Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-23 / 21. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! .m. i ÍSf'"';i'-*"'* k SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 január 23, péntek 2 Kčs VI. évfolyam 21. szám SZERETNI KELL A NÉPET ÉS BÍZNI KELL ALKOTÓ EREJÉBEN — ÜGY, MINT LENIN ÉS SZTÄLIN. A DOLGOZÓ TÖMEGEK IRÄNT ÉRZETT EZEN SZERETET NÉLKÜL ÉS FELMÉRHETETLEN EREJÜKBE ÉS KÉPESSÉGÜKBE VETETT BIZALOM NÉLKÜL NEM LEHET A SZOCIALIZMUST FELÉPÍTENI. Klement Gottwald. Lenin útján Sztálint követve a béke és szocializmus felé A V. I. Lenin-muzeum ünnepélyes megnyitása a prágai Népházban A prágai Népház — a munkásosztály történetének emlékezetes helye. Ide hívta össze a halhatatlan Lenin negyvenegy évvel ezelőtt, 1912. januárjában az orosz bolsevikok történelmi jelentőségű konferenciáját. Itt voltak akkor a pártból kiűzött mensevikiek, itt született meg a világproletariátus vezető ereje, a Nagy Októberi Forradalom diadalmas betetőzője — a Bolsevik Párt. Itt választották be a párt Központi Bizottságába először Lenin legkedvesebb tanítványát és hü követőjét, J. V. Sztálint. Itt Cntötték vérüket a prágai munkások az 1920. évi decemberi hősi harcokban. Itt üdvözölte népünk a szabadságot, amelyet 1945. májusában örök időre meghozott a Szovjet Hadsereg győztes fegyvere. Ez az emlékezetes hely január 21-én a világproletariátus lángeszű vezetőjének és a világ első munkásállama építőjének, V. I. Lsninnek halála 29-ik évfordulóján valóban történelmi jelentőségű eseménynek színhelye lett országunk és népünk számára: a kormánynak és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának védnöksége alatt szen a napon nyitották meg itt ünnepélyesen a V. I. Lenin múzeumot, ajneiy méltó emléke lesz a világproletariátus halhatatlan vezetője és tanítója müvének és életének. Mától fogva ide fognak zarándokolni dolgozóink képvise. löi, hogy még alaposabban megismerjék a nagy Lenin életét és alkotását, hogy népünk tanítójának — a Szovjetunió Kommunista Pártjának — dicső történetéből tovább tanuljanak és újabb erőt merítsenek építő munkájukhoz.. Ez a volt főúri palota így új, magasztos rendeltetést kap: a kommunizmus iskolája lesz dolgozóink százezrei részére. A V. I. Lenin-múzeum nagytermében 16 óra előtt összegyűltek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségi tagjai, a kormány tagjai Antonín Zápo- tocký elvtárs kormányelnökkel élükön. Továbbá ott voltak a testvéri és baráti országok diplomáciai képviselői, élükön A. J. Bogomolowal, a szovjet nagykövettel, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárai, a párt prágai kerületi és helyi képviselői, hadseregünk, tömeg, szervezeteink és művelődési életünk képviselői. Röviddel 16 óra előtt, a jelenlevők viharos üdvözlése közepette megjelent Klement Gottwald elvtárs, a köztársaság elnöke. A csehszlovák és a szovjet himnuszok elhangzása után szólásra emelkedik Zdenek Nejedlý tanár, a V. I. Leninmúzeum építő bizottságának elnöke, iskola-, tudomány- és művelődésügyi miniszter. Rámutat annak történeti jelentőségére, hogy a Népházban menyitjuk ezt a múzeumot, amellyel megtiszteljük Vladimír Iljics Leninnek, a népek történetének lángelméjü alakját és népeink nagy barátját. Elő emlékmű ez, amelyben népünk elsajátítja a lenini gondolatok szellemét és amely minden dolgozónknak okulást fog nyújtani feladataink teljesítésére, a jelentésben, amely a felbuzdulás és öröm színhelye és iskolája lesz. Nejedlý elvtárs méltatja azt a munkát, amelyet pártunk és kormányunk a múzeum felállítása körül végzett és különösen azt a nagy x gondosságot és figyelmet, amelyet a múzeum alapításának Gottwald elvtárs szentelt. Üdvözli a megjelent kiváló vendégeket és beszédét forró üdvözlettel fejezi be, amely ebben az ünnepi pillanatban a moszkvai Vörös-tér felé száll, ahhoz a mauzóleumhoz, amelyben Lenin fekszik és a Kremlbe, ahol Lenin müve felett őrködik és további sikerekre vezet a nagy Sztálin. Bevezető szavai után nagyjelentőségű nyilatkozatot tett Klement Gottwald elvtárs, köztársasági elnök. Rámutat a lenini eszmék legyőzhetetlenségére és a mostani nemzetközi és belpolitikai helyzet alapkérdéseinek elemzése után kiemeli, hogy mai munkánkban milyen csalhatatlan iránytű számunkra, mily megbízhatóan vezet