Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-03 / 3. szám, szombat

1953 január 3 UISZO 3 1952 december 31-én a Kínai Népköztársaság igazgatásába ment ál a kínai Cwang-Csung vasútvonal Az 1950 február 14-én a kí.nai Csang-Csung vasútról, Port-Artur­ról és Dalnyijról kötött kinai-szov­jet egyezmény, valamint a kinai Csang-Csung vasútvonalnak a «í­nai Népköztársaság kormányának átadásáról szólő 1952 szeptember 15-i kínai-szovjet egyezmény értel­mében a Szovjetunió korjnánya 1(152 gén ellenszolgáltatás nélkül átadja & Kínai Népköztársaság kormányának teljes tulajdonába a kínai Csang-Csung vasútvonal kö­zös igazgatásával kapcsolatos min­den jogát a vasúthoz tartozó összes javakkal együtt. 1952 december 31-én 18 órakor (pekingi idő), véget ér a kínai Csang-Csung vasútvonal közös kí­nai-szovjet igazgatása. A vasútvonal átadásával Megbí­zott kínai-szovjet vegyesbizottság december 31-én 13 órakor Karbin ban ünnepséget rendezett, amely nek keretében aláírták a vegyesbi­zottság üléseiről készült jegyző könyveket. 1953 január 1-én felavatták Kar binban azt az emlékoszlopot és csarnokot, amely, a vasútvonal kö zös igazgatása során Kína és a Szovjetunió között kialakult örök barátságot hirdeti. Kim Ir Sen tábornoknak a koreai néphadsereg főparancsnokának újévi beszéde Január 1-én a fenzsani rádió közvetítette Kim Ir Sen tábornok­nak, a koreai néphadsereg főpa­rancsnokának a néphadsereg kato­náihoz és tisztjeihez intézett újévi üdvözlő beszédét. Drága katonák, altisztek, tisztek és tábornokok — mondotta ' beszé­dében. — Az 1953-as ,újév küszö­bén — a harc és a győzelem új évének küszöbén — Nektek, a füg­getlenség és hazánk szabadsága hős harcosainak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nyának, a Koreai, - Munkapártnak nevében és saját nevemben is őszinte újévi jókívánataimat kül­döm. A mult évben a koreai nép­hadsereg szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesekkel vala­mennyi frontszakaszon sikeresen visszaverte az ellenség heves tá­madásait, óriási ember- és anyag­veszteségeket okozott neki és pom­pás győzelmeket ért el. Az ameri­kai intervenciósok a szégyenteljes vereség ellenére, amelyet a koreai fronton szenvedtek a koreai nép­hadsereg és a kínai önkéntesek ha­talmas csapásai alatt, nem monda­nak le agresszív kísérleteikről, meghiúsítják a fegyverszüneti tár­gyalásokat és a kalandok kiterjesz­tését kísérlik mea:. A néphadrereg katonái é s tisztjai az ellenség e bű­nös akcióinak tudatában kell, hogy rendíthetetlenül és fáradhatatlanul fokozzák harc; felkészültségüket, éberségüket és továbbra is meg kell szilárdítaniuk az alakulatok harci felkészültségét és katonai fe­gyelmét. A koreai néphadsereg katonáinak és tiszjeinek elszántan védelmez­niük kell a frontokon elért pozí­ciójukat, aktivizálni kell a harci akciókat és állandóan tökéletesíte­niök kell harci felkészültségüket és így az ellenségre mindenütt, minden helyen pusztító csapásokat kell mérniök bárhol is támadja meg őket az ellenség. Meg vagyok/ győződve arról, hogy az 1953-as új évben a. nép hadsereg minden katonája és tiszt­je még jobban meg fogja szilárdí­tani a kínai népi önkéntesekkel va­ló harci barátságot és szolidaritást továbbra is a hazafiasság, a hősies­ség és szilárdság példaképei lesz­nek meghiúsítják az ellenség há­borús kalandjait, hogy új harci sikereket és győzelmeket érjenek el. Kim Ir Sen újévi üdvözletet inté zett a kínai népi 'önkéntesekhez is : a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormánya, a Koreai Mun kapárt és saját nevében. Üdvözlő beszédében kifejezésre juttatja azt a szilárd meggyőződését, hogy a kínai .népi önkéntesek épp úgy, mint a koreai néphadsereg harci együttműködésének és szolidaritá sának megszilárdításával és töké­letességével még jobban fokozza felkészültségét, hogy döntő csapást mérjen az ellenségre — az ameri­kai agresszorokra . Mit várnak