Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-29 / 26. szám, csütörtök

UJSZÖ ,1953 január 29 PA R Í ELE

T v Az érsekújvári járás aSapszervezetei (ordítsanak több gondot a fiatalság nevetésére Az érsekújvári járás üzemi és helyi pártszervezeteinek elnökei aktívárg jöttek össze, ahol megvitatták a mult év folyamán elkövetett hibáikat és annak lehetőségét, hogy az 1953-as évben hogyan dolgozhatnának sikeresebben. Az aktíván a járási pártbizottság titkára, Mancsík elvtárs beszédében rámutatott, hogy az alapszervezeteknek jobban kell mozgósítania a dolgozókat az üzemekben, állami birtokokon, a szövetkezetekben és gépállomásokon. Az alapszervezetek elég gyengén dolgoztak a járásban, ennek egyik oka az is. hogy az instruktorok nem végezték jól a munkájukat és az év folyamán többet le is kellett váltani. Az alapszervezetek nem tudták kellő mértékben a párt- és korrrw nyhatározatainak végrehajtását biztosítani, mert az egyes alap vető kérdések megoldásában nem segítették őket eléggé a járási instruktorok. Nem fektettek kellő súlyt az alapszervezetek új tagok fölvételére és a tagjelöltek átigazolására Kevés tagot vettek fel különösen a magyar nemzetiségű dolgozók és a nők közül. Nem kielégítő a szövetkezetek tagjainak és a CsTSz-ből fölvett tagoknak száma sem. A káderek kiválasztásában az érsekújvári járásban erősen érezhető volt a rokoni alapon űzött káderpolitika. Az elkövetett hibák mellett eredményeket is értek el és egyes üzemek dolgozói megértették a terv teljesítésének jelentőségét és az Elektroszvit december 20-án, a lenfeldolgozóüzem november 30-án, a Nyugatszlovákiai nyomdák pedig már október 29-én teljesítették évi tervüket. A terv teljesítését nagyban .elősegítették a szovjet módszerek alkalmazása a gyakorlati munkában és a kötelezettségvállalások, amelyekkel 33.846.449 koronát takarítottak meg. Az őszi munkálatoknál elhanyagolták az alapszervezetek a tömegpolitikai munkát, aminek következtében 620 hektár föld nem lett bevetve. T , A helyi pártszervezetek lem dolgoztak elég jól, elhanyagolták a nevelő munkát és olyan esetek is megtörténtek, hogy a dvory-i és az érsekújvári szövetkezetben a munka rossz megszervezése következtében csak decemberben törték le a kukoricát. A szövetkezeti tagok nem becsülték meg a szocialista tulajdont és a* kinnmaradt kukoricából jórészt a maguk részére vittek el. Az állatállomány összpontosítása §em íörtént meg. Hogy a politikai munkát megjavítsák az érsekújvári járásban, ahhoz szükséges, hogy alapszervezeteink magukévá tegyék az országos pártkonferencia határozatait és az új alapszabályzatot, amely alapja további munkájuk megjavításának. Az aktíván a vitába bekapcsolódtak az elvtársak bátran és rámutattak hibáikra. Feltárták a rossz munkamegszervezés okait mind az üzemekben, mind a szövetkezetekben. Nem kielégítő az • érsekújvári építőüzem üzemi pártszervezetének munkája. Ahogy ez Magyar Irén felszólalásából is kitűnik. Az üzemi pártszervezet és az üzemi vezetőség nem dolgozik együtt. Az üzemben egy frakció alakult ki az üzem "jezetöségéből és az önkényesen dolgozik a pártszervezet nélkül. Az üzemi pártszervezet rossz munkája meglátszik a termelőmunkában ls, mert a munkamorál egyre jobban csökken. Az üzemi pártszervezet azért nem tudja a dolgozókat a termelőmunkába mozgósítani, mert a pártszervezet belső életében is hiányosságok vannak. A járás sem biztosított jó instruktort az üzembe, aki irányíthatta volna az üzemi pártszervezetet. Most új instrűktor dolgozik az üzemben, Baka elvtárs; de nemhogy mozgósítaná a párttagokat hanem romboló kritikájával és diktatórikus fellépésével csak rontja aktivitásukat. Állandóan bírálja a párttagokat az elkövetett hibákért, de nem mutatja meg nekik az utat. hogy elkövetett hibáikat hogyan javítsák. Az üzemi pártszervezet belső élete olyan laza, hogy a vezetőségi gyűlés határozatait kihordták az üzemből. Rak

