Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-10 / 9. szám, szombat

2 UJJ SZ0 1953 január 10 Szilárdítsuk meg a zmm^ategye!

met építkezéseinken Sikeresen induitak az újévben a Selmecbányái bányászok A Magasépítkezési vállalat üzemei többségében a mult évben jő munkát végeztek. Határozott javulást mutatnak fel az 1951-es évvel szembein. Ez azonban nem elég, az új éviben a megnövekedett feladatok elvégzéséből még jobb munkára van szükség. Jelenleg az a legfőbb feladat, hogy önibirálólag rámutassanak a hibákra, felismerjék a hiányosságokat és ily módon nyissák meg az utat új sikerek felé. Egészében 1052-re teljesítették a terveket a magasépítkezések dolgozói mintegy 100.1 százalékra. A sikerek elsősorban a szocialista verseny kiszélesítésének köszönhetők. Hatalmas munkasikereket értek el mind a május elseje tiszteletére, mind Široký elvtárs születésnapjára vállalt kötelezettségek teljesítésében is. Ebből következik, hogy a szocialista verseny kiszélesítése nélkül nem lehet sikeréket elérni és ez az az út, amelyen ebben az évben is járni kell. ' De meg kell állapítani, hogy egyes üzemekben voltak hiányosságok is. Ezeket azonban körültekintéssel, a munka jobb megszervezésével el lehetett volna kerülni. Ha év elejétől kezdve teljes felelősségérzettel azon lesznek az üzem dolgozói és vezetősége, hogy mindenütt, a miunka minden szakaszán lelkiismeretesen teljesítsék feladataikat, akkor a mult hibáiból tanulva nem követik el ugyanazokat a hibákat. A besztercebányai magasépítkezés nemzeti vállalat például az egész évben egyenlőtlenül teljesítette a tervet. A besztercebányai építkezési dolgozók nehézkesebben dolgoztak, mint más üzemek dolgozói. Nem tudták leküzdeni azokat a hibákat, amelyeket abból az időből örökölteik, amikor az üzem még mint a Csehszlovák építkezési üzemek egyik üzemága működött. A besztercebányai magasépítkezési nemzeti vállalatnak a Szövetségi Vasútvonalon Is nehézségei voltak. Az üzemek közötti versenyben a legutolsó helyre került. A heti tervezés szétírását nem tudták kellőképpen végrehajtani. Mik az okai ezeknek a sikertelenségeknek? A munka elégtelen megszervezésére, kevés figyelem a szocialista versennyel kapcsolatban, és gyakori káderváltozások. Ez évben nagy feladatok várnak az építkezés dolgozóira. Csehszlovákia Kommunista Pártja országos pártkonferenciáján Gottwald elvtárs arról beszélt, hogy gazdasági tervünk 1953-ra fokozott követelményeket ró ránk. és hogy szükség lesz az egész nép és a párt minden erejére, hogy teljesíthető legyen. Ez vonatkozik az építőiparra is. Az ö szavai értelmében meg kell kezdenünk a termelésben a legmagasabb gazdaságosság eléréséért a harcot. Állandóan szem előtt kell tartanunk az önköltség csökkentésének fontosságát. Minden erőt meg kell feszíteni, hogy az építkezéseken jó munkát fejtsünk ki és hiánytalanul teljesítsük feladatainkat az ötéves terv utolsó évében. Mivel magyarázzák a besztercebányai kerület építkezési dolgozói például azt, hogy az ötéves terv negyedik é^ét nem teljesítették? Ezt igen sokféleképpen magyarázgatták, sok úgynevezett objektív okkal. Ezek mögé a mentegetödzések mögé rejtették a technikusok, munkavezetők és mesterek a hibákat és hiányosságaikat. Az üzemi építkezéseken és a különféle helyeken lévő lakásépítkezéseken magas volt a munkából való elmaradás. Néhány munkahelyen gyakran elérte a 35 százalékot is. A legmagasabb számú igazolatlan hiányzás a breznói építkezésen volt, ahol az év elejétől november végéig 23 százalékot ért el. Miért ilyen magas az építkezési üzemeken