Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-22 / 20. szám, csütörtök

2 Í UJ szó 1953 január 22 Bán v ás/nak lenni • büszkeség és öröm \ alamikor az évek bosszú so­rán csilléken, vagy ahogy a bányá­szok mondják: ,.futosó"-ként kellett dolgozni, Hogy valakiből segédvájár, vájár, egyszóval százszázalékos bá­nyász legyen. Népi demokratikus államrendszerünkben ez a helyzet teljesen megváltozott. Ma nem kell évekig osillézni annak, aki vájár szeretne lenni, hanem külön iskolá­kat állítottak fel a bányászok ne­velésére. A bányásztanulók öreg, tapasz­talt, szakképzett bányászok keze alatt dolgoznak, akiktől a szakma minden fortélyát megtanulják. Ter­mészetesen ahhoz, hogy jó bányá­szokká váljanak, nemcsak a bányász­tanoncoknak kell tanulniok, hanem aZ idősebbeknek is, így lehetitek jó oktatók és jó nevelők. Mivel a gya­korlati tudásuk megvan, főként elméleti téren kell tudásukat gaz­dagítaniok. És amint a tények bi­zonyítják, ez így is történik. Népi demokráciánkban a bányász tanulók nevelése mellett gondos ne­velésében részesülnek a bányászta­nulók oktatói is. Külön iskolázáso­kon vesznek részt, ahol politikai és szakelőadásokat hallgatnak. Ezek­ből az előadásokból megismerhe­tik a jó nevelő tulajdonságait. Ma is, amikor bányásztanulókkal beszélgetünk, élénken emlékezetünk­ben élnek azok a szavak, amelye­ket olyan bányászoktól hallottunk, akik huzamosabb ideig résztvettek a nevelői tanfolyamon. Talán mon­dani sem kell, hogy valamennyien a legnagyobb örömmel beszélgettek mind az előadásokról, mind az el • látásáról. Ezt akkor is érthetőnek találták és ma is. A múltban ezek a dolgozók még gondolni sem mertek arra, hogy valamikor tanulhatnak. Ma vágyálmuk valóra vált, sőt mi több nemcsak tanulhatnak, hanem taníthatnak is. Felkészülhetnek a bányászmesterség elsajátításé ra, amely a legszebb, leghősiesebb és amely a legmegbecsültebb. J ő pár hete, hogy a tanfolya­mot bevégzö, bányászokkal beszél­gettünk. Szavaik — mint már mon­dottuk — i ma is élénken emlékeze­tünkben élnek. Különösen sokat g.indoltunk ezekre a bányászokra és szavaikra a napokban, mikor egy alkalommal módunkban volt beszél­getni olyan bányásztanulókkal, akik nevelői tanfolyamot végzett bányá­szok kezei alatt dolgoznak. Koreny István rozsnyói bányász, akí a sajóházi István-telepen dol­gozik, a munkával és tanítással kapcsolatos kérdésünkre így vála­szolt: — Nekünk azélőtt távolról sem nyújtottak olyan tanulási lehetősé­get, mint ma. Hol törődtek a kapi­talista munkaadók azzal, hogy el­méleti oktatást kapjunk ? Nem mondom, több évi gyakorlati mun­ka után megtanultuk mesterségün­ket, de elméletileg bizony nem tu­dunk annyit, mint azok a bányá­szok fognak tudni, akiket ma neve­lünk. Amit azonban a mult rendszer nem adott meg számunkra, azt megkapjuk ma. Ma tanulhatunk! Mind politikai, mind szocialista is­mereteinket gazdagíthatjuk. Termé­szetesen élijnk az a'kalommal és azon vagyunk, hogy minél jobban fejlesszük tudásunkat. — A nevelői tanfolyamtól — mi­vel otthonról elég messze kellett menni — kezdetben egy kicsit hú­zódoztam. Hogy úgy mondjam, nem is akartam menni. Az iskolán azon­ban olyan jól éreztem magam és olyan sokat tanultam, hogy szíve sen maradtam volna ott akár még­egyszer annyi ideig is. — A gyakorlati munkában — egészítette ki Koreny István szavait Gáspár András — főként az elmé­leti tudás gazdagításával értünk el szép eredményeket. Ha elméleti tu­dásunk gazdag, könnyebben tudunk a munka frontján újításokat vagy jobb munkamegszervezést