Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-17 / 16. szám, szombat

4 UJ S20 1953 január 17 PÁ R TÉLÉT A rimaszombati pártaktíva után fokozzák a párt funkcionáriusok aktivitását Rimaszombatban hat járás párt­funkcionáriusai gyűltek össze, hogy megbeszéljék a legfontosabb teen­dőket, amelyekkel a gazdasági élet területén felmerülő hiányosságokat kiküszöbölhetik. Kiszling elvtárs, a kerületi pártbi­zottság titkára üdvözölte a konferen­cia küldötteit és az EFSz-eket érintő kormányhatározatról beszélt. Rámu­tatott arra, hogy a mezőgazdaság­ban is teljesíteni kell a tervet úgy, mint az iparban. Ezt pedig úgy ér­jük el sikeresen, ha minden egyes járásban a végzett munkáról őszin­te jelentéseket teszünk. A jelenté­sek őszintesége nemcsak a párt­munkások kötelessége, hanem a he­lyi nemzeti bizottságoké is. Ellen­őrizni kell eze'íst, hogy helyesen tájékoztassák a terv teljesítéséről a felsőbb szerveket. — A téli időszakban — folytatta Kiszling elvtárs, — fontos felada­tunk a gépek kijavítása és a tava­szi munkálatokra szükséges előké­születek megtevése. Csak így vár­hatunk a tavaszi munkálatokban kimagasló eredményeket. Nepomuc- ký földmüvelésügyi miniszter be­szédére hivatkozva, bírálta az egyes kérdések bürokratikus elintézését a népi szerveknél. — Mi, a beszterce­bányai kerületben meg tudtuk szün­tetni ezt az állapotot, mert kerü­leti és járási felelőseinktől megkí­vánjuk, hogy az Íróasztal mellől a falvakba is elmenjenek. Fel kell tárnunk a káderpolitiká­ban felmerülő hiányosságokat. Az aljas Szlánszky összeesküvők aknamunkája következtében sok esetben mostohán bántak a mun­káskáderekkel. Nem azon igyekez­tek. hogy fogyatékosságokat kikü­szöbölve segítsék fejlődésüket, ha­nem ment a követelményeknek nem feleltek meg, elbocsátották őket. ­Ez súlyos hibának tekinthető, mert ezzel ahelyett, hogy közelebb hoz­. ták volna őket, elriasztották ma­guktól. Helytelenül, ellenségesen te­kintettek nemegy esetben még olyan régi értelmiségi dolgozóra is, aki minden erejét és képességét a szocializmus építésére fordította. Ha a káderek szakmai és politikai ne­velésével törődünk, ha régi, szak­képzett embereket is bátran meg­bízunk felelős funkciókkal, akkor változtathatunk ezen az állapoton. HOGYAN HARCOLJUNK A KTI­LÄKOK ELLEN? Kiszling elvtárs hangsúlyozta, hogy a kulák az EFSz ádáz ellen­sége. Minden kísérlet az EFSz egy­ségének a megbontására irányul. A kulákok elleni harc egészségte­len. hacsak a rájuk mért nagyobb terménybeszolgáltatási kötelezettsé­gekkel vívjuk meg. Egyes járások­ban olyan ferde nézet alakult ki, hogy a kulákot elégséges csak adóz­tatni. Ez helytelen, mert a falusi pártfunkcionáriusoknak és az EFSz tagjainak éppen az ä kötelessége, hogy a kulák aljas mesterkedéseit is leleplezze és ezzel kis- és közép­parasztjainkat felvilágosítsa. A járá­si székhelyeken és a helyi nemzeti bi­zottságokban vezessünk pontos nyil­vántartást a kulákokról. Ez a pártfunkcionáriusok munkáját köny­nyíti meg, .jnert ha világosan lát­ják, ki az ellenség és ki haladhat velünk, könnyebben dolgozhatunk. Rá kell mutatnunk itt a falusi pártfunkcionáriusok hibáira. Sok­helyen a kis- és középparaszt még nem érett meg arra, hogy a közös gazdálkodás útjára lépjen és ellen­séget látunk bennük. Pedig ezeket az embereket is mejV lehet győzni