Uj Szó, 1952. december (5. évfolyam, 287-311.szám)

1952-12-03 / 288. szám, szerda

4 m %w \ 1952 december 3 JÓZSEF ATTILA VAGYONA József Attila — versírásunk Petőfi és Ady utáni legnagyobb alakja, — a magyarság legszegényebb és legszerencsétlenebb költője volt. E mondat dióhéjban elmond mindent József Attila költészetéről, életéről és koráról. Amikor 15 év előtt Balatonszárszón a vonat kerekei alá futott, halála, csupán egy kibirhatatlanságig zilált élet tragédiája után tett pontot. Másként nem lehetett. József Attilát megölte a kora, korának uralmon levő társadalmi rendje, annak farizeuskodó hazugsága, emberkizsákmányoló kíméletlensége, emberkisebbítö tekintetnélkülisége és álszenteskedő szeretetnélkülisége. József Attilát megölte, elemésztette „a tőke tátott, sárga szája". 15 évvel ezelőtt a vonat gyilkos, gyors kerekei pillanatok alatt végeztek egy élettel, mely első versében gyerekes nyíltsággal kimondotta a nagy vágyálmot: „De szeretnék gazdag lenni. Egyszer libasültet enni. Jó ruhában járni-kelni s 5 forintért kuglert verni." József Attila gyerek volt. minden jóra, szépre éhes, mohó nagyszemü, életre kész emberpalánta, s a zsíros magyar élet pont 'ezt tagadta meg tőle „Rossz a magyar zsebe rég": döbben a félfeudális Magyarország eredendő bűnére, változatlanságára: a kevesek által lefölözött magyar, a nincstelenek hoppon maradt vágyaira: „Sok urunk nem volt rest, se kába, biítokát óvni ellenünk s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk." József Attila élete a nyomor minden változatát ismeri: fenékig kóstolt ki mindent. Nem hiába áll versei élén, ezt az egész életet, ezt a nagy költészetet legjobban kifejező pásztor-jelige: „Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, ott kell annak megtanulni, hogyan kell B dudát fújni." Költönk a pokolban járt: a magyar szegénység alvilágában: mindent tudott, mindent látott. Élte: tanúság és tanulság. Rettenetes tanúság! A magyar irodalomnak jócskán voltak nyomorgó költői és írói. Ismerjük Csokonai életét és Petőfi éhkopon, lyukas talppal vándorlásait, de mi volt ez József Attila állandósult nyomor-életéhez képest?! Aki egyetlen egy mindent megvilágosító adattál akarja felfedni HorthyMagyarország történelmi jellegét, osztálymegkötöttségét, és ennek neobarokk álarcát, annak ezt az ellenforradalmi megrekedtségét, csak József Attila egyetlen egy levelével kell szembesíteni, hogy vádolni és ítélni tudjon. Alig egy hónapja került elő e döbbenetes kultúr-dokumentum, József Attila kolduló levele költötársához, a Baumgarten-alapítvány féltékeny kezelőjéhez, Babits Mihályhoz. Pénzt kér: ,,Legyen segítségemre az Alapítvány anyagi erejével" Indok: „Feleségemmel együtt ,hoszszabb idő óta a sző szoros értelmében éhezünk ... Nem fütiink. Nincs cipőm. Azaz egy 43-as, gombos, betétes lakkcipőben járok 39-es lábam van. Szobánk ajtajának kilincse fél éve le van törve... Az igazság az, hogy pl. tegnap este vacsora és cigaretta nélkül lévén, olyan száraz kenyérdarabokat szopogattam, melyet a feleségem prézlinek rakott el régen. Tartozom azzal, hogy nem az éhség vitt erre, hanem a cigarettahiány. Az éhséget megszoktam ... Egy hétig majdnem 40 fokos lázban feküdtem Egyetlen közönséges keskeny díványunk van, azon alszunk ketten. Lázas beteg mellett vele egy takaró alatt aludni, kevés a szerelem Feleségem a földön csinált fekhelyet Magának, derékaljul összehajtogatott egy pokrócot