Uj Szó, 1953. január (6. évfolyam, 1-28.szám)

1953-01-02 / 2. szám, péntek

4 UJSZ0 1953 január 2 Nagyobb összhangot a vilkei kultúrmunkások között Hazánk minden részében lelkes kultúrcsoportok alakulnak, amelyek dolgozó népünkben felébresZ' tik a szocialista kultúra utáni vágyat, megismertetik népünket nemzeti multunk haladó hagyományaival és a szocialista építésből fakadó, munkára serkentő dalokkal. A Csemadok vilkei szervezete, amely három éve alakult, szintén ilyen célokat tűzött maga elé. A 45 tagból álló csoport határtalan kedv. vcl látott a munkához. A vezetők, Kovács Vilmos, Szabó József és más elvtársak jó munkájának eredménye, hogy a Csemadok vilkei szervezete kultúrtevékenységével a, járás első helyére került. Nagy teljesítménye volt a csoportnak, hogy mindjárt az első évben háromszor lépett egész estét betöltő programmal a közönség elé. A reményteljes fejlődés után azonban a csoport munkálkodásában megtorpant. A kultúrotthon egyik helyiségében Dancs Antal elvtárs kezeli a 450 kötetből álló könyvtárat. Tavaly a könyvtárnak 25 - 30 rendszeres olvasója volt. Ma az olvasók száma kevesebb, mert az olvasás sajnálatosan rendszertelenül folyik. Nem szerveznek csoportokat, amelyek terv szerint, rendes időközökben egy-egy tanulságos szocialista regényt megvitatnának. Kovács elvtárs helytelenül lehetetlennek tartja a kollektív olvasás megszervezését, attól tart, hogy ezzel elriasztaná az elvtársakat a könyvektől. Pedig ha az olvasók csoportjában nagyobb meggyőző munkát fejtenének ki és élénkké, érdekessé tennék a vitát, akkor Kovács elvtársat az eredmény meggyőzné a közös olvasás helyességéről és hasznosságáról. A kis Vilke község kultúrotthoníban eddig nem haladt előre az élet, mert a rég; vezetőség nem vette figyelembe, hogy a kultúrotthon munkájának nemcsak színjátszásból és olvasásból kell' állnia. Munkájukat csak erre a területre korlátozták, ezért rekedtek meg fejlődésünkben; Amikor a régi vezetők helyére újak kerültek, akiknek a kultúrmunka felfrissítése lett volna a feladatuk. ezek sem irányították a kultúrotthonba járók munkáját. Snelcer Vilmos elnök elvtárs önkritikailag beismerte, hogy nem foglalkozott kellően a csoporttal. — A kultúrmunka egy helyben topogásáért a vezetőség felelős — és még hozzátette, hogy az utolsó félévben egy vezetőségi gyűlésük sem volt. A vezetőség nem látta el az elvtársakat feladatokkal és a tétlenség elidegenítette őket a kultúrmunkától. Snelcer elvtársnak a kul túrtársakkal szorosan együttműködve jóvá kell tennie a mulasztásokat és jobban meg kell szerveznie mind a vezetőség mind a tagok munkáját. Vilkén nincs kellő egység a kultúrmunkában, mert a tagság egyik része — a szinjátszócsoport - Dancs László elvtárs vezetésével dolgozik, a másik rész azonban elcsendesedett. Káros jelenség ez a csoport életében, mely könnyen a helyi szervezet felbomlásához vezethet. A vilkei dolgozók törekedjenek egységes tevékenységre, hogy a kultúráiét teljében felvirágozhassák. Hiba az is, hogy a faluban működő tömegszervezete!: nem hangolják össze a munkát, és ezért a falu dolgozói szétforgácsolódnak. A tömegszervezetek vezetőinek közös tervet kellene kidolgozniok. A vilkei kultúrtársak most javítani akarnak a helyzeten és a munkában felmerülő hibák ellen megindították a harcot. Kovács elvtárs elmondja, hogy kultiírbizottságokat szerveznek, amely a kultúrmunka felfrissítéséről és elmélyítéséről gondoskodik. A bizottság tagjai ellenőrzik a vezetőség és a tagság munkáját és a kultürmunkásekat jobb eredmények elérésére serken tik. örvendetes dolog, hogy pártunk útmutatásai szerint megtartják az egész estéket betöltő hasznos nép nevelő előadásokat és vitát rendez nek róluk. így rövidesen sor kerül a »Harc a babonák ellen« című előadásra. A vit

