Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-25 / 23. szám, vasárnap

1953 január 25 UJSZÖ 3 Jelentés a Szovjetunió 1952. évi állami tervének teljesítéséről (Folytatás az 1 oldalról.) dészeti minisztérium vállalataiban, mégpedig a favágásban 26 százalékkal, a faszállításban 20 százalékkal és a fafelrakásban 39 százalékkal. Jóllehet, az erdészeti kitermelési munkák gépesítésének méretei meg növekedtek, az erdészeti ipar az 1952-es évben nem teljesítette teljesen az erdészeti és kitermelési munkák képesítésének feladatait. A mult évben a berakodási és kirakodási munkák gépesítése a vasúti és légi közlekedésben megnövekedett. 1952-ben tovább fejlesztették a magasteljesitményü technológiai eljárásokat és a termelés automatizálását a különféle iparágakban. A vaskohászati minisztérium ércbányáiban sikerrel alkalmazták a vasércfejtés magasteljesitményü új módszereit, intenzívebbé tették a termelési eljárásokat a nyersvas- és acélolvasztásban, amivel fokozzák a nagyolvasztók és a Martin-kemencék teljesítő képességét. A kohókemencéket továbbá ellátták a högazdálkodás automatikus irányítására szolgáló műszerekkel. 1952. év végéig a villanymüvek minisztériuma befejezte az üzemben levő összes vízierőművek agre gátjainak automatikus irányításra való átszerelését. Azon vízierőművek, amelyek távmechanikUL irányításra vannak átállítva, a vízierőmüvek összkapacitásának több mint 50 százalékát teszik ki. Sokkal szélesebb méretben vezették be a termelési eljárások automatizálá sát a hővillanyerömüvekben. A kőolajiparban a fúrások összmértékének arányában emelkedett a turbinafúrások alkalmazása. Sikerrel vezették be a szondák turbinafúrásának gyors módszereit, valamint a kétágú szondafúrásokat, ami biztosította a fúrások gyorsa ságának emelését és a szerelőmun kák idejének megrövidítését. Elterjedtek a köolajfejtésnek a lelőhely nyomásának megőrzésével való módszerei. Továbbá bevezették a naftatermelés szekunder módszerét, a víz-, gáz- és levegő, a kőolaj behajtásával a kőolaj rétegekbe. A gépiparban kibővült az új nyersvasfélék alkalmazása. amelyek helyettesítik az acélt és a hengerelt acélt. Elterjedtek a fém gyorsmegmunkálásának haladó módszerei is. Űj áramvonalakat vezettek be az alkatrész gyáitásba, a gépek, műszerek és eszközök szereié, sébe. Automatikus gépezetekkel szerelték fel a termikus és hevítő kemencéket is. Emelkedett a különféle technológiai eljárásoknál alkal mázott automaták és félautomaták száma. Folytatódott az üj, magasteljesitményü agregátok, gépek és automaták bevezetése a gyapot és gyapjú iparban, valamint a könnyűipar más ágazataiban, valamint az árammódszerek bevezetése a harisnya- és szövöttárú termelésbe. Az élelmiszeripari vállalatok, továbbá automatákat és automatikus vonalakat kaptak, valamint műszereket és eszközöket a termelési eljárások automatikus ellenőrzésére és irányítására. 1952-ben a nemzetgazdaság va 'amennyi ágazatában megnöveke dett a találmányok és újítójavasla tok száma, amelyeket a dolgozók nyújtottak be. A termelésben, építkezési iparban, és a közlekedésben mintegy 800.000 találmányt, müsza ki tökéletesítést és újító j avaslatot vezettek be. IV. Mezőgazdaság A vetési területek az 1952-es évben az 1951 évvel szemben 2,765.000 hektárral növekedtek. Emellett a legfontosabb gabonafajtáknak, a búzának vetési területei az 1951-es évvel szemben 3,320.000 hektárral növekedtek. 