és kábátokkal takaródzott. Mire a lázam 38 alä csökkent, a feleségemnek volt 39. ő feküdt a díványra és én a földre. Most nap mint nap az fekszik a díványon, aki rosszabbul van. Aki lázasabb, aki jobban köhög, vagy aki jobban izzad. — És így tovább." És igy tovább — a balatonszárszói tragédiáig. Ne feledjük: Ma gyarország akkor élö legnagyobb József Attila költészete sugárzó és toborzó erő, mely elér a szegénység peremére: összeköt, egybever, ^tudatosít. A nyomorfalta költő a költőjéről volt szó, kit haláláig a nyomortól véglegesen senki és semmi sem szabadított fel. Meg kellett halnia, meggyilkolták! József Attila a szegénység költője volt, ami egymagában nem elég, ha ez a költémondanivalójává. József Attila verse abban a pillanatban vált költészetté, amikor rádöbbent, hogy élete — szegénysége, nincstelensége — három millió magyar közös sorsaVerse ezen a ponton lett küldetés: szet nem válik a szegénység közös i szegénységszüntető erő: „Nem sietünk, erősek vagyunk, rengeteg az elevenünk, a halottunk, tanácsot állunk a dombon, melyre pincéből, bányából, kubikos gödörből feljutottunk... Vers, eredj, légy osztályharcos! a tömeggel együtt majd felszállsz!. .. Te délre mégy, te nyugatra, én pedig északra, Elvtárs ? / szegénység erejévé, szószólójává tisztul. Verse a munkásság történelmi mozgósítása: „Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! és búvunk érte, mint az üldözött. Költészetében nyoma sincs a demagógiának, a kelleténél nem mond sem többet, sem kevesebbet, frázist nem ttir, szavát az értelem kormányozza: „Szolgabíránk az agyunk, nem parancsol más nekünk"... .Emberek, nem vadak — elmék vagyunk". És amikor a barbár értelmetlenség rohama, a hitlerizmus szennyese önti el Magyarországot, „a tudásnak tesz panaszt" és „túllép e mai kocsmán az értelemig és tovább". Csak ez a József Attila, ez a nyomortól űzött „hangtalan vacogás", kinek szíve „a semmi ágán ül", szövegezhette gőgös elvetéssel a maga, a mindenki akkori korparancsát: „A mindenséggel mérd magad! Sziszegve se szolgálok aljas, nyomorító hatalmakat" Szegény volt, de tudta kincsét, vagyonát: megtartó, megváltó halhatatlanságát: „Rám tekint pártfogón e század: rám gondol, szántván a paraszt, engem sejdít a munkás teste két merev mozdulat között; rám vár a mozi előtt este a suhanc, a rosszul öltözött." i Életét igazolásra, a „proletár utókorba" ágyazta, „hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az Ember öntött csillagát!"... Ha József Attila ma élne, egy megváltozott világ nevetne rá: a dolgozó, zakatoló gyárakon csillag ragyog, a paraszt vízálló köpenyben szánt, lánya színes nylonköpenyben neveti az esőt, a munkás hubertuszt hord és a „suhanc" montgomeryben feszít. Megszűnt a szegénység, elszállt a nyomor, de megmaradt egyik legnagyobb vagyontétele: József Attila költészete. És ez a nyomorban született nagy vagyon becsben, hatásban óriásra nőtt. Tegnap még „táborokba gyűlt bitangok" üldözték „versei rendjét", dugni, rejtegetni kellett őket, éjjel lopva röplapként terjeszteni, országhatárokon átcsempészni ... és ma az ország első tudományos intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia, az Irodalomtörténeti Társasággal karöltve hímes tojásként, országos kincsként kezeli a vagyont. Készül, készítik a nagy kritikai kiadást, amelybe minden eddig rejtőző vagy lappangó vers és írás belekerül. Ma tudósok, írók, barátok egy-egy veszszőn