a elvtárs a határozatok szétfecsegöit megbírálta. de azután mintegy hizelegve mondta nekik, ne' féljetek, nekem muszáj bírálni, mert nekerp parancsolnak. Az ilyen instruktort le kell váltani. mert nem méltó arra, hogy a munkásosztály élcsapatának, a kommunista pártnak funkcionáriusa legyen. Az üzemi pártszervezet tagjainak aktívan kel) harcolni még akkor is, ha ilyen rossz instruktoraik vannak és mozgósítani kell a dolgozókat a terv teljesítésére. Nem fektetnek kellő súlyt a fiatalság politikai nevelésére a? érsekújvári Elektrosvit-üzemben. Nem porpágálják az új szocialista, realista könyvek olvasását a fiatalok között. Amint a járási instruktor, Griling elvtárs megállapította, hogy az érsekújvári Elektrosvit-üzemben a fiatalság viszonya a szocialista művekhez passzív, megrendeltek tízezer korona értékű könyvet, de ebből nagyon kevés fogyott el, mert a fiataloknak nem magyarázták meg, hogy milyen jelentőségük van • ezeknek a, könyveknek. Hiba volt még az is;' hogy többnyire szlováknyelvü könyveket rendeltek, pedig az üzem dolgozóinak nagyrésze magyar. Nem elég, hogy megalakult a CsISz formálisan, az üzemi párt- | szervezetnek nagy súlyt kell arra fektetnie, hogy a CsISz-tagok politikailag fejlődjenek. Még kell alakítani a CsISz-en belül a politikai köröket, amelyet egy-egy párttag vezethetne és ebben a CsISz-tagok elméleti tudásukat fejleszthetnék. A. párttagok példát vehetnek Szudor elvtársról, aki régi harcos párttag és magáévá teszi a fiatalok politikai nevelését és két politikai kört vezet, ahol oktatja a CsISz-tagokat és ez meg is látszik a termelésben és a fiatalok politikai fejlődésében is. Az Elektrosvit -üzemi pártszervezete nem ütőképes az utóbbi időben, a taggyűléseket sem tudják összehozni, s amint Balko elvtárs megjegyzi, az Elektrosvit üzemi pártszervezete egyszer több tagot, másszor kevesebbet jelent a járásnak. Nem fektetnek kellő súlyt a ta gjelöltek átigazolására sem és az aktíván felmerült az ís, hogy a tagjelöltek . kritikáira nem reagálnak kellőképpen. Nincs az üzemi pártszervezetnek előre kidolgozott munkaterve. Példásan dolgozik az érsekújvári dohánygyár, ahol az üzemi párt* szervezet az üzem igazgatójával és a munkásokkal együtt megbeszéli a terv teljesítésének lehetőségét és ezért évi tervüket is túlteljesítik. A kürti helyi pártszervezet munkájában is hanyatlás észlelhető. Csernák elvtárs abban látja helyi pártszervezetük munkája viszszaesésének okát, hogy kevés instruktor jött hozzájuk egész évben. A járásnak is nagyobb súlyt kell fektetnie a helyi pártszeryezetek munkájának ellenőrzésére. de az alapszervezeteknek saját maguknak önállóan is ki kell küszöbölniök hibáikat. Nem nevelik a fiatalságot az érsekújvári járásban kellőképpen. Ez a hiányos munka megmutatkozik az ógyallai traktorállomás rossz munkájában. A traktorok legtöbb esetben rosszak. Megtörténnek olyan esetek is, — mondja Nagy elvtárs, — hogy például egy Sztalinec kétheti javítás után kijött szántani, de már két nap múlva rossz volt. Nevelni kell a fiatalokat és mozgósítani kell a szocializmus építéséért folyó