Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-24 / 22. szám, szombat

1953 január 24 UISZ0 3 s 1 -> Ünnepi gyászülés Moszkvában, V. I. Lenin halálának huszonkilencedik évfordulója alkalmából Január 21-én a moszkvai épületeken félárbocra eresztett gyászszegélyes zászlók /robogtak. A szovjet nép a dolgozók nagy vezére. Vlagyimir Iljics Leninre emlékezett i- 1 Este a moszkvai Nagy Színházban a V. I. Lenin halálának huszonkilencedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyászgy ülésen összegyűltek ä Szov jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a párt moszkvakerüieti és vároáj bizottságának, a Szov jetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének, az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaságok Leg felső Tanácsa Elnökségének, a moszkvakerületi és vá. rosi szovjetnek, a lenini Komszomol Központi Bízott ságának és a moszkvai bizottságának, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa Elnökségének tagjai, valamint a párt és társadalmi szervezeteknek és a Szovjet Hadseregnek képviselő':. N. A. Mihajlov A teremben miniszterek, a tudomány, a kultúra, é

s a művészet kiemelkedő művelői, fővárosi üzemek munkásai és munkásnöi, a Moszkvában tartózkodó külföldi küldöttségek tagjai foglaltak helyet. A színház ünnepélyes díszbe öltözött. A színpad mélyén vörös lobogók és élővirágok között V. I. Lenin hatalmas arcképe. Oldalt két dátum; 1924—1953. A színpad felett a következő jelszó látható: „Lenin zászlaja alatt, Sztálin vezetésével előre a kommunizmu

3 győzelméért!" N. M. Svernyik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke rövid bevezetőt mondott. Javasol, ta, hőgy felállással adózzanak Vlagyimir Iljic

s Lenin, a szovjet állam alapítója ragyogó emlékének Valamennyi jelenlevő felállt. Az ünnepi gyászülést meg. nyitották; V. I. Lenin halálának huszonkilencedik évfordulója alkalmából Nyikolaj Mihajlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ütkára tartott beszámolót. lvtárs beszéde Elvtársak! Ma 29 éve, hogy meghalt Vlagyimir Iljics Lenin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának megalapítója és vezetője, a szovjet szocialista állam megteremtője, a világ dolgozóinak vezére és tanítója, a forradalmi tudomány lángelméje. Azóta a kommunista párt szilárdan vezeti a szovjet Népet Lenin útján. A leninizmus eszméi ragyogó napfényként világítják be harcunk és győzelmeink útját. A szovjet nép Lenin zászlaja alatt, Sztálin elvtárs vezetésével sikeresen építi a kommunizmus hatalmas müvét. A szoVjet állam eredményei, a béke és a demokrácia erőinek hatalmas növekedése megtestesíti a leninizmus legyőzhetetlen erejét és nagyságát, a leninizmusét, amely döntő befolyást gyakorol a, világtörténelem egész menetére./ Lenin müve halhatatlan. Lenin lángelméje örökké hatni fog. A nagy Lenin ké pe ott él a világ dolgozóinak szivében. Harcra lelkesít az új életért, a demokráciáért, a szocializmusért. I. Lenin a szocialista forradalom legnagyobb lángelméje. Országunk munkásai és parasztjai az ö vezetése alatt vették kezükbe a hatalmat. Üj korszak kezdődött az emberiség' történetében, a kapitalizmus összeomlásának és a szocializmus diadalának korszaka. „A kapitalizmus és romjainak megsemmisítése — morfdta Lenin — a kommunista rend alapjainak lerakása képezi a világtörténelem most kezdődött új kor szakának tartalmát." A szovjet állam már fennállásának első napjaiban hozzáfogott a -szocializmus építése történelmi feladatának megoldásához. Országunk dolgozói a polgárháború és a fegyveres intervenciók súlyos évei után helyreállították az ipart, a közlekedést és a mezőgazdaságot. Kezdett kialakulni az összefogás, a város és a falu között, megszüárdult és kiszélesedett a munkások és parasztok szövetsége. Lenin határtalanul hitt a nép alkotó erejében, A nagy vezér sok évtizedre előre látta a szovjet állam fejlődésének útját és látnoki módon megjósolta, hogy Oroszország szocialista órszág lesz. Lenin

