Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-06 / 5. szám, kedd

1953 január 6 UJS20 5 Ott, ahol a múltban csak a gyárosok, bankárok élték léha életüket — ma dolgozó parasztok üdülnek A falusi pártszervezetek munkája a szövetkezetek zárszámadásának tükrében A\ zárszámadás minden évben nagy esemény egységes földműves szövetkezeteink életében. Mérlege, visszatükröző j e az egész évi munkának és megmutatja, -hogy a szö. vetkezet minden egyes tagja munkájával hogyan és mennyiben járult hozzá a közös vagyon gyarapításához, a szövetkezet megszilárdításához. A jól elkészített zárszámadás felszínre hozza a hiányokat, meg. mutatja, hogy a szövetkezet jól vagy rosszul gazdálkodott és hogy mit kell tenni a jövőben a szövetkezet megerősödése, a tagság felemelése érdekében. Éppen ezért a zárszámadást a legnagyobb körültekintéssel, a munkaegységek következetes ellenőrzésével, a beruházásokra, épít. kezésekre fordított pénzösszeg figyelembevételével kell elkészíteni. Minden jó gazda az év elteltével akkor vet számot egész évi munká. jávai, ha már elvégezte a mezei munkát (őszi szántás, vetés, mélyszántás, silózás stb.) s letudta az állam iránti kötelességét, illetve mind a terményekből, mind a húsfélékből teljesítette a beadást. Egyszóval: semmivel sem maradt adósa a nép államának. Szövetkezeteinkben ugyanez a felárát, mielőtt a zárszá. madást elkészítik. Ezért minden szövetkezeti tag tegye fel magában a kérdést: vájjon megérdemeltük-e népi demokráciánk eddig nyújtott ajándékait?... Villány, rádió, kul. túrház, hangoshiradó, ami mindmind hozzájárul az életszínvonal emeléséhez. Mert nem elég, ha az életszínvonal növekedését pusztán a fizetési borítók számaival mérjük, A mi életünk sokkal gazdagabb ennél: életszínvonalunkhoz hozzátartozik a dolgozók hatalmonléte, a kultúra, a jövő biztossága, mindazok a jogok, amelyeket alkotmányunk biztosít, s amelyeket az ötéves terv valósít meg .. . Tehát elsősorban is meg keli vizsgálnunk mindannyiunknak, hogy ezért a sok jóért nem ma rad tünk-e adósai népi demokráoiánkaiB-' .;•—"

w * Szövetkezeteinknek lehetősége nyílott j— még a száraz időjárás és a tavaszi fagykárok ellenére is — hogy az elmúlt esztendőben jó ter. mést takarítsanak be. A traktorállomások az eddigieknél jóval több géppel segítették szövetkezeteiriket; hatalmas hernyótalpas traktorok, kombájnok, répaszedő és lennyövő szovjetgépek hozzájárultak ahhoz, hogy szövetkezeteink tagjai a legnagyszerűbb agrotechnikai eljárások bevezetésével műveljék a földet. Ä1. lamunk legmesszebbmenő segítséggel járult hozzá a hektárhozamok emeléséhez. A fejlődő vegyiipar nyújtotta jó műtrágya ellátás, s nem utolsó sorban a szovjet mezőgazdaság egyre inkább elterjedő gazdag tapasztalatai lehetőséget adtak, hogy szövetkezeteink sikeresen, bőséges terméssel zárják le az évet. És ez a lehetőség számos he. lyen megvalósult. A peredi szövetke. zetben például 25—27 mázsás termést takarítottak be a nyáron hektáronként. A vícsápapáti szövetkezetben — a szovjet tapasztalatok és munkamódszerek felhasználásával — 550 mázsa cukorrépa termett hektáronként.

