Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-07 / 6. szám, szerda

4 UJSZ 0 1953 január <5 Az apátfalvai Polana textilgyárban sztahanovista iskolában tanulják a legjobb élmunkások munkamódszereit Sztálin elvtárs a sztahanovisták 1935 november 17-én megtartott el­ső országos értekezletén ezt mond­ta: „a Sztahanov-mozgalom a mun­kások és munkásnők olyan mozgal­ma, amely a jelenleg érvényben levő technikai normák halomradön­tését, az üzemek teljesítőképességé­nek emelése terén felállított ter­vek halomradöntését, a fennálló termelési tervek és mérlegek ha­lomradöntését tűzte ki céljául. Ha­lomradöntését, mert napjaink szá­mára, új embereink számára mind­. ezek a normák már elévültek Ez a mozgalom megdönti a technikára vonatkozó nézeteket, a régi techni­kai normák, a régi tervekben sze­replő teljesítőképességeket, a régi termelési terveket és új, magasabb technikai normák, magasabb telje­sítőképességre vonatkozó tervek és termelési tervek kidolgozását köve­teli meg. Ez a mozgalom arra van hivatva, hogy forradalmat idézzen elő iparunkban Éppen ezért ez a mozgalom, a Sztahanov-mozgalom, alapjaiban mélyen forradalmi moz­galom." Ezek a szavak mélyen maglik­ba foglalják a valóságot, amit nap. jainkban átélünk, amikor azok a normák, melyeket nemrégiben meg­dönthetetlennek tartottak, egymás­után évülnek el. A kassai Vörös Hadsereg-üzemben Burghardt Rudolf esztergályos, amikor még egy kés­sel dolgozott esztergagépén, a tech­nikusok által felállított és megállapí­tott idő szerint végezte munkáját és teljesítette normáját. De nem elége­dett meg ezzel, több és nagyobb tel­jesítményt akart elérni. Tanulmá­nyozta a szovjet sztahanovisták munkamódszereit, Bikov elvtárs szovjet sztahanovista gyorsvágó mukamódszerét és fejlesztette tudá sát. Rájött arra, hogy ha három kés­sel fog dolgozni, emelkedik^ a telje­sítménye és egyben a fizetése is. A megállapított technikai normát meg. döntötte azzal, hogy két kést sze­relt fel gépére s így normáját 800 százalékra teljesítette. Ma már a má­sodik ötéves tervén dolgozik. Sztahanovistáink és élenjáró dol­gozóink között ma ezren és tízez­ren vannak olyanok, akik a saját normájuk megdöntése mellett mun­kamódszerüket átadják olyan mun­kásoknak, akik régebben még nem érték el a százszázalékot sem. Az új munkamódszer alkalmazása után pedig jóval százszázalékon felül tel­jesítik a tervet. így nevelődnek, ala­kulnak az újarcú szocialista embe­rek, akik új munkamódszereikkel és újításaikkal előrelendítik iparunk fejlődését és iparunknak technikai előrehaladását. A Sztahanov-iskolák ipari dol­gozóink ezreit emelik az élenjárók közé. .Az apátfalusi textil-üzemben a gottwaldi ötéves terv negyedik évében Sztahanov-iskola nyílt meg azzal a céllal, hogy a szövődében és a fonódában tanulmányozzák és to. vábbfejlesszék az élenjáró sztahano. visták munkamódszerét és ezeket a szövődé és fonóda dolgozóival meg­ismertessék. Azt a célt tűzték ki ma­guk elé az apátfalusi Polana élmun. kásái, hogy üzemük valamennyi dol­gozója számára lehetővé tegyék a Sztahanov-ískolában tanult raimka­módszerek széleskörű alkalmazását. A szövődében tanulmányozták a legjobb élmunkások munkamódsze­reit és rájöttek, hogy a legjobb szö­vőnők sem ugyanazokkal a mozdula­tokkal dolgoznak munkájuk végzé­se közben. Vannak olyan élmunká­sok, akik egyes mozdulatokat úgy tesznek meg, jpgy a biztonsági elő­írásokat megsértik. Ezt természete­sen nem szabad alkalmazni és olyan­nak tekinteni, amivel elősegítik a maguk és a többi munkatárs