1952-ben nagyobb területeken vetettek el gyapotot, cukorrépát, napraforgót és más ipari növényeket. Jelentősen kibővültek a takarmányfélék, a szilázsnövények és az évelő füvek vetési területei. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő, hektárhozamokat megállapító állami föellenörzö intézet adatai alapján, a gabonafélék és az ipari növények termése az 1952-es évben sikeres volt. A gabonafajták összmennyisége 1952-ben 8 milliárd pud volt — (egy pud egyenlő 16.38 kg). Emellett a búza össztermése 23 százalékkal volt magasabb, mint az 1951-es évben. Az 1951-es évvé) szemben a gyapot, a cukorrépa, a napraforgó, a len és más ipari növények, valamint ka pásnövények és a zöldség összter mése növekedett. 1952-ben tovább növekedett és szilárd a mezőgazdaság anyagi - műszaki alapja. A múlt évben a mezőgazdaságot további 131.000 traktorral látták el, (átszámítva 15 lóerős traktorokra), 41.000 gabona kombájnnal, ebből 21.000 magánjáró kombájnnal, 57 ezer teherautóval és több mint két millió mezőgazdasági szerszámmal, arató és más mezőgazdasági gépekkel, valamint az állattenyésztő farr.iok számára készült gépekkel és berendezésekkel. A mezőgazdaság műszaki felszerelésének növekedése lehetővé tette a mezőgazdasági munkák gépesítésének további fokozását a kolhozokban és szovhozokban. A gép- és traktorállomások 1952-ben traktoraikkal és gépeikkel a fő mezei munkák háromnegyedét végezték el a kolhozokban. A mult évben a kolhozokban gépesítettek majdnem minden szántást és a vetésnek több mint 80 százalékát. Csaknem teljesen gépesítve volt a gyapot, a cukorrépa és más ipari növények vetése. A kolhozokban a gabonafélék 60 százalékát kombájnok aratták le, a cukorrépa termé

s több mint kétharmadát ré. pakombájnok és rakodó traktorok segítségével gyüjötték be. Jóllehet, a gép- és traktorállomások által végzett mezőgazdasági munkák terjedelme a kolhozokban jelentősen megnövekedett az 1952-es évben, a gép- és traktoráilomások nem teljesítették teljesen a kapásnövények begyűjtésének, a takarmányfélék szilázsolásának és a tavaszi vetés alá való őszi szántásnak tervét. A kolhozokban jelentős mértékben fokozódott a villanyenergia alkalmazása a vízellátásnál, a takarmány elkészítésénél, a tehenek fejésénél és a birkanyírásnál. A kolhozok közös gazdasági állatállománya 1952. évben a követ kezöképpen növekedett: a teheneké 6 százalékkal, sertéseké 4 százalékkal, juhoké 7 százalékkal, a lovaké 4 százalékkal. A Szovjetunió szovhozminisztériumának szovhozaiban a mult évben a tehenek száma 5 százalékkal, a sertéseké 4 százalékkal, a juhoké 8 százalékkal, a lovaké 9 százalékkal emelkedett. A kolhozok, aiz erdészeti gazdaságok, a gép- és traktorállomások, valamint a védöerdősávok állomásai, valamint a Szovjetunió európai részében levő sztyeppes és erdősztyeppés körzet szovhozai az 1952-es évben a védöerdősávok ültetését és vetését több mint 725 ezer hektárnyi területen végezték el az védöerdősávok ki ültetéséről szóló 1948. évi terv alapján. Az erdők kiültetésének évi tervét túlteljesítették. Az 1952-es évben nagy munkát végez, tek az öntöző gazdaság fejlesztésére a mocsarak és mocsaras területek kiszárítására. V. A vasúti, vízi és automobilközlekedés és szállítás növekedése A teherszállítás évi tervét a vasútakon 1952-ben túlteljesítették. Az 1951-es évvel szemben a teherszál lítás 9 százalékkal emelkedett. Az átlagos napi szállítás össztervét a vasútak 104 százalékra teljesítették. Azonban