1 Béres István a vámosladányi kiváló rizstermelő az agrotechnikai szabályok betartásával, a rizsföld gondos ápolásával 75 mázsa hektáronkénti termést ért el. Se sze. ri, se száma azon szövetkezeteink, nek, melyek egy vagy több terményből az. elmúlt évekhez viszonyítva sokai jobb termést értek el. így a jól dolgozó szövetkezet tagjai -magas jövedelemhez jutnak. Béres István ke. resete októberig pénzben 80.000 korona, természetbeni járandósága pedig 18 mázsa búza, 12.5 mázsa árpa. 4 mázsa krumpli és 2 mázsa rizs volt. Ezenkívül még külön 7.000 korona pőtjutalmazásban részesült. Az alistáli szövetkezetben a félévi jutalmazásnál Gabira Ferenc több mint 37 mázsa gabonát kapott. Bíró Ferenť feleségével 727 munkaegységet szerzett július végéig. így az első félévben 18 mázsa búzát, 3 mázsa rozsot és 7 mázsa árpát vitt ha. za. Mégis mivel magyarázható, hogy szövetkezeteink egy' részében a szeszélyes időjárás ellenére az 1951-es évnél is jobb eredményt, más részé, ben — azonos feltételek és lehetőségek mellett — az 1951.es évhez viszonyítva lényegesen gyengébb termést értek el. Ennek magyarázata kézenfekvő. Azokban a szövetkeze, tekben, ahol a fagy és a szárazság jelentősen tudott ártani, kevesebb termett, s most zárszámadáskor ki. sebb lesz a közös jövedelem, s a munkaegységek után egyéni részesedés is, — elsősorban az emberekben, a vezetőkben, a tagokban, a munkában kell keresni a hibát, a hlá nyosságok okát, mivel — amint már említettük — a zárszámadás az egész évi munka mérlege, visszatükrözője, de egyben a dolgozóknak, a szövetkezeti tagok nevelőinek, példamutatóinak, a kommunistáknak, a helyi pártszervezeteknek — jó vagy rossz munkáját is mutatja. jN agy hiba volna tehát minden baj okát csak a szárazságban, „a sze szélyes időjárásban keresni. A zárszámadás nemcsak arra szolgál, hogy kimutassuk mennyi termett, mennyi az egyéni részesedés, hanem a zár számadásnak teljes egészében vissza kell tükröznie a szövetkezeti tagok fejlődését, tiszta képet kell adnia arról, hogy a szövetkezet tagjai mennyire tanulták meg óvni és vé. deni a közös vagyont, mennyiben vigyáznak arra, hogy a közösből való takarmányozásnál hogyan takarékoskodnak a takarmányfélékkel stb. Az pedig, hogy a szövetkezet minden tagját ráneveljük a közösségi életre, leszoktassuk őket arról a káros, maradi szólás-,mondás sze rinti „aki bírja, marja" kapzsiságról, a „szerzési mániáról" — első. sorban a helyi" pártszervezetek, a szövetkezetben dolgozó kommunisták és népnevelők feladata. Sok szövetkezetben a kommunisták példamutatása lankadatlan, türelmes, meggyőző munkája arról tesz tanúságot, hogy szövetkezeti tagjaink megtanulták: a közös célért, a közös va gyon gyarapításáért, a közösség fel. emeléséért, közös erővel, végzett sikeres munka egyben az egyéni felemelkedés útja. Azokban a szövet, kezetekben, ahol a tagok ezt felismerték, az elmúlt évben javult a munkafegyelem, idejében elvégezték a munkákat és a tagok nemcsak maguk jártak a szövetkezetbe dolgoz, ni, hanem családtagjaik fs. És mindez az illető község pártszervezetének jó munkáját dicséri. A falusi pártszervezetek jó mun. káját dicséri az is, hogy szövetkezeteink egyre szélesebb mértékben alkalmazzák a milliomos szovjet kolhozok kincseket érő gazdag tapasz talatait. A kommunisták jó munká. jának az eredménye, hogy az elmúlt esztendőben az álattenyésztés és növénytermelés kiváló mestereinek új gárdája nevelődött ki. A csenkei pártszervezet jó munkáját tükrözi vissza az, hogy a kommunisták a szövetkezet megszilárdításáért vívott harcban minden dolgozó parasztot meglátogattak otthonában és megnyerték őket a közös gazdálkodás, nak. Ma a csenkei szövetkezet