vitatkoznak, egy rövid vagy hosszú „u" miatt zsugoriskodnak: oly nagy a kincs, oly drága, becses lett a József Attila-vagyon. József Attila kora Magyarországának egyik- legszegényebb embere volt és ma már mindenki tudja, hogy a legnagyobb vagyont hagyta hátra: a szegénység elkötelező örökségét, történelmi szerepét: „Papok, katonák, polgárok után így lettünk végre mi hü meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű. József Attila vagyonával, örökségével — szegénységben, nyomorban, üldözésben, harcban szerzett tökéjével — jól sáfárkodjatok! József Attila vigyáz benneteket: halhatatlansága zálogát, „a proletár utókort"! Fábry Zoltán. .KOZMUVELODESI HÍREK. Száz éve halt meg Pavel Fedotov nagy orosz festő November végén volt száz éve, hogy meghalt Pavel Fedotov, az orosz festészet kritikai realista irányzatának nagynevű megalakítója. Fedotov-vásznain és rajzaival a XIX. század első felének Oroszországáról adott tipikus képet, rendkívüli gúnnyal mutatva rá a cári Oroszország laza erkölcseire és a

z egyszerű emberek keserves sorsára. Különleges helyet foglal el Fedotov munkásságában az arcképfestés. Kifejlesztette az orosz arcképfestők nemzeti jellegzetességét és az emberi méltóságba vetett hitét Handlován, majd Osztraván szerepelt a grúz állami népi táncegyüttes A hazánkban óriási sikereket arató grúz állami népi táncegyüttes november 29-én Handlován fejezte bé szlovákiai körútját. Fellépését a handlovai kultúrházban az egész környékről összegyűlt bányászok forró lelkesedéssel üdvözölték A vendégeket Kovács Pál bánya igazgató köszöntötte, Iliko Szuchisvili Sztálin-díjas nemzeti művész válaszát a bányászok hosszantartó tapsvihara és Sztálin, valamint Gottwald elvtársak lelkes éltetése követte. A szlovákiai körút után a grúz művészek Morvaországba utaztak, ahol elöször Osztravában léptek J fel. A Beskyd-cirkuszban összegyűlt osztravai dolgozók két ízben is gyönyörködhettek az együttes egyedülálló teljesítményében. A vendég művészeknek Miroszlav Mach, a helyi Nemzeti Bizottság alelnöke mondott köszönetet, majd átnyújtotta nekik az osztravai dolgozók ajándékait A grúz együttes fellépése Osztraván is a csehszlovák-szovjet barátság nagyszerű manifesztációjában csúcsosodott ki, Rendkívüli az érdeklődés Kassán a szovjet könyv iránt A Csehszlovák-Szovjetbarátok Szö. vetségének kassal szervei az üzemekben, az iskolákon és a hivatalokban a saovjet könyv és sajtó termékeiből 106 kiállítást rendeztek a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja keretében. A népnevelök és kultúrelőadók a kiállítások látogatóival megismertetik a gazdag szovjet irodalmat. Hogy a kiállítások milyen érdeklődésre találtak, azt legjobban a szovjet könyvek kelendőségében mutatkozó eredmények tanúsítják. A vasútigazgatóságon eddig 60.000, a vasútállomáson pedig 15.000 korona értékben adtak el szovjet könyveket. A Keletszlovákiai Gépgyárak keretében működő »Munkatartalékok szakiskolája*. a kiállításon megvásárolta a tanintézet számára a szovjet irodalom összes szlovák és magyar fordításait. Egyes üze mekben és vállalatoknál az alkalmazottak versenyeznek a szovjet könyv propagálásában. Söpörjék ki a kulákokat a bátovcei szövetkezetből! Pártunk és kormányunk az egységes földműves szövetkezetek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről szóló határozatában világosan rámutat arra, hogy szövetkezeteink csak akkor haladhatnak a