Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-24 / 22. szám, szombat

UJSZ0 Bátran előre döntő küzdelemre az ötéves terv teljesítéséért A Központi Szakszervezeti Tanács prágai teljes üléséről 1953 január 22 Csütörtökön kezdődött a Központi Szakszervezeti Tanács kétnapos teljes ülése. Az ülésen, amely a CsKP országos konferenciája után jött össze, amely konferen. ciából szakszervezetünkre is új feladatok hárultak ha. zánk szocialista építésében, résztvettek Antonin Zápotocky kormányelnök, Jaroszlav Kolár képviselő, Voj- tech Daubner képviselő, Mária Trojanová képviselőnő, Václav Veszely és Gusztáv Hnilicska, a Központi Szak. szervezeti Tanács titkárai és František Zupka képvise. lő, a Szlovákiai Szakszervezeti Tanács elnöke. Antonin Zápotocky kormányelnököt megérkezésekor a gyűlés lelkesen ünnepelte. A tárgyalást Vojtech Daubner képviselő, a Központ: Szakszervezeti Tanács titkára nyitott

a meg. Hangsúlyozta az SzKP XIX. kongresszusának jelentőségét, amelynek eredményei hathatós támaszt nyújtanak a népi demokratikus országoknak építésükben, valamint a kapitalista országok dolgozóinak a kizsák. mányolás elleni küzdelmükben. A Központi Szakszervezeti Tanácsnak legutóbbi ülése óta folytatott tevékenységéről, a szocialista munkaverseny állásáról és további fejlődéséről, a szocialista tervezésről, az állami é

s munkafegyelem még. szilárdulásáról és az üzemekben végzett tömegpolitikai munkáról Jaroszlav Kolár képviselő, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára tartott főbeszámolót. Beszédét a jelenlévők élénk helyesléssel fogadták és részletesen megvitatták. Jaroszlav Kolár képviselő beszédéből Kolár elvtárs beszámolója-elején kiemelte a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának, Sztá. l'ln elvtárs ,,A szocializmus közgaz. dasági problémái a Szovjetunióban" című zseniális művének és Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának nagy jelentőségét hazánk szocialista építésében és szakszervezeti mozgalmunk munkájában. A főfeladatunk most a gott. waldi ötéves terv utolsó évi tervének teljesítése. Habár a tervfeladatok nagyok, de teljesíthetők, ha Gott. waíd elvtárs utasításait fogjuk szemünk előtt tartani. Kolár elvtárs visszatérve Zápotocky elvtársnak a csehek és szlovákok megújhodott Nemzeti Arcvonala leg. utóbbi ülésén mondott beszédére, felemlíti azokat a számokat, amelyek megmutatják, mily hatalmas emelkedést ért el dolgozóink élet- és kulturális színvonala főként a gott. waldi ötéves terv négy éve alatt. Felemlítve, hogy előzetes jelentések szerint 1952-ben 'ipari termelésünk 1951_hez viszonyítva körűibe, lül 17,8 százalékkal (fogyasztási cikkeknél 10 százalékkal, a termelési eszközöknél 24 százalékkal) emelke. dett, figyelmeztet, hogy a terv elég. telen teljesítéséért elsősorban a szakszervezeti dolgozók viselik a felelős, séget. Nemrégiben még számos akadály állott az egyes szövetségek előtt feladataik teljesítésében, amelyek azon. ban most a ROH átszervezése és minden egyés szövetség igazi szabadságának biztosítása után megszűntek. Eddig azonban még kevéssé nyilvánultak meg az átszervezés eredményei. Habár az átszervezés, ről és okairól hónapokon át beszél, tek, a vezető elvtársak teljesen tétlenül várták, mily feladatokat tűz ki eléjük a teljes ülés. A szövetségek központi bizottságainak teljes ülé. sein megmutatkozott, hogy a magasabb szervek elszakadtak a tagoktól E teljes ülések hiányosságai még na. gyobb mértékben tükröződtek viszsza az alapszervezetekben. Az egyes szakszervezeti szövetségek országos konferenciái jelentős határkövei voltak a szövetségek munkájának. Pozitív eredményük volt a jobb szervezési biztosítás, negatív oldaluk pedig, hogy a tagság mozgósításával nem egyesültek a termelési feladatok teljesítéséért. A konferenciák az üzemek a funkció, nárius kádereinek növekedését mutatták. amelyek ügyismeretükkel gyakran túlszárnyalták a szövetségek' központi bizottságainak fymk cionáriusait é