virágzó és boldogan élnek a szövetkezeti parasztok. Nem egy szövetkezetben, ahol a kommunisták azzal, hogy feleségüket elsőnek vonták be a szövetkezeti életbe, a közös munkába, jó példát mutatva olyan asszonyok váltak a legjobb állattenyésztőkké, növénytermelökké, akikről sokan úgy vélekedtek, hogy máshol nem állják meg helyüket, csak a főzőkanál mellett. És ezzel a mult esztendőben több szövetkezetben megdőlt a reak cló hangoztatta hamis elmélet, hogfy „nem való asszonynak állatokat etet. ni". Példásan megállták helyüket a nö. vényápolásban, aratásban, cséplésben és az őszi munkákban az apáca, szakállasi, a búcsi, a tőrei, a leleszi asszonyok és még számos szövetkezetben születtek kimagasló eredmé nyek az asszonyok szorgos keze nyomán. örvendetes jelenség, hogy a mult esztendőben nem ment ritkaságszámba, hogy egy.egy szövetke. zeti család július végéig 900, 1000, sőt 1200 "munkaegységet szerzett. E jő eredmények azonban korántsem jelentik, hogy a zárszámadás csak dicséri a kommunisták munkáját, hanem megmutatja, felszínre hozza a falusi pártszervezetek munkáinak hiányosságait is. Ahol a szövetkezet rosszul gazdálkodott, ahol nem tartották be a termelési és beruházási terveket, ott már most a zárszámadás előkészületei megmutatják, hogy nem nagy lesz az egyéni részesedés, sőt vannak szövetke. zetek, ahol nem lesz osztalék. A fa lusi pártszervezetek gyenge munkáját' mutatja az Is, hogy egyes szövetkezetekben „győzött" a maradi, ság, hallgattak az ellenség hazug fecsegéseire, nem alkalmazták a ha. ladó agrotechnikai legkorszerűbb vívmányait, laza volt a munkafegyelem. Egyszóval mindez megmutatkozott ott, ahol a kommunisták nem segítették elő, hogy a szövetkezet, ben helyesen használják fel a nagy üzemi gazdálkodás nyújtotta előnyöket. »» 1 smeretes. hogy ami jő, hasznos és a mezőgazdasági termelés fokozásában előrehaladást jelent, az ellen a reakció nyomban felveszi a harcot. A kulákság aknamunkájával hazug propagandát folytatott a keresztsoros vetés és az előhántós eké vei való szántás ellen is. De legelkeseredettebben az ellen harcolt a reakció, hogy megakadályozza azt, hogy az elvetendő magot idejében a földbe tegyék. És ebben is megmutatkoztak a falusi pártszervezetek gyenge pontjai és nem léptek fel kel. löen e hazug hírek megcáfolására és több helyen, ahol elhitték a szövet, kezet vezetőségének olyan siránkozá. sát, hogy „nics munkaerő", elkéstek a vetéssel. Természetes, a gyengébb kukorica, krumpli és répatermést sem lehet a munkaerőhiány rovására írni, mert a fagyok is csak ott okoztak károkat, ahol Pató Pál módjára halasztgatták a vetést, új vetéssel nem pótolták a fagy által tönkretett helyeket. A zárszámadás bírálja azokat a falusi pártszervezeteket, s a szövetkezetben dolgozó kommunistákat, akik elnézték, hogy a szövetkezetbe kulákok furakodnak be, lazítják a munkafegyelmet, szabotálják a ter melést. Birálja pl. a vásárúti helyi pártszervezet kommunistáit, akik megtűrték a szövetkezetben Rujder Hermann 75 holdas kulákot zootech. nikusi funkcióban. Már azért is bírálja a zárszámadás a vásárúti pártszervezetet, mert az Uj Szó bíráló cikke után, a kommunisták ahelyett, hogy a szövetkezet tagsági gyűlésén leleplezték volna Rujder kulákot, hallgattak, minit a süketnémák. Előfordul az is, hogy egyes párt, funkcionáriusok félve a nehezebb feladatoktól, ahelyett, hogy segítségére lennének a gyengébb szövetkezetek nek, — elkerülik őket és csak oda mennek, ahol „érdemesebb" dolgozni, „hisz ott jól megy minden, könnyebb a munka". Különösen vonatkozik ez •az egyes* járási pártbizottságok^, amelyek több ízben szintén helytelenül jártak el, s ahelyett, hogy a gyengébb szövetkezeteknek segítettek volna, a jólmenö szövetkezeteket támogatták. fl a jól hajtják végre szövetke. zeteink a szárszámadást, rámutatnak a hibákra, értékelik az eddigi eredményeket és a tagsági gyűlések a bírálat és önbírálat jegyében folynak le, szövetkezeteinknek hatalmas fejlődését Jelenti a zárszámadás. Ezért a falusi pártszervezeteknek, minden falusi kommunistának, min. den járási pártbizottságnak az a feladata, hogy a zárszámadások sike. rén munkálkodjon. Klement Gottwald elvtárs pártunk országos konferenciáján elhangzott beszéde arra tanít bennünket, hogy: „Minden egyes hektár mezőgazdasági földről míné* nagyobb hozamot kell betakarítani, minden egyes fiatal baromból nagyobb hasznot kell elérni — íme, ez legyen az irányelv, ez legyen a nie. zőgazdaságban, a szövetkezetekben, az állami birtokokon, a traktorállo másokon, egyszóval a vidéken minden mezőgazdasági dolgozónak becsületbeli érdeke". Méry Ferenc. A Magas Tátra hóborította csúcsait valamikor csak hírből ismerték a felsöpatonyi parasztok. Népi demokratikus rendszerünk azonban lehetővé tette, hogy földműveseink egész évi szorgalmas munkájuk fáradalmait a Magas Tátra legkiválóbb üdülőhelyein pihenhessék ki. Mi, a felsöpatonyi EFSz tagjai most odakerültünk, ahol a múltban csak bankárok, földbirtokosok, gyárosok élték léh

a életüket. Örömmel látjuk, hogy ilyen pompás szórakozást csak a népi demokratikus rendszer tud nyújtani a dolgozóknak. Hazánk minden részéből vannak itt él munkások és kiváló szövetkezeti tagok, akikkel kicseréljük tapasztalatainkat. Beszámolunk egy másnak eredményeinkről, nehézségeinkről, aztán közösen megtárgyaljuk a további teendőket. Megbeszéltük azt is, hogy melyik szövetkezetben, hogyan volt megszervezve a munka A beszélgetések altimával olyan szövetkezeti tagokkal is találkoztunk, akik arról panaszkodtak, hogy náluk nem megy jól a munka. A szövetkezeti tagok nem végzik felelősségteljesen munkájukat. Közösen megállapítottuk. hogy ezek a hibák elsősorban abbál származnak, hogy Uyen szövetkezetekben a vezetők nem helyeztek kellő Nagy az izgalom iskolánkban. Vizsgára készülnek az »öreg diákoké Most mutatják meg, hogy melyik hallgató milyen szorgalmasan, milyen odaadással tanult. A bélai mezőgazdasági mesteriskola hallgatói bebizonyították, hogy nemcsak a munkában, hanem a tanulásban is becsületesen megállják helyüket. Nagy meglepetés ért — mondja a vizsgáztató bizottság elnöke, — hogy ezek az elvtársak, akik még 4 hónappal ezelőtt az egységes földműves szövetkezetekben, vagy állami gazdaságokban dolgoztak, ilyen rövid idő alatt ilyen szép elméleti tudásra tettek szert, mind politikai, mind szakmai téren. Igen, a bélai mezőgazdásági mesteriskola hallgatóinak szívügye volt a tanulás és éjt-napallá téve tanultak. Többször hallottam tőlük olyan kijelentést, szívesen tanulnak, mert meg akarják hálálni pártunknak, A vágsellyei gépállomás dolgozói 1953 január 2-án összüzemi gyűlésen értékelték ki elmúlt évi munkájukat. Ezen a napon értékeltük ki a tavaszi, nyári és őszi munkák tervének teljesítését. A tavaszi munkák elvégzése 8126 hektárra volt tervezve, de valóságban 12.381.69 hektáron végeztük el. Százalékban kifejezve tavaszi munkatervünket 152.3 százalékra teljesítettük. A nyári munkákat 12.083 hektáron kellett volna elvégezni, de mi 13.076.89 helftáron végeztük el. Vagyis a tervet 108.2 százalékra teljesítettük. Az őszi munkákat 20.811 hektáron kellett volna elvégezni, de ebből a területből csak 20.076.89 hektáron tudtuk elvégezni. Tehát az öszj munkatervünket A kálnai traktorállomás dolgozói ünnepélyesen kezdték meg az ötéves tervünk ötödik évét. Tudatában vannak, hogy ez az év még nagyobb feladatok végrehajtását követeli meg a traktorállomás dolgozóitál, mint az elmúlt. A traktorállomás dolgozói azonban nem félnek a nehézségektől, mert elkészült már az új, modern javítóműhely. Minden lehetőségük meg van arra, hogy a tél folyamán a gazdasági gépeket, traktorokat a lehető leg. jobban kijavítsák. Tudják, hogy ez évj munkájuk csak úgy lehet kielégítő, ha a munkát az adott pil

