Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-25 / 23. szám, vasárnap

4 UJSZ0 1953 január 24 Csehszlovák művészek hangversenyeztek Moszkvában Nagy sikerrel léptek fel Moszkvá­ban a Csehszlovák népi demokratikus Köztársaság ott vendégszereplő mű. vészel. Első hangversenyüket a kon­zervatórium „kistermében" tartót­ták meg. A „Bedrich Smetana" vo. nóanégyes, melynek tagjai X. Novák, h. Kostecky, J. Ribensky és A. Ko­hou-t művészek, a hangverseny során Beethoven, Dvorák és Smetana müve. ket adtak elő. A vonósnégyes kitűnt nagyfokú összehangoltságával és ma. gasfokú művészi kultúrájával, melyet részint a régi cseh népi hagyomá­nyokból, részint a hivatásos művé­szeti hagyományokból merít. Beethoven do.minor négyesének előadásánál a művészek eltértek a mű szokásos előadási módjától és de­rűs, lelkes zenei lírát vittek bele. A művészek nagyon hatásosan ad­ták elő A. Dvorák la-b-moll.maior né. gyesét a cseh népzene nyomán alko. tott széleskörű daltémáival. A műsor legjobb száma kétségkívül B. Smeta­na „Életemből" című első vonósné­gyesének előadása volt. Zenéje mé­lyen népi értelmű, ragyogóan meste­ri és áthatja a nagy zeneszerző for­ró szeretete hazája iránt. Különösen nagyhatású e mű második része, a .Scherzo" és a harmadik része, szé­leskörű dalmotívumalval, melyek kö. zel állnak Csajkovszkij egyes dalté. máinak jellegéhez. A műsor folyamán előadták Mo­zart, Haydn, Debussy vonósnégyesei­nek egyes részleteit, valamint S. Cin­cadze szovjet zeneszerző kvartet-mi­niatűrjét. A művészek egész műso­rukat a vonósnégyes gyakorlatában is ritka sikerrel adták élö. A vonósnégyes fellépését a cseh ze­neművészet mestereinek további hangversenye követte a konzervató­rium nagytermében. Előadták František Richternek, a 18. század cseh zeneszerzőjének do­maior zongoranégyesét, ezt a derűs „tavaszi müvet", amely telve van könnyed és törhetetlen életkedvvel. A művészek a műsorszámokat egy. szerűen és könnyedén adták elő. Viera Repková neves csehszlovák zongorista, akit hazájában Smetana műveinek ragyogó előadásáért állam. dijjal tüntettek ki, Smetana néhány zongoradarabját játszotta. A cseh zenéhez, mint a szlávság zenekultú. rájához általában, különösképpen kö­zeláll a tánczene. Több tánc maradt hátra Smetana zongoramüveinek ha­gyatékában is. A kiváló zongorista gyönyörűen adott elő három polkát, melyek közül ki kell emelni az f­maior energikus, lendületes müvet. A Viera Repková által előadott többi müvek közül kiemelkedik a „Mackbet" zeneköltemény (Shakes. peare témájára), majd „A cseh pa­rasztok ilnnepe" című mű. V. Rep­ková költöieSv játékát mély átérzés jellemzi. A művésznőtől csupán még több monumentalitást és erőt kívá nunk a drámai epizódok játszásánál. A koncert második részében Anto­nín Dvorákmak, a cseh zene klasszi­kusának szimfonikus müveit mutat­ták be. Dvorák violin csel! óra írt hangversenyét, a világ zeneirodalmá­nak egyik legnehezebb müvét MUos Sádlo professzor adta elő, akinek művészetével már néhány évvel ez. előtt megismerkedtek Moszkva lakói. Sádlo professzor, a kiváló virtuóz számára úgyszólván nem létezik technikai nehézség. E kiváló zenemű, vész technikai és mesteri tudása Román művészek hatalmas sikere Pozsonyban A Központi Szakszervezeti Tanács teljes ülése jóváhagyta a szocialista verseny továbbfejlesztésére vonatkozó határozatot Csütörtökön, január 22-én volt a pozsonyi Redoute zsúfolásig megtelt hangversenytermében a Szlovák Fil­harmónia XV. hangversenye. Ez a hangverseny jelentékenyen hozzájár rult a csehszlovák-romáin kulturális kapcsolatok megerősítéséhez, mert a Szlovák Filharmóniával a Román Népköztársaság két kiváló államdí. jaa művésze lépett fel. mint George Georgescu karmester, a művészet ér­demes mestere és Valentin Georghiu zongoravirtuózt, érdemes művészt. Az est műsorán szerepelt J. Constanti­neecu román zeneszerző „Lakodalom Petőfi Sándor születésének 130. «V_ fordulója alkalmából a szépirodalmi, zenei és művészeti Állami Kiadóvál­lalat kiadta a nagy forradalmi ma­gyar költő válogatott müvednek gyüj. teményét K. Bednár