Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-03 / 288. szám, szerda

t 1952 december 3 UJ szo 3 Az SzKP KB elnökségének üdvözlete Kubacs elvtárs 65. születésnapjára František Kubacs elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Pozsony. Tisztelt elvtárs! Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége szívélyes elvtársi üdvözletét küldi 65. születésnapod alkalmából. Köszön­tünk Téged, mint a munkásmozgalom harcosát, aki a párt, a munkás­osztály és a nemzet iránti hűségedet és ragaszkodásodat egész életed­del, a kapitalista rabszolgaság elleni harccal és népi demokratikus köztársaságunk építésével, a szocializmus építésében való derék rész­vételeddel bizonyítottad be. Egészséget és sok eröt kívánunk további munkádban. Viliam Široký, az SzKP elnöke. Kubacs elvtárs 65 éves PÁRTÉLET Bátor kritikák a komáromi Skoda-üzem pártgyűlésén František Kubacs elvtárs, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöke és a Központi Akció Bizottság főtitkára december 3-án ünnepli 65. születés­napját. Szereden született mint egy népes, 11 tagú család gyermeke. Már fiatal éveiben harcos lendülettel dol­gozott a munkásmozgalomban mint építő- és mezőgazdasági munkás. Résztvett 1905-ben Bécsben azokban a sztrájkmozgalmakban, amelyekben a munkásosztály küzdött a rövidebb munkaidőért, a választási jogokért. 1908-ban katonai szolgálatra vonult be és mint katona résztvesz az első világháborúban A háború befejezése után hazatérve azonnal megkezdi a politikai munkát és 1921 februárjá­ban a lubochnal konferencián azok között a kiküldöttek között találjuk, akik a III. Internacionáléba való be­lépés feltételeit elfogadják. Ebben az évben a Csehszlovák Kommunis. ta Párt tagja lesz és ellátja a párt titkárának feladatát. Ezekből az időkből ismerik meg Kubacs elvtársat a Dél-vidék dolgo­zói, a galántai, a szeredi mezőgaz dasági munkások, akiknek arató­sztrájkjaiban mindig ott találjuk ót is lelkesítő szavaival, a munkás ­ság győzelmébe vetett hitével. Ott találjuk őt mint Gottwald pártjának képviselőjét, mint a pro­letár internacionalizmus megteste­sítőjét, mindig a nép jogaiért és Igazságáért harcolva. A földmunkás szövetség titkára­ként igen sok sztrájkot szervez, így például az 1926-os cukoripari munká sok sztrájkját és az 1929-es mező­gazdasági munkássztrájkot. 1929-ben a kassai kerület kommu­nista párti képviselőjének választ­ják meg. Ebben a funkciójában állandóan harcol a munkásosztály jogaiért. Több ízben letartóztatják. 1935-ben szenátorrá választják és 1937-ben mandátumától megfosztják. A galgóci munkások tüntetésében való részvételéért 6 havi börtönre ítélik. A Kommunista Párt föloszlatása után 1938-ban illegalitásba vonul és 1942-ben már szervezi a partizán­mozgalmat. 1948. év végéig a párt utasítására előkészíti az illegális nemzeti bizottságok szervezését. A Szlovák "Nemzeti Felkelés ki­törésekor Besztercebányán dolgozik mint a Forradalmi Szlovák Nemze­ti Bizottság tagja és mint népjóléti megbízott. Később Petrov őrnagy partizáncsoportjában harcol. Ebben a beosztásban érkezik 1945 március 17-én a német fronton keresztül Myta n. Breznóra és onnan Kassá­ra. Innen kezdve már a Vörös Had­sereggel együtt haladt mint kor­mányküldött a helyi nemzeti bizott­ságok megszervezésére, valamint a kerületi nemzeti bizottságok meg­szervezésére kiküldve Nyugat-Szlo­vákia felszabadított részein. A felszabadulás után František Kubacs a prágai ideiglenes nemzet­gyűlés képviselője a Szlovák Kom­munista Párt küldötteként. 1945— 46-ban a galántai járási nemzeti bi­zottság elnöke. 1946-ban megvá­lasztják a Szlovák Nemzeti Tanács tagjává és 1948-ban annak alelnöké­vé lesz. 1950 július 14-én a Szlovák Nemzeti Tanács plenáris ülésén a Szlovák Nemzeti Tanács elnökévé választják. Ugyanebben az évben elvállalja a Szlovák Nemzeti Arcvo­nal Központi Akció Bizottságának főtitkári funkcióját. Jelenleg a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnökének és a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akció Bizottságának főtitkári funk­cióját látja el. Aantlsek Kubacs az SzKP KB tagja és a CsSzBSz Központi Bi­zottsága elnökségének tagja. A 65 éves Kubacs elvtársat, Gott­wald pártjának hfi és odaadó har­cosát születésnapja alkalmából sze­retettel köszöntik hazánk magyar dolgozói ls, akik Kubacs elvtársat, mind a múltbeli harcaiért, mind mai tevékenységéért szívükbe zárták. Hírek a Szovjetunióból Az Ural munkásainak kezdeményezése Az uráli vállalatokban a széles alapokon folyó szociális verseny résztvevői tovább fokozzák a har­cot a technika még jobb kihaszná­lásáért. A papíriparban értékes javaslatot tettek a Kamszkij celluloze kombi­nát újítói B. Klocskov és V. Roga­osev kommunista elvtársak. Az ö példájukat követte számos munkás és mérnök. Két hónap alatt 250 újí­tójavaslatot nyújtottak be, ame­lyeknek a bevezetésével sokmillió rubelt fognak megtakarítani. Egye­dül Klocskov elvtárs újításának gaz­dasági hatása évente 170.000 rubel megtakarítása. Nagy sikert ért el a Rogacsev elv­társ brigádja az egyes számú gé­pen. Már mostanig 157 tonna pa­pírt gyártottak a terven felül. Ro­gacsev elvtárs példájára a kombi­nát több mint 40 brigádja versenyed a terv feletti termelésben és a tech­nika jobb kihasználásában. A Kamszkij-kombinát újítóinak javaslata magával ragadta az Ural többi kombinátjainak dolgozóit. A szocialista verseny a sztálini ötö­dik ötéves terv teljesítéséért és túl­telj esi téséért nagy iramban fejlő­dik. Sztálingrád új vasútállomása Szebb és szebb lesz minden nap Sztálingrád. A romok helyén új há­zak nőnek, iskolák, moziszínházak és parkok. A legerősebb harcok napjaiban, amelyeket a szovjet hősök Sztálin­grád védelméért vívtak, a vasút­állomás épülete teljesen elpusztult. Ennek helyén épül most az új vasútállomás épülete, amely szebb és hatalmasabb lesz a réginél. A vasútállomáson több váróterem lesz, gyermekszoba, olvasóterem, vendég­lő és posta. Az új vasútállomás falai már állnak. Megkezdődtek a díszítő mun­kák. Egyidőben ezzel a munkával rendbehozták a vasút előtti térséget is. Épül a „Népek Barátsága" vízierőmtí A „Trud" cikket közöl a Lettor­szág, Litvánia és Bjelorusszia ha­tárán, a Driszvjati-tó partján épülő vízi erőműről. A három testvéri szovjet köztár­saság 11 kolhozának dolgozói kö­zös erőfeszítéssel építik ezt az erő­müvet, amelyet ,,Népek Barátsága" erőműnek neveztek el. Az állam nagiyösszegü hiteleket bocsátott a kolhozok rendelkezé­sére az építkezéshez. Az alapozási munka nagy részét már elvégez­ték, most épül a vízierömü vízalat­ti része. Nagy duzzasztógát segítsé­gével felemelik aJDriszvjati-tó szint­jét. Az építkezésen a legkorszerűbb gépek dolgoznak: betonkeverők, szállítószalagok és más építőipari gépek. Kultúrélet a nagy épít­kezéseken Aktív kultúrélet folyik a Tahia­Tas Vízierümüvejt építkezésein. Az építő munkásokhoz ebben az évben ellátogatott az üzbég Irodalom és művészet számos képviselője. Az üzbégi filharmonikus zenekar elő­adta Csajkovszkij és Glinka halha­tatlan alkotásait és a testvéri köz­társaságok új zeneszerzőinek szer­zeményeit. Esténként az építkezések fény­árban úsznak, a könyvtárak és klub­helyiségek lámpái messziről világí­tanak. A „Szredazhidrosztroj" vál­lalatban mind nagyobb lendületet kap a kultúra fejlesztése. Most Ta­hia-Tas-ban a téli moziszínház épü­lete készül. Szultán — Uiz-Dagban, Csapajevszkában, Kazandzsukban és az építkezés többi szakaszain üj könyvtárak, klubok létesülnek és a lakóházakba már mindenütt beve­zették a rádiót. Sok kutatő munkás dolgozik távol a sivatagban, de még ott sem érzik magukat elszakadva a kultúrélettől. Az expedíciók nagy részének saját klubja, filmvetítőgé­pe és könyvtára van. Az expedíciók csoportjai naponta kapják az újsá­gokat és folyóiratokat. A komáromi Skoda-üzem párt­szervezetének tagjai ünnepi gyűlést tartottak, amelyen nagy lelkesedés­sel üdvözölték maguk között Tesz­la József elvtársat, a CsKP Közpon­ti Bizottságának titkárát. A gyűlé­sen az üzem dolgozói szeretetüket és hálájukat fejezték ki Gottwald elv­társ iránt, aki a dőlgoeókat a szo­cializmus építésében vezeti. Az üzem dolgozói nehézségekkel küzdenek és nem teljesítik százszá­zalékosan az előírt tervet. Teszla elvtárs éppen arra mutatott rá be­szédében, hogy piilyen nagy jelen­tősége van annak, ha az üzem dol­gozói teljesitik a tervüket és kötele­zettségvállalásaikat, mert ezeknek a kötelezettségvállalásoknak a tel­jesítésével és a terv teljesítésével erősödik hazánk is. A komáromi Skoda-üzem nem tel­jesíti a tervet. Mi ennek az oka? Erre a kérdésre feleltek az üzem dolgozói és bátran, kommunistához méltóan szólaltak fel egymásután és mindazt megmondták, ami véle­ményük szerint okozza az üzem hát­ramaradását a terv teljesítésében. Elsőnek Andrásik elvtárs az üzem egyik hegesztője szólalt fel. Azzal kezdte, hogy a nehézségek ellenére is a komáromi Skoda-üzem teljesí­teni fogja a tervet és a terv teljesí­tésében a kommunisták fognak az élen járni. Harcolni fognak ideoló­giai téren, hogy megérttessék a dol­gozókkal nemcsak azt, hogy milyen fontos minden előirányzott tervnek a teljesítése, hanem azt i s megértte­tik velük, hogy milyen óriási fontos­ságú a szocializmus építésében, hogy a tervet határidő előtt teljesítsük. Az üzem dolgozói között elterjedt egy helytelen nézet is. Nem érek rá tanulni, — mondják. Ez így is van tényleg, mert ha erös akarattal nem szakítanak maguknak időt, akkor valóban nincs idö a tanulásra. Andrásik elvtárs keményen és igazságosan mutatott rá arra, hogy az üzemi pártvezetésnek nem sike­rült az sem, hogy biztosítsa a tag­ság részvételét a pártoktatáson. Pe­dig ha teljesíteni akarjuk a tervet, akkor az üzem minden dolgozójának ismernie kell a XIX. pártkongresz­szuson elhangzott beszédeket. Ezek­nek a beszédeknek az ismerete fo­kozza politikai öntudatunkat. A szákiskolázás, amely az üzem kere­tén belül folyik, nincs kellőképpen alátámasztva politikai I oktatással. Ezután Andrásik elvtárs rámuta­tott arra, hogy az üzem káderpoli­tikájában még sok hiba van. Az üzemben sok esetben nem tehetséges káderek érvényesülnek, hanem azok, akik protekcióval be tudnak jutni a vezetőségbe. A káderpolitika csak formális, kizárólag a kérdőívek ki­töltésével törődik. Ezekben a hibákban#mindenesetre magam is bűnös vagyok, — mondja Andrásik elvtárs —, mert nem har­coltam kellőképpen a hibák kiküszö­böléséért. De vannak itt más bajok is. Én, aki hegesztői tanfolyamot végeztem, mikor a munkahelyemre visszatértem, észrevettem, hogy sen­ki sem törődik velem. Nem kísérte senki sem figyelemmel, hogy hogyan dolgozom; nem foglalkoztak velem és nem igyekeztek tovább oktatni. — Andrásik elvtárs megkritizálja az igazgatót is. — Elismerem, hogy sok munkája van — mondja — sok gyűlésen kell A munkatermelékenység emelésé­vel — az