mun­káját. Ezért amikor az apátfalusi textilüzemben megkezdődött a Szta. hanov-iskola, a szövődében a 10 leg­jobb szövőnőnél időelemzést végeztek. Mivel nem egyenlő munkafogással dolgoztak, a legjobbakat és a köze. peseket vették figyelembe. Megálla­pították, hogy Szegecs Mária szövő, nőnek munkafogásai felelnek meg mind a szálfogásnál, mind a csónak­váltásnál a legjobban. Első lépésként e két munkafogás gyakorlását vezet­ték be. — Hiba lenne — mondotta Laukó Béla elvtárs — ha egyszerre több munkafogást vennénk át, mert akkor megzavarnánk nemcsak az új szö­vőnők munkáját és mun&afogásait, hanem még a gyakorlott szövőnőkét is. Ezért arra irányul minden igye­kezetünk, hogy egyelőre csak a szál­fogást és a csónakváltást ismertes­sük a szövőnőkkel. Az első munkafogás az, hogy a szövőnők balkézzel állítják meg a gé­pet és utána balkézzel veszik ki a vetélőt. Jobbkézzel viszik át a fona­lat a csónaktartóba, és abban a pil­lanatban, amikor a teli vetélő benne van a gépben, megindítják a gépet. Ezt a munkafolyamatot három hé­ten keresztül tanulták. Háromszor mérték le az előrehaladást. Mikor a harmadik héten megállapították az előrehaladást, 28.3 százalék volt a csónakváltásnál és a szálfogásnál. Most az a tíz szövőnő, aki ezt meg­tanulta, minden nap felkeres egy-egy szövőnőt és átadja neki munkamód, szerét Ez nem tart sokáig és ha már látják, hogy az illető szövőnő hiba nélkül végzi a munkafogásokat, lemérik az időt és megállapítják, mennyi javulást ért el. Ha a szövődé minden munkás­nője elsajátítja az új munkafogáso­kat, 5 százalékos emelkedést lehet elérni ebben az évben, ami annyit jelent, hogy 30.000 embert tudnak ellátni szövettel az 1953-as évben terven felül. Ugyancsak Sztahanov.iskolában is­mertették a fonódában is az új mun­kamódszereket. A fonódában Borhi Károly az iskola vezetője. Három műszakból a nyolc legjobb fonót vá­lasztották ki. Ezeknek lemérték a munkafogásait. A fonódában külön­félévfogások vannak. Legelsöhek a telthüvely lehúzást és a hüvely fel­rakást sajátították el. A nyolc leg­jobb élmunkásnak lemérték a mun­kafogásait és azokat vették figye­lembe, amelyek megközelítették az átlagon felüli teli cséve és üres hü­vely felrakását a 460 orsón. E két munkamódszer átadását megkönnyí­tette az is, hogy Borhi Károly egy újítójavaslatot nyújtott be. Egy lá­dát készített, amiben két rekesz van. Az egyikbe a tele fonalat lehet rak. ni, a másikba pedig az üres hüve­lyeket. Ennek az újításnak az az előnye, hogy mind a két kezet a telt hüvelyek leszedésére lehet használ­ni. Amikor a fonómunkás végzett a telt hüvely lehúzással, nem kell vé­gigmenni újból gépen, hanem a lá­dában a másik rekeszben már elő­készített üres csévéket újból mind a két kezével rakhatja fel a gépbe. Az újítás • bevfezetése előtt a fonó az egyik kezében tartotta az üres hüve­lyeket és csak egy kézzel rakhatta az orsóra. Most pedig két kézzel nyúlhat a ládába és két kézzel rak­hat a gépre. Amikor a nyolc legjobb élmun­kás munkafogásának idejét lemérték, á legjobb időt négy fonónál állapítot­ták meg. Ezért az tir munkamódsze­rüket terjesztik. Palkó István, Soós Pál, Kuvik Ferenc és Házas Barna azok a fonók, akik átadják munka­módszerüket. Ha majd a fonóda min­den dolgozója elsajátította az új munkafogásokat, akkor kerül sor ar­ra, hogy további munkafolyamatot tanuljanak be és adjanak át a Szta­hanov-iskola hallgatói a műhely doL gozóinak. Az apátfalusi textilüzemben a szö­vődében Kelemeh József fömester mint technikai tanácsadó, Szegecs