Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-21 / 19. szám, szerda

8 ÜJSZ0 1953 január 21 PÁK TELET Az országos pártkonferencia határozatai, az űj alapszabályzat és Gottwald elvtárs tíz pontjának segítségével élezzük ki az osztályharcot A nagymegyeri járás alapszervezeteinek titkárai aktívára jöttek össze, aihol megtárgyalták az elmúlt év hiányosságait és azt, hogy az 1953-as évben hogyan biztosítsák a terv teljesítését. A beszámolót Faraga elvtárs tartotta, beszédében hangsúlyozta, hogy ez a pártaktíva olyan időben jött össze, amikor pártunk életében történelmi jelentőségű dolgok játszódtak le, mint pl. az országos pártkonfereneia, amelyen jóváhagyták pártunk új alapszabályzatát és Gottwald elvtárs megjelölte az ötéves terv teljesítésének feladatát 10 pontjában. Nézzük meg eredményeinket a mult évben, hogyan hajtottuk végre járásunkban pártunknak és kormányunknak határozatát mezőgazdaságunkban és az üzemeinkben. Üzemeink közül a Ntanyi lenfeldolgozó üzem 100 százalékra, a nagymegyeri malom 120 százalékra, a nemesócsai malom 101 százalékra és az építőipari üzem. 100 százalékra teljesítette az évi tervet. Nem teljesítették évi tervüket a kommunális üzemek. Mezőgazdaságunk a gabonabeadást globálisan 105 százalékra teljesítette. A falu szocializálása terén szintén szép eredményeket értünk el. Járásunk minden falujában szocialista szektorban dolgozik kis- és középparasztjaink nagyrésze. Minden faluban van szövetkezet vagy állami bű-tok. A magángazdálkodók szektora igen elenyésző, a szocialista szektor pedig döntő többséget ért el járásunkban. Az 1952-es évben 10 ezer hektár földterülettel és 20(16 taggal erősödött meg a nagyüzemi gazdálkodás. Állami birtokaink a nyári és őszi munkákat az előírt agrotechnika; határidőre elvégezték. Gabonabeadásukat 100 százalékon felül teljesítették. Mindezek bizonyítják pártunk vezetése és irányítása alatt járásunk dolgozó népének akaratát, és törekvését a szocializmus építésére, és pártszervezeteink felsorakozását a CsKP központi bizottsága és Gottwald elvtárs köré. De nem szabad, hogy eredményeink megszédítsenek és ne lássuk hibáinkat is, amelyeket elkövettünk munkánkban. Pl. nem biztosítottuk kellőképpen a sertéshúsbeadást és járásunk csak 59 százalékban tett eleget beadási kötelezettségének. Az állami birtokoknál szintén nem kielégítő a napi felhízás. Nincs és nem is volt kellőképpen kiszélesítve a szocialista munkaveris'eny. Nem biztosítottuk eléggé a takarmányozást sem, mert a sílózást elhanyagoltuk. Több mint 100 hektár földet nem vetettünk be és 2000 hektár föld még most sincs megszántva. Ezeket a hibákat kiküszöbölhettük volna, hä az alapszervezetek a tömegszervezetekkel karöltve megszervezték volna a munkát. Nagy hiányosságaink vannak még az állatok összpontosítása terén. Különösen a sertések összpontosítása terén • vagyunk elmaradva, úgyhogy a tél folyamán 4000 sertést kell összpontosítani. Kevés gondot fordítottunk a baromfiállománv összpontosítására és nem vívtunk kérlelhetetlen osztály harcit a faliisj kuláksag ellen, ami elésr veszélyes hiányosság egységes földműves szövetkezeteink további fejlődése szempontiából Keveset törődtünk a szovjet tapasztalatok alkalmazásával a gyakorlatban. A föhibát ott követtük el, hogy lebecsültük a tagság politikai nevelésének jelentőségét. Lebecsültük pártunk központi bizottságának azon határozatait, amelyek a párttagság ideológiai nevelésére irányulnak, mint például a pártoktatási évről szóló határozatot, valamint a munkáskáderek gyors kinevelését Siroky elvtárs az egyik bratislavai pártaktíván azt mondta, hogv ha nekünk