Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-23 / 21. szám, péntek

1953 január 2

4 UJ SZ

O 5 A mintaalapszabályzat tervezettel szövetkezeteink megszilárdításáért Szövetkezeti tagjaink a vitamegbeszéléseken és a járási konferenciákon értékes felajánlásokat tesznek az EFSz-ek I. országos kongresszusának tiszteletére Országszerte nagy érdeklődéssel figyelj dolgozó népünk EFSz-einket. Ezekben a napokban olyan a falu, imint a zsongó méhkas. A szokott falus; esték csendjét felveri a kis kapuk nyikorgása és a szövetkezeti tagok hangos beszélgetése. Csoportosan mennek a szövetkezet tagjai a kultúrházba, vagy a szövetkezet irodájába, hogy együtt vitassák meg a szövetkezetek mintaalapszabályzat tervezetét, hogy jól felkészülve mehessenek a járási konferenciákra, majd Prágába, az EFSz-ek I. országos kongresszusára. Ezer vitafelszólalás, ezernyi kötelezettségvállalás tesz tanúbizonyságot arról, hogy szövetkezeti tagjaink értékelik azt a nagybecsű segítséget, amit pártunk szövetkezeti gazdaságaink megszilárdítása érdekében nyújt dolgozó parasztjainknak. A szövetkezetek m'ntaalapszabályzat tervezete, amely elfogadása után a szocialista mezőgazdaságunk alaptörvénye lesz, megmutatja a helyes utat a szocialist

a falu megvalósításáért folytatott küzdelemben. Nagy segítséget nyújt EFSz-einknek a mintaalap. szabályzat tervezetnek részletes megtárgyalása. A viták során sok olyan dolgot küszöböltek ki, melyet eddig több szövetkezetben „behunyt" szemmel néztek. Szövetkezeteinkben egyre jobban szakítanak a maradi gondolkodással és az „enyém" helyett a „miénk" válik használt kifejezéssé szövetkezeti tagjaink sorában. Kialakul az új szocialista embertípus, melynek szorgos •Keze nyomán új élet fénye ragyog be minden parasztotthon ablakán. Parasztjaink anyagi és kulturális színvonalának emelésével megvalósul a dolgozó paraszt évszázados álma: a szocialista falu. Az EFSz-ek első országos kongresszusa — amely február 14-én é

s 16-án lesz, — történelmi jelentőségű nemcsak szövetkezeti tagjaink, hanem minden mezőgazdasági dolgozó életében. Ezért szükséges, hogy a falusi pártszervezetek az eddigieknél sokkal nagyobb körültekintéssel és odaadással dolgozzanak a mintaalapszabályzat népszerűsítéséért. Irányításukkal tegyék magasabb színvonalúvá a vitamegbeszéléseket és segítsenek a járási konferenciák előkészítésénél. A járás; pártbizottságok és nemzeti bizottságok mostani feladata: jól megszervezni a járási konferenciákat és nagy gondossággal kiválasztani azokat a küldötteket, akik Prágában az EFSz-ek I. országos konferenciáján kép. viselik a közösség érdekeit. A muzslai szövetkezet felajánlásainak összértéke: 286.000 korona Községünkben január 8-án nyílt meg a szövetkezeti tagok téli üzemi iskolája. \z iskolázás célja megismertetni a tagsággal azokat a szükséges politikai és szakismereteket, amelyek elsajátítása egyik legnagyobb feltétele annak, hogy a gottwaldi ötéves terv utolsó évének megnövekedett feladatait sikeresen teljesítsék. Szövetkezeti tagságunk megértette az üzemi oktatás nagy fontosságát, amely éppen a szövetkezeti tagok hiányosságait számolja fel. Az eddig elhangzott 4 előadáson 495 hallgató vett részt. A tagok a tanulságos és nagyon időszerű előadásokat mindvégig figyelemmel kísérték. Az előadásokat követő vitán pedig egymás szájából, vették át a szót. A tanulságos vita során megmutatkozott földműveseink öntudata. A vitázó szövetkezeti tagok tekintetéből a lelkes segiteni akarás melegsége áradt. Ez a lelkesedés és a föld szeretete azonban nem az egyének öncélúságából fakadt. Megmutatkozott itt pártmunkásaink és kultúrmunkásaink kitartó munkájának az eredménye is. A szövetkezeti tagság kevés kivételtől eltekintve, már a közösség szemszögéből tekint a kérdésekbe és ezek szerint is cselekszik. Tudjuk azt, hogy minden kezdet nehéz. így volt ez a muzslai EFSzben is. Azonban a széleskörű meggyőző munka eredményeként a mult esztendő őszén kis- és középparasztjaink tömegesen beléptek a szövetkezetbe. Mivel senkiből sem válik máról holnapra öntudatos munkás, ezért történt meg, hogy az őszi gazdasági munkálatokat késedelemmel fejeztük be. Sőt sok mindenből még a beszolgáltatást sem tudtuk teljesíteni. A szövetkezeti tagság a maga bőrén érezte a felelőtlen munka következményeit. Arra számítottunk, hogy az ilyen eset után az üzemi iskolázáson csak panaszokat fogunk hallani. Nem ez történt! A vitahozzászólások zöme a munka jobb megszervezésére irányult. Szövetkezeti tagjaink belátták, hogy ha jobban és többet termelnek, elsősorban is önmagukon segítenek. Észre lehetett venni az iskolázáson, hogy a sógor, koma vonzalmakat legyőzi a közös munkáért való egyéni felelősségérzet. Azokat a dolgozókat, akik nem tettek eleget kötelezettségüknek, megbírálták. Ez a bírálat segítő volt és ezzel akartuk elérni, hogy őket is jobbban bevonjuk szocializmust építő munkánban. A legélénkebb vita az iskolán folyó hó 15-én volt. A szövetkezeti tagság értékes kötelezettségeket vállalt , a mezőgazdasági szövetkezeti tagok I. országos kongresszusa tiszteletére. Az iskolázást követő vitában értékes hozzászólások hangzottak el. Ipolyi József szövetkezeti dolgozó a takarmány biztositásáről beszélt. Faragó elvtárs a gépállomás dolgozóit buzdította lelkesebb munkára, hogy a kéz a kézben biztosíthassák a gazdasági munkák előírás szerinti elvégzését. Szilva Károlyné elvtársnő a nőtagokat hívta szélesebb körű "és lelkiismeretesebb munkára. ' A hozzászólásokat a helyi pártelnök, Nagy János elvtárs értékelte ki. Részletesen magyarázta az új alapszabályt és kiemelte, hogy ez a szövetkezeti tagok javát szolgálja. Csupán a tagságon áll, hogy a munka új megszervezése a terméshozamot magasabbra növelje. Az alapszabályzatot a gyakorlatban kelj átültetni — hangsúlyozta Nagy elvtárs. Mindenki igyekezzék, hogy munkájával segíthesse a gottwaldi ötéves terv sikeres teljesítését. Ezután sor került a kötelezettségvállalásokra. Sulczi József a negyedik csoport vezetője a csoport nevében vállalta hogy 3 nappal a határidő előtt 62 hektár földön keresztsoros vetéssel vetik el az árpát. Vállalásával 47.120 koronát megtakarít a szövetkezetnek. A kertészeti csoport nevében Bakó János elvtárs 4 vagón dinnye terven felüli kitermelését vállalta, amellyel 12.000 koronás hasznot ér el. Az egyéni vállalások is szépek voltak: Komló Márton sertésgondozó vállalta, hogy 120 anyasertéstől az idén anyánként 14 kismalac helyett 15-öt választ le. Felajánlásának az értélte 60.000 korona. Ipolyi István és Havéta János juhgondozók ígéretet tettek, hogy a gondjaikra bízót 380 birkától az idén darabonként 4 kg gyapjú helyett 5 kg-ot fognak kitermelni. Textiliparunk érdekében vállalt kötelezettségüknek 34.000 korona értéke van. Ez a két öntudatos dolgozó még vállalta, hogy az előirányzott terven felül 8 bárányt választ el. E felajánlás értéke 4800 korona. A nők se maradtak el a kötelezettség vállalásokban. Szilva Károlyné versenyre hívta a nőtagokat a cukorrépa egyelés lelkiismeretesebb elvégzésére. Vállalásával 1200 koronával gyarapítja a szövetkezet vagyonát. A felajánlások összértéke 286.340 korona. Pató József elvtárs, a szövetkezet vezetősége és a helyi nemzeti bizottság nevében ígéretet tett, hogy az ez évre előírt terv- és kötele, zettségvállalások teljesítését az utolsó betűig támogatni fogja. Néhány sorral megmutatuk, hogy a muzslai szövetkezet jó úton halad. Szeretnénk, ha értékes felajánlásaink minden dolgozat lelkesebb munkára ösztönöznének, mert csak így érhetjük el nagy célunkat, a szocializmus felépítését. (Levelezőnktől.) A nagykaposi járás szövetkezeteinek tagjai a járási konferencián 100 kollektív és 20 egyéni májust köszöntő felajánlást tettek „Szövetkezeti tagjaink gyakran mentegetik magukat objektív okokkal, melyek miatt nem teljesíthetik tervfeladataikat Objektív okok mindenütt, minden szövetkezetben vannak. Tudatosítanunk kell azonban, hogy EFSz-ünk a miénk és lelkesedéssel kell dolgoznunk, hogy teljesíthessük feladatainkat. Ebben segítségünkre van az EFSz-ek új mintasza. bályzata. melyet ma örömmel jóváhagyunk." E szävakat mondotta Vajóczy László, a szövetkezeti tagok nagykaposi járási konferenciáján mondott vitafelszólalásában január 19-én, mint a járás 13 küldöttének egyike a mezőgazdasági szövetkezeti tagok első országos konferenciájára. A vita során több mint 30 EFSz-tag és funkcionárius szólalt fel. Papp elvtárs, a nagykaposi III. típusú EFS