helyes úton, ha a tagság leleplezi és kizárja a sorai közé befurakodott osztályellenséget, a kulákokat. Ezért minden szövetkezetben fokozottabb éberséggel kell ügyelni arra, hogy a szövetkezetbe ne vegyenek be egyetlen egy kulákot sem. A lévai járásban lévő bátovcei szövetkezetben is ideje volna, ha a körmükre néznének a kulákoknak. Bátovcén 9 olyan kulák furakodott be a szövetkezetbe, akik, hogy megszabaduljanak az állam iránti kötelezettségük teljesítése alól, szövetkezetbe menekülve mentik bőrüket. Érezni is a bátovcei szövetkezetben a kulákok aknamunkáját, melynek következtében a szövetkezetben laza a munkafegyelem. Egyes tagok nem tartják be a csoportvezetők utasításait, visszafeleselnek, hogy nincs szükségük „parancsra", hisz ők jobban tudnak mindent, mint a csoportvezető. Az ilyen esetek többnyire olyan csoportokbari fordulnak elö, ahol a kulákok aknamunkája következtében a csoport többi tagjainak munkafegyelme is meglazult. A szövetkezet vezetősége és a becsületes tagok már több esetben próbálták népszerűsíteni a szocialista munkaversenyt, de ez mindmáig nem sikerült, mert az osztályellenség, a kulákság ellene beszélt és félrevezette a szövetkezet tagjait. Rendet kell teremteni a háztájigazdálkodás céljaira adott földekke] is. Egyeseknek két-három hektár földjük

1 van háztáji gazdálkodásra. És ebben a tekintetben is a kulákok vezetnek. Igy pl. Kevicky János 30 hektáros kulák, aki emellett még hentes is volt, életében sohasem dolgozott a gazdaságában és állandóan idegen munkaerőket zsákmányolt ki. Most, mivel nem engedélyezték neki, hogy cselédet tartson, belépett a, szövetkezetbe és nagy bőszen meg- tartott magának háztáji gazdálkodásra négy é

s fél hektár földet. A másik jómadár idősb. Michalovics Mihály, aki á múltban ugyancsak tudta hajtani a munkást és bagóért dolgoztatta meg 20 hektár földjét. Mivel több esetben nem teljesítette az állam iránti kötelezettségét, büntetve is volt. Ezt a kizsákmányolôt még mindig tűrik a szövetkezetesek soraikban. Vagy ott van a szövetkezetben Brunák Sámuel, volt cséplőgéptulajdonos. Két garnitúra cséplőgépje mellett hatalmas szerelőműhelye volt, ahol állandóan két idegen munkaerőt zsákmányolt ki, azonkívül mezőgazdasági gépek kereskedésével is foglalkozott. Bent van a szövetkezetben továbbá Szlaninka Pál 20 hektáros, Hamaliák Samu 19.5 hektáros, Prándorfi Dániel 22 hektáros kulák. Ezek a kulákok természetesen alattomosan végzik felforgató munkájukat. Igyekeznek a kis- és középparasztokat lebeszélni arról, hogy állandóan járjanak dolgozni, rontják a munkafegyelmet, végső célúk pedig odavezet, hogy minden formában akadályozzák a szövetkezet fejlődését és megszilárdítását. ; Szükséges volna tehát, hogy a helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetősége megtegye a kellő lépéseket annak érdekében, hogy a bátovcei szövetkezetből haladéktalanul söpörjék ki a kulákokat. < D u sek Jaroszláv, Nyitra. Helyes takarmányozással növelfűk a hústermelést A csallóközaranyosi állami gazdaságban Olajos Péter és Szedlák János elvtársak a malacok elválasztásánál ez év január 1-től november l-ig elérték a 9.9 átlagos választási súlyt, de elhatározták, hogy ezt az év végéig 12—13 kg-ra emelik. Olajos elvtárs arra a kérdésre, hogyan tudta ezt a teljesítményt elérni, a következőképpen válaszol. — Tudatában vagyunk mindanynyian aiwiak, hogyha többet termelünk, a gyárban dolgozó elvtársaink