az új esztendőtől a tőkés országok dolgozói ? A „Pravda" cikke A „Pravda'.' szerkesztősége az újév előtt tudósítói útján ezzel a kérdéssel fordult a kapitalista or. szágok egyszerű embereihez: 1. Mit hozott Önnek az 1952-es év? 2. Milyen személyes kívánságai vannak 1953-ra? A „Pravda" december 29-i szá­mában közli több imperialista járom alatt sínylődő ország egyszerű em­bereinek válaszait: A kapitalista országok egyszerű embereinek nyilatkozatai keserű sorsokról, a békéért, a kenyérért és a szabadságért vívott mindennapos harcukról tanúskodnak. Aubrey E. Miles amerikai őrmes­ter — aki otthagyta az amerikai hadsereget és menedéket talált a Német Demokratikus Köztársaság­ban — kijelentette, hogy azért nem kíván szolgálni az amerikai hadse­regben, mert nem akar résztvenni asszonyok, gyermekek, hadifoglyok meggyilkolásában^ mint azt az amerikai hadsereg teszi Koreában. Lrucienne Beauregard francia asz­szony, egy Vietnamban elesett fran­cia katona anyja, azt kívánja, hogy 1953.ban érjen véget a vietnami há­ború, amely már eddig is rengeteg keserűséget jelentett a francia nép­nek. „Azt kívánom — moindja nyi­latkozatában — hogy vonják visz­sza Indokinából a francia expedí­ciós csapatokat, bocsássák szaba­don Henry Martint, aki annyira szí­vemhez nőtt, aki elesett fiam helyét foglalja el szívemben." Hawley angol szövőnő ezeket írja: „1952-ben két hónapon át munka nélkül voltam. Most ismét dolgo zom. Béremet azonban csökkentet­ték. Félelem tölt el, ha a következő évre gondolok. Bár az ember ter­mészetesen mindig a jobbat szereti remélni, mégis minden jel arra min­tát, hogy a küszöbön álló 1953 igen súlyos esztendő lesz. Most sincs sok munkánk, s amint ezt elvégez­zük ugyanolyan nélkülözések vár­nak ránk, amilyenekkel a legsúlyo­sabb időkben küzdöttünk." „Számomra kevés örömet hozott az 1952-es év — írj a John Streak amerikai munkás. — Nehezebbé vált a megélhetés, többet kell dol­goznom. Az idén két hónapon át nem dolgoztam, ezért adósságba keveredtem. Önök azt kérdik tőlem, mit várok az 1953-a s évtől? Szá­mításaimban oly gyakran ért Csaló­dás, hogy most szinte félek erről beszélni. A háború alatt Európában mint rádiós teljesítettem katonai szolgálatot. A háború után békét, jó munkalehetőségeket és mindazt vártuk, amiről a fronton ábrándoz­tunk. Ehelyett mit kaptunk? Há­borút Koreában, drága megélhetést, magas adókat és mindazt, amit most átkozunk. Egyszóval semmi jót sem várok az újesztendőtől." Kaemon Nakamur a japán színész sžerencsétlenségbe sodort népének szomorú sorsa fölötti bánatát fejezi ki nyilatkozatában és harcra hív fel a békéért, szülőhazájának ide­gen elnyomás alól való felszabadí­tásáért. A „Pravda" közli még Charlie Williams néger munkás nyilatkoza­tát az amerikai munkások „öröm­teli" életéről. Etelvino Jorge braziliai vasmunkás, Michel Loridamt francia paraszt és több más kapitalista or­szágban élő egyszerű ember nyilat­kozatát. 1952 december 31-től 48 évig kell Angliának az amerikai kölcsönt visszafizetni A „Daily Express" című lap írja, hogy Angliának decembep 31-én kell megkezdenie az amerikai köl­csön visszafizetését ez évben 176 millió 400.000 dollár összegben. A visszafizetendő összeg — állapítja meg a lap — mindig december 31­én esedékes, mindaddig, amíg az az ember, aki most december 31-én születik, be nem tölti 48-ik életévét Gondoljuk csak el — kiált fel szörnyülködve a lap — hogyan tud. ná Anglia felhasználni ezt a 176 millió 400-000 dollárt! Ki tudná fi­zetni majdnem mind azt a gabonát és gyapotot, amit az Egyesült Álla­mokból évenként importál. Ez az összeg a fele Anglia Egyesült Ál­lamokba irányuló é vi exportja ösz. szegének. Ez azt jelenti, hogy gya­korlatilag kárbavész mind annak az erőfeszítésnek 50 százaléka, amely az angol áruknak Amerikába való elhelyezéséhez szükséges. Az egyiptomi munkások követelik a Szuezi Csatorna Társaság államosítását A „Roz