elé? fejlett káderünk volna 95 százalékkal kevesebb nehézségeink volnának. Nagy hiba az is, hogy kommunistáink nincsenek eléggé a szövetkezetekbe, a munkacsoportokba elosztva és sok esetben előfordul, hogy ahelyett, hogy a párttag harcolna a párt- és kormányhatározat megvalósításáért, demobilizációs módon állítja be a dolgokat. Hiányosságainkat csak úgy tudjuk leküzdeni, ha magunkévá teszszük Gottwald elvtárs 10 pontját, és be fogjuk vinni a gyakorlatba az új alapszabályzatunk pontjait. A párttagoknak nem szabad a hibákat figyelmen kívül hagyni, hanem jelentenie kell a párt felsőbb szerveinek, mert a párttagoknak, mint ahogy a párt alapszabályzatai mondják, nincs joga eltitkolni a dolgok kedvezőtlen állását. Naponként kell biztosítani a tömegpolitikai munkát és minden párttagnak munkahelyén agitátorrá és a dolgozók széles rétegeinek vezetőjévé kell válnia. A mezőgazdaságban emelni kell a hektárhozamot, kihasználni a gépek kapacitását és már. most biztosítani kell a jobb takarmányozás alapjait. Helyi pártszervezeteinknek biztosítani kell a tavaszi munkák idejében való elvégzését. Ha helyi szervezeteink jó tömegpolitikai munkát fognak kifejteni és idejében megszervezik a munkákat, akkor az ötéves terv utolsó évét sikeresen teljesíteni fogjuk. Faraga elvtárs beszéde után élénk vita fejlődött ki. Az első felszólaló Szabó elvtárs volt, aki hangsúlyozta, hogy a: tervet csak úgy tudjuk teljesíteni, ha Gottwald elvtárs 10 pontját magunkér vá tesszük. Tény az, hogy voltak objektív nehézségeink is, de ha helyi pártszervezeteink nagyobb súlyt fektettek volna a tömegpolitikai és a szervező munkára, nagyobb eredményeket érhettünk volna el. Nem végezte jól munkáját a nagymegyeri szövetkezet leltározóbizottsága, — mondja Buzgó elvtárs. — Nagymegyeren sok középparaszt lépett be a szövetkezetbe az ősz folyamán. De érdekes, hogy addig, míg a gazdasági felszerelést nem kellett beadni a szövetkezetbe, mindegyiknek jó szekere volt. De amikor már jött a leltározóbizottság, csodálatos módon mind eltűntek a jó gazdasági felszerelések és csupa rossz szekér volt az udvaron. A , leltározó-bizottságnak alaposabb munkát kellett volna végeznie és össze kellett volna szednie a gazdasági felszerelést, még ha rosszabb is, mert sokat jelent nemzetgazdaságunk számára, ha szövetkezetünk részére idejében biztosítjuk a gazdasági felszerelést. A vitában felszólalt még Barát elvtárs Bögellöről és bejelentetté, hogy a tejkontingenst nem tudják leadni, mert ez aránytalanul magas és az ö tehénállományuk nagy része kistejhozamú. Helyesen válaszolt neki Gyuracska elvtárs, hogy . egy párttagnak nem szabact ilyen megalkuvó módra beszélni. A nehézségek azért vannak, hogy leküzdjük és nemcsak siránkozni kell, hanem a tejhozamot emelni kell. Nemcsak beszélni kell a szovjet módszerekről, hanem alkalmazni is kell őket a gyakorlatban. A nagymegyeri állami birtokon nagyon szép sikereket értek el Malinyinová szovjet fejőnő módszerének alkalmazásával. Mert a tejhozamot többszörösére tudták emelni, de nagy hib

a az. hogy szövetkezeteink kis- és középparasztjaink i