végrehaj­tani. Ezeknek meghonosítása pedig legjobban hozzájárul termelésünk emeléséhez. Ezért., van tehát szük­ség arra, hogy tanuljunk is és is­mereteinket gazdagítsuk. IY1 unkájában kitűnő eredménye­ket ért el Berec; István, aki szin­tén tanoncnevelőként dolgozik a sajóházi István-telepen és szintén résztvett a nevelői tanfolyamon. Az iskoláról Berec elvtárs is sok szé­pet beszélt. Elmondotta, hogy a ta­nultakat igyekszik a gyakorlatban érvényesíteni! Ezt követőleg pedig hangsúlyozta: — Kötelességemnek tartom, hogy tapasztalataimat átadjam munkatár­saimnak. Azon vagyok, hogy tö'em telhetőleg minél jobb bányászokat neveljek. Főként olyanokat, akik a fárasztó és nehéz bányamunkát már nem azokkal a módszerekkel fogják végezni, mint mi a múltban tettük, hanem új sziocialista munkamódsze­rekkel, melyeknek alkalmazásával az emberi erőt megkímélve könnyeb­ben és gyorsabban végzik majd munkájukat. — Hogy termelésünk ma már jó­val a 100 százalékon felül van, azt mi is az új bányászati munkamód­szerek alkalmazásának köszönhet­jük. Ma az új munkamódszerekkel többet végzünk hárman, mint a régi rendszerben hatan végeztünk. A bányásztanulók nevelőivel folytatott beszélgetésünk során ér­deklődtünk a bányásztanulók visel­kedése iránt. Kérdéseinkre Ambruzs Jár.os válaszolt: — Azt hiszem valamennyi nevelő­nek a véleményét juttatom kifeje : zésre, ha azt mondom: a tanulókra nem panaszkodhatunk. Vannak köz­tük, akik még nem elég fegyelme­zettek és néha igazolatlanul kima­radnak a munkából. Ilyenek azon­ban ma már nagyon kevesen van­nak és bízunk abban, hogy meggyő­ző munkánk következtében a jövő­ben még annyian sem lesznek. Leg­többjük a legkomolyabban veszi a munkát és mondhatom, jól és elis­merésre méltóan dolgoznak. Sokszor ők siettetnek bennünket. Munkánk eredménye meg is mutatkozik. Ná­lunk — de rajtunk kívül még szám­talan tanulókkal dolgozó csoportban — nem ritka a 120—130 százalékos munkateljesítmény sem. — Szép eredményeinket nem utol­só sorban annak köszönhetjük, hogy egymást megértjük és egymást köl­csönösen segítjük. Mind elméleti nevelésünk, mind gyakorlati mun­kánk. csak úgy lehet eredményes, ha a tanulókkal szocialista viszony­ban vagyunk. Ez köztünk meg van. Erre megtanítottak a nevelői tan­folyamon. Mi a tanulókkal szemben mindig a szocialista meggyőző ipvm­ka fegyverét használjuk. És ez a fegyver, ahogy mindenütt, úgy ná­lunk is jónak bizonyult. A nevelők szavaiban eddig eem kételkedtünk. Most azonban — mi­után a nevelők és tanulók között lévő szocialista viszonyt a tanulók is megerősítették — még jobban megszilárdult bennünk az a hit, hogy idősebb bányászaink mindjob­ban újtípusú emberekké, újtípusú bányászokká válnak. Milyen véleménnyel vannak a ta­nulók munkájukról és nevelésükről? Erről a következőkben számolunk I be. I t K. ardoa Béla 22 éves handlovai bányásztanonc — aki nevelői tanfo­lyamot végzett bányász, keze alatt dolgozik. Munkájáról te neveléséről így vélekedik: — Míg nem dolgoztam a bányá­ban egész más volt a bányamunká­ról a véleményem. Csak miután be­kerültem a föld gyomrába és kö­zelebbről megismerhettem a bányát, jöttem rá arra, hogy a bányamun­ka nem hogy rossz, hanem inkább szép. Szép és hősies. Ennek tuda­ta különösen akkor alakult ki ben­nem, miután nevelőink felvilágosító munkája következtében megtudtam az általunk termelt szén nemzet, gazdasági jelentőségét. Ez a büszke­ségérzet szült bennem. Büszke vá­gyok ma is, hogy mi termeljük iparunk egyik igen fontos nyers­anyagát — a szenet. — Nevelőink