e el Juszef" című egyip­tomi hetilap közlése szerint a Szue zi Csatorna Társaság 4600 egyipto. mi munkása azzal a követeléssel fordult Egyiptom kormányához, hogy államosítsák az említett tár­saságot, továbbá, hogy a társaság­gal az egyiptomi egyezményt annak lejárta előtt — mondják fel azzal, hogy a csatorna építési költ­ségei már évtizedekkel ezelőtt meg­térültek. Tovább tart a francia kormányválság A Reuter és az AFP jelentése szerint Bidauit kedden este felha­gyott. az új francia kormány meg­alakítására irányuló kísérleteivel. A L'Humanité vezércikkben fog­lalkozik a francia kormányválság­gal és hangsúlyozza; az a tény, hogy Soustelle után Bidauit sem tudott kormányt alakítani a nyo­mor és a fasizálás politikája miatt, a tiltakozó közvélemény erejét bi­zonyítja. A londoni rádó jelentése szerint Vincent Auriol francia köztársasági elnök a „radikálszocialista" René Mayert , kérte fel az új kormány megalakítására. A legutóbbi jelen­tések szerint M'ayer elvállalta a megbízatást. Kizárták az angol munkáspárt két funkcionáriusát, mert résztvettek a Népek Béke. kongresszusán Ismeretes, hogy az angol mun­káspárt imperialista bérenc vezető­sége megtiltotta a párt tagjainak, hogy résztvegyenek a Népek Béke­kongresszusán. A tilalom ellenére azonban — az angol nép növekvő békeakaratának jeleként — a népes­számú angol küldöttség többsége a munkáspárt tagjaiból és helyi szer­vezeteinek funkcionáriusaiból ál­lott. Az áruló pártvezetöség — mint az AFP jelenti — a Népek Béke­kongresszusáról válj hazaérkezé­sük után kizárta a munkáspárt­ból M. G. Wilsont, a párt volt tá jékoztatásügyi volt megbízottját M. Lilly Irena Warnet — a mun­káspárt halifaxi titkárát, . A kínai békevédöb szövetségének újévi üdvözlete Kim Ir Sennek Mint az tfj Kína hírügynökség jelenti a békevédők kínai bizottsá­ga újévi üdvözletet küldött Kim­Ir-Szen tábornoknak, a koreai nép­nek, és a koreai néphadseregnek. A koreai nép és az ö hadserege — mondják az üdvözletben — hősi harcával az egész világ elismerését kivívta. Az elmúlt két és fél év alatt a koreai nép és hadserege Rim-Ir-Szen vezetésével az ameri­kai agresszoroknak igen érzékeny veszteségeket okozott, széttörte hadállásaikat és megakadályozta, hogy a háború tüze továbbterjedjen a Távol Keleten és a világ többi részén. Az újévi üdvözlet kifejti, hogj; a kínai nép tisztában van azzal, hogy főfeladata- jelenleg a fokozott harc az amerikai agresszorok ellen. »A kínai nép az ön segítségével fel­használja minden erejét. amely renrle'kezésére áll, hogv vé?ül is megoldja a koreai kérdést," — mondják az üdvözlet befejezésében. A Német Kommunista Párt vezetőségének újévi üdvözlete A Német Kommunista Párt ve­zetősége újévi üdvözletet intézett a párt tagjaihoz és funkcionáriusai­hoz, valamint mindazokhoz a német hazafiakhoz, akik az elmúlt esz­tendőben fáradhatatlanul harcoltak a német egység helyreállításáért. — Németország nemzeti újra­egyesítésének programmja nagy­szerű távlatot tár fel 1953-ra a német nép előtt. Nyugat-Németor­szág lakosságának meg kell dönte­nie az Adenauer-rendszert, hogy szabaddá tegye az utat a német nemzeti újraegyesülés kormánya számára, — emeli ki a Német Kommunista Párt vezetősége — újévi üdvözletében, majd ar követ­kezőket szegezi le: — Sztálin elvtárs válasza, a »New York Times« munkatársá­nak kérdéseire — döntő segítséget nyújt a német hazafiaknak, a né. met kérdés békés megoldására irá­nyuló harcukban. Sztálin elvtárs nyilatkozata hatalmas visszhangot és nagy örömet keltett az egyszerű emberek körében. Ezek az egyszerű emberek, mint szavaikból kitűnik, felismerték, hogy Sztálin elvtárs a békéhez vezető utat mutatja és tá­mogatja a német nép igazságos küzdelmét. Sztálin elvtárs nyilatko­zata után még nagyobb bűn úgy a német nép mint az egész emberiség ellen, minden további lépés a bonni különszerződés megvalósítása felé. Ülést tartott a Duna-bizottság