a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Tehát a funkcionáriusok ne rohanjanak rá az ilyen émberek­re. hanem türelmesen és kitartó fel­világosító munkával, ha a helyzet úgy kívánja, százszor és ezerszer magyarázzák meg a kollektív gaz­dálkodás előnyét. Nepomucký elvtárs azt mondta — folytatta Kiszling élvtárs. — hogy 1953-ban kétszerannyi szövetkezetet kell megalakítanunk, mint a mult évben. Ez fokozottabb kötelezettsé­geket ró a pártmunkásokra, mind a szövetkezeti munka megszervezésé­ben, mind a kulákok elleni harcban. Munkánk megjavításával és mar­xista-leninista öntudatunk fokozásá­val e feladatok megoldását is vál­laljuk. Kiszling elvtárs a népi szerveket is bírálta. Helytelenítette, hogy né­hol az elvtársak belebújnak az ak­tákba és munkájukat csak a hiVa­talnokoskodásban merítik ki. A né­pi szervek előtt még más komo­lyabb feladatok is állnak: csökken­teni a hivatailnokoskodást és arccal a falu felé fordulni. Ez annyit je­lent, hogy a falusi dolgozók fejlő­désével többet kell foglalkoznidk, segíteni kelj őket a mindennapi po­litikai kérdések megértésében. A pártmunkásoknak mentesiteniök kell magukat a túlzott gazdasági munkától. Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán azt mondta: „Egyes pártszervezeteink annyira belemerülnek a gazdasági munká­ba, hogy elfelejtik és félretolják az ideológiai kérdéseket". Malenkov elvtárs szavai után joggal fordul­hatunk a politikai élet felé, a falu­si dolgozók problémái felé. Helyte­len eljárás a párttal szemben az is, ha az elvtársak a különféle mun­kahelyekről az Uj Szóba, vagy a Pravdába a maguk portájáról írva, szépítgetik a dolgokat. A VERSENYEK MEGSZERVEZÉ­SÉRŐL Fejlesztenünk kell dolgozóink ön­tudatát, hogy minden egyes elvtárs világosan lássa a verseny célját. Tü­relmesen meg kell magyaráznunk az embereknek, hogy ez a munkát jó megszervezését és a terméshozam növelését eredményezi. A verseny megszervezésénél hiba, hogy az if­júságból ritkán ragadunk ki fiatal kádereket, akik alkalmasak lenné­nek a verseny fellendítésére. A nő­bizottság munkájának fellendítésé­vel sem foglalkozunk kellően, így természetesen a nők viszonya laza a termelőmunkához. A TRAKTORALLOMÁSOKRÓL A traktorállomás politikai megbí­zottja .hibát követ el, ha egy-egy helyen két óra alatt szeretné felül­vizsgálni a munkát. A munkában előforduló nehézségek eltávolításá­hoz napokra van szükség. A politi­kai megbízottnak el kell mélyülnie a kérdésekben, csak így segítheti a traktorállomások munkáját. Job­ban ügyeljen a terv egyenletes tel­jesítésére és ennek érdekében gon­doskodjék a brigádmunkák helyes megszervezéséről. • Az állami birtokok szervezési munkájában is komoly hiányossá­gok vannak. A vezetők felelőtlenül végzik munkájukat. A felelőtlenség onnan ered, hogy nincs, aki törődne az állami birtokkal. A járási nemze­ti bizottság feladata lenne ez, de sajnos a járási elnököt is beleértve, elhanyagolják ezt a munkát. Semi­lyen tanáccsal nem látják el őket. A hiányosság másik oka, hogy a felelősségteljes munkával meghízott elvtárs káderanyagában nem mé­lyülnek el. nem tanulmányozzák azt alaposan és így olyan elem is az ál­lami birtok élére kerülhet, akinek később tevékenysége szabotáló mun­kákban is megnyilvánul. Az állami birtok sem igyekszik fenntartani a kapcsolatot a járással 1. Nemrégen