és Hnasky for. 69 éve s korában 1953 január 20-án meghalt Gábor Andor kiváló magyar Írj és újságíró. Félévszázados munkássága szünte. len harc volt a haladásért. Több mint három évtizede a kommunista párt soraiban küzdött népe szabadságá/ért ég felemelkedéséért, a nemzetközi munkásmozgalomért, a békéért. Ver seivel, cikkeivel, könyveivel a for. radalmi hazaszeretetet élesztgette. A fasizmus idején a Szovjetunióban, a szabadság hazájában talált mene déket. A sajtóban és a rádióban ma. ró gúnnyal leplezte le a német fa­siszták zsoldosait és ellenállásra buz dította a magyar népet A nép iránti meleg szeretettől lángoló, a nép el­lenségei elleni gyűlölettől izzó írásai­val segítette a magyar dolgozó tö­megek harcát a felszabadulás után is. Sokévtizedes munkásságának ta pasztalataival és példamutatással pártosságra, az imperialista ellenség a Kárpátokban" című balettjének táncegyvelege, Szergej Rachmaninov zongora és zenekari rapszódiája, va­lamint Aram Chacsaturjan H. szim­fóniája. A vendégművészek a legjobb olda­lukról mutatkoztak be. Valentin Gheorghiu zongorista elbűvölt nagy­szerű technikájával, mely azonban nem volt kiváló teljesítményének egyedüli kedvező vonása: Különösen nagyjelentőségű volt az igényes mű felépítését felfogó képessége, mert az előadott müvet művészi komolyság­gal fogta fel és teljesen uralta. Ge­dításában. A könyv első nyomtatott példányát Boldoczíki János, a Magyar Népköztársaság prágai követe vette késihez. A könyv hozzá fog járulná a cseh. szlovák és magyar nép közti barát­leleplezésére, a béke megvédéséért folyó aktív harcra tanította és nevel te a magyar írókat és újságírókat. Gábor Andor harcos életét be. ragyogta a derű és az optimizmus, amelynek gyökere a szocializmus ügyébe vetett törhetetlen hite volt. Csak aki mélyen és forrón szereti népét, tud olyan tűzzel é a hévvel harcolni a háború és az elnyomás sötét erői ellen, mint Gábor Andor. Halálával nagy veszteség érte a magyar irodalmat és újságírást. Holttestét a Magyar Újságírók Or szágos Szövetségének székházában ravatalozták fel január 21-én, teme­tése pedig január 22.én volt. Gábor Andort a magyar főváros dolgozóí­nak és fiatalságának hatalmas töme ge kísérte utolsó útjára. A temeté. sen megjelent a Magyar Dolgozók Pártj a politikai bizottságának. Köz­ponti Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának I mindig a fő gondolat kifejtésére irá. nyul és sohasem öncélú. Sádlo mű­vészi kifejezésmóddal mutatja be a zenei képek gazdagságát, tömörségét, és hangárnyalatait. A hangverseny végén előadták Dvorák harmadik szimfóniáját. E szimfóniát Moszkvában először 1890 márciusában játszották magának a szerzőnek vezényletével, aki akkor Oroszországban vendégszerepelt. Ér­dekes megemlíteni, hogy Dvorák meghívását Oroszországba P. I. Csaj. kovszkij kezdeményezte, aki e kiváló cseh zeneszerző barátja és tehetsé­gének tisztelője volt. A harmadik szimfónia kétségtele. nül Dvorák egyik legjobb alkotása. A szimfónia alapjában mély népi ze néje feltárja Dvorák tehetségének legszebb i násait: érthető melódiá­ját, életörö 't. a zenei képek teljes­ségét. Nagy hatást gyakorolt a hall­gatóságra a szimfónia második ré. sze, amelynek meleg és lelkes dal. szerűsége a szimfónia egyik legszebb epizódja volt. A finálé monumentá. lisan hatott epizódjával és örömtéli­ségével. A szimfóniát egyik legjobb zenekarunk — az Össz-szövetségi rá_ dióbizottság nagy szimfonikus zene­kara adta elő hatalmas sikerrel, M. Paverman karnagy vezényletével. Moszkva, hazánk fővárosának la. kossága melegen fogadta a csehszlo­vák művészek vendégszereplését, ami a Szovjetunió és Csehszlovákia né. pei közti baráti és kulturális kap­csolatok szilárdságáról tesz újabb ta núságot. A szovjet emberek köszöntik nagy­tehetségű vendégeiket és a csehszlo. vák nép művészetének további nagy sikereket kívánnak. A. Med vegye v. orgi Georgescu művészi vezénylése elragadott az előadott szerzemények formai felépítésével és a kifejező erő rendkívtiliségével. Energikus mozdu­latokkal őri el a zenekar nem min­dennapos