s dacára annak, hogy látják, hogy milyen eredményeket értek el az állami ^birtokon a tejhozam emelésében ezzel a módszert mégsem alkalmazzák. Nem harcolnak a kulákok ellen kellőképpen és nem teszik magukévá a párt irányvonalát egyes helyi pártszervezeteink, mondja. Gyuracska elvtárs. Például az apáca,szakállasi helyi pártszervezet ahelyett, hogy kiélezte volna az ^osztályharcot, tagadta, hogy az ő szövetkezetükben kulákok vannak. Mert a kulákok alkalmazták a régi kulákmódszert és mielőtt á szövetkezetbe léptek volna, szétosztot ták földjeiket. Az apácaszakállasi szövetkezetben ül Gresner kulák, akinek »csak« 60 hektár földje volt és cseléddel dolgoztatott. A helyi pártszervezet tagjai nem nyilvánították kuláknak, mert mikor a szövetkezetbe belépett, már csak 7 hektár földje volt. A helyi pártszervezet aheílyett, hogy magáévá tette volna a párt irányvonalát és meggyőzte volna a szövetkezeti tagokat a kulákok ká ros munkájáról és a szövetkezeti tagokkal megegyezésben kizárta volna őket a szövetkezetből, középparaaztnak nyilvánította Gresner és Fehér kulákot. A nemesócsai helyi pártszervezet elnöke sem élezi ki eléggé az osztályharcot, mert a kulák lányáról jó kádervéleményt állított ki. A vitát Faraga elvtárs járási titkár zárta be és rámutatott arra, hogy feladataink még megnőttek azzal, hogy Szlánszky és bandája nagy károkat okoztak a politikai és gazdasági vonalon. Még jobban kell fokoznunk munkánkat hogy ezeket a károkat helyrehozzuk, és gyorsabban építhessük a szocializmust. Nekünk kommunistáknak nem szabad a nehézségek alól kibúvókat keresni, hanem azoknak gyors leküzdésével minden vonalon emelni kell a munka termelékenységét. Csicsón megértették a többtermelés jelentőségét és ezért feladataikat is teljesíteni tudták. Bele kell vinni minden üzemi és helyi pártszervezetnek a gyakorlatba az új alapszabályokat, az országos pártkonferencia határozatait. és Gottwald elvtárs 10 pontját. Nem elég, hogy a pártiskolázáson 100 százalékban részt vegyenek a tagok és jól tanuljanak, ha az üzem csak 80 százalékra teljesíti a tervet. A pártiskolázás anyagát is bele kell vinni a gyakorlatba, mert az elmélet, ha nem alkalmazzuk a gyakorlatban, nem ér semmit. Járásunkban egyes szövetkezeteinkben bevettük a kuiákokat is a tagszerzési kampány alkalmával. Most sok helyen az a nézet alakult ki, hogy ha pl. a kulák több munkaegységet csinál mint a kisés középparaszt, a kisparasztot elitéljük, a kulákot viszont dicsérjük, hogy milyen jól dolgozik. A kulák természetesen igyekezik jól dolgozni, hogy beférkőzhessen a szövetkezetbe és ott romboló munkát végezhessen később. Nem kielégítő a nagymegyeri építészeti üzem üzemi pártszervezetének munkája, mert nem har ool kellőképpen a párt irányvonalának végrehajtásáért. Mikor el akarták távolítani az üzemből Kácser régi földbirtokost, az Opítkezési üzem felvásárlóit, az üzemi, pártszervezetet, a ROH és az üzem Igazgatója levelet írtak az MNV-re, hogy nagyon jó felvásárló és nem tudnának nélküle boldogulni, tehát hagyják meg nekik ezt a régi kizsákmányoló földbirtokost. Minden párttagnak elsőrendű kötelessége az osztályharcot kiélezni és könyörtelen harcot folytatni a kiüákok és a kapitalista csökévé, nj^k ellen. Harcolni kell minden párttagnak a burzsoa-nacionalizmus megnyilvánulása ellen. Agitálir. kell minién párttagnak munkahelyén, mert a'ncl mi nem dolgozunk, ott do'gczik a reakció, is felhasznál minden eszközt, hog/ fékezze munkánkat, A szlovák párttagoknak harcolni kell a szlovák kulákok ellen, a ma gyaroknak pedig a magyar kulákok ellen. A dolgo.íó népnek, szlovákok nak és magyaroknak, együtt kell han o.niok osztályellenség ellen, a régi földbirtokosok és a kulákok ellen. Vigyázni kell, hogy a magyar burzsoa-nacionalizmu