megtörtént, hogy a rimaszombati állami birtok politikai megbízottját és az igazgatót a járás tudta nél­kül eltávolították. Helyesen: együtt­munkálkodásukból kellett volna en­nek következnie. Ebből az a tanul­ság, hogy a járásnak többet kell törődnie az állami birtokokkal, biz­tosítani kell a jó munka megszer­vezését. Kiszling elvtárs zárószavátían a felsorolt hibák felszámolására szó­lította fel a pártfunkcionáriusokat, arra, hogy a jövőben forduljanak a falu dolgozóinak a problémái felé. A beszámolót vita követte. Elsőnek Babíc elvtárs szólalt fel, a rimaszombati járás IX. ügyosz­tályának dolgozója. Ezeket mon­dotta: ' Nem elégedhetünk meg a szö­vetkezeti funkcionáriusok nevelésé­vel sem. Ha az iskolából vissza­térnek az elvtársak, azt látjuk, hogy elméleti téren jó kiképzést kapnak, de ezt a gyakorlatban használni nem tudják. Az iskolák­ban olyan embereket neveljenek, akik a gyakorlati kérdéseket he­lyesen és észszerűen tudják meg­oldani. Vicén Béla, a tornaijai járási elnök arról beszélt, hogy a funk­cionáriusok tudják, ki az osztály­ellenség, csak nem harcolnak ki­elégítően ellene. Ehhez a harchoz a marxizmus-leninizmus fegyvere szükséges, ezzel tudunk elbánni az osztályellenséggel. Az állami bir­tokkal kapcsolatban ennyit mon­dott: — Be kell ismernem, hogy én is, a járási tanács is elhanyagoltuk ezen a területen a munkát. A szö­vetkezetek kiépítésére nagy súlyt fektettünk és ez annyira lekötötte a figyelmünket, hogy nem láttuk meg a közelünkben rosszúl műkö­dő állami birtokot. De a hibákból okulva a jövőben azon leszünk, hogy az állami birtokot segítsük. A múlt héten az egyik traktorállo­máson yoltam. A közös megbeszé­lésen kitűnt, hogy az elvtársak örülnek, ha segítjük őket a prob­lémák megoldásában. A nyáron rendszeresen látogatták őket a kerületről is. Most nem tudom, miért nem jönnek az elvtársak ? Václavik elvtárs a tornaijai já­rás szövetkezeti felelőse, a verse­nyek hiányosságaira mutatott rá. A szövetkezeti verseny felelőse sok esetben elhanyagolja ezt aZ" érté­kes kezdeményezést. Mi változtat­tunk a helyzeten úgy, hogy az ösz­szes felelősöket a verseny fellen­dítésére mozgósítottuk. Kiszling elvtárs zárószavában összefoglalta a vitahozzászólásokat és kijelölte a legközelebbi teendő­ket. — Ebben az évben Nepomucký elvtárs szavait szem élőtt tartva kétszerannyi EFSz-et kell szer­veznünk. Ezt úgy teljesíthetjük, ha fiatal káderokat nevelünk és a nő­ket is nagyobb számban vonjuk - be a politikai és termelő munkába. Mács József. A krupon — bőriparunk új nyersanyagforrása 1952 február 4. és 5-i párt- és kormányhatározatok értelmében a húsfeldolgozó-üzemek a házi ser­tésölésekböl származó sertésbőr le­nyúzásokat tökéletesen megszer­vezték. Elegendő számú krupono­zót oktattak ki a húsipari nemzeti vállalatok alkalmazottai közül, va­lamint az úgynevezett naturisták közül a községekben. A sertés­nevelök a leölésért 1 kg élősúly után á következő összegeket fizetik. Ha otthon végzik a vágást: 1. ha otthon a nevelőnél végzik a vágást 1.20 Kös, 2. ha a vágóközpqntban, vagy a vágóhídon 1.