némelyik vasút nem teljesítette tervét a legfontosabb teheráru rakodásában. A tehervagonok forgalma meggyorsításának feladatát a mult évben teljesítették Az egy tonnakilométerre eső tü zelőfogyasztás a vasutakon az 1951es évvel szemben 2.4 százalékkal csökkent. A folyami teherszállítás az 1951-es évvel szemben 72 százalékkal emelkedett, jóllehet az évi tervet részben nem teljesítették A tengeri teherszállítás az 1951-es évvel szemben 9 százalékkal emelke i Az automobiiközlekedésben a teherdett. A tengeri teherszállítás évi szállítás az 1951 es évvel szemben tervét az 1952 es évben teljesítette. | 15 százalékkal emelkedett. VI. A beruházási építkezés növekedése a népgazdaságban Az állami beruházási építkezés térfogata 111 százalékot tett ki 1951-hez viszonyítva. A beruházások térfogata a villanyáramfejlesztö telepek építésében 128 százaié kot, a vaskohászat és színesfémkohászatban 111 százalékot, a szén és naftaiparban 105 százalékot, a gépiparban 112 százalékot, az épít kezési anyagiparban 109-ot. a köny nyű- és élelmiszeriparban 109 százalékot és lakásépítkezésben 111 százalékot tett ki 1951-hez viszo nyitva. 1952-ben nagytermelési teljesítőképességgel bíró új objektumokat helyeztek üzembe a népgazdaság valamennyi ágazatában. Sikeresen teljesítették a nagy vízi vi U aVy e rö m ü ve k és öntözőrendszerek építésének 1952-re megszabott tervfeladatait a Volgán, Donon, Dnyeperen és az Amudarján. 1952-ben megnyitották a V. I. Lenin Volga • Don csa tornát. Az építési szervezetek 1952-ben nagymennyiségű magasteljesítőké, pességü gépet és gépezetet kaptak. A vájógépek száma 1951-hez viszonyítva 25 százalékkal, a kaparógépek száma több mint 40 százalék kal, a buldózerek száma 29 száza lékkal, a tornyosdaruk száma több mint 70 százalékkal növekedett. Jelentősen gyarapodott a többi épít kezési gépek és gépezetek parkja is. Az építkezésben megvalósul az átmenet az egyes munkafolyamatok gépesítéséről az építkezési munkák komplex gépesítésére. Az építkezési gépeket és gépezeteket azonban számos építkezésen még nem kielégítően használják. 1952-ben 1951-hez viszonyítva csökkentek az építkezési költségek. Számos építési szervezet azonban nem biztosította egészében az állami tervben megszabott önköltségcsökkentési feladatok teljesítését, az építkezési és szerelői munkák jobb megszervezésének, a nemproduktív és adminisztratív kiadások csökkentésének segítségével. Az állami vállalatok és hivatalok, a helyi szovjetek a városok lakossága és a telepek munkásai 1952ben folyósított állami hitel segítségével több mint 27 millió négyzetI méternyi területen építettek fel la. ! kőházakat. Ezenkívül a mezőgazdasági telepeken 370.000 lakóházat i építettek fel. VII. Az áruforgalom növekedése 1952-ben tovább fejlődött a szov jet kereskedelem. Az iparban és a mezőgazdaságban elért újabb sike rek alapjár a munkaterrnelékeny ség emelkedésének és a termelés önköltségei csökkentésének alapján a kormány 1952 április 1-én a jegy rendszer megszüntetése után a tömegfogyasztási cikkek kiskereske delmi árainak már ötödik leszállítását hajtotta végre. 1952. április l-e óta csökkentették a könyvek és tankönyvek árát is, az új árleszál lítás hozzájárult a szovjet rubel további megszilárddulásához, vásárló erejének emelkedéséhez és a lakos ság jelentősen fokozódott áruvásárlásához. 