harcra. Helyesen jegyezte meg Makácsik elvtárs, hogy a fiatalság neveléséért és a traktorállomás rossz munkájáért is mi vagyunk a felelősek. A traktorállomáson a kis- és középparasztok fiai dolgoznak és ezek jó munkások lesznek, ha több gondot fordítunk nevelésükre, mert tudni fogják, hogy az egész dolgozó parasztság életszínvonalának emeléséért fognak dolgozni. A helyi pártszervezetek feladata, hogy személyes agitációva! felvilágosítsák a traktorán omá s dolgozóit is. Az ógyallai traktorállomás üzemi pártszervezetének jobb agitációs munkát kell kifejtenie és akkor jobb traktoristákat fog kinevelni és a traktoristák tényleg a falu apostolai lesznek, és a nagyüzemi gazdálkodás előnyéről, a jól végzett munkával fogják meggyőzni kis- és középparasztjainkat. Az érsekújvári járásban helytelen dolog az, hdgy az instruktorok, ha kimennek! az alapszervezetekhez, automatikusan előadnak, de a nehézségek iránt nem érdeklődnek és nem segítik kellően az alapszervezeteket hibájuk kiküszöbölésében. Helyesen bírálta Gyurkovics elvtárs az udvardi helyi pártszervezet titkára, a hozzájuk járó instruktort, aki nem törődik azzal, hogy a helyi szervezetnek milyen nehézségekkel kell megküzdeni. Balla József. Jobb agitációs munkával a szoc'alízmus értéséért A szovjet sztahanovista bányászok tapasztalatait követve emeljük munkánk termelékenységét A vágsellyei járás agitátorai | gyűlésre jöttek össze, hogy megbeszéljék munkájuk jobb megszervezését. Pszota elvtárs, járási kultúrtitkár beszédében ismertette a bolsevik agitáció jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a, tervet csak úgy teljesíthetjük sikeresen, ha a bolsevik agitációvál mozgósítjuk a dolgozókat a termelőmunkára. A.z agitátornak fel kell használnia az agitáció minden formáját. Különösen jó eredményeket lehet elérni a személyes agitációval. Hangsúlyozta, hogy minden agitátornak munkájában segítségére van a kommunista sajtó és a munkahelyen a sajtótízperceken az időszerű cikkeket kell felolvasni. A szövetkezetekben "például rtagyon jól felhasználhatják a mezőgazdasági vonatkozású, az iparban pedig az ipari cikkeket. Jó propagációs munkát lehet elérni a szövetkezetben pl. a Malinyinová módszerének eredményéről szóló cikkekkel. Nagyon jól felhasználhatják az osztályharc kiélezésére a falun a kulákokról szóló cikkeket Ezeken a cikkeken kívül természetesen meg kell vitatni a kommunista sajtóban megjelent politikai cikkeket is. Az agitációs munkát a járásban úgy szervezik meg, hogy minden faluban agitációs csoportot szerveznek, amelybe minden tömegszervezetből bevesznek . égy tagot és egy kommunistát. Ennek az agitációs csoportnak lesz feladata az újságban megjelent cikkek ismertetése és a széleskörű agitációs munka a kommunista sajtó igénybevételével a dolgozók között-. A gyűlésen megjelentek az agitátorok, de a vágsellyei stavokombinát üzemi pártszervezete nem küldött senkit. A vágsellyei stavokombinát üzemi pártszervezetének meg kell javítania munkáját, mert rossz agitációs munka folyik az üzemben, a párttagok pedig nem járnak elő jő példával a munkában. A pártszervezet elnöke. Bujko elvtárs sem jár jó példával elől és emiatt hanyatlik a munkamorál az üzemben. A pártoktatás sem folyik tervszerűen. Ezért az üzemi pártszervezet élére aktívabb vezető kell, aki mozgósítani tudja a dolgozókat jó agitációs munkával a termelésre. P. I. A GOTTWALDI ÖTÉVES TERV éveiben hatalmas lépést tettünk előre a bányaipar gépesítése terén. A dolgozók többsége egyre jobban