Máriának mindenben segítséget nyújt. Borhi Károly mester újítója, vaslatával szintén hozzájárult a Szta­hanov-iskola sikeréhez. A Sztahanov-iskolájt a párt és a szakszervezet vezetőinek is támogat­nia kell, hogy elérjék azt a célt; amit a résztvevők magúk elé tűztek. A munkába bele kell kapcsolódni min den mérnöknek, technikusnak, mű­helyvezetőnek és mesternek, mert csak így válik lehetővé az egész Üzemben az új munkafogások nép­szerűsítése. Kelemen Béla. A pozsonyi kerület állami gazdaságaiban készülnek az ötéves terv ötödik éve új íeladatainak teljesítésére A pozsonyi kerület állami gaz­daságai az állami gazdaságok gaz­dálkodásának megjavítására teen­dő intézkedésekről szóló párt- és kormányhatározatból eredő idei feladataik sikeres teljesítése érde­kében minden dolgozójukat meg­ismertetik az ötéves terv ötödik évének termelési feladataival. A mult évi termelési feladatokat min­den állami gazdaságra csak nagy­sága szerint osztották ki, emellett nem használták ki kellőképpen a munkatermelékenység növelésének összes lehetőségeit. Az idén e fel­adatokat az állattenyésztésben a marhaállomány, a fajták, az istál­lóhelyek, növénytermelésben pedig a föld termőképessége és az álla­mi gazdaságokon eddig elért ered­mények szerint írták szét. A ter­melési feladatokat minden egyes állami gazdaság szétírja az egyes udvarokra, csoportokra, szakaszok­ra és egyénekre, s minden dolgozó megkapja a maga termelési költ­ségeinek tervét. A termelési fel­adatok új terve az egyes állami gazdaságokra a terv idei szétírásai szerint magasabb követelménye­ket ró. Pl. a szenei állami gazda­ság dolgozói, ahol a hasznosság szerinti jutalmazással, a jó mun­kam^gszervezés és a szocialista munkaverseny segítségével már a mult évben szép eredményeket ér­tei el a tejhozamban, a termelési feladatok szétírása a tejhozam nö­velését egy darab tehénnél napi 7.67 literről 8.31 literre, a nagy­szombati állami gazdaságban pedig 7.18 literről 7.73 literre feltételezi. A várkonyi állami gazdaságban pl. a sertéseknél a termelési fel­adatok 150%-kai növekedtek. A növénytermelésben 10%-os globális növekedést terveznek, ebből a cu­korrépánál egy hektáron 263 má­zsáról 283—295 mázsára, a búzá­nál 21.40 mázsáról 25—26 mázsára való emelkedést. 16.000 iskolásgyermek megy Szlovákiából üdülésre A napokban kezdte meg téli' üdü­lését a szlovákiai gyermekek első turnusa. A Magas- és Alacsony Tátrában. és Szlovákia más hegy vidékein, az idén január 3-tól ápri­lis 10-ig -22 üdülőotthonban több mint 16.000 középiskolás gyermek váltakozik. Gondos szakszerű fel­ügyelet alatt tíznapos hegyi tar­tózkodása alatt megedződik az is­kolai ifjúság és elsajátítja a hon­védelmi nevelés elemeit. A pozso­nyi kerületből 4100 diák vesz részt a téli üdültetésben. A szenei középiskola IV. A, és IV. B. osztályainak tanulói a ma­gastátrai Mlyncsek üdülőközpont­ban kezdik meg téli üdülésüket. A párt és a kormány iránti háláju­kat a sokoldalú gondoskodásért az iskolában kifejtett fokozottabb igyekezettel fejezik ki, hogy a nyert elméleti ismereteket később jól alkalmazhassák az építőmun­kában. Kibővítették a tanulást ki­egészítő körökben végzett tevé­kenységüket és segítenek a gyön­gébb diákoknak. A testnevelési é« a honvédelmi nevelési órákon í. alaposan felkészülnek, ami segít­ségükre van a téli üdülés razdag lehetőségeinek kihasználásában, A hős Komszomol példája nyomán A osallóközcaütörtökl traktorál­lomás CBISZ-tagokból álló javítócso­portja versenyre hívta ki a traktor­állomás többi