sokat besaélnek ar­ról is, hogy éppen azért, mert a szén igen fontos nyersanyag, na­gyon fontos termelésünket állan­dóan fokozni. — Nagyban segítségünkre van ter­melésünk emeléséftél az — szólt közbe Va'kó Laci —, hogy oktatóink a legnagyobb szeretettel vannak irántűnk. Mindent alaposan meg­magyaráznak. És ami a legfonto­sabb, nemcsak szóval, hanem tet­tekkel is bebizonyítjuk, hogy mit le­het végezni. — Oktatóinknak irántunk való szeretete és a munka frontján ta núsított példamutatása minket ' munkaidő gazdaságos kihasználásá­ra ösztönöz! \ alkó Laci aki -20 éves és már több mint egy éve dolgozik bányá­ban, szeretettel beszél nevelőiről majd utána teszi: — A munkaidő gazdaságos ki­használása és a közösen végzett munka meghozta csoportunk számá­ra azt, hogy a gottwaldi ötéves ter­vünk negyedik évét két hónappal határidő előtt teljesíthetjük. Eddig elért sikereinktől lelkesítve új, az eddigieknél is nagyobb erőfeszítés­sel kezdhetünk gottwaldi ötéves ter­vünk utolsó évéhez. Bízunk benne: ahogy a negyedik év tervfeladatait, úgy az ötödikét is határidő előtt tel­jesítjük. Palicska Géza, aki a nováky bá­nyákban dolgozik, szintén arról a szocialista viszonyról beszélt, ami a fiatalabb és az öregebb bányászok között van. Beszéde végén pedig kiemelte: — Az idősebb bányászok nem­csak a munkatapasztalatok átadá­sával vannak segítségünkre. Segít­ségünkre varrnak politikai felvilá­gosító munkájukkal és sokat tanu­lunk tőlük abból, hogy hogyan kell az elsajátított forradalmi elméletet összekapcsolni a gyakorlattal. — Az idősebb bányászok elbeszé­léseiből tudjuk meg, igazán azt is, hogy milyen volt a bányászok élete a régi uendszerben és milyen ma. B ányászainkkal és bányászta­noncainkkal folytatott beszélgetés után büszkeséggel tölt el a tudat, hogy a rozsnyói bányáktól kezdve a pótori és a nováky bányákon keresztül — a handlovai és a töb­bi bányákig, bányászok és bányász­tanulók egymást a legmesszebbme­nően támogatva állnak a termelés szolgálatába. Közös cél fűzi őket össze, közös cél sarkalja a jobb és eredményesebb munkára. Célunk je­lenleg: a munkatermelékenység ál­landó emelésével biztosítani gott­waldi ötéves tervünk utolsó évének sikeres teljesítését. Balázs A. Béla. V. I. Lenin balá a 29. évfordulójának em ékestje Kassán és Nyitrán Vladimír Iljic B Lenin halála 29. évfordulójának előestéjén Szlovákia Kommunista Pártjának kassai kerü­leti, városi é s járási bizottsága em­lékestet rendezett a kassai Nemzeti Színházban A dolgozók nagy tanító­jának, V. I. Leninnek halhatatlan mű­vét, aki az emberiségnek utat mu­tatott a kommunizmus győzelme felé, Vojtech Cholevá, a járási párt­bizottság vezető titkára méltatta. A magyar nyelvű beszédet Mózes Sán­dor, az Egységes Nemzeti Bizottság referense mondotta. A V. I. Lenin tiszteletére rendezett emlékestet „A győzedelmes február" kultúregyűtteg műsora. Majakovszkij verseiből előadott szavalatok egészí­tették ki é s végül a Nemzeti Szín­ház zenekara Bartl József, az opera­együttes karnagyának vezénylésével előadta Csajkovszkij IV. szimfóniá­ját és B. Smetana: „Hazám" című sorozatának „Tábor" című részletét. • A nemzetközi proletariátus vezére, V. I. Lenin halála 29. évfordulójának előestéjén Nyitra város üzemeinek, hivatalainak é s iskoláinak dolgozói emlékestre jöttek össze a Kerületi Bizottság nagytermében. Az est résztvevői nagy érdeklődéssel hall­gatták meg Michal Bakuláknak, a Kerületi Pártbizottság vezető titká­rának beszédét V. I. Lenin életéről és zseniális művéről. Jelentés