az igazolatlanul hiányzók száma? Ez kétségtelenül az illető munkahelyek vezetőségének tehetetlenségét és azoknak a dolgozóknak a felelőtlenségét és öntudatosisága hiányát bizonyítja, akik jjyakran elmaradnak. Ezek a dolgozók ezzel elsősorban a saját családjuknak ártottak, mert alacsonyabb fizetést kaptak, ezenkívül az üzemet is megkárosították és a tervteljesítést hátráltatták. Kétségtelenül hibát követtek el az üzem tömegszervezetei is, amelyeik nem folytattak széleskörű, meggyőző kampányt a távolmaradások megszüntetésére. A terv nem teljesítésének továibbi okai voltak a Február 19-étől március 12-ig terjedő napokban a Csehszlovák Állami Film a földmüvelésügyi minisztériummal, az állami népnevelésügyi gondoskodással és a tömegszervezetekkel karöltve nagyjelentőségű kultúrpolitikai akciót, „1953. évi falusi film-tavaszt" készít elő e jelszó alatt: „Gottwald elnökkel a békéért, a szocailista faluért." „A falusi film-tavasz" mezőgazdasági dolgozóink jutalma jő munmunkamegszervezés hiányosságai is. Hogy ezeket a hibákat és hiányosságokat ebben az évben elkerüljük. arra van szükség, hogy már az év elején aktívan bekapcsoljuk a munkába a dolgozók összességét. Meg kell győznünk őket arról, hogy elsősorban az ö érdekük a terv hiánytalan teljesítése, a sajtótízpercek pontos betartása, a feladatok ismertetése, hogy minden munkás minden na/p pontosan tudja, mit kell aznap elvégeznie. Hogy ha ezt betartják, akkor nem kell attól félni, hogy az ötéves terv ötödik évében a rájuk rótt feladatokat nem teljesítik. Ehhez azonban szükséges, hogy az építkezések vezetői teljesen átérezzék felelősségüket a terv teljesítéséért. Az, hogy az építkezések vezetői és pallérjai fokozott igyekezettel vezessék a dolgozókat a munkában és fejlesszék a szocialista munkaversenyt. Az építkezések vezetőinek sokat kell tanulnioik a szovjet dolgozóktól, átvenni és hasznosítani azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket örömmel adnak át nekünk. Az üzemi párt- és szakszervezeti bizottságoknak, valamint a CsISz-szervezetnek legfőbb kötelessége, hogy felébresszék a dolgozókban a szocialista felelősség érzését. Ehhez jó agitációra van szükség. Rá kell mutatni, hogy milyen körülmények között éltek a múltban a kapitalizmus idején a munkások, amikor minden nap attól rettegtek, hogy a kapitalista vállalkozó kiteszi őket a munkából és elveszítik még azt az alacsony bért is, amelyet kaptak, és családjuk a legnagyobb nyomorba kerül. Rá kell mutatni arra, hogy milyen változások álltak be nálunk a felszabadítás óta, hogy állandóan emelkedik a dolgozók életszínvonala és hogy ma nem kell félni a munkanélküliségtől, ellenkezőleg, üzemeinknek és vállalatainknak egyre több munkaerőre van szükségük. V. I. kájukért s ezért a magasaibb típusú minta EFSz-ekkel bíró községekben és azokon a helyeken rendezik meg, ahol a földművesek a legjobban teljesítik termelési feladataikat. ,,A falusi film-tavasz" akcióra a karlové vary-i VTI. nemzetközi filmfesztiválon bemutatott legjobb filmeket jelölték ki, valamint a szovjet filmgyártás, a népi demokratikus országok és a csehszlovák filmgyártás további kiváló filmjeit. A Selmecbányái ércbányák tavaly hatvannyolc nappal előbb értek a célba, mint azt a terv feltételezte. Nagy kedvvel fogtak hozzá az idei ércfejtéshez és fémtermeléshez. Az év eleje óta rendszeresen túlteljesítik tervüket. A legjobb ércbányaüzemek közé tartozik ma az Emil-tárna, amelyben két új siklófejtést vezetnek be. Az Emil-tárna bányászai az év eleje óta 105%-ra teljesítik tervüket a szovjet