s fel ne ébreden. A szlovákoknak és magyarok nak egy kőző.' céléri kell küzde m'ök: a szojíal zrr.u - felépítéséért Helyi párfcszirvezereiiknek úgy Kell harcolniok, mint az ekecsi sservezetnek, ahol a járás segítsége nélkül a helyi pártszervezet felvilágosította a szövetkezeti dolgozókat a kulákok káros munkájáról, leleplezte igazi arc .lkat és az összes kuiákokat kizárták a szövetkezettől. A nagymegyeri járás üzemi és helyi pártszervezeteinek magukévá Ke l tenniök az új Japszabályza tot és a pártkonferencia határozatait és Gottiveld elvtárs 10 nontját. Ki kell még jobban élezni az osztályharcot mind az üzemekben, mind a szövetkezetekben. Aki az osztályharcot eltompítja és megalkuvó politikát folytat, annak nincs helye a pártban. A párttagoknak nem szabad so ha megijedni a nehézségektől, hanem le keil őket küzdeniök. Helyesen válaszolt Gyuracska elvtárs Barát elvtársnak, hogy a szovjet tapasztalatokról nemcsak beszélni kell, hanem a gyakorlatban is érvényre kell őket juttatni. A bögeilöi helyi pártszervezetnek magáévá keli tennie Gottwald elvtárs 10 pontjából a 9. pontot, amely szerint nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden törekvésünk végcélja az ember, az ember javáról vaió gondoskodás. Ezért szükséges, hogy iparunk és mezőgazdaságunk termelési lehetőségei hez mérten- megjavítsuk lakosságunknak a napi szükségleti cikkekkel való ellátását és főleg az, hogy a fogyasztási áru-alapot összhangba liazzuk a vásárlóképes kereslettel. Ki kell éleznie az osztályharcot az apácaszakállasi helyi pártszervezetnek is és a kylákokat ki kell zárnia a szövetkezetből. A nemesócsai helyi pártszervezetnek jobban kell vigyáznia a káderek kiválasztására és nem tezabad olyasminek megtörténnie, hogy egy kulák csemetéről jó kádervéleményt adjanak. A nemesócsai párttagoknak magukévá kell tenniök pártunk új alapszabályzatának a párttagok köte lességeiröl és jogairól szóló bekezdésének k) pontját, amely szerint a párttagnak kötelessége, hogy ,,bármely helyen, ahová a párt ál Irtotta, rendületlenül hajtsa végre a párt utasításait a káderek helyes — politikai és szakmai kép zettségük szerinti — kiválasztására vonatkozólag. Ezeknek az utasításoknak megszegése, a funkcionáriusoknak baráti kapcsolatok, lekötelezettség, egy vidékről való származás és rokonság alapján történő kiválasztása összeférhetetlen a párthoz tartozással Az aktíván felvetődött az a kérdés is, hogy a kulákoknak a szövetkezetből való kizárásához ideológiai fejlettség kell. Az természetes, hogy minden párttagnak fokoznia kell elméleti fejlettségét, hogy jobban felismerje az osztályellenséget, de minden párttagnak tudnia kell, hogy a kulák osztályellenség, aki kizsákmányolta a falusi dolgozó parasztság munkáját és ezeket el kell távolítani becsületes- dolgozó parasztjaink közül. f Nem szabad takargatni a kulákiokat a szövetkezetben, hanem úgy kel] csinálni, mint az ekecsi pártszervezet, ahol a tagokkal kar. öltve kizárták a kuiákokat a szövetkezetből. A nagymegyeri épitkezési üzem üzemi pártszervezetének harcolnia kell a reakció maradványai ellen és eQ kell távolítania az olyan reakciós elemeket az üzemből, mint Kácser volt földbirtokos. Helyi és üzemi pártszervezeteinknek harcolniok kell az ellen, hogy a magyar vagy szlovák burzsoa-na. nionalizmus felüsse a fejét. Az osztályellenség minden eszközt felhasznál, hogy a munkásosztály sorait megbontsa. Mi csak úgy tudjuk a szocializmust sikeresen felépíteni, ha a szlovákok és magyarok a proletárnemzetköziség szellemében harcolni fognak a reakció maradványai ellen és kérlelhetetlen osztályharccal meg focjuk semmi sí teni a dolgozó nép =li"nséíreit Bal la József. A vágsellyei járás szövetkezeteinek tagjai értékes munkafelajánlást tettek A szövetkezeti tagok járási konferenciája és a szövetkezeti dolgozók első orsfcágos kongresszusa alkalmából járásunk szövetkezeti tagjai megvitatták a szövetkezetek mintaalapszabályzat tervezetét. Ebből az alkalomból járásunk szövetkezeti tagjai