán eddig nyert tapasztalataikat és kidolgozták a kormány és a Központi Szakszerve­zeti Tanács határozatából eredő fel­adatok teljesítését biztosító irányel­veket. A határozatról a részlegek vezetői, a művezetők, mesterek és az üzemi szervezetek funkcionáriusai fognak tárgyalni, akik azt folyamatosan megvitatják a munkaközpontokban és részlegekben a dolgozókkal. Az országos munkaversenybe való be­kapcsolódás irányelveit részlegesen kidolgozták a vállalat szükségletei szerint és részletesen szétírták a mesterek, részlegvezetők és a vállalat vezetőségének munkafeladatait és bérezését. ­Az irányelvek javasolják egyéni felajánlások megtételére irányuló mozgalom kifejtését is a legjobb egyén, munkaközpont és részleg cí­méért indítandó versenyben, amely a vállalat keretén belül fog folyni a vállalat vezetősége és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vörös zász­lajáért. A viták már megkezdődtek azok­ban a részlegekben, ahol már véget ért a normák megszilárdítása. Felté­telezhető, hogy valamennyi részlegen 14 napon belül végbe megy a vita. A vitából eredő felajánlásokat mint májustköszöntő kötelezettségválla­lásokat, a februári győzelem ötödik évfordulójának tiszteletére tartandó ünnepi összgyülésen értékelik ki. E felajánlásokkal még erösebben alátá­masztják az országos szocialista ver­seny fő feltételei egyes pontjainak teljesítését. Az országos versenybe már február 1-én bekapcsolódtak a Kábel-gyár dolgozói is. Az irányelvekből felelősségteljes feladatok hárulnak a mesterekre. Szét kell írniok a tervfeladatokat minden munkahelyre és egyénre, ha­tékony segítséget kell nyujtaniok a dolgozóknak felajánlásaik megtéte­lében, naponta figyelemmel kell kí­sérniök az egyének, kollektívák és műszakok szocialista kötelezettség­vállalásainak teljesítését, minden 10 nap után tájékoztatniok kell a dol­gozókat a terv és a szocialista fel­ajánlások teljesítésének lefolyásáról, havonta tájékoztatniok kell a részleg vezetőjét a verseny munkaközpont­ban való lefolyásáról és intézkedése­ket kell javasolniok a munkaverseny fejlődésében előforduló esetleges hiá­nyosságok kiküszöbölésére, propagál­niok és népszerűsíteniük kell a leg­jobb dolgozókat és az új szocialista módszereket. Az üzemi szervezetekkel legszoro­sabban együttműködve a mesterek a szocialista munkaverseny fő szer­vezőivé lesznek és egyszersmind tá­mogatják a dolgozók minden kezde­ményezésének teljes kibontakozását az ötéves terv minden gazdasági mu­tatójában és kellő időben való telje­sítéséért. Jé munkaszervezés biztosítsa a Serv tejesítését a nováky-i szénbányákban (K. B,) A nováky-i szénbányában egyre nagyobb lendülettel és lelkese­déssel folyik a május eljese tisztele­tére kezdeményezett szocialista mun­kaverseny. Az üzemi bizottság arra törekszik, hogy elősegítse a dolgozók kezdeményezését, a verseny kibon­takozását minden munkahelyen. A nováky-i bányaüzemben az ed­dig végzett versenyszervező munka megmutatta, hogy a nyilvános ellen­őrzés a verseny hatalmas lendítője, mozgatója. Ezért a május elsejére indított munkaversenyre tett kötele­zettségvállalásokra fokozottabb gon­dot fordítanak az üzemi párt- és szakszervezetek vezetői, hogy rugal­massá, élénkké tegyék a munkaver­senyt. — Példaképül állítjuk azokat a munkásokat, akik kötelezettségvál­lalásaikkal adott szavuknak száz­százalékosan eleget tesznek és így a többi dolgozókat, közöttük azokat is jobb munkára serkentik, akik a le­maradók között vannak — mondja az üzemi tanács elnöke. Az üzemi szakszervezet vezetői és az agitkettősök, akiket idősebb szak­munkásokból állítottak össze, felke­resték a munkahelyeket, ahol felvilá­gosító munkát végeztek. Megmagya­rázták, hogy mennyi lőszert és meny­nyi bányafát kell használni, ha gon­dosan előkészitik a robbantást és a fúrási munkát. A Béke-tárnában megbeszélést tartottak a két műszak csoportjainak tagjai és kicserélték tapasztalataikat. am,ivel hozzájárul­tak ahhoz, hogy mind a két csoport dolgozói elsajátítsák a legjobb mun­kamódszereket. Az eredmény nem maradt el, mert a nováky-i bányá­szok, a Béke-tárna dolgozói, a Leho- ta és vele együtt az I. számú és II. számú bánya dolgozói már februári tervüket is befejezték. Ebből láthat­juk, hogy a csoportok közötti meg­beszélés, ami nap-nap után rendsze­ressé vált, szüntelenül javítja a mim­ka menetét. A dolgozók napról napra látják, hogy hol tartanak a terv teljesítésé­ben, hol van lemaradás és hol kell segítséget kérni a műszaki vezetők­től és a technikusoktól, hogy a cso­portok tagjai százszázalékos munkát tudjanak végezni. A verseny és a kö­telezettségvállalások ilyen ellenőrzé­sével érték el, hogy a Béke-tárna be­fejezhette februári tervét és a feb­ruár utolsó három napjában már a márciusi tervén dolgozott. Általában a nováky-i bányaüzemekben javult a munkaverseny, minek következtében a Béke-tárna az élre tört, s a feb­ruári hónapot is teljesítették. Hogy ilyen szép eredményeket ér­tek el a nováky-i bányászok, azt el­sősorban annak köszönhetik, hogy az előkészítési munkákat már akkor megkezdték, amikor még nem léptek az 1953-as évbe. így pl. idejében el­végezték az új tárók összekötését az egész barnaszén medencével. A 2. számú tárnából 22-én reggel fél hétkor jelentették Mikulec Pál diszpécsernek, hogy a szalagasztal el­szakadt. Azonnal intézkedett és Rik­tárik elvtárs, a szalagmester lement a 2-es bányába és hozzálátott a ja­vítási munkához. A többi elvtárs se­gítségével sikerült délután 1 órára üzemképessé tenni a szalagasztalt. A bánya dolgozói egy percre sem álltak meg munkájukban, tovább dolgoz­tak és így százszázalékra teljesítet­ték napi tervüket. Mi ösztönözte őket, hogy annak el­lenére, hogy a szalagasztal nem működik, tovább dolgozzanak és ter­meljenek ? Erre így válaszoltak a dolgozók: — Szemünk előtt láttuk a tervet és azt, hogy ha több szenet adunk az országnak, akkor több faluban gyúl fel a villany és üzemeinkben több gép kapcsolódhat be a termelőmun­kába. Erőt adott nekünk az is, hogy nevünk ott legyen a becsület-tíblán, ahol a legjobb bányaüzemeket tün­tetik fel nap-nap után. A műszakiak és a munkások kö­zötti szoros kapcsolat az, amivel megtalálják az utat a magasabb termelékenység felé. Munkájukban egymást segítve, a műszaki vezetők és a bányászok naponta kicserélik tapasztalataikat, felhasználva azt napi munkájukban. A II. számú bányaüzem dolgozóit az új munkamódszerek bevezetése is segíti tervük teljesítésében. Az új munkamódszer. Berec elvtárs mód­szere jelentősen meggyorsítja a ter­melés menetét, mert 10 méter vas­tagságú szénréteget egyszerre rob­banthatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents