Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-23 / 21. szám, péntek

f» 6 III SZO 1953 január 23 w Uj lakóházak épülnek a dolgozók számára Komáromban K omárom a maga keskeny ut­cáival. régi házacskáival, zeg-zúgos labirintusaival ma már nem felel meg a megváltozott élet körülmé­nyeinek. A város kicsinynek bizo­nyul azoknak a nagy feladatoknak a megoldásához, amelyek reá há­rulnak. Nem tudja befogadni a ha­jógyár munkásait, nem tudja be­fogadni a dolgozók tömegeit. Éppen ezért a magasépítkezési vállalat a hajógyár közelében hatalmas lakó­negyedeket épít. Az elkészült la­kóházakba már be is költöztek az új lakók. Beszélgettünk Sztopa elvtárssal, a magasépítkezési vállalat bér- és munkaosztályának vezetőjével, aki elmondotta, hogy a magasépítkezési vállalat komáromi üzeme a mult évi tervet 111 százalékra teljesí­tette, mégpedig már december 5­én. Ezt a kiváló eredményt első­sorban a szocialista verseny kiszé­lesítésének, az élmunkásmozgalom állandó propagálásának és az új munkamódszerek bevezetésének kö­szönhették. Megemlítette a Ten. cer-módszert* amelyet a dolgozók az összes építkezéseken sikeresen alkalmaznak. Beszélt arról is, hogy az összes épületeken sikeresen folynak a té­li építkezések, az épületeket befed­ték, kokszkályhákkal látták el és a munkások meleg ruhákat kaptak. A munkaerő kérdése is megoldódott, mert a nyitrai kerület más épít­kezéseiről is jöttek át munkášok, te­kintettel arra, hogy ezeknek az épít­kezéseknek nagy fontosságuk van. Dualsky elvtárs, a kultúrpropa­gációs osztály vezetője elmondotta, hogy azzal, hogy az ötéves terv ne­gyedik évét december 5-én befejez­ték, a magasépítkezési vállalat ko­máromi üzemei elsők lettek a nyit­rai kerületben és ^sszállami mére tekben is igen jó eredményeket ér­tek el. Január 2-án az összüzemi ülésen kiértékelték a mult évet és elöter­vet dolgoztak ki az 1953-as évre vonatkozólag, ezenkívül megjutal­mazták a 15 legjobb csoportot, me­lyek oklevelet és különféle jutalma­kat kaptak. \ z elmúlt év folyamán nem küzdöttek kellőképpen a munkamu­lasztások megszüntetéséért az üzem­ben. Ennek következménye lett az. hogy a mulasztások száma nagyon felszökött. A kár nagyságára, ame­lyet ez okozott, abból következtet­hetünk, hogy a kimaradó munkások hiányzásuk alatt 111 kétszobás la­kást tudtak volna felépíteni 1952­ben. Fontos lenne éppen ezért a leg­szélesebb politikai meggyőző mun­ka, hogy a munkából hiányzó mun­kások megértsék, milyen károkat okoznak az államnak, de 'sajátma­guknak is. Ezen az összüzemi gyűlésen az üzemvezetőség mozgósította a pal­lérokat, munkavezetőket, és építé­szeket a munkaverseny kiterjeszté­sére. Az üzem területén sikeresen fo­lyik az üzemi oktatás is. Eddig az iskolában már 40 jelentkező van, ahol ács, vashajlító és kőmüvestan­folyamot rendeznek. A tanfolyam ideje három hónap. Hogy mennyire fontosnak tartják az üzemben ezt a tanfolyamot, bizonyítja az is. hogy a komáromi helyi rádión keresztül felhívták más üzemek dolgozóit is, hogy vegyenek részt a tanfolyamo­kon. Az üzem munkásainak politikai érettségére jellemző, hogy Gottwald és Sztálin .elvtársak születésnapjá­nak tiszteletére a dolgozók Gottwald és Sztálin-műszakokat rendeztek, amelyen 1800 brigádos vett részt. Dualsky elvtárs még elmondotta, hogy kiemelkedő eredményeket