értékes felajánlásokat tettek. így pl. a peredi EFSz felajánlotta, hogy 87 hektáron a keresztsorosan elvetett búza termését hektáronként 1 mázsával emelik. A negyedi EFSz tagjai kötelezték magukat, hogy a keresztsorosan elvetett búzánál hektáronként 2 mázsával emelik a hozamot, és pedig 120 hektárnyi területen. Ügyszintén felajánlották, hogy a prosznyecimozgalom segítségével hektáronként 100 mázsával fokozzák a cukorrépatermést, összesen 800 mázsával, ami pénzben kifejezve 48.000 koronát jelent. Továbbá 230 hektár tavaszi árpát k-éresztsorosan vetnek el és így 460 mázsával többet termelnek, mint ahogy azt eredeti tervük meghatározza. A farkasdi EFSz dolgozói 186.000 korona, a deáki EFSz tagok 61.120 korona, a vágkirályfai EFSz dolgozói 42.700 korona, szelőcei szövetkezeti dolgozök 109.200 korona, a tornóci EFSz dolgozói pedig 38.400 korona értékben tettek felajánlásokat. Ezenkívül a szövetkezeti dolgozók első országos kongresszusa alkalmából 19 szövetkezeti tag egyéni felajánlást ig tett. így pl. Sakk Mihály, a negyedi EFSz tagja vállalta, hogy 24 darab anyasertésnél mint sertésetető az elválasztott malacok számát 11 darabról 13 ra emeli és 54 darabbal több malacot választ el, mint ahogy azt az állami terv meghatározza. Hűlik Já nos és Matuska György, a farkasdi EFSz tagjai kötelezték magukat, hogy a rájuk bízott teheneknél a tejhozamot 4248 literrel emelik, ami pénzben kifejezve 16.922 koronát jelent. Ezt Malinyinova elvtársnö módszerének bevezetésével erik el. Símkó Mihály, Vágsellye. •Jobb munkafegyelmet a dunaszerdahelyi szövetkezetben A dunaszerdahelyi egysége

s föld-műves szövetkezet dolgozói az 1952. évre előirányzott tervet százszázalékra teljesítették. Sőt még 40 mázsa gabonát terven felül is beszolgáltattak. Kukoricából 75 százalékra, cukorrépából 80 százalékra, krumpliból 100 százalékra teljesítették az előirányzott tervet. • Az őszi vetést is idejében elvégezték. A mélyszántásban pedig 95 százalékos eredményt értek el. A téli időszakban a szövetkezet dolgozói megjavítják a szerszámokat és a kertészethez szükséges anyagokat is elkészítik, hogy tavasszal a munka zökkenő nélkül folyjék. Az évzáró közgyülé

s megtartására most fojynak az előkészületek. A szövetkezeti tagoknak az elért munkaegységekre 50 koronát fizetnek. Ezenkívül természetbeni járandóságot kaptak. (18—20 mázsa kenyérgabonát, 4—5 mázsa árpát). A szövetkezeti dolgozóknak a fél hektár földjükön 22 -24 mázsa kukoricájuk termett. Pénzbeli járandóságuk 20 26.000 korona. Osztalékot azonban a tagok nem kapnak, mert nagy összegeket fordítottak a szarvasmarha és sertésistállj felépítésére. A dohányszárítók felépítéséhez ig hozzáfognak. A szövetkezeti dolgozók még nagyobb eredményt értek voln

a el. ha jobb a munkafegyelem a tagok között és valamennyien harcolnak a munkakerülök ellen, óvják a közösség vagyonát, elsajátítják a mezőgazdasági tudomány új módszereit. Vannak olyan tagok is, akik a szövetkezetben úgy érzik magukat, mintha a földesúr földjén dolgoznának. Pedig a szövetkezet egészen más. ott minden haszon a dolgozóké. Patasi István. Dunaszerdahely UJ SZÔ. Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja — Szerkeztfisr'a- Bratislava. Jesenského 8—10. Telefon- ?47—16 és 352—10. Főszerkesztő r.őrincz Gyula — Kiadóhivatal: Pravda. .nklactí vállalata. Jesenského 12 Telefón üzemi ^Infizetés és lapárusítás 274--74 ejrvéni előfizetés 262—77 Az U.T ÍZÔ mesrendoihető i postai kézbesítőknél vaery a postahivatalokon is. - Előfizetési dfi V. ívre 120 Kčs Feladó és irányító postahivatal Bratislava II. — Nyomia a Pravda n. v. nyomdája Bratislava. I