— Kčs, 3. ha a sertésnevelő ragaszkodik az otthoni vágáshoz, jóllehet a he­lyiségben van vágóhíd, vagy vágó központ, 1.60 Kčs. Ezért az illetékekért a krupono­zóknak le kell ölnie a sertést, le kell forráznia, le kell nyúznia, ki­üríteni és kiöblíteni a beleket és a sertést ketté kell hasítania. A vá­góközpontokban még 26 korona állatorvosi illetéket is kell fizetni a sertés megvizsgálásáért. A ház­tartásokban végzett sertésvágáso­kért a húsvizsgálóknak kell állat­orvosilag felülvizsgálniok a leölt sertést. A leadott sertésbőrért a sertésnevelő jutalmazást kap a sertésbőr minősége és súlya sze­rint, amely: hibátlan . minőségű börr.él 1 kg-ért 40 korona, hibás bőrért 1 kg 30 korona. Külön 50 koronányi díjazást kapnak azok akik hibátlan minőségű sertésbőrt adnak le, több mint 5 kg súlyban. Koreai és bolgár küldött a Békevédők II. Csehszlovákiai Kongresszusán Január 15-én a délutáni órákban Prágába érkezett a Békevédők H. Kongreszusára Ban Syn Dik, a Koreai Békevédelmi Bizottság kül­döttje. A koreai vendéget dr. Vác­lav Navratil, a Csehszlovák Bé­kevédelmi Bizottság tagja és a prágai koreai követség képviselői fogadták. • Csütörtökön, január 15-én, a délutáni órákban Prágába érke­zett Decsko Vazunov, a Bolgár Békevédelmi Bizottság küldöttje, a Szófiai Képzőművészeti Akadémia tanára, a Békevédök prágai II. Kongresszusára. A ruzyní repülőtéren dr. Václav Navratil, a Csehszlovák Béke­- -védelmi Bizottság tagja, Csehszlo­vákia szláv bizottságának képvise­lői, a prágai bolgár nagykövetség tagjai, é s a Csehszlovák Béke­védelmi Bizottság titkárságának dolgozói fogadták. Véget ért a mezőgazdasági tudósok konferenciája Prágában Január 15-én, csütörtökön, Prá­gában befejeződött a mezőgazda­sági tudósok konferenciája, ame­lyen résztvettek a Szovjetunióból és a népi demokratikus államokból érkezett mezőgazdasági föintéze­tek küldöttségei. Csütörtökön délelőtt még ülést tartottak az egyes szekciók és összefoglalták tárgyalásaik eredmé­nyeit. Délután ülést tartott az el­nökség, amely kiértékelte az egész konferencia lefolyását. A konferencia plénumának esti záróülésén Jozef Nepomucký föld­müvelésügyi miniszter, František Vodszlony képviselő, miniszterhe­lyettes és a hazánkban lévő szov­jet mezőgazdasági szakértők veze­tője, A. G. Golovatij vettek részt. Antonín Klecska akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tu­dományos Akadémiájának elnöke záróbeszédében méltatta a konfe­rencia háromnapos tárgyalását. Antonin Klecska akadémikusnak, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tu­dományos Akadémia elnökének be­széde után az Akadémia főtitkára és levelező tagja, Kig. Václav Ri­bachsek felolvasta Klement Gott­wald köztársasági elnökhöz inté­zett levelet, amelyet a plénum vi­haros tapssal fogadott el. A konferenciáról üdvözlő távira­tokat intéztek a Szovjetunió, vala­mint a baráti államok földműve­lésügyi minisztereihez. A konfe­rencia tárgyalását határozatba foglalták, amelyet a konferencia valamennyi részvevője jóváhagyott. Ez a határozat nagy segítséget fog jelenteni nemcsak a most megala­kult Csehszlovák Mezőgazdasági­Tudományos Akadémia jövő mun­kájában, hanipm egész mezőgazda­ságunk munkájában is. A katonák a Csehszlovák Békehívek II. Kongresszusára A Csehszlovák Békehívek II. Kongresszusának előkészítésében élénken résztvesznek az egyik automobü tanulóhely hallgatói is, ahol Koppá tiszt működik. Kulisek katona, a szakasz agitátora, ami­kor a sajtóból megtudta, hogy üzeméből, — a myjavai Armatur­kából. — a Békehívek II. Cseh­szlovák Kongresszusára Vdoviák és Baranovics elvtársakat delegálták, levelet intézett hozzájuk, amelyben azt írja: ^.Tolmácsoljátok a kon­gresszusnak, hogy mi, a myjavai Armaturka dolgozói, akik meg­kezdtük katonai szolgálatunkat, fegyverrel kezünkben fogunk a bé­ke őrhelyén állani úgy, ahogy Ti munkátokkal védelmezitek a bé­két.