Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-21 / 19. szám, szerda

US S2Q Előre, csehszlovák rohambrigád, harcba a világbékéért! IŕMift W V .•4 csehszlovákiai békevédňk II kon- i gresszusa a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy milyen, mélyen él az emberek lelkében a békevágy. A kongresszus jelszava 1600 békekiíldött telinek. legerősebb érzését és, harcos elhatározását visszhangozta a békekongresszus minden percében. A béke megütésének eddig- még soha nem tapasztalt és érezhető . eltökéltsége sugárzott a küldöttek szeméből, ezt fejezte ki a vitafelszólalások folyamán elmondott minden izapuk. A btkeharcosokkai megtelt vinohrady-i sportcsarnok nagyterme a . derűlátást, a szebb és boldogabb békés . életbe vetett hitet megerősítette mindenkiben. A ciklámenek, primulák és azaleák díszében pompázó terem a tavasz lehelletét éreztette és mintha ez a tavasz a tartós béke előhírnöke volna. Egyszerű emberek a cseh és szlovák és a többi nemzetiségű kerületekből, a szövetkezetek, gyárak kiváló munkásai. a kultúrélet vezetői, néphadseregünk és az egyházak képviselői egy gondolattól áthatv

a beszélnek, mintha minden szavukkal polgártársaik lelkébe akarnák önteni a béke megvédésének fontosságát és minden igyekezetükkel magukkal akarják őket ragadni, hogy a békemozgalmat előrelendítsék, hogy a maguk ' helyén minden erejük kel dolgozzanak, mert a „békét meg kell védenünk". A 65 éves osztravai bányász, aki magasan túlteljesítette a tervet és a Köztársaság Munkarendjének büszke A mint elvegyült az ember a békeküldöttek között, minden felöl a megelégedés és elragadtatás szavai hangzottak. Felejthetetlen, gyönyörű! Büszke és boldog vagyok, hogy engem ért a megtiszftelés, hogy dolgozó társaimat itt képviselhetem! Politikai, gazdasági és kulturális életünk jelentős vezetőinek felszólalásai közben hazánk dolgozói tolmácsolták az őket ide küldött tömegek bé^eakaratát. Mindenkinek sok mondanivalója volt, aminek kifejezésére nem is kerülhetett sor ezen aránylag rövid két nap alatt. A kongresszus alkalmából az egyik legszebb kötelezettségvállalást tolmácsolta a zselízi Állami Birtok dolgozói nevében Tóth elvtárs: • / »Tisztelt polgártársnök, polgártársak, tisztelt béketanács!. Engedjétek meg,. hogy a zselízi járás összes dolgozói nevében üdvözöljem a Csehszlovák Békevédők II. Kongresszusát. Eljöttem, hogy tolmácsoljam dolgozóink békeakaratát és törhetetlen hűségét szeretett hazánk és drága elnökünk Klement Gottwald iránt. Mi, dolgozók tudjuk, hogy milyen jelentősége van ennek a békekongreszszusnak. Mi nem akarjuk, hogy hazánk az imperialista kalózok martaléka legyen. Követeljük, hogy azonnal szüntessék be a koreai jháborút, és Nyugat-Németország felfegyverzését. Mi. a zselizj Állami Birtok dolgozói a háborús gyujtogatóknak a munka frontján szocialista versenyekkel, kötelezettségvállalásokkal és a szovjet dolgozók munkamódszereinek átvétélével válaszolunk. A zselízi Állami Birtok dolgozói a II. Béke Kongresszus tiszteletére a kővetkező kötelezettségvállaláso.kat tették: Az állattenyésztésben a Surikov-, módszerrel minden egyes sertésnél emeljük a súlygyarapodást napi 10 dkg-mal. ami 1,500.000 Kčs megtakarítást jelent. A tehenészetben a Malininova módszer bevezetésével az abrak és a takarmány helyes adagolásával a tejhozam emelésével 500.000 Kčs-t takarítunk meg. A növénytermelés terén a tava szi "etést agregáttal vetjük el és ezzel megtakarítunk 314 munka erőt. ami 195.200 Kés értéket je lent. I viselője a meghatottságtól elcsukló hangon kiáltotta a delegátusok felé: meg kell védenünk a békét, hogy soha vissza ne térhessenek elnyomóink, akiktől fiatal korában annyit szenvedeti és akik ellen folytatott kemény harcban annyi öntudatos dolgozó áldozta életét. Az osztravai ifjúsági brigád fiatal bányásza, aki nem ismeri már a kizsákmányolás borzalmait, fiatal erejének egész felhasználásával vállalt kötelezettséget maga és társai nevében a