módszerek segítségével. Kitűnt köztük Kuzma Vince vájár-csoportja, amely a Boriszkinmódszer szerint két élvágatban dolgozik s a szovjet rakodógép segítségével 180%-on felüli teljesít^ ményt ér el. Sikeresen dolgozik až új évben Lievaj József csoportja is a harmonogramm szerint s a keményfémből készült furó alkalmazásával. Jó eredményt ért el Vagan József is 155%-os átlagos teljesítménnyel. Az új év sikeres megkezdését a selmeci bányászok az ércbányák tervezőinek és normázóinak köszönhetik, akik idejében szétirták a tervet az egyes tárnákra és A mult évi feladatok sikeres teljesítése arra lelkesíti a pozsonyi II. gözvillanytelep dolgozóit, hogy az idén a gépberendezés iránti nagyobb gondoskodással fokozzák a teljesítményt és a termelést. Kitartó szívóssággal fogtak hozzá a 12.5%-kai felemelt idei feladatok teljesítéséhez, hogy fokozott villanyáramszolgáltatással elégítsék ki mind az ipari, mind a háztartásbeli fogyasztók igényeit. Az év első napjaiban és egész második hetében a dolgozók százszázalékon felül" teljesítik napi feladataikat. Ebben nagy segítségükre van a műszakok közötti verseny. A gőznyomás és hőfok helyes toetartásáva.1 elérték, hogy a teljesítmény tervét január második hetében is 112.6%-ra teljesitik. Főleg Heringes Károly műszaka ér el nagy sikert. Az ő kezdeményezésére vezették be a mult év év májusában a műszakok közti versenyt. E versennyel a műszakok tavaly csupán fűtőanyagban 356 tonna szenet takarítottak meg az üzemnek és a gépberendezés jobb gondozásával jelentősen csökkentették a zavarok számát. A zamunkahelyekre, viszonyítva felülvizsgálták az összes normáikat és a legaprőlékosabban megismertették a bányászokat az idén reájuk váró fontos feladatokkal. Az új műszaki, ipari és pénzügyi tervek összeállításánál az ércbányák dolgozói nagy súlyt helyeztek a műszaki-szervezési intézkedések tervére, amelyre eddig húsz értékes javaslatot szereztek. Az új műszaki-szervezési intézkedések keretében az ércbányák legnagyobb tárnájában, a Ferdinánd-tárnában új központi gépműhelyt rendeztek be. A korszerű gépekkel ellátott központi műhely jól pótolja az egyestárnákban szétszórt apró műhelyeket. A magas szakképzettségű dolgozók az új gépek segítségével tettrekészen eltávolítanak minden hibát a gépberendezésben. A selmeci bányászok a fölemelt tervfeladatgk egyenletes teljesítését a szovjet módszerek, siklófejtés, a harmonogramm, a két élvágatban végzett munka és a keményfémmel és vízöblítéssel végzett fúrás fejlesztésével biztosítják. varokkal okozcrtt energiaveszteségek 30%-kai csökkentek. A pozsonyi villanytelep dolgozóira az idén nemcsak a vülanyenergia-termelé« tervének sikeres teljesítése ,és a teljesítmény kihasználásának állandó fokozása vár, hanem a termelés gazdaságosabbá tétele is. A műszaki szervezési intézkedéseknek a villanytelep dolgozóinak részvételével kidolgozott terve nemcsak a munkatermelékenység növelésére, az egészségügyi feltételek javítására és a munka megkönnyítésére irányuló intézkedéseket foglalja magában, hanem a hőfogyasztás 9%-os tervszerű csökkentésére irányuló intézkedéseket is. Kovács Ferencnek, a villanytelep igazgatójának újítójavaslata jelentős mértékben elősegíti a hőfogyasztás szilárdított normájának betartását. A javaslatot bevették a műszaki-szervezési intézkedések tervébe és ez a szén hőfejlesztő képességének növekedését fogja jelenteni, mert az előzetes szárítóberendezésben, amelyet a katlan tervezett javításának Ideje alatt a széncsőre szerelnek, mentesül a nedvességtől. Előkészületek az 1953. évi falusi