érzi, hogy a.z új gépek segítségével, új munkaformák bevezetésével mindinkább megszabadulnak a nehéz testi munkától. Ez a fejlődés a bányaipar minden kgazatában állandóan fokozódik. Ahhoz, hogy a termelékenységet fokozni tudjuk, különféle gépek állnak rendelkezésünkre. A technikai eljárások is lényegesen változtak A bányaiparnak igen sok ágazata van s ezért a sok közül szükségesnék tartom megemlíteni az egyik lényeges részét, hogyan történik nálunk, a rozsnyói vasércbányákban a tömedékelés. Tudvalevő, az ércbányákban a fejtési üreg tömedékelésénél alkalmazott sokféle módszer nem engedi meg, hogy a tömedékelő munkák valamilyen módszerénél megállapodjunk és- azt vezessük be az összes ércbányákban, hanem egy és ugyanazon bányában is a gépesítés különféle módszereinek alkalmazására van szükség. Ezért nemcsak a tömedékelő eljárások és az ezeknél alkalmazott gépi berendezések tökéletesítésének, hanem a tömedékelő munka szervezési terve tökéletesítésének is nagy fontosságot kell tulajdonítani. Mit értünk e szó alatt: tömedékelés? Tömedékelés szó alatt azt értjük, hogy a kitermelt vasérc hegyén az üreget betömedékeljük meddő kőzettel. Milyen anyagot használunk a tömedékeléshez? A bányászokon kívül kevesen hallottak ilyen munkafolyamatokról s ezért érdemesnek tartottam megírni, mert amíg a vasérc a föld gyomrából a felszínre kerül, nagy utat tesz meg a kohókig. A bányászat nagyon érdekes szakma és legjelentősebb az összes iparágak között. Szocialista építésünk alapját képezi, mert a bányák táplálják szénnel, vasérccel a többi üzemeket is. Nem akarok eltérni az előbb felvetett tárgytól s azért igyekszem dióhéjban összefoglalni mondanivalómat. A TÖMEDÉKELÉSHEZ LEGINKÁBB száraz, darabos, meddő kőzetet használunk, de előfordul olyan eset is, hogy sáros, vizes és apró tömedéket is felhasználunk. De a száraz és darabos tömedék sokkal elönyösebb és hamarább lehet vele tömedékelni az üreget és nem ülepszik úgy, mint a sáros és apró tömedék. Nálunk eddig még leginkább kézi tömedékelést alkalmazunk, de vannak már bányák üzemünkben, ahol a tömedékelést szállítószalaggal végzik. Például a Szadlovszki bányában egyes helyeken már szállítószalagot használnak a tömedékelésnél. Hogyan történik a tömedékelés és annak megszervezése ? Mielőtt hozzáfognánk a tömedékelési munkálatokhoz, előző nap bejelentem a munkavezetőnek, hogy mennyi tömedékelő anyagra van szükségem. Ez azért szükséges, hogy a következő napon ezt -a munkát folyamatosan végezhessük. A vezető az üreget felméri s így megállapítja, hogy hány köbméter tömedékelő anyagra vah szükség. Amikor elő van készítve a tömedékeléshez szükséges mennyiségű anyag, akkor kezdetét veszi a munkafolyamat. Ennél a munkánál is nagyon fontos, hogy szervezetten történjen. Hogyan végzi ezt a munkát például négy ember. A tömedékguritónál két ember rakja tömedékkel a 'csilléket és arra a helyre tolja, ahol azokat kiürítik. A másik két ember belapátolja és ezalatt a másik kettő újra hozzálát a csille megtöltéséhez. Ezt" mindaddig csináljuk, míg a felmért üreget be nem töltjük. De az ércfejtés további folytatása céljából szükséges betartani az előírt magassági tömedékelést. Éspedig úgy, hogy nekünk' a fedőkőzet és a tömedék teteje közt 15—20 centiméter magasságú betömedékeletlen üreg maradjon. Amikor ezzel á munkával végeztünk, akkor utána hozzálátunk a vasérctermeléshez, ami szintén szervezetten történik. A vájár legelőször ellenőrzi, hogy a munkahelyen rendben van-e minden. Gondosan