1952-ben az állami és szövetkezeti kereskedésekben 10 százalékkal több terméket adtak el a lakosságnak. mint 1951-ben. Az egyes leg fontosabb termékek eladása a kö vetkezőképpen növekedett: hús 10 %-kal, haltermékek 13%-kai. vaj, növény-, olaj- és más étzsíradékok 17%-kal. tojás 9%-kal, tej és tejtermékek 17%-kai, cukor 26%-kai, cukrásztermékek 19%-kai selyemanyag 20%-kal, készruha 11%-kai. kötöttárú 17%-kal. harisnya és zokni 11 %-kal. börlábbeli 15%-kal bútor több mint 20 %-kal, szap pan 7%-kal. a lakosság számára készült építkezési anyagok több mint 20%-kal, kerékpár 24%-kai, órák 20%-kal, televíziós készülékek 27%-kai, fényképezőgépek 30%-kal, varrógépek 22%-kai, gramofonok 25%-kai. Jelentősen emelkedett a házi jégszekrények, porszívók és mosógépek, eladása. 1952-ben bővült az állami és szövetkezeti kereskedelem hálózata. A mult évben körülbelül 7000 új kereskedést nyitottak meg. Jelentősen bővült a különleges kereskedések hálózata a városokban, munkástelepeken és falvakon. 1952-ben tovább növekedett a kolhozpiacokon történő termékeladás, jelentősen emelkedett a liszt, dara, burgonya, zöldség, baromfi, tojás és méz eladása. VIII. A munkások és alkalmazottak számának emelkedése és a munkatermelékenység növekedése A munkások és alkalmazottak száma a Szovjetunió népgazdaságában 1952. végén 41.7 millió személyt tett ki és 900.000 személlyel több volt, mint 1951 végén. Az iparban, mezőgazdaságban és erdészetben, az építészetben és a forgalomban a munkások és alkalmazottak száma egy év alatt 725.000-rel nö. vekedett, az iskolákban, tudományos kutató és orvosi intézetekben 115.000 SJ»méllyeI, a nyilvános vendéglátó iparban és a kommuniális gazdaságban 60.000 személlyel gyarapodott az alkalmazottak száma. 1952-ben a mult évekhez hasonlóan a Szovjetunióban nem volt munkanélküli. , A mult évben az ipari, vasúti és bányásztamntézetekben, az 0»emek. gyárak és bányák iskoláiban 826 ezer fiatal, szakképzett munkás fejezte be tanulmányát, akik megkezdték munkájukat az iparban, az építészetben és a közlekedésben. A munkacsoportokban folytatott egyéni tanulással és a tanfolyamokban végzett iskolázással 7,800.000 munkás 6s alkalmazott fokozta szakképzettségét és műveltségét. A munkások munkatermelékenysége 1952-ben 1951-hez viszonyítva az iparban 7%-kai növekedett, ebből a gépiparban 10%-kal, a vaskohászatban 8%-kai, színesfémkohászatban 8%-kai, széniparban 4%-kai, naftaiparban 5%-kal és a vegyiiparban 8%-kal. IX. Kulturális építés, egészségügyi gondoskodás és a városok felvirágzása 1952-ben további sikereket értek el a szovjet nép kulturális színvonalának emelésében. A hétéves és a középiskolai kép. zettség fejlődésével kapcsolatban a tanulók száma 1952-ben az 5—10 osztályokban több, mint l,500.000.rel növekedett, emellett a 8—10 osztályok tanulóinak száma 1 millióval szaporodott. A hétéves iskolai végzettségtől az általános középiskolai végzettségre való áttérés kitűzött feladatának alapján a köztársaságok fővárosaiban és a társaság igazgatása alá tartozó városokban, a kerületi, területi városokban, a legnagyobb ipari központokban e városok tanulóinak száma 1952_ben a 8—10 osztályban 44 százalékkal növekedett. A főiskolákon (a távtanulással együtt) 1952-ben 1,442.000 diák ta nult, ami azt jelenti, hogy 85.000 diákkal több, mint 1951-ben. A szakiskolákban és a többi középiskolák, ban, szaktanintézetekben (a távtan intézetekkel együtt) 1,475.000 diák tanult, azaz 106.000.rel több, mint 1951-ben. A főiskolai végzettségű szakemberek és a középmüszaki képzettségű dolgozók összszáma a népgazdaságban 1952_ben 8 százalékkal nagyobb volt, mint 1951 ben. Növekedett azon dolgozók száma, akik munkájuk megszakítása nélkül végzik tanulmányaikat a főiskolákon, középszaktanintézetekben és az általános műveltséget nyújtó iskolákban. A diákok száma a távtanulásj iskolákban és az esti főiskolá. kon 1951.hez viszonyítva 8 százalék kal, a távszaktanintézetekben és az esti szakiskolákban 11 százalékkal, a munkás, és parasztifjúság iskoláiban pedig S százalékkal növekedett. 