Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-06 / 5. szám, kedd

4 UJSZ0 1953 január <5 Sztrájk miatt megbénult a new-yorki kikötő 17 rak­partjának forgalma Mint az AFP jelenti, a newyocki kikötő mázsakezelői január 1-én sztrájkba léptek. A mázsakezelők sztrájkjukkal béremelésüket akar ják kiharcolni. A kikötő 17 rak. partján teljesen megbénult a forga­lom. Az AFP kommentárjában úgy véli, hogy a sztrájk tovább teirjed részint a mázsakezelők iránti szoli daritásból, részint tiltakozásul a ki kötőben jelenleg folyó fasiszta bí rói vizsgálat ellen. Az angol rendőrség „meg­tisztítja az utat" Tito előtt Az angol burzsoá Daily Graphic a következőket írja „Megtisztítják az utat Broz úr előtt" címmel. „A Scotland Yard (az angol nyo­mozó központ) zöld falai mögött a legnehezebb biztonsági munka fo lyik, amely Anglia rendőrségére bár mikor béke idején hárult. A rend őrség különleges osztálya készül Joszip Broz — köznéven Tito — lá togatäsára s a belügyminisztérium titkos osztályától kapott adatok alapján összeállítja azok névsorát, kiket Tito megérkezésének első percétől kezdv e figyelni fognak, Tito saját óriási biztonsági szolgá latának számos tagja előre Angliá­ba repül, hogy a Scotland Yard­dal tanácskozzék. Tito saját testőr­ségének kíséretében saját, külön re­pülőgépén fog Angliába repülni. Állandóan golyóálló mellényt visel, de ettől függetlenül az angol rend­őrség felkészül minden' eshetőség re." y Amerika-ellenes meg­mozdulások Latin-Amerika országaiban A latin-amerikai országok népei szembeszállnak az amerikai imperia­listák gyarmatosító kísérleteivel és egyes esetekben arra kényszerítik kormányaikat, hogy az Amerikai Egyesült Államok imperialista uralma ellen irányuló rendszabályo­kat foganatosítsanak. Az 1952-ben lezajlott események megmutatják, hogy milyen rossz szemmel nézik a latin-amerikaiak az Egyesült Álla mokat és kísérleteit, amelyek segít­ségével- a latin-amerikai országokat be akarják vonni egy új háború elő­készítésébe. Az Egyesült Államok stamfordi egyeteme által kiadott újság beszá­molt arról, hogy az Egyesült Álla­mok kísérletei, melyek segítségével katonai szerződéseket akartak kötni a latin-amerikai országokkal „csü­törtököt mondtak." „Mexikóban, Chilében, sőt Uruguay-ba.n is — írja az újság — ezek a szerződések amerikaellenes tüntetésekre adtak okot." A z „El Nációnál'" az egyik leg­nagyobb venezuelai lap közölte Ma­rio Briseno Iragorri ismert író cikkét, amelyben élesen bírálja az Egyesült Államokat, mert ellenzi a latin­amerikai országokban az államosí tást. ,,A mi nacionalizmusunk — mond­ja a cikk többek között — létfenn­tartási törekvéseink természetes ki­fejezése és logikus reakció arra a kísérletre, hogy a sokat szenvedett latin-amerikai országokat az Ame­rikai Egyesült Államok közönséges gyarmataivá akarják süllyeszteni." A „Noticias de Hoy" című újság hírt adott a Latin-Amerikában ki­fejlődő amerikaellenes hullámról és a következőket írja: „A főképpen amerikaiak ellen irányuló antiim­perialista hangulat növekedése min­den alkalommal világosabban látha­tó Latin-Amerikában és megfigyel­hető a legkülönbözőbb megnyilvánu­lásokban. A lehető legtanulságosabb az a tény, hogy a latin-amerikai népi tömegek a Választásokon azok­nak a csoportosulásoknak és erők­nek nyújtanak segítséget, amelyek politikai harci programmjukban le­leplezik, hogyan nyomják el és zsák­mányolják ki az amerikai imperia­listák ezeket az államokat, amelyek programmjukban