a vezetését Kovács elvtárs, a helyi Nemzeti Eizottság titkára vállalta. Vilkén a hosszú téli estéken jól átfűtött helyiséggel várják / a mun kából hazatérő dolgozókat. Folyó iratokat rendeltek a kultúrotthonnak, hogy ezirányban is kielégítsék a tagok érdeklődését. Most már elsősorban a villany bevezetésére várnak. Reméljük, hogy ez még közelebb hozza majd egymáshoz kultúrmunkáhan működöket, elősegíti a hibák kiküszöbölését, és új lendületet ad a kultúréletnek Vilkén. Mács József. Qh ioafofícih A kor követel, az élet mégy tovább, Mába akarják útját állni, Mába akarják hájfejű urak sárral és szennyel megdobálni. fÁradó folyót elkeríteni? Mű próbálkozás, növekszik az csak, dagad tovább. Paloták tornya fuldoklik benne, ;paloták tornya, urak szerelme. Hívságos volt az élet — csak árnya jutott nekünk, de most már felcseréljük az életünk. Felcseréljük tettel s az oromra hágunk még akkor is, mikor a mélybe leszállunk. Mi vagyunk minden: mélység és magasság. Mi vagyunk minden: az örök igazság. Bennünk a jövő és bennünk a mult s növekszik, aki élni megtanult. Ébred, növekszik, korához tapad s világol mint a hajnalarcú nap. Növése sudár, izmos és erős, hiszen e büszke korral viselős. Hiába minden: rágalom, szitok, minket az élet már régtől hívott. Itt vagyunk tehát, zászlónkon a jel s minden szavunkra egy világ felel. Dénes György. A CSEMADOK HÍREI A rozsnyói Csemadok helyi eso- I demelnek továbbá Zsila, Németh és port rátalált a helyes útra. Színjátszó gárdája eddig azzal a hibával küzdött, hogy a régi világból ránk maradt, időszerűtlen témakörű darabokat játszott. Most a kultúrgárda új célokat tűzött maga elé. Betanulta Raszkin és Szlabodszkij „Filmcsillag" című háromfelvoná503 operettjét, amelyet a kassai ke rület kisebb nagyobb városaiban és falvaiban előadott. Az operettet a rozsnyói színjátszó csoport nehéz körülmények közt tanulta be. A darab előadása négy é

s félóráig tart, a szereplők pedig mind dolgozók, akik mindennapi munkájuk után esténként néh

a éjfélig is próbáltak. A rozsnyó' lelkes kultúrmunkások azonban megmu tatták, hogy nemcsak munkahelyeiken, hanem a kultúra terén is tudnak harcolni a szocializmus mielöb bi megvalósításáért. A szovjet operett igen tanulságos témájú, mivel leleplezi az elmaradottság átkát. A kultúrgárda tagjai közül elsősorban Dobránszky kultúrtársnő érdemel dicséretet, aki éjt-nappallá téve dol gozott azért, hogy a színdarabot sikeresen előadhassuk. Dicséretet érTóth kultúrtársak, valamint a sze replök, Krupcsik Irén, Novajka Magda, Popál Ica elvtársnők, Tamás Géza, Dobránszky Zoltán, Poí lyák Aladár, Ledvinszky László, Szabó Zoltán, továbbá Vrubel, Borzovics, Üveges, Dolák, Ambruzs, Budai, Szciránka, Novák, Kerekes, Lang, Puskás, Tóth, Vojtedhovszky és Birtok elvtársak Rozsnyón ötször játszotta a színigárda a Szovjet Barátság Hónapjában zsúfolt nézőtér előtt a színdarabot. Ugyancsak nagy sikert arattak Pelsöcön, Tornaiján, Tornán és Mecenzéven. Meg kell emlí tenünk, hogy míg Tornán fűtetlen helyiséggel várták a kultúrgárdát, addig Mecenzéven váratlanul meleg fogadtatásban részesültek a kultúrbrjgád tagjai a többnyire ' német ajkú lakosságnál. A Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapjában a rozsnyói helyi csoport tagjai előadták az „Üj élet" c. színművet is, míg most tarka kultúrestre készülnek, hogy elszóra koztassák a tervteljesítésben élenhaladó rozsnyói bányászokat. Misovszky Dezső, Rozsnyó A vágsellyei járás legkisebb községében, Vágvecséjj i

s megalakult a Csemadok helyi szervezete. Az ünnepélyes alakuló közgyűlés december 7-én volt. A közgyűlés kultúrműsorát a deáki Csemadok helyi csoport kultúrgárdájának kellett volna szolgáltatnia, azonban bizonyos technikai okokból kifolyólag a mfisor elmaradt. Kárpótlásul a helyi csoport elnöke Petőfi verseket szavalt el. Az alakuló közgyűlést a Csemadok járási titkára ve. zett