csoportjait és a pozso­nyi kerület összes traktorállomásain dolgozó azon fiatalokat, akik részt­vesznek a téli javítási munkákban. A verseny feltételed a következők: a párt- és kormányhatározat alap­ján a javítási munkákat 1953. II. 28-ra be kell fejezni. Kötelezettsé­get vállaltak, hogy ezt az időtar­tamot 5 nappal megrövidítik. A gé­pek üzemképtelenségét a minimális­ra csökkentik. Minőségileg a leg­jobb munkát adják;- Alkatrész meg­takarítás céljából a még megjavít­ható használt alkatrészeket meg­Wtják ós -ezzel megtakarítanak r 100 koronát. Kötelezettségválla­knak úgy akarnak eleget tenni, hogy a munkát jól megszervezik, a műhelyt állandóan a legnagyobb rendben tartják és a munkában pon­tosan megjelennek. A traktorállo­máson a » csomós javítási rendszer bevezetésében a vezetőség úgy ha­tározott, hogy egy külön CsISz­csoportot alakítanak, melynek Pusa János lesz a vezetője. Puse János a mult év folyamán szabadult fel, de már mint inas önállóan dolgozott. Ma a traktorállomás legjobb javí­tói közé tartozik. A csoport többi tagjai is mind a mult évben sza­badultak fel, de eddig munkájukkal kiérdemelték a traktorállomás veze­tőségének elismerését és most az összes Zetor traktorokat kizárólag az ő csoportjuk fogja kijavítani. — Mi hisszük és tudjuk, hogy vezetőségünk nem fog csalódni ben­nünk, mert mi tudjuk azt, hogy miért dolgozunk. A Komszomol pél­dáját követve akarjuk építeni a szo­cializmust hazánkban. Az üzemi CsISz-csoport levelezőköre. A besztercebányai kerület EFSz-ei közti verseny eredménye Az egész 1952. évben szocialista vedsenyben álltai a besztercebányai kerület EFSz-ei. A munkaverseny az őszi munkálatok sikeres befe­jezésében csúcsosodott ki. A beadá­ei kötelezettség teljesítésekor be­igazolódott, hogy szövetkezeteink nagyrésze már , szilárd, gazdasági alapon áll és mind a növényi, mind az állattenyésztésben figyelemremél­tó sikereket ért él. A verseny súlypontját képezte az őszi munkálatok idejében való elvég­zése, a szovjet tapasztalatok alkal­mazása a mezőgazdaságban és az állam iránti beadási kötelezettség­teljesítése. A munkaversenyben az egész kerületben összesen 280 szö­vetkezet kapcsolódott be. A ver­seny eredményei megmutatták, hogy a szövetkezeti dolgozók az elmúlt évben intenzíven alkalmazták a szovjet tapasztalatokat, mint pl. a mélyszántást, a keresztsoros vetést, és az állattenyésztésben bevezették Malinyinova és Ljuszková kolhoz­munkásnök bevált módszerét. Ver­senyeztek a szövetkezetek az álla­tok közös istállókban való elhelye­zésében is. A munkaverseny kÜértékeCése szerint az őszi munkálatokban a besztercebányai kerületben a leg­jobbak voltak a tocsnicai III. tí­pusú EFSz a losonci járásban, a me­dovarcei Hl. típusú EFSz, a kor­ponai és a Vyšný Skalník-i III. tí­pusú EFSz a rimaszombati járásban. A tocsnicai EFSz-ben 5 nappal a határidő előtt végezték el az őszi munkákat és a szántóföldek több mint kétharmadát keresztsoros ve­téssel vetették be. A szövetkezet tagjai a földekre hordták és beszán­tották az összes istállótrágyát, azon, kívül 5 mázsa szemcsés trágyát ké­szítettek és vetés előtt bepáoolták a vetőmagot. A mélyszántást az egész vetésterületen idejében elvégezték. A szövetkezetben szocialista mun­kaverseny folyik, amelyet rendsze­resen kiértékelnek. A növényter­mesztésben a szövetkezet elérte a tervezett hozamot, míg az; állatte­nyésztésben állandóan növeli a hasz­nosságot, mégpedig egyrészt a helyes etetés betartásával, másrészt az ál­latok gondos ápolásával. A sertés­tenyésztésben