ígéretet tesznek a külföldi vállalatok államosítására és ~a vashingtoni parancsoktól függet­len külpolitikára." PÁRTÉLET Az országos pártkonferencia hatására a somorjaí Járás pártszervezetei fokozzák aktivitásukat Az országos pártkonferencia újabb lendületet ad a-'párt munkájá­nak. Ezen a konferencián a dolgozó nép legjobbjai gyűltek össze az or­szág minden részéből. A párt Közpohti Bizottsága még mélyebben meg­ismertette Szlánszkyék hazaáruló tetteit és hogy milyen óriásä károkat okoztak a párt politikai munkájában. A konferencia jóváhagyta a párt új alapszabályzatának tervezetét, amely konkrétebben szabja meg a párttagok munkáját, jogait és kötelezettségeit. Az önkritika és kritika kiszélesítésével lehetővé válik Szlánszky káros befolyását a párt sorai­ból kiirtani. A pártkonferencia titán üzemi és helyi szervezeteink aktívabban fognak dolgozni, mert minden párttag világosan láthatja a dolgozó nép ellenségeinek igazi arcát és az új alapszabályzat megmutatja azt az utat, ameiyen minden párttagnak haladnia kell, hogy a párt és a kor­mány határozatai végre legyenek hajtva. Ha minden párttag magáévá teszi az új alapszabályzatot, akkor ellenségeinknek nehezebb dolga lesz és az ilyen áruló elemek mint Szlánszkyék, nem fognak a párt sorai­ban megbújni. Helyi és üzemi pártszervezeteink kiküldöttei a járásokon plenáris ülé­sekre gyűltek össze, ahol kötele­zettségeket vállaltak, hogy munká­jukat megjavítják, mert az új alap szabályzat nagy segítséget nyújt nekik munkájuk elvégzésében. Párt­tagjaink munkájuk fokozásával fe­jezik ki egyetértésüket a pártkon­ferencia határozataival és az új alapszabályzattal. A somorjai járás helyi és üzemi pártszervezeteinek kiküldöttei is plenáris ülésre jöttek össze, ahol kifejezték egyetértésüket a párt­konferencia határozataival és az alapszabályzattal. A plenáris ülé­sen megvitatták eddigi munkájukat, rámutattak azokra a hibákra, ame­lyek előfordultak a járási alapszer­vezetek munkájában és rámutattak arra is, hogy az új alapszabályzat nagy segítségére lesz az eddigi munkájuk hiányosságának megja­vításában. A párttagok aktívabban fognak belekapcsolódni a párt és a kormány határozatainak végre­hajtásába és gondoskodni fognak arról, hogy a határozatok ne csak papíron maradjanak, hanem ellen­őrizni is fogják, hogy ezek végre vannak-e hajtva. A járási titkár beszámolója után többen bekapcsolódtak a vitába. Felszólalt Ocsoszky elvtárs is, a Csallóközcsütörtöki traktorállomás kiküldötte, aki résztvett az orszá­gos pártkonferencián. — Mikor a konferencián voltam — mondotta Ocsoszky elvtárs — és láttam a Központi Bizottság régi harcos tagjait, Gottwald elvtárssal az élen, az az érzés-fogott el, hogy mi pártunk vezetése jó kezek­ben van és amint a konferencián is elhangzott, a mi hazánkból nem lesz második Jugoszlávia, mert mi a nagy Szovjetunió oldalán, Gottwald elvtárs vezetésével, továbbra is biz­tosan fogjuk építeni a szocializmust A pártkonferencián nagyon hang­súlyozták, hogy a határozatokat nem elég csak meghozni, hanem el­lenőrizni is kell őket, mert csak így tudjuk a burjánzó bürokráciát és az elvégezetlen munkákért a fe­lelőtlenséget kiküszöbölni. Elvtár­sak, a pártkonferencián szinte el­szégyeltem magam, hogy milyen ke­veset tettem a pártért. Sokszor zú­golódunk itthon, hogy mennyi a munkánk, sok a funkciónk, de, elv­társak, áhogy Gottwald elvtárs mon­dotta, ,»a pártért sohasem lehet eleget tenni". Sokszor nem tudjuk érté­kelni, hogy mit adott