II. békeköngresszus tiszteleiére, amellyel bizonyítani akarják, hogy megértették ők is, mit jelent fiatal, fejlődő életükre és gyönyörű távlataik megvalósítására a béke. Egymásután szólaltak fel hazánk különféle nemzetiségű és munkakört dolgozói és mindnyájan fogadalmat tettek, hogy munkájukkal és minden erejük megfeszítésével megvédik a békét. Az 1600 kiküldött példásán tüntetett a proletárnemzetköziség szellemében a világbéke •»• "ett Ez leginkább kifejezésre jutott, amikor a külföldi baráti és kapitalista országok békemozgalmának élharcosai megjelentek a kongresszuson. A szeretet és a vonzalom minden jelével elárasztották őket, szüntelen tapsokkal és felkiáltásokkal éltették a békét és a vendégek hazájának politikai Vezetőit. Ahogy a sportcsarnok nagytermében a közös célért lelkesedve egymás mellett ültek a cseh, a szlovák, a lengyel, ukrán, német, magyar dolgozók és nagy megértéssel és szeretettel fogadták a • • • A tavaszi vetést 80%-ban keresztsorosan vetjük el, így 2400 métermázsával nagyobb terméshozamra számíthatunk, ami pénzben 960.000 Kčs-t tesz ki. A vetés alá a megmunkálást kombinált agregáttal végezzük, így 371 munkanapot takarítunk meg, 240.000 Kčs értékben. A szemcsés műtrágya felhasználásával megtakarítunk 10 vagón szuperfoszfátot 270.000 Kčs értékben. A szemcsés műtrágya felhasználásával továbbá a hektárhozam 2 métermázsával lesz magasabb, ami összesen 1500 métermázsát jelent 600.000 Kčs értékben. Tehát az összes megtakarításunk 4,260.000 Kčs-t jelent: ígérem, hogy ezeket a /felajánlásokat 100 százalékra teljesítjük. 1952-ben háromszor nyertük el a vánSorzászlót. amit az újításokkal és a szocialista versenyekkel értünk el. Az Állami Birtok dolgozói kiveszik részüket a falu szocialista felépítéséből is. Technikusaink és a falu legjobb dolgozói átadják tapasztalataikat az Egységes Földműves Szövetkezet dolgozóinak. Tudatában vagyunk annak, hogy mi, magyar nemzetiségű dolgozók, akik 95%-át képezzük a zselízi Állami Birtok dolgozóinak, így erősítjük a világbékét ! és boldogok és büszkék vagyunk, hogy becsületes munkánkkal részeser'lehetünk közös szeretett hazánk szocialista építésének.® Itt is megnyilvánult az az elvitathatatlan tény, hogy a béke ügye elsősorban a nők ügye. A megjelent női kiküldöttek közül Földes Teréz, a bodrai Egységes Földműves Szövetkezet baromfigondozója könnyezve mondotta: — Én. mint egyszerű munkásasszony soha nem tudtam elképzelni, hogy valamikor meglátom a száztomyú Prágát és most itt vagyok a békekonferencián, mint békeküldött. Nem egyedül vagyok Ezerhatszáz társammal. Pénteken reggel indultam el az én kis falumból, Bodráról, a nagymegyeri járásból, ahol a járási békebizottság tagja vagyok. Engem részesi tettek abban a kitüntetésben, hogy a járás képviseletében eljöjjek a II. békekongresszusra. Ez a két nap örökre felejthetetlen élmény marad a számomra. Külön vonatkülönböző nyelveken elhangzott felszólalásokat, megerősödött az az érzés az emberben, hogy közös csehszlovák hazánk minden nemzetiségű dolgozói egy és elszakíthatatlan egységben harcolnak és ezentúl még jobban fognak harcolni a világbékéért és hazánk szocialista felépítéséért. • A lelkes békehangulat már az úton kezdődött, amikor a külön békevonatok elindultak hazánk kerületeiből zeneszóvtfl és százak meghatalmazásával, akik a békevonatot búcsúztatták, hogy tolmácsolják a kongresszuson szilárd békeakaratukat. Az ú vonalon minden nagyobb állomáson ugyanilyen fogadtatásbun részesültek a békevonatok, a fiatalság, köztük a pionírok bájos, színes csoportja szórakoztatta a percekre megálló szerelvényt és a legmeghatóbb jelenetek játszódtak le. A brnói pályaudvaron egy pionír leányka szorosan fogta édesanyja kezét és az egyik békeküldöttnek ezt mondotta: A nevemben is mondjátok meg, hogy mi, gyerekek csak békét akarunk Erre odafordul édesanyjához és azt kérdi: — Anyukám, milyen gyönyörű ez a békevonat. Az édesanyja könnyes szemmel felel neki: — Gyönyörű dolog kislányom, csflk az a kár, hogy nem jött jó pár évvel előbb, mert akkor a másik kezedet édesapád szorítaná most. aki a második világháborúban elesett. tal indultunk el Pozsonyból, zenekar búcsúztatott bennünket és a vonatban is állandó ének- és zene hangjai mellett utaztunk egész úton. Az étkezőkocsiban finom ebédet, uzsonnát, vacsorát kaptunk. Azt az örömet nem lehet leírni, ahogy a szvitavi állomáson fogadtak bennünket. Legalább ezer lélek volt kint. Pionírok, öregek, fiatalok egyaránt,, és amikor a vonat tovább ment, a<z Internacionálét énekelte az egész egybegyűlt tömeg, amíg csak teljesen el nem tűntünk az úton. Brünnben legalább 3000-en fogadtak, még most is a szemem előtt látom őket, a kis pionírokat, akik tánccal szórakoztattak. Amikor Prágába megérkeztünk az állomásra, megint hatalmas tömeg és zene fogadott és szívélyes beszédekkel üdvözöltek. Azután autóbuszokba ültünk és gyönyörű hotelokba vrfcíek, hogy kipihenjük magunkat a kongreszszus napjáig. Most pedig itt vagyok, ebben a gyönyörű teremben, a csehszlovákiai békevédők II. kongresszusán, ahol az egyik beszéd a másik után hangzik el a legnagyobb lelkesedés és taps közepette. — Ha innen haza megyek, minden igyekezetemmel azon leszek, hogy még jobban dolgozzak és még többet termeljek. Mint a nőbizottság elnöknője azon leszek, hogy minden elvtársnömet meggyőzzem a béke ügyénék igazságáról és hogy beszervezzem őket a tavaszi munkálatokba, mert mi így ajíarunk harcolni a harmadik világháború megakadályozásáért. Mi, dolgozó asszonyok, tiltakozunk a koreai háború ellen, gyűlöljük az imperialista háborús uszítókat. Mi, egyszerű munkások és munkásnők harcolni fogunk minden erőnkkel, hiába erölködnek a kapitalisták, hogy a mi béketörekvésünket megakadályozzák. Mi nem fogunk meghátrálni, mert bennünket vezet szeretett Gattwald elvtársunk, Sztálin elvtárs lifí tanítványa. A mellettem ülő békeküldött fiatal magyar asszony volt, Fehér Zdenka a somorjal járásból. Arra lettem figyelmes, hogy az izgalomtól kezeit morzsolgatva, olvasgatja vitafelszólalását. Elbeszélgettem

x vele és meglepő öntudatos, harcos asszonyt ismertem meg benne. így beszélt: — Mint a somorjai járási békebizottság tagja régen bekapcsolódtam a békéért vívott harcba. Az EFSz-tagja vagyok férjemmel együtt és két kis gyermekünk van. A szövetkezetben vállalt munkámon kivül a traktorállomáson is segítek, amennyit csak tudok. Elutazásom előtt a békekongresszus tiszteletére kimeszeltem és kitakarítottam a traktorállomás minden helyiségét, hogy kellemesebb legyen a munkásoknak oda bejönni megpihenni. — Megemlítem. hogy Hradec Královén születtem; akkor apám ott dolgozott és három éves koromban kerültem Somorjára. Azóta nem voltam ezen a vidéken és most mint felnőtt ilyen szép cél érdekében tértem ide vissza. Nem is akartam elhinni, amikor közölték velem, hogy én jövök ide, erre a gyönyörű kongresszusra, mint fiatalasszony. Nagy megtisztelés ez számomra. Ha élményeimre gondolok, az útnál kell kezdenem, amely gyönyörű volt, amikor a csillogószemü gyermekek vártak az állomásokon, és kértek, hogy hozzuk t el békeüzenetüket ide a békekongresszusra. Nagyon örültem annak, hogy a cseh elvtársak olyan szívélyes szeretettel fogadtak bennünket. A kapitalista országok kiváltságosai nevetnek azon, hogy itt sok szenvedést átélt, barázdásarcú nuftkások és parasztok vezető helyeken ülnek. Hiába kiabál a külföldi rádió, ezek az emberek eljöttek ide, hogy megbeszéljék a béke megvédésének az ügyét, mert ezek az emberek érzik és értik meg legjobban ennek az értelmét s ezek tudnak minket megbecsülni , és mi őket, mert közülünk valók. Vannak olyanok is, akiknek ez a harc a békéért nehéz, pedig most csak becsületes kézzel és tiszta fejjel kell hozzáfogni a munkához. A múltban nem volt nekik nehéz a harc egy darab kenyérért és az urak ellen? Kérek mindenkit, akik eat még eddig nem értették meg, hogy nézzenek körül és ne csak egy embernek, esetleg az ellenségnek beszédét hallgassák, hanem nyitott szemmel járjanak a világban és vegyék észre, hogy mit nyújt nekünk ez az új élet, a szocialista világ. Most mindenki hangosan kimondhatja, ami a szívébefi van, kinyilváníthatja kívánságát, nem kell falakon kopogtatni és titokban összegyűlni és úgy beszélni az elszenvedett nyomorúságról és a harcról, amelyet annak megszüntetésére indítottak., A szovjet tapasztalatok átvételére is sokan mosolyognak, de ha egy kis fáradságot vennének maguknak, akkor meggyőződhetnek arról, hogy mit köszönhetünk mi, mezőgazdasági dolgozók, Micsurinnak, aki részünkre már elvégezte a nagy munkát és nekünk csak követni kell az ő tanításait és átvenni őket. A kongresszuson látom, hogy két kezünk munkája nem veszett kárba, meg van becsülve, és összetartva elérhetjük azt, hogy elhárítjuk a háború veszélyét és nem kell a boldog családi otthonból, amelyben ma minden dolgozónak része van, bunkerekbe bújni. A kongresszus még jobban megerősítette bennem azt az. érzést, hogy a háborút meg kell akadályozni, nehogy a koreaiak sorsára jussunk; sőt, ott is meg kell szüntetni a vérengzést. — Ha innen hazamegyek, még fokozottabb erővel fogok dolgozni és mindenkit meg fogok győzni arról, hogy ez az egyetlen igaz wt és együtt kell haladnunk - ezen az úton, hisz nem vagyunk egyedül. Ma itt sok sikert kívánt nekünk közös munkánkhoz a Szovjetunió, az 500 milliós Kína képviselője, Korea és az Csszes baráti népi demokráciák kiküldöttei. A békeküldöttek között találkozunk Réti Istvánnéval, pártunk régi harcosával, aki ma az egyik legjobb élharcosa a békének. — Amikor a békebizottság választása rám esett, hogy én jöjjek a csehszlovákiai békevédők Ií. kongresszusára, el akartam magamtól hárítani ezt a megtisztelést, azzal a meggondolással, hogy én csak magyarul tudok és olyat kell küldeni, aki pontosan megérti a konferencia egész anyagát, hogy aztán visszatérve hűen átadhassa a többi dolgozóknak. Elutasították ezt a kifogásomat, és amikor az elutazásom előtt az iskolák tanulói búcsúztattak, nagyon meleg hangon kérték, hogy adjam át békeüdvözletüket és sürgettek, hog.y minél előbb térjek vissza és meséljek nekik arról, hogy milyen volt a békekongresszus. — A békekongresszus még jobban megerősített abban a hitben, hogy még nagyobb wövel és megfeszítéssel kell dolgoznunk a békéért és a legfontosabbnak tartom azt ebben a közös érdekű harcban, hogy a magyar és a szlovák dolgozók egymást megértve közös erővel építsék a szeretett csehszlovák népi demokráciát. Ebben látom a legnagyobb biztositékát a szocializmus sikeres építésének és a béke megőrzésének. Ugyanúgy van ez, mint egy nagy családban, ahol, ha a gyermekek között nincs megértés, a családi élet szépsége és nyugalma veszélyeztetett. Mi egy nagy család gyermekei vagyunk és ha megértésben és szeretetben élünk, akkor kitűzött célunkat el is érjük. * A csehszlovákiai békevédők H. kongresszusának eredményére és hatására a legjellemzőbb a kongresszus utolsó tizenöt perce volt. Amikor Anezska Hodinová-Spurná, a Csehszlovákiai Békevédők országos tanácsának újonnan megválasztott elnöknője záróbeszédében a »Sztálin és a béke« szavakat kiejtette, az egész plénum felugrált helyéről és olyan példátlan lelkesedéssel tüntettek Sztálin és a béke mellett, amilyet még keveset hallottunk Prágában. A kiküldöttek kitörő lelkesedésükben az asztalokat díszítő virágokat emelték a magasba és szüntelen kiáltással, tapssal éltették Sztálint, a békét, Gottwald elvtársat és a béketábor minden vezető harcosát. Az emelkedett hangulat nem akart véget érni. Az 'elnökség virágot lengetve válaszolt a küldötteknek és amikor legalább tíz percig tartó magával ragadó derűlátás és bizalom megnyilvánulása után az elnöknö a kongresszust befejezettnek nyilvánította. az Internacionálé eléneklése után az egybegyűltek még nem akartak távozni, népdalaikat énekelve nehezen hagyták el a kongresszus színhelyét. Túri Mária. ^