1 "na

t ban zavartalanul megkezdhetik. súlyt a párt. és kormányhatározat végrehajtására. Nem szervezték meg helyesen az állandó munkacsoportokat, nem osztották fel a munkát egyénenkint, hogy ilyenformán tegyék azokat felelőssé az elvégzett munkáért. Mi, felsőpatonyiak elmeséltük, hogy nálunk a kapásnövények megmunkálását egyénekre osztották szét. A cukorrépából pl. minden tag kilenc sort kapott, amit köteles volt megkapálni, kiegyelni és betakarítani. Ilyenformán kitűnt az, hogy ki hogyan dolgozik. A munkák helyes szétosztásával elértük, hogy míg az 1951-es évben a répaegyelés egy hónapig tartott, 1952-ben ugyanolyan területen három és fél nap alatt végeztük el. Szűcs elvtárs arról is beszámolt, hogy becsületes munkája után milyen szép jövedelme van a felsöpatonyi szövetkezetben. — Nekem az év elaő felében olyan jövedelmem volt, amilyen a kapitalista rendszerben két év alatt sem volt. Igaz, dolgoztam is becsületesen, de érdemes volt. Az üdülő szövetkezeti tagok figyelemmel kísérték szavainkat és ott helyben fogadalmat tettek, hogy a jövőben ők is követik majd a felsőpatonyiak példáját Pol Iák Lajos, Felsöpatotjy hogy lehetővé tette számukra azt, hogy a szovjet kolhozok példáiból tanulhassanak, hogyan kell és lehet emelni a hektárhozamokat, megjavítani a termények minőségét. Az iskola idősebb hallgatója, Klain elvtárs kissé meglepődött a vizsgáztató bizottság előtt. — A fejemben volt nekem minden — mondja Klain elvtárs, — De hát úgy van az, hogy eddig egy állami gazdaságban dolgoztam, ott is nőttem fel és bizony még sohasem álltam ilyen díszes vizsgáztató asztal előtt Csóka elvtárs a kollektív elnöke büszkén jelentette be a vizsgán, hogy Sztálin elvtárs 73. születése napjára tett kötelezettségvállalásukat is teljesítették. A vizsgák befejezésekor a hallgatók ünnepélyesen megfogadták, hogy az iskolában tanultakat kint az életben a lehető legjobban fogják felhasználni. 1 Henzsel Mihály. Béla. nem teljesítettük csak 98.37 százalékra. Az egész évi tervünk szerint öszszesen 41.020 hektáron kellett elvégeznünk az összes munkákat, mi 45.247 hektáron végeztük el, vagyis egész évi munkatervünket 111.9 százalékra teljesítettük. Kérdezzük a komáromi, újvári, ógyallai trak torállom ások ' politikai vezetőitől, üzemi bizottság elnökeitől, hogy mikor akarják megtartani a vágsellyei traktorállomás vezetőivel a négy traktorállomás között folyó munkaverseny kiértékelését? Szeretnénk, ha a fent említett traktorállomások vezetőségei rövidesen lehetővé tennék a munkaverseny kiértékelését. Kázmér János, Vágsellye. 1 , A javítóműhely dolgozói a mecha, nikusokkal közösen elhatározták, hogy a javítási munkák sikeres elvégzése érdekében bevezetik a Szovjetunióban igen bevált csopor. tos javítási módszert Traktorállomásunk dolgozói tudják j ál, hogy csak akkor tudják becsületesen megállni helyüket és a szocialista mezőgazdaság követelményeit hiánytalanul kiplégiteni, ha állandóan nagyobb és nagyobb mértékben sajátítják el a Szovjetunió élenjáró traktorállomásainak értéke

a tapasz, talatait. Verebes László, Kálna Jó eredménnyel vizsgáztunk a mezőgazdasági mesteriskolában * Csak akkor sikeres a munkaverseny, ha ellenőrzik az eredményeket A kálnai traktorállomáson bevezetik a csoportos javítási módszert