ér­nek el a dolgozók munkahelyeiken. így például Kara elvtárs ácscso­portja 220 százalékos átlagot mu­tat fel. Bozsoki elvtárs vasbetono­zó csoportja 212 százalékos, Bellai elvtárs ácscsoportja 208 százalékos, Varga elvtárs ácscsoportja 205 szá­zalékos eredményt ért el. M inden munkahelyen nagy súlyt helyeznek a politikai nevelőmunká­ra. Állandóan oktatóit látogatják az épületeket és ismertetik a nemzet­közi helyzetet és a belpolitika ese­ményeit. Saját üzemi újságot adnak ki, s az újságban különféle cikkeket kö­zölnek az üzem munkájáról. Filme­ket vetítenek a dolgozóknak és igye­keznek a munkásság kultúrális és politikai színvonalát emelni. A pártéletre vonatkozólag Dual­sky elvtárs elmondotta, hogy az üzemben többen kérték a pártba való felvételüket azok a dolgozók, akik a pártoktatás évét sikeresen elvégezték. Maga az üzemi párt­szervezet vezetője, Kara elvtárs el­sősorban jó munkájával kiváló ter­melési eredményeivei mintaképe az öntudatos, hazáját szerető munkás­nak. Vidor István. Asszonyok a oultok mögött ügye jóleső érzéssel veszed ke­zedbe a kimért szövetet, ruhát, kölnis üveget, cukorkát, vagy ke­nyeret, amikor figyelmesen kiszol­gálnak. A pultok mögött szorgal­mas asszonyokat, lányokat látsz, akik gyorsan csomagolnak, számol­nak é s már ajkukon a kedves SZÓ a következő vevőhöz: »Mi tetszik kérem«. De arra ugye nem igen gondolsz, hogy itt az üzletekben is küzködnek problémákkal és kö­zülük sokan új emberekké edződ­nek. Kérdezed hogyan ? Amikor Sztálin elvtárs tanitását követve mindjobban igyekszünk dolgozóink igényeit tökéletesen ki­elégíteni, építő munkánk ebben az ágazatában is egyre jobban elmé­lyül a munka iránti jó viszony és a szocializmus építése jelentőségé­nek felismerése. Nem ezt igazolja-e a kassai bútorelárusító üzletek dol­gozóinak jogos panasza, amikor kérik a galántai bútorgyár dolgo­zóit, hogy jobbminőségü hálószoba­berendezéseket gyártsanak, mert az eddigiekkel nincsenek megelégedve a vásárlók és nekik épp a vásár­lók megelégedése okozná a legna­gyobb örömet. A szappannál is ugyanez a helyzet. Kevés bennük a választék. — Miért nem elégítenénk ki job­ban munkatársaink igényét — vetik fel a kérdést a drogériák dolgozói, — amikor erre lehetőségünk van? Miért tudnak a csehországi gyárak ugyanabból a nyersanyagból jómi­nöségü és többfajtájú szappant készíteni, míg a szlovákiai gyárak csak két gyengeminőségü fajtát gyártar-rtk. Tanulság, termeljünk jobbat és nagyobb választékban. * A vágsellyei dolgozók gyak­ran csodálkoznak Kromel Erzsébe­ten. a vasúti büffé 1 vezetőjén, aki már a kora hajnali órákban nyit. Azért teszi ezt talán, hogy nagyobb forgalmat érjen el, vagy hogy to­vábbra is megtartsa elsőségét a nyitrai kerületben ? Nem csak ezért. És miért teszi ? Kromel Erzsébet sudár termetű, csontos asszony. Keze erős és ki­dolgozott. Amúgyis pirosas arca mégjobban kipirul, amikor beszélni kezd erről. — Aki együtt érez a közösség­gel és mindenkiért dolgozik, sokat tesz... S ha így dolgozunk vala­mennyien, jobban fogunk élni. Mi, akik az üzletekben dolgozunk, jó munkánkkal növeljük dolgozótár­saink elégedettségét. Én nem figye­lem az időt. Amikor a falvakból sok munkásember már négyórakor felkel, hogy az üzemekbe vagy az építkezésekre utazhasson, bizony jól esik neki, ha a büffében