1952-ben a főiskolákon és tudományos intézetekben több mint 27.000 aspiráns készült fel tudományos mun. kára. A tudomány, a találmányok, irodalom és művészet terén végzett ki. váló munkákéit 1952_ben 1776 tudóst, mérnököt, agronómust, irodalmi és művészeti dolgozót, munkást és élenjáró mezőgazdasági dolgozót tüntettek kí a Sztálin-díj laureátusá. nak címével. 1952_ben az országban 368.000 minden fajtájú könyvtár létezett, az állami és nyilvános szervezetek vezetése alatt és a könyvek száma meghaladta a 830 millió példányt. A mozik száma 1952 ben az előző évhez viszonyítva 5 százalékkal növekedett. 1952 nyarán 5,500.000 gyermek és serdülő ifjú üdült a pionírtáborokban, gyermeküdülőkben, kiránduló. és turistaközpontokban és az óvodák, gyermekotthonok és bölcsődék az egész nyári időszak alatt szervezet, ten látogatták a nyaralóhelyeket. 1952-ben további javulást értek el a lakosságnak nyújtott orvosi és pro. filaktikus szolgálatban. Terjedt a kórházak, szülőotthonok, beteggondo. zó intézetek és más gyógyintézetek, valamint szanatóriumok és üdülöhe. lyek hálózata. A kórházak és szülőotthonok ágyainak száma 1951_hez viszonyítva több, mint 50.000.rel növekedett. Az orvosok száma 1951hez viszonyítva 14.000.rei emelkedett. Gyógyszerek, orvosi eszközök és berendezések gyártása 1951_hez vi. szonyítva 23 százalékkal növekedett. Jelentősen emelkedett a nagyhatású gyógy, és profilaktikus szerek, a diagnosztikai és laboratóriumi berendezések és az orvosi műszerek gyártása. 1952-ben nagy munkálatok folytak a kommunális vállalatok épít. kezésén, városok és munkástelepek felvirágoztatásán, vízvezetékek és csatornázás építésén, a villamos, és trolibuszközlekedés kiterjesztésén, va. lamint a gáznak és a lakóépületek távfűtéssel való ellátásának bevezetésén. Sokat tettek a városi utcák és terek kövezésével és aszfaltozásával kapcsolatban, a városok és munkástelepek parkosításában, utcák, terek és közkertek rendezésében. X. A nemzeti jövedelem és a lakosság bevételének emelkedése A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1952.ben 1951-hez viszonyítva 11 szá zalékka] emelkedett. A Szovjetunióban minden nemzeti jövedelem a dolgozóké Emellett a Szovjetunió dolgozói saját személyi, anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a mult évhez hasonlóan a nemzeti jövedelemnek körülbelül háromnegyed részét kapták és a nemzeti jövedelem fennmaradó része az állam, a kolhozok és a szövetke. zetek rendelkezésére áll a szociális ta termelés bővítésére és más országos és közszükségletekre. A nemzeti jövedelem gyarapodása lehetővé tette a munkások, parasz. tok és az értelmiség anyagi helyze. tének jelentős javulását és biztosította a szocialista termelés további bővülését. A Szovjetunió lakossága anyagi helyzetének javulását kife. jezte a munkások és alkalmazottak nominális és reálbérének növekedése és a földművesek mind közös gazda. (Folytatás a 4. oldalon)