újítások, tapasztalatcserék és a munka jobb megszervezése út­ján — jelentős mértékben meggyor­sítjuk hazánkban a szocializmus épí­tését. Tudják ezt jól a felsőszerda­helyi Hidrosztav-üzem dolgozói is és ezért a szocialista munkaverseny, során napról-napra jobb eredménye­ket érnek el munkájuk teljesítésé­ben. Tudja ezt Rebra elvtárs beto­nozó csoportja is, amely az egyik résztvenni, de azért igen j5 volna, ha az igazgató legalább naponta félórát töltene a dolgozók között, mert a munkák nincsenek kellőkép­pen beosztva a különféle műhelyek­ben. — Másik nagy hiba az, — foly­tatja — hogy a munkások nem tud­ják, hogy miért dolgoznak, nincs ki­mutatva a munkateljesítményük, és sok esetben nincsen a munka úgy megszervezve, hogy kereshessenek, így hát meg kell állapítanom, hogy az üzemi bérpolitika sem helyes. Ennek az oka abban keresendő, hogy a mesterek nem tudják még kellő módon az új munkamódszereket be­vezetni. Hiba az is — mutatott rá Andrásik elvtárs, — hogy az egyes munkacsoportok nem akarnak ma­guk közé új embereket engedni. Meg vagyok róla győződve — mon­dotta továbbá, — hogy az üzem dolgozói igyekezni fogpiak, hogy a tervet teljesítsék, és így a nagy Szovjetunió számára időben leszállít-^ hatjuk a megrendelt hajókat. Major elvtárs rámutatott elsősor­ban arra, hogy a kétlaki munkások erősen hátráltatják a munkát. Hibá­nak tartja azt is, hogy a dolgozók már félháromkor felöltözve várják, hogy a gyár lefújja a munkaidőt —, és az új műszak még félnégykor sincs munkához öltözve. így nagyon sok munkaidő meg veszendőbe. Hibá­nak rójja fel, hogy az egyes részié. . gek szinte ellenséges magatartást tanúsítanak egymásgal szemben és ha egyiknek szüksége van a másik­tól valamilyen szerszámra, vagy valamilyen támogatásra, azt eluta­sítják. Kritizálta azt is, hogy a ter­vezők nem ismertetik az elvégzett munkák eredményét naponta. A felszólalók, mind bírálták az egyes részlegek munkáját és rá­mutattak az egyes dolgozók hiányos­ságaira, és önkritikailag elismerték hibájukat és fogadalmat tettek, hogy a jövőben ezeket a hibákat kikü­szöbölik. Valóban úgy van, ahogy Teszla elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titká­ra mondotta, hogy országunk dol­gozóinak a Kommunista Párt veze­tésével teljesíteniök kell a tervet, amelyet a párt és kormányunk elénk tűzött. Vidor István. Önkritika és kritika fokozza a párt erejét A rozsnyói bánya üzemi pártszer­vezetének második csoportja, mely­hez a pörkölő, a mosó és a mű­hely tartozik, gyűlést tartott, ame­lyen megvitatták a XIX. kongTesz­szus anyagát. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja tapasztalatainak alapján fogunk dolgozni, s pártunk és annak nagy vezére, Gottwald' elvtárs vezetésé­vel a munka frontján fogunk har­colni a szocializmus építéséért. A kritika és önkritika kiszélesí­tésének gondolata ragadta meg leg­jobban a párttagok figyelmét. Har­colni fogaink azok ellen, akik a kri­tikát el akarják fojtani, mert ha a pártban nincs kifejlődve a kritika és az önkritika, akkor nem tudjuk a hibákat kiküszöbölni és akkor nincs meg a teljes pártdemokrácia. Ifj. Galló László, Rozsnyó. napon 958 köbméter betonozást vég­zett el. Ez az eredmény volt ezen az építkezésen eddig elért legjobb ered­mény. De még ugyanezen a napon az éjjeli váltásban Vida elvtárs cso­portjával 1042 köbméter betonozást végzett el. A felsőszerdahelyi Hid­rosztav-üzem dolgozói így járulnak hozzá hazánk szocialista építéséhez és a béke megszilárdításához. Mikus Milán, Felsöszerdahel/, Kiváló munkateljesítmények a {elsőszerdahelyi építkezésen !

Next

/
Thumbnails
Contents