Z tagja felszólalásában elmondotta, mily részletesen és tüzetesen tárgyalták meg a mintaszabály ittervezetet a munkacsoportokban é

s a taggyűlésen, s hogyan alkalmazzák már azt a szövetkezeti tagok a gyakorlatban. Felajánlották, hogy tulajdonukban csak annyi földet hagynak meg, amennyit a mintaszabályzat megszab, mert meggyőződtek, hogy a nagy háztáji gazdaságok a szövetkezet és a tagok kárára vannak, mivel elvonják a szövetkezeti tagok figyelmét a közös szövetkezeti munkáról. Állandó munkacsoportokat állítottak össze, amelyek számára kijelölték a dűlőket, a. szerszámokat és a fogatokat. A fejőnőket a kifejt tejmennyiség szerint, az etetőket a sertések napi súlygyarapodása szerint fogják jutal. mázni. A pótjutalmak bevezetése a mintaszabályzat értelmében indítóan hat valamennyi EFSz-tag kezdeményezésére. A szövetkezeti tagok többi vitafelszólalásai megerősítették azt, hogy a mintaszabályzat megmutatja az egyedüli helyes utat az EFSz-ek további gyarapodása és szilárduíása felé a nagykaposi járásban is, ahol 24 III. típusú EFSz é