a kormány iilécéről A iüieki Kovosmaltban a műszaki-tervezési intézkedések lehetővé teszik a tokozott feladatok teljesítését A gottwaldi ötéves terv utolsó évét a füleki Kovosmalt-üzem dol­gozói 23%-kai felemelt feladatok­kal kezdték meg. A munkatermelé­kenységet ebben az évben 21%-kai emelik és a termelési költségeket 14.3%-ka 1 csökkentik. A kommunisták kezdeményezésé tői vezettetve az egész évi felada­tokat pontosan szétírták az egyes dolgozókra és a normák vizsgálata folyamán széleskörű ismertető kam­pányt fejtettek ki. Az üzem veze­tősége, a technikusok és mérnökök, a munkásokkal együtt a műszaki szervezési intézkedések egész sorát javasolták, amelyekkel 18,987.000 korona évi megtakarítást érnek el. A zománcozó központban üj ter­melési eljárás bevezetésével az óno­zott tejeskannáknál 4000 kg ónt takarítanak meg több mint 500.000 korona értékben. A „Luxor" taka­réktűzhely termelésénél rostélyke­ret megváltoztatásával összesen 80.000 kg öntvényt takarítanak meg. A javaslatot a takaréktűzhely gyártó üzem munkásai adták be, Patvaros Aladár konstruktőrnek, a dolgozók főiskoláját elvégzett dol­gozónak segítségével. A műszaki szervezési intézkedések keretében értékes újítójavaslatot adtak be az öntöde dolgozói is. Az öntvények tisztítására kvarchomok helyett be­vezették az acélhomokkal való tisz títást, amivel 150.000 koronát ta­karítanak meg. A kormány keddi ülésén A. Zá­potocky kormányelnök elnökölt. Jozef Krosnár begyüjtésügyi mi­niszter javaslatára a kormány el­határozta, hogy rendeletet bocsát ki az állami minőségi felügyelet­ről. Az állami minőségi felügye­let elrendelése azért szükséges, mert az állam gondoskodni fog ar­ról, hogy biztosítsa a rendes és rendszeres felügyeletet mindazon intézkedések végrehajtásánál, ame­lyek a begyűjtött és beszolgálta­tatott mezőgazdasági, malomter­mékek és takarmány minőségének javítására szolgálnak. Az állami minőségi felügyelőség, mint a be­gyűjtési minisztérium szerve fog működni és hatóképességét annak kerületi szervei fogják biztosítani. Az állami minőségi bizottság te­vékenysége folytán jobban gondos­kodnak az állami vagyon védelmé­ről és hangsúlyozottabb lesz a ter­mékek minőségéért felelős dolgo­zók felelőssége. A kormány tudomásul vette ing. Jozef Pttcsík miniszternek, az álla­mi tervhivatal elnökének jelenté­sét arról, hogy befejeződött a ta­karékossági akció a személyautók számának csökkentése terén a gazdaságban és államigazgatásban. A kormány megállapította, hogy minden hiba és nehézség ellenére, amelyek' különösen azért merültek fel, hogy gazdaságunk szervezeté­ben lényeges változások történtek, ez a takarékossági akció megfelel feladatának. Összesen 1514 fölösle­ges jármüvet vontak ki a haszná­latból, amelyek fölöslegesek és amelyek üzembe tartása nem volt gazdaságos. A motoros jármüvek számának csökkentésével és na­gyobb takarékossággal lényegesen csökkent a benzinfogyasztás is. A kormány továbbá jóváhagyta dr. Jaroszlav Havelka munkaerő­ügyi miniszter javaslatát az állami munkaerőtartalék tanfolyamai hall­gatóinak 1953. évi üdültetéséről. Az elfogadott elvek szerint a mun­kaeröügyi minisztérium 1953 nya-~ rán az állami munkaerőtartalékok tanfolyama 17.000 hallgatójának nyújt üdültetést, továbbá a tanuló­ifjúság köréből 3000 tanulónak, akik a bányásztanfolyamokra az 1953/1954. évre jelentkeztek. Az üdültetést egyrészt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom útján ál­lami üdültetési központokban vég­zik, másrészt sátortáborokban, esetleg az