« Kulisek katona ebből az alka­lomból kötelezettséget vállalt, hogy vitát rendez a Csehszlovák Béke­hívek II. Kongresszusának jelen­tőségéről. Vidan katona, a Szövet­ségi Vasútvonal bágerese, a szocia­lizmus ezen, építkezésének dolgo­zóihoz a következőket írta: »A mi Szövetségi Vasútvonalunk még jobban megszilárdítja és elmélyíti a hatalmas Szovjetunióval való testvéri együttműködést, amely a béke megdönthetetlen erődítménye. Népünk békés építő munkáját vé­delmezzük mi is, a Szövetségi Vasútvonal dolgozói, akik most legmegtisztelőbb polgári köteles­ségünket teljesítjük. A Csehszlovák Békehívek II. Kongresszusának al­kalmából újból tudatosítjuk annak a feladatnak a jelentőségét, amely előttünk áll, miután a dolgozó nép fegyvert adott kezünkbe, hogy megvédelmezzük a békét«. Vidan katona kötelezettséget vállalt, hogy új képességi jelvényt szerez: ; Kész a munkára és a haza védelmére« című jelvényt. Az automobil-tanulóhely hallga­tói így nyilvánítják ki a dolgozó néppel való egységüket és elszánt­ságukat, hogy tökéletesítsék harci és politikai ' felkészültségüket a béke védelmére. A zsolnai vegvíüzemben biztosítják a technológiai előírások betartását A vágvölgyi vegyiüzemek zsol nai üzemében a mult évi hibák­ból és hiányosságokból tanulva job. ban felkészültek az ötéves terv ötö­dik évének feladataira, melyek a ta­valyiakhoz viszonyítva 17.6 százalék, kai magasabbak. Az üzemben szétír­ták a tervet a munkahelyek és ^z egyes napok szerint, s emellett nagy figyelmet fordítanak a termelés szűk keresztmetszeteire és a legjobb dol­gozók tapasztalatainak terjesztésé, re. Az egyes részlegekben kollektív felajánlásokat tettek az ötéves terv ötödik évének kezdetén. A poliamid. gyártó műhely felajánlotta, hogy ja­nuári tervét egy nappal előbb telje, siti. Az „L 1000" új részlegben, amely az összüzemi terv tavalyi si­kertelen teljesítését okozta, a köte­lezettségvállalások értelmében ügyel, nek a technológiai eljárások pontos betartására, az anyagszlikségleti nor­mák csökkentésére és az időveszte­ségek megrövidítésére. Ezek az in. tézkedések lehetővé tették, hogy a zsolnai vegyiüzemek összüzemi mé­retben január első dekádjában 113.8 százalékra teljesítették főbb felada­taikat. A szocialista faluért A muzslai kultúrotthonban a he­lyi tömegszervezetek kezdeménye­zésére új szellemű népmulatságot rendeztek, amely igen nagy érdek­lődést keltett a lakosság sorai közt. A több mint 600 vendég előtt elő­adott kultúrműsor igen kellemes és hasznos szórakozást nyújtott, mivel ügyesen felhasználva a kri­tika és önkritika fegyverét, átte­kintette az elmúlt esztendőt, rá­mutatott a hibákra és dalokkal ju­talmazta a sikerrel dolgozókat. Muzsla haladó szellemű lakossága így kellemesen és öntudatosan fe-­jezte be a gottwaldi ötéves terv negyedik évét, azzal az elhatáro­zással, hogy ezentúl még inkább igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy községük mielőbb szocialista faluvá váljék. A muzslai tanítók kollektívája.

Next

/
Thumbnails
Contents