s 2 II. típusú EFSz már az összes szántóföldek 68 százalékát művelj meg és bennük az új tagok száma állandóan növekszik és napról napra bővül az állattenyésztésük. A szövetkezeti tagok nagykaposi járási konferenciája nemcsak mintaszerű előkészület volt az országos kongresszusra, hanem a szocialista munkaverseny járási keretekben való kibontakozását is jelentette. A szövetkezeti tagok az országos konferencia tiszteletére 100 kollektív, 43 csoport és 20 egyéni májust köszöntő felajánlást tettek, amelyek a hektárhozamok növelésére s a mezőgazdasági állatállomány hasznosságának fokozására irányulnak. A szövetkezeti tagok fölajánlották, hogy az idén 1000 munkaegységet dolgoznak le a mezőkön, az EFSz-ek istállóiban, 3500 munkaórát pedig az építkezéseken és adaptációs munkálatoknál, hogy hozzájáruljanak szövetkezeteink fejlődéséhez s ezzel a tartós világbékéért folytatott "harchoz. A szenei járás szövetkezeteinek konieienciája feltárta a munkák megszervezésében felmerülő hiányosságokat A szenei járás szövetkezetei január 21-én tartották meg a járási konferenciát, amelyen az EFSz-ek, gép- és traktorállomások és a védnökségi üzemek küldöttei kiértékelték a mintaszabályzat- tervezet megvitatásának eredményeit a járásban és egyúttal megválasztották az EFSz-ek I. országos kongresszusának küldötteit. Bachratý József a járási nemzeti bizottság földmüvelésügyi referense bevezető beszámolójában a mintaszabályzat körüli vita alkalmából kiértékelte a szövetkezeti mozgalom mult évi fejlődését a szenei járásban. 1951 végén az EFSz-ek az állami birtokokkal együtt a szántóterület 45 százalékával rendelkeztek. Az idén már a járás össz-szántóterületének 85 százaléka van a szocialista szektor tulajdonában. Az EFSz-ek 1952 végén 17.489 hektár földön gazdálkodtak. Több EFSz lényegesen fokozta hektárhozamát a tavalyi gazdasági évben. így például a csataji EFSz a prosenici mozgalom keretében 446.23 mázsa átlagos hektárhozamot ért el a cukorrépában. A mult évben számos EFSz szép eredményeket ért el az állattenyésztésben is. 3341 darab szarvasmarha és 3917 darab sertés összpontosítása után (1953 január l-ig) nagyban növelték az állattenyésztés hozamának hasznosságát. Nagy Gyula, a nagyborsai EFSz etetője a gondjaira bízott 14 tehénnél napi átlagos 9.5 liter tejhozamot ért el. Főleg a sárfiai novécsadai, királyfai és más EFSz-ek értek el tavaly beható sikereket a növénytermelésben és állattenyésztésben. A vita során 20-an szólaltak fel. A vita megmutatta, hogyan járult hozzá az EFSz-ek megszilárdításához a mintaszabályzattervezet megvitatása. Számos szövetkezeti tag, főleg a fiatalok < néha nem tudták kiküszöbölni a munkájukban f elme. rült hibákat és hiányosságokat. A récsei EFSz tagjai, — mondja Jambrich János szövetkezeti tag, — miután megismerkedtek a mintaszabályzattal, 'rájöttek, hogy a legnagyobb hiba abban van. hogy még nem állították össze az állandó munkacsoportokat és nem jelöltek ki számukra földterületet holt és élö leltárt. A hibát azzal küszöbölték ki, hogy az új gazdasági év megkezdésekor 4 állandó munkacsoportot állítotak össze. Szantaj János nagyfödémesi szövetkezeti tag a vita során kijelentette, hogy eddig nem fordítottak kellő figyelmet saját magtermelö területük alakítására. Most a mintaszabályzat megtárgyalása után ezt egyik fő kötelességüknek fogják tekinteni. Ezért még az idén vetőmagtermelő területeket alakítanak minden általuk termelt növényfajtáknál. Chropkovszky János csataji EFSz-tag rámutatott azon szövetkezeti tagok helytelen és ártalmas viszonyára az EFSz-szel szemben, akik több gazdasági állatot tenyésztenek, mint azt a mintaszabályzat megengedi. Saját- háztáji gazdaságukon termelt takarmány elégtelensége miatt állataikat gyakran az EFSz kárára tenyésztik, ami kedvezőtlenül hat a szövetkezet össz-gazdálkodásra is. Több EFSz küldöttei értékes felajánlásokat tettek a vita során. A királyfai szövetkezeti tagok felajánlották, hogy február elsejéig befejezik egy 50 szarvasmarhát befogadó istálló átalakítási munkálatait, február 14-ig pedig egy 50 'sertés számára készült hizlalda rendbehozását és 5 nappal megrövidítik a/ tavaszi takarmányfélék vetését. A sápi EFSz tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a következő évben minden anyasertéstől 15 malacot nevelnek fel. A konferencia végén megválasztották az EFSz-ek I. országos konferenciájának küldötteit. Tanuljuk pártunk harci fegyverét, a marx-leninizmust Nemrégen az állami birtokok dolgozóinak és a ROH funkcionáriusainak központi iskolát szerveztek Podebradon. Erre a tanfolyamra én is jelentkeztem, örömmel töltött el az a tudat, hogy Kommunista Pártunk Gottwald elvtárs vezetésével lehetőséget teremt a dolgoz í nép iskolázására. Tudom, ezt azért teszi, mert hazánk újjáépítésébe minden dolgozónak tudással felfegyverezve kell bekapcsolódnia. Ebben az iskolában megismerhetjük a szovjet emberek é