a párt ne­künk, hogy mit adott a somor­jai járás dolgozó parasztjainak és üzemi munkásainak. A konferencia figyelmeztet ben­nünket arra, hogy a kivívott győzel­mek után ne szálljon a siker a fe­jünkbe. Nézzük meg járásunk munkáját. A felvásárlást 100 százalékban tel­jesítettük. de az őszi munkákká! elmaradtunk, mert pihentünk ba­bérjainkon és a, kiadott határoza­tok végrehajtását" nem ellenőriztük Az állami konferencia felhívja fi­gelmünket, hogy nem elég a hatá­rozatokat csak gépiesen végrehajta­ni, hanem azt is meg kell nézni, ho­gyan hajtottuk őket végre. A so­morja; járás eleget tett a párt irányvonala végrehajtásának, mert a járás földterületének 97 százaié-' ka szociálist? szektor, ahol állam' birtokaink és egységes földműves szövetkezeteink dolgoznak. De néz­zük meg más oldalról, hogyan haj­tottuk végre a párt mezőgazdasági politikáját. Akkor rájövünk elvtár­sak, hogy járásunkban nem raktuk jól le egységes földműves szövetkezeteink alapjait Dolgozó parasztjaink nagy része a kollektív gazdálkodás útjára lé­pett ugyan, de még vannak szövet­kezeteinkben kulákok, akik fékezik szövetkezeteink munkáját. Sok eset­ben helyi pártszervezeteink a járás­tól várnak utasítást arra, hogy a kulákot ki tegyék a szövetkezetből. Ez elvtársak, nem heiyes. Helyi pártszervezeteinknek a falvakon ön­állóan kell a kulákokat eltávolíta­niok a szövetkezetekből. Nagy súlyt kell fektetnünk a pártiskolá­zásra, hogy a párttagok öntudato­sabbak legyenek és a káros eleme­ket a szövetkezetekből el tudják távolítani. Nálunk a csallóköz-csütörtöki traktorállomáson sem ment jól a pártiskolázás a mult évben, mert nem fejtettünk ki jó tômegpoliťkai munkát. Az idén gyűléseken megismertettük a párt programmját a dolgozókkal és a pártiskolázásra sok pártonkívüli jelentkezett, akikből új kádereket nevelhetünk. A járásban ugyancsak végrehaj­tottuk a párt- és kormányhatároza­tokat az állatok összpontosításáról de ugyanakkor nem fektettünk ar­ra kellő súlyt, hogy az állatállo­mány jövedelmező is legyen. Nagyon sok helyen megtörtént a csoporto­sítás, de a tejhozam nemhogy emel­kedett volna, sőt csökkent. Elvtársak, ne elégedjünk meg az­zal, hogy az állatállományt csopor­tosítottuk, hanem törekedjünk ar­ra hogy emeljük a tej hozamot. A pártkonferencsián tisztázódott előttem az alapszabályzatnak az a pontja, hogy ki lehet a párt tag ja. Nagyon sok javaslat ment a Központi Bizottsághoz, hogy a n bekezdés 2. pontját helyesbítsék. hogy neegák az ne lehessen a párt tagja, aki most kizsákmányolja másnak a munkáját, hanem az sem, aki a múltban kizsákmányoló volt. Elvtársak, erre megfelel az alap­szabályzat első pontja, amely sze­rint: ,,Csehszlovákia Kommunista Párt­ja azonos elveket valló emberek­nek — kommunistáknak a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjaiból szervezett önkéntes harci szövet­sége." Tehát üzemi és helyi szervezeteink­nek tudniok kell, hogy aki a múlt­ban kizsákmányoló volt, az nem gondolkozik velünk egyformán, mert amint mondani szokták: a kutyából nem lesz szalonna. A mi pártunk biztosan vezet ben­nünket, mert ahogy Gottwald elv­társ mondotta: „Nálunk még egyetlen egy ügy­nöknek vagy árulónak fája sem nőtt az égig. Minden ilyen bitang­ra sor kerül. Mindegyiket elérj a megérdemelt büntetés. Csehszlo­vákia nem lesz második Jugoszláv vla." A nagymagyari helyi pártszerve­zet elnöke Bagyura elvtárs felszó­lalt. hogy a párttagok nem olvas­nék és nem tudják a széles töme­geket sem aktivizálni. Zsigó