meleg teát kaphat. Nekünk együtt kell éreznünk az emberekkel... — És még jobban is 'dolgozhat­nánk — folytatja az elvtársnő, — ha az üzletek között folyó versenyt legalább havonta kiértékelnék. — De hiszen úgy kellene ezt tenni, — csodálkoztunk el szavain. — És miért nem teszik? Miért nem járnak ki a vezetők gyakrab­ban az üzletekbe ? Ez figyelmeztetés és intő szó arra, hogy az állami üzleti válla­latok vezetőinek rugalmasabban kell dolgozniok, hogy szorosabb kapcsolatokat tarthassanak fenn az üzletekkel, hogy jobban népszerű­síthessék a legjobb dolgozókat, hogy jobban elmélyíthessék a ver­senymozgalmat az üzleti szektor­ban is. * I — Mi bizony versenyezünk, — mondják a drogériákban dolgozó, nevetős arcú leányok, — de bizony nem tudjuk, hogy mi az. Nem a vezetésben, az üzemi pártszervezetek ' és szakszervezetek munkájában van a hiba ? Miért is­merik a munkaverseny jelentőségét a textilüzletekben? Amikor a vá­sárlók, mondjuk Pozsonyban a Mo­lotov-utcai volt Pavúk-árúházba betérnek, egyes elárúsítónökön pi­ros fejkendőt látnak. És nem is csodálkoznak rajta, hogy milyen kedvesen és lelkiismeretesen szol­gálják ki a vevőket. Természetes­nek veszi ezt mindenki, hogy az élmunkásnö elárúsítók példásan dolgoznak. — Már arra is képesek vagyunk, — mondja Hrabinova elvtársnö. az üzlet vezetőnője, — hogy más üz­leteket is versenyre kihívjunk. Már hozzászoktunk ahhoz is, hogy ta­pasztalatainkat kölcsönösen kicse­réljük. z — Sok fáradozást és nagy küz­delmet követelt meg tőlünk, hogy kiseperjünk minden szemetet, amit a volt üzlettulajdonosok, mint a vállalat üzletvezetői hagytak ma­guk után. Megtették még azt is, hogy internátusokba kukacokkal és mollyal teli dunnákat szállítottak. Elégedetlenné akarták tenni az em­bereket. De már kiseprűztük őket és megmutatjuk, hogy nélkülük még virágzóbbak lesznek üzleteink, mert a dolgozók érdekeit szolgál­juk. Hrabinova elvtársnö is azok kö­zé az asszonyok közé tartozik, akik az egyszerű elárusítók sorai­ból küzdötték fel magukat vezető helyre. És ö is keményen tartja kezében a vezetést. Szeretik is őt munkatársnői. A kedvvel végzett munkával megteremtették a szo­cialista munkaformák alapját is. — A tervet csak akkor teljesít­hetjük és csak akkor szerezhet­jük meg a »példás brigád« elneve­zést, ha a versenyben /egymást mindig megelőzzük, — f folytatja az elvtársnő — és mi most kötele­zettséget is vállaltunk, hogy első negyedévi tervünket már március 8-ig, a Nők nemzetközi napjáig teljesítjük. -r-t , ­s mar s ok-sok ilyen asszony dolgozik üzleteinkben a pultok mö­gött, mint Kromel és Hrabinova elvtársnők. És milyen - büszkén mondják, hosry »mi a háztartások­ból jöttünk, hogy építsük a szocia­lizmust^ Ezek az asszonyok eddig is nagy szolgálatot tettek a szo­cializmus ügyének. Ezrével szaba­dították fel a férfi munkaerőket, akik bányáinkban, a nehéziparban, az építkezéseken meggyorsítják szorgalmas munkájukkal a szocia­lista építőmunka ütemét. Ezek az asszonyok felismerték munkájuk jelentőségét és tudják azt, hogy minél lelkiismeretesebben végzik feladataikat, annál joljban elégítik ki dolgozóink igényeit. És ez köve­tésre méltó példa mindnyájunk számára. Petröcl Bálint. AZ U J SZÓ POSTÁJÁBÓL A munkaterv túlteljesítésével harcolunk a békéért A Slovenská Lupcsai ,,T—2"-üzem