kifejező hatását. A Szlovák Filharmónia vezetésével ragyogó tel­jesítményt nyújtott és hozzájárult az est színvonalának emeléséhez, amely ezáltal az idei zenei idény egyik leg­kiemelkedőbb eseménye lett. A ro. mán vendégeket lelkesen ünnepelték és a hangverseny a csehszlovák-ro­mán barátság öszinite ünneplésével ért véget. ség elmélyítéséhez, elősegíti kulturá­lis téren a mesterségesen felállított gátak lerombolását, amelyeket a múltban az uralkodó osztályok igye­keztek a két nemzeit közé emelni. számos tagja, a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos képviselője, az üzemek, hivatalok sok dolgozója, Gábor Andor tisztelői és barátai Megjelent a temetésen Ma­jor István, a Csehszlovák Köztársa ság budapesti követe ís. A műnk ás gyászindul ó ' hangjai után Andics Erzsébet elvtársnő, Kossuth-díjas akadémikus mondott búcsúbeszédet a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevébep. Utána Darvas József közoktatás ügyi miniszter, a Magyar írók Szö vetségének elnöke búcsúztatta a magyar írók é s újságírók nevében Gábor Andort. Gábor Andor emlékét megőrzi az egész magyar nép és a haladó íro dalom minden tisztelője, harcos éle téből tanulni fognak, olvasni é s sze. retni fogják verseit ég írásait, mert élete példakép mindazok előtt, akik tollat forgatnak és ezzel akarják szolgálni hazájuk é s népük ügyét. Pénteken, január 23-án folyt le Prágában a Központi Szakszerveze­ti Tanács teljes ülésének második napja, amelyen ismét jelen volt Antonín Zápotocky kormányelnök. A második napon tovább folytató­dott a vita, amelyen 18 szónok vett részt, köztük Antonín Zápo­tocky kormányelnök is, aki a szo­cialista versenyről és az üzemtaná­csi választásokról beszélt. Szavait az ülés tagjai sokszor szakították félbe, viharos helyesléssel. A vita után Jaroslav Kolár kép­viselő, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára kijelentette, hogy a teljes ülés vitaanyagát a szakszer­vezetek minden osztályán ki fogják értékelni az összes alkalmazottak és titkárok közreműködésével. Ezután a teljes ülés egyhangú határozatot hozott, amely egyebek közt a következőket rendeli el: Az üzemtanácsok dolgozzanak ki a politikai és szervezési intézkedé­sekre tervet, a kitűzött feladatokat közöljék a dolgozókkal és mozgó­sítsák őket, hogy a tervet napról napra teljesítsék. írják ki azonnal az állami nemzetgazdasági feladato­kat, le egészen az egyes dolgozókig és gépekig. Ezzel teremtsék meg a május 1. és 9-e tiszteletére tartan­dó szocialista verseny hatalmas ki­terjesztésének előfeltételeit. Ismer­tessék meg az üzemek minden dol­gozójával a Központi Szakszervezeti Tanádsnak és a kormánynak a szo­cialista versenyre vonatkozó doku­mentumát és ennek alapján szer­vezzék meg, vezessék és ellenőriz­zék magát a versenyt. A szövetségek elnökségei, a szö­vetségek kerületi és körzeti bizott­ságai azonnal dolgozzák ki a teljes ülés beszámolóiból folyó feladatok teljesítésére szolgáló politikai és szervezési intézkedéseket. Napról napra támogassák az iizemtanácso­kat abban, hogy a teljes ülés hatá­rozatait teljesítsük, egyúttal pedig i Pénteken, január 23-án délután a pozsonyi szlovák egyetem aulájában béketüntetésre gyűltek össze az üze­mek, az EFSz.ek, hivatalok és isko Iák dolgozói, hogy újból kinyilvánít­sák a világbéke megőrzésére irányu­ló vágyukat és törekvésüket. Körük, ben üdvözölték ez alkalommal a Népek bécsi Békekongresszusának, valamint a békevédők H csehszlová. kiai kongresszusának kiküldötteit, köztük Sőtér István írót, a békévé­dők magyar bizottságának kiküldőt tét, Jenaetta Stern írónőt, a békévé dők német bizottságának kiküldöttét. Meleg szívélyességgel és a hősi ko­reai nép és hadsereg éltetésével üd­vözölték Ban Syn Diket, a békevédök kóreai bizottságának küldöttét, aki a moszkvai kóreai nagykövetség ta­nácsosa. Jl pozsonyi dolgozóknak ezt a bé. A dolgozó járadékélvezők Az állami járadékbiztosító hiva­tal az év elején felhívást intézett valamennyi dolgozó járadékélvező­höz, hogy amennyiben ennek még nem tettek előbb eleget, jelentsék be munkakeresetük