s újra emlékeztettek a nők érvényesülésének égető szükségességére a szakszervezetekben, mi vei részvételük eltérően a konfereneiákon való fellépésüktől, nem volt kielégítő. A szövetségek 'építésével egyidejű leg megvalósul az összszakszervezeti szervek újjászervezése i

s a kerületekben és a járásokban A kerületi szakszervezeti tanácsok szövetség kőzi szervek lesznek, amelynek fő feladata a szövetségi munkából szer zett tapasztalatok biztosítása és a szövetségek támogatá?a lesz a funk ciomáriusok politikai, szakszervezeti, szakmai nevelésében. Mind a szövet, ségeknek, mind az üzemi tanácsok nak tudatosítaniok kell, hogy ezzel az átszervezéssel többszörösen nö vekszik felelősségűk. A járási szak szervezeti tanácsokat amelyek sok hasznos munkát végeztek, főleg feb ruár előtt és az emlékezetes februári események alkalmával, amelyek azonban a maí körülmények között mint fölösleges szervek köztj részek nem. felelnek meg. megszűntetjük i A szovjet tapasztalatokon felépülő átszervezés annál gyorsabban meghozza gyümölcsét, minél jobban fognak gondoskodni a szövetségek az alapszervezetekről és minél nagyobb számú szakszervezeti aktívával fognak dolgozni. A szövetségek központi bizottságai lényegében tudatosítják hivatásukat és a választott szervek irányítani kezdik a szövetségek munkáját. Megteremtik a feltételeket a szövetségek központi bizottságai és a gazdasági szervek közti jobb együttműködésre. Egyre nagyobb mértékben érvényesülnek a szovjet szakszervezetek tapasztalatai. Az utóbbi időben a szövetségek már részletesebb áttekintést is nyertek a szocialista munkaversenyről és megkezdték a kötelezettségvállalások ellenőrzésének megszervezését is. A szakszervezetek munkájában már jobban érvényesül a kritika és az önkritika. E javulások ellenére azonban mind a szövetségek munkájában, mind a Központi Szakszervezeti Tanács munkájában még súlyos hiányosságok\ mutatkoznak. Nem küzdünk mindig elég hathatósan a Központi Szakszervezeti Tanácsnak és a szövetségek apparátusának munkájában előforduló bürokratikus módszerek ellen, keveset tanulunk még a szovjet tapasztalatokból, a szövetségek munkája túl centralizált és az ellenőrzés elégtelen. A szövetségek munkahiányosságai főleg az üzemi ROH-csoportokban mutatkoznak meg, ahol a Központi Szakszervezeti Tanács teljes ülése óta még nem állottak be lényegesebb változások. Ez kedvezőtlenül tükröződik vissza, főleg a szocialista munkaverseny kibontakozásában és a tervteljesítésben. Kolár elvtárs beszédének lényeges részét a szocialista munkaverseny kérdésének szentelte. Az általános gépipari alkalmazottak szövetségének és a bányászok szövetségének példáin rámutatott néhány jó, azonban több rossz tapasztalatra a munkaversenynek a szakszervezet által való megszervezése terén. s Az általános gépipari alkalmazottak szövetsége első országos konferenciája előtt felhívást adott ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35.' évfordulójának és a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának tiszteletére teendő kötelezettségvállalásokra, az Avia-üzem felhívásának alapján. A sikeres kezdet után, amikor 90 üzem jelentkezett kötelezettségvállalásaival, megelégedettség lett úrrá a szövetség központi bizottságában. A verseny körüli első vita alkalmával az elnökség