film-tavaszra A pozsonyi II. villanytelepen megjavítják az áramszolgáltatást A XIX. kongresszus irányító szava az írókhoz A csehszlovákiai magyar irodalom feladatai és kibontakozásának perspektívái is azoknak a tanításoknak világánál deríthetők fel, amelyek a XIX. kongresszuson elhangzott felszólalásokban a Szovjetunió és a népi demokráciák íróinak irányítására szolgálnak. E tanítások a marxista világnézet lenini és sztálini alkotó továbbfejlesztéséhez kapcsolódnak. A kommunizmusba vezető átmenet korának gazdasági és politikai jelenségeit épp olyan éleslátással elemzik, mint a társadalmi alap által feltételezett szépirodalmi termelést és életszemléletet. E tanítások azonban nem maradnak meg csupán az elemzésnél, hanem az újstílusú alkotó munka új teendőit is kijelölik. A csehszlovákiai magyar dolgozók tevékenysége az irodalom területén nemrég indult meg s a munka tervszerű végzéséhez szükséges öntudatosodást és önkritikát a XIX. kongresszus irodalmi vonatkozású nyilatkozatainak tanulmányozása hathatósan és a legjobbkor támogatja. Mit jelent a csehszlovákiai magyar irodalom munkaterületén a szocialista realizmus módszere. a kulturális örökség, a magas eszmeiség, a pártszerüség, a forradalmi romantika s a nemzeti forma ós a szocialista tartalom szoros kapcsolata? Az első követelmény, hogy az irodalom Csehszlovákiában a magyar lakosság új életét tükröztesse. Az írók forduljanak alkotó érdeklődésükkel a szocialista építésben kiemelkedő módon résztvevő magyar dolgozók felé, ábrázolják a szocialista valóságot, a munkásosztály harcait, a földműves szövetkezetekben tevékeny, élenjáró földműveseket és a dolgozók körében felnövő új értelmiséget. Juttassák kifejezésre az élet szakadatlan előrelendülését és a tömegek alkotó kezdeményezését. Ezzel íróink a fejlődés aktív tényezőivé válnak. Le kell küzdeni a kapitalizmusnak az ember tudatában felkísértő maradványait, az önelégültséget, a régihez való ragaszkodást. Az irodalom fejezze ki azt a törvényt, hogy a dialektikus fejlődés menetében az új feltétlenül győzedelmeskedik, bár mindig harc közepette. E harc motorja a haladásért küzdök lelki életének nemessége, amely közéleti tevékenységükben és magánéletükben egyaránt megnyilvánul. Az igazi irodalom a jövő útjára világít, tisztánlátást jelent a holnap felé, a tömegek szocialista cselekvő erőit megsokszorozza, acéloz, melegít, a kommunista életforma és életöröm hídjává válik. Az eszmeiség és a, müvésziség szerves, szoros és zárt egysége teszi az értékes irodalmat. Az eszmeiség képesíti az írót arra, hogy népét vezesse előre a kommunizmus útján. A müvésziség ennek a vezetésnek magávalragadó erőt kölcsönöz, annak a kivételes hatásnak segítségével, ami az igazi művész és az irodalmi mestermü sajátsága. Kiváló példa erre Gorkij. Milyen mély az ő eszmeisége, mennyire odaláncol a realitáshoz és milyen tökéletesek a formáló eszközei. Az eszmeiség jelenti a társadalom új építésének értelmét, jelenti a szocialista realizmust, a művészet nevelő hivatását, a. béke védelmét. A müvésziségen értjük a mesteri hozzáértést, szóval a becses, a klaszszikus és a haladó felhasználását, de olymódon, hogy érvényesítésük segítségével az alkotók a fejlődés menetével lépést tartsanak, annak útján előre jussanak. Az irodalom feladatait tisztáin látjuk, ha az elvégzendő munkát nemcsak a mult gyarlóságaihoz, hanem a jövő tennivalóihoz (mérjük. Üj életlehetőségekről kell beszélnünk s hogy ezek mit jelentenek, azt kiolvashatjuk az élő jelen tényeiből. íme, van magyar sajtó és folyóirat-Irodalom, van