összegét az il­letékes járási nemzeti biztosítónál é s pedig legkésőbb 1953 január 31-ig. Ha a járadékok megrövidítéséről szóló határozatok vonatkoznak rá­juk, járadékukat 1953 február 1­töl rendezik. Azoknak a járadék­élvezőknek, akik a feltüntetett ha­táridő alatt nem jelentik be kere­setüket, járadékukat visszamenő­leg attól a naptól kezdve rövidítik meg, amikor mint járadékélvezők kereseti forrásból eredő bevételhez jutottak, esetleg már a járadékok megrövidítéséről érvényben levő szabályzat kezdete óta, azaz 1951 július 1-től. Az állami járadékbiztosító hiva­tal figyelmezteti a dolgozó jára­dékélvezőket, hogy munkák eres 2­tük bejelentésére megszabott ha­ellenörizzék és értékeljék, hogy az üzemtanácsok miképpen teljesítik ezt a határozatot. A kerületi szakszervezeti taná­csok adják át ás általánosítsák a szakszervezeti munka terén szer­zett kedvező tapasztalatokat és nyújtsanak segítséget a szövetség kerületi bizottságainak a főbeszá­molóból folyó valamennyi feladat teljesítéséhez. Használják ki és fej­lesszék a szakszervezeti nevelés ka­binetjeinek tevékenységét azzal, hogy ezek az üzemtanácsoknak elő­adásokkal és tanácsadással segéd­kezzenek. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége dolgozzon ki irányelveket az üzemtanácsok felszabaduló funk­cionáriusainak elhelyezéséről és a szakszervezeti pénzekből való fize­tésükről. A teljes ülés továbbá jóváhagyja: 1. A Központi Szakszervezeti Ta­nácsnak és a kormánynak a szocia­lista verseny szabályzatára vonat­kozó indítványát. 2. Az üzemtanácsok választási szabályzatának indítványát. Ter­jesszen a kormány elé indítványt az üzemtanácsi választásokra vo­natkozó kormányrendelet megvál­toztatására. 3. Jóváhagyja az 1951. évi zár­számadást és szétosztást. A Központi Szakszervezeti Tanács teljes ülése fölhívja a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom valameny­nyi tagját és funkcionáriusát, hogy telje3 erőfeszítéssel igyekezzenek megjavítani a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom minden alakula­tának munkáját és tegyenek meg mindent az ötéves terv ötödik évi feladatainak teljesítésére, hogy így járuljanak hozzá a vüágbéke meg­őrzéséhez. Ezután Vojtech Daubner képvi­selő a Központi Szakszervezeti Ta­nács titkára berekesztette a teljes ' ülést. kemanifesztációját Andrej Szarvas, a békevédők pozsonyi kerületi bizott. ságának elnöke nyitotta meg. Utána a jelenlevők viharos taipsa közepette emelkedett szólásr a Ban Syn Dik, a békevédők koreai bizottságának ki­küldötte, aki a pozsonyi dolgozóknak átadta a szabadságért, hazájának függetlenségéért és az egésiz világ békéjének megszilárdításáért hősie­sen harcoló kóreai nép üdvözletét. A magyar népi demokratikus köz. társaság dolgozóinak béketörekvései­ről Sőtér István író beszélt. A magyar békevédö bizottság kül­döttének szavait lelkes tüntetéssel köszönték meg. Után a J. Stern író­nő a békevédők német bizottságának képviselője szólalt fel. A pozsonyi dolgozók a békéért lelkesülve, a munka dalával fejezték be ezt a békemanifesztációt. bejelentésének határideje táridejük, azaz 1953 január 31-ig már csak néhány nap van hátra. Felhívja ezért a járadékélvezöket, hogy a megszabott határidőt saját érdekükben tartsák be. A munkakereset bejelentésének kötelessége nem vonatkozik a 65 évnél idősebb dolgozó járadékélve­zőkre, akik életfenntartás: eszkö­zeiket munkaviszonyban végzett munkával szerezték meg, továbbá nem vonatkozik a baleseti járadék­élvezőkre, a földalatti szénbányák­ban dolgozó járadékélvezőkre és a három vagy több gyermekről gon­doskodó özvegyekre. Ezeknek a láradékélvezőknek változatlanul meghagyják járadékukat, tekintet nélkül keresetük összegére. Hason­lóképpen jogos és változatlan ma­rad azoknak a földműves szövet­kezeti tagoknak járadéka, akik be­töltötték 65. életévüket és képessé­geikhez mérten továbbra is a szö­vetkezetben dolgoznak. Megjelentek cseh nyelven Petőfi Sándor válogatott költeményei MEGHALT GÁBOR ANDOR MAGYAR ÍRÓ A pozsonyi dolgozók békemanifesztációja

Next

/
Thumbnails
Contents