e l

e, akinek ismertető szavai után Hlegyék elvtárs, a helyi magyar nemzeti iskola igazgatója beszélt a szooialista kultúra óriási jelentőségéről. Vágvecsén egyelőre 34-e

n írták alá a Csemadokba való belépési nyilatkozatot A megvá lasztott vezetőség elnöke Marcibányi Dezső elvtárs, a gépállomás egyik dolgozója lett. Az újonnan választott vezetőség vállalta, hogy a többi helyi szervezetekkel karöltve és versenyezve igyekeznek hozzájárulni a népnevelés nagy munkájához. Bokor József, Vágsellya HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL Uj kulturális létesítmények, beruházások Magyarországon 1953-ban Baranyamegyébe

n több, mint négymillió forintot fordítanak a tanyai iskolák építésére Nyolctantermes általános iskola építését fejezik be Kazincbarszikán, tíztantermesét Kiskúnfélegyházán. Győrött több mint 3 millió forintos költséggel épül általános iskola. Fris. sen emelt, új tantermek várják egy év múlva Nagybátony.Üjváros, PécsMeszestelep, Tatabánya-Újváros, Veszprém általános iskolái a község fiataljait. , A népi demokratikus Magyarország közelebb hozza az iskolát a forgalomtói távoleső „istenhátamögötti" helységek fiataljaihoz: 1953-ban csupán Nógrád.megyében két és negyedmillió, Baranyában több mint 4 millió forintot fordítanak kis (tanyai) iskolák építésére. Emellett új, mo. dern eszközökkel bővítik a már meglévő általános iskolák felszerelését az egész országban. Megnőtt és egyre növekszik a középiskolákba járó diákok száma. En nek megfelelően új gimnáziumokat építenek: Pesterzsébet és Orosháza például 12 tantermes új gimnáziumot kap 1953.ban. Megkezdik a ta. tabánya-újvárosi középiskola építését is, helyreállítják több mint kétmilliós költséggel a budapesti Fürst Sándor gimnáziumot. Debrecen új tanítóképzőt kap. S ezek a középiskolák híven tükrözik majd vissza a magyar nép növekvő igényeit. Csupán a közgazdasági technikumok felszerelésére 6 mülión felüli összeget fordítanak. Hódmezővásárhelyen é