állami munkaerötartalék — tanhelyek megfelelő épületeiben. Az állami testnevelési és sport­bizottság indítványára, amelyet Zdenek Fierlinger miniszterelnök­helyettes terjesztett elő, a kormány hozzájárult ahhoz, hogy Prágában a Tyrs-otthonban állami testneve­lési és sportmúzeumot állítsanak föl, amelyben összpontosítják és értékelik a testnevelésünk és spor­tunk fejlődésére vonatkozó adato­kat. A Megbízottak Testületének üléséről Kedden a Megbízottak Testülete valamennyi kerületi nemzeti bizott­ság elnökének és Frantiáek Zupka, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnökének jelenlétével Július Duris elnöklete alatt megtartotta rendes ülését. A Megbízottak Testülete egye­bek közt megtárgyalta Július Brá­nik megbízottnak, a szlovákiai terv­hivatal elnökének jelentését a nem' zetgazdasági terv decemberi és az egész 1952. évi teljesítéséről. A Megbízottak Testülete a terv­teljesítésnek különösen azon né­hány szakaszát tárgyalta meg, amelyekben a miult évben a fő hiá­nyosságok mutatkoztak és jóvá­hagyta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy a tervet eze­ken a szakaszokon is mindjárt az év kezdetétől fogva egyenletesen teljesítsék. Ján Busniak kereskedelemügyi megbízott és Peter Marusiak élel­miszerügyi megbízott beszámolója alapján a Megbízottak Testülete megtárgyalta azokat az Intézkedé­seket, amelyek célja a dolgozók ellátásának javítása különösen élel­micikkekben. A dolgozóknak különösen az alap élelmiszerekkel való zavartalan el­látása megköveteli, hogy a keres­kedelem és élelmiszerügyi ipar te­rén működő állami és gazdasági szervek, valamint a nemzeti bizott­ság is fokozzák szervezési munká­jukat a termelés biztosításában és az élelmiszerek minőségének javí­tásában, azoknak az elosztó szer­vekhez való folyamatos továbbítá­sában és fokozzák a kereskedelmi egységek munkájának és a dolgo­zóknak tett szolgálataiknak ellen­őrzését. A Megbízottak Testülete meg­tárgyalta Marek Csulen földmüve­megbizottnak jelentését a munkálatok előkészületei­lésügyi tavaszi ről. A földmüvelésügyi megbízotti hi­vatalnak és főigazgatóságainak szoros együttműködésben a nem­zeti bizottságokkal és ezeknek se­gítségével a lehető leghatásosabban föl kell használniok a most követ­kező napokat arra, hogy az EFSz­ek, az állami birtokok, a kis- és középföldmüvesek jókor előkészít­sék a szükséges vetőmagot, palán­tákat és a trágyát) a tavaszi veté­sek előtt terveket készítsenek fiz agrotechnikai intézkedésekről és a gép- és traktorállomásokkal együtt szerződésileg biztosítsák a tavaszi munkálatoknak a tervbevett agro­technikai határidő alatti elvégzé­sét. A gép- és traktorállomások ve­zetősége a szakszervezeti szervek segítségével tartozik szocialista versenyt szervezni a tavaszi mun­kálatoknál szükséges gépek és be­rendezések minél gyorsabb és mi­nél jobb minőségű kijavítására. A Megbízottak Testülete, továb­bá Marek Csulen földmüvelésügyi megbízottnak és Jozef Tokárnak, a begyűjtési minisztérium megha­talmazottjának együttes jelentése alapján megtárgyalta az 1953. évi mezőgazdasági termelési és beszol­eáltatási terv szétírásának mene­tét. A kerületi és járás; nemzeti bi­zottságok a begyűjtési minisztérium meghatalmazottjaival szorosan együttműködve kötelesek a helyi nemzeti bizottságoknak segélyt nyújtani a mezőgazdasági terme­lési és beszolgáltatást feladatok sz^tírásában, houy így előmozdít­sák a mezőtrazd^étri termelési terv teljesítését és a dolgozóknak élel­miszerekkel való ellátását.

Next

/
Thumbnails
Contents