bennünket a győzelem felé a nagy Lenin tanítványa és követője — Sztálin elvtárs. Befejezésül felszólalt G. D. Obicskin elvtárs, a moszkvai Marx-Engels-Lenin Intézet igazgatója. Hangsúlyozza a prágai V. I. Lenin-múzeum megnyitásának végtelen eszmei fontosságát a csehszlovák nép lenini, nemzetközi proletár szellemében, a nemzetek közti testvériségről szóló sztálini tanítás és a csehszlovák-szovjet nép közti testvériség szellemében való nevelésre. A múzeum ünnepélyes megnyitása, az Internacionálé eléneklésével ért véget. Ezután a vendégek, élükön Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnökkel, megtekintették a múzeum termeit, az ott kiállított könyveket, okmányokat, emléktárgyakat és műtárgyakat, amelyek Vladimír Iljics Lenin életét és müvét mutatják be. Klement Gottwald elvtárs köztársasági elnök beszéde ,,Elvtársnők és elvtársak, tisztelt barátaim ! Valóban nagyfontosságú esemény, hogy ma, Vladimír Iljics Lenin halálának 29-ik évfordulóján államunk fővárosában megnyitjuk az ő életének és művének múzeumát. Fontos esemény ez azért is, mert a Lenin-múzeumot abban az épületben nyitjuk meg, amelyben 1912 januárjában, tehát negyvenegy évvel ezelőtt lefolyt az orosz szociáldemokrata párt VI. konferenciája, amelyen a bolsevikok Lenin vezetése alatt a pártból kiűzték a mensevikeket és megalkották a bolsevikok önálló pártját. Ennek a múzeumnak megnyitása újra bizonyítja Lenin eszméinek határtalan életerejét és újra bizonyítja a Ieniniz-> mus győzelmes előrehaladását a világon. Mindenekelőtt pedig örvendetes bizonyítéka ez annak, hogy a szabad csehszlovák nép, amely 1945-ben történetének új korszakát kezdte meg, teljesen Lenin mellé állt, mint legnagyobb tanítója mellé és hogy a leninizmus zászlaját, mint saját zászlaját tekinti, Igen jól tudjuk, hogy dolgozó népünk csupán azért győzött és a kapitalizmust csupán azért tudtuk leverni, mert Leninnek és az ő legkiválóbb tanítványának és követőjének, Sztálinnak útján haladtunk. Csakis azért építhetjük sikeresen a szocializmust, mert Lenin és Sztálin útján haladunk és mert megbízható védőpajzsunk Lenin és Sztálin hatalmas országa, a Szovjetunió. És csak ezen az úton érhetünk el újabb győzelmeket és tehetjük hazánkat gazdaggá és boldoggá és védhetjük meg a békét hajlékainknak. Ez természetesen arra kötelez bennünket, hogy mindig és minden körülmények közt hűek maradjunk a lenini zászlóhoz. Ez arra is kötelez bennünket, hogy folyton mélyebben és mélyebben sajátítsuk el a lenini tanokat. Ezjt a célt fogja szolgálni Vladimír Iljics Leninmúzeuma is, amelynek feladata, hogy népünk ezrei, százezrei és milliói számára a kommunizmus igazi iskolája legyen. Elvtársnők és elvtársak^ mit jelent a leninizmus tanainak elsajátítása? Lenin és Sztálin tanait elsajátítani azt jelenti, hogy elsősorban tanuljuk meg ezt a tanítást a mindennapi életben alkalmazni, hogy tanuljuk meg útjainkon és válaszútjainkon ezt a tanítást iránytűként használni. Lenin és Sztálin tanítása segít bennünket abban, hogy megtaláljuk a választ azokra a legfontosabb kérdésekre, amelyek fölmerülnek előttünk és hogy olyan választ találjunk, amely segít abban, hogy minden helyzetben a dolgozó nép javára, a szocializmus javára cselekedjünk. Foglalkozni akarok életünknek néhány különösen fontos kérdésével, amelyeket csakis a lenini tanítás világításában lehet megérteni és megoldani. 1. Ilyen elsősorban a háború és béke kérdése. Lenin volt az, aki föltárta a jelenkori háborúk okait és törvényszerűségét, aki leleplezte, hogy a jelenkori háborúk se nem „természetes népi dolgok", se nem elemi sötét erők, amelyek váratlanul, nem tudni hol és mikor robbannak ki, hanem hogy ezek a háborúk a kapitalizmus imperialista korszakának elkerülhetetlen kisérő tünetei. A kapitalizmus imperialista korszakában rohamosan erősödik az egyes kapitalista országok gazdasági és politikai fejlődésének aránytalansága és így a gyöngébb ragadozók gyakran hamarosan erősebbek lesznek, mint társaik. És minthogy az imperializmus idejében a világ, a világpiacok és a nyersanyagforrások már szét vannak osztva, azért a háború az a legfőbb eszköz, amellyel a világot az erősebb és gyengébb tőkés ragadozók közt újra föl lehet osztani. Lenin az első világháború idejében remek jellemzését adta az imperialisták közti minden háborúňak. amikor róluk ezt írta: ..Háborút minden nagyhatalom a zsákmányért, a világ fölósztásáért, a piacokért és a népek rabszolgaságba döntéséért folytat. A burzsoáziának ez fokozott hasznot hajt". A második világháború után egyes elvtársak úgy gondolták, hogy a tőkés államok közt a háborúk az új föl tétélek következtében többé nem elkerülhetetlenek és hogy a jövőben csakis a kapitalizmus táborának a szocializmus tábora elleni háborúja lesz lehetséges. Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a . Szovjetunióban" című művében ezt a nézetet mint nem-lenini nézetet megcáfolta. Bebizonyította, hogy az imperialisták közti ellentéteknek a mostani viszonyok közt is tovább kell élesedniök és hogy így a kapitalista országok közötti háború elkerülhetetlenségének törvénye továbbra is érvényben marad. Vájjon azonban ennek a törvénynek létezése azt jelenti-e, hogy a háborúknak oly elkerülhetetlenül kell bekövetkezniük, mint mondjuk tél után a tavasz és tavasz után nyár következik ? Vájjon azt jelenti-e ez, hogy a háborút nem lehet elodázni, hogy nem lehet megakadályozni és hogy csak ölbetett kézzel kell várni a háború bekövetkezését? Erre a kérdésre is világos választ adott Lenin. A bolsevikok, élükön Leninnel, voltak egyedül azok, akik az első világháború után nem estek áldoza-, tul a háborús uszításoknak és hadat üzentek az imperialista háborúnak a demokratikus béke érdekében. Akkor sokan voltak, akik fölényesen lenézték a bolsevikok háborúellenes tevékenységét és képzelőd őknek nevezték őket. Mégis az ő tevékenységük eredménye volt az, hogy 1917 növemberében a világ egyhatod része véget vetett nemcSak a háborúnak, hanem a háború okának, a kapitalista rendszereknek is és uralomra juttatta a munkások és földművesek kormányát. A Szovjetunió létezése új helyzetet teremtett a dolgozó tömegeknek a béke megtartásáért folytatott harcában. Az imperializmus világával szemben, amely :sa.k háborúkat szül, itt szocialista hatalom keletkezett, amely politikáját a békéért való harcra alapította. így a Szovjetunió már keletkezése óta legfőbb akadály lett az imperialisták véres háborús terveinek megvalósításában. Azonban az imperialistáknak a Szov jetunió minden törekvése ellenére végűi mégis sikerült a második világháborút / kirobbantani. Ennek eredménye azonban új, fenyegető figyelmeztetést jelent a világ tőkései számára. Ahogy az első világháború és a Nagy Októberi Forradalom következtében a kapitalista rendszertől elvált a világ egy hatodrésze 140 millió lakossal, úgy a második világháború és a Szovjetuniónak a fasizmus fölött aratott győzelme következtében megnövekedett a béke és a szocializmus tábora több minlí 800 millió emberre. Ma ez természetesen még nagyobb akadály a háborús uszítók számára, mint bármikor azelőtt. Annál nagyobb akadály ez, mert e szocialista tábor körül csoportosult a hatalmas világbékemozgalom, amely a kapitalista országokban is a dolgozók újabb tízmillióit foglalja magában. Ez az óriási mozgalom — élén a Szovjetunióval — ma meghiúsítja az, imperialisták mesterkedését, széttépi a háborús uszitás és hazugságok szövevényét és Európa, Ázsia, Afrika és más világrészek népeit a szabadságért és nemzeti függtelenségért való harcra buzdítja. Nincs kétség afelől, hogy ennek a mozgalomnak megvan az ereje ahhoz, hogy elhárítson egy új háborút és megóvja a békét. Ezért nincs kétség afelől sem, hogy a mi feladatunk is az, hogy mindent megtegyünk a béketábor megszilárdításáért és megerősítéséért. Azonban azt is meg kell mondanunk, hogý nem félünk az ellenség fenyegeté• seitől. A Szovjetunió és a népi demokrácia országainak oldalán meg tudnánk védni és oltalmazni hazánkat a támadóval szemben. És egy ilyen háborúra nem a szocializmus tábora, hanem az imperialista támadók fizetnének rá drágán. Már sokkal a második világháború előtt figyelmeztette Sztálin elvtárs az imperialistákat arra, hogy a világ fölosztásának egy második háború kísérlete ,,a világkapitalizmusnak sokkal drágább lesz, mint az első". Sztálin jós szavai teljes mértékben beteljesedtek. Ezért nem lehet abban kételkedni, hogy abban az esetben, ha az imperialisták újabb háborús öldöklést kezdenének, akkor — ahogy Malenkov elvtárs mondotta a Szovjetunió