elvtársnö felszólalt, hogy tényleg igaz az, hogy a nagymagya­ri párttagok nem dolgoznak aktívan. De az új alapszabályzat is több fel­adat végrehajtását követeli meg és aktívabb munkát követel a pártta­goktól. Nem fogunk tehát a járásban, a helyi szervezetekben passszív párttagokat megtűrni. Minden párttagnak bele kell kapcsolód­nia a munkába és a rábízott mun­kának az elvégzéséért felelősség­gel tartozik. Helyi pártszerveze­teinknek most még a tél folyamán nagy súlyt kell fektertuiök a mun­kacsoportok megalakítására, a szövetkezetekben, hogy ne történjenek meg olyan ese­tek mint az idén. hogy a föld ka­pálatlanul maradt. A munkacsopor­tok megkapják földterületüket és a hozzávaló gazdasági felszerelést és felelősek lesznek a rájuk bízott, munka elvégzéséért. Ha a helyi pártszervezetek jó szervezési mun­kát végeznek, akkor le fogják tud­ni leplezni a kulákok igazi arcát a dolgozó parasztok előtt és így teljesíteni fogjuk a gottwaldi öt­éves terv utolsó évét. Bátran mond­hatjuk akkor, hogy megtettük a párttal szemben kötelességünket. A pártiskolázásról Kovács elvtárs járási marxista tanácsadó beszélt. — Az új szervezeti szabályzat —, mondja Kovács elvtárs — megkö­veteli minden párttagtól, hogy ta­nuljon és elméleti fejlődését fo­kozza. Szlánszkyék lebecsülték a pártban az ideológiai munkát. De minden párttagnak tudnia kell, hogy mi csak úgy dolgozhatunk sikeresen, ha elméletileg fejlett párttagjaink lesznek, akik a Szovjetunió Kom­munista Pártjának tapasztalatait felhasználva, fel tudják Ismerni az osztályellenséget és idejében kizárják szövetkezeteinkből vagy üzemeinkből. Járásunkban még hiányosságok vannak a pártoktatásban, mert a tagok nem látogatják kellő szám­ban az oktatást. A sárosfai helyi szervezetben el­követték azt a nagy hibát, hogy a pártok tatásba nem vettek fel pártonkívülieket. Ez nagy hiba, mert így nem nevel­hetünk új kádereket. Nem kielégítő a somorjai EFSz üzemi szervezetének a munkája sem, ahol Gellei Andor a pártokta tási tanító, de elhanyagolja mun­káját, netn vitáznak a pártoktatá­son, úgyhogy a magyar párttagok kénytelenek átmenni a szlovák kö­rökbe tanulni. Ez nagy hátrány, mert nem tudnak rendesen szlová­kul és így keveset tudnak elsajátí­tani a marxi-lenini tanokból. Nagy elvtárs felszólalt még, hogy a FRSz üzemi szervezeténél egy ré­gi csendőrparancsnok, akit elbocsá­tottak állásából, mert nem volt megbízható, ellenőrzi a pártköny­veket. A FRSz üzemi pártszerveze­tének jobban kell vigyáznia az ilyen munkákra és meg kell javí­tania munkáját. Petrina elvtárs, a járási szak­szervezet elnöke felszólalt, hogy az új alapszabályzat a párttagoknak feladatává teszi a tömegszerveze­tekkel való szoros együttműködést. De járásunkban a tömegpolitikai munka nem kielégítő és párttag­jaink még mindig nem törődnek kellően a tömegpolitikai munka ki­szélesítésével. Maguk a párttagok sincsenek sok esetben meggyőződve a szakszervezet fontosságáról. A misérdi helyi pártszervezet tagjaj azt kérték, hogy világosít­sam fel őket a szakszervezet fon­tosságáról és akkor belépnek a szakszervezetbe. A somorjai járási pártszervezet plénuma a következő határozati javaslatot fogadta el: A járási pártbizottság plénuma egyetért azon politikai irányelvek­kel, amelyeket a Csehszlovák Kom­munista Párt elnökének, Gottwald elvtársnak az országos konferen­cián előadott -eferátuma tartalmaz nak és így elméletileg sem fejlöd- és ' kötelezzük magunkat, hogy minden alapszervezetünket