megelégedett csupán annak a megállapításával, hogy nem vállalt még minden üzem kötelezettségeket, azonban semmiképpen sem értékelte ki a fölajánlásokat. Különben is a szövetség dolgozói kötelezettségvállalásainak teljesítéséről csak formálisan távíró, telefon, stb. útján szerzett hitelességet. Hasonlóképpen a minisztériumban csak formálisan ellenőrizték a felajánlások teljesítését, nempedig úgy. hogy leleplezzék a hiányosságokat és hogy az üzemeknek segítséget nyújtsanak a főigazgatóságok részéről. , Később azonban a szövetség központi bizottsága megkezdte munkájának minőségi emelését. így megkezdték a kötelezettségvállalások értékelését kerületek szerint majd pedig az egyes főigazgatóságok szerint is, amiben iránymutató már a terv teljesítése volt. A verseny további komoly hiányossága az volt, hogy a szövetség kerületi bizottságai nem értékelték ki a felajánlásokat és nem nyújtottak kellő segítséget az üzemekben.' Legtöbbet ártott azonban az, hogy az üzemi tanácsok sok funkcionáriusa megszegte a szakszervezeti fegyelmet, nem teljesítette a megszabott feladatokat, a kötelezettségvállalások teljesítésének rendszeres értékelését nem küldte el a rríagasabb szerveknek. Az általános gépipari szövetség központi bizottságában működő elvtársak megtalálták a munkájukhoz való helyes viszonyt. Ez nem mondható el a bányászipari alkalmazottak szövetségében működő elvtársakról. Az elvtársak e szövetségben úgyszólván semilyen igyekezetet sem fejtettek ki a szocialista munkaverseny kifejlesztésére és ennek hiányosságait állandóan objektív okokkal magyarázzák. Tópor elvtárs jő beszámolóin kívül keveset tesznek a hiányosságok kiküszöbölésére. Nem állítható, hogy a bányászatban nem fejlődik a munkaverseny. Fejlődik! Az újítóknak és az élenjáró dolgozóknak azonban úgyszólván semmit sem segítenek. Az a legrosszabb, hogy olyan felajánlásokat tettek, amelyekről tudták, hogy nem fogják őket teljesíteni, mivel teljesítésükre a legszükségesebb szervezeti és műszaki feltételeket sem teremtették meg. Persze a szövetség elnöksége foglalkozott a ' kötelezettségvállalásokkal. De hogyan! A második novemberi ülésén pl. nyugodtan tudomásul vette, azzal a megindokolással, hogy már neto lehet semmit sem tenni, nem teljesitik a tervet és a felajánlásokat. Ez a vigasztalan állapot a szövetség elnökségének teljesen helytelen módszereiből ered. A szövetségnek egyáltalában nincs \ áttekintése a szocialista munkaversenyről, mert még az ötéves terv negyedik évének tervtéjjesítését és versenyét sem értékelte ki. A szövetség központi bizottságában ez év január 10-én és 11-én a föbeszá-' mólókban szó sem volt a kötele zettségvállalások nemtel j esítésének okairól és a szocialista munka verseny hiányosságairól. Kollár elvtárs beszámolója \ további részében tájékoztatást adót* a szocialista munkaverseny szervezése és ellenőrzése irányításának alapelveiről és a szocialista munkaversenyről szóló határozati javaslatáról, amelyet a Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége a kormány elé terjeszt. Kolár elvtárs ezután a szakszer vezeti dolgozókat a május 1. és 9 tiszteletére szóló hatalmas versenymozgalom megindítására és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséggel való szorosabb együttműködésre buzdítja. Részletesen foglalkozott a tervezés második folyamatának feladataival, valamint az állami és munkafegyelem megszilárdításának szükségével. A szocialista munkaverseny fejlődésének igen fontos feltétele a dolgozókról való gondoskodás, amellyel Kolár elvtárs beszámolója jelentős részében foglalkozott. Beszámolója végén nagy figyelmet fordít az ellátás kérdésére