s Kállón új óvónőképzők épülnek. S évről évre nemcsak új ^munkahelyeket kapnak a magyar nevelők, hanem egyre több új lakást is. 1953-ban majdnem 3 millió forintot fordít a magyar kor. mány óvónők és általános iskolai ne. velők lakásainak építésére. A felsőfokú oktatás új palotái ,Az egyetemi és főiskolai hallgatók számát — mondja a módosított magyarországi ötéves terv — a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben előírt 8000 fő helyett 30.000 fővel kell emelni." A magyar állam gondoskodik arról is: legyen, hol ta. nulniok ezeknek a fiataloknak. Olyan új egyetemek építése folyik tovább, mint a miskolci Rákos' Mátyás nehézipari műszaki egyetem, (csupán az erőmüvek majdnem 12 millió forintba kerül), a veszprémi Nehézvegyi. ipari műszaki egyetem (csupán 1953ban több, mint 31 millió forintos beruházással). Uj épületekkel gyarapodik a budapesti műszaki egyetem (rajztermi épület és két tanszék), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem. Igen nagy összegeket fordítanak a különféle egyetemi laboratóriumok fejlesztésére, a felszereié, feek kiegészítésére. • A Tudományos Akadémiának már eddig 14 kutatóintézete van. 1953-ra újabb két intézet alapjait vetik meg: a Kísérleti Orvostudományi Kutatók Intézetéét és a Központi Kémiai Kutató Intézetéét. A tanulóifjúságnak riemcsak meg. felelő iskolákat, tankönyveket és ösztöndíjat biztosítanak a zavartalan tanuláshoz, hanem — szükség ese. tén — szállást is. 1953-ban újabb diákotthonok épülnek a. középiskolások, diákszállók, a főiskolások részé_ re. így Budapesten 250 személyt be. fogadó új diákszálló épül. Nagy művészeti létesítmények A művészeti oktatás fejlesztésére 20 millió forintos beruházással megkezdik a színházi és filmművészeti főiskola új otthonának építését, ^s új épületszárnyat kap az Iparművészeti Főiskola. Sor kerül a művésztelepek további helyreállítására is Szolnokon, Miskolcon és Kecskeméten. A jövő tervévben csaknem 10 millió forintos beruházással elkészül az új népművelési gimnázium 12 tantermes épülete és százszemélyes kollégiuma. Uj hanglemezgyár épül, amely nemcsak a házi szükségletet elégíti ki, hanem kivitelre is termel. Megkezdik — mintegy 26 millió forintos költséggel — az új győri színház építését is. Megkezdődnek a pesti Vigadó helyreállításának tervezési munkálatai. Az épülftben zenei központot létesí. tenek stúdiókkal, próbatermekkel, bemutató szobákkal. Itt helyezik el az országos filharmóniát is. Az épület műemlék jellegének megőrzésére a tervezési munkákat komoly tanulmányok előzik meg. Ugyancsak jö. vőre kezdik meg az új nemzeti könyvtár tervezését is. Rohamosan fejlődik Románia gazdasága A „Viata Sindicala" hosszú cikk. ben foglalkozott azzal, müyen hatalmas ütemben fejlődik Románia gazdasági élete. „A román gazdasági élet minőségi változáson ment át — írja a lap. — A szovjet technika segítségével Ro. mánia elmaradott mezőgazdasági országból fejlett ipari országgá válik." A legutóbbi években hatalmas létesítmények születtek. Ilyenek többek között a „Dojcesti és az Qvidiu II. hőerőmű", az „Argesul" cserzőanyaggyár, a „Carbochim" elektrodagyár és más gyárak. Kifejlődött az ipar többi ága is. Ma már a Romániában gyártott kőolajipari felszerelések és villamosgépek majdnem teljes egé. szében fedezik a belső, szükségleteket. A belföldi nehézipar jelenleg 660 százalékkal több esztergapadot és 476 százalékkal több motort készít, mint 1949-ben. Az állam nagy segítséget nyújt a mezőgazdaságnak. A mezőgazdaság, ban csaknem 200 gép- és traktorállomás működik több, mint 10 ezer traktorral. Az ötéves terv előirányzata alapján a gépek és traktorállomások száma 1955_re 428-ra'emelkedik. A román kormány mindent meg. tett, ami a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelését szolgálja. Az állam többek között hatalmas összegeket fordít szociális és kulturális célokra, új iskolák, kórházak, bölcsődék építésére. Egyszersmindenkorra megszűnt Romániában a munkanélküliség. A tervgazdálkodás éveiben körülbelül 200 ezerrel emelkedett a munkások és alkalmazottak száma. 1953_ban újabb 250 ezer munkás és alkalmazott lép munkába. Ujabb hadjárat indul Kínában a szárazság ellen „Zsenminzsibao" közli a Kínai • és a többi között megállapítja: Népköztársaság népi közigazgatási tanácsának irányelveit a szárazság „Már eddig is sokat tettünk a szá. razság elhárítására. Kanípányunkj elhárításásáért és az öntözési rend. i 1952_ben nagy sikereket ért el és szer kiterjesztéséért indított kampányhoz. A népi közigazgatási tanács irány elvei felszólítják a kormányszerveket, hogy szervezzék meg a parasztokat és nyújtsanak segítséget új csatornák, tavak létesítésére, valamint újabb kutak fúrására, hogy így lehetővé váljék még nagyobb földte. rületek öntözése. Az irányelvek hangsúlyozzák a tervszerű erdősítés, folyószabályozás és a talajjavítás fontosságát. Ezek a munkálatok főleg a Sárga-folyó Sen Szi tartomány. beli mellékfolyói mentén összponto. sulnak. Az előkészületeket még a tél fo. lyamán befejezik. A Zsenminzsibao vezércikkben kommentálja a szárazság elhárításáért és az öntözési rendszer kiterjesztéséért folyó kampányt fontos seerepet játszott az idei jó termés biztosításában. Most azonban, amikor az ország iparosítása érdekében hatalmas méretekben megindul a tervszerű építőmunka, állandóvá keli tenni a jó termést". Fu Co-ji vízgazdálkodási miniszter az öntözés fejlesztésével kapcsolatban a többi között ezekét írja a „Zsenminzsibao"-ban: „Az öntözéssel müveit földek területe több mint kétmillió hektárral növekedett ebben az évben. Ez a nö. vekedés nagyobb, mint az 1950 és 1951-es éveké együttvéve". A miniszter a továbbiakban kifejti, hogy 1952-ben több, mint 2 millió kisebb nagyobb víztárolót és gátat létesítettek, ezenkívül mintegy 753 ezer kutat ástak és sok szivattyúállomást helyeztek üzembe. \