( midőn kijelölte a szocializmus felépítésének útját a Szovjetunióban, rámutatott, hogy a szocializmus anyagi alapja a nehézipar Lenin az ország kommunista átalakításában különös jelentőséget tulajdonított a villamosításnak. A kommunista társadalmat csupán akkor teremthetjük majd meg, amikor az egész országot villanytelepek sürü hálózatafogja borítani, — mondta Vlagyimir Iljics. — A kommunista pártnak olyan országban kellett építenie a szocializmust, ahol a kisparaszti gazdaságok voltak túlsúlyban. Lenin müveiben mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta a falu új módon való átépítésének kérdését, azt a kérdést, hogyan kell bevonni a dolgozó parasztságot a szocializmus építésébe. A párt és a szovjet nép ellenségei, a trockista-buharinista korcsok, a kapitulánsok és árulók megkísérelték, hogy megakadályozzák a pártot történelmi feladatainak megvalósításában Le akarták téríteni a pártot a helyes útról. Lenin és Sztálin megsemmisítő csapást mért mindezekre a kísérletekre. Felvértezték, megedzették és a szovjbt haza összes ellenségeivel szembeni engesztelhetetlenség és a dolgozók ügye iránti határtalan hűség szellemében nevelték a pártot. Lenin felbecsülhetetlen értékű kincset hagyott örökül a pártnak és a népnek: az új világ felépítésének nagy és legyőzhetetlen tudományát. Vlagyimir Iljics Lenin ravatalánál hűséges harcostársai és ügyének folytatója, Sztálin elvtárs nagy esküt tett, hogy szentül teljesítjük Lenin végakaratát és hajthatatlanul haladunk a lenini úton. Sztálin elvtárs. a kommunista párt teljesítette ezt az esküt. Visszavonhatatlanul a niultté lett a cári Oroszország évszázados elmaradottsága. Egyszersmir.denkorra megszűnt a munkanélküliség, az írástudatlanság, a ki látástalan nyomorúság és a dolgozók nélkülözése. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége hatalmas szocialista állammá lett, amfelynek magasan fejlett elsőrendű ipara, nagyüzemi kollektív mezőgazdasága, élenjáró gazdasága és kultúrája van. A szovjetország a népek békéjéért és barátságáért küzdő haladó emberiség büszkesége és reménysége a szocializmus soha ki nem alvó világítótornya. A Szovjetunió Kommunista Pártjának nemrég tartott XIX. kongresszusa összegezte azoknak gigantikus győzelmeknek eredményeit, amelyeket a szovjet nép Lenin-Sztálin pártjának vezetése alatt ért el és kijelölte a Szovjetunió kommunista építésének további programmját. A kongresszus jóváhagyta a Szovjetunió fejlesztését szolgáló ötödik ötéves terv irányelveit, e terv teljesítése fontos szakasz a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. A szovjet nép lelkesedéssel' fogadta " az ötödik ötéves terv irány elveit és az ezzel kapcsolatos feladatokat, s egyhangúlag helyeselte azokat. Hazánk minden részéből napról napra érkeznek a hírek a szovjet emberek hősi munkájáról. Lenin-Sztálin pártjának kipróbált vezetése, a szovjet emberek akarata, az új erővel' kibontakozó szocialista verseny a legjobb biztosíték arra, hogy az ötéves terv feladatait nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük. Lenin müveiben zseniálisan meghatározta fő vonalát annak az útnak, amely a szovjet társadalmat elvezeti a kommunizmushoz. Megmutatta a kommunista társadalom fejlődésének két szakaszát. Lenin azt tanítja, hogy a szocializmust és a kommunizmust nem választja el kínai fal, hogy ezek nem különböző társadalmi-politikai