és a szakszervezetek feladataira, mind az élelmiszeripari vállalatokban, az állami-, gép- és traktorállomásokon s állami birtokokon, mind a termelés és elosztás más szakaszain. Végül miután rámutatott az éberség és elővigyázatosság nagy jelentő ségére. beszámolóját a szakszervezeti mozgalom nyolc pontban feltüntetett föfeladatainak megemlítésével zárja le. A külügyminisztérium jegyzéke a prágai írancia nagykövetséghez A külügyminisztérium január 22én a prágai francia nagykövetséghez jegyzéket intézett, amely egyebek közt ezt írja: „A francia kormány hallatlan és a nemzetközi érintkezésben meg nem engedett lépést tett, amikor 1953 január 16-án elrendelte a párizsi csehszlovák kereskedelmi attasé két munkatársát, Aloiz Precechtel és. Szlavomir Princ működésének beszüntetését. Ezt a lépést már előre előkészítette azzal, hogy szándékosak elodázta az ületök franciaországi tartózkodási engedélye meghosszabbítása iránti kérvényének elintézését, amelyet pedig kellő időben és kellő módon nyújtottak be. A francia hivatalok ily módon jártak el azon csehszlovák állampolgárok ellen, akiket a csehszlovák hivatalok bíztak meg a kereskedelmi folyóügyek intézésével a Csehszlovákia és Franciaország közti kereskedelmi egyezményből folyólag és akiknek franciaországi tartózkodása és működése ellen soha semilyen kifogás nem merült fej és akik semmivel sem sértették meg azt a vendégjogot, amelyet működési helyük országa nekik nyújtott. A francia hivatalok eljárásának hallatlan és meg nem engedett volta különösen abban a tényben csúcsosodik ki, hogy a rendőrprefektúra a megnevezettekre nyomást gyakorolt azért, hogy elárulják hazájukat és aktívan ellene dolgozzanak. Mikor ez a nyomás a két csehszlovák állampolgár felháborodott ellenállásába ütközött, a francia hivatalok kiutasították őket és kényszerítették arra, hogy legrövidebb idő alatt elhagyják Franciaországot. Nyomban ezután a francia kormány ezeket a lépéseket, amelyek célja, hogy a Csehszlovákia és Franciaország közti érintkezést rosszabbítsa, még fokozta azzal, hogy a francia külügyminisztérium. 1953 jan. 21-én önkényesen megvonta\imr őrnagytól-, a csehszlovák katonai attasétól a tartózkodási engedélyt. A francia kormánynak ezek a célzatos cselekményei teljes ellentétban állanak minden nemzetközi szokással és a nemzetek közti békés kapcsolatok fogalmával. Ennek a politikának a következményeiért a francia kormány viseli a teljes felelősséget. A csehszlovák kormány hosszú időn át tűrte Gastaldo ezredesnek, a francia nagykövetség katonai attaséjának prágai tartózkodását, akiről bebizonyult, hogy együttműködött a Manach pozsonyi volt francia konzul vezetése alatt álló kémcsoporttal és más kémcsoportokkal. Az adott helyzetben, amikor a francia kormány minden alap nélkül önkényes intézkedéseket tett Csehszlovákiának Franciaországban működő képviselőd ellen, a csehszlovák kormány kénytelen fölkérni a francia kormányt, hogy azonnal hívja vissza Gastaldo ezredest, a prágai katonai attasét. Egyúttal megvonja a Csehszlovákiában való tartózkodási engedélyt a prágai francia nagykövetség kereskedelmi osztálya két munkatársától, Baillard és Muon uraktól. Segítsék fobban az ifjúmunkásokat a lévai Kirov-üzemben EGYIKE LEGÚJABB nagy alkotásainknak a lévai Kirovüzem. Az egyre épülő üzemben sok fiatal dolgozik, akiknek legna-' gyobb része CsISz-tag. Eddig nem nagy gondot fordítottak a fiatalok üzemen belüli nevelésre. Ennek a hiányosságnak több oka is volt. Jórészben az üfcemi CsISz-szervezet előző vezetőségének lanyha munkáját terheli érte a felelősség. A szervezeti munkát fékezi az is, hogy a fiatalok közel 80%'-a a környező falvakból jár be. Ezeknek a szervezeti életbe való bekapcsolására eddig még nem tettek meg mindent. A kultúrház hiánya is nehézséget okoz. Pedig erre nagy szükségük lenne annál is inkább, mivel a 32 tagú ének- és szavalókórusnak, amely szép sikerrel szerepelt Nyitrán a filmfesztivál alkalmából, nehézséget és hátrányt jelent, hogy mindig más és más helyiségben kell gyakorolnia. A kultúrház hiánya most még inkább érezhető, ^mivel népi tánccsoportok megszervezésével is foglalkoznak. A siker »!sö feltétele a pontos begyakorlás, Ezt pedig csak megfelelő helyiségben lehet végezni, ahol munkájukban nem zavarja senki a népi tánccsoport tagjait. A MTTLTBAN gyengén működő üzemi CsISz-szervezetet Kovacsik elvtárs, a szervezet mostani titkára és a vezetőség lendületesebb munkára igyekszik serkenteni. A fő feladatot abban látják, hogy a Komszomol tapasztalataiból tanuljanak és e tapasztalatok alapján szervezzék meg a munkát. A fiatalok politikai nevelésével az tizem legfejletteb dolgozóit bízták meg. akik rendes munkaidejükön kívül foglalkoznak a fiatalokkal. Előadásaik keretében részletesen ismertetnek minden fontos eseményt, mint pl. á XIX. pártkongresszust és Gottwald elvtárs nagyjelentőségű kongresszusi beszédét, melyet részletesen és alaposan áttanulmányoztak. Az ifjúmunkások az üzemi iskola és egyéb tanfolyamok keretében szerzik meg a szükséges szaktudást, melyet gyakorlati munkájuk ban továbbfejlesztenek. Komoly hiányosságot jelent azonban, hogy a CsISz-tagoknak csak a fele van beszervezve a szocialista munkaversenybe. Ez annál is szembetfl nőbb, mivel az egyéni kötelezettségvállalásban a vállalások teljesítésében a versenyben álló fiatalok mindig élenjárnak. Az üzem vezetőségének és az ifjúsági szervezet vezetőségének sokkal nagyobb súlyt kell fektetnie a munkahelyeken a fiatal munkások szakmai nevelésére is. Minden segítséget meg kell adni nekik, hogy az új munkások leküzdhessék a kezdeti nehézségeket és minél előbb szakmájuk kiváló ismerőivé váljanak. Éhhez elsősorban is fontos, hogy valamennyi fiatal munkást bekapcsoljanak az aktív szervezeti munkába. MAGASTERMETÜ, kerekarcú 20 éves fiú Hájek Milán. Hradec Královéban végezte a szakiskolát, onnan jött a lévai katlangyárba dolgozni azzal a célkitűzéssel, hogy új' szakmunkásokat tanítson be. Már az iskolában kötelezettséget vállalt társaival együtt, hogy a tanulási tervet 150%-ra teljesítik. E vállalások teljesítésével elérték, hogy három év helyett két év alatt sikeresen elvégezték a szakiskolát. Most közvetlen a munkahelyen rendes munkáján kívül 14 embert tanít be. Elmondja, hogy a csoportjában 14 ember között 6 fiatal munkás van. akik a CsISz-szervezetben vannak ugyan, de nem vesznek részt a szervezet munkájában. Elmondja, hogy csoportjával a tervet a mostani 95% htelyett 150 százalékra lehetne teljesíteni, ha folyamatosan elegendő megmunkálandó anyagot kapnának. Hasonlóan vélekedik Kubovics József CsISz-tag is. Nem régen dolgozik az üzemben, de már ő is megállapította, hogy bár kitanulta az esztergályos, gyalus és marós szakmát, gyakran nem tud dolgozni, mert ha valami gépalkatrészre vagy speciális késre van szükség, nem kapja meg ideiében. A MÜHELYTANACS tagjainak többet kell foglalkozniok a munkahelyeken előadódó hibák ismertetésével. Nem lehet csak úgy egyszerűen belenyugodni abba, hogy egyes gépalkatrészek vagy szerszámok hiánya miatt álljanak a gépek. Az üzemi CsISz-szervezet vezetősége pedig tartsa legfőbb kötelességének, hogy a munkahelyeken irányítsa az ifjúmunkásokat és igyekezzék valamennyi ifjúmunkást bekapcsolni a szocialista munkaversenybe. Rusz Eva. /