a szövetkezet bevezet­te Ljuszková módszerét és magas szaporulatot ért el, 13—15 malacot egy anyadisznótól. Az évi feladatok teljesítése sze­rint kiértékelték a kerület legjobb munkacsoportjait is. A növényter­mesztésben a két legjobb munka­csoport főként a munka jó megszer­vezésében és a példás szocialista munkaversenyben tűnt ki. Az állat­tenyésztésben Rohács Jánosnak a radványi EFSz dolgozójának mun­kacsoportja tűnik ki, amely a te­hénápolásban bevezette a pontos etetést. Ezzel egy-egy fejőstehén na­pi tejhozamát 8—10 literre emelték és tejheszolgiáltatájsd kötelezettsé­güket 210 százalékra teljesítik. A szarvasmarha tenyésztésben a má­sodik legjobb munkacsoport a ga­ramszentkereszti Hl. típusú EFSz dolgozói. Ez a csoport a fiatal ál­latok gyors hizlalásával több mint 1 millió koronát nyert az EFSz számára. A tornaijai járásban lévő abafalai szövetkezetben Körtvélyes elvtárs munkacsoportja, a sertések gyorshízlalásában naponta 60 dkg-os | súlygyarapodást ért el. Szenteljünk nagyobb mintaszabályzatával Az EFSz-ek megszilárdításáért in­dított idei téli kampánynak feladata az EFSz-ek mintaszabályzat terve­zetének megtárgyalása és elfogadá­sa, valamint a szövetkezeti tagjaink országos konferenciájának előkészí­tése. Ezért szövetkezeti tagjaink ezekben a napokban megismerked­nek a mintaszabályzattervezet va­lamennyi cikkelyével, megtárgyalják őket és a vita után jóváhagyják, hogy e szabályzat szerint dolgozza­nak és így megszilárdítsák szövet­kezetüket. A zselízi járás szövetkezeti tag­jai mult év december 9-én kezdték megtárgyalni a mintaszabályzatter­vezetet és ez év január 5-ig tíz EFSz-ben tárgyalták meg. A min-" taszabályzattervezetet még 27 EFSz­ben kell megtárgyalniok. Ezért a járási nemzeti bizdttság dolgozói­nak minden erőfeszítést meg kell tenniök hogy a kitűzött határidőig január 9-ig az egész zselízi járásban valamennyi EFSz-ben rendesen Meg­tárgyalják a szabályzattervezetet és megtárgyalás után vitát folytas­sanak le. A zeslízi járási nemzeti bizott­ság dolgozóit azért figyelmeztetjük erre. nehogy náluk is megismétlőd­jék az áz eset, hogy a mlntasza­bályzattervezetet az EFSz taggyű­lésén felolvassák és a szö­vetkezeti tagok minden hozzászólá­ügyeímet az EFSz-ek kapcsolatos vitáknak sa nélkül jóváhagyatják. Kell, hogy ezt a figyelmeztetést magukévá tegyék a lévai járási nem­zeti bizottság dolgozói is, mert a lévai járásban, ahol 46 EFSz van, a mintaszabályzattervezetet csupán 16 EFSz-ben tárgyalják meg és e 16 szövetkezet közül január 5-ig még egy sem készítette el a jegy­zőkönyvet, ami az4rt szükséges, hogy világos legyen, hogy az EFSz­ek mintaszabályzat tervezetének melyik cikkelyével kapcsolatban szóltak hozzá a szövetkezeti ta­gok, vagy pedig adtak kiegészítést, A surányi járási nemzeti bizott­ság dolgozói a szövetkezeti tagok , járási konferenciájának határidejét január 25-re tűzték ki. Az EFSz-ek mintaszabályzat tervezetének meg­tárgyalásával kapcsolatos vita fel­szólalásokról készült jegyzőkönyv­vek kidolgozását január 15—20-ika közti időre tűzték ki. de a szövet­kezetekben a mintaszabályzatter­vezet megtárgyalását csak ezen a héten kezdik meg. Ezért a surányi l járási nemzeti bizottság dolgozóit is emlékeztetjük arra, hogy a min­taszabályzattervezet megtárgyalá­sának és az ezzel kapcsolatos vitá­nak a lehető legnagyobb figyelmet szenteljék és felelősségteljes felada­tukat ne csupán a mintaszabályzat­tervezet szövegének egyszerű fel­olvasásával teljesítsék.

Next

/
Thumbnails
Contents