könyvtermelés és olyan méretű csehszlovákiai magyar könyvfogyasztás, amely vetekszik a magyarországi könyvfogyasztás átlagával az 1945ös felszabadulást megelőző negyedszázados elnyomatás idején. Hogyan nőhetett ilyen méretűvé a könyvek kelendősége? Az ok világos: a népi demokrácia minden tekintetben vásárlóképessé tette a dolgozó tömegeket. A közfogyasztás nemcsak anyagi, tehát élelmezési vagy ruházkodási téren növekedett hatalmasan, hanem közszükségletté, fedezhető közszükségletté vált az olvasás és az irodalmi művelődés is. És ezen a ponton rá kell térni az irodalom munkásainak, az alkotás irányításának felelősségére. Ezzel a felelősséggel 1918-tól 1948-ig azok, akik magyar nyelven írtak Csehszlovákiában, részint szándékosan nem törődtek, részint nem törődhettek. A Kommunista Pártot elsősorban a gazdasági és a politikai harc kegyetlen szükségességei foglalták el és az irodalom gondozására, terjesztésére és propagálására a kapitalizmus okozta munkásnyomor következtében kevés lehetőség kínálkozott. Az első köztársaság idején a polgári rétegnek yolt irodalma, de milyen volt ennek az irányzata eszmeiség tekintetében? Világnézeti tekintetben olyan hagyományokat ápolt, amelyek mindennek nevezhetők, csak haladóknak nem, a burzsoa-nacionalizmus ködfüggönyével próbálta elhomályosítani a dolgozók látását s végül fasizáló útra tévedt. Nem hatolt be konkréten adott életkörnyezetbe, ez nem érdekelte, nem törődött vele. Mint általában a burzsoázia hanyatló világának, neki se voltak perspektívái, ha csak nem egy visszahozhatatlan mult felé. És nem kevésbbé terméketlen volt az úgynevezett aktivisták szociáldemokrata beállítottságú lakájirodalma. Itt-ott felbukkant egy-egy kivétel, de általában egyet állapíthatunk meg: az irodalom elfordulását a néptől. Az ifjúság körében találkozunk átmeneti megvilágosodással, a szemek pillanatokra a Szovjetunió példájának fénye felé fordulnak, de ekkor is elhajlás mutatkozott, a sarló és a kalapács elválaszthatatlan kettős szimbólumából egyoldalúan kiragadják a sarlót. Akik az új viszonyok között tollat fognak, azoknak okulniok kell azokból a hibákból, amelyek a népi demokrácia megszületését megelőző évek idejéből hibás hagyományként másutt kísértenek. E hibák közül elsősorban a sematizmus kerülendő, amely ellen a cseh, a szlovák, a magyar irodalomban lankadatlan harcot folytat az irodalmi kritika. Nem elég, hogy a jelen problémáihoz nyul az író, itt az a fontos, a becsületes átélésnek müyen mélységével nyúl hozzá. Az ábrázolás ne legyen se élettelenül halvány, se mereven egyszerűsített, vagy kirívóan színezett. Mi is az a sematizmus, amit annyira kárhoztatnak az irodalomban? Felszínes tarlóhántás ott, ahol mélyszántást kellene végezni. Iro. dalmi dudvatenyésztés ott, ahol évelő vegetációt kellene fölsarjasztani, mélybekapaszkodó telelő gyökerekkel. A sematikusan dolgozó író olyan turista, aki jelentéktelen lankán mímeli a hegymászást, van vele kötél, szeges cipő, biztosító lánc, de komoly csúcsokra soha nem jut fel, ilyesmire képtelen, nem is törekszik rá. És az efajta irodalmi turistának nincs térképe, nincs terepismerete, nincsen iránytűje. A szocialista építést munkáló író számára a terepismeret, a valóságos élet, a technika és a munka világának tanulmányozásából szerzett, tapasztalat, az iránytű pedig a nép alkotóerejének magas eszmeiségei átélése s a marxizmusleninizmus minden dolgozót építő hittel, optimista törhetetlenséggel eltöltő tanítása és világnézete. (Sas Andornak, a »Fáklya« januári számában megjelent cikkéből.)