s hazánk dolgozóinak építő törekvéseit 3 mindazt, amire a múltban nem volt lehetőségünk. A felszabadulás előtt a dolgozóknak nem biztosították a továbbtanulás lehetőségét, mert a kizsákmányoló osztálynak éppen arra volt szüksége, hogy tudatlanok maradjanak. A dicső Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat és Sztálin elvtársnak hálával tartozom azért hogy ma a podebradi iskolában pártunk harci fegyverét, a marxizmust-leninizmust tanulhatom. Tisztában vagyok azzal, hogy az iskolában nyert tapasztalatokat át kell adnom majd munkatársaimnak is. Ezzel az ötéves terv ötödik évének sikere

s teljesítését segítem elő- Nagy feladat vár rám é

s hogy az életben a munka frontján helytállhassak, alapos ismereteket kell szereznem. Verebes Lajos, Podebradi Határidő előtt javítják meg a gépeket A szenei állami birtokon szakképzett javító munkások a traktorosokkal és segédmunkásokkal együtt végzik a gépek idei téli javításait. Három szakcsoportban dolgoznak é

s pedig a fő é

s általános javításokon, a IV. fokú műszaki karbantartásban. Eddig az egyes javitócsoportok közt kifejlődött szocialista munkaverseny segítségével, valamint abbeli igyekezetükben, hogy a gépek téli javításait már február 15-én befejezzék, 65 százalékban teljesítik a gépek téli javításának tervét. A javítások sikeres lefolyását elősegíti a pontosan kidolgozott időterv is. Az időterv szerint például a Zetor 25 és Skoda 30 típusú traktoroknál 21 javítást hajtottak végre, ezek közül 7 fő és 12 általános javítást. A vetőgépeket 80 százalékban javították ki és ötöt közülük már eddig átalakítottak a szüksorú vetésre. A boronákat és a más kapcsolható eszközöket 70 százalékban javították meg. Ezenkívül egyes javítómunkások, például Csaszny Zoltán, Farkas Géza, Éliás Ferenc és mások alkalmi és egyébb. gépjavításokat is végeznek, melyek nem foglaltatnak benn a téli javítások tervében. Saját javításaik elvégzése után a szenei gép? és traktorállomás javítómunkásai tervbevették a szeredi állami birtok egyes gépfajtáinak február 15-ig való megjavítását is, ahol lemaradtak a gépek téli javításaiban.