a kitű­zött irányelvek rendszeres teljesí­tésére fogjuk vezetni. Feladatul tűzzük ki valameay­nyl alapszervezetnek, hogy rend­szeresen foglalkozzék a kormány és a párt, határozatai teljesítésé­nek ellenőrzésével, különösen a húsra, az EFSz-ekre, traktorállo­másokra és az állami birtokokra vonatkozó határozatokkal. Feladatul tűzzük ki, az alap­szervezetek bizottságainak, hogy rendszeres ellenőrzéssel és foko­zott gondoskodással biztosítsák a pártoktatás magasabb színvona­lát, hogy végezzék el az első szalíasz kiértékelését és kiindulva az eddigj tapasztalatokból, intéz­kedjenek a második szakasz jobb lefolyásának biztosítására. Bizto­sítani kell a tagok százszázalé­kos részvételét és állandóan emel­ni a pártonkívüliek részvételét a pártoktatáson. Feladata legyen minden párt­tagnak, hogy erősítse a harcot, különösen a jelen időben, a bur­zsoá-nacionalizmus ellen és en­nek hordozóit minden téren nyil­vánosan leplezze le. Feladata a Kommunista Párt járási bizottságának, hogy bizto­sítsa a járási tanácsadó és tanul­mányozó munkájának javulását, hogy emelje és minőségileg is ja­vítsa az előadási ténykedését és az előadásokat irányítsa a já­rásban felmerüő kényes problé­mákra. Végezze az előadásokat közvetlenül a szövetkezetekben és az üzemekben. Feladatul tűzzük ki az alap­szervezeteknek, hogy az alap­szervezetek bizottságai a januári taggyűlést alaposan készítsék elő, hogy azon minden tag meg­jelenjék és így megtárgyalják a CsKP országos konferenciájának határozatát. Feladatul tűzzük ki a járási pártbizottságnak, hogy biztosítsa, hogy minden alapszervezet segít­ségére a járási pártbizottság: egy aktivistáját, vagy tagját küldjék ki. Ezért felelős a vezető titkár. A gyűlésen elég jó vitafelszóla­lások voltak, de kevés vita folyt arról, hogyan akarják az alapszer­vezetek munkájukat megjavítani és tervezni, hogy az új gazdasági év­ben a tervet teljesíthessék. . Nagyon helyesen állapította meg Ocsoszky elvtárs, hogy a járásban a szövetkezetek alapjában van a hiba, mert kulákok vannak a szö­vetkezetekben. Ezért fontos az, hogy a helyi pártszervezetek vizsgálják felül szövetkezeteiket és távolítsák el belőlük a kulákokat. Helyi párt­szervezeteinknek nem kell várni a járási instruktorokra, hogy a kulá­kokat kitegyék a szövetkezetekből. A párttagoknak a pártoktatás alatt fokozni kell elméleti tudásu­kat, hogy a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja tapasztalatait a helyi vi­szonyokra alkalmazva, felismerjék az osztályellenséget. Helyi pártszer­vezeteinknek meg kell győzni a szövetkezeti tagokat arról, hogy a kulák a mi ellenségünk és a szö­vetkezeti taggyűléseken le kell lep­lezni igazi arcukat és ki kell zárni ezeket a káros elemeket szövetke­zeteinkből. Helyesen mondotta Zsigó elvtárs­nő, hogy a pártban nem fogunk megtűrni passzív párttagokat. A passzivitás a pártban megalkuvás és a megalkuvó elemeknek nincsen helye a pártban. Helyi és üzemi pártszervezeteink­nek okulni keli a somorjai járás pártszervezeteinek munkájában fel­merülő hiányosságokból. Különösen nagy súlyt kell helyezni helyi szer­vezeteinknek arra. hogy párt.onkí­vülieket is bevonják a pártoktatás­ba. Pártszervezeteink egyik legna­gyobb feladata, hogy új kádereket neveljenek és nemzetgazdaságunkba megbízható káderek kerüljenek. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a pár­tonkivülieket is bevonjuk a párt­oktatásba és ezek is a párt tagjai lesznek. Balla József.

Next

/
Thumbnails
Contents