Galatiban december 15-töl 26-ig megtartották a Duna-bizottság he­tedik ülésszakát. Az ülésszak meg­vitatta a bizottság 1953. évi mun­katervét, megvizsgálta a dunai egységes hajózási rendszer létesíté­sének tervezetét. Foglalkozott a bi­zottság »a jugoszláv hatóságoknak a Vaskapu térségében foganatosí­tott egyoldalú cselekményeivel* és megvitatta »a dunai hajózás aka­dályainak« kérdését és más problé­mákat. Az ülésszak megválasztotta az új hároméves időtartamra a Duna­bizottság vezetőségét. A bizottság elnökévé G. Preiteasat, a Román Népköztársaság képviselőjét, alel­nökévé, Csik Endrét, a Magyar Népköztársaság képviselőjét, és titkárává, I. Konolovot, a Szovjet­unió képviselőjét választotta meg. Amerika úgy bánik az angol tudósokkal, mint rovottmultú gyanús gonosztevőkkel, - írja a „Sunday Express" címíi angol lap A »Sunday Express« című angol burzsoá lap legutóbbi számának vezércikke az élesedő amerikai­angol ellentétekkel foglalkozik, s hangot ad a növekvő amerikai be­folyás miatt méltatlankodó angol közvéleménynek. »Xz angol-amerikai barátság ál­landó foltozásra és tatarozásra szo­rul — írja a lap. — Ennek elmu­lasztása a legsúlyosabb bajokat okozta: 1952-ben Amerika beavat­kozása Iránban majdnem katasztró­fális volt. Moszadik számított az Egyesült Államok támogatására és ez megszilárdította makacsságát mindannyiszor, amikor egyébként engedett volng.. Egyiptomban is megnehezítette Anglia helyzetét az a benyomás, hogy a washingtoni külügyminisztérium a Közép-Kele­ten Anglia bőrére hajlandó enged­ményeket tenni. Anglia kapott ugyan támogatást az Egyesült Ál­lamoktól, de tüszúrásokat és meg­aláztatásokat is szenvedett tőle. Az amerikai kormány pl. kizárta Angliát a csendesóceáni védelmi intézkedésekből. Az amerikai tör­vényhozás ragaszkodik az angol tengerészek politikai megbízható­ságának megvizsgálásához, mintha csak attól félne, hogy az angol tengerészek ellopják Amerika atom­titkait. A háborúban azonban angol, tengerészek és repülök vitték Ame­rikába Anglia atomtitkait. Anglia megosztotta Amerikával összes titkait: a radar-felfedezéseket, a léglökéses repülőgépet, a penicilint — és Amerika most úgy bánik aa angol tudósokkal, mint rovottmultú gyanús gonosztevőkkel. Ujjlenyo­matokat vesz róluk,, előéletüket, po­litikai felfogásukat, összeköttetései­ket firtatja. Ez nem erősíti az At­lanti Szövetséget« — írja a lap. Az amerikai kormány koreai politikájáért havonta N többezer amerikai fiatal ember fizet életével Koreában harcoló amerikai katona levele anyjához A „Telegraph" című pittsburgi lap közli egy Frank Raynolds nevű, Koreában tartózkodj amerikai ka­tonának anyjához írt levelét. Ray­nolds elítéli az amerikai kormányt fegyverszüneti tárgyalások ku. darcáért é s a "hadifogoly kérdésben elfoglalt álláspontjáért. ,Koreában igen rosszul állnak a dolgok — állapítja meg a levél. Sok amerikai fiatal ember szörnyű árat fizet most a külügyminisztériumnak országunk történetében egyedülál­ló, minden képzeletet felülmúló os­tobaságáért ... Acheson önkényes politikájáért havonta többezer ame­rikai fizet életével...." . AZ elmúlt év bizonyítja — foly­tatja levelében a z amerikai ka­tona, — hogy Koreában az ellett­\ ­fél egyetlen egy vereséget sem szenvedett, ázsiai politikánkat vi­szont annál súlyosabb csapás érte. Raynolds azt írja, hogy az ameri­kai légierő koreai városok ellen in­tézett támadásait a legkegyetle­nebb módszerekkel hajtja végre és hogy ezek a barbár légitámadások „jelentős mértékben elidegenítették tőlünk azokat, akik barátaink lehet, nének Ázsiában." „Szörnyű kétségbeesésben vagyok a fegyverszüneti tárgyalások miatt, — írja befejezésül Frank Raynolda — teljesen világos, hogy a kínaiak erősen akarják a koreai kérdés rendezését . . és nem gondolom, hogy bármit is vesztenénk, h a ren­deznék a háború kérdését," ^ I I -> . . • ' ' / __ ritr 7^*

Next

/
Thumbnails
Contents