megmegvizsgálja, hogy nem rongálódott-e meg' az ácsolás, vagy nem történt-e kőzetlazulás. Ez azért fontos, hogy a a balesetet megelőzzük. Amikor az ellenőrzés megtörtént és látjuk, hogy a munkahely biztonságos, hozzáfogunk a kőzet fúrásához. Fúrás után a lyukak dinamittal való betöltése, s aztán a robbantás következik. Amikor a robbantás megtörtént, nyomban hozzálátunk a lerobbantott vasérc kitermeléséhez és elszállításához. v A MEGRAKOTT CSILLÉT aztán az éregurítóhoz toljuk és beszórjuk a gurítóba. Ha a munkahelyet megszabadítottuk a lerobbantott vasérctől, akkor a csillét az alattunk lévő szinten a gurítóból a nagy csillébe húzzuk és az aknához szállítjuk. A gurító kiürítése után a szükséges ácsolást elvégezzük s aztán újra a fúrás veszi kezdetét. Természetesen a lyukakba szükség szerint töltünk dinamitot. A kirobbantott érckészlet elszállítását már a következő munkacsoport végzi el, mert elérkezett a váltás, a műszak befejezése és újrakezdése. A Szovjetunióban a bányaipar már sokkal fejlettebb, haladottabb formát öltött. Olvasgattam a V. M. Popov ,,A tömedékelés gépesítéséről" című könyvet, amely a következőket tartalmazza. Egyik részét idézem. „Az uráli rézbányákban a különféle tömedékelési eljárások tanulmányozása azt mutatta, hogy a tömedékelés megszervezésének tökéletesítése és a gépesített tömedékelő eljárások bevezetése lehetővé teszi, hogy a tömedékelés fejtési módszereknél a vájár munkatermelékenysége ne legyen kisebb, mint az omlasztásos módszereknél. A színesfémek termelésénél 20—25 százalékban alkalmazzák. Ebbe nem számítanak bele azok az esetek, amikor a tömedékelést külfejtéses bányászatnál, a fejtési kamrák megtöltésére szolgáló készletezésnél — melynek célja a pillérek veszélytelen eltávolitása — vagy amikor a külszín beomlása ellen alkalmazzák. A tömedékeléses fejtést az ércbányaiparban bármilyen teljesítményű lelőhely kiaknázásánál, bármely dőlési szögnél és az érc és mellékkőzet különböző szilárdságánál alkalmazhatják. A fejtési üreg betömedékelésénél szükséges, hogy a bánya közelében nagymennyiségű, olcsó tömedék álljon rendelkezésre és annak elhelyezése a fejtési üregben gyorsan történjék. Ezt sikeresen csak akkor lehet megvalósítani, ha a tömedéküzem minden ágazatában bevezetik a gépesítést. Ha a müveleteket kézi erővel végzik, a tömedékelés esetleg hátramarad, és ezzel nő a bányamunkák veszélyessége, csökken a fejtési szakaszok munkájának termelékenysége és növekszik az érc önköltsége. Ezért szükséges olyan helyeken, ahol a munka még nincs teljesen gépesítve, ezt a munkát még jobban megszervezni, mert a tömedékelés lemaradása következtében jelentékenyen megnövekszik a betömedékeletlen üregek száma. A színes fémkohászat bányáiban a meredek dőlésű telepek tömedékeléses fejtésénél sok helyen alkalmazzák a gravitációs tömedékelést. A yízszintes településű rétegek fejtésénél a gravitációs tömedékelés nem biztosítja a fejtési üreg teljes kitöltését. A gravitációs tömedékelést sok helyen alkalmazzák, kombinálva haji* tógéppel vagy sarabolós tömedékeléssel, mely a tömedékelés eredményét fokozza. A KÖNYV GAZDAG TARTALMÁBÓL sokat lehet tanulni. Mi, bányászok legfőbb feladatunknak tekintjük, hogy elsősorban a Szovjetunió bányászainak nagyszerű példája nyomán olyan módszereket vezessünk be a bányász-szakma, minden ágazatában, melyekkel a bányászatban az ötéves tervben a szocializmus építésére reánk háruló feladatainkat teljesíteni tudjuk.* Gasparec József, vájár, Bernárdi-bánya. X v i