és sajátmagunk jólétét is emeljük. Nagyobb darab hús kerül asztalunkra. Ezért kerestük tehát a lehetőséget, hogy egy anyadisznótői minél több malacot tudjunk felnevelni. A malacok gondozására is nagy gondot fordítottunk. Ha a kis malac már elérte kéthetes korát, etetni kezdjük, hogy az anyát ne tegye tönkre és így a malacok is jobban fejlődjenek. A kis malacoknak árpát adunk, kevés faszénnel keverve, hogy könnyebben megemészthessék a takarmányt. Azonkívül herét is keverünk a malacok takarmányába, hogy a vitamindús fehérjétől csontjaik erősödjenek. Igy sikerült ebben a hónapban elérnünk, hogy egy anyadisznótől 11 malacot választottunk el, súlyuk 4 hetes korukra 15.1 kg volt. De így sorolhatnánk fel az összes disznókat, melyekről Olajos elvtárs könyvében pontos feljegyzést vezet. Olajos elvtárs szerint nagy súlyt kell fektetnünk még a disznók szállásainak tisztántartására is és nem szabad megfeledkezni a szellőztetésről sem, mert csak így tudunk egészséges malacokat nevelni. Szép Lajos tehenész, aki e hónapban elérte a 13.1 literes tejhozamot, 13 tehenet gondoz. Szép elvtárs a következőket felelte arra a kérdésre, hogyan tudta elérni ezt a szép eredményt ? — Még ezze] az eredménnyel nem elégszem meg, hanem mindig azon törekszem, hogy magasabb átlagos tejhozamot tudjak elérni. Ebben az elhatározásban az is segít, hogy társaimmal versenyben állok és bizony ők sem maradnak tőlem nagyon messze. Ezt az is bizonyítja, hogy a fejési átlag jelenleg átlagosan 9.5 litei" naponta. Szép elvtárs Malinyinova szovjet fejőnő munkamódszerével dolgozik. Naponta háromszor fej, alkalmazza a tögymasszázst és bevezette az egyedi takarmányozást. Szép elvtárs tudja, hogy ha többet fejünk, gyermekeink több tejet kapnak, és neki is emelkedik a fizetése. E hónapi fizetését éppen most számolja le Nagy elvtárs, az állattenyésztési csoport vezetője. Az eredménnyel Szép elvtárs is meg van elégedve, mert a végösszeg 7.600 korona. Szép elvtárs meg van elégedve a helyzetével, mert rajtakívül még két fia is dolgozik a szerelőműhelyben és egy lánya az igazgatóságon, mint hivatalnoknő. Tudja, hogy ma munkájáért megkapja a megérdemelt jutalmat. Meg kell még említeni Vass Vendel elvtársat is, aki a hízómarháknál napi 1.30 kg-os napi átlagos súlygyarapodást ért el. De elhatározta, hogy a jövő hónapban még nagyobb teljesítményt ér el, vagyis az átlagos hízási súlyt napi 1.50 kg-ra j emeli. Kollár László. Eugen Suchon „Örvény" című operája Pozsonyban A pozsonyi Nemzeti Színház pénteken, december 5-én este 19 órakor a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja keretében bemutatja Eugen Suchon tanár, államdíjjal kétszeresen kitüntetett zeneszerző •>örvény« című operáját, amely az utóbbi idők legkiválóbb szlovák opera-alkotása. Az »örvény«-t üj változatában Juraj Fiedler rendezi és Zdenko Chalabala, a pozsonyi N'emzeti Színház vezető karmestere tanította be. A szövegkönyvet az opera szerzője és Stefan Hoza dolgozták át. A Vít Nejedlý hadseregművészegyüttes ismét Prágában A Vít Nejedlý államdíjas hadsereg-müvészegyüttes a Kínai Népköztársaságban és a Szovjetunióban való vendégszereplése után ez évi sikeres művészi tevékenységét november 25-én fejezte be a prágai Iparpalotában megtartott fellépésével. A dolgozók, az ifjúság és a katonák ezre) töltötték meg az Iparpalota hatalmas termét, hogy lássák és üdvözöljék hazánk legkiválóbb katonai művészegyüttesét.