dolgozói munkájuk befejezése után élénken megvitatták a prágai II. békekonferencia lefolyását. A dol­gozók lakószobáikban beszélgettek a békevédelem fontosságáról. Külö­nösen Kiss László elvtárs szobája volt hangos, ahol Kiss elvtárs pár­tunk napilapjából olvasott fel egyes oikkeket társainak. A felolvasás után megindult a vita. Kiss elvtárs a prágai békekonferenciával kap­csolatban a következőket mondotta munkatársainak: — Tudjátok, hogy mi a háb'orú és mik a háború következményei. So­kan vagyunk, akik átéltük már a háború borzalmait. Sokan vannak közöttünk olyanok is, akik nyomo­rékon jöttek haza a csatatérről. Nem és ezerszer nem engedhetjük meg, hogy a nyugati imperialisták ismét lángbaborítsák az egész világot. Mi most boldog szocialista .hazánkat építjük. Mindenfelé, új gyárak, vil­lanytelepek, nagy épületek nőnek ki a földből a dolgos munkáskezek nyomán. Békében és megelégedet­ten építhetünk és tudjuk, hogy ma­gunk és gyermekeink boldogabb jö­vőjének alapjait rakjuk le ezáltal. Minden egyes munkásnak tudnia kell, hogy csak a béke biztosíthat­ja számunkra az élet színvonalának és kultúráiig színvonalunk emelke­dését. Azr egyes gyárak, vagy építkezé­sek tervteljesítéséről szóló beszá­moló után Kiss elvtárs a követke­zőket mondta munkatársainak: — Elvtársak! Minekünk is köte­lezettséget kell vállalnunk, hogy előirányzott JfervUnket úgy, mint eddig, továbbra is 180 százalékra fogjuk teljesíteni. Túl kell teljesí­tenünk a tervet, mert csak így já­rulhatunk hozzá a békeharc sikeré­hez. Megmutatjuk a nyugati impe­rialista uszítóknak, hogy mi nem engedjük ismét nyomorba dönteni hazánk dolgozóit. Nem akarunk is­mét a grófok és pénzeszsákok cse­lédjei lenni!* Az üzem valamennyi dolgozója a legjobb igyekezetével akarja a bé­keharc megerősítését. Munkamód­szerátadással, a munka helyes meg­szervezésével igyekeznek munkater­vük túlteljesítésére. Az üzem dol­gozóinak is legfőbb vágyuk és aka­ratuk, hogy jó munkájukkal igazi résztvevői lehessenek a békeharc­nak, melyet a világ legelső nagy békeharcosa, a nagy tanító, Sztálin elvtárs vezet. Tóth László, Slov. Lupča. A vágsellyei középiskola tantestületének és tanulóinak békefelajánlásai A vágsellyei magyar * tannyelvű középiskola tanulói és tantestülete a Békevédők II. Csehszlovákiai Kongresszusa tiszteletére békegyü­lést tartottak. A gyűlés: »A béke­termő élet, a háború-halál« jelszó alatt folyt le. Az iskolaigazgató beszéde után az ifjúság egyhangú lelkesedéssel kötelezettségvállalást tett. öntudatosan Gottwald ifjúsá­gához méltóan, az egyes osztályok a következő felajánlásokat tették: Minden osztály tanulóifjúsága 1953 április l-ig elvégzi az elsö­segélynyujtási tanfolyamot. Az is­kola tanulói megismerkednek a legforradalmibb magyar költő, Pe­tőfi Sándor életével és költészeté­vel 1953 március 15-ig, s Lenin elvtárs születése napjáig. 