formációk. „A szocializmus — mondja Lenin — olyan társadalom, amely közvetlenül a kapitalizmusból nő ki. Ez az új társadalom első megjelenési formája. A kommunizmus pedig a társadalom magasabb foka és ez csak akkor fejlődhet ki, amikor a szocializmus teljesen megszilárdul." Sztálin élvtárs a lenini hagyatékokra támaszkodva, a marxizmusleninizmust továbbfejlesztve és gazdagítva, általánosította a szocializmus Szovjetunióban végbement építésének tapasztalatait, feltárta a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet objektív törvényszerűségeit, s felvértezte a pártot és a szovjet népet a kommunizmusért vívott küzdelem világqs programmjával. Sztálin elvtársnak ,.A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című müve megoldást nyújt azokhoz a rendkívül bonyolult elméleti és gyakorlati kérdésekhez, amelyek az új történelmi viszonyok között merültek fel s feltárja és megvilágítja a párt előtt a kommunizmus építésének távlatait Azok a feladatok, amelyeket a szovjet népnek a szocializmusból a kommunizmusba való áttérés útján kell megoldania, bonyolultak és sokrétűek. De ezek a feladatok kétségkívül sikeres megoldást nyernek. A Lenin-Sztálin pártja által lelkesített szovjet nép ereje teljében és még szebb jövőbe vetett hittől áthatva halad a lenini úton. A párt a Lenin nélkül végzett munka éveiben minden nehéz fordulópontnál

1 a tömegek élén látja vezérét és tanítóját, Sztálin elvtársat. (Hosszantartó taps.) Pártunk harci jelszava: „Lenin zászlaja alatt Sztálin vezetésével előre a kommunizmus győzelméért!" Ez a harci- jelszó mélyen behatol a szovjet nép tudatába és nagyszerűen kifejezi azt a megdönthetetlen igazságot, hogy Lenin müve diadalmaskodik, hogy Sztálin elvtárs szilárdan és rendületlenül vezeti a dolgozókat a kommunizmus felé. ILMarx és Engels, a tudományos kommunizmus

1 megalapítói feltárták a kapitalizmus gazdasági törvényeit, bebizonyították, hogy a kapitalista társadalom pusztulása és az új társadalmi renddel való fel-" váltása történelmileg elkerülhetetlen. Lenin lángelméje zseniálisan általánosította a soronkövetkezö történelmi időszak jelenségeit. Feltárta az imperializmus, a kapitalizmus legfelső foka fejlődésének alapvető vonásait és törvényeit. „Lenin érdeme és következésképpen új Leninnél itt az — mondja Sztálin elvtárs — hogy a „Tőke alaptételeire támaszkodva megalapozott marxista elemzését adta az imperializmusnak, mint a kapitalizmus utolsó szakaszának, felfedve az imperializmus fekélyeit és elkerülhetetlen pusztulásának feltételeit." Sztálin elvtárs alkotóan továbbfejlesztve a leninizmust, mélyreható marxista elemzését adta az egész kapitalista rendszer általános válságának, feltárta a modern kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvényeit. Sztálin elvtárs feltárta a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét és a szocializmus gazdasági alaptörvényét. E törvények ellentétes jellege határozza meg a szocializmus tábora és a kapitalizmus tábora gazdasági fejlődésének ellentétes vonalát. A fejlődés egyik vonala a békés gazdaság állandó fellendülése a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban. A fejlődés másik vonala a kapitalista gazdaság vonala, amelynek termelőerői egyhelyben topognak, azé a gazdaságé, amely a kapitalizmus egyre jobban mélyülő általános válságának és az ismétlődő gazdasági válságoknak harapófogójában vergődik. Ez a gazdaság militarizálásáinak. az országok közötti konkurrencda harcának az egyik ország másik által történő leigázásának vonala. A kapitalista tábor élén álló ame rikai imperializmus a legreakciósabb és a legsötétebb erő, a népek szabadságának zsandára és elfojtója. „Az amerikai milliárdosok — írta Lenin — ezek a modern rabszolgatartók, különösen tragikus fejezetet nyitottak a véres imperializmus véres történetében." Óriási kiadások a háború előkészítésére, őrült fegy verkezési hajsza a burzsoá-demokrácia utolsó maradványainak szétzúzása, a dolgozók kíméletlen kifosztása és egy maroknyi pöffeszkedő milliárdos szüntelen gazdagodása — ilyen a mai Amerika, ilyen az amerikai életforma. Az amerikai imperializmust elvakította veszett gyűlölete minden élenjáró, minden haladó iránt. Hasztalanul üvöltöznek békeszeretetükröl korrupt lapjaik hasábjain az amerikai imperializmus főkolomposai. A tények az ellenkezőjéről tanúskodnak. Hä az amerikai imperialisták valóban a béke mellett, az új háború ellen vannak, akkor miért hiúsítják meg és szabotálják a fegyverzet csökkentésére az ör nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötésére vonatkozó javaslatokat ? Ha az amerikai imperialisták ellenzik a háborút, akkor minek nevezhető az. amit Koreában cselekednek, ahol védtelen nőket és gyermekeket gyilkolnak, békés városokat és falvakat rombolnak le, bak téríumf egy vert használnak ? , A világ még nem ismert szörnyűbb és szemérmetlenebb hazugságokat' annál, amit az Egyesült Államok imperialistái terjesztenek. Az amerikai imperializmus álarc nélküli, igazi arca: a népek kirablása, a háború, gyilkosságok, kémkedés. Az amerikai imperializmus szemtelenül és arcátlanul viselkedik a kapitalista országokban. Aláássa ezen országok gazdaságát, nemcsak a munkásokat és parasztokat fosztogatja. hanem a kis- és középburzsoáziát is, gúnyt üz a népek hagyományaiból és szokásaiból. Az amerikai imperializmusnak ez a politikája a szabadságszerető népek gyűlöletét váltja ki. Az Egyesült Államok agresszív politikája erősen kiélezi a kapitalista orszá gok közötti politikai ellentéteket, fokozza az amerikai imperialista ragadozók karmaiba került népek küzdelmét függetlenségükért és szabadságukért. Minden országban kibontakozott a hatalmas, szervezett békeharc. A békeharcosok soraiban különböző nemzetiségű, foglalkozású, politikai nézetű és vallási meggyőződésű emberek százmilliói küzdenek. A Népek Bécsben tartott Békekongreszszusa ismét ragyogóaa megmutatta, hogy ez a népeket átfogó demokratikus mozgalom olyan erő, amely meg tudja hiúsítani az új háborúra uszítók véres terveit. Az amerikai agresszorok minden eszközzel félre akarják vezetni a népeket. Azt próbálják elhitetni, hogy csakis egy út lehetséges, a háború útja és hogy ezt a háborút a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen kell kirobbantani. A szovjet nép viszont Leninnek aból az útmutatásából indu] ki, hogy lehetséges a szocializmus és a kapitalizmus békés egymásmelleit élése, lehetséges a két rendszer közötti békés verseny. „Két különböző rendszer együttműködésének gondolatát először Lenin fejezte ki — mondotta Sztálin — Lenin a mi. tanítónk és mi, szovjet emberek Lenin tanítványai vagyunk." Soha nem tértünk és nem is fogunk eltérni Lenin útmutatásaitól." A kommunista párt és a szovjet állam szilárdan és következetesen a béke politikáját folytatja. „Pártunk ér. dekei nemcsak, hogy nincsenek ellen tétben a békeszerető népek érdekeivel, — mondja Sztálin — hanem ellenkezőleg — egybeolvadnak velük. Ami a Szovjetuniót illeti — a Szovjetunió érdekei egyáltalán nem különíthetők el a világbéke ügyétől." Sztálin elvtárs világos és kimerítő válaszai, amelyeket a „New York Times" diplomáciai munkatársának adott, ismét azt bizonyítják, hogy a szovjet állam szilárdan védelmezi a béke ügyét. Erélyesen síkraszáll a koreai háború ellen és kész az együttműködésre • a kapitalista or. szágokkal, közöttük az Egyesült Ál- lamokkal is a világbéke megőrzése, a népek közötti barátság érdekében. Sztálin elvtárs válaszai összezavarták a háborús gyujtogatók kártyáit. Ismét leleplezték az agresszorokat az egész világ előtt. A szov. jet állam szüárdan és következete. sen folytatja a béke politikáját, de közben éberen figyeli a háborús gyujtogatók mesterkedéseit. A párt és a szovjet kormány Leninnek és • Sztálinnak azokhoz az útmutatásaihoz tartja 'magát, hogy állandóan gondoskodni kell a szocialista állam erősítéséről, erejének és hatalmának fokozásáról. Erre tanított Lenin, erre tanít állandóan Sztálin elvtárs. A háborús gyujtogatók a zsarolás, ra és a megfélemlítésre építik kül. politikájukat, Lenin figyelmeztetett, hogy nem kell beugrani az efféle olcsó trükköknek, amelyek a gyengeidegzetüekre 'építenek. Lenin 1922ben azt mondotta: „Ha a lapokban egyesek megfélemlítésére szánt különféle tudósítást találunk, hogy valami megpróbáltatást erőszakoljanak ránk, akkor mi meglehetősen nyugodtan mosolygunk. Fenyegetést láttunk már eleget és még hozzá sokkal komolyabbat annál, mint amikor az a kereskedő fenyegetőzik, aki a legutolsó árat kínálja és be akarja csapni az ajtót. Láttuk már, amikor a szövetséges hatalmak — amelyeknek csaknem az egész világ a kezükben volt — ágyúkkal fenyegettek bennünket. Mi nem ijedünk meg ezek. tői a fenyegetésektől" — hangsúlyoz, za Lenin. Ne feledkezzenek meg a történelem tanulságairól az imperialista ragadozók, akik a Szovjetunió elleni támadás terveit forralják. Hadd tudják meg az új háború szítói, hogy a harmadik világháború — ha kirobbantják — elkerülhetetlenül az egész kapitalista világrendszer összeomlására vezet. (Hosszas taps.) Az egész nemzetközi forardalmi .munkás, és kommunista mozgalmat a nagy lenini eszmék lelkesítik. A leninizmus az emberek százmilliói harcának szent zászlaja. A szocializmus győzelme és a kommunizmusnak a Szovjetunióban folyó építése döntő befolyással van á világtörténelem egész menetére. Lenin-Sztálin pártjánali tapasztalatából, a szovjet nép tapasztalatából tanulnak a kommunista és a munkáspártok, a népi demokratikus országok dolgozói. A le. ninizmus eszméi harcba viszik a kapitalista és gyarmati országok népeit elnyomóik ellen, szabadságukért és függetlenségükért. A világ népei látják, hogy csak azokban az országokban, amelyekben a szocializmus csillaga ragyog, új, boldog és örömteljes élet folyik, szabad mimka önmagunk, hiazánk javára, igazi népi demokrácia, korlátlan lehetőségek a fizikai és szellemi erők tökéletesedésére, az élenjáró, valóban humanista, kommunista eszmék uralma. Ilyen a szocialista életforma, amely a világ minden dolgozójának elragadtatását váltja ki. Az egész emberiségnek Lenin.Sztá. lin lángelméje mutatta meg az új élethez vezető utat. Ha nem ma, altkor holnap erre az útra lépnek minden ország, az egész világ népei. Más út nincs és nem is lehet. Erre tanít Lenin, erre tanít a történelem. Lenin az oroszországi forradalmi mozgalom hajnalán ezt írta: „Mi zárt csoportban, egymást keményen kézenfogva, meredek és nehéz úton haladunk. Minden oldalon ellenségekkel vagyunk körülvéve és majdnem állandóan azok tüzében kell menetelnünk." A kommunista mozgalom, amely, nek Lenin egész életét szentelte, ha. tälmas és legyőzhetetlen erővé növekedett. A harcosok milliói tömörültek Lenin-Sztálin zászlaja alatt. A Szovjetunió Kommunista Pártja majdnem hétmillió tagot és tagjelöltet számlál soraiban. A világ kommunista és munkáspártjainak több mint huszonnégymillió tagjuk van. Ez hatalmas erő. „Most, amikor Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarorszá. gig új „rohambrigádok" jelentek meg a népi demokratikus országok képé-