1953 ápri­lis 22-ig a Petőfi versek köziil né­hányat megtanulnak. A H. ósztály tanulói megismer­kednek Borisz Polevoj: »Egy igaz ember« c. regényével 1953 április 22-ig. A III. osztály tanulói 1953 má­jus l-ig elolvassák Gárdonyi Géza: >;Egri Csillagok« cimü regényét. A két első osztály tanulói közö­sen elolvassák és kiértékelik Petőfi Sándor: »János vitéz« című elbe­szélő költeményét. A II. és III. osztály tanulói megismerkednek Petőfi Sándor: »Az apostola c. költeményével. Mindkét utóbbi felajánlás telje­sítésének határideje 1953 május 1. A tantestület 1953 május l-ig áttanulmányozza az SzKP XIX. kongresszusán elhangzott beszéde­ket, továbbá felajánlották. hogy egy-egy beszámolóból előadást tar­tanak, melyet megvitatnak és ki­értékelnek. A vágsellyei magyar tannyelvű középiskola igy halad együtt az üzemek dolgozóival, így fejezi ki odaadását munkásosztályunk iránt és így csatlakozik a békeharcosok legyőzhetetlen táborához. Zajcsek Gábriella, Vágsellye. Csehek, morvák, szlovákok és magyarok testvéri egyetértésben élnek együtt a pőstyéni fürdőben Az Uj Szó napilapján keresztül fejezem ki hálámat és köszönete­met kormányunknak és pártunk­nak azért, hogy én mint egyszerű munkás a pőstyéni fürdőben gyó­gyíttathatom magam. A betegségem még a kapitalista rendszer alatt szereztem. Majdnem gyerek vol­tam még. amikor Kassán Bodnár László fűtetlen műhelyében dol­goztam öt éven át s munkástár­saimmal együtt a hideg, cemente­zett műhelyben aludtunk. 1940-ben egy Müller nevezetű kassai orvos megállapította, hogy betegségem miatt tovább is dolgozhatok. Ezt követöleg a magnezit-bányában dolgoztam, s amikor már nem bír­tam tovább a munkát, a saját költségemen kellett kezeltetnem betegségemet. Az orvosi költsége­ket csak úgy tudtam fedezni, hogy megváltam egyes holmijaimtól, és barátaim pénzkölesönökkel segí tettek ki. Azóta megváltozott a világ. A dicső Szovjet Hadsereg felszabadí­totta hazánkat s ezzel lehetővé tet­te számunkra, hogy jelenleg a legjobb orvosok és gyógyszerek áll­janak rendelkezésünkre. Betegségem kiújulása után el­mentem a betegsegélyzöbe, ahon­nan azonnal a pőstyéni fürdőbe küldtek. Most itt vagyok és élve­zem mindazt, amit a mult rend­szerben sohasem kaphattam volna meg. Pőstyénben ugyanis a felsza­badulás előtt csak a kiváltságos emberek gyógyíttathatták magu­kat, egy munkásember esetleg csak annyit tudott Pőstyénről, hogy létezik valahol Csehszlovákiában. Vannak itt a fürdőben csehek, morvák, szlovákok, magyarok s testvéri egyetértésben élünk együttl Van szép könyvtárunk s alapfokú pártiskolázáson is résztvehetünk. ^ Nagyjelentőségű dolog ez. Más és más vidékekről kerültünk össze, mint betegek, s kicseréljük tapasz­talatainkat, tanulunk egymástól. Szórakozás szempontjából a mozi áll rendelkezésünkre, sőt este a könnyebb betegek még táncolhat­nak is. A betegekről való gondos­kodás a legmesszebbmenően kielé­gíti igényeinket. Megkapunk min­dent, ami számunkra szükséges. Meg is fogadtuk mindannyian, hogy ha egészségesen hazakerü­lünk, a munkahelyünkön becsülete­sen és kitartóan fogunk dolgozni, hogy ötéves tervünk ötödik évi fel­adatait minél előbb eredményesen telj esi thessÜK. Borisi -Vrpad, Kassa. UJ SZO tízloväkia Kommunista ť<ut1á­nak naoilapla - Szerkeztflség• fciritisla­va. Jesenského 8—10 Telefon 447—16 ás :ifi2—10 Főszerkesztft l.ftrlncz Uvula — Kiadóhivatal Pravda. .iDkiadíválla­lata. Jesenského 12 Teleľôn- fisemi tizetés és taoáruslt&s Ž74—74 esvén! elö­'Izetés 283—77 Az 0.1 Tipsrren'ieivetö • oostat kézhppttfiknél vasrv q nostahlva­ilriltnn Is rciftflzMAgt üi V, Jitp 1"* K(!s feladó